Search Results for: lightning

30 Comments

Mitől van értéke a Bitcoinnak?

  By , , ,

Sok szó esett mostanában a fundamentális értékről, nézzük miként is jelenik ez meg a Bitcoin értékében és miként tudja befolyásolni a fundamentális érték az árfolyamot. Amikor az árfolyam éppen bull időszakát éli, akkor hajlamosak vagyunk (jómagam is beleestem ebbe a csapdába) azt gondolni, hogy eljött a paradigmaváltás és innentől jön valami nagyon új dolog ami busásan megjutalmazza a korai ‘hívőket’… majd jön a sokadik bear-run amikor viszont szépen realizáljuk, hogy megint csak biodíszletei voltunk annak, hogy a kis szemétdombunkon néhányan jól járjanak a zéró-végösszegű játszmában. Ugyanezek azok az időszakok, amikor felerősödnek az olyan hangok minthogy “ez egy ponzi/piramisjáték”, “nullára fog zuhanni, hiszen nincs mögötte semmi”.

DISZKLÉMER: Talán már a bevezetőből is kiderült az olvasónak, hogy ez egy újabb filozofálós, logikai összefüggéseket keresős cikk lesz, ami vajmi keveset ad azoknak, akiket csak az érdekel, hogy mennyi éppen az árfolyam és vajon holnap mennyi lesz. Ellenben sokkal hasznosabb lehet azoknak, akiket érdekel, hogy – szerintem – mi is mozgatja az árfolyamokat és mik is a valós fundamentális ellenállási pontok. Ezen állásfoglalás fényében kéretik tovább folytatni a cikket… ami szokás szerint wall of text lesz.

Egy kis alapozó: mi a franc is az a hitelpénz…

Visszatérve: valahol mindkét állításnak van valóságalapja. Azonban ezek eléggé szélsőséges megközelítései a valós helyzetnek. Azt nagy biztonsággal elmondhatjuk, hogy a Bitcoin mögött nincs semmi, hiszen valóban nem egy tartalékdeviza, nincs mögötte arany, bármilyen egyéb letét, vagy éppen fedezet. Tehát az árát valóban csak és kizárólagosan a kereslet és a kínálat határozza meg. Mikroökonómiai alaptétel: ha nagy a kínálat és alacsony a kereslet, akkor az árfolyam lefelé zuhan (akár nulláig), ha nagy a kereslet és csökken a kínálat akkor pedig a fák megpróbálnak az égig érni… amit persze nyilván sosem fognak elérni.  A Bitcoin egy digitális jelfolyam, ami a blockchain technológia sajátos adottságai okán képes úgy biztosítani hozzáférést egy adott mennyiséghez, hogy az központi nyilvántartás nélkül is szabadon átruházható, hasznosítható, vagy tárolható anélkül, hogy bárki is duplikálni, megsemmisíteni vagy eltulajdonítani tudná az. A bitcoin lényegében ennyi és semmivel sem több. A tárolt érték szempontjából teljesen ugyanazon attribútumokat mutatja mint bármilyen hitelpénz. A ma létező nemzeti valuták mindegyike hitelpénz, tehát annak értéke abból fakad, hogy adott társadalom elhiszi, hogy az adott címlet valóban értéket képvisel, ami cserealap lehet. Azonban ez a hit/bizalom illékony, gyermekkoromban a nagyszüleim emlékeiben még élénken élt a Pengő crash, sőt nagyapám büszkén mutatta, hogy neki bizony kisebb gyűjteménye volt a tízmillió bilpengős címletekből, mely mai szemmel nézve talán a legmenőbb fiat pénzcímlet ever, hiszen Kossuth Lajos feje felett két Bitcoin logó is kirajzolódott. Ahogy nagyapám mondta ez a néhány papírpénz a Pengő végnapjaiban már annyit sem ért mint a papír amire nyomtatták, hiszen sehol és senki nem fogadta azt el. Magyarország 1946-ban a napi infláció meghaladta a 200%-ot, mígnem interveniált az akkori jegybankszerűség.

