Search Results for: lightning

Bitcoin: Őszi hard-fork szüret (Gold, BTG, SW2X, No2X, stb.)

Beléptünk az utolsó másfél hónapba, immáron kevesebb mint 50 nap van hátra a Bitcoin trónok harcának végső jelenetéig. Ez az évad biztosan nem fog cliffhangerrel befejeződni… Miről is van itt szó pontosan?

A történet nagyon régre nyúlik vissza (már persze cryptocurrency időszámítást figyelembe véve…), valamikor 2015-ben indult, amikor a Bitcoin prominensei közül néhány úgy döntött, hogy kukába dobva a ‘Satoshi visiont’ a blockméret növelése helyett egyéb módon kívánják biztosítani a Bitcoin hálózat skálázhatóságát. Ez az egyéb mód mára a Lightning Network formájában manifesztálódott. A vita két éves huzavonába torkollt, ami során számos egyezkedés, árulás, zárt ajtók mögötti diskurzus után megszületett előbb a SegWit(2X) üzleti konszenzus, majd ezt követően a felhasználók által kezdeményezett (UASF) hatalomátvételi kísérlet ellenlépéseként elkészült a bitmain készenléti terve, mely augusztusra “Bitcoin Cash” néven megszületett és azóta kvázi önálló életét éli. (Agresszívan osztozva a Bitcoin hálózat hashing powerén). Ám, az egész történet végkifejletét leginkább formáló megegyezés tartalmazott egy nagyon fontos passzust, ami azt mondta ki, hogy novemberben a Bitcoin hálózaton is eszközölni kell egy hard-forkot, ami a meglévő 1Mb-os blockláncot 2Mb-ra növeli. Ezzel növelve a hálózat kapacitását a maximális másodpercenkénti 3-6 tx/sec-ről kb. 10 tranzakció/másodpercre.

Kezdeném is egy kis fogalomhatározóval, ami főleg azoknak szól, akik nagyon most ismerkednek csak a Bitcoin történetével és esetleg értetlenül állnak azelőtt ami most fog következni:

Szószedet, szakmai kifejezések, releváns hivatkozások kezdőknek - Mi, micsoda? {click}
  • Bitcoin: 2008-ban megtervezett és 2009 januárja óta létező digitális fizetőeszköz, mai mára az internet pénzévé nőtte ki magát. Technológiája a blockchain, ami mára iparági szabvánnyá nőtte ki magát és alapjául szolgál szinte az összes MA létező cryptovalutának.
  • Konszeztus szabályok: Azok irányelvek, amik egy cryptovaluta technikai működését befolyásolják, ide tartoznak például a blokk rewardok, a blockkiadási idők, algoritmus, blockméret, stb. A konszeztus néhány szabályát lehet visszamenőlegesen, kompatibilis módon módosítani (soft-fork) és vannak olyan szabályok is, amiket csak hard-forkkal lehet módosítani. A Bitcoin esetében a: block reward, block halving period, diff adjustment, blocking time, block size (1Mb) értékek csak hard-forkkal módosíthatók.
  • Legacy Bitcoin: A Bitcoin eredeti blokklánca, az a blokklánc ami teljesíti a következő feltételt: A eredeti genezis blokktól (nulladik blokk) hitelesen felépített és ellenőrizhető és a LEGTÖBB hashing power áll mögötte ezzel garantálva annak biztonságát.
  • hashing-power: A “bányászok” munkájának mértékegysége. Minél több számítási kapacitás áll a kanonikus blokklánc mögött annál nehezebb azt manipulálni, hiszen a blokklánc manipulálásához minimum a teljes hashing power 34%-ával kell rendelkezned. Ez egy Bitcoin méretű hálózatnál ma már LEHETETLEN kihívás bármilyen cégnek vagy akár országnak is.
  • Chain-split: Mivel a blocklánc blokkok egymást követő sokaságát jelenti így gyakorlatilag semmi akadálya nincs annak, hogy bárki bármikor leágaztassa a kanonikus blokkláncot és ezzel egy úgynevezett “chain-split” láncot hozzon létre. Az elmúlt 8 évben számos alkalommal történt már hardfork, nagyon sok ma létező crypto-currency a bitcoin blokkláncról lett direktben leszármaztatva. A chain-split során két teljesen független blokklánc jön létre melyekre igaz, hogy mindkét láncon pontosan annyi coinnal/pénzzel rendelkezel, mint amennyivel a chain-split előtt a legacy láncon rendelkeztél.
  • Hard-fork: A blokklánc protokolljának változása, mely során olyan alapvető konszenzusszabályok változnak, ami miatt a blokkláncot futtató régi nodeok már nem tudják kezelni az új blokkláncot. Ha a hard-fork során az eredeti lánc minden nodeja frissítésre kerül és elhal az eredeti blokklánc akkor természetes fejlődésről/hard-forkról beszélünk. Ha viszont a hard-fork hatására a régi blokklánc is megmarad és valamekkora mértékben marad rajta működtető hashing power, tehát tovább gyarapodik, akkor beszélünk chain-splitről. Ilyen eset volt az Ethereum és az Ethereum Classic chain-split és a Bitcoin, Bitcoin Cash chain-split is.
  • Bitcoin Cash/UAHF: A 2014-2015 óta zajló skálázási vita egyik eredménye, mely során a fejlesztők, üzleti szereplők egy része amellett döntött, hogy leforkolja a bitcoin láncot és létrehozza a Bitcoin Cash (BCH) önálló láncot, mely immáron 8Mb-os blokkokkal működik, amit akár 32Mb-ig lehet kényelmesen növelni. Ezzel a hálózat lényegesen nagyobb áteresztő képességgel rendelkezik mint a Bitcoin, cserébe persze senki nem használja. Bár a BCH mögött álló üzleti körök szerint ez csak temporáris állapot és szerintük szépen lassan az összes Bitcoin felhasználó át fog pártolni a Bitcoin Cash hálózatra.
  • UASF: A blockchain alapú hálózatok biztonságát a bányászok adják azáltal, hogy tetemes mennyiségű pénzt költenek a bányászat finanszírozására. Ennek megfelelően a bányászok hivatottak a blokklánc protokolláris változásai kapcsán szavazni is, hiszen a kezükben van a hash power és ezáltal a hálózat biztonságát adó erő is. A bányászoknak azokban elemi érdeke kellene, hogy legyen a felhasználók érdekeinek képviselete, hiszen végső soron ők adják a blokklánc (pl. bitcoin) valódi értékét. A Bitcoin blokkláncon az árfolyam robbanása miatt a felhasználók egy része úgy véli, hogy a bányászok már nem szolgálják a felhasználók érdekeit ezért idén év elején egy pszeudonim vezetővel (Shaolinfry) az élen  egyfajta népfelkelés kezdődött, amivel megpróbálták kivenni a bányászok kezéből az irányítást a User Activated Soft Fork kereteiben (BIP-148). Szerencsére időben született meg a NYA (New York Agreement) amely okafogyottá tette az ultimátumot idén augusztusban.
  • SegWit: Segregated Witness protokoll, ami soft-fork keretei között oldotta meg a bitcoin hálózat skálázást azáltal, hogy olyan szinten módosított a blokkokban tárolt aláírásokat, hogy azok mérete lényegesen csökkenjen. Ennek köszönhetően bár továbbra is megmaradt az 1Mb-os blokk limit, de valójában (függően a támogatottságtól), akár 1,7Mb-nyi tranzakció is belefér egy blokkba.
  • SegWit2X/NYA: Zárt ajtók mögött, a Core fejlesztők teljes kihagyásával megszületett döntés ami egyrészt engedélyezte a SegWit soft-fork konszenzus módosítást a bányászok részéről, másrészt pedig előírt novemberre egy kötelező hard-forkot ahol a blokkméret 2Mb-ra növekszik.
  • No2X: A Core fejlesztőcsapat (élén a Blockstream céggel) kezdeményezése, ami a SegWit sikeres aktiválását követően arra buzdítja a felhasználókat hogy bojkottálják  a novemberi SegWit2X hard-forkot és annak esetleges megvalósulása esetén továbbra is tartsák életben a Legacy Bitcoin blokkláncot.

