Search Results for: lightning

Hivatalosan is béta állapotba került az LN mainnetje

A március 15 dátum hivatalosan is beírta magát ezennel a Bitcoin történelemkönyvébe is. Tegnapi napon Elisabeth Stark bejelentette a Lightning Network hivatalos mainnet bétáját. Ezzel lezárult a majd 3 hónapos időszak, amiben közel ezer vállalkozó szellem döntött úgy, hogy a fejlesztőcsapatok támogatása nélkül vág bele a vakmerő éles kísérletezésbe. Bár az Ligtning Labs LND implementáció csak egy a három nevesebb implementáció közül, de szakmai körökben kétségtelenül a legerősebb implementációról beszélünk, ami mögött a legnagyobb felhasználói bázis áll. A Lady Stark és @roasbeef (Olaoluwa Osuntokun) által vezetett fejlesztőcsapat az elmúlt 3 hónapban mindent megtett, hogy lebeszélje az embereket az éles próbálkozásokról, minek fényében igen komoly előrelépésként értelmezhető, hogy megjelent az “lnd 0.4-beta” verzió, amivel ezt követően már hivatalosan is támogatottá válik a mainnet.

Mivel itthon is sokan vágtak korábban bele az Lightning éles tesztelésébe, ezért külön kiemelném a közlemény egy igen fontos részét: “Az új verzió számos kritikus változtatást tartalmaz. Más szavakkal, a mainnetre telepített korábbi lnd implementációk nem kompatibilisek az új bétával. Ennek eredményeként a felhasználóknak egy teljesen új lnd telepítést kell végezniük, amihez el kell távolítani a meglévő channel.db-t. Javasolt továbbá az összes csatorna lezárása (kooperatívként, ha a másik fél online, egyébként pedig force módban) még az upgrade előtt!”

Hogy mit hoz a jövő? A kiadott kommunikáció ebbe is bepillantást enged. Én most csak egy rövidebb összefoglalást adnék erről:

  • Watchtowers: A Lightning Network egyik gyengesége, hogy a nodeoknak folyamatosan elérhetőnek kell lennie, ezért igen nehéz elképzelni egy mobile only implementációt. Vagyis persze nem nehéz elképzelni, de a protokoll adottságai miatt nem feltétlenül biztonságos ilyen eszközön tárolni payment csatornákat. Ezen a problémán fog segíteni a watchtower szolgáltatás, ami lényegében egy kiegészítő szolgáltatása lesz az LND-nek, mely célja, hogy a hálózati kitüntetett eleme átveszik a blokklánc nyomonkövetését a nem fulltime online eszközöktől és gondoskodnak a lekötött csatornák védelméről.
  • Atomic Multipath Payments (AMP): Az LND by-design kis méretű/értékű csatornákra van tervezve, melyeken nem feltétlenül lehet egyszerre nagy (akár több bitcoinos) utalásokat végezni. Ezen a problémán segít az AMP, aminek a segítségével egy utalás darabokra szabdalódik és a meglévő csatornákon keresztül csak akkor kerül elküldésre, ha minden külön darab talál magának egy likvid útvonalat.
  • Desktop és mobil alkalmazások: Ehhez nincs mit hozzátenni. Kell a felhasználói élmény az adaptációhoz.
  • Routing nodeok támogatása: Ennek segítségével a LN Hub üzemeltetők képesek lesznek a különböző csatornáik egyenlegei alapján egyedik routing szabályokat létrehozni és a különböző LN nodejaik között irányítani a forgalmat. Ezzel maximalizálva a bevételeiket és stabilizálva az egész hálózat működését
  • Továbbfejlesztett Autopilot (peer kereső) és mission control (útvonatkereső) algoritmusok: A jelenlegi algoritmusok igen csak egyszerűek lényegében megpróbálnak mindenkihez kapcsolódni aki magát LN nodeként hirdeti, ezzel hatalmas hálózati overheadet okozva a nodenak. Ezen fognak javítani a következő generációs fejlesztések, amik már sokkal fejlettebb módon közelítik meg ezen kihívásokat.
  • Cross-chain atomic swap: Erről korábban már többször is írtam itt a blogon. Lényege, hogy különböző hálózatokon (bitcoin, litecoin, decred, monero, stb.) implementált különböző LN nodeok között úgy lehessen akár onchain, akár offchain módon váltani pénzt, hogy ehhez ne kelljen egy köztes szereplőt (exchange) beiktatni. Az atomic swap fő célja, hogy kivesz a váltási szolgáltatást a centralizált exchangek kezéből azáltal kvázi liberalizálja ezt a piacot is. A liberalizáláson túlmentően persze a fő cél a megfelelő trustless biztonság, anonimitás és privacy megteremtése a blokkláncok között.

Hogy honnan lesz pénz a fejlesztésekre? A Lightning Lab egy független fejlesztő csapat, aminek egyetlen célja az LND fejlesztése. A mainnet bejelentéssel párhuzamosan beharangozták, hogy a labor egy 2,5 millió dolláros támogatást kapott, mely összeg mögött igen komoly nevek sorakoznak: Charlie Lee (Litecoin), Ben Davenport (BitGo CTO), Jack Dorsey (Twitter és Square CEO), David Sacks (PayPal COO), Bill Lee (Tesla és Space X angel befektetője), Vlad Tenev (Robinhood app társalapítója) és rajtuk kívül még sokan mások. Igen impozáns lista akik feltehetően nem csak önzetlen filantropizmusukat élték ki az invesztícióban.

A bejelentést követően sorra adják hírül a szolgáltatásokat is, amik már elérhetővé váltak a mainneten. Elsők között a yalls.org jelentette ki, hogy hivatalosan is kilépett a mainnetre.  Majd nem sokkal ezt követően a bitrefill is bejelentette, hogy immáron “BTCL” néven elérhető a LN payment szolgáltatás a népszerű kupon és telefonfeltöltős szolgáltatásán keresztül.