A közelmúlt történelmében a hiperinfláció azonban nem példa nélküli. A közelmúltban Zimbabwe (napi 98% inflációval) került hasonló helyzetbe, de a 90-es években sorra omlottak össze a hitelpénz alapú pénzügyi rendszerek, Jugoszláviától kezdve Peruig bezárólag. A látszólagosan atomstabil pénzügyi rendszerünk alatt sebészi pontossággal ügyködnek a jegybankok, az IMF és végső soron a kereskedelmi bankok is, hogy fenntartsák azt a látszat stabilitást, aminek nyilvánvaló devianciáit általában inflációval kompenzálják. Persze mindez korántsem ennyire egyszerű, a fiat pénzek monetáris politikája egy roppantul komplex történet, ahol nagyon fontos szerepe van a pénzbőségnek és a pénznyomtatásnak, valamint a “csapok elzárásának”. A 2008-as válságot követően az USA gyakorlatát követve már 2012-től dübörögtek a pénznyomtató gépek szerte a világon, melyek rendre el is apadtak 2016-ra. Mára a piac nagy része teljesen tisztában van abban, hogy 2019-2020 körül újabb recesszió fog bekövetkezni, de mivel jelenleg még csorog a rendszeren lefelé a pénz, így még bőven van idejük eladni a túlértékelt bóvli papírokat, kötvényeket és egyéb termékosztályok árucikkeit a nép egyszerű gyermekeinek. Magáról a pénzrendszer színfalak mögött meghúzódó érdekességeiről korábban már írtam egy részletes cikket: Pénz… Pénz… Pénz… meg a Bitcoin címmel. Így most inkább a Bitcoinra fókuszálnék.

Folytatás…

39 Comments

#SmallBlockers vs. #BigBlockers

  By ,

Újra felütötte a fejét itt a blog komment szekciójában az immáron közel 3 éves vallási harc, aminek célja a Bitcoin közösség megosztása és egymással szembe osztása. A jó öreg tézis: Small Blockers vs Big Blockers.

Egyből az elején kifejteném, hogy ez továbbra is személyes blog és a kérdésben természetesen elfogult vagyok, nem célom tudományos alapon igazolni vagy cáfolni bármit is, eleve nonszensz szerintem már a felvetés is, de azt hiszem időszerű újra feltenni a kérdés: vajon melyik megközelítés a követendőbb?

Egy kis kitekintés a téma kapcsán: A Bitcoin definíciója szerint egy önálló digitális termékosztály, ami kapcsán igen sokáig fel sem merült, hogy szükség lenne mellette “altcoinokra”. Eredendően Satoshi ráadásul eléggé rugalmasra is tervezte az egész protokollt. A 10 perces blocking time, az unlimited block size és persze a true 0-conf egy olyan settlement layert hozott létre, ahol a kis tranzakcióknál akár másodpercek alatt lehetett tranzaktálni, a nagy értékű tranzakcióknál pedig legfeljebb egy óra alatt el lehetett érni a teljesen jóváhagyott állapotot. Ahogy Satoshi ezt megálmodta: technológiailag adott volt az, hogy ez a rendszer simán block size szinten elérje a VISA szintű (akár 20k tx/sec) szintet amennyiben az internet és az asztali számítógépek teljesítménye abban az ütemben skálázódik, ahogy azzal az alkotó számolt.

Ezen nagy szabadságfokot azonban egyszer csak (mindenféle magyarázat nélkül) maga Satoshi Nakamoto húzta keresztbe az r103-as releassel 2010 július 15-én, amikor is implementálta a kódba a max block size paramétert, melyet akkor 1Mb-ra állított be. Többen is megkérdezték ezt követően, hogy mi volt ennek a célja és mi lesz vele később, melyre a szokásos szűkszavú módján Nakamoto csak ennyit válaszolt: “Később növelhetjük…”

Ez a limitáció Satoshi távozásával a kód szerves része maradt, ami végső soron a mai napig nem változott, bár a SegWit protokollnak köszönhetően mára a blokkok között nem ritka 1,5Mb-os darab sem.

Hogy mi volt Satoshi elképzelése az 1Mb/block limit kapcsán arról semmilyen evidencia nem ismert, bárki is állít erről bármit az a saját elképzelése, következtetése. Mindenesetre ez a változtatás végső soron az alkotó egyik leginkább megosztó döntésévé vált.