Ez a cikk most kicsit szájbarágósabb lesz azon olvasók miatt, akik mostanában csöppentek bele a cryptopénzek világába. Nem akarok nagyon visszanyúlni a múltba, aki veszi a fáradtságot az majd fél évre visszamenőleg testközelből tudja végigkövetni a legtöbb (szerintem) fontos történést itt a blogon. Amennyire csak lehet megpróbálom kerekké és mindenki számára érthetővé tenni ez a cikket. A SegWit egy blockláncon belüli, de kiszervezett skálázási megoldás, ami képes lehet számottevően csökkenteni a blocklánc terhelését és ezáltal gyorsítani a tranzakciók elfogadását és csökkenteni az amúgy igen borsos tranzakciós költségeket. Az alábbi ábra jól mutatja, hogy bár a hálózat nem pörög üveghangon, de az elmúlt 30 napban azért bőven voltak olyan időszakok, amikor ez az extra kapacitás jól jött volna:

A Bitcoin hálózatot akkor lehetne teljesen egészségesnek tekinteni, ha az ábráról a magas (5k feletti) tüskék teljesen eltűnnének. Ez azonban nem így van, tehát volna itt helye fejlődésnek/fejlesztésnek. Azon persze lehetne filozofálni, hogy vajon mennyivel lenne kisimultabb az ábra, ha a bányászok nem ugrálnának oda-vissza a BTC/BCH láncok között, ezzel okozva vagy az egyiknél, vagy a másiknál bedugulásokat. Másrészről persze nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a BCH létezése önmagában is valamennyire tehermentesíti a Bitcoin hálózatot, hiszen tény, hogy a forgalom egy kisebb része átterelődött a BCH blockláncra.

Folytatás…

Bitcoin: SegWit2X vs Bitcoin Cash vs Legacy chain?

Nap mint nap követem azt a melodrámát amit a “Melyik az igazi Bitcoin” kérdésben vívnak a szereplők. Pontosabban csak vívnának, hiszen az egész történet lényegében egy szereplős. Az augusztusi hard-fork kapcsán hamvaiból újjáéledt Craig “I’m (fake-)Satoshi” Wright és Roger Ver ádáz csatát vív a komplett közösséggel, hogy bizonyítsák mennyire is rossz a Bitcoin és mennyivel sokkal jobb a Bitcoin Cash. Iszonyatosan sok energiát költenek arra, hogy a (Legacy-) Bitcoint kvázi karakterré formálják és ha ez siker, akkor végrehajtsanak rajta egy jól felépített karakter gyilkosságot? Adja magát a kérdés persze, hogy egyrészt tudják-e egyáltalán, hogy mit csinálnak és ha igen, akkor vajon felfogják-e ennek a valódi hatását.

