Bitcoin: SegWit2X vs Bitcoin Cash vs Legacy chain?

Nap mint nap követem azt a melodrámát amit a “Melyik az igazi Bitcoin” kérdésben vívnak a szereplők. Pontosabban csak vívnának, hiszen az egész történet lényegében egy szereplős. Az augusztusi hard-fork kapcsán hamvaiból újjáéledt Craig “I’m (fake-)Satoshi” Wright és Roger Ver ádáz csatát vív a komplett közösséggel, hogy bizonyítsák mennyire is rossz a Bitcoin és mennyivel sokkal jobb a Bitcoin Cash. Iszonyatosan sok energiát költenek arra, hogy a (Legacy-) Bitcoint kvázi karakterré formálják és ha ez siker, akkor végrehajtsanak rajta egy jól felépített karakter gyilkosságot? Adja magát a kérdés persze, hogy egyrészt tudják-e egyáltalán, hogy mit csinálnak és ha igen, akkor vajon felfogják-e ennek a valódi hatását.

Mindezen csata – szerintem – valójában csak egy színjáték ami mögött ugyanolyan gyarló emberi sérelmek és üzleti várakozások állnak, mint bármi mögött. Nincs ez itt sem másképp mint a Barátok Köztben.  Azonban úgy döntöttem, hogy ebben a cikkben picit megpróbálok kiemelkedni saját elfogult álláspontomból és rávilágítanék az egyes szereplők motivációjára. Hogy miért fontos ez? Bármennyire is verőfényes a Bitcoin jövője és bármennyire is egyenes az út előre azért van előttünk még egy nagyon fontos téma: novemberben vagy így, vagy úgy de lesz egy újabb hard-fork, ami akár nagyságrendekkel többet árthat az egész hálózatnak mint amennyit a Bitcoin Cash VALAHA is tudna ártani. Ennek kapcsán pedig hamarosan napi szintű témává fog  válni a kérdés: “Melyik is az igazi Bitcoin?” ami olyan újabb FUD hullámokat fog generálni a közösségben, amiből idénre már jutott néhány. Jelen cikket főleg azoknak ajánlom, akik (saját lehetőségeikhez képest) jelentősebb BTC kitettségben csücsülnek és nem is feltétlenül akarnak attól megszabadulni egyhamar. Persze ne legyünk naivak, áttételesen ez a kérdés nyilvánvalóan fogja az egész crypto piacot érinteni. Sokszor megkapom a kérdést, hogy vajon miért egyszereplős a cypto piac, miért van az, hogy a BTC közvetlenül kihat minden altcoinra. Maga a kérdés önállóan is megérne egy külön cikket, ezért most had válaszoljak erre egy egyszerű ábrával:

Adott egy 1000 coint és tokent is meghaladó piac, amit mind napi volumenben, mind market kapitalizációban ural a BTC, a nagy betűs ‘Bálna’.

Igen… azt a BTC (Bitcoin), ami egyébként olyan nevetséges tulajdonságokkal bír mint a másodpercenkénti 3-5 tx/sec kapacitás, aminek fenntartásához potom 18,13 TWh áramot fogyaszt el évente… Egyetlen tranzakció elszámolására költött energia (áram) igényből majd 6 amerikai otthon egy napi áramigényét lehet kiszolgálni? Mint az ábrán is látható ez a monstrum csotrogány egymagában elviszi a crypto-show kicsit több mint 1/3-át. Ha kivesszük a képből az egyébként éppen jégkorszaki téli álmát alvó Ethereumot, akkor el lehet mondani, hogy ez a történet valóban egyszereplős…. néhány statisztával.

Apró kitérő csapongás jelleggel, ha már szóba került az ETH: Csak érdekességképpen: A ZEC újra közel paritásba került az egy érmére vetített árfolyamát tekintve az Ethereummal. Amikor legutóbb bekövetkezett ez, akkor mindkettő árfolyama felrobbant…

Vissza a bálnánkhoz: Ezt a bálnát akarja most vadul legyőzni a földig érő orrú Craig Wright és Roger Ver. Hogy miért? Azért, mert a bálna nem arra akar menni amerre ők mondják. Ilyenek a bálnák. Persze ha nem lennék ennyire elfogult, akkor minden bizonnyal azt írnám, hogy Wright és Ver polgárháborút vív a Bitcoint rabigában tartó elfogult, tulok és önző BsCore csapat ellen, akik olyan böszme blődségeket is képesek a szájukra venni, mint hogy: Húzzon el minden üzleti szereplő a Bitcoin közeléből is és hagyják meg azt tech geek cuccnak (Luke DashJr), vagy szintén Luketól: “Ver & most of his followers aren’t Bitcoiners (at least not anymore).”. Ennyire egyszerű ugyanannak az érmének a másik oldalát nézni. Itt senki sem szent az egyszer biztos.