Bitcoin Pizza v2.0

Majd 8 évvel ezelőtt (2010.05.22) történt az első olyan igazolt tranzakció, amiben egyértelműen valamilyen valós értéket képviselő árucikk lett megvásárolva Bitcoinért. Ez a bizonyos ‘két pizza’ története azóta is fontos alappillére a Bitcoin folklórnak, aminek főhőse Hanyecz László, aki eszközölte akkor a vásárlást. Aki esetleg nem hallott erről, annak nagyon röviden: Laci gondolt egyet, hogy csak kéne valamit csinálni a sok tízezer kibányászott Bitcoinjával és a bitcointalk-on meghirdette, hogy volna 10 ezer felesleges Bitcoinja, amit odaad bárkinek, aki vállalja, hogy rendel neki 2 db pizzát a helyi pizzasütödéből. Az ügyletre akkor rá is csapott jercos, akivel megköttetett az ügylet, kifizette a két pizzát és meg is kapta a 10.000 bitcoinját az ügyletéért, ezzel akkor be is állították a Bitcoin kezdeti monetáris értékét (~0,5 dollár cent/bitcoin). Az elutalt 10k további sorsát egyébként tavaly nyáron ki is nyomoztuk néhányan a Bitcoin blokkláncból és kiderült, hogy kb. egy évvel később Jercos beutalta a vagyonát az MtGoxra…

A történet másik apropója viszont maga Hanyecz Laci, aki a közösségben “pizza-guy” néven ismert és leginkább azt lehet róla tudni, hogy a pizzás story után teljesen eltűnt. Az eltűnése óta szinte semmit nem lehetett róla hallani, azonban ma újra életjelet adott magáról…. merthogy… újra megéhezett… és újra rendelt 2 pizzát, amit természetesen Lightning Network-ön keresztül eszközölt. Szintén az eredetihez hasonló módon: mivel nincs a közelében egyetlen LN ready pizzéria sem, ezért újra egy közvetítőt kért fel, akin keresztül be is rendelte 0.00649 Bitcoin értékben a  két pizzát:”XL Cheesy Pizza, 1 Deluxe Pizza”

A történetről, a trustless közvetítési technológiáról és az egész kalandról természetesen levelet is írt a Lightning-Dev listán. Nyilvánvalóan ennek a levélnek sem az a lényege, hogy rendelt két pizzát, hanem sokkal inkább az, hogy HOGYAN rendelte azt. A beszámolójába azt mutatja be, hogy miként lehet úgy végezni LN-en keresztül utalást, hogy a shared secret (preimage) kerül később felhasználásra a fizikai leszállítás azonosításához.

Folytatás…

Soha nem lesz 21 millió Bitcoin…

Temérdek szörnyűséggel teli ez a mai nap… Nem elég, hogy le kellett zárnom a lightning network nodeom összes csatornáját (pedig már 30 aktív csatorna volt!!!) egy memleak hiba és a wallet inkompatibilitása miatt… ráadásul a csatornák nagy részét csak forcedben tudtam lezárni, így egy napot várhatok hogy át tudjam menteni a csilingelő satoshijaimat… Ráadásul még petyatrader haverom is ágynak esett az influencia miatt, ami nem kicsit veti vissza a közös projektünket. (Ezúton jobbulást neki!) Szóval mindezen szörnyűségek mellett ma még azt is megtudtam potom 1,5 hónap késéssel, hogy egy sajnálatos programhiba miatt alapjaiban omlott összes Satoshi Nakamoto álma a 21 millió bitcoinról… Soha, de tényleg soha nem lesz 21 millió bitcoin…

A történet egészen tavaly december 30-ig vezethető vissza, amikor is az egyik pool (elvileg talán az AntPool… nem jártam utána pontosabban), úgy döntött, hogy csak szeretne jól járni az akkor éppen bejelentett rootstock mainnet indításból és gyors hackelésben összerakták a merged mining kódjukat… Na álljunk meg egy pillanatra. Mi az a rootstock és mi az a merged mining?

A Rootstock az egyik első sidechain implementáció, ami a Bitcoin skálázási problémáit hivatott megoldani a Blockstream által felvázolt sidechain technológián keresztül. Ennek ugye az a lényege, hogy a Bitcoin hálózatból ideiglenesen lehet lockolni bizonyos mennyiségű Bitcoint, ami ezáltal felszabadul a Rootstock (RSK) hálózaton, ahol a 10 másodperces blocking time és a 400+ tps (tx/s) átlagos tranzakciós sebességgel jelentős sebességre fogja kapcsolni a hálózat. Ráadásul mindezt egy turing-completed smart contract engine keretei között, amivel a Bitcoin hálózaton is elérhetővé válik az Ethereum szintű okosszerződés rendszer.

A rootstock egy külön blokklánc, amin bányászat útján keletkeznek a blokkok és ezáltal maguk az SBTC tokenek is. Ám a bányászat nem függetlenül történik, szeparált infrastruktúrán, hanem hivatalosan a Bitcoin bányászati eszközök végzik egyben a rootstock validálást is, aminek a lényege, hogy a keletkező Bitcoin blockok jutalom tranzakciójába (coinbase reward), bekerül egy “rootstock commitment” is. Ezen rootstock commitmenten keresztül igazolja azt a rootstock (és egyben Bitcoin) bányász, hogy valóban elvégezte azt a bizonyos munkát, ami miatt a kibányászott BTC reward mellett jogosult az SBTC (SuperBTC = Rootstock token) rewardra is. Ideális esetben ez így néz ki egy a slushpool által létrehozott Bitcoin blokk esetén:

P2PKH    
OP_DUP OP_HASH160 7c154ed1dc59609e3d26abb2df2ea3d587cd8c41 OP_EQUALVERIFY OP_CHECKSIG
NULL_DATA   
OP_RETURN 52534b424c4f434b3ade73c1b2601b0ac63bb3c28fcff64a5eed722ed711f95e88a8d90897b9ef2204
(decoded)
NULL_DATA   
OP_RETURN aa21a9ed5fe56b84c28ea18b3e8948b3bc708f148c01695f38962f9044b3e19bf411145f
(commitment hash) 5fe56b84c28ea18b3e8948b3bc708f148c01695f38962f9044b3e19bf411145f

Az első output maga a coinbase reward bitcoin address, a másik az a bizonyos rootstock commitment, a harmadik pedig a tavaly szeptember óta minden coinbase rewardban szereplő “segwit commitment” üzenet, amivel jelzi a bányász, hogy ez a blokk bizony SegWit módban készült. A rootstock commitment-et dekódolva eléggé nyilvánvalóvá válik az összefüggés: “RSKBLOCK:??_ ?;?????J^????u?????????”