A BigBlockerek álláspontja szerint ez az érték a demand fényében bármikor állítható, hiszen miért ne lehetne az érték 8Mb, 32Mb vagy akár 1Gb/1Tb amennyiben ez kell a népnek. Tény, hogy a 1Mb-os block méret határ az egyik fontos oka annak, hogy ma nagyon sok “fast and cheap settlement” altcoin létezik, ami mind a Bitcoin lassú és “drága” értéktovábbító képességét hivatott megoldani. Ha annyi bitcoinom lenne, mint amennyi projekt indult az elmúlt 3 évben a “New Bitcoin” címkével… nos akkor nagyon sok bitcoinom lenne…

A BigBlocker (BB) kezdeményezés egyik nagy vezéralakja – Roger Ver – számos alkalommal kifejtette, hogy neki csak az a fontos, hogy a Bitcoinnal bármikor lehessen vásárolni kávét és erre a block size növelés lenne a megoldás, ám mivel ennek kapcsán nem született konszenzus (Ver szerint egy tudatos manipuláció eredményeként), ezért elveszítette a Bitcoin a “medium of exchange” képességét.

Ezen a ponton talán érdemes is rátérni a Small Blockers (SB) vonalra. Hiszen bárki számára logikus következtetés lehet, hogy a blokkok méretét növelni KELL, ha erre van szükség. Mit is mond a BB propaganda a SB-kről: felelőtlen tech idióták, akiket nem érdekel a bitcoin jövőve, csak az, hogy uralkodjanak a kódon, nem értenek az üzlethez és különben is a megvették őket a nagybankok és szándékosan ártanak a Bitcoinnak. Ja és a SegWit hülyeség és bug, a lightning network pedig vaporware… azt hiszem mindent leírtam.

Lesöpörve az asztalról a propaganda hamuját nézzük, hogy mi is a valódi motiváció a SB mögött:

A Small Blockerek fontosabbnak tartják a Bitcoin ideológiáját, mint annak az aktuális adott üzleti potenciálját. A Bitcoin eredendően egy szabad és független pénzügyi rendszerként jött létre, ami technológiai alapon biztosítja, hogy bárki tudjon önállóan validálni, tranzakciót közvetíteni vagy fogadni anélkül, hogy ehhez bármilyen függőségbe kerülne mások szolgáltatásaitól. Jelenleg erre a Bitcoin képes. Ahogy sokszor gúnyosan mondják: a Bitcoin nodet akár egy kávéfőzőn is bárki el tudja futtatni.

Aki a Bitcoinból csak annak árfolyamán látja és lelkesen hajtogatja, hogy “digitális bizbasz, nincs mögötte semmi csak spekuláció”, annak nehéz elmagyarázni, hogy mit is jelent a pénzügyi szuverenitás, az hogy nem függesz mástól, más jó szándékától, hogy rendelkezhess a vagyonod felett. A világnak azonban egyre nagyobb részén ez a fajta szuverenitás alapvetően sem adott. Számukra a Bitcoin maga a pénzügyi szuverenitás.

Márpedig ennek a szuverenitásnak az alap tézise, hogy megvan a jogod arra, hogy TE magad ellenőrizz mindent, amihez persze kell egy full node. Tehát mindenki kell, hogy rendelkezzen egy full nodeddal? Ha valaki NEM csak spekulációs céllal birtokol BTC-t… nos, akkor igen. Alapvető szemantikai hiba azt gondolni, hogy a bányász nodeok validálnak. A bányász nodeok CSAK confirmálnak és a peer-to-peer hálózati jelleg miatt semmi garancia nincs arra, hogy ha egy idegen nodehoz csatlakozol, akkor onnan valód tranzakciókat fogsz kapni. Ebben csak akkor lehetsz biztos, ha egy SAJÁT nodeon validálsz minden tranzakciót.

A bányászok confirmálnak… de a validációt mindenkinek magának kell elvégeznie a saját full nodejával.

Mielőtt bárkinél is elgurulna a gyógyszer az olvasokkal kapcsán: A validálás természetesen nem azt jelenti, hogy TE kézzel fogsz átnézni minden tranzakciót. Csak annyit jelent, hogy egy olyan full nodeot használsz, aminek kapcsán TE magad gondoskodsz annak az integritásáról.A full node integritásvédelmét az adja, hogy csatlakozva a peer-to-peer hálózathoz szépen elkéri az összes blokkot, amiket tételesen ellenőriz, így nem csak rögzíti a blokkláncot, de validálja is annak minden blokkját.