Mindezen csata – szerintem – valójában csak egy színjáték ami mögött ugyanolyan gyarló emberi sérelmek és üzleti várakozások állnak, mint bármi mögött. Nincs ez itt sem másképp mint a Barátok Köztben.  Azonban úgy döntöttem, hogy ebben a cikkben picit megpróbálok kiemelkedni saját elfogult álláspontomból és rávilágítanék az egyes szereplők motivációjára. Hogy miért fontos ez? Bármennyire is verőfényes a Bitcoin jövője és bármennyire is egyenes az út előre azért van előttünk még egy nagyon fontos téma: novemberben vagy így, vagy úgy de lesz egy újabb hard-fork, ami akár nagyságrendekkel többet árthat az egész hálózatnak mint amennyit a Bitcoin Cash VALAHA is tudna ártani. Ennek kapcsán pedig hamarosan napi szintű témává fog  válni a kérdés: “Melyik is az igazi Bitcoin?” ami olyan újabb FUD hullámokat fog generálni a közösségben, amiből idénre már jutott néhány. Jelen cikket főleg azoknak ajánlom, akik (saját lehetőségeikhez képest) jelentősebb BTC kitettségben csücsülnek és nem is feltétlenül akarnak attól megszabadulni egyhamar. Persze ne legyünk naivak, áttételesen ez a kérdés nyilvánvalóan fogja az egész crypto piacot érinteni. Sokszor megkapom a kérdést, hogy vajon miért egyszereplős a cypto piac, miért van az, hogy a BTC közvetlenül kihat minden altcoinra. Maga a kérdés önállóan is megérne egy külön cikket, ezért most had válaszoljak erre egy egyszerű ábrával:

Adott egy 1000 coint és tokent is meghaladó piac, amit mind napi volumenben, mind market kapitalizációban ural a BTC, a nagy betűs ‘Bálna’.

Igen… azt a BTC (Bitcoin), ami egyébként olyan nevetséges tulajdonságokkal bír mint a másodpercenkénti 3-5 tx/sec kapacitás, aminek fenntartásához potom 18,13 TWh áramot fogyaszt el évente… Egyetlen tranzakció elszámolására költött energia (áram) igényből majd 6 amerikai otthon egy napi áramigényét lehet kiszolgálni? Mint az ábrán is látható ez a monstrum csotrogány egymagában elviszi a crypto-show kicsit több mint 1/3-át. Ha kivesszük a képből az egyébként éppen jégkorszaki téli álmát alvó Ethereumot, akkor el lehet mondani, hogy ez a történet valóban egyszereplős…. néhány statisztával.

Folytatás…

Bitcoin: Atomic-swap, Amazon és ETF történetek kicsit más szemmel

Bár a hétvége eléggé borongósan kezdődött a szkeptikus várakozások okán, amit újra Jamie Dimon (JPMorgan vezér) borsozott meg azzal, hogy ismét megpróbálta (sikeresen…) leverni egy kicsit a Bitcoin árát. Látszik, hogy ez eféle nagyhalak is csak panelekben tudnak gondolkodni: Dimon odáig merészkedett, hogy kijelentette: Amennyiben a Bitcoin tovább erősödik és további erőforrásokat szippant ki a gazdaságból, akkor bizony nem marad más lehetősége a kormányoknak: úgy ahogy van be kell, hogy tiltsák az egész rendszert. Nice try… Idáig végső soron még Kína sem merészkedett el, az Oroszok meg egyenesen imádják Kreml szintig, majd persze, hogy pont a szabad világ választott vezetői fogják betiltani. Dimon szavaira tökéletesen igaz volt a mondás: “nagyobb a füstje, mint a lángja”. A crypto piaci hangulat már pémtek este óta látványosan kezd pozitívba fordulni. Ahelyett, hogy simán tételesen felsorolnám a pozitív történéseket engedjétek meg, hogy – saját elveimet követve – inkább a történések mögött meghúzódó várakozásokra koncentrálja.

Kezdjük talán egyből a technológiával. A héten a Litecoin fejlesztő csapata elemében volt. Teljesen váratlanul jelentették be egy éles Decred<->Litecoin atomic swap kísérletet, ami teljesen sikeres volt. Majd ezt követően péntek este Charlie Lee bejelentette, hogy végrehajtották az első BTC<->LTC atomic swapet is a mainneten. Mindezt nem sokkal azt követően, hogy szintén Charlie bejelentette az első sikeres LTC Lightning Network tranzakciót is, ami akkor majd 100 dollárig reppentette az LTC árfolyamát.

Miért is fontos ennyire az atomic swap? A blogon már többször is említettem a technológiát, azonban ezeddig nem nagyon volt szó ennek a gazdasági hatásáról. Az atomic swap gyakorlatilag ugyanazon elven működik, mint a Lightning Network: adott két fél, akik egymással two-of-two multi-sign contractot hoznak létre, amit speciális smart contractokon keresztül paramétereznek fel. Ezen paraméterek azt garantálják, hogy a felek úgy tudnak kicserélni két teljesen független blockláncon lévő két crypto pénzt, hogy egyik fél sem tud ezzel visszaélni, vagy menet közben lelépni. A módszer mögött meghúzódó technológia egy Tier Nolan pszeudonim fejlesztő nevéhez kapcsolódik. Részleteiben ebben a cikkben írtam erről. Alapvetően a Bitcoint és lényegében az összes relevánsabb cryptocurrencyt decentralizáltnak illetve peer-to-peernek terveztek. Azonban számos olyan szolgáltatás épült a peer-to-peer modellre, amelyek komoly centralizációt hoztak létre. Ennek egyik leglátványosabb példája a crypto tőzsde. Több olyan crypto tőzsde is létezik, ami konkrétan CSAK crypo-crypto tradinget nyújt szolgáltatásként. (pl. bittrex). Az atomic-swap  részben szükségtelenné teszi a crypto tőzsdéket azáltal, hogy egy dencentralizált platformot nyújt a crypto valuták cseréjére. Nyilvánvaló, hogy az atomic-swap NEM tud helyettesíteni teljes körűleg egy tőzsdét, hiszen az ismeretlen felek közötti bizalmat a technológia azáltal biztosítja, hogy a kicserélendő coinök blockláncaiba publikálásra kerülnek a tranzakciók, így egy atomic-swap művelet átfutási idejét a tranzakció hitelesként való kezelését határozza meg (confirmation).