Kis technikai kitérő után vissza is térnék a fájdalmas felismeréshez, nevezetesen, hogy miért is nem lesz soha 21.000.000 db Bitcoin: A fent említett napon a kérdéses pool elkészítette az első olyan blokkját, amibe be is rakta az első rootstock commitmentjét, sajnálatos módon azonban sikerült egy teljesen értelmezhetetlen coinbase tranzakciót összerakniuk (01000000010000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000ffffffff1203dea707055a478cb801b80100006ea50000ffffffff0100000000000000002952534b424c4f434b3addbf517adf8ffd4bca7751505b39c9013a0d1fd479fc4e901b39dd57b347c62400000000), amit ha meg is próbálnánk visszafejteni, akkor is csak ennyit látnánk benne:

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE 03dea707055a478cb801b80100006ea50000 OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE 0 0 0 0 0 0 0 0 52534b424c4f434b3addbf517adf8ffd4bca7751505b39c9013a0d1fd479fc4e901b39dd57b347c624 0 0 0 0

Az egy tranzakciókra jutó OP_INVALIDOPCODE-ok aránya kifejezetten magasra sikerült ebben a bugos tranzakcióban és bár ott van benne a coinbase reward address (34PADg1QBRD8311BojmwMzu7xUEBYKia4M), de az oda került coinbase rewardot (12,5 BTC) bizony soha senki nem fogja tudni felhasználni… Akkori árfolyamon közel negyedmillió dollárt sikerült elégetniük a hiba miatt. Természetesen a tranzakció végén ott árvátlankodik a vétkes commitment tag is: “RSKBLOCK:Y?QzByKEwQP[9E:OyüN9YW?G?$”

A történt konklúziói egyrészt: van ám abban némi logika, hogy ha egy mód van rá, akkor ne éles környezetben teszteljünk. Pláne, ha a teszthez több ezer dollárnyi áramot kell elégetni és a hibás futtatás okán potom negyed millió dollárt bukunk. Másrészt pedig, hogy innentől sajnos módosítani kell az összes szakirodalmat: A Bitcoin láncon sajnos csak 20.999.987,5 bitcoin fog keletkezni. Ezt a számot tessék innentől megjegyezni és hangoztatni…

//PLETYKA MODE IS ACTIVATED: Amikor az ember azt gondolná, hogy ennél nagyobb sokk már nem érheti a napra, akkor jön az ultimate kill bill scene: A kriptoszubkult bűzölgő pöcegödréből előszivárgott a “Bitmain Antminer F3” ASIC miner híre, amiről egyelőre keveset lehet tudni (legfőképpen azt sem, hogy egyáltalán tényleg létezik-e ilyen gép), de a lényege, hogy három ASIC chipet körberaktak 1Gb-os DDR3 memóriákkal, amelyekből egy kiszerelésben 72Gb-ot erőszakoltak bele egy-egy masinába. Az F-es széria (ha valaha is létezni fog…), akkor a memory heavy/DAG orientált algoritmusok esetén fog szédületes teljesítményt produkálni, lásd pl Ethereum bányászat. Egyes (egyébként nem bizonyított) becslések szerint  650MH/s-re lesz képes az ASIC mindösszesen 750W energiafelvétel mellett, mindezt a szokásos 2500-3000 dolláros áron. Ha tényleg elkészül egy ilyen gép (állítólag idén Q2/Q3 körül várható), akkor ez alapjaiban fogja átrajzolni a bányász piacot, ami megint jó időre a GPU bányászat végét jelentheti (pont úgy, mint 2013-ban az Bitcoin, majd nem sokkal később a Litecoin esetén…)

Kis piaci körkép a tether “botrány” után

Az elmúlt bő két hétben némileg mellőznöm kellett a blogot, egyrészt nagyon rákockultam az Lightning Node projektemre, másrészt persze gőzerővel kellett készülnünk a tegnapi Blockchain Budapest konferenciára, ahol a nyitó előadásomat követően délután volt lehetőségem rövid bepillantást engedni az éppen futó projektem részleteibe. A projekt kapcsán (Inlock.io) az elmúlt hetekben már itt a blogon is elejtettem néhány információmorzsát. Hamarosan itt a blogon is bemutatom a történetet nektek, de most picit térjünk ki az “aktuálpolitikai” helyzetre.

Az elmúlt napok piaci mozgásában nem kis szerepe volt a kibontakozó Tether (USDT) botránynak. Tavaly novemberben már részletesen bemutattam a Tether történetet, így most csak röviden összegezném a fejleményeket:

  • A tether “csalás” egyik legelhivatottabb nyomozója (twitter Bitfinex’ed) egyre közvetlenebb bizonyítékokat talált a Bitcoin árfolyama és a tether print események között, ami egyre inkább erre a témára fókuszálta a szakma figyelmét (olyan szinten tolta a dolgot a srác,hogy  jómagam is elkezdtem azon agyalni, vajon rémeket lát-e már)
  • Függetlenül a feltárt bizonyítékoktól is egyre nyilvánvalóbb volt, hogy a Tether nem fog komolyabbat lépni az audit témakörben, mígnem január 24-án megjelent az ominózus “Quantifying the Effect of Tether” független pszeudonim auditori jelentés a tetherreport.com oldalon. A riport részletesen mutatja be a tether print és a Bitcoin árfolyam mozgások között fellelhető korrelációkat és ezen keresztül támasztja alá a piaci manipulációt.
  • A Friedman LLP könyvvizsgálói cég (ami még szeptemberben végezte el a Tether.to auditját) megszellőztette, hogy az auditnál valójában nem nagyon tudtak mit vizsgálni mivel csak felületes információkat kaptak és olyan kivonatokat, amik alapján nem volt összeegyeztethető, hogy mit mivel is néznek össze. Ennek alapján már az is bizonytalanná vált, hogy egyáltalán 2017 szeptemberben volt-e valós fedezet az USDT mögött.
  • A történetben a végső döfést a bloomberg adta meg amikor tegnap leközölte, hogy az U.S. szabályozó szervek beidézték a Bitfinex és a Tether vezetőit kihallgatásra.

Perszer kicsivel később kiderült és a bloomberg is korrigálta a cikket: a kérdéses idézés valójában nem most született, hanem még december 6-ra datálódik (tehát amikor a Bitcoin szárnyalása még megállíthatatlannak tűnt), de ez akkor már bőven késő volt, hiszen a nagy sajtóvisszhangot kapott hír a 12 ezres tartományból egyenesen 10k alá küldte a Bitcoin árfolyamát. Hogy mennyire is lehet releváns a CFTC idézése? Ezt most még nehéz eldönteni, de ami biztos, hogy az idézés kézhezvétele óta a Tether újabb 1.46 milliárd dollárnyi USDT-t nyomtatott, ami az összes forgalomban lévő tether több mint 60%-a… Mondhatni úgy nyomtatnak, “mintha nem lenne holnap“.

Az egész történet abszurditása egyébként, hogy az U.S. felügyeletek hatásköre a Bitfinex kapcsán több mint kérdéses. Sem a tether.to, sem a Bitfinex nem tartozik az USA fennhatósága alá. Ráadásul, hogy miért pont a CTFC (Commodity Futures Trading Commission) küldte az idézést, az pláne rejtély, annak a relevanciája pedig mindenképp megkérdőjelezhető, hiszen a dátum még a decemberre időzített futuresök (pl CBOE) előttre datálódik. Ráadásul a tavaly nyári U.S. szabályozási szigorítások okán a Bitfinex eleve betiltotta az Egyesült Államok lakossága számára a platform használatát.