Ezen a pontos sikerült is feltárnom a BigBlocker vs SmallBlocker álláspont egyik legfontosabb valós ellentétét: A Small Blockerek szuverén pénzügyi rendszer akarnak, ahol nem teljesül a fiat pénzek annyira gyűlölt “system of control” tulajdonsága. A Big Blockerek viszont szívesen feladják ezt a szuverenitást azért cserébe, hogy bármikor ihassanak egy kávét…

Hogy mi az a system of control? Ez a modern pénzügyi rendszer egyik legfontosabb befolyásoló tulajdonsága. A világ fizetőeszközei mindig is birtokoltak bizonyos szintű ‘system of control’ tulajdonságot, de ez különösen felerősödött amikor a US dollár lett az egyetemleges világpénz és gyakorlatilag elkezdtünk mindent ahhoz képest mérni. Ezen tulajdonságot különösen felerősítette Nixon döntése, mely szerint leválasztották az US dollár értékét a fizikai biztosítékról. A döntés egyrészről nagyon fontos volt, hiszen így a világhatalom a fizikai erőfitogtatás szintjéről a gazdasági erőfitogtatás szintjére emelkedett, másrészről viszont brutálisan felerősítette a fiat pénzeken keresztül gyakorolható kontrollt. Ha egy ország nem úgy viselkedik, ahogy a vele szemben álló nagyhatalom diktál, akkor elég némi gazdasági szankció és máris jöhet a jobb belátás lényegében fegyveres konfliktus nélkül is. A fiat pénzeken keresztül gyakorolható drasztikus külső kontroll lehetőségét írjuk le a “system of control” tulajdonsággal. Ennek ellenpólusa a pénzügyi szuverenitás, ahol az adott nemzet, állam vagy akár magánszemély közvetlen módon nem kontrollálható.

Ezen a ponton azt hiszem kicsit ki kéne fejteni, hogy mi köze az 1Mb block size-nak a pénzügyi szuverenitáshoz. Jelen pillanatban egy átlagos 1,5 Mb-os block teljes validálása és abban a saját tranzakciók kikeresése nagyjából 1-2 másodpercet vesz igénybe egy átlagos szerveren. Ez egy gyengébb gép esetén (pl maradva a jó öreg raspberry pi-nél) sem lényegesen több. Egy tetszőleges RPC library használata esetén is a blokkok teljes validálása (mondjuk pythonból) bőven megvan 10 másodpercen belül. Ám minél komplexebb kódokat engedünk meg a blockchain szintjén annak az átfutási ideje annál inkább növekszik.

Nézzünk erre egy konkrét példát? Legyen az Ethereum… Aki hozzám hasonlóan rákényszerül arra, hogy saját Ethereum nodeot üzemeltessen mondjuk egy halom smartcontract folyamatos használata miatt (pl. token issuing), az pontosan tudja, hogy nagyon nehéz syncben tartani ma már egy saját nodeot. Az, hogy a nodehoz SSD kell ma már alap, de hogy egy mai felső kategóriás notebookon nem tud folyamatosan syncben maradni a parity node az több mint bosszantó. A 14,5 másodperces block time és az átlagos 20-30kB-os blokkok feldolgozásába még egy nagyon komoly, csak erre fenntartott node esetén is be-be csúszik néhány 1 másodperc feletti blokk validálás:

geth output egy 2 magos Xeon E5-2686 (2.3GHz), 8Gb ramos és SSD-s szerveren

Tehát az Ethereum komplexitású blockchain esetén 10 percenként átlagosan 40 blokk keletkezik, amik átlagosan ~6000 tranzakciót tartalmaznak. Egy komolyabb szerveren csak a blokk validálása 10 percenként fél percig tart.

Ugyanez az én saját notebookomon (i5/3.1GHz, 16Gbram, SSD) már átlagosan 57 másodpercbe kerül. Ami blokkonként átlagosan már majdnem 1,5 másodperc. Mindez 14,5 másodperces átlagos block kibocsátási idővel… Nem csoda, hogy a gépem időről-időre lemarad. Ha csak 24 óráig nem fut a gépemen a parity (mert végső soron azért nem csak erre tartom…), akkor akár 1-2 óráig is eltarthat amíg behozza a gép a lemaradást.

Jól látható, hogy amikor emberek azon problémáznak, hogy pl az Ethereumot vajon miért nem skálázzák onchain… akkor bizony itt az a magyarázat, hogy erre nem nagyon van lehetőség.