Adott ugye a szeptemberi hard-fork. A New York Agreement kapcsán létrejövő SegWit2X nevű történet. Azt már tudjuk, hogy a mellette álló egyszemélyes hadsereg (Jeff Garzik) kerek perec kifejtette, hogy nem hajlandó implementálni Replay Protectiont. Mivel a hard-forkok során az eredeti blocklánc kerül forkolásra, így a leágaztatott blocklánc és az eredeti blocklánc között gyakorlatilag semmi akadálya nincs annak, hogy tranzakciókat másolgasson egy rosszhiszemű támadó. Ezzel persze direktben senkinek nem lehet ellopni a pénzét (célzottan), ellenben el lehet érni azt, hogy ha valaki pl a SegWit2x (B2X) láncon végez egy tranzakciót, akkor az a tranzakció a Legacy Bitcoin láncon is végrehajtódjon. (és vice-versa)

Adja magát a kérdés, hogy Jeff Garzik miért is nem hajlandó implementálni ezen támadás védelmi megoldását (replay protection):

  • A New York Agreement – melyet májusban a Bitcoin hálózatot működtető bányászok és nagyobb üzleti szereplők írtak alá – egyértelműen egy Bitcoin hálózat upgradet ír elő. Tehát a SegWit2X nem egy hard-fork kellene hogy legyen, hanem valójában az egyedüli további út, mely kapcsán kivéreztetésre kerül a Legacy Bitcoin lánc. Pont úgy, hogy a Ethereum kapcsán is a hard-forkok megölik a legacy láncokat.

Persze ettől függetlenül még logikus lépés lenne, hogy mégis implementálásra kerüljön egy replay protection, azonban a replay protection lényege egy olyan kikényszerített védelem implementálása, mely lehetetlenné teszi az új blockláncon keletkező tranzakció propagálását a régi blockláncba. Ez pedig azt jelentené, hogy az összes meglévő Bitcoin SPV (Simplified Payment Validation) Wallet inkompatibilissé válna a SegWit2X hálózattal. Hogy mik ezek az SPV walletek? Lényegében minden modernebb online és mobilos wallet, de ez a változtatás jócskán érintené az összes exchanget, minerpoolt, az összes coinmixer szolgáltatást, a Bitcoin elfogadó/elszámoló rendszert és természetesen az összes Bitcoin ATM-et is.

Tehát ebben az esetben ugyanaz történne mint a Bitcoin Cashnél: Indulhat nulláról az építkezés, márpedig az jól látszik, hogy ez a Bcashnek is csak nagyon lassan megy, mennyire nehéz lenne ugyanezt két fronton építgetni párhuzamosan ugyanannak az érdekkörnek. Mert hogy annak kapcsán senkinek ne legyen szemernyi kétsége sem, hogy a Bitcoin Cash és a SegWit2X mögött egészen pontosan ugyanaz az érdekkör áll, akit nemrégiben személyesen a kínai kormány próbált lefejezni azzal, hogy kivette a kezéből az összes kínai crypto-tőzsdét.

Mi van akkor, ha replay protection nélkül történik meg  a SegWit2X hard-fork és megmarad a Legacy Bitcoin blocklánc is?

  • Káosz… Nagyon nagy káosz.
  • Azok a bitcoin walletek és alkalmazások amik Core nodeokra csatlakoznak a Legacy Bitcoin balanceodat fogják mutatni és azt is fogod utalni. Amik viszont btc1-re csatlakoznak, azok a SegWit2x (B2X) balanszodat mutatják és azon a networkön is végzik az utalást.
  • A tranzakciókat szabadon lehet propagálni a két network között, amin nagyon sokak pénze elveszhet.
  • Ráadásul abban a pillanatban a bányász csiki-csuki már három ágra szakad, a bányászoknak három különböző blockláncot kellene életben tartaniuk melyek közül sem a Legacy Bitcoin, sem pedig a SegWit2X chain nem rendelkezik Emergency Difficulty Adjustmenttel.

Ez az utolsó pont az, ami miatt valójában ez a hard-fork ilyen formán nem történhet meg, vagy ha mégis, akkor annak végzetes következményei lehetnek. Előfordulhat, hogy két olyan blocklánc jön létre, melyek külön-külön működésképtelenek… és akkor elővehetjük a nevető harmadik kérdését is… (bitcoin cash)

A helyzet komikuma az, hogy valahol minden (rossz fényben feltüntetett) szereplőnek igaza van. Egyrészről tény, hogy a New York Agreement nélkül valószínűleg meg sem történhetett volna a szeptemberi SegWit aktiválás, vagy ha mégis, akkor ahhoz az UASF (BIP-148) kellett volna, ami egyfajta ultimátum volt eredendően a Core fejlesztők és a Blockstream részéről. Az is tény, hogy az egész Bitcoin Cash történet eleve csak egy ‘válaszcsapás’ volt eme (BIP148) ultimátumra, mondván a Bitcoin univerzumban a bányász diktál, ha tetszik, ha nem. És persze valahol az is tény, hogy az ultimátum általában ellen-ultimátumokat szül. Amit felén falunk patt helyzetnek hívnak.