Nyilván hithű HODLerként könnyen dobál az ember mindenre FUD-ot, de az elmúlt 24 óra történései alapján gyanúsan úgy néz ki, hogy egy újabb “diszkontálási” akció eredményeit láthattuk. Persze ezzel közel sem akarom azt mondani, hogy tether és annak a feltételezhetően fedezet nélküli kibocsátása veszélytelen…

A depresszívnek tűnő bear-market időszak persze bőven hozott egyéb híreket is, amikhez nem árt, ha az ember el tud vonatkoztatni az árfolyamok bűvölésétől:

  • RobinhoodApp és a Life japán app is bejelentette, hogy sok-sok milliós ügyféltábor felé nyitja meg saját fintech tooljainak a cryptopénzt kereskedést.
  • A facebook bejelentette, hogy tiltja a kriptopénz és ICO hirdetéseket a saját platformján, amivel egy fontos “csali” felületet von el a piactól, ezáltal levegőhöz juttatva a valódi értéket teremteni próbáló startup kezdeményezéseket.
  • Dél-Korea a mai nappal betiltotta az anonim kriptopénz kereskedést, a döntés fő oka a piac stabilizálása és a spekulatív piacbefolyásolás nyomon-követhetőségének biztosítása.

Benne vagyok a villámban…

Bár ráment a hétvégém nagyjából fele, de büszkén jelenthetem, hogy egyike vagyok annak a kicsit kevesebb mint 100 idiótának, akik nem csak időt, de pénzt is áldoztak egy teljesen pilótavizsgás történetre. Immáron egy (mainnet) lnd full node büszke tulajdonosa vagyok, ami perpillanat “033abe908878ac00” alias néven érhető el és kőkemény ~600k sat-s (kb 62 usd) csatornával csatlakozik a hálózathoz.

Túl vagyok az első mainnet LN “vásárlásomon” is. (első alkalommal a #recksplorer csapatát támogattam)

Szokás mondani, hogy egy bolond százat csinál. A cikk írásának a pillanatában a Blokklánc Műhely egyik oszlopos tagja (@lordcase) éppen vadul dolgozik, hogy felhúzza a második hazai LN nodeot és csatlakozzon az enyémhez. Ha ez összejön, akkor fogunk tudni úgy is tesztelni, hogy nem kell a nyílt csatornán keresztül elvernünk a pénzünket. Várhatóan sok-sok hasznos és érdekes tapasztalat előtt állunk a téma kapcsán.

Az előző Lightning Networkkel foglalkozó topicban nagyon sok konkrét kérdést tettetek fel, amikre megpróbálnék a továbbiakban válaszolni:

Jól értem, hogy az LN hálózaton végrehajtott tranzakciót végrehajtják a bitcoin hálózaton is? Ameddig nincs beküldve az offchain elszámolás az onchain hálózatra, addig az onchain hálózaton elkölthetem mégegyszer a bitcoinom?

Az LN nem egy külön hálózat, minden LN csatorna mögött egy valós és confirmált Bitcoin tranzakció áll. Mivel a tranzakcióban egy multisig wallet tárolja a ‘letétet’, így azt nem tudod újra elkölteni, csak akkor, ha a két fél megegyezik a végleges egyenlegben. Minden egyes offchain tranzakciónál a felek aláírják a csatorna egyenlegének legfrissebb állapotát.

Folytatás…

CBOE Bitcoin januári futures lezárásra került (végre)

A december 17.-én kibocsátott CBOE januári Bitcoin futures egy órával ezelőtt lezárásra került. A ‘settlement’ értéke 10 900 USD. Vastagon profitáltak a határidős traderek. Grat nekik. A Bitcoin árfolyama pedig visszakerült a tegnap már jelzett – szerintem – organikus csatornába, ahol most éppen enyhe emelkedés mellett oldalazgat és bukdácsol a sávon belül. Mondanám, hogy “huhh túl vagyunk a nehezén“, de perpillanat szerintem ez még igencsak komoly hurráoptimizmus lenne. Az árfolyam nem érte el a sáv alját (8800 USD) és az emelkedés is gyanúsan “deadcat bounce”-nak néz ki. Persze ne legyen igazam.

Viszont nagyon örülök, hogy az előző topicban többen is felvetették a spekuláció és a hosszútávú valós értékeket nyújtó technológiai fejlesztések kérdéskörét. Néhány hete tartottam egy előadást a Blokklánc Műhelyben a Lightning Network kapcsán (megjegyzem ehét pénteken is igen érdekes téma várható…), aminek kapcsán bedobtam a műhelytagoknak, hogy mi lenne, ha készítenének egy saját, könnyen implementálható LN invoicing plugint, amit könnyedén lehetne implementálni tetszőleges PHP/Wordpress webáruházba. Rögtön az előadás után már elindult a lázas munka és azóta több embernapot beletoltak a srácok a fejlesztésbe, mely kapcsán néhány feketeöves Lightning Network szakértő kezd felcseperedni a műhely keretei között.

Hogy mennyire valid erre az igény: ma a Blockstream hivatalos sajtóközleményben jelezte, hogy elkészítettek egy node.js alapú woocommerce/wordpress plugin, ami pontosan azt az igényt valósítja meg, amit jómagam is felvetettem a Műhelyben. Aki szeretné kipróbálni ezt a gyakorlatban (immáron a mainneten már!), az fáradjon el a teszt célból felhúzott webboltjukba és próbálja ki a funkciót: https://store.blockstream.com

Mindezzel párhuzamosan a mainnet-en futó Lightning Network nodeok és azok közötti channelek száma is egyre jobban bővül, mely szintén biztató jel a gyors adaptációra.

De még ennél is biztatóbb jel, hogy már Roger Ver is nyíltan reklámozza a Blockstream Lightning Network törekvéseit, bár mindezt nyilván a maga szokásos morbid stílusában… Erre mondják azt, hogy a rossz reklám is reklám…

Amennyiben viszont kész tényként kezeljük a Lightning Network hamarosan szélesebb körű adaptálódását és ezzel a layer1 (onchain) problémák kezelődését… mely feltételezés azért rejt némi erős optimizmust… Akkor máris jöhet egy izgalmas kérdés. Szerintetek mi az a téma, aminek a nagyon gyors adaptálása elő tudná segíteni a kriptopénzek szélesebb körű elfogadottságát: (mivel a listából egy tételt kiválasztani kb lehetetlen, ezért max 4 választási lehetőséggel élhettek, aki nem talál kedvére való választ az tegye meg, hogy commentben megírja, hogy mi egyéb tetszene neki)

[commercial_break]

Blog: múlt, jelen, jövő…

Mikor 2013-ban elkezdtem ezt a blogot még magam sem tudtam, hogy pontosan mit is akarok kihozni mindebből. Éppen egy komolyabb semmittevő időszak végén döntöttem úgy, hogy itt az ideje valami értelmes időtöltést keresni a szunnyadozó kreativitásomnak. Számos kört futottam a témák kapcsán. Hosszabban foglalkoztam a befektetési alapokkal és a világgazdaság zavaros működésének megértésével, de volt itt komolyabb zöldenergia és machine learning rovat is. Ezen útkeresést bele is fogalmaztam a blog egyik legelső postjába:

Ki tudja, ha megér a blog legalább annyi időt, mint a korábbi blogjaim (2-3-4 aktív évet), akkor talán körvonalazódik valamilyen konkrét irány amerre haladni fogok.

Nem sokkal a blog debütálását követően kezdtem el komolyabban foglalkozni a kriptopénzek akkor még igencsak zavaros világával. Emlékszem, amikor először hallottam egyik ismerősömtől a Satoshi történetet, akkor igencsak furán néztem a “japán hacker” történetére, aki valami olyan misztikus dolgot csinált, amihez nem merte felvállalni a saját nevét. Ehhez persze akkor még friss élményként kapcsolódott az egész Silk Road botrány is.

Minő meglepetés valóban 2-3-4 – nem túl – aktív évnek kellett ahhoz eltelnie, hogy megtaláljam az utam. Az elmúlt majd egy évben szó szerint a kriptopénzekkel és természetesen ennek kapcsán a bloggal keltem és feküdtem. Ez a postom immáron a kerek 200. post amit a kriptopénzek témakörben írok. Ehhez hozzájön még 571 válasz, amiben a hozzászólásaitokra reagáltam. Persze mindez csak az, ami itt a blogon történt. A számos találkozót, drinkupot, konferenciát és kerekasztalokat, már nem is tudom hova kellene számolni. A teljes képhez hozzájön még majd 3500 eddig született olvasói komment, ami folyamatosan gyarapodik napról-napra és több mint 1000 email, melyek egy igen nagy része sajnos a mai napig megválaszolatlanul hever a mailboxomban. Ez a rész nem az erősségem… Talán pont ezért is ellenkeztem annyira mindvégig, hogy valamiféle közösségi teret hozzunk létre a blogon, vagy a bloghoz kapcsolódóan, hiszen az rengeteg energiámat emésztené fel, amiből nyilvánvalóan véges mennyiség áll csak rendelkezésre.

Apropó energia. Nagyon sokszor kérdeztétek, hogy mi a személyes motivációm, ami miatt ennyit írok és ennyi dologgal foglalkozom. Aki ezt megkérdezte tőlem, annak mindig elmondtam, hogy ez az én személyes útkeresésem. Csak tavaly a nyilvános megjelenések mellett megközelítőleg félszáz alkalommal vettem részt olyan zártkörű megbeszélésen, ahol valamilyen projektkezdeményezéssel kerestetek meg. A mottóm mindig is az volt, hogy “egy kávéra bármikor jó vagyok…“. Mindezzel a tervem az volt, hogy ezen megbeszélések során is tanuljak. Sok esetben úgy tartottam akár fél napos zárt workshopokat, hogy valójában többet hoztam onnan el, mint amennyit átadtam. Mindezeken keresztül sikerült megismernem a hazai kriptoközösség nagy részét, kezdve a cypherpunkoktól egészen a hazai kriptobizniszben utazó vállalkozókig. (És persze a cypherpunkokból lett kriptobizniszmeneket se feledjük…)

Valamikor tavaly nyáron kaptam meg először azt a kérdést egy drinkupon, hogy a blogra szánt időt és energiát miért nem fordítom egy a témába vágó üzleti vállalkozásra. Onnantól kezdve a válaszom konzekvensen ez volt: “Mert nincs még meg az a story, amivel foglalkozni akarok, az év végéig adok magamnak időt, hogy megtaláljam azt a történetet, amibe kellőképpen bele tudok szeretni ahhoz, hogy meg is tudjam azt csinálni.

Ötletek és kezdeményezések voltak dögivel, de valahogy semmi nem tudott igazán lekötni, mindből hiányzott valami esszenciális, igazán motiváló momentum. Időközben nagyon sok minden történt, számtalan meetupot és drinkupot szerveztünk, szakmai előadást tartottam a hashgraphtól kezdve a lightning networkig, végigcsináltuk a tisztabit kampányt, segítettem beindítani a Blokklánc Műhelyt, ami mai napig az egyik legnagyobb büszkeségem és örülök, hogy tényleg képes egy ilyen grassroot koncepció ennyire hatékonyan működni. Persze mindeközben sem feledkeztem meg a célról: találni egy igazán eredeti és igazán jó történetet, amivel szívesen tudok azonosulni. Ahogy közeledtem a saját deadlineomhoz egyre inkább letisztult, hogy a megannyi történet közül melyik lesz számomra a befutó.  Mint oly sok esetben, itt is sokat számított a személyes kötődés és a személyes élmény…

A blog egyre népesedő olvasótáborán keresztül kibontakozott számomra a hazai “kripto-értelmiség” preferenciája. Ennek kapcsán le tudtam vonni egy nagyon fontos konzekvenciát. Két kategóriába lehet sorolni azokat, akik olvassák a blogomat: a hithű cryptofanok és azok a kriptoszkeptikusok, akik nyilvánvaló okok miatt bár nem hisznek a kriptopénzekben, de mégis nyitottak annyira, hogy legalább utánaolvassanak és megpróbálják megérteni, hogy mi is hajtja ezt az egészet… mi is pumpálja a lufit…

Még idejekorán rájöttem, hogy Bitcoin evangelista és kriptobloggerként NEM az  a feladatom, hogy az utóbbi kategóriába tartozó olvasókat tűzzel-vassal a Bitcoin felé tereljem. Mindenkinek megvan a joga ahhoz, hogy szkeptikus legyen és ez különösen tiszteletreméltó tulajdonsága, ha a szkeptikusság ellenére az adott illető még nyitott is a befogadásra. Mivel jómagam hithű elvakult kriptoanarchista vagyok, ezért számomra nagyon nehezen volt befogadható, hogy mégis miért is szkeptikus bárki is. Simán csak hülyék? Vagy még nem érettek meg minderre? Nyilván nem erről van szó. Sokkal inkább a megközelítés a lényeg. A kriptofanok ideologisták, míg a kripto-szkeptikusok egyszerűen csak realisták. Baromi jól néz ki a Satoshi Vision és még jobban a whitepaper, nem is beszélve a csilliárdos marketcapről és a félelmetes napi volumenekről, de mi ennek az egésznek az értelme? Tényleg csináltunk egy félelmetesen jó instant digitális payment rendszert, amivel a világ bármelyik részére gyorsan és olcsón lehet utalni? Ha a kriptopénzek evolúciója megreked ezen a szinten, akkor kétségtelenül el kell ismerjem: egy baromi nagy lufit fújunk. Vannak jó walletjeink, meg exchangeink, de mindnek végső soron ugyanaz a célja: még nagyobbra és rondábbra lehessen fújni azt a szerencsétlen lufiállatkát…