Csak, hogy ne legyen annyira egyoldalú a postban a véleményem, így megkérdeztem a hazai közösség egyik tagját, aki nagy mennyiségben futtat különböző nodeokat üzleti célokra (Fusion Solutions), hogy mégis ma mi kell ahhoz, hogy valaki fenn tudjon tartani egy ethereum nodeot. A válasz pedig a következő volt:

Az SSD jó, bár nvme szintű lenne a jobb. közepes asztali CPU és 8Gb ram elengedhetetlen. Az energiatakarékos eszközök, mint pl Rasberry PI, tablet, notebook nem ajánlott. A nodeok futtatása nemsokára központi feladattá válik. Egy gyengébb gépen ha az ember le van maradva egy nappal, annak a szinkronizálása akár több órába is telhet. […] Ja és a hddt mindenki felejtse el. A hybrid megoldások sem jöhetnek szóba.

Na de térünk is vissza a Bitcoinra… Mit is szeretnének a Bitcoin Cash fan BigBlockerek:

  • 1GB-os, vagy akár terabyte méterű blokkokat, amikkel közel végtelenné növelhető  a másodpercenkénti tranzakció szám, mindehhez fenntartva a 1 satoshi méretű fee-t, sőt ha van már mód, akkor menjünk le subsatoshi szintre.
  • A jelenlegi 10 perces blocking time csökkentését 1 percre.
  • A jelenlegi erősen limitált opcode készletet feldúsítani számos számos komplexebb utasítással, ami fontos alapja lehet annak, hogy a Bitcoin Cash-en is lehessen olyan komplex smart contractokat futtatni, mint pl az Ethereumon.
  • Ha már egyszer near-infinite a blocksize és subsatoshi a fee, akkor pedig használjuk is ki ezt pl a memo.cash szintű szolgáltatásokkal, amikkel pl twittert lehet csinálni a blokkláncból.

A blokkok validálása idő és energia igényes feladat. Minél komplexebb a kód, minél több a tranzakció és minél gyorsabb a blocking time, annál több kell ezekből, amiket egyre inkább lehetetlen “otthoni” körülmények között megteremteni. Jól látszik ez az Ethereumnál is, ahol a fejlesztők nem mernek tovább onchain skálázni, helyette a sharding felé lépnek tovább.

A BigBlockerek szószólói azonban kvázi tudomást sem vesznek minderről. A Bitmain és a nChain egy perces blocking timeról és akár Terabyteos blokkokról álmodik… És kinek lesz ehhez erőforrása? Természetesen a Bitmainnek és az nChainnek. Ahogy a Bitmain az ASIC fejlesztésekkel szépen lassan kisajátította Satoshi álmát, mely szerint mindenki képes lesz a saját asztali gépvel blokkokat generálni és valódi játékelméleti verseny fog zajlani. A bányászat biznisz sikeres centralizálásával (1 db monopol gyártó) jogosan felmerül a kérdés, hogy mi a következő lépés? Ha már a Bitmain  és az – nChain partnere – a coingeeks birtokolja a hashing power nagy részét, akkor mégis miért ne ők birtokolhatnák (gyárthatnák és üzemeltethetnék) az összes olyan gépet is, ami képes elviselni azt a terhelést, amit a zárt ajtók mögött megálmodnak a BigBlocker promininsek?

Satoshi még 2008-ban ezt írta erről a trendről:

At first, most users would run network nodes, but as the network grows beyond a certain point, it would be left more and more to specialists with server farms of specialized hardware. A server farm would only need to have one node on the network and the rest of the LAN connects with that one node.

És majdnem napra pontosan 10 évvel később elmondhatjuk, hogy igaza lett: Tényleg arra tart a BigBlockerek hálózata, hogy eltűnjön a szuverenitás és eltűnjön a trustless a hálózatból. Ezeket pedig egy újabb pénzügyi nagyhatalom felé gyakorolt hamis bizalom váltja le. Csak ezúttal ezt a világhatalmat nem FED-nek, World Banknak vagy éppen jegybanknak nevezzük, hanem nChain-nek és Bitmainnek. (Akik ráadásul még össze is balhéztak a saját BigBlocker jövőképükön…)

Hogy miképpen működik a BigBlockerek jövőképe? Úgy, hogy mindenki használjon SPV walleteket, hiszen az SPV walletek is tudják validálni a saját tranzakciókat, igaz csak block headerből, ráadásul a legtöbb a saját full nodejára csatlakozik, nem is véletlenszerűen és semmilyen valós garanciád nincs arra, hogy az adott node tényleg azt a konszenzus ágat követi amit a legtöbben “Bitcoinnak” hisznek. Tavaly az év második felében már majdnem sikeresen lezajlott egy nagyon komoly SPV wallet támadás a hálózat ellen a SegWit2X kezdeményezés kapcsán, amit több tényező mellett az akadályozott meg, hogy közel egy év alatt jelentősen sikerült elterjeszteni a Bitcoin Core fejlesztőknek azt a szemléletet, hogy a full node az egyetlen komolyan vehető védelem a hardforkok ellen.