Márpedig ez most egy barmi nagy patt helyzet. Szokás mondani, hogy az okosabb enged. Kár, hogy itt olyan nem nagyon van. Az jól látszik, hogy a Blockstream és a Core csapat látszólag nem foglalkozik ezzel az egész történettel és gőzerővel rohannak előre a layer-2 implementációkkal (Lightning Network, Atomic-Swap, stb.) melyek segítségével az egész ultimátumot próbálják negligálni. Ezt az álláspontot éppen tegnap erősítette meg Adam Back fehér-feketén: “Aki azt hiszi, hogy a fejlesztők éppen a segwit2x/NYA témán dolgoznak, azok nyilvánvalóan nagyot tévednek és nem olvasták az erről szóló állásfoglalást…”. Persze mindjárt adja is a magát a kérdés: Akkor mégis min is dolgoznak? Erről korábban már írtam: schnorr sig, MAST, stb. Ehhez a listához zárkózik fel újonnan a “Confidental Transaction” fejlesztés is, melyről éppen a minap közölt Charlie Lee egy rövid infót twitteren. Hogy mi az a Conf-Tx? Pontosan az amire elsőre gondolnátok, olyan tranzakció amit nem lehet követni a blockláncon keresztül. (lásd zkSnarks támogatás a ZCashban és immáron az Ethereumban is)

Visszatérve a layer-2 témára: időközben már belátta a Bitcoin Cash csapata is a layer-2 fontosságát és azt, hogy nem lehet on-chain megoldani a tranzakció áteresztő képesség kérdését. (Bármennyire is hangosan kiabálta ezt a roppantul hozzá értő Roger Ver…)

Mindezek mellett látszik az is, hogy adott egy probléma (a mempool időnkénti felgyűlése) amit elvileg meg lehetne oldani a SegWit2X bevezetésével. És itt sajnos a hangsúly nem a megoldani szón van, hanem az “elvileg”-en… A helyzet tragikumát tovább erősítendő: az igen neves szakmai plénum is rendszeresen eltekint attól a ténytől, hogy a SegWit2x valójában egy HARD-FORK! Tehát, HA implementálják replay-protection nélkül ÉS azzal párhuzamosan kivégzik a legacy láncot (értsd egyetlen bányász sem marad rajta). Valójában AKKOR SEM fog semmilyen meglévő SPV wallet, exchange, BTC elfogadóhely, ATM, akármi-bármi mögött lévő bitcoin node működni. Hiszen ne feledjük el, hogy a SegWit2X ténylegesen megnöveli az alap blockot is 1Mb-ről 2Mb-ra, tehát emiatt az összes létező nodeot cserélni kellene.

A helyzet az, hogy valójában a SegWit2X hardfork (akár replay protectionnel, akár anélkül) kivitelezhetetlen. Olyan mennyiségű core bitcoin funkcionalitásra épülő alkalmazás halmazt kellene ehhez megpiszkálni, ami akkor is komoly kihívás lenne, ha egyébként nem lenne széthúzás a BsCore és a Garzik féle Bloq között. Így meg végképp lehetetlen küldetés.

Az egyetlen logikus döntés ebben a helyzetben az lenne, ha a btc1/Garzik féle csapat és ezzel együtt az egész SegWit2X/NYA meghátrálna és a köd szurkálása helyett végre rábíznák a felhasználókra és az üzlet szereplőkre, hogy döntsetek: Maradnak a legacy blockláncon vagy átpártolnak a bitcoin cash láncra.

[commercial_break]

Ez lenne a logikus döntés SZÁMOMRA, de nyilvánvalóan nem ez a logikus döntés azon üzleti körök számára, akik szeretnék, ha ebből a történetből lóugrásban jönne ki győztesnek a Bitcoin Cash. Miért adnák fel a SegWit2X-et, hiszen ezzel erősítik a BsCore-t, amivel végső soron gyengítik a “backup-plan” BCash-t.

Ez az a pont, ahol inkább befejezném a postot, mert úgy érzem, hogy újra kezdek átcsúszni a konspiráció irányába, amire egyszer már nagyon ráfáztam.

Viszont ha már megírtam ezt az okfejtést, akkor kitérek a leginkább fontos kérdésre: NEKÜNK mint Bitcoin (avagy Bitcoin Cash) felhasználóknak, mit is kell kezdenünk ezzel a helyzettel? Még a leginkább beteg kimenetelű scenariok esetén is azt tudom mondani, hogy a legjobb taktika a várakozás és az elhamarkodott döntések mellőzése. Hogy miért is? Leírnék ehhez néhány számot:

  • Adott egy közel 10 exahash kapacitású double-SHA256 bányász rendszer, akik szeretnének továbbra is brutálisan gazdagok lenni.
  • Ez a hashing power éves szinten majd 20TWh áramot fogyaszt, amihez perpillanat egy fél paksi atomerőműnek megfelelő kapacitás kell. Tehát ezzel NEM csak a bányászok járnak jól. (Nem véletlen, hogy az Orosz állam boldogan röffentené be a porosodó Leningrádi atomerőmű blokkokat)
  • A bányászok bezsebelnek egy év alatt kb 3,1 milliárd dollárnak megfelelő coint, amiből kicsengetnek minden kiadásra kb 900 milliót. Szóval vastagon profitábilis a történet.

Folyhat itt bármilyen háborúzás, hatalomátvétel, ultimátum vagy éppen anyázás, végső soron ez a hashing power mögött álló bányászok szeretnének továbbra is jól járni és sokat keresni. Függetlenül attól, hogy a NYA aláíróit a jó szándék (scaling debate megoldása) vagy a hatalomátvétel vezérli, ami biztos: egyik fél sem szeretné, hogy a műveletből egy halott Legacy chain, egy működésképtelen SegWit2X és egy még túlságosan gyenge BCash jöjjön ki.