Másik oldalról persze ott vannak a magamfajta crypto-future hívők kategóriája. Akik lelkesen gyarapítják a digitális vagyonukat és hisznek ama szép jövőben, ahol ezen digitális értékeknek az első és lényegében egyetlen célja nem az lesz, hogy úgy gyűjtögessük őket, mint gyerekkorunkban a matchboxokat vagy a pillangókéseket…

Az antagonisztikus kategóriák motivációinak értelmezése során eszméltem rá, hogy valójában a kezemben van a kulcs az ellentmondás feloldásához. Adott egyik oldalról egy halom cryptovagyonon ülő rajongó, akik a világ minden kincséért sem nyúlnának a coinjaikhoz, másik oldalról pedig ott vannak a kripto-szkeptikusok, akik bár egy fillért sem raknának Bitcoinba vagy bármilyen más altcoinba, de azért valahol csípi a csőrüket az általuk vizionált lufi felfúvódása közben megszülető kripto-milliomosok vagyongyarapodása. És ekkora jött a heuréka moment! Dehát valójában ez a két csoport egymást keresi és egymáson keresztül fognak mindketten jól járni!!!

A hirtelen jött ötlet elsöprő erővel taglózott le és egy olyan láncreakció indult be, ami teljes egészében újrarajzolta a saját jövőképemet. Hogy mi ez a történet, mikorra, mi fog ebből elkészülni, kik a tagok, mi ebben az én szerepem továbbá, hogy miként is befolyásolja ez az én jövőbeli szerepvállalásomat akár a blogger, akár az evangelista szempontból? Na mindezekről a kérdésekről fog szólni a folytatás… Szóval részletek hamarosan…

Bitcoin: Túl a SegWit-en, jön a MAST!

Miközben az anti-Bitcoin propaganda maximális utánégetővel próbálja terjeszteni az igét, mely szerint a Bitcoin immáron csak egy store of value product, amit valójában senki nem is használ és amúgy sincs semmi jövője, addig a háttérben csak gőzerővel készülnek a fontosabbnál fontosabb fejlesztések. A 2017 szeptemberében beaktivált SegWit protokoll önmagában is komoly scaling reliefként kellett volna, hogy hasson, de a lassú adaptálás és a szándékosnak tűnő gáncsolások miatt ez eddig korántsem hozta el a várt hatást. A helyzet azonban az, hogy a SegWit protokoll messze többet célzott meg eleve, mint amit sokan beleláttak. A Segregated Witnessnek köszönhetően immáron elindult az első hivatalos mainnet Lightning Network Service, amin keresztül a TorGuard anonim VPN szolgáltatásra lehet előfizetni off-chain tranzakciókkal mindösszesen 1 sat tranzakciós díj mellett. Persze úgy korrekt, ha egy rövid gondolat erejéig kitérünk a Bitcoin láncról levált alternatív scaling megoldásra (Bitcoin Cash) is, hiszen ott is vannak most olyan történések, amik bőven beárazódhatnak az elkövetkező néhány napban. Gondolok itt az address format upgrade-re és hardforkra a hétvégén, valamint a jövő hét elején időszerűvé váló Coinbase EUR-BCH pár újraengedélyezése.

Ennyit a BCH-ról, kanyarodjunk is vissza a Bitcoinra: végre ma hivatalos is bekerült a Bitcoin Core kliensbe a SegWit addressek GUI támogatása. Ez egy régóta függőben lévő tartozása volt a fejlesztőcsapatnak, de immáron ez az akadály/kifogás is elhárult az elől, hogy bárki elkezdje támogatni a SegWit protokollt.

Az aktuális dolgok mellett azonban történik bőven fejlesztés a háttérben is, ezek olyan protokollfejlesztések, amelyek megjelenése jelentősen fogja átrajzolni a Bitcoin skálázhatóságát. Ezen törekvések közül talán a legérdekesebb kezdeményezés a MAST (Merkelized Abstract Syntax Tree), mely jelenleg tesztelési fázisban van és az élesítéséhez egyébként egy soft-forkra lesz majd szükség, tehát semmiképp sem érdemes ezt rövidtávon várni. A MAST eredendően Peter Todd, Russel O’Connor és Dr. Pieter Wuille kezdeményezése alapján jött létre és formálódott BIP-pé (Bitcoin Improvement Proposal)

Folytatás…

2018-as Bitcoin vízióm (part#2)

Az előző cikkben igen mélyre merészkedtem a nyúlüregbe, ami kétségtelenül szükséges volt, hogy megalapozhassam mindazt amiről most fogok írni. Kezdeném is mindjárt néhány nagyon impulzív, friss piaci gondolattal, ami az alapját fogja képezni a gondolatkísérletemnek:

  • A New Yorki értéktőzsdére elkezdték beadni a tőkeáttételes Bitcoin ETF kérelmeket. Ezek jelenleg a 2X Beartől a 2X Bull-ig terjedő sávot célozzák meg, de nyilvánvalóan mindenki tudja, hogy ez csak a kezdet. A Bitcoin csak az első fecske, de a Wall Street máris imádja annyira, hogy leveraged ETF-et akar rá jegyezni. Mi lesz itt, ha valaki szól nekik, hogy valójában akad itt további termékfejlesztési lehetőség még 8-10 érett és majd 1000 totálisan oroszrulett típusú kriptopénzre és tokenre.
  • A tavaly évvégi bull hurráoptimizmus a jelek szerint továbbra sem akar alábbhagyni. A XRP (és ADA) hegymenet után újra elkezdett komoly mennyiségű friss fiat money a nagy szereplőkbe is áramlani. Az 1000 dolláros csúcson áttörő Ethereum azóta stabilizálta is magát ebben a tartományban. Az Ether (Ethereum) árfolyama már túl van 8 egymást követő zöld napi gyertyán, amire soha korábban nem volt példa. Ezen nyolc napban eddig csinált 30%-ot a világszámítógép üzemanyag.
  • Ha már XRP, akkor érdemes megjegyezni, hogy az alig néhány nap alatt lezajlott Ripple rali a világ egyik leggazdagabb emberévé tette a cég társalapítóját (Chris Larsent), aki ezzel a lépéssel papíron gazdagabb emberré vált, mint a Google társalapítói (Larry Page és Sergey Brin).

picit inside joke… de aki érti, az biztos nagyot tud nevetni ezen (is)

Az XRP történet lényegében egy nagyon fontos tanulságot kényszerít ránk: Ki a francot érdekel az ideológia, ha egyszer pénz van benne? Talán a cikkem előző fejezete fényében ez a konzekvencia napnál világosabban levonható, hiszen jól látható, hogy az emberi génállományba bele van kódolva a “gyors meggazdagodás” igénye. Amit ma kockáztathatsz, azt ne halaszd holnapra! Valahol ez az adósrabszolgaság kulcsa is.