Ellenben az atomic-swap kölcsönös megegyezésen alapszik, ahol a tranzakció akár annak utolsó lépéséig megszakítható, így a tranzakciókban részt vevő felek lényegesen csökkenthetik a volatilitás adta kockázatot. A spekulatív ügyletek számára megmaradnak a tőzsdék, azonban a jövő Bitcoinra és egyéb crypto valutákra épülő vállalkozásai már nem kényszerülnek arra, hogy tőzsdéken, vagy akár olyan 3rd-party szolgáltatásokon keresztül cross-chain exchangeljenek mint amilyen pl a shapeshifter.io. Ráadásul az atomic-swap lényegesen fokozza a felek magánélethez való jogát is, hiszen az ilyen jellegű tranzakciók követése eléggé problémás a különböző blockláncokon keresztül. Hogy melyek azok az üzleti vállalkozások, akik éheznek az atomic swap adata lehetőségekre? Lényegében az összes crypto valuta ATM, bitcoin elfogadóhely, stb. Hiszen az atomic-swappen keresztül olyan hedging szolgáltatások is elérhetők lesznek hamarosan mint pl a BTC-USDT pár közötti swap.

Az atomic-swap által garantált decentralizálás egy további fontos előnye az arbitrázs intézményének visszaszorítása. Mivel atomic-swap esetén egyrészt adott a blockba foglalás, továbbá csak olyan felek között hozható létre akik rendelkeznek már egy multi-sign contracttal, ezért várhatóan főleg olyan felek között fog ez elterjedni, akik szándékosan szeretnének kimaradni a tőzsdék által generált volatilitásból, így egy atomic-swap contract hálózat esetén teljesen normális lehet, hogy a felek nem engedik be a zárt contract hálózatukba az arbitrázs tevékenységgel élőket, így sokkal jobban kiegyenlítődnek a volatilitás okozta hullámok. Mivel az ilyen kontraktusban várhatóan főleg olyan felek fognak részt venni, akik számára a napi cryptocoin forgalom elementális (lásd elfogadóhelyen, atm-ek, stb.), így ezen felek nem lesznek kénytelenek a likviditásukat a tőzsdékről pótolni, ami ezáltal a tőzsdéken is árfolyam stabilizálást és volatilitás csökkenést eredményezhet. Az AS-t (atomic-swap) egyfajta önszabályozó intézményként kell elképzelni, ahol a AS partnerek közötti hálózat ‘játékszabályai’ adják a self-regulation-t. Kvázi úgy kell ezt elképzelni, hogy az iszonyatosan volatilis pl. nyersanyag piacra épülő ETF-eket vagy befektetési alapokat, ahol a papír mögött ülő alapkezelő folyamatos stabilitásra törekszik.

Viszont mielőtt még bárki is megnyugodva ciccentene fel egy sört annak biztos tudatában, hogy: “végre megvan a crypto-volatilitás ellenszere”, had jegyezzem meg, hogy az AS és az LN adaptációja egy iszonyatosan lassú történet lesz. Példaként vehetjük a hasonló, de lényegesen kisebb technológiai hatású SegWitet: bő egy hónapja aktív a segwit és éppen most hétvégén érte végre el az adaptációja a 4%-ot azáltal, hogy végre újabb üzleti szereplők implementálták.

Na de történet itt a hétvégén más érdekesség is. James Altucher, tette közzé a hírt, hogy az Amazon bizony hamarosan (Október elején) hivatalosan is elfogadja fizetőeszközként a Bitcoint. A hírt Altucher szerint Scott Mullins (Amazon vezető) is megerősítette. A cég részéről ezeddig sem megerősítés, sem cáfolat nem született. Idén július 1-én írtam az alábbiakat itt a blogon: “A világ két legnagyobb gadget áruháza (AliExpress és Amazon) állítólag fej-fej mellett küzd azért, hogy implementálják a platformukon a bitcoin (és mellette a Litecoin) elfogadását fizetőeszközként. ” Ez az információ egy éppen akkor napvilágot látott Charlie Lee nyomán szárnyra kapott pletyka indukálta. Ami már akkor is biztos volt: Ahhoz, hogy egy Amazon szintű cég egyáltalán csak mérlegelje is a Bitcoin bevezetését, ahhoz két dolog biztosan kell: egy villámgyors második szintű fizetési rendszer (lightning network) és egy olyan felület, ahol a különböző crypto coinok között könnyedén lehet swappelni anélkül, hogy ki lennének a felek téve a tőzsdei problémáknak (robotok piacbefolyásolása, buywallok, lassulások, kimaradások, stb.). Ez a két funkció időközben elkészült, sőt ha úgy vesszük, akkor az elmúlt 3 hónapban Charlie csapatai szinte csak ezzel foglalkoztak. Technológiailag szinte minden adott immáron, hogy az Amazon meghozzon egy ilyen döntést. Márpedig az üzleti igény egyre nagyobb erre. India és Japán után több, az Amazon számára fontos régió, ország, nemzet is teret enged a Bitcoin másodlagos fizetőeszközként használatához. Nem alaptalan azt feltételezni, hogy egy Amazon sem szeretne ebből a buliból kimaradni.