Ezen pedig az a tény sem változtat, hogy a színpadon táncoló bohócok (Wright és Ver) ezt próbálják velünk elhitetni. Nem véletlenül akar belépni az Orosz állam mellett immáron Japán is komolyabban a bányászatba és nem véletlen az sem, hogy John McAffee saját bányász társaságával a kínai csapatok mellé zárkózik fel. Ez a történet a pénzről és a hatalomról szól:

Az ábra alsó felét a hétvégén már bemutattam, de rákerült extrába egy Bitcoint árfolyam (log scale) is. Jól látható az ábrából, hogy valójában mennyire direkt hatással van az árfolyamra az, ha a bányászok jelentős extra profittal termelnek és, hogy mennyire enervált a piaci mozgás, ha éppen önköltségi ár közelében termelik a coinokat. A piac önszabályozó jellege tökéletesen érvényesül.

Ez az a fix és gyönyörűen tervezhető bevétel, amiről a bányászok nem fognak lemondani a scaling debate miatt. Ennek biztos tudatában készülök a novemberi vérengzésekre.

Bookmark the permalink.

32 Comments

  1. Nagyon jó felvezetője a “Véres Novembernek”. Köszönöm.

    Ha jól értem, annak a legjobb, aki:
    – Nem tud a Bitcoinról
    – Hallott már róla, de nem érdekli
    – Van Bitcoin megtakarítása, de nem érdekli, fogalma sincs, mi megy a színfalak mögött

    Ezzel szemben aki követi az eseményeket:
    – Lemondott egy nyugis nyárról
    – Feláldozza az őszt
    – egy bizonytalan tél reményében.

    Szép lesz. 🙂

    Továbbra is így vagyok vele: Ennyit mindenképpen megér azért, hogy az unokámnak mesélhessek majd a digitális aranylázról.

  2. Mint egy korábbi hozzászólásomban már kifejtettem, az (is) a baj ezzel, hogy a BTC-t érintő gondok a többi altcoinra is negatív hatással lesznek. Sőt a tapasztalatokból leszűrve, általában rosszabbul érinti őket, mint magát a bitcoint.
    Annak ellenére történik ez, hogy hogy igazából nem is érinti őket a probléma.
    Ha lenne egy kis esze a piacnak (de nincsen) akkor már ignorálták volna a bitcoint a befektetők, és más kriptopénzebe vándorolna a tőke.
    Ehelyett most várjuk a következő esést, és a legtöbb amit tehetünk, hogy felkészülünk rá…

  3. Ez se maradjon ki, bár nem tudom (remélem semennyire) nem komolyan vehető.

    https://www.coindesk.com/first-cash-now-gold-another-bitcoin-hard-fork-way/

    • “Ez se maradjon ki, bár nem tudom (remélem semennyire) nem komolyan vehető.
      https://www.coindesk.com/first-cash-now-gold-another-bitcoin-hard-fork-way/

      Ez most komoly? Talán egy hónapja hallottam róla, de nem vettem komolyan.
      Akkor most van a Bitcoin, lett a BCH, lesz a Segwit2x Coin és erre még jön a Bitcoin Gold?
      Mindez karácsonyig? Jó nagy fa kell, hogy elférjen alatta.

      Te jó ég! Lassan mi sem tudjuk követni, mi lesz itt az átlag befektetőkkel?

      Odamegy Mari néni a pulthoz, hogy:
      – Egy kis Bitcoint szeretnék venni drágaságom.
      – Melyiket kéri? Van érett, zamatos 4 000-ért (BTC). Friss üde 500 ért (BCH), kicsit éretlen (SEGWIT2X), de csak 200. Valamint most érkezett egy utóérő és csak 100 (Bitcoin Gold).
      – Jaj lelkem, akkor inkább csak egy kiló körtét kérek.

      • Nem rossz a példa, de èn csavatnék rajta egyet:
        “Marinéni betér a boltba és az eladóhoz fordul:
        – kedveském kérnék egy mobiltelefont hogy tudjak beszélni az onokámnal!
        – melyiket adhatok? Van sony xperia 120 ezerért, van samsung s7 “nemfelgyúlladós” 210 ezerért, de akad itt egy refurbished lg is 73 ezerért.
        – az onokám aszonta hogy ájfónt vegyek. Az nincs?
        – az nálunk sajnos nincs
        – szerencsétlen nyomorékek!”

        Pedig az összes a nagyi szempontjából ugyanazt tudja: fel fogja tudni hívni az unokát…

        A bitcoinra lefordítva ugyanez a szitu: mind value transferre jó. Ha megvan a kölcsönös elfogadás akkor mit számít hogy az bitcoin gold, ethereum vagy éppen zcash?

        Who cares hogy mennyi chain split lesz idén.