A Bitcoin és a többi 2017-es évben bekövetkezett kriptopiaci rali beindítja az emberekben a pavlovi reflexet. Ha ezt meg tudta csinálni a Bitcoin és immáron az Etheruem is átszaggatta a célszalagot, akkor miért ne csinálhatná meg ugyanezt a rallit a földről fillérekért felkapkodható aprópénz is? Ez – és lényegében csak ez a hit és bizalom – áll az elmúlt hetek szédületes “crypto-penny-stocks” őrülete mögött. Ez röpítette az ötödik helyre a Cardanot és a második helyre a Ripple-t is. Sőt valójában a top10-ben szereplő filléres “apróságok” mögött nagyjából ugyanaz a trükk áll:

  • Hozz létre egy ígéretes cryptopénzt, amiből gyárts le legalább annyit amennyi ember él a földön. Ez egy fontos pszichológiai reflexet tud beindítani. Hiszen ha valamiből létezik 38 milliárd (XRP), vagy 26 milliárd (Cardano), nem is beszélve a legnagyobb viccnek számító TRON-ról a maga 65,7 milliárd darabjával akkor ott ösztönösen mindenkiben beindulhat az igény, hogy ebből simán tudhatnék szerezni bőven és csak fog ez is annyit emelkedni, mint a Bitcoin.
  • Amikor az XRP elérte a 3$-át, akkor már mindenki 10 dollárt vizionált január közepére, sőt megjelentek 1000 dolláros predikciók is 2018 végére. Az emberek mégis hova rakták a józan eszüket vajon? Az USA GDP-je (éves bruttó hazai termék mutatója) valahol 16 Billió (angol trillion) dollár körül van. Az 1000 dolláros Ripple azt jelentené, hogy a tokenben akkumulálódó vagyon duplája lenne az USA éves ‘vagyonának’, de pl Kínát potom 4x verné meg. Ez így mennyire reális?
  • Az XRP kapcsán a manipuláció eleve bele van kódolva a protokollba. Hiszen a XRP tranzakciók során keletkező txfee egyenesen a Ripplehez vándorol, aki azt diszkontált áron adja tovább a bankoknak. Tehát a nagy szereplők folyamatosan tudják visszarakni a cirkulációba az elburnölt cryptocoinokat. Márpedig a tőzsdék igen nagy részén miből lehet XRP-t venni? Természetesen BTC-ből… Ezt a gondolatot rakjuk egy picit félre, hadd érlelődjön.

Folytatás…

Évzáró különkiadás: My vision(!)

Mivel elsöprő többséggel ezt kértétek, ezért az évet a személyes jövőképemmel, víziómmal zárnám. Előrebocsátom, hogy a cikket mindenféle tudatmódosító szer teljes mellőzésével készítettem, ezt nyilván azért kell így az elején kijelentenem, mert biztosra veszem, hogy a cikk közben sokakban fel fog merülni, a “Te mit szívtál és hol lehet belőle szerezni?” kérdés… A blog régi követőit nyilván nem fogom már semmivel meglepni, de mindig vannak újoncok… Lássuk hát.

How to crack the (Darwin) code!

A világtörténelem azon rövid darabkájáról elmondható – melyben már létezett az öntudattal rendelkező ember -, hogy a Darwini evolúció elve teljes mértékben felborult. Az evolúciós elmélet kimondja, hogy a természetes szelekció révén mindig csak az erősebb, a fejlődésre képes genom maradhat fenn. Ezen elv évmilliókon keresztül hibátlanul működött, mígnem kitermelte a természet a saját öngyilkos merénylőjét: a nagybetűs Embert. Az ember az öntudaton keresztül képessé vált meghackelni a természet majd minden törvényét. Míg makrószinten a természet legfőbb célja a fejlődés és az egyensúly, addig a mikrószinten az egyén legfőbb célja a számára előnyös állapot minél hosszabb fenntartása. Ha végigtekintünk az emberiség zsebkendőnyi történelmén, akkor számtalan olyan példával találkozhatunk, ahol az adott kor regnáló vezetése vagy direkt módon kényszerítette az emberiséget rabszolgasorsba, vagy pedig olyan életkörülményt alakított ki, melyet a többség kényszerből fogadott el jobb alternatíva hiányában. Az elmúlt 6 ezer évből mindösszesen csak az utolsó 200 évben alakult ki a rabszolgaság egyetemes szintű elutasítása és felszámolása, de a mai napig léteznek olyan kultúrák, ahol ez kimondva avagy kimondatlanul, de létező intézmény (nemi, faji, vallási szegregáció, kasztrendszer). Az emberiség örökölt vagy szerzett előjogokkal rendelkező kisebb része mindig is imádott élősködni az elnyomott többségen. Ezen fajta élősködés egyik legfontosabb ismérve a fejlődés teljes ellehetetlenítése. Vajon lenne relativitáselméletünk, ha Einstein tuszinak születik Ruandában, vagy ha hutunak? Avagy lehet, hogy már 600 évvel Einstein előtt megértettük volna a világegyetem relativitását és akár az elméleti fizika mai úttörő gondolatait is, ha a középkorban nem küldik futószalagon máglyára és az inkvizíció kínzókamráiba azon eretnek gondolatok csendes terjesztőit, mely szerint a világnak a középpontja nem a Föld és a nap nem a föld körül kering?

Mondhatnánk, hogy ezen korszak véget ért és immáron bárki szabadon alkothat és szabadon élhet, de ezzel valójában csak magunkat csapjuk be. Az emberiség civilizálódásával együtt fejlődött az elnyomás művészete is. Az elnyomáshoz egyetlen dolgot kell elvenni az emberektől: a szabadságot, ennek pedig az eszköztára az elmúlt ezer évben félelmetesen fejlődött. A politikai szeparáció, az anyagi függőség, az alternatívák teljes eliminálása tökéletes eszközöket nyújt arra, hogy a hamis szabadságérzet illúziója mellett egy előre kijelölt úton haladjunk. Amerikában (USA-ban) a felnőtt lakosság körében közel 100% a teljes eladósodottság, tehát a felnőtt lakosság mindent hitelből vesz meg és a fizetéséből kizárólagosan a korábbi hiteleit törleszti… lényegében egy egész életen keresztül. Vedd meg előre a lakást, autót, hiszen arra szükséged van, majd törleszd egy életen keresztül. Hazánk középkori történelmének máig megvetett röghöz kötés intézményének modernizált változata ez. Mondd azt egy amerikainak, hogy “szabad vagy, kezdj el alkotni, élj magadért és a jövődért“, mi lesz az első válasza erre: “jó,de akkor miből fizetem a hitelkártya tartozásomat?” és a beszélgetés ezen a ponton véget is ér…

A rabszolgaság és a röghöz kötés modern eszköztárát a politika, a pénzügyi rendszer adja. Sokszor emlegetik neves közgazdászok is, hogy a modern pénzügyi rendszerek hátterét a nemzetállamok teljesítménye és a gazdaságba vetett bizalma adja. Kétségtelenül így is lehet nevezni a hitelrabszolgaságot… Ám ehhez a mérhetetlen mennyiségű hitelhez mérhetetlen mennyiségű pénz is kell, aminek az előállíthatósága egy zárt, véges értékű pénzügyi rendszerben elképzelhetetlen. A hiteleket frissen nyomtatott bankókból kapja az emberiség, amit jellemzően újabb frissen nyomtatott bankókból törleszt. A modern fiat-alapú pénzügyi rendszer a legnagyobb bizonyítéka annak, hogy valójában a modern pénzrendszerben nem teljesül a cirkuláció. A nagyobb elfogadottságú pénzek (pl USD, EUR, CNY) egyszerre próbálják teljesíteni a ‘medium of exchange’ (csereeszköz) és a ‘store of value’ (értékmegőrző) szerepét. Mindezen két tulajdonság egy nagyon fura és groteszk aspektusból tud teljesülni. A játékszer egyértelműen az infláció. A munkáért kapott fizetést a legtöbben olyan fiat pénzben kapjuk, aminek az értékállósága erősen megkérdőjelezhető, az értékállóság egyik legnagyobb ellensége az infláció. Az infláció az a rejtett, már-már belénk kódolt gyakorlatnak az eszköze, ami arra késztet, hogyha bármilyen szinten is többletbevételünk van, akkor azt minél hamarabb elköltsük, hiszen pontosan tudjuk, hogy ugyanazon mennyiségű pénz egy év múlva már csak az infláció mértékével csökkentett vásárlóértékkel rendelkezik. Persze az emberiség egy relatív alacsony hányada felismerve ezt a problémát már idejekorán elkezdett foglalkozni a pénz értékállóságának biztosításával.

A tőkevédett befektetési eszközök, bankbetétek, állampapírok képezik ezen gazdasági védőháló első szintjét, melyek lényege, hogy vagy direkt módon odaadod a pénzed a nemzetállamodnak, vagy áttételesen a bankrendszer likviditását és ezáltal a hitelkihelyezési kapacitását javítod amiért cserébe időről-időre egy picit több frissen nyomtatott pénzt kapsz. Pont annyival többet, mint amennyi képes az adott időszakban a betéted fizetőképességének romlását ellensúlyozni. Tehát gyakorlatilag lemondasz a nehéz munkával megszerzett pénzed feletti kontrollról csak azért, hogy egyrészt ne kelljen azt azonnal elköltened, másrészt pedig azért, hogy legalább a vásárlóereje ne csökkenjen. Vajon merész analógia lenne ezt a gyakorlatot összehozni a rabszolgasággal? Vagy feléled a fizetésed, hiszen fogyasztói társadalomban élsz, vagy pedig kiemelkedve abból csak a létminimumra költesz és minden más pénzed pedig csak kuporgatod, hogy megőrizd annak vásárlóerejét.

Persze van kiút, mindenki megkapja a kiút lehetőségét. Létezik nemzetállami szerencsejáték, ami a bámulatos meggazdagodás elhanyagolható esélyével kecsegtet és vannak igen kockázatos befektetési lehetőségek is kezdve a regionális befektetési alapoktól egészen a részvénypiacokig. És akinek még ez sem elég, az meg sem áll a határidős és derivatív termékekig. Csak a nagyságrendek érzékeltetésére, ha ez a piros “A” betű reprezentálná a világ összes fizikailag már kinyomtatott pénzének az összesített fizetőértékét, akkor ezen bővített mondat minden további szavára legalább még egyszer annyi államadósság jutna… Olyan pénz, ami valójában nem létezik, soha nem is létezett és lényegében egyetlen módon szüntethető meg: deflációval. Nehéz ezt így elképzelni, nos nézzük mindezt vizualizálva:

comarasion chart between different assets class, from Cryptocurrency to Global debt

teljes méretben további alábontásokkal: http://money.visualcapitalist.com/worlds-money-markets-one-visualization-2017/

A képen minden kocka 100 milliárd USD-t reprezentál. Ebből a Bitcoin jelenleg ugye 2,2 kockát hivatott foglalni. Az ábra bal oldalán azon ‘vagyontárgyak’ szerepelnek, amelyek fizikailag is léteznek és valós értéket képviselnek (arany, nagy cégek értéke, stock market, leggazdagabb emberek vagyona, stb.) a kép jobb oldala pedig a csak virtuálisan létező nemzeti devizapénzeket és az azok folyamatosan inflálódásából keletkező államadósságot láthatjátok.

A világon létező nemzeti devizáknak mindösszesen 8%-a van kinyomtatva vagy érmére verve. 92%-a pedig csak a bankrendszerekben létező digitális pénz. A világ teljes fizikailag létező pénzvagyona 7.6 billió USD-nek felel meg, erre jut 215 billió USD-nek megfelelő összesített államadósság. Tehát minden fizikailag is létező pénzérmére megközelítőleg 20x annyi államadósság jut. Ezen adósság 33%-a ráadásul az utolsó 10 évben keletkezett, mely időszakban egyébként a legtöbb nemzetállam már erősen visszafogta az inflációt. A világ nemzeteinek összesített államadóssága az összesített GDP-hez viszonyítva: 325%… Tehát akkora adósságot sikerült a modern pénzpolitikának összelapátolnia csak az elmúlt 10 évben (70 billió USD), aminek a felszámolásához arra lenne szükség, hogy a világon élő összes ember és vállalkozás egy évig annak törlesztésére fordítsa minden bevételét. (miközben nem eszik és nem költ semmire…). Ezen számok reprezentálják a fiat-alapú nemzetállami pénzügyi rendszert… Ha valamiben, akkor ebben biztos, hogy bízhatunk… Vajon ki kinek tartozik ezzel és kinek kéne ezt visszafizetnie?

Folytatás…