Évzáró különkiadás: My vision(!)

Mivel elsöprő többséggel ezt kértétek, ezért az évet a személyes jövőképemmel, víziómmal zárnám. Előrebocsátom, hogy a cikket mindenféle tudatmódosító szer teljes mellőzésével készítettem, ezt nyilván azért kell így az elején kijelentenem, mert biztosra veszem, hogy a cikk közben sokakban fel fog merülni, a “Te mit szívtál és hol lehet belőle szerezni?” kérdés… A blog régi követőit nyilván nem fogom már semmivel meglepni, de mindig vannak újoncok… Lássuk hát.

How to crack the (Darwin) code!

A világtörténelem azon rövid darabkájáról elmondható – melyben már létezett az öntudattal rendelkező ember -, hogy a Darwini evolúció elve teljes mértékben felborult. Az evolúciós elmélet kimondja, hogy a természetes szelekció révén mindig csak az erősebb, a fejlődésre képes genom maradhat fenn. Ezen elv évmilliókon keresztül hibátlanul működött, mígnem kitermelte a természet a saját öngyilkos merénylőjét: a nagybetűs Embert. Az ember az öntudaton keresztül képessé vált meghackelni a természet majd minden törvényét. Míg makrószinten a természet legfőbb célja a fejlődés és az egyensúly, addig a mikrószinten az egyén legfőbb célja a számára előnyös állapot minél hosszabb fenntartása. Ha végigtekintünk az emberiség zsebkendőnyi történelmén, akkor számtalan olyan példával találkozhatunk, ahol az adott kor regnáló vezetése vagy direkt módon kényszerítette az emberiséget rabszolgasorsba, vagy pedig olyan életkörülményt alakított ki, melyet a többség kényszerből fogadott el jobb alternatíva hiányában. Az elmúlt 6 ezer évből mindösszesen csak az utolsó 200 évben alakult ki a rabszolgaság egyetemes szintű elutasítása és felszámolása, de a mai napig léteznek olyan kultúrák, ahol ez kimondva avagy kimondatlanul, de létező intézmény (nemi, faji, vallási szegregáció, kasztrendszer). Az emberiség örökölt vagy szerzett előjogokkal rendelkező kisebb része mindig is imádott élősködni az elnyomott többségen. Ezen fajta élősködés egyik legfontosabb ismérve a fejlődés teljes ellehetetlenítése. Vajon lenne relativitáselméletünk, ha Einstein tuszinak születik Ruandában, vagy ha hutunak? Avagy lehet, hogy már 600 évvel Einstein előtt megértettük volna a világegyetem relativitását és akár az elméleti fizika mai úttörő gondolatait is, ha a középkorban nem küldik futószalagon máglyára és az inkvizíció kínzókamráiba azon eretnek gondolatok csendes terjesztőit, mely szerint a világnak a középpontja nem a Föld és a nap nem a föld körül kering?

Mondhatnánk, hogy ezen korszak véget ért és immáron bárki szabadon alkothat és szabadon élhet, de ezzel valójában csak magunkat csapjuk be. Az emberiség civilizálódásával együtt fejlődött az elnyomás művészete is. Az elnyomáshoz egyetlen dolgot kell elvenni az emberektől: a szabadságot, ennek pedig az eszköztára az elmúlt ezer évben félelmetesen fejlődött. A politikai szeparáció, az anyagi függőség, az alternatívák teljes eliminálása tökéletes eszközöket nyújt arra, hogy a hamis szabadságérzet illúziója mellett egy előre kijelölt úton haladjunk. Amerikában (USA-ban) a felnőtt lakosság körében közel 100% a teljes eladósodottság, tehát a felnőtt lakosság mindent hitelből vesz meg és a fizetéséből kizárólagosan a korábbi hiteleit törleszti… lényegében egy egész életen keresztül. Vedd meg előre a lakást, autót, hiszen arra szükséged van, majd törleszd egy életen keresztül. Hazánk középkori történelmének máig megvetett röghöz kötés intézményének modernizált változata ez. Mondd azt egy amerikainak, hogy “szabad vagy, kezdj el alkotni, élj magadért és a jövődért“, mi lesz az első válasza erre: “jó,de akkor miből fizetem a hitelkártya tartozásomat?” és a beszélgetés ezen a ponton véget is ér…

A rabszolgaság és a röghöz kötés modern eszköztárát a politika, a pénzügyi rendszer adja. Sokszor emlegetik neves közgazdászok is, hogy a modern pénzügyi rendszerek hátterét a nemzetállamok teljesítménye és a gazdaságba vetett bizalma adja. Kétségtelenül így is lehet nevezni a hitelrabszolgaságot… Ám ehhez a mérhetetlen mennyiségű hitelhez mérhetetlen mennyiségű pénz is kell, aminek az előállíthatósága egy zárt, véges értékű pénzügyi rendszerben elképzelhetetlen. A hiteleket frissen nyomtatott bankókból kapja az emberiség, amit jellemzően újabb frissen nyomtatott bankókból törleszt. A modern fiat-alapú pénzügyi rendszer a legnagyobb bizonyítéka annak, hogy valójában a modern pénzrendszerben nem teljesül a cirkuláció. A nagyobb elfogadottságú pénzek (pl USD, EUR, CNY) egyszerre próbálják teljesíteni a ‘medium of exchange’ (csereeszköz) és a ‘store of value’ (értékmegőrző) szerepét. Mindezen két tulajdonság egy nagyon fura és groteszk aspektusból tud teljesülni. A játékszer egyértelműen az infláció. A munkáért kapott fizetést a legtöbben olyan fiat pénzben kapjuk, aminek az értékállósága erősen megkérdőjelezhető, az értékállóság egyik legnagyobb ellensége az infláció. Az infláció az a rejtett, már-már belénk kódolt gyakorlatnak az eszköze, ami arra késztet, hogyha bármilyen szinten is többletbevételünk van, akkor azt minél hamarabb elköltsük, hiszen pontosan tudjuk, hogy ugyanazon mennyiségű pénz egy év múlva már csak az infláció mértékével csökkentett vásárlóértékkel rendelkezik. Persze az emberiség egy relatív alacsony hányada felismerve ezt a problémát már idejekorán elkezdett foglalkozni a pénz értékállóságának biztosításával.