        • Szerintem nem tesz jót az egész cryptonak ez a sok split. Olyan mint asok (shit)coin volt minimális eltéréssel csak most még a név is ugyan az csak mögé biggyesztünk egy szót split-> bitcoin [insert name here]. mindenki csinál magának ezentúl külön bitcoint (akinek van legalább 1 emmlítésre méltó bányász és exchange-s támogatója / cimborája)?
          telefonos anekdótához még hozzátennék:
          “Marinéni betér a boltba és az eladóhoz fordul:
          – kedveském kérnék egy mobiltelefont hogy tudjak beszélni az onokámnal!
          – melyiket adhatok? Van sony xperia 120 ezerért de ez csak lte hálózattal kompatibilis, van samsung s7 “nemfelgyúlladós” 210 ezerért, de ez csak edge kompatiblis, de akad itt egy refurbished lg is 73 ezerért de ez meg xyz hálózat kompatibilis. Unoka melyik hálózaton van?”
          (tudom, hogy a telefon hálózat példa sántít, van amelyik kompatibilis egymással stb. nem értek hozzá remélem a hasonlat átmegy és senkinek nem okozok lelki törést egy esetlegesen telco nézőpontból baromsággal)

  4. Először is gratula a tegnapi előadáshoz, jó volt 🙂

    Másodsorban: már az előadáson is elakadtam ezen a brutálisan magas energiaigényen, és nem hagyott nyugodni a dolog, utánaszámoltam kicsit én is. Nekem így adta ki a matek:

    1TH = 100W (igaz Antminer S9-el számolva, ami perpill a legjobb, de a fiúknak a bányában valószínűleg már ennél egyel újabb generáció (is?) zakatol)
    Jelenlegi hashrate legnagyobb peak-je, felkerekítve: 9700000TH

    Az össz teljesítmény tehát: 9700000*100W = 970MW, ami nagyon messze van a közel 20TW-től. Még úgy sem jön ki ennyi, ha olyan minerekkel számolunk amit már a halandók sem használnak.

    Ebből továbbszámolva 1 TX energiaigénye:

    10 perc ugye egy blokk átlagosan, a bányászok csak ennyi ideig dolgoznak egy TX-en, utána már csak mélyebbre kerül, a fenti teljesítménynek a továbbiakhoz nincs köze.

    Ha a 3db TX/sec értékkel számolunk, akkor ez fogyasztásban szerintem így néz ki:

    970/6/1800 = 90kWh

    (Osztunk hattal, mert ugye nem 1 órán át van szükség a 970MW-ra, hanem csak 10 percig. Majd osztunk 1800-al, mert kb. ennyi TX van a blokkban amikor tele van).

    Persze itt nagyban módosítja az eredményt az, ha éppen nincs sok TX, de direkt a 3db/sec-el számoltam, mert ugye mostanában kb. ez a helyzet.

    Egy átlag US háztartás éves energiaigénye: 10812kWh

    (adat innét: https://www.eia.gov/tools/faqs/faq.php?id=97&t=3)

    Szóval ennyi US háztartás 1 napnyi elektromos fogyasztását fedezi 1db TX:

    90/(10812/365) = ~3

    Azt még el tudom képzelni, hogy ebből kijön a 6 (pl. a fenti adat 2015-ös, lehet hogy azóta javult a helyzet, illetve ott az S9 miner és a “mennyi TX van a blokkban?” kérdésköre. Viszont a 20TW az nagyságrendileg sem stimmel. Vagy én számolok el valamit?

    • Szia. Köszi az észrevételt. Valóban korrigálásra szorul a megjegyzés. A következtetések egyébként helyesek, csak egy fránya “h” betű maradt le mindkét esetben. Szóval a Bitcoin hálózat ÉVES áramfogyasztása 18.19 TWh. Tehát valójában Paks fél kapacitása bár izzadva de képes lenne kiszolgálni a Bitcoin hálózatot.

      Persze ha hozzácsapjuk az Ethereum és a ZCash éves áramigényét is (összesen 7.9 TWh) és csapunk hozzá hasra ütés szerűen közel még egyszer annyit csak a nagy ASIC-kel is mineolható altok miatt (Dash, LTC), akkor közel sikerül kimaxolnunk Paks kapacitását. Ez persze még messze van a tegnap említett 10x Paks becsléstől (pláne, hogy ott csak a Bitconról volt szó)…

      Szóval mea cupla és köszi még egyszer korrekciót. Ez a gikszer becsúszott sajnos, ami miatt ezúton kérek elnézést mindenkitől, akitől a blogon keresztül módomban áll ezt megtenni.

      • Ne viccelj már 🙂 Szerintem ekkora jelentősége nincs azért, bár egyáltalán nem mindegy hogy ~1 vagy ~20TW, de azért mindkét érték brutálisan nagy, szóval szemléltetésnek jó.

      • Sziasztok, ki tudnatok azt szamolni hogy mondjuk a magyar aramdijakkal kb. hany dollarcentbe kerul egy atlagos bitcoin atutalas?

    • Milyen tegnapi előadás? Hol, miről?

      • Ugyanannál a cégnél dolgozunk, néha szoktak lenni házon belüli előadások mindenféle (nem csak munka) témában, melyekre lehet regisztrálni az érdeklődőknek. Ez alkalommal Variance tartott egyet a cryptocurrency világról, blockchainről, és még pár ezekhez kapcsolódó dologról.

    • Én még egy dolgot hozzátennék ehhez: Ha 90kWh-ba “kerül” egy utalás az nálunk 0,15EUR energiaárral számolva 13,5 EUR, nem kevés.. Tehát náluk nagyából egy nagyságrendel olcsóbb az áram (persze jutalmul még rewardot is kapnak a blokk megtalálásáért).

      • 2 even belul a swift rendszer real time lesz. Szlovak bank most is 1 euroert utal. Surgosėggel 5 euro es 5 perc. 2 ev mulva bitcoin reward joval kevesebb lesz. Ha nem szedik ossze magukat a bitcónos fiuk megbukhat a bitcoin. Amugy nem is ertem miert nem az xrpt nyomatjak. 5 masodperc utalni es gyakorlatilag ingyen van.