22-es csapda?

Röviden összefoglalva az eddigieket: A SmallBlocker megközelítés zsákutca, mert a blockméret limitálása erősen visszaveti az adaptációt és használhatatlanná teszi a networköt, míg a BigBlocker megközelítés tovább centralizálja a hálózatot annak erőforrás igénye szempontjából, amivel elveszítik az egyének a pénzügyi szuverenitásukat, amivel lényegében pont ugyanoda jutnak, ami elől elvileg menekülni akartak volna.

Tehát elmondható, hogy az egész crypto világ egy zsákutca? Elmondható, hogy Satoshi álma egy tévedés és végül “játszottunk egy jót?” Szó sincs erről. A Bitcoin mögött lényegében egy hatalmas fejlesztői bázis és egy még inkább komoly üzleti érdekkör tömörül, aminek egy része (Bitcoin Core devek főleg), hithűen próbálják megtalálni azt a középutat, ami megoldás lehet erre a 22-es csapdájára. Felismerve az onchain skálázás centralizálódó hatását – amit feltehetően (saját véleményem alapján) Satoshi is felismerhetett, amikor behúzta a kéziféket – inkább egyéb alternatívákat hoznak létre. Erre jó példa a napi szintű költések biztosítására egyre inkább alkalmas (bár még gyerekcipőben járó) lightning network. De ugyanúgy fontos mozaik a “Liquid network”, ami pont ellenkezőleg a “fizetőképes” nagyszereplők számára nyújt two-way pegged sidechain funkciót, amin keresztül pl az exchangek tudnak  egymás között néhány perc alatt Bitcoin cserélni oda-vissza. Mindezt fix monthly cost mellett. Mind a Liquid, mind a Lightning leválaszt egy-egy nagy terhelést a Bitcoin onchainről.

Hogy jó irány-e az, hogy a Blockstream kisajátítja a Liquiden keresztül a Bitcoin nagyvállalati forgalmát és saját üzletet épít rá? Egyértelműen nem, de az én szememben még mindig sokkal jobb mint az, hogy az nChain és a Bitmain az EGÉSZ blokkláncot ki akarja sajátítani azzal, hogy olyan feltételeket teremt, amiben hagyományos élő ember már képtelen saját full nodeot futtatni.

A Blockstream/BitcoinCore vízióban legalább megmarad a pénzügyi szuverenitás lehetősége és az, hogy mindenki maga döntheti el, hogy mi a valid és mi nem az.

Lesz valaha 1Mb-nál nagyobb Bitcoin block?

Egyrészt már most is van, de ez ugye a SegWit trükközésnek köszönhető. Viszont, ha a base blockokat nézzük, akkor erre elvileg minden lehetőség megvan a Bitcoin blokkláncon is. Bár az elmúlt 9 hónap ezt sehol sem indokolja. A Bitcoin Core csapat nem a MA problémáira fókuszál, hanem a holnapra. Ez persze baromi aggasztó azoknak, pl tavaly évvégén belefutottak a hatalmas mining feekbe, ellenben jól látszik, hogy 9 hónappal később csak-csak kijönnek már azok a fejlesztések, amik akkor még csak “vaporware” álomnak tűntek. Ráadásul a SegWit tx-ek aránya is már karcolgatja a 50%-ot blokkonként.

Mindazonáltal bármennyire is ódzkodnak a CoreDev-ek; a blokkok méretének növelése hosszabb távon elengedhetetlen. Hiszen mind a Lightning Network, mind a Liquid Network esetében nagyon fontos, hogy az onchain tx-ek tervezhető módon kerüljenek bele a soron következő blokkba, ellenkező esetben az egész modell sérül. Ehhez viszont szükséges, hogy valóban indokolt esetben növelni lehessen a blokkok méretét.

Konklúzió?

Aki BigBlocker az a MA problémájával foglakozik és azt nyers erővel akarja megoldani figyelmen kívül hagyva, hogy ennek milyen hosszútávú veszélyei vannak. Fontosabb az, hogy ma meg lehessen venni a kávét Bitcoinból, mint