Trendek jönnek-mennek

Kissé zavarbaejtő visszagondolni arra, hogy már 2013 óta követem a kriptogazdaság megannyi mozzanatát. Ez a bő hat év… mondhatni bármiből is sok lenne. Ám így utólagosan visszatekintve azt kell mondjam a sokszor csak “alulról épülő csendes forradalomként” aposztrofált crypto-boom éves szinten produkál olyan tendenciákat, melyek ismerete vagy éppen előre megsejtése igencsak hasznos lehet. Nézzük mik is voltak a nagy trendek az elmúlt években:

2013 – A Bitcoin éve

Az első év kétségtelenül 2013 volt, amikor a kriptogazdaság kilépett a geek faktorból és maga mögött tudta hagyni a botladozó MtGoxot is, létrejöttek azok a korai pioneer vállalkozások, ami mára már őskövületeknek tűnhetnek a frissen csatlakozók szemében. Ez még az az időszak volt, amikor mindennaposak voltak a 10+%-os árfolyam ugrálások. Mára egy ilyen mértékű elmozdulást már világvégének, vagy éppen csodának élünk meg.

2014 – A bányászat éve

Vagy mondhatnám úgy is a bányászathoz kapcsolódó forradalom éve. Az első olyan év, ahol széleskörben vált ismerté a bányászat és annak profitabilitása. Megjelentek a kis kiszerelésű Bitcoin ASIC minerek és vele együtt hatalmasra nőttek az olyan cégek mint a Bitmain vagy a Bitfury.

2015 – Az Ethereum éve

Minden idők egyik legsikeresebb kripto-projektje (természetesen a Bitcoin után) kétségtelenül az Ethereum. Bár mára a fénye sokat fakult, de azt mindenki elismeri, hogy nagyon sokat adott hozzá a szélesebb körű adaptációhoz. A megjelenést megelőzően 2014 nyarán egy nyílt közösségi finanszírozásból hozták össze a projektet, ami gyakorlatilag a kriptogazdaság első ICO-jaként kezelhető.

Az Ethereum végül 2015 júliusában startolt. Hazai vonatkozású érdekesség, hogy az Ethereum hálózat első blokkját Debreczeni Barnabás, a Shinrai/MrCoin alapítója bányászta ki.

Folytatás…

Gondolatkosár az ünnepekre

Ahogy beköszönt az év vége, úgy lassul le az élet és hangolódik mindenki az ünnepekre. Az ünnepi asztalnál persze előkerülnek azok a beszélgetések, amikre valahogy egész évben nem jutott idő.

Ha az asztaltársaságnak akár csak egy tagja is rá van kattanva a Bitcoinra vagy bármilyen egyéb denetralizált(-nak látszó) hóka-mókára… Nos ott igen nagy az esélye, hogy a menü mellé ez a téma fogja szolgáltatni az intellektuális főfogást.

Ha így alakul, akkor bizony időszerű lehet elővenni és peporolni újra azt a mantrát, amit bizony nem lehet elégszer elismételni:

  • A Bitcoin NEM befektetés és nem megtakarítás. Aki azt csak az árfolyam miatt veszi, az legyen tisztában azzal, hogy kizárólagosan spekulál.
  • A Bitcoin bármilyen jövőbeli árfolyam becslése mögött bármennyire is álljon fantasztikusan hihető elemzés (pl. Stock-to-Flow, stb.) az valójában csak a szerző elképzeléseit, illetve vágyait reprezentálja, nem pedig a valóban prognosztizálható jövőt.
  • Ha egyszer valaki sikeresen jelezte például a Bitcoin árfolyamának a jövőbeli értékét; az NEM azt jelenti, hogy innentől ismeri a jövőt; hanem azt, hogy lehívta Fortunánál az “egyszer bemákoltam” kártyát…
  • Bár az árfolyam bizonyos trendek alapján rövid távon akár meg is becsülhetők, de az ilyen jóslatok nem a twitterről, nem a fizetős trading groupokból és sajnos egyre inkább nem a tradingview top rated celebektől származnak.
  • A Bitcoin piaci szerep jelenleg annyira csekély, hogy a nagy gazdasági szereplők számára könnyedén manipulálható annak árfolyama. Így gyakorlatilag felesleges arra apellálni, hogy bizonyos események (pl. reward felezés vagy adott régióban történő betiltás vagy éppen engedélyezés), az árfolyamot merre fogják mozgatni. Ha egy rendszer fundamentálisan könnyen elemezhető, akkor megfelelő anyagi háttérrel könnyedén lehet ennek akár az ellenkezőjére is spekulálni.
  • Az, hogy a Bitcoin árfolyama idén 200%-ot növekedett a legalacsonyabb árszinthez képest, sőt 400%-on is volt, az nem azt jelenti, hogy egy évvel korábban nem zuhant be az árfolyama az ötödére.
  • Az, hogy az elmúlt 10 évben a Bitcoin volt a legnagyobb hozamot termelő befektési forma az nyilvánvalóan csak azt jelenti, hogy a következő 10 évben tuti nem lesz az. Lásd fentebb a Fortunás részt.
  • A Bitcoin árfolyama őrünten volatilis. Az, hogy az elmúlt években ez a volatilitás statisztikai szempontból csökkent az egyrészt nem jelenti azt, hogy törvényszerűen tovább fog csökkenni, ahogy azt sem, hogy ezen statisztika megközelítések bármennyire is mérvadó kellene, hogy legyen.
  • A Bitcoin számtalan valós fundamentális értékkel bír, melyek közül igen sokat itt a blogon is bemutattam az elmúlt években (több, kevesebb sikerrel). Éppen ezért, ha a tuti tipped adó ismerősöd ezek közül egyet sem tud felhozni a tippjei kapcsán, akkor kezeld a dolgot a helyén: puszta spekuláció és a vágyainak a verbális manifesztációja.

És a legfontosabb: ha nem érted az alábbi poént, akkor távolról kerüld el a kripto piacokat. Ez biztosan nem neked való:

Békés – árfolyam ingadozások okozta pánikolásoktól mentes – Karácsonyt minden Variance blog olvasónak!

Honnan tudjuk, hogy mennyi Bitcoin node létezik?

Egy pénteki teleconfon került elő a címben szereplő kérdés. Mivel ott sem időm, sem lehetőségem nem volt erre válaszolni, ezért gondoltam keyboardot ragadok. Amúgy is időszerű egy ilyen témáról írni, hiszen régen volt már tech jellegű cikk a blogon.

Az alap kérdés egyébként nem is az volt, hogy mennyi Bitcoin node létezik, hanem az, hogy honnan tudjuk pl. egy Ethereum hard forknál, hogy a fullnodeok mekkora arányban alkalmazzák már az új konszenzus protokollt, illetve, hogy vajon egy hard fork milyen mértékben érinti negatívan az adott hálózat védettségét azáltal, hogy régebbi nodeok tömege kerül out-of-syncbe.

Folytatás…

Bitcoint karácsonyra!

Mindig öröm beszámolni a hazai kripto adaptációt érintő fejlődésekről. Bár a Bitcoin árfolyamán ez nem feltétlenül jelenik meg egyelőre, de érezhetően kezd újra az utca emberének figyelme a kriptopénzek irányába terelődni. Ennek egyik örvendetes kézzel fogható eredménye, hogy az év végén ugrásszerűen növekedett a hazai Bitcoin ATM-ek száma. Egyrészt szinte az összes meglévő üzemeltető növelte ATM-jeinek számát, másrészt pedig újabb hazai szereplő jelent meg a BlockChange Kft színeiben, akik kapásból 10 ATM-et szórtak szét Budapesten és további 1-1 ATM-et Debrecenben és Nyíregyházán. Az ATMjeik Budapesten a nagyobb plázákban, illetve a frekventáltabb EXC valutaváltókban találhatók meg.

Hogy egy kis hazait is belecsempésszek ebben a hírbe: A BlockChange ATMjeinek technológiai kialakítását, illetve a kapcsolódó központi felügyelet üzembe helyezését a Variance csapata nyerte el pályázati úton. Így volt szerencsénk a kripto eszközök terén szerzett kompetenciánkat ezúttal egy célalkalmazás (General Bytes BATM) kapcsán is kamatoztatni. Az ATM termék fejlesztőjével (GB) már idén tavasz óta együttműködünk és készült is már a kérésünkre egy egyedi fejlesztés az INLOCK platformhoz kapcsolódóan, melynek eredményeként reményeink szerint a legtöbb hazai (majd csatlakozva ehhez a kezdeményezéshez, több EUs) bitcoin ATM operátor masinái egyben közvetlen INLOCK fiat gatewayek is lesznek, ahol az ügyfelek a lehető legegyszerűbben tudják Forintra vagy EURO-ra váltani a felvett kölcsöneiket. Ennek megvalósításához persze még hosszú utat kell megtennünk, de törekvésünkben szinte az összes hazai ATM operátor támogatását élvezzük!

12 milkás Bitcoin óra Franck Mullertől

A hétvégi F1 futam kapcsán született egy olyan instagram videó egyenesen supercarblondietől, ami igencsak szívet melengető lehet minden bitcoinistának. Aki nem ismerné Supercar Blondiet (az lassan kijöhet a bunkerből… már véget ért a hidegháború)… a hölgy munkásságának látványosabb része abból áll, hogy olyan főleg egyedi gyártású szuperkocsikba ül be és esetleg megy velük néhány métert, amik inkább ékszernek titulálhatók, mintsem közutakra tervezett népautóknak.

Visszatérve a hétvégi instagram videóra, a hölgy ezúttal egy karórát mutatott be, egészen pontosan Franck Muller “Vanguard Encrypto” nevű modelljét. Ami egy limitált darabszámú karóra, melynek fő mottója, hogy a “világ első funkcionális bitcoin órája”. A órában persze nincs semmi bitcoinos, leszámítva, hogy az előlapjára rá van gravírozva a tulajdonos publikus kulcsának a QR kódja, illetve van csomagolva az órához egy OpenDime hardver wallet, aminek ugye az érdekessége, hogy az azon lévő privát kulcs csak az után érhető el, hogy kitörsz egy “pöcköt” a sticken.

A következő egy-két nap hírverése lényegében e videó körül fog pörögni, hiszen ez voltaképpen nagy szám, mivel végső soron supercarblondien keresztül potom 5,2 millió egyébként valamennyire tech heavy követőhöz jut el egy újabb Bitcoin téma köré épített luxustárgy, aminek köszönhetően a Franck Muller manufaktúra minden bizonnyal egy héten belül elpasszolja az összes egyedi gyártású óráját, hiszen egy újabb snob szimbólum született.

Az órából több különböző dizájn készül férfi és női kivitelben, melyek ára darabonként 30 és 50k dollár között mozog. Szóval egy TESLA cybertruck árából simán kijön (~12 milla forintban). Egy bizonyos réteg számára csekélynek tűnő ár azért, hogy másokkal elhitesd: te aztán igazán komoly arc vagy a bitcoinisták között…

De lépjünk túl a külcsínyen: A videó érdekessége, hogy be is mutat egy konkrét órát, ami feltehetően csak egy mintadarab, de persze ezt ezen a ponton nem igazán lehet tudni. Az órán szerepel egy QR kód is, amin potom ~2k BTC szerepel és elvileg ott van hozzá a privát kulcs is az opendimeon. Induljunk ki abból, hogy ez így igaz is. Tehát ez az óra tényleg a kérdéses address (1PxGTuJzDx1ceFHx4Z5CHaWuhiPBNovmZD) tulajdonosáé, ami jelenleg 2422.97347852 BTC-t tartalmaz, ami mai árfolyamon potom 18 millió dollárt tenne ki, ha éppen most akarná valaki ezt eladni mondjuk OTC deallel (a kedvezménybe akár még az óra “jelképes” ára is beleférne).

Ezen a ponton érdekes fordulatot vesz a történet, hiszen összeütközik a svájci órás manufaktúra és az aköré felépített privát világ érája a blockchain technológia nyíltságával és transzparenciájával.

Folytatás…

Crypto meetup most pénteken!

Ehét pénteken (09.20.) délután a Variance csapat szervezésében meetupot rendezünk. A esemény pontos időpontja: 17:00->to the moon! Helyszín pedig az egyik Budapest belvárosi rendezvényközpont a Király utcában.

Az esemény vendége lesz Filbfilb, aki az egyik legnagyobb daytrader rockstar most a cryptoscene-ben. Aki esetleg nem ismerné a munkásságát, az itt tud képbe kerülni:

  • TradingView: https://www.tradingview.com/u/filbfilb/#published-charts
  • Twitter: https://twitter.com/filbfilb

A meetupon Filb megosztja velünk a meglátásait a cryptopiacok jelenlegi helyzetéről, illetve arról, hogy milyen hatást gyakorolhat az intézményi befektetők megjelenése, továbbá az olyan eszközök mint a Bakkt vagy ETFek. A meetupon filbfilb bemutatja a decentrader.com siteját is, ami jelenleg egy heti tartalmasabb elemzős hírlevélnek ad helyet. 

A vendégszereplése nálunk azért is nagy szó, mert ezeddig Filb teljesen anonim trader volt, így nagy megtiszteltetés nekünk, hogy elvállalta a felkérést!

Filb előadása után egy INLOCK live prezentációt tartunk, amiben bemutatjuk, hogy miként is működik a platform, illetve, hogy milyen eszközöket nyújt akár a tradereknek, akár a hodlereknek, hogy maximalizálják a profitjukat, illetve minimalizálják a kockázataikat. A két prezi után kötetlen beszélgetéssel vezetjük le az este hátralévő részét.

Az esemény ingyenes, viszont a korlátozott számú férőhely miatt csak a visszaigazolt előregisztrálóknak tudunk helyet biztosítani.  Jelentkezéshez dobj egy emailt az [email protected] email címre “Filbfilb meetup” tárggyal. A válaszban kapod meg a helyszínt és a további részleteket.

Újra 70%-ra erősödött a Bitcoin dominanciája

Napok óta várom, hogy átlépje a mágikus küszöbszámot a mutató, ami a tegnapi pumpa előtt rövid időre meg is haladta a 70%-ot. Bár ez az érték kétségtelenül a kriptoökoszisztéma egyik legfontosabb mérőszáma, mégis igen kevesen követik és használják ezt bármire is.

Mi is a Bitcoin dominancia index? Ez a szám azt mutatja, hogy az összes tőzsdéken jegyzett és forgalommal rendelkező kriptoeszköz teljes piaci kapitalizációjához (piaci értékéhez) képest hány százalékot tesz ki önmagában a Bitcoin kapitalizációja. A kapitalizáció pedig az összes forgalomban levő érme szorzata annak utolsó jegyzett árfolyamával. Ennek megfelelően jelenleg a Bitcoin piaci kapitalizáció jelenleg éppen 182 milliárd dolláron áll, míg második helyen az Ethereum áll 20 milliárd dolláros össz piaci értékkel.

Persze napnál világosabb, hogy az összes létező Bitcoin nem ér 182 milliárd dollárt, ahogy például a TESLA részvények összesített értéke sem ér valójában 40 milliárd dollárt. A marketcap (vagyis a piaci érték) egy elvi szám, ami a gyakorlatban erősen függ a kereslet és a kínálat arányától.

Most hogy ezen túltettük magunkat, nézzük, hogy miért is fontos a 70%… Persze előtte még egy apróság: Ez a 70% valójában már 90% körül van, ha kivesszük a képletből a kamu forgalomból fenntartott kriptoeszközöket. A piaci kapitalizáció számításánál sokkal pontosabb számot ad, ha nem csak simán összehasonlítjuk a körtéket az almákkal, de azokat a valós forgalom (volume) alapján súlyozzuk is. Ilyen szempontból drasztikusan csökken azon szereplők ‘ereje’, amelyek bár bődületesen magas (akár több milliós marketcappel is rendelkeznek), de nincs mögöttük valós forgalom.

A kyptografen Norvég portálon jelent meg egy elemzés, ami pont ebből a szempontból vizsgálja a Bitcoin piaci dominanciáját. A riportot részletesen itt tudjátok elolvasni, de kiemelem belőle a lényeget:

Bitocoin real dominance index, based on kryptografen.com report
Bitcoin real dominance, source: kryptografen

Miért fontos, hogy újra magas a Bitcoin dominanciája?

Ha ránézünk teljes időtávon a dominancia indexre, akkor hamar levonható belőle némi érdekes következtetés:

Folytatás…

Mi az a BetterHash és miért teszi jobbá a Bitcoint?

Bár sokszor eshetünk abba a hibába, hogy a Bitcoint valamiféle elavult ócskaságnak gondoljuk a digitális-értékek sztrádáján, de időről-időre kiderül, hogy van ám alapja a Bitcoin elsőbbségének. Bár a BetterHash protokoll koránt sem annyira új mint gondolhatnánk, hiszen annak fejlesztője Matt Corallo már egy jó ideje roadshowzik vele; ám tény, hogy sokan nem raktunk volna arra egy fillért sem, hogy ez a protokoll tényleg meg is valósul… és mégis.

Ennek a bizalmatlanságnak a fő oka az, hogy a Bitcoin Core fejlesztők és különösen a Blockstream és ChainCode Labs alkalmazásában álló fulltime opensource Bitcoin Core fejlesztők bár nagyon szeretnek elméleti kutatásokat végezni, de ezek a kutatások eddig igen ritkán materializálódtak valós termékekké… Ezen a hibán azonban az utóbbi bő egy évben sokat javított pl. a Blockstream, aki többek között ma néhány nagyon fontos bejelentéssel rukkolt elő, de mielőtt még erre rátérnénk nézzük mi is ez a BetterHash… pontosabban kezdjük azzal, hogy miért is volt eddig probléma ennek a hiánya.

A probléma a BetterHash mögött

Sokszor kerül elő (nem alaptalanul), hogy a Bitcoin működésének egyik legnagyobb kockázata a bányászat erős centralizálódása… különösen annak Kína felé orientálódása. Leszámítva a tényt, hogy alapvetően sem szerencsés, ha egy nagyhatalomnál van a hashing power nagy része, ennél sokkal fontosabb, hogy a kérdéses hatalom erősen cenzúra freak…

Márpedig a Bitcoin és a többi publikus blockchain egyik legfontosabb tulajdonsága pont a “censorship resistant” mivoltuk, ami ugye a cenzúra elleni védelmet jelenti.

Minél inkább centralizálódik a bányászat annál inkább jöhetnek elő olyan kritikus problémák mint pl:

  • Bizonyos tranzakciók cenzúrázása
  • Tetszőleges reorg, bizonyos feltételek teljesülése esetén
  • Tranzakciók visszatartása a tx-fee felverés érdekében
  • Hashpower átirányítása más chainekre, ha az áll a pool érdekében. (lásd amikor a Bitcoin.com úgy bányásztatta ügyfeleivel a BCH láncot a BCH-BSV hashwarnál, hogy valójában nekik gazdaságilag jobban megérte volna Bitcoin (BTC) bányászni.)
  • Tisztességtelen bányászat (pl. amikor kibérelsz egy pool-t, hogy azzal 51%-os attackot hoz létre)
  • Konszenzus változtatás szignálása (jelzése) a pool részéről úgy, hogy ahhoz a minerek hashing powerét használja azok megkérdezése nélkül.

Talán a fenti példákból is jól látható, hogy a probléma gyökere a “pool”-okban van, vagyis azokban a “bányász társaságokban”, akik csak annyit tesznek, hogy legenerálják az újabb block templateket, majd szétosztják a bányászok között, hogy azok számolgassák rá a hash-t. Azonban mivel a blokkokat a pool (stratum) rakja össze, így valójában brutálisan nagy hatalom összpontosul a kezükben, miközben hivatalosan csak annyi lenne a dolguk, hogy összefogják a munkát és szétosszák a jutalmat. Ha ránézünk az alábbi chartra, akkor maga a probléma hamar átlátható:

Folytatás…

IEO: a Bitcoin legújabb koporsószege

Bár egyáltalán nem unikum, hogy a szerencsevadászok minden módszerét megragadják az egyszerű pénzszerzésnek, de a kriptoeszközök világában extrém módon folyik mindennek az innovációja. Az IEO… (Initial Exchange Offering), vagy manapság népszerűbb nevén: Launchpad services ezen innováció következő állomása, ami közvetlenül a ICO és STO mánia után jön a sorban.

IEO troll
crypto troll is watching you…

A Bitcoin megkerülhetetlensége mára minden kérdésen felül kell, hogy álljon. Hiszen a világ nagyhatalmainak egyre nagyobb része fogja fel, hogy miért is indokolt a következő gazdasági ciklust a “digitális aranyra” alapozni. Legutóbb a digitális fizetőeszközökkel kapcsolatos (USA) szenátusi meghallgatáson került elő az a gondolat, hogy a Bitcoin (ki-)tiltása sokkal nagyobb feladat lenne mint azt bárki is gondolná. Nyilván ez a téma megérne egy külön cikket (és valószínűleg meg is fog), de már biztosan kijelenthető, hogy kezdetét vette a világgazdaság következő ciklusa, ami a bizalom nélküli digitális aranyra fog alapulni. Ez persze egyáltalán nem jelenti törvényszerűen a jelenleg regnáló IOU (fiatmoney) alapú pénzrendszer szükségszerű végét, sőt pont ellenkezőleg. A vezetők elvárják a “néptől” a feltétel nélküli bizalmat a gazdasági teljesítményben és az azt reprezentáló hitelpénzben, ám a nagyhatalmak egymás között már korán sem ilyen szívesen osztják a bizalmat. Így szükségszerű egy olyan mindenkin felül álló kvázi egyetemes érték léte, ami helyettesíteni tudja a bizalmat. Erre pedig… lássuk be jelenleg leginkább a Bitcoin tud pályázni… bármennyire is tűnik ma még naivitásnak mindezt feltételezni.

Persze ez az út igen hosszú még, hiszen a nemesfémeket sem egykönnyen váltotta le a ‘fekete arany’. Márpedig az energiaszektor biztosan nem könnyen fogja hagyni magát “lecserélni”, ahogy annak szereplői sem könnyen fogják elengedni azt a mérhetetlen vagyont, amiből a sivatagokban metropoliszokat emeltek.

Még ha valójában nem is ez a jövője a Bitcoinnak, akkor is egyre inkább ezt a fajta univerzális “store of value” szerepet sulykolja ma minden hírforrás az egyszeri ember fejébe. Sőt a legfrissebb (pl. a Grayscale alapok által készített) felmérések szerint a befektetők igen nagy százaléka gondolja ezt hasonlóképpen, ez pedig folyamatosan be is árazódik a Bitcoinba. A piac ciklikusságára jellemző, hogy a “lemaradók” mindig megpróbálják megkeresni a következő unikornis projekteket, amiknek hatalmas növekedési potenciálja van. Hisz logikus következtetés lehet, hogy ha a Bitcoin a ‘digitális arany’, akkor biztos lesznek itt még ezüstök, bronzok, platinák és a többi nemesfém alliterációk. Márpedig ha kereslet van, akkor bizony a kínálat is hamar létrejön.

Folytatás…

A blockchainnel mindent el lehet adni?

Gyakran kezeljük a blockchain technológiát valamiféle világmegváltó, vagy legalábbis jövőformáló csodafegyverként. Decentralizált társadalom, felügyelet nélküli vagy piaci verseny-alapú monetáris politika, sőt valamiféle társadalmat összességében jobbá tevő technológia. Mindez nyilván benne is rejlik a blockchain technológiában; ám ezeket evidenciaként kezelni pontosan annyira nagy badarság lenne, mint ha a 80-90-es években azt mondtuk volna az akkori Internetet látva, hogy ez a technológia alapjaiban fogja megváltoztatni a jövőnket. Pedig hát akkoriban legjobb esetben is maximum a leveleinket olvasgattuk, ha egyáltalán kaptunk valakitől és etettük a tevéinket. (Igen… ez az a pont amikor HA érted ezt a poént az azt jelenti, hogy már neked is a B oldal pörög…)

Blockchain... understanding

A blockchain technológia egy ugyanolyan buzzword ma, mint anno azt mondani, hogy az Internet mindent meg fog változtatni. Jóóó, de mégis hogyan? Márpedig a válasz igazából akkor sem és most sem nagyon érdekel(t) senkit. Ahogy anno evidens volt, hogy az ami “Internetes” az tuti jó lehet (lásd dot.com lufi), úgy ma ugyanezt gondoljuk a blockchain technológiáról… Ha valami blockchain technológián fut… nos akkor az a jövő.

A blockchain mint buzzword lassan a legalja vásári cirkusz szintjére töpörödik és bármilyen szemétkupacot eladhatóvá tesz.

Hogy miért pont ezt a témát választottam mai postomhoz? A napokban láttam egy youtube videót, amiben egy terméket… pontosabban termékcsaládot mutattak be. A termékcsalád legfontosabb tulajdonsága az volt, hogy blockchainen fut és innentől ez fogja megváltoztatni a világot, hiszen, ami blockchainen fut az biztos, hogy csak jó lehet. Nyilván az olvasók egy része az alábbiakból rá fog jönni, hogy melyik videóról és melyik termékről van szó, de a cikk most korántsem az adott termék és/vagy videó ekézéséről akar szólni, ez a cél áll tőlem a legtávolabb. Pontosan ezért NEM is fogom sem a forrásvideót, sem a terméket belinkelni vagy megnevezni, hiszen ez a lentebbiek szempontjából irreleváns. A cikkem célja roppantul egyszerű. Amikor valaki ilyen, vagy olyan blockchain-projektet próbál neked “eladni”, akkor tudj átlátni a szitán és megérteni, hogy itt bizony nem minden arany ami fénylik…

Persze mindenek előtt érdemes lenne tisztázni, hogy mégis mi is az a blockchain. Ezzel azonban most nem rabolnám az olvasó drága idejét, hiszen nagy részetek találkozhatott a témában született írásaimmal. Ha mégsem, akkor egyetlen cikket emelnék ki, ami a tavalyi Flux.energy konferencia előadásom bővített átirata: Mi is az a Blockchain?

Így most frappánsan folytathatnám is azzal, hogy:

Mi is az ami NEM Blockchain?

A blockchain nem egy szoftver. Nem attól lesz blockchainünk, hogy “fejlesztünk egy forradalmi enterprise blockchaint“. Egy blockchain szoftver önmagában nem garantál semmit az olyan hangzatos kifejezések közül mint pl: transzparencia, manipulálhatatlanság, központi kontroll nélküli decentralizált működés vagy az oly sokszor hangoztatott bizalmi harmadik felek nélküli működés.

Folytatás…