  5. A Prohardver fórumon posztolták:

    https://prohardver.hu/dl/upc/2017-09/162857_dgmgwkhvoaajviv.jpg

    Érdemes a kis ikonokat is nézni, hogy melyik merre dől, gurul.

  6. I. Én nem nagyon értem a felzúdulást az áramigény kapcsán, ilyen alapon bármilyen termék/szolgáltatás előállításának energiaigényén fennakadhatnánk, vagy hogy némi rage-t keltsek, a gamerek áramfelhasználásán, vagy épp a stadionok világításáén stb… Ezeknek nem sok értelme van; a kripto pénz szolgáltatás, és itt csak egy valakinek van alapja fennakadni, az pedig a szolgáltatás igénybe vevője, majd ő eldönti, hogy megéri-e neki annyiért… a jelek szerint jelen pillanatban megéri.

    II. A fork szervesen hozzátartozik a kriptok fejlődéséhez, ugyanis segíti hogy kialakuljanak a piaci értelemben fitt megoldások. Értelmetlen ragaszkodni egy fenntarthatatlan status quo-hoz; az ellenérdekelt felek úgy is leforkolják a saját chainjüket, a piac meg majd eldönti, melyik az életrevalóbb. Hogy ez kellemetlenségekkel jár? Igen, de a fejlődés már csak ilyen… A befektetők, fintech-beruházók felelőssége, hogy olyan kriptoba fektessenek, és a megoldásaikat olyan rendszerre alapozzák, amit életképesnek látnak. Ha olyanba fektet, amiben évek óta megy a torzsalkodás, akkor ne csodálkozzanak, ha álmatlan éjszakáik lesznek… Hogy egyes szereplők nincsenek tisztában a helyzettel, azzal nem lehet mit kezdeni, majd a kripto-evolúció kiválogatja őket.
    Én éppen annak drukkolok, hogy ez a kiválogatódás minél gyorsabban végbemenjen, és a fejlesztés szempontjából stabil(ami bizony a fejlesztés szempontjából centralizáltságot jelent) rendszerek jöjjenek létre.

    • Egyszeruen vallalhatatlanul draga a bitcoin mint utalasi rendszer aram koltsege. Pl. A swift onkoltsege munkaberrel irodahazzal mindennel egyutt is kb 1 szazaleka ennek. Kivancsi vagyok ha a proof of stake modell sikeres lesz mi fog tortenni a proof of work modellben mukodo coinokkal.

      • Elnézve a napi tranzakció mennyiséget én úgy látom, hogy nem hogy vállalhatatlan, de egyre inkább vállalható. Sem az áram költség, sem pedig a tranzakció tényleges költsége nem a Bitcoin protokolljából származik, ezek olyan változók amiket a piac alakított ki így.
        A ‘zöldülő’ bányászat (PoS) egy nagyon jó modell szerintem is, erről már számtalan cikket írtam; mindettől függetlenül a PoW egy olyan stabil konszenzust képes létrehozni, amit – nyilvánvalóan – immárom akár egy kínai kormány sem tud módszeresen bedönteni. Ez a tény adja a crypto pénzek talán legnagyobb erejét, ami viszont kétségtelenül az alap mechanizmusának eredménye.

        A swiftet pedig jó (vagy inkább jobb) példaként felhozni… finoman szólva sem helyénvaló. Lehetséges, hogy a swift önköltsége ennek csak az 1%-a, de ha erre rászámolod a teljes bankrendszer SWIFT hub költségeit, az elszámolási rendszert, a levelező bankok működési elvét és számtalan ehhez kapcsolódó folyamati lépést (pl. a backoffice kötelező nyomtatási költségeket), akkor a helyzet koránt sem ennyire fényes.

        Bár a Bitcoint lehet és kell is etalonként kezelni ellenben csak a Bitcoin alapján levonni következtetéseket nem biztos, hogy érdemes. Ha valaki valóban napi szintű utalásra akar crypto piacot használni, akkor mindjárt ott van példaként a Bitcoin Cash, ami a BTC tranzakciónkénti $4,5 költségével szemben átlagosan $0.005 txfee-t igényel. De elhagyva a bitcoin univerzumát vannak ennél is olcsóbb megoldások, mely sornak a végén ott vannak az olyan szigorúan közösségi elvű megoldások mint az IOTA (ha akarsz utalni, akkor cserébe hitelesíts) vagy az általad is említett Ripple/XRP.

        A Bitcoin valójában már régóta nem az internet pénze. Erről nagyon sokszor írtam már jómagam is. A Bitcoint egy commodity termékké nőtte ki magát, amit drága gyártani, drága kezelni, cserébe viszont sokat ér. Baromi nehéz egy aranyröggel a zsebedbe betérni egy kávézóba és ott inni egy finom kavét, kifejezetten furán tudna rád nézni a Barista, ha leraknád az aranyrögöt és közölnéd, hogy kéred a visszajárót. A Bitcoin is valami ilyen irányba tart. És ezt a szerepvállalását tökéletesen fogja szolgálni a layer-2 (LN) és az atomic-swap implementáció. Én ebben a jövőképben hiszek, nem pedig abban, hogy 4 dolláros tranzakciós díjért cserébe veszek meg egy 2 dolláros espessot a büfében.

