Miként fogja megváltoztatni az életünket a Bitcoin?

Mindenek előtt tisztázni kellene azt az evidenciát, hogy mi is az a pénzügyi rendszer, amit megreformálni akar a Bitcoin és a blockchain technológia. Ebből talán már könnyebb lesz absztrahálni azt, hogy miként is fogja tudni ezt megváltoztatni a jövőnket.

A jelenleg ismert fizetőeszköz (pénz) immáron több emberöltő óta valójában nem materializált vagyon. Az egy dollár, vagy akár az egy forint semmit nem fejez ki. Mindösszesen egy bizalom annak kapcsán, hogy amit megkaptál tegnap egy dollárért, azt nagy valószínűséggel ma is megkapod egy dollárért és talán-talán holnap is megkapod egy dollárért. Emögött egy igen összetett pénzügyi keretrendszer áll, melynek hajtómotorja a hitel és a fedezet nélküli pénznyomtatás. Sokan a mai napig nem értik a pénzügyi finanszírozás eme modelljét. A ma működő vállalatok likviditásának fontos kulcseleme a hitel, de magánszemélyként is egyre inkább építünk a hitel intézményére. Egyre nagyobb luxus ingatlant vagy akár autót vásárolni magánszemélyként saját megtakarításból. Téves azt gondolni, hogy a hitel egy olyan csereügylet, ahol valakitől pénzt kapsz, amiért cserébe kamatot adsz. Valójában a modern pénzügyi rendszerben, amikor hitelhez folyamodsz, akkor azt nem mások megtakarításából kapod, hanem egy opciós ügyleten keresztül a két szintű bankrendszer kvázi létrehoz számodra új pénzt. Tehát a hitelként felvett pénz valójában nem fog hiányozni senkinek, az új pénzként jön létre. Megvan a Dumb és Dumber című filmből az “I owe you” cetli? Nagyjából ugyanerről van szó, a Bank létrehoz neked egy IOU cetlit, amit ha visszafizetsz idővel, akkor ez a virtuális pénz megsemmisül, kikerül a pénzügyi rendszerből. Azonban mi van akkor, ha nem tudod visszafizetni? Mi van akkor ha fizetésképtelenné válasz és a követelés behajthatatlan? Mi van akkor, ha a céged felszámolásra kerül? Gyakorlatilag semmi, a hitelként nálad maradt pénz valójában senkinek nem fog hiányozni, még a banknak sem, sőt valójában a jegybanknak sem. Leírják a veszteséget, mely összességében szétkenődik a teljes pénzügyi rendszerben és hizlalja az olyan tényezőket mint pl az államadósság és az infláció.

Folytatás…

Hazai banki körkép kriptotőzsdei utalások kapcsán – vendégpost

Blogom egy hűséges olvasója osztotta meg velem az alábbi méretes összefoglalót a hazai és nemzetközi bankok crypto tőzsdékről jövő és oda tartó utalások kezelése kapcsán. A téma indukálója egy korábbi blog comment volt, amely kapcsán kisebb beszélgetés alakult ki. A témához szándékosan nem nagyon szóltam hozzá, mivel ezen a téren minimális a tapasztalatom, mely leszűkül a KH és Kraken közötti oda-vissza (SEPA) utalásokra, ami egyébként zökkenőmentesen megy nekem immáron négy éve, viszont a vendégpostoló tapasztalata lényegesen szélesebb körű, hiszen kis hazánk egyik legrégebbi cryptocurrency nagybefektetőjeként bőségesen volt lehetősége kitapasztalni ama rögös utat. Bár az alábbiakat privát levélben küldte nekem, de bátorkodom közzé tenni, hisz jelezte, hogy megtehetem, ha úgy látom jónak. Egy apró megjegyzés: Jelen posttal nem célom egyetlen hazai, vagy nemzetközi bankot, bankszövetséget sem rossz fényben feltüntetni, ahogy azt korábbi kommentemben is írtam a történet mögött meglátásom szerint sokkal inkább a bankok pénzmosással (ALM) és visszaélésekkel (fraud) kapcsolatos szabályozásának esetleges szigorítása állhat, mintsem egy globális anti-crypto liga formálása. Talán nem is lehet emiatt hibáztatni egyetlen bankot sem, amikor olyan csontvázak potyognak ki a szekrényből, mint a Vinnik ügy. Ez persze a tisztességes crypto befektetőknek komoly akadály, de egy pénzügyi szervezet nem válogathat… A következő hetekben megpróbálok elérni néhány hazai banki compliance szakértőt és kikérem véleményüket a témában, ha lesz értékelhető visszajelzés, akkor mindenképp megosztom veletek.

Mielőtt azonban átadnám a szót a vendégbloggernek, kis kitérőként had hívjam fel a figyelmét minden olvasónak újra az előző postokban is már jelzettekre:

  • Beteg méretű félelemkeltő hadjárat folyik most a BTC kapcsán. Nevesebb szakemberek akár a saját szakmai karrierjüket is feladva vesznek részt az álhír terjesztésben. A minap Haipo Yang játszotta ezt el, aki egyrészről a ViaBTC vezére, másrészről közvetlenül a legutóbbi bitcoin crash elindítója is ezzel a twitterrel. Az elmúlt héten produkált flashcrashek mindegyikére jellemző, hogy egyre egyre gyorsabban mennek végbe, másrészt pedig vagy álhír, vagy félreértelmezett hír áll mögötte, melyek jellemzően Kínát érintik.
  • A történet egyébként annyira szép, hogy biztosan megérne egy külön postot, sőt valószínűleg idővel (ha eljutunk a Lessons learned részig) akkor fog is születni róla, addig is viszont óva intenék mindenkit attól, hogy kapkodva hozzon meg döntéseket álhírekre alapozva.
  • Dont Trust. Ver(ify)

És akkor itt át is adnám a szót vendégbloggerünknek az eredeti téma kapcsán:

Folytatás…

Egy csipet deep learning, egy tk blockchain és némi quantum-computing. Mi forr az üstben?

Nagy fába vágtam a fejszémet amikor nekifogtam egy újabb kifejtős, elemzős postnak amiben az BIP148 és az Ethereum:Metropolis augusztus-szeptemberre történő aktiválódásának lehetséges hatásait ecsetelem. A problémát leginkább az okozza, hogy az olvasóval szemben számos olyan tudományos ismereteket követelnek meg ezek a témák, melyekre nem tekinthetek az általános tudás részeként. Az ellentmondás feloldása érdekében ezért készítettem egy külön postot, amiben körbejárom azokat a néhány éven belül a mainstreambe is betörő tudományos kihívásokat, melyek lényegesen fogják befolyásolni a blockchain alapú technológiák fejlődését. Nézzük mik is ezek a kihívások 2020-ig:

Folytatás…

ZCash/ETH: érdemes még beszállni a bányászatba?

Több tényező is arra enged következtetni, hogy extrém szinten megnőtt az érdeklődés a bányászat iránt. Az még hagyján, hogy a blogomat futtató AWS host már kezd nagyon izzadni, aminek okán már komolyan gondolkodom a tier váltáson, de emellett folyamatosan kapom tőletek a legváltozatosabb kérdéseket a legváltozatosabb formákban (email, facebook…). Persze vannak ennél objektívebb visszaméréseim is, ilyen például a Zcash difficulty chartja, amit korábban már többször is említetem és egyébként a néhány héttel ezelőtti 1,5-2 millió körüli difficulty-ról most már stabilan felfutott 3 millióra az átlag. A másik nagyon fontos indikátor az a tény, hogy míg egy hónapja simán tudtam vásárolni szinte bármilyen nVidia kártyát, addig mára nagyon komoly utánajárást igényel az, ha bővíteni akarom a bányászati farmomat. (talán, nem csak én vagyok így ezzel).

A megkapott kérdések egy része egyértelműen aköré összpontosul, hogy adott tőke befektetésével akar valaki bányászatba kezdeni és érdeklődik ennek a technikai és piaci kilátásaival kapcsolatban. Természetesen a legtöbb érdeklődő a gyors haszonszerzés miatt akar beleugrani a Zcash vagy éppen Ethereum bányászatba. Azt látni kell, hogy amit MA meg tudsz termelni bányászattal, az köszönőviszonyban sincs azzal, amit mondjuk egy hónap múlva meg fogsz tudni termelni. Nézzük az én példámat:

Folytatás…

Hasznos tanácsok mining rig építéshez

A GPU alapú crpytocurrency bányászat lényege, hogy minél magasabb bányászati sebességet tudj kicsikarni egy konkrét mining rigből  a lehető legkevesebb W teljesítmény mellett. A mining rig mint kifejezés ugye abból az időből származik, amikor még a bitcoint is GPU-val bányászták és elkezdték elkezdeni összerakni a speciálisan bányászathoz kialakított gépeket. Nyilván adja magát, hogy egy egységnyi alaplap+CPU+memória kombó esetén (sunken cost) minél több alacsony energiaigényű GPU-t rakunk bele a gépbe, annál hatékonyabb lesz a végtermék. Ennek azonban számos fizikai korlátozó tényezője van. Ezen korlátozó tényezők feloldására szintén számos, jellemzően barkács módszer áll rendelkezésre.

Mielőtt azonban ezekbe belekezdenék, ez nagyon fontos dologra hívnám fel mindenki figyelmét: szándékosan használtam a “barkács” kifejezést. Minden az informatikában minimálisan is járatos ember pontosan tudja, hogy még a legjobb alaplapokba sem lehet fizikailag belerakni 2-3 GPU-nál többet, hiszen adott a PCIe portok száma és a kártyák fizikai mérete (vastagsága). Ezen limitációkat azonban fel lehet oldani, viszont ezt mindenki csak a saját felelősségére tegye és legyen tisztában azzal, hogy mivel játszik. Saját szakállra történő mining rig építése nagyon komoly stresszfaktorral jár, hiszen alapvetően nem arra tervezik ezeket az eszközökre, amire használni akarjuk, éppen ezért FONTOS, hogy minden egyes kritikus lépésnél jól gondoljuk meg a szükséges óvintézkedéseket. Soha ne rángasd ki a PCIe raisereket menet közben a gépből. Ha több PSU-t használsz a sok GPU megtáplálásához, akkor szinkronizáld a PSUkat késleltető kapcsolóval. És ami a legfontosabb: NE PÁNIKOLJ és NE KAPKODJ. Lehet, hogy elbuksz egy óra mining időt egy-egy probléma végiggondolása és megoldása miatt, de ha a mérleg másik oldalán az van, hogy pl kisütöd az alaplapodat, vagy mondjuk kivégzel egy vagy több százezer forintos GPU-t… Ugye nem kell folytatnom.

Folytatás…

Zcash (ZEC) – praktikus tanácsok bányászathoz

Néhány éve követem a cryptocurrency bányász közösségeket és időszakosan bele-bele ugrok egy-egy konkrét coin farmolásába is. Most éppen a Zcash van a soron – akinek nem mond semmit a Zcash (ZEC), annak erről részletes cikk: [link], amivel kapcsolatban megosztanék néhány friss és nem annyira friss tapasztalatot.

Egyrészt a Zcash erősen ASIC mining ellen védett algoritmus, így várhatóan hosszú távon védett a folyamatos bányász erőforrás leértékelődéstől. Erről a témáról az előző cikkben már részletesen írtam, de gyakorlati szempontból azt prognosztizálom, hogy azok a bányász gépek, amik MA képesek profittal termelni, azok legalább egy évig képesek is lesznek ezt hozni. Optimális körülmények között ez akár még több ideig is fennállhat. A bányászati felezési idő a Zcash kapcsán is 4 év, hasonlóan a bitcoinhoz. (felezési idő: Az a pont amikortól már csak fele annyi jutalom jár egy block kibányászásáért). A jó hír, hogy a Zcash kapcsán még csak az első félévnél tartunk. 

Gyors kitekintés arról hogy mi is a bányászat: Ha most találkozol először ezzel a kifejezéssel, akkor minden bizonnyal értetlenül állsz az előtt, hogy mi is ez és miért is lehet ebből (crypto) pénzt keresni. A legtöbb crpyto pénz esetén maga a fizetőeszköz (legyen az akár bitcoin, LTC vagy akár Zcash) a bányász tevékenységért cserébe kerül ‘kifizetésre’ a bányászoknak. Ez az egyetlen módja annak, hogy új coin keletkezzen. Ezt kvázi fogadjátok úgy el mint a pénznyomtatást. A bányászok a munkájukért cserébe teljesen új addig ki nem adott cryptopénzt kapnak. A bányászat egy nagyon bonyolult számításigényes művelet, amit ráadásul egy algoritmus folyamatosan képes bonyolultabbá vagy éppen egyszerűbbé tenni, függően attól, hogy éppen mennyi aktív bányász van és mekkora sebeséggel tudnak bányászni. Ez az algoritmus szabályozza, hogy közel azonos ideig tartson egy block bányászata ma és egy év múlva is. A bányászat nem feltétlenül egy hobbi, amiért a munkaállomásunk erőforrásait csutkán kihajtva (crpyto) pénzt kapunk. Valójában ez a folyamat a tranzakciók hitelesítésében játszik szerepet. Nagyjából 2,5 percenként kerül kiadásra egy-egy újabb blokk, ami tartalmazza az éppen futó ZEC tranzakciókat is. Tehát a bányászok valójában a tranzakciók hitelesítésével foglalkoznak. A hitelesítés során kerül eldöntésre, hogy a Zcash blockchainből éppen utalni kíván darabka valóban a küldő tulajdonában van-e és jogosan rendelkezik felette. Ez kvázi azonos folyamat mint amit a bankod végez amikor egy utalásodnál elvégzi a fedezet vizsgálatot. Ahogy a bankszámlád teljes tartalmát nem tudod gyorsan elküldeni kétszer két különböző helyre (ezzel új pénzt generálva), ugyanígy nem tudod ezt eljátszani a blockchainben található Zcash coinokkal sem. Ezen folyamatot a bányászok biztosítják. 

Folytatás…

Zcash (ZEC) – újra bányászunk!

Korábban már írtam, hogy aktívan foglalkozom cryptocurrency – akkoriban ugye Bitcoin (BTC) – bányászattal. Három Antminer dualblade-S1-essel farmoltam a bitcoint még 2014-2015-ben, amik jó fél év alatt behozták az árukat és az akkori BTC árfolyamon még némi profitot is termeltek. A bitcoinok egy részét eladtam, a nagyobb része viszont a mai napig megvan. Vettem is hozzá 250USD körül, így a mai 1300-1400USD-s árával bőségesen jó befektetésnek bizonyult beszállni ebbe az üzletbe. Hanem ugye kb két éve ezek az ASIC miner célhardverek elérték az ár/érték köszübüket, amikor is a folyamatos difficulty emelés miatt már nem érte meg folytatni a BTC bányászatot, hiszen több áramot használtak a gépek, mint amennyit az akkori árfolyamon BTC-ben termeltek. Akkoriban komoly dilemmában voltam, hogy visszaforgassam-e a befektetést és vegyek erősebb ASIC miner gépeket. Végül  úgy döntöttem, hogy inkább kiszállok. Mindezzel párhuzamosan kezdett el komolyabb teret nyerni számos alternatív crypto fizetőeszköz is. Akkoriban főleg az LTC (LightCoin) pörgött aktívan.

Az LTC és számos további alternatív digitális fizetőeszköz is a Scrypt (és alternatívái) algoritmusra épült, ami a bonyolult számítási műveletek mellett még nagy mennyiségű memóriát is igényel. Ezen tulajdonsága miatt is nevezik ezeket az algoritmusokat “ASIC ellen védett”-nek, hiszen nem elég a számítási kapacitást párhuzamosítani pici cél processzorokkal (ugye ez a lényege az alkalmazás specifikus integráltáramköröknek), de mindehhez még tetemes mennyiségű memória is kellene, ami miatt nem igazán lehet hozzá hatékonyan gyártani bányász célhardvert.

Folytatás…