A tőkevédett befektetési eszközök, bankbetétek, állampapírok képezik ezen gazdasági védőháló első szintjét, melyek lényege, hogy vagy direkt módon odaadod a pénzed a nemzetállamodnak, vagy áttételesen a bankrendszer likviditását és ezáltal a hitelkihelyezési kapacitását javítod amiért cserébe időről-időre egy picit több frissen nyomtatott pénzt kapsz. Pont annyival többet, mint amennyi képes az adott időszakban a betéted fizetőképességének romlását ellensúlyozni. Tehát gyakorlatilag lemondasz a nehéz munkával megszerzett pénzed feletti kontrollról csak azért, hogy egyrészt ne kelljen azt azonnal elköltened, másrészt pedig azért, hogy legalább a vásárlóereje ne csökkenjen. Vajon merész analógia lenne ezt a gyakorlatot összehozni a rabszolgasággal? Vagy feléled a fizetésed, hiszen fogyasztói társadalomban élsz, vagy pedig kiemelkedve abból csak a létminimumra költesz és minden más pénzed pedig csak kuporgatod, hogy megőrizd annak vásárlóerejét.

Persze van kiút, mindenki megkapja a kiút lehetőségét. Létezik nemzetállami szerencsejáték, ami a bámulatos meggazdagodás elhanyagolható esélyével kecsegtet és vannak igen kockázatos befektetési lehetőségek is kezdve a regionális befektetési alapoktól egészen a részvénypiacokig. És akinek még ez sem elég, az meg sem áll a határidős és derivatív termékekig. Csak a nagyságrendek érzékeltetésére, ha ez a piros “A” betű reprezentálná a világ összes fizikailag már kinyomtatott pénzének az összesített fizetőértékét, akkor ezen bővített mondat minden további szavára legalább még egyszer annyi államadósság jutna… Olyan pénz, ami valójában nem létezik, soha nem is létezett és lényegében egyetlen módon szüntethető meg: deflációval. Nehéz ezt így elképzelni, nos nézzük mindezt vizualizálva:

teljes méretben további alábontásokkal: http://money.visualcapitalist.com/worlds-money-markets-one-visualization-2017/

A képen minden kocka 100 milliárd USD-t reprezentál. Ebből a Bitcoin jelenleg ugye 2,2 kockát hivatott foglalni. Az ábra bal oldalán azon ‘vagyontárgyak’ szerepelnek, amelyek fizikailag is léteznek és valós értéket képviselnek (arany, nagy cégek értéke, stock market, leggazdagabb emberek vagyona, stb.) a kép jobb oldala pedig a csak virtuálisan létező nemzeti devizapénzeket és az azok folyamatosan inflálódásából keletkező államadósságot láthatjátok.

A világon létező nemzeti devizáknak mindösszesen 8%-a van kinyomtatva vagy érmére verve. 92%-a pedig csak a bankrendszerekben létező digitális pénz. A világ teljes fizikailag létező pénzvagyona 7.6 billió USD-nek felel meg, erre jut 215 billió USD-nek megfelelő összesített államadósság. Tehát minden fizikailag is létező pénzérmére megközelítőleg 20x annyi államadósság jut. Ezen adósság 33%-a ráadásul az utolsó 10 évben keletkezett, mely időszakban egyébként a legtöbb nemzetállam már erősen visszafogta az inflációt. A világ nemzeteinek összesített államadóssága az összesített GDP-hez viszonyítva: 325%… Tehát akkora adósságot sikerült a modern pénzpolitikának összelapátolnia csak az elmúlt 10 évben (70 billió USD), aminek a felszámolásához arra lenne szükség, hogy a világon élő összes ember és vállalkozás egy évig annak törlesztésére fordítsa minden bevételét. (miközben nem eszik és nem költ semmire…). Ezen számok reprezentálják a fiat-alapú nemzetállami pénzügyi rendszert… Ha valamiben, akkor ebben biztos, hogy bízhatunk… Vajon ki kinek tartozik ezzel és kinek kéne ezt visszafizetnie?

Folytatás…

Lightning Network: élő demó ma este!

Ma este (dec 29) 18:30-tól tart újabb klubestet a Blokklánc Műhely, melynek keretei között mesélni fogok a Lightning Networkkel kapcsolatos tapasztalataimról és élőben be is fogom mutatni annak működését. Akit nem csak, hogy érdekel ez a téma, de akár üzletileg is lát benne fantáziát, annak ott a helye. (Minden szabad hely elkelt!)

Az eseményre korlátozott mennyiségű extra férőhelyet tudott biztosítani a Műhely, ezért annyit kérnék, hogy aki biztosan tudja, hogy el tud/akar jönni, az minél hamarabb dobjon egy emailt az info kukac variance pont hu email címre “LN demo” tárgy megjelöléssel. Miért fontos nekem személy szerint a mai előadás és miért örülök, hogy ez pont a Blocklánc Műhely keretei között tudom megtartani? Akinek megvan esetleg még – a plakátkampánynál is felhasznált üzenet –  “Te már érted a Bitcoint?” című cikkem, az talán emlékezhet benne arra a szakaszra, amit jómagam személyes küldetésemként (crypto-bakancslistámként) soroltam fel. A felsorolás a “Mi kell ahhoz, hogy Magyarország méltón vegye ki a szerepét ebből a kulturális és pénzügyi forradalomból? ” gondolat alatt futott és sok egyéb cél között tartalmazta a következőt is:

Kellenének persze még további szakmai szereplők is, fog kelleni például hazai lightning network hub, kellenek mobilapp fejlesztők és számos egyéb technológiai fejlesztők.

Az eseménynek különös apropóját adja, hogy nemrégiben megtörtént az első éles (mainnet) payment channelen keresztüli (LN) vásárlás, amihez az infrastruktúrát a Bitrefill biztosította. A Bitrefill csapata mobil telefonos top up szolgáltatást biztosít Bitcoinon keresztül. Nyilván számukra is komoly üzleti gondot okozott a Bitcoin rohamosan emelkedő tranzakciós díja és a hálózat kiszámíthatatlansága, de ahelyett, hogy ezen siránkoztak volna hónapokon keresztül és a csapból is a “fúj-fúj BsCore” propagandát nyomták volna (nomeg a “akkor megyünk Bitcoin Cash-re” szöveget). Szóval mindehelyett full time fejlesztőt raktak a Lightning Network projektre, aki folyamatosan együtt dolgozva a LND csapattal (Lady Stark és roasbeef) mára összehozta az éles payment channelt, amin keresztül egyébként ki is fizetett egy éles feltöltést. Így is lehet… Minderről prezi:

Akit érdekel ez a téma és lát benne fantáziát, az mihamarabb jelezze részvételi szándékát, a mai rendezvényre

Aki nem tud/akar eljönni, de érdekli mindez annak pedig alább kigyűjtöttem a Lightning Network témában megjelent írásaimat:

Lightning Network: Mi fán is terem?

Az elmúlt egy hetet (karácsony ide, karácsony oda) a bejglizabáláson és a nagycsaládi ebédelésen túl lényegében a Lightning Networkkel töltöttem. Maga a Lightning Network (továbbiakban LN) egy olyan jövőkép, amivel kapcsolatban perpillanat két táborra szakad a közösség: vagy nagyon imádja és az egyetlen tiszta jövőt látja benne (én személy szerint ugye ezt a tábort erősítem), vagy nagyon utálja és csak a népbutítást és a nagybankok hatalomátvételét vizionálja ennek kapcsán. A két csoportban – tisztelet a nagyon kicsi kivételnek -, egyetlen dolog közös: lényegében fogalmuk sincs arról, hogy mit is imádnak, avagy éppen utálnak. A brutálisan szélsőséges politikai megosztottság nem véletlen, hiszen az LN egy olyan szintű protokollt hoz el, ami nagyon erősen rajzolhatja át az erővonalakat a Bitcoinhoz kapcsolódó üzleti vállalkozások között. Ezért ezen körök mindent megtesznek azért, hogy minél inkább befolyásolják a közösségeket. A két kezemen sem tudom megszámolni, hogy csak az elmúlt egy hónapban mennyi olyan megtévesztő propagandavideót és leírást láttam/olvastam, ami a nagybanki befolyásolástól egészen a decentralizáció teljes összeomlásáig mindent belevizionált a Lightning Networkbe.

Mindenképp fogok a közeljövőben egy mythbuster cikket is írni ezekről a bizonyos politikai agymenésekről, de ebben a cikkben most arra koncentrálnék, amit – reményeim szerint – legtöbben vártok: Mi is az az LN és miként is működik? Az elmúlt fél évben már többször is beígértem ezt a cikket, de eddig nem volt elég időm, hogy a mélyére ássak. Szerencsére az ünnepi hangulat azonban megteremtette az ehhez szükséges időt is.

Kezdeném talán egy nagyon gyors fogalomhatározóval. Ennek első pontját lopnám is a tegnapi postomból:

  • Az LN a korábban már sokat emlegetett layer2-es skálázási implementációja a Bitcoin (és Litecoin) protokollnak, ennek volt az egyik fontos előfeltétele az a bizonyos SegWit protokoll implementáció (Nem a SegWit2X… az egy másik történet…)
  • Az LN nodeok egymás között egy- vagy kétirányú csatornákat hoz létre, mely csatornák között routing protokollt működik. Nagyjából úgy érdemes elképzelni az LN-t mint magát az interneten, csak itt adatkapcsolatok helyett pénzügyi műveletekre épül rá a protokoll. Az adatok helyett/mellett itt pénz áramlik minden aktív csatornán.
  • Mindez úgy, hogy a csatorna változása nem kerül onchain propagálásra, tehát nincs confirmation várakozás, nincs mempool és nincs mining fee sem.
  • Az LN nem bitcoin specifikus történet. Bármilyen blockchainre ráhúzható, bár a szó szerinti implementációnak szükséges előfeltétele a SegWit, de “from-scretch” ez megkerülhető.
  • A jelenlegi tervek és állapot szerint 2018 igen korai szakaszában az LN elérhető lesz az éles blockláncokon is. Jelenlegi információk között a Litecoin (LTC) fog kapni teljes értékű LN-t (Litening néven fog ott futni), de perpillanat azt sem lehet kizárni, hogy a Bitcoin hálózaton is egyszerre fog indulni az éles szolgáltatás.
  • Apró érdekesség, hogy a LND egyik vezető fejlesztője (@roasbeef) néhány hete már nyitott egy kisebb payment csatornát a Bitcoin mainneten teszt jelleggel, ahol már valós Bitcoinnal “tesztelnek”. Szóval ennyire a kiadásközeli állapotban van az LN.
  • A LN nem egy termék, hanem egy specifikáció, aminek számos implementációja ismert. Ezek közül a legnagyobb felhasználói bázis az lnd, eclair és a c-lightning köré összpontosul. Ezek kompatibilitását folyamatosan tesztelik (-link-), mely tesztek november közepe óta már 100%-os kompatibilitást mutatnak.
  • Az LN filozófiája nagyon egyszerű: Építs fel egy vagy több LN node/hub felé payment channelt, amiken keresztül már off-chain tudsz költekezni és/vagy pénzt fogadni, sőt ha két irányú csatornát építesz fel, akkor akár fogadni is tudsz azon keresztül bitcoint.
  • Az LN implementálásához a stabil node kódokon kívül nem kell SEMMI. Nem kell se hardfork, se pedig softfork. A protokoll működtetéséhez szükséges minden előfeltétel ott van már az összes Bitcoin node kódbázisában.

Na ez így leírva nagyon egyszerű és még talán logikus is, de… mi a francot is jelent ez??? Nézzük mire jutottam:

Folytatás…

Mégis mi bajom is van nekem a Bíkessel? (Bitcoin Cash)

Sokszor kapom meg kérdésként akár direktben, akár egyes megnyilvánulásaim kapcsán átvitten, hogy mi is a baj(-om) a Bitcoin Cash-sel? A blogon megjelent írásaim mellett napi szinten okozok agyvérzést telegramon annak a kb 150 embernek, aki önszántából elviseli, hogy egy erősen Bitcoin Cash orientált közösségben én napi szinten vergődjek az anti Bitcoin Cash propagandámmal. Keresve sem tudnék jobb időpontot találni arra, hogy kontextusba helyezzem az utálatomat, hiszen most újra attól zajos a közösség, hogy “A Bitcoin Cash megeszi a Bitcoint!

Szeretném mindjárt az elején leszögezni, hogy az objektivitás látszatát sem próbálom ebben a kérdésben magamra erőltetni. Elfogult vagyok, ahogy egy apa elfogult a saját gyermekével szemben… vagy hogy ne éljünk ekkor magasztos példával, elfogult vagyok, ahogy egy megrögzött Pepsi hívőt a hányinger kerülgeti a Coca-Colától (amivel egyébként maximálisan nem tudok azonosulni, lévén Coca fan vagyok…)

Szóval mi is a baj a Bitcoin Cashsel? Ha őszinte akarok lenni, akkor lényegében semmi. Miért is kéne bármi gondnak is lennie vele, hiszen 100%-ig Satoshi vision product, leválasztva róla néhány kényszerszülte hackelést (replace-by-fee, segwit), cserébe viszont jól skálázódik nagyjából 16-20 tx/sec-ig a jelenlegi állapotában, sőt az rbf hiánya miatt már a 0-confirmation is elégséges egy-egy tx-hez. Ráadásul a skálázását a blockméret további növelésével akár fentebb is lehet tornászni. És csak, hogy messzebb menjek a BCH prominensek egyébként nem zárkóznak el a layer-2 scalingtől sem, már persze ha az nem SegWit alapon készül. Mindezek mellett már a mining pool distribution is sokat javult, a minerek átlag 60-70%-a ismert és csak a maradék rejtőzik továbbra is a “Mr. Unknown” címke mögé.

Alapvetően technológiailag az AS-IS állapot kapcsán kevés kivetnivalót lehet találni. Gyakran előkerül persze kritikaként, hogy “lemásolni nem volt nehéz, na de hol van ennek jövője?“. Itt egyrészt ugye válaszként felvetődhet, hogy minek kell annyira lelkesen valamit fejleszteni, ami úgy jó ahogy van, másrészt pedig ha valaki veszi a fáradtságot, hogy utánanézzen, akkor egy egyébként nagyon szép TO-BE is kirajzolódik a BCH technológiai jövője kapcsán: Az elsődleges cél természetesen továbbra is a skálázás fokozása a nagyon alacsony tranzakciós díjak fenntartása érdekében. Emellett dolgoznak a shardingon és a párhuzamos blockvalidáción is. Emellett több olyan funkció implementálása is vizsgálat alatt van, amit korábban a Bitcoin Core fejlesztőcsapat elutasított a főláncon (pl. G. Andresen féle Graphene block propagation) és a blockokba foglalt tranzakciók összeválogatási algoritmusához is hozzá kívánnak nyúlni, hogy az sokkal igazságosabb és kevésbé txfee-felhajtó jellegűbb legyen.

Összességében szerintem jó az irány. A Bitcoin Cash jó irányba halad. (remark: ez az a pont, ahol a hithű Bitcoin Cash fanok jobb, ha megállnak… ami innentől jön, az biztosan nem érdekli őket)

Folytatás…

Kellemes kiskarácsonyi vérengzés

Rövid lesz, mert ennyire az ünnepek előtt már nem szeretnék mélyebben belemenni, de azt gondolom, hogy az elkövetkező napok tartogatnak néhány meglepetést, ami miatt érdemes lehet egy új postot nyitni és abban tiszta lappal kezdeni a commentelést.

Röviden, hogy mi is történt: Este (kb 7 órája) “meglepetésre” a Coinbase/GDAX bejelentette, hivatalosan is listázza a Bitcoin Cash-t. Ezzel előrébb hozták a januárra tervezett lépést. Korábban ugye arról ment a spekuláció, hogy majd csak kiutalni lehet a BCH-t, de az elmúlt egy hónap coinbase retorikája egyértelműsítette, hogy mire játszik a vállalat. Alig egy hónapja megy a szájtépés, hogy vajon miért is nincs még implementálva a coinbasen a SegWit protokoll, mire a coinbase hivatalos statementben jelezte, hogy az valójában nem is annyira fontos a felhasználóknak és most fontosabb dolgokon dolgoznak. Az igazán szemfülesek már vasárnap óta tudhatták, hogy a coinbase mire készül, hiszen vasárnap megjelent az API key generator oldalon a BCH is mint listázott wallet (-forrás-). A piaci manipuláció csúcsa az alábbi roadmap közzététele volt, mely egyébként alig 4 napja jelent meg és ez alapján sokan teljesen jogosan feltételezhették, hogy a coinbase nem tervezi listázni a BCH-t:

A BCH listázása őrül ralit kezdeményezett, aminek hatására árfolyama a coinbasen bőven 5000 felé is szaladt (bele is crashelt a coinbase/gdax), miközben persze a többi tőzsde is elkezdte lekövetni az árfolyammozgást. A csúcsárfolyam valahol 3700-4000 dollár körül volt a legtöbb tőzsdén, ahonnan beindult a lejtmenet, majd jelenleg stabil oldalazgatással látszik formálódni egy zászló/ék alakzat a BCH chartokon. A hirtelen jött őrület természetesen a Coinbasen listázott másik három cryptot érintette negatívan (BTC: -12%, ETH: -8%, LTC: -12%). Látszik, hogy gyakorlatilag csak átrendeződés történt a piacon érdemi kivonás nélkül.

Hogy a mai történt pontosan miként fog alakulni, azt egyelőre balgaság lenne jósolgatni, de azt mindenképp fontos megjegyezni, hogy a Bitcoin Cash ezzel ellőtte az utolsó időzített puskaporos hordóját. Az augusztusban felvázolt roadmap utolsó felvonása volt az év végéig elnyújtott Coinbase bevezetés. A BCH az elmúlt hónapokban folyamatosan erősödött és a mai történettel együtt második alkalommal célozta meg és törte át a 0.2-es BTCBCH keresztet. Jelenleg egyébként éppen kerek 0.2-es árfolyamon áll a két kriptopénz.

Kíváncsian várom, hogy miként alakul a titánok harca. Továbbra is tartom, hogy ebben a játékban azok járnak a legjobban, akik közel azonos volumenben tárolják mindkét pénzt vagy azon megvilágosodott cryptohívők, akik már egy-két éve kiábrándultak és azóta csak Bitcoin(-*) mentes altcoin portfólióban gondolkodnak.

Ui: természetesen erről az egész történetről megvan a saját kis privát véleményem is, kezdve azzal, hogy miként tolt a coinbase insider tradinget a bejelentés előtt és az is, hogy miként próbálják bizonyos körök összezavarni az amúgy is zavarodott tömegeket. Most megint az van, hogy a “newcomer”-eket marhaként terelik a vágóhídra a zsiványok és bár lehetne naphosszabb tépni a szánkat és feltartani a táblát, hogy “wrong way”, de a történetelem már bizonyította, hogy ha egy ideológia avagy technológia nem tud megállni a saját lábán, akkor az bizony a spekuláció áldozata lesz. Szóval ezúttal megtartom magamnak a saját véleményem. Teszem ezt annak ellenére is, hogy a ma történetek újra megihlették Nick Szabot is:

Csak azért mert a Bitcoin blockchain alapú, technológiailag biztonságos, mely biztosítékot immáron történelmileg is garantálja, még senki ne gondolja, hogy más blokkláncok és kriptopénzek is képesek lesznek hosszútávon biztosítani ugyanazon megbízhatóságot, biztonságot és a támadásokkal szemben védelmet. (-forrás-)

commercial break...

Minden tiszteletem a Nocoinereké, de…

Nocoinerek helyett talán ildomosabb lenne “kripto-szkeptikust” írni, de ha már bevezetésre került (urbandictionary) a Nocoiner fogalom, akkor használjuk… Amikor azt olvasom valakitől (és itt most tényleg csak a példa kedvéért hozom fel a konkrét idézetet Balázstól), hogy:

“A store of value kapcsán sokszor hangoztatott aranyos analógia is sántít. Az aranynak messze nem olyan elhanyagolható a reálgazdasági szerepe, mint ahogyan azt sokan képzelik…”

Az ilyen mondatoknál egyszerűen értetlenül állok a tény előtt, hogy emberek MA még mindig képesek leragadni a materiális világnál. Az ipari automatizálás és a robotizálás széles körű elterjedése óta egyetlen olyan iparág létezik, ami számottevően képes fejlődni, ez pedig az informatika és azon belül is a folyamatok digitalizálása. A nagy emberek nagy mondataival Dunát lehetne rekeszteni, de tény, hogy elvetemült emberek kellettek ahhoz, hogy olyan témákat forradalmasítsanak, mint pl az újságolvasás, vagy a tévénézés.

Sokszor éltem már jómagam is az ipad szkeptikus példámmal, amit most ide is idéznék: (clickre kinyithatod, ha még nem olvastad)

Az ezredfordulós informatikai eszközök talán egyik legnagyobb zsákutcája a tabletek voltak. Több nagyvállalat (Dell, IBM) dobott a piacra táblagépeket, de valahogy ezek mindig is suták, esetlenek voltak. Majd eljött 2010 január 27, amikor egy roppantul karizmatikus férfi kiállt egy nagy színpadra, majd a show végén bedobta a kultikussá vált mondatot: “and one more thing” és bemutatta az iPad-et. Nem sokkal ezt követően találkoztam egy barátommal, akivel nagyon komoly vitába keveredtem az iPad kapcsán. Hosszan ecseteltem neki, hogy mekkora egy őrültség volt az Apple részéről kiadni egy táblagépet, hiszen ez egy hasztalan dolog. Tényleg az újság olvasást akarják megreformálni? Minek egy olyan gép, ami annyit tud mint egy okostelefon, csak nagyobb a kijelzője? Mégis ki adna ezért pénzt? Majd egy éven belül megvettem az első iPad-emet és megértettem… Hihetetlen, hogy mennyit számít a marketing és persze a kijelző orientációja. A mobiltelefon álló, a tablet fekvő. És ennyi, ez a nagy ötlet és az emberek zabálják.

Mára az iPad teljesen hétköznapi termékké vált. Ez a fajta szűklátókörűségem az, ami minden vélt vagy valós érv és indok ellenére is azt mondja, hogy a digitális pénz valójában egy evolúciós lépcsőfokot képeznek, aminek nem az a célja, hogy lecserélje a jelenlegi globális pénzügyi rendszert, hanem nemes egyszerűséggel csak átlépjen rajta. Sokszor hoztam már fel, hogy a kriptopénzekkel szembeni szkeptikusság legfőbb oka az a tény, hogy az emberek nagy része egyszerűen nem érti ezek értelmét. Mi értelme egy olyan digitális pénznek, amivel pont ugyanazt lehet csinálni mint a valós pénzekkel, de semmilyen állami/jegybanki szintű garancia nem kapcsolódik hozzá?

Az elmúlt 10 évben tetten érhető az a jelenség, hogy a digitálisan létező adat egyre inkább értékesebb, mint maga a materiális adatforrás, ahonnan származik. Külön iparágak nőttek ki a semmiből, amik arról szólnak, hogy értékkel ruházzák fel az adatokat. Vegyük csak példának az ezredforduló nagy üzletét: Adatbányászat és annak ipari adaptációs platformját az adattárházak. Hova fejlődött mára ez a technológia: Bigdata és Machine Learning, ahol már értelmezhetetlen az elemi adat és annak forrása, lényegében nem az adatok tartalma a fontos, hanem azok változásának jellege… ahogy a blog fejlécében is olvashatjátok: “a rendezetlen adathalmazok elemzése”

Minden digitalizálódik, minden adattá konvertálódik és minden ami adattá konvertálódik az elveszti az materiális értékét és jellegét is. Erről szól a ma egyre népszerűbb “tokenizáció” üzletág is, ami a következő egy-két év egyik legjobban fejlődő üzletága lehet.

Folytatás…

Hamarosan indul a Bitcoin Futures második hulláma

Stílusosan elegendő lenne ezt a postot ezzel a sokatmondó vicces ábrával zárnom is:

Nagyjából ez történt egy hete a CBOE Bitcoin Futures indulásakor és hasonlót vár mindenki a mai CME Group BTC Futures startnál is. Egy dolog biztos: a Bitcoin spot árfolyama szabályosan rajzolgatja továbbra is a bullish flag patterneket, a cikk írásának a pillanatában is éppen véget ért a flag form és elindult az árfolyam 18,5k USD-ről egyenesen felfelé és perpillanat 19,2k USD-n gyűjtögeti az erejét. Kb. másfél óra múlva nyitják meg a határidős terméket és valamikor (hazai idő szerint) éjfélkor indul élesben a jegyzés (CST 5:00-kor). A határidős termék jegyzési információit a CME group oldalán lehet követni: -link-

Holnap reggelre mindenképp okosabbak leszünk a határidős termékek kapcsán, hiszen a piaci várakozások nagyságrendekkel komolyabb forgalmat várnak a CME Grouptól, mint amit a CBOE jegyzett az azonos termék kategóriájában. Kiderül, hogy a Bitcoin spot árát tovább hizlalja-e a határidős termék jegyzésének pozitívuma, vagy beindul egy komolyabb korrekció.

Az elmúlt három hétben üveghangon foglalkoztam az árfolyamon kívül szinte mindennel (tisztabit, MCGA plakátok, konferenciák, meetupok, bitcoin drinkupok…). Eme szabadságfokban persze sokat segített az a tény, hogy az árfolyam ezen időszak alatt gyakorlatilag naponta döntött újabb csúcsokat és a mai nappal a nagyobb tőzsdéken is alulról megérintette a 20.000 dolláros árfolyamot. Nos igen, jócskán átléptük az öt millió forintos szintet. Még augusztus 13-án tettem közhírré itt a blogon, hogy a Bitcoin átlépte a bűvös 1 millió forintos árfolyamot (4150 USD), ez egyben ama fontos mérföldkő is volt, amikor a Bitcoin legkisebb váltópénze (1 sat) is elérte az 1 filléres árfolyamot. Alig 4 hónap alatt azóta potom 500%-ot csinált a legnagyobb piaci kapitalizációjú kriptopénz, mely mára átlépte a 320 milliárd dolláros piaci kapitalizációt és  54% körül van a dominanciája.

Talán, ami ennél is fontosabb volt az elmúlt három hétben: látszólag befejeződött, vagy legalábbis egy időre felfüggesztődött a kriptopénzek kannibalizációja. Úgy tudott a Bitcoin folyamatosan emelkedni, hogy az ehhez szükséges erőforrásokat nem az altcoinokból szívta el, így azok is gyönyörű ralit tudtak lenyomni. Az Ether tesók mellett látványosat ment a Litecoin és a ZCash is és mellettük igazán komoly gyöngyszemek is levegőhöz jutottak. Még a két nagy személyes csalódásom (IOTA és NEO) is pislákoltak. De figyelmemet leginkáb az ADA (Cardano) tudta lekötni. Apropó: Cardano… aktívan barátkozom vele, komoly meglepetés volt nekem az $ADA és legkevésbé sem csak az árfolyama miatt, technológiailag is érdekes egy darab. Hamarosan összefoglaló cikk várható.

Folytatás…

Plakát-kifejtős: mégis lesz nyugdíjad?

A tisztabit.hu (MCGA) kezdeményezés fontos és nélkülözhetetlen eleme volt a 2017 decemberi plakátkampány, amiben a kreatív csapat kifejezetten provokatív üzeneteket fogalmazott meg. Mivel a plakátok finanszírozását a blog olvasóitól kalapoztam össze, ezért helyénvalónak tartom, hogyha megvilágítom az egyes üzenetek mögöttes tartalmát is. Ebben a bejegyzésben az egyik leginkább provokatív plakát üzenete kerül kifejtésre. A post címéből is talán már látható, hogy a kérdéses üzenet a “Mégis lesz nyugdíjad” szlogen.

MÉGIS LESZ NYUGDÍJAD!

A szociális alapon működő nyugdíjrendszer a világ igen nagy részén szinte teljesen ismeretlen. Ahol még létezik (lásd hazánkban) ott is tetten érhető annak folyamatos hanyatlása és a rendszer teljes összeomlásának jelei. A szociális alapon működő nyugdíjrendszer gyakorlatilag egy politikai kártya, amivel akár választások kimenetelét lehet eldönteni. Hazánkban a politikában a nyugdíj kérdése tabu téma, nyugdíj van és nyugdíj lesz is, mindez annak ellenére is, hogy a rendszer fenntarthatatlansága közgazdaságilag megkérdőjelezhetetlen. A rendszer ideig-óráig ugyan fenntartható, de a magánnyugdíjpénztárak vagyonának újraállamosítása is jól bizonyítja, hogy a  likviditáshiányt már csak kifejezetten unortodox eszközökkel lehet kezelni.

Folytatás…

Miért is fontos a ‘6-confirmation’ ?

Egy valamire való kriptopénz-tulajdonos a legszebb álmából felverve is pontosan tudja, hogy a Bitcoin láncon egy tranzakció addig nem tekinthető jóváhagyottnak, amíg nem kapja meg a 6. confirmation-t. De mi is ez pontosan és miért pont hat és miért nem elég az egy? Ez a post mindezekről fog szólni. Meg persze arról is, hogy más kriptopénzeknél (pl. ethereum, vagy akár a bitcoin cash), ez a 6 miért inkább 20?

Kezdjük talán a legegyszerűbb résszel: mi is a confirmation, azaz megerősítés? A nyilvános blockchainen futó kriptopénzekkel kapcsolatban alapvetés a decentralizált működés. Tehát, amikor egy tranzakciót készítünk, akkor azt nem egy központi szervnek küldjük el, hanem egy közeli nodeon keresztül peer-to-peer küldjük szét azt a hálózat minden nodeja felé. Ezek a megerősítésre váró tranzakciók (unconfirmed tx) egészen addig várakoznak a mempoolban (ideiglenes tárolóban) amíg valamelyik fullnode mögött működő bányász úgy nem dönt, hogy kiveszi a tranzakciót a mempoolból és blockba nem foglalja. Amikor egy tranzakció bekerül egy blockba, akkor onnantól része a blockchainnek. Ebben az esetben a tranzakció megkapja a 1st confirmation állapotot, tehát megerősítésre került.

Mivel ebben a pillanatban a tranzakció már része a blockláncnak, így azt nem lehet visszavonni, vagy nem lehet eltéríteni a rbf (replace-by-fee) kéréssel, stb. adja magát a kérdés, hogy mégis miért is kell várni további 5 újabb blockot, hogy a tranzakció elérje a 6. megerősítést? A cikk folytatása ezen érdekességgel foglalkozik.

Folytatás…

Bitcoin: fekete karácsony(!) – 3. (befejező) rész

A Bitcoin a világ hatodik legértékesebb pénzneme, mely előkelő helyezést mindösszesen nyolc év alatt ért. Megközelítőleg 70 millió ember használja a Bitcoint, ami a világ teljes populációjának egy százaléka. A felhasználói bázis az elmúlt 12 hónapban egyébként megduplázódott. A felhasználói adaptáció megegyezik az Internet 1996-os adaptáltsági szintjével. Jelen pillanatban erre a felhasználóbázisra 16,7 millió bitcoin érme jut, de a jövőbeli újabb és újabb belépők számára sem lesz soha elérhető 20 milliónál több érme a mi életünkben. Idén (2017) év elején még áldozatos munka, gondos megtakarítás és komoly lemondások árán az átlagos hazai családok meg tudták tenni azt, hogy szert tegyenek egy egész bitcoinra (valahol 1000 dollár körül), alig egy év alatt – az éppen ma 11.000 dollár körüli árfolyamon – a legtöbbek számára már elérhetetlenné vált az egy egész bitcoin. Szerintem nem kell ahhoz eltelnie egy újabb évnek, hogy a 0.1 bitcoin olyan hatalmas és elérhetetlen értéknek tűnjön, mint ma az egy egész bitcoin. Az eltelt 8 év első 1600 napjának kellett eltelnie ahhoz, hogy a Bitcoin árfolyam első alkalommal elérje az 1000 dollárt, a 10.000 dolláros szinthez újabb 1400 nap kellett. Vajon mennyi fog kelleni a 100.000 dolláros szinthez? Érzésem szerint biztosan nem kell újabb négy év…

Persze jogosan kérdezhetnének, hogy miként tud valami ennyire értékes lenni, amiről közismert, hogy lassú, gyenge és valójában elég drága is. Tehát rossz! Tehát rossz? Vagy egyszerűen még nem elég jó? Egy decentralizált környezetben fejlődő technológia teljesen új kihívásokat generál. Ezek olyan kihívások, amikkel az emberiség talán még sosem találkozott, vagy ha mégis, akkor nemes egyszerűséggel nem oldotta meg azokat. Itt viszont erre nincs lehetőség, a nem megoldás egyet jelent az ideológia halálával, a Bitcoint és az egész cryptopénz-világot egyedül a konszenzus teheti naggyá. Minden döntéshez konszenzus kell, a konszenzusnak pedig ára van. Ezt az árat az elmúlt két évben busásan fizette meg a teljes Bitcoin felhasználói bázis a villámgyorsan növekvő tranzakciós díjak és a lassuló fejlődési ütem formájában. A konszenzus végül megszületett (vagy inkább kierőszakolódott?) és létrejött a “SegWit”. Maga a SegWit egy technológia, ami első ránézésre széles adaptáció esetén jelentősen javíthatja a hálózat áteresztőképességét. Persze ezen túlmenően egyben a layer-2 kapuja is. A layer-2 egy extra réteg a Bitcoin (onchain) hálózata felett, ami lehetővé teszi azt, hogy meglévő érméinket lekötve hozzunk létre egy olyan fizetési csatornát, ami a blockchain felett biztosít micropayment lehetőségeket. Alapesetben a layer-2 peer-to-peer, tehát két fél között kerül megnyitásra multi-signature walletek segítségével, azonban ha egy peer egyben HUB-ként is szolgál (tehát sok entitással kapcsolódik és egyben sok más HUB-hoz is kapcsolódik), akkor létre tud jönni egy olyan hálózat, ami akár teljes értékű layer-2 payment routingot is  képes megvalósítani. Az ehhez szükséges technológiai előfeltétel már adott, jelenleg is aktívan dolgoznak az implementációkon.

Persze az ígéretes technológiai bla-bla alatt a SegWit valójában egy trójai faló, aminek a fő célja az onchain scaling szükségtelenné tétele, ezáltal a konszenzusalapú működés elértéktelenítése. A 16,7 millió darab bitcoin egyre szűkösebb az éppen most 70 milliós felhasználói bázisnak, ennek nyomasztó hatása egyre inkább érződik. Elég csak ránézni az árfolyamra, ami rakétaként lő ki. Ha figyelembe vesszük a vélt coindisztribúciót is, akkor a helyzet még rosszabb. A 70 millió felhasználó alig 1%-a rendelkezik az összes coinok 85%-ával. De a számok mélyére ásva a helyzet még inkább kiábrándító, a Bitcoin esetén a 1500 leggazdagabb számla (address) tulajdonos (ők teszik ki a felhasználói bázis 0.01%-át) birtokolja az összes coin készlet 38%-át. Ennél talán csak a Bitcoin Cash esetében elborzasztóbb a helyzet, ugyanebben a kategóriában (0.01%) ott az összes coin 50%-a aggregálódik. Szóval a Bitcoin ideológiája biztosan nem a javak újraelosztásáról szól, soha nem is szólt igazán arról.

Adja magát a kérdés, hogy hogyan is lesz ebből így világpénz? A hosszúra nyúlt bevezető után bemutatom az általam vizionált jövőképet, mind technológiai, mind ideológiai szempontból.

Folytatás…