        • Ezzel nem tudok egyetérteni.
          A BTC egyetlen előnye a többi új generációs kriptopénzekkel szemben, hogy óriási piaci előnyre tett szert, az elmúlt években. Ez az előny, csak addig fog tartani, amíg valamelyik utol nem éri piaci kapitalizációban. És utol fogják, ennek már mutatkoznak jelei. Talán nem jövőre, vagy 2 év múlva, de ha megtörténik, onnantól már csak a technológiai előny fog számítani, amiben nem lesz esélye, egy sokadik generációs kriptopénzel szemben, bármennyit reszeljenek rajta. Az emberek az olcsóbb, gyorsabb, kényelmesebb stb. megoldásokat fogják választani, ez törvényszerű.

          • Tökéletes témaindító. Engedd meg, hogy az egyébként 100%-ig jogos felvetésedre külön postban reagáljak és megpróbáljalak mggyőzni arról, hogy ebben a játékban miért nem az olcsóbb, gyorsabb és kényelmesebb fog győzni… Részletek hamarosan.

  7. Lehetne egy elmélkedés a novemberi eseményről. — — – 0 + ++ +++ kb ezeken a szinteken.

    • Nagyon messze van még. Sok minden fog addig alakulni, egyelőre erősen köd szurkálás jelleggel lehetne csak írni róla, amennyire aktualitás előkerül, azt mindig kiírom, de még nem érett meg a konklúzó.

      • Ok, értem. Én azért aggódok, mégha technikailag nem is lenne nagy gond, ha az emberek nagy része azt gondolja hogy gond lesz, akkor úgy is lesz, és kész a baj. Lehet egy hasonló esés a kínai ügyhöz. Persze ez jelenthetne egy jó beszállót is

    • Sziasztok! Új vagyok,bár a blogot egy ideje olvagatom. Variance, köszönet a sok hasznos infoért!
      Engem is érdekelne,hogy -véleményetek szerint-miként érdemes készülni az ether ill. a bitcoin háza táján történő változásokra. Pl.az Eth ára esni fog-e a bányászok kiiktatása miatt, vagy esetleg emelkedni a fejlesztéseknek köszönhetően. Érdemes-e a Btc-ből november előtt “kimenekülni”, és ha igen,mibe, vagy egyelőre várakozzunk még. Arra vagyok kíváncsi,Ti hogy “érzitek a jövőt”, és mit terveztek tenni.
      Előre is köszi a válaszokat

      • Amint látod nem egyszerű megmondani, hogy mi lesz novemberben. Jelenleg azonban a BTC a kriptopénz etalon, ha megnézed a többiek árfolyama nagyjából együtt mozog vele, meg az ETH is. Így menekülni belőle az én véleményem szerint értelmetlen stratégia lenne, mert a BTC táján történő felfordulás le fog képződni az összes altcoinra. A kérdés, hogy egyáltalán mekkora lesz a mozgás.

      • Én a tőzsdékre nem merészkedek ki, mivel tisztára vadnyugat ami ott zajlik. Jelenleg olyan online pénztárcában tartom a (nem túl jelentős mennyiségű) kriptopénzeimet, ahol át lehet váltani fiatba (azonnal). Konkrétan ez az uphold.com. Óvatos duhajként nyerészkedtem is, amikor a BTC 3500 dollár környékén járt, úgyhogy ez is egy megoldás lehet.

        Ha valaki tud még alacsonyabb trazakciós költséggel működő ilyen walletet, megoszthatná az infót.

  8. Van egy érdekes felvetésem kriptokkal kapcsolatban, amiről a véleményetek szeretném kérni. Annyira nem kapcsolódik szorosan ehhez a bejegyzéshez, de mégis a BTC relatív értékeltségre vonakozik.
    Szóval, egy decentralizált digitális pénzügyi rendszer. Jól hangzik. De ami a legnagyobb előnye, azt a legnagyobb hátrányának is érzem. Mivel nincs mögötte jegybank, ezért gyakorlatilag szabályozatlan. A tranzakciók teljesülése a bányászoktól függ, stb.

    Mi tartja vissza a világ vezető jegybankjait, hogy megtartva a technológiát saját fejlesztésekbe álljanak bele, és azt mondják: Itt van pl. USA blockhainje, ebbe lehet fektetni, aki digitálisan akarja tartani a pénzétadott átváltással, as technológiát és a bányászást állami kézbe veszem, így én határozom meg a mennyiséget és az árfolyamot, saját szerverparkokat állítok fel, és szabályzom a piacot. A BTC és társait pedig minden banknál tiltólistára teszem, ezzel se fizetni, se elfogadni nem szabályos, sőt, büntetem a használatát is. Ha ebbe beleállnának a felett világ jegybankjai és létrejönne egy szabályozott digitalizált pénzpiac, az elemi erőverl rombolná sdzét a BTC-t és árfolyamát, mivel senki sehol nem engedélyezni a használatát. És azért valljuk be, a világ urai nem akarják, hogy a befolyásuk csökkenjen a legfontosabb területeken, és bizony a pénzpiac ennek igencsak része.
    Persze, lehet mondani, hogy Kínából indult, és USA nagy ellenlábasa, de szembeszélben Kína is gyorsan kitáncolna mögüle, és inkább ő is megcsinálna a saját kriptoját, ahogy mindenki más is. Ahogy a bankok is pl. saját elszamolási/kriptorendszert fejlesztenek..