Ami viszont fontos: amíg ezt a hírt NEM erősíti meg az Amazon addig az egész csak egy pletyka, ami simán lehet egy beteg árfolyam befolyásoló kísérlet is. Ahogy Jamie Dimon képes eladni magát a Bitcoin árának leveréséhez, úgy bármely más gazdasági szereplő (akár Altucher is) megteheti ugyanezt az ellenkező irány érdekében is. Persze az is tény, hogy Altucher mindösszesen csak egy üzleti szakértő, aki sikeres cégek garmadájával büszkélkedhet, szemben Dimonnal akinek a CV-jében többek között ott van a legutóbbi gazdasági világválság előidézése és azt követően a bankmentő csomag pofátlan felzabálása is. Szóval tény, hogy a két jóember nem egy kaliber.

Magam részéről nem nagyon adnék komoly esélyt annak, hogy valóban bevezetésre kerül a BTC/LTC az amazon piacán ennyire gyorsan. A közleményben Altucher egyébként lényegében azt fejti ki, hogy szerinte az AMAZON-nal nincs nagyon más választása mint implementálni a szuperpénzt és ezt erősítette meg számára az egyik prominensebb vezető is. Minden következtetés ezen túl már csak spekuláció.  Szombaton este a piac ezt a spekulációt be is árazta, majd ma hajnalban szépen ki is árazta. Ilyen ez a popszakma.

Na de ha már az üzleti és befektetési köröket érintjük. Történt itt is érdekesség. Régóta húzzák halasztják már a Bitcoin (és Ethereum) mögöttes termékű ETF-ek bevezetését az amerikai tőzsdékre. Az ETF lényegében egy olyan befektetési alap, amely mögött adott termék, ötlet vagy iparág teljesítménye áll (esetünkben ugye BTC vagy akár ETH). Ahhoz, hogy egy ilyen ETF elkészülhessen előzetesen azt engedélyeztetni kell a SEC (tőzsdefelügyelet) intézményével, akik viszont ezeket az engedélyezés helyett igen sűrűn inkább visszadobálják pl. a volatilitásra és egyéb megfoghatatlan okokra hivatkozva. A héten két fontosabb ide tartozó hír is napvilágot látott:

  • Egyrészt a LedgetX.com létrehozhat egy határidős bitcoin alapú szerződés formát (Prepaid Day-Ahead Bitcoin Swap), melyet várhatóan október 4-én fog tudni listázni.
  • Az Evolve Funds beadta kezdeményezését Bitcoin alapú ETF kibocsátásra a kanadai tőzsdén (Torono Stock Exchange – TSX), mely már csak a helyi szabályozó (CSA) jóváhagyására vár. Az Evolve Funds már jelenleg is több igen kreatív ETF-et listáz a TSX-en, melyek miatt nagyon pozitív a piaci várakozás. Ha sikerül, akkor érdemes lesz megjegyezni a BITS tickert, hiszen ez lesz az ETF neve az TSX-en.

Hogy miért érdekes ez a két hír és hol kapcsolódik ez az U.S. ETF kérdéshez? A thestreet.com közölt le egy összefoglalót ETF témában. Jelenleg két csapat is küzd a ETF elsőbbségért az államokban. A bal sarokban jelenleg a The VanEck Vectors Bitcoin Strategy ETF áll, a jobb sarokban pedig a Winklevoss fivérek Bitcoin ETF-je. Az elmúlt fél évben leginkább az volt a kérdés, hogy VALAHA is lesz-e az államokban Bitcoin ETF. Mára ez a kérés inkább arról szól, hogy a két pályázó közül melyik kapja meg a jogosultságot előbb. A piaci várakozások szerint az ETF-ek indulása valamikor az év végére várható. A SEC pozitív döntése mellett szól az is, hogy a Stockholmi Nasdaq Nordic tőzsdén már bevezetett Bitcoin alapú ETN magas kereskedési volumen mellett stabilan tudja kiszolgálni a jellemzően amerikai nagybanki ügyfelek igényeit, akik ezen igényeiket minden sokkal szívesen végeznék otthon és gazdagítanák ezzel a helyi intézményeket. A Nasdaq Nordic XBT ETF-je napi átlag 20-60 millió USD-nyi forgalom mellett pörög, mely ilyen szempontból összemérhető számos nagyobb crypto tőzsde volumenével.

Gondolatok a lejtmenetben, hogyan tovább a bloggal?

Azt gondolom lassan időszerű lenne eldöntenem (és nem csak nekem), hogy valójában miért is érdekel engem/bennünket az egész cypherpunk és cryptocurrency téma. Befektetőként és wannabe daytraderként nyilván mikro szinten kell, hogy nézzem a dolgokat és szomorkodnom kell azon, ha éppen lejtmenet van, vagy éppen sokkal inkább örülni a tökéletes és soha vissza nem térő szuper belépési pontok kapcsán. Persze minden lejtő végén ott egy újabb part kezdete. Bár tény, hogy sokan akarják elhitetni velünk, hogy ennek a lejtőnek a végén nincs újabb part, ez már a vég, ez már csalás, ez már a buborék vége, de vajon ez újdonság, vajon tényleg most először temetik a nagyok a bitcoint?

Másik oldalról crypto blogger, blockchain evangelista vagy éppen cryherpunk/kripto-anarhista mivoltomban a legjobbat magammal azzal tenném, ha nemes egyszerűséggel tennék erre az egészre és azzal foglalkoznék, ami legjobban érdekel: a technológiával és annak végtelen lehetőségeivel. Tartok tőle, hogy még a szakmailag felkészültebb olvasók is csak a töredékét látják át mindannak amit technológiailag ez a formálódó iparág kínál, az abban rejlő lehetőségeket pedig még kevesebben érik fel ésszel. Sokan sztoriztam már itt a blogon pl. a Lightning Networkről, meg van az a kedves olvasónak, hogy az LN lényegében egy egyszerű multi-signature address/contract? Persze kicsit felokosítva és kiegészítve néhány leleményes ötlettel. Megvan az, hogy ezen technológiák segítségével olyan dolgokat lehet létrehozni, amikre manapság ügyvédek hada és mindenféle lassú, bürökratikus folyamatok alkalmasak csak? Mondjak egy példát: asset management… Hogy néz ki ma egy asset management szolgáltatás? Fogod a pénzed, odaadod egy brókernek, aki jobb esetben berakja azt néhány alapba, amik ha rosszul teljesítenek, akkor bukod az egységeidet, ha meg jól, akkor büszkén veregeti a brókered a mellét, esetleg évente néhányszor dob egy koncot, hogy miként rendezd át a portfóliódat.

Folytatás…

Take it easy…

Az ember elmegy néhány napra nyaralni, megmászik 3 hegyre elegendő dimbet-dombot, naponta 5-10 percet rászán a twitter, reddit és egyéb források átnézésére és mit lát: Ömlik mindenhonnan a katasztrófázás, a félelemkeltés és minden más. Tisztára olyan ez az egész, mintha a bitcoin üzletben mindenki újszülött lenne. Tényleg az emberek nem éltek még a 2008-as pénzügyi válságnál? Kína banolja az ICO-kat, Kína mégsem banolja az ICO-kat, csak felfüggeszti azokat amíg nem dolgozza ki a megfelelő kereteket. Kína banolja a bitcoin exchangeket, áhh kacsa, mégsem kacsa, vagyis kicsit kacsa mert tényleg banolja, de csak a Yuan-crypto kereszteket, tehát akinek már van bitcoinja, az boldogan tradelheti, de a kapu bezárul, csak OTC-n keresztül tudnak innentől kínaiak újabb pénzt beemelni. És mint tudjuk a kínai nép törvénytisztelő és mindig betartja a vezérkar minden szent szavát. Nyilván ezért ugrott fel az átlag 16 millió Yuanról a heti localbitcoins.com statisztika 30 millióra… Majd jött a hétfő és csatlakoztak a konzervatív nyugati gazdasági médiák is. Wall Street Journal és a Bloomberg is vastag blokkban hozta le, hogy itt a bitcoin világ vége, kínai banolja a bitcoint, ja meg az exchangeket. A hab a tortán, hogy a JPMorgan vezére Jamie Dimon élő egyenesben kijelenti: “A Bitcoin egy csalás”. Legyek rossz indulatú? Vajon ez a kijelentés előtt a JPMorgan mekkora mennyiségben rakott be btc short pozíciót?

Folytatás…

$OMG – Omise Go – Ohh my God!

Hibátlan lett az OmiseGo tickere: $OMG. Biztosra veszem, hogy nem véletlen az áthallás. Amit az OmiseGo projekt csinál, az finoman szólva is a teljes pénzügyi rendszer megreformálásának az alapja. Személy szerint augusztus közepén figyeltem fel a projektre és legnagyobb bánatomra lekéstem az ICO-t is, így az augusztus 13-i beszállóm óta sajnos ‘csak’ 77,41%-os profitban állok, de azóta is lelkesen pakolom az $OMG-be a pénzemet.

Bő egy hónapja készülök megírni ezt a postot az OmiseGo kapcsán, de szándékosan halogattam eddig. A NEO kapcsán készült cikk a blog eddigi legolvasottabb postja, jól mutatva azt, hogy a hazai crypto közösség is mennyire fogékony az új lehetőségekre. A NEO azonban nem kifejezetten muzsikált jól az elmúlt egy hónapban. Árfolyama mérhetetlen mélységekbe zuhant és bár számomra egy pillanatig sem volt kétséges, hogy tartom a NEO-imat, hiszen hosszútávra vettem, de tudom, hogy sokan kiszálltak belőle jelentős veszteségeket realizálva. Mára kiderült, hogy a NEO történet mögött is csak szándékos… vagy véletlen(?) szerencsétlenségek sokasága állt. Vajon mi kell ahhoz, hogy valaki teljesen hidegen tudjon kezelni egy olyan FUD hadjáratot, mint az e-hét hétfői kínai ICO ban, a Bitcoin Cash indulását megelőző történet, vagy a májusi SEC döntés a Bitcoin ETF-ek kapcsán?

Nehéz ezen történetek mögé nem odaképzelni valamiféle összeesküvés elméletet. Az elmúlt egy hónap történései jelentősen megtépázták a NEO árfolyamát és bár a PBoC (Kínai népbank) ICO regulációs bejelentése a színpadon a Bitcoint tépázta meg, de a háttérben a NEO egy komplex bizalomvesztésen ment át. Majd láss csodát: tegnap előkerült, hogy az ICO kizárás igazából csak temporális és már dolgozzák ki a licenszelési módot, amivel mégis csak lehet honosítani Kínában ICO-kat, amiken ezt követően boldogan részt vehet bármely állampolgár. A hír felröppentével együtt a NEO árfolyama is a sztratoszférába emelkedett, napon belül csinált egy majd 60%-os emelkedést. Persze az öröm nem tartott sokáig, tegnap újabb pletyka látott napvilágot, mely szerint a kínai kormány tömegesen kívánja bezárni a cryptocurrency exchangeket. Nem sokkal később kiderült, hogy a hír nem pont úgy igaz, de ennek ellenére egy zavaros google translate-tel lefordított kínai cikk elég volt ahhoz, hogy újabb tömegek dobják be gondolkodás nélkül a coinjaikat. Majd az árfolyam tegnap este újra zuhant. Ugyanúgy a 4100-as tartományba. Legnagyobb szerencsémre csak a történés első pillanatait kaptam el, amit követően egy 4 órás repülőúton szerencsémre lehetőségem sem volt hülyeséget csinálni… Lehet többet kellene repülnöm 🙂

Így utólagosan kielemezve csak annyit tudok mondani, hogy: minő meglépetés, újra ugyanott volt a resistance, mint két hete. Csak coincidence? Vagy ahogy honosították a fogalmat: csak koincidencia? Ja, hogy nem is magyarosította így senki? Nem baj, akkor én most megteszem. Szóval ez most megint csak totálisan egymástól független történések halmaza, ami valami fura egyveleget ad ki magából?

Folytatás…

Bitcoin: Amíg ez egy geek szektor…

Avagy egyelőre sokkal profitábilisabb csinálni valami látványosat, mint nem csinálni semmit és nemes egyszerűséggel azt mondani: mi simán jobbak vagyunk így is. Ez a gyakorlat a technológiai szektorban egyébként teljesen bevált, azonban a gazdasági szektorra egyáltalán nem jellemző. Vajon a Bitcoin a technológiai vagy a gazdasági szektor csapatában játszik? Ezt lassan időszerű lenne eldönteni…

A GDAX-on néhány perce a Litecoin elérte a 98.3 USD árfolyamot és egyben bekarcolta a 0.02-es BTCLTC keresztet is, ami kétségtelenül annak köszönhető, hogy a Litecoin – mint a BTC produktív teszt környezete – ma bemutatta egy élő lightning network utalással azt, amiről évek óta szól a Bitcoin skálázási vita geek/technológiai oldalának propaganda gépezete. Az időközben “BsCore” gúnynévvel illetett Blocksteam és egyéb Bitcoin Core fejlesztőket tömörítő bagázs az elmúlt cca. egy évét arra tette fel, hogy létrehozza, implementálja és elfogadtassa azt a koncepciót amit ma Lightning Networkként ismerünk. Az eseményt az Bitcoin Core fejlesztő csapat egyik prominens személye (Eric Lombrozo) az itt látható képpel konstatálta: “Az ellenségedet a sikereiddel győzd le

Hogy mennyire nem mainstream még a cryptovaluták piaca, azt semmi sem bizonyítja jobban mint a tény, hogy egy ilyen technológiai bravúr elég volt ahhoz, hogy a Litecoin árfolyama a három számjegyes árfolyam közelébe kerüljön. Persze a csúcskísérlet erős korrekciókat indukálhat, az sem kizárható, hogy mire végzek ezzel a cikkel már akár komolyabb mínuszt is összeszed az LTC, de a közel 2 hónapja folyamatosan növekvő árfolyam bizonyítja, hogy a piac miként gondolkodik “Lightning Network vs. Bigger Blocker” harc kimenetele kapcsán.

Folytatás…

A Litecoin odacsap az Ethereumnak?

Ma berakétázott rendesen a Litecoin is. A fiat baselinehoz képest csinált eddig 13%-ot, de még az amúgy szárnyaló és természetesen ma is ATH-t beállító Bitcoinhez képest is összehozott eddig potom 8,5%-ot reggel óta. A short term chartokon folyamatosan dobálja a zöld kalapácsokat a gyerta diagram, ami gyanúsan arra enged következtetni, hogy van itt bőven növekedési pálya. az alábbi ábrára berajzoltam azt, amit a nevesebb tech elemzők, most beleképzelnek az LTC árfolyamába:

Nos igen, ez egy szabványos dupla W (double bottom) alakzat, ami az álmoskönyv szerint bull szignál a hosszútávú #HODL-erek számára. FONTOS: A kulcsszó a “hosszútáv” és nem a “bull szignál”. Szóval, aki ránézve a mai chartra őrült módon kezd el minden pozíciót likvidálni és LTC-be tolni, annak szólnék, hogy mára a pumpa már látványosan megpihent és logikus lenne némi korrekció is rövidtávon, mert kicsit túltolták.

De mi is ennek a hírtelen kitörésnek az oka? Immáron jó 3 hónapja szedem elő időről időre itt a blogon a Litecoint, mint lehetséges csenges befutót és a BTC hedging tesóját, aki nem mellesleg az Atomic Swap és a Lightning Networkök segítségével komolyabb kitörés előtt állhat és nem mellesleg kihúzhatja a Bitcoin fenekét is a slamasztikából. Kb egy hete jelentette be Charlie Lee (az LTC prominense), hogy üdvözli a BTC SegWit aktiválódását, ami lehetővé teszi végre az LN és az AtSwap-ok működtetését a két hálózat között és már kiadási állapotban van ennek a produktív verziója is. Egy nemrégiben kirakott twitt szerint időközben kész lettek és minden komponens elérhető a Litecoin mainneten is. Akinek esetleg nem tiszta, hogy mi az Atomic Swap és LN, továbbá, hogy ez miért jó a Bitcoinnak, annak erre tessék: -link-

Mire idáig eljutottam az írással, addigra a post elején szereplő százalékok már további 2-3%-kal növekedtek… Továbbra is azt gondolom, hogy a Litecoin (LTC) egy tökéletes nyertese lehet a Bitcoin körüli paragépezetnek. Fontos azonban megjegyezni, hogy nyilvánvalóan a LTC pumpa NEM a Bitcoinból jön. Hanem… droppergés: látványosan az Ethereumból.

Folytatás…

Mekkora növekedési pálya van a Bitcoinban?

Tegnap volt szerencsém a Bitcoin Budapest által szervezett Bitcoin Drinkup rendezvényen eszmét cserélnem a hazai $crypto közösség néhány prominensebb tagjával, akikkel sok egyéb téma között két nagyon fontos és szerintem kurrens téma is előkerült, ezek pedig a: hogyan kellene definiálni a Bitcoint és mekkor növekedési pálya van benne? A két kérdést erősen összefügg, hiszen a növekedési pálya erősen függ a definíciótól. A tegnapi diskurzus egyrészt azért osztom meg a blogon, mert szerintem mások számára is érdekes lehet a konklúzió, másrészt érdekel, hogy az olvasókban hogyan manifesztálódik ezen kérdésekre a válasz.

A Bitcoin definíciója kapcsán a pénz (currency) és az árucikk (commodity) között lamentáltunk hosszan, a növekedési pálya alapján pedig nemes egyszerűséggel a nagyságrendi növekedéseket és azok lehetséges hatását vizsgáltuk. Akinek nincs kedve az egész okfejtést végig olvasni, azoknak TLDR: Függetlenül a most folyó scaling debate-től a Bitcoin jövője az, hogy commodity termék legyen, onchain tranzakcióval ezzel már soha nem fogunk sört vásárolni a csaposnál. A növekedési pálya kapcsán pedig a 10x-t mindenki reálisnak tartotta, az ennél nagyobb növekedés már komoly constrainteket generált sokakban. (Az egész az én lazán bedobott 1000x-es hasraütésemből indult ki.)

Folytatás…

Csupa jó hír így vasárnapra (NEO, BTC, LTC, ADX, MCO és LISK kapcsán)

Mai témák: NEO roadmap és újdonságok, BTC-BCH bányász csiki-csuki, rocketjumpoló kicsi altok (ADX, MCO, LISK).

Kezdem is a lelkületemhez legközelebb álló NEO-val… francokat: BTC-BCH csiki-csukival:

Hajnali 4:30 körül megtörént a difficulty adjustment a Bitcoin Cash láncon: 291G-ig ugrott a nehézségi szint. Mondjuk ez sokkal kevesebb mint amit én számoltam, de mentségemre szolgáljon, hogy nem nagyon tudok számolni. Az előző ciklusból már tudhatjuk, hogy erről a difficulyról kerek 30 óra alatt tudják leimádkozni a nehézségi szinten 89G-re. Bár ez valószínűleg ide már nem lesz elég köszönhetően a folyamatos BCH árfolyam gyengülésnek.

Ha leviszik további 1-2 ciklussal 60G körülre, akkor újra mehetnek át a bányászok kaszálni. Apró kitérőként megemlítem, hogy amennyiben tényleg leviszik 60G alá, akkor újra profitábilissá válnak a régi S1 és S3 antminerek is. (Ennek majd még pontosabban utána fogok számolni, de saccra kijön). Szóval én is lelkesen előkapartam a sufiból a két jó öreg S1-es bányászhangyámat ami anno rajtam ragadt a BTC farmból. Ma életet lehellek beléjük. Aki hasonlóképpen akar tenni, annak érdemes ezt megcsinálni még ma, mivel a legjobban közvetlenül a difficulty adjustment után lehet haszálni ezekkel a masinákkal amíg még nem ugranak át a nagy poolok (ez kb 3-4 órás időablak a EDA diff drop után). Holnap beszámolok ezzel kapcsolatos tapaszatalaimról. (ha lesznek…)

Na de nézzük a BTC láncot: A csiki-csuki ( == bányászok DARI szerinti profitábilisebb láncra ugrálása) egyelőre nem nagyon regette meg a BTC-t.  Perpillanat hatalmas tempóval darálják le a bányászok a mempool hátralékot. Alig 12 óra alatt ledarálták a mempoolban felgyűlt unconfirmed tx-ek több mint 60%-át, bár ehhez kellett egy tegnap délutáni iszonyatosan mákos időszak is, amikor több poolnál is egyszerre ütött be a hashing luck. Ami a jó hír: a jelenlegi tempóban haladva a mempoolból az összes 10sat/B feletti tétel ki fog ürülni az újabb miner láncváltásig, ami a rossz hír, hogy még így is fog maradni baromi nagy hátralék a 0-5 sat/B közötti tartományban. Ezek szokás szerint tele vannak pakolva óriás tranzakciókkal (olyan tranzakciók amikben néhány satoshit küldenek több ezer inputról vagy outputra). Ugye ezekre a tx-ekre mondja a /r/bitcoin oldal, hogy ezek a “bigger blockosok által spammelt zsaroló tételek”, velük szemben a /r/btc oldal pedig azt, hogy ez aljas rágalom és nincs itt semmi látnivaló és miért nincs már aktiválva a 2x… Én meg ugye inkább kussolok a saját ezirányú véleményem kapcsán, mielőtt újra vasvillára leszek tűzve.

Folytatás…