    Még egy kérdés, és inkább csak költői. MI van akkor, ha pl kideríti az FBI/CIA, hogy bizonyos kripto utalásokkal terroristák mozgattak pénzt? Még csak nem is kell feltétlen igaznak lennie, elég maga a hír.(bár azért valljuk be,hogy simán előfordulhat) Illetve kijelentette az EKB, hogy semmit nem tud kezdeni vele, de ez azért így nem igaz, hisz csak a bankoknak/pénzügyi szerveknek kell blokkolniuk minden kripto tranzakciót, és onnantól az egesz nem ér semmit, amint nem tudsz fiatra váltani/elkölteni a bitcoinod. Hiába van felhasználói bázis/bányászok és emberi akarat mögötte, ha kormányzati szinten azt mondják hogy nem. Ahogy a bankok is pl saját kriptot fejlesztenek..

    Maga a technológia forradalmi, és valószínűleg forradalom zajlik. a kérdés, hogy a BTC és a mostani kriptok megmaradnak-e, vagy eltűnnek a süllyesztőben, és jön a “nemzeti kriptopénzek világa”. Nemzeti dohánybolt mintára…Hiszen mondhatja bármelyik kormány, hogy oké, itt egy a kriptolánc, ami a saját blockhainem hasznalja, én bányászom, és adok egy átváltási árfolyamot pl USD/saját kripto között, és ennyi.

    Na, ebben kérném a véleményeteket, mert a legnagyobb kockázatot ebben látom.

    • Érdekes gondolatok.

      USA és társai hiába hoznak létre saját “blokkláncos” pénzt, az annyit fog érni, amennyire az emberek bíznak benne. Ha a dollárt forgatják így át, akkor ugyanott vagyunk: Egy inflálódó, értékét nem tartó eszköz, csak éppen XXI. századi megvalósításban. Most is digitális formában létezik a pénzmennyiség nagy része, sok értelme nincs blokkláncra tenni csak azért, hogy a Bitcoin ellenében fel tudják mutatni.

      Ha valami újat, fix mennyiségűt hoznak létre, akkor mi lesz a dollárral? A rubellel? A yennel? Megszüntetik? Nem tehetik, mert a mostani gazdasági berendezkedés arra épül, hogy mindig egyre több lesz belőle. Ráadásul akkor létrehozták a Bitcoin USA verziót. Ők is leforkolták a Bitcoint. 🙂

      Betiltás, porba tiprás, ellehetetlenítés. Sokat gondolkozom rajta én is. Eddig miért nem tették? Mert játéknak gondolták? Lehet. Most kezdenek észbe kapni? Nagyon úgy néz ki. Mit tudnak tenni? Apránként felvásárolják a Bitcoint, majd egyszerre a piacra zúdítják. Veszítenek rajta pár tízmilliárd dollárt – semmiség egy akkora országnak. Mi történik a Bitcoinnal? Padlóra kerül az árfolyam. Aztán? Aztán lehet, hogy kezdődik elölről, az emberek ismét venni kezdik. 20 dollárért, 100 dollárért, 1000 dollárért. 🙂 Filmekben szokott ilyen fordulat lenni. Legyőzték a főgonoszt, majd a végén ott vigyorog a következő a sötétben.

      Így ez a módszer nem tuti megoldás. Másik módszer, amit írsz: Elzárni a folyosókat. Amit ma is írtam, hogy próbavisszautalást indítottam OTP-re szerdán. Ha jövő szerdáig nem jön meg, aggódni kezdek. Ha megjön, akkor is bármikor beszánthatja egy traktor az utat. Így ez reális veszély. Ugyanakkor jönnek (és már vannak) a Bitcoin (és alt) alapú kártyák, amiken Bitcoint tárolva dollárban fizethetek. Az ilyen gomba módra előbújó cégeket pedig nagyon nehéz lesz betiltani.

      De továbbra is kíváncsi vagyok, hogy vajon mit fognak lépni. Mert ha tönkretenni nem is, de nehéz időszakot tudnak okozni a közösségnek.

      A legbölcsebb az lenne az egyes országok részéről, hogy nem ellenállnak, hanem élére állnak a változásnak. Venezuela nem éppen egy demokratikus, haladó szellemiségű ország. Az összeomló társadalmi, gazdasági környezetben az emberek kezükbe vették a kezdeményezést és lassan Bitcoin váltja fel a bolivárt. Az állam mit tehet? Elég széles skálán mozog a reagálási lehetőség, mégis terjed a használat, mert a néppel szembemenni egy ponton túl csak erőszakkal lehet.

      Éppen ezért a Bitcoin sorsa nem a hatalmasságok, politikusok, bankárok, hanem a mi kezünkben van. Megkaptuk annak idején az utat: az Internetet, most megépítették a hozzá passzoló járművet: a Bitcoint. Már csak beszállni kell és utazni.

  9. Köszi a válaszokat.Egyelőre várakozó álláspontra helyezkedek.

  10. Charlie álláspontja a Segwit2x forkkal kapcsolatban. Pontosabban a Coinbase miként fogja támogatni az eseményt.

    https://www.reddit.com/r/Bitcoin/comments/73v4nm/charlie_lee_how_coinbase_and_other_exchanges_will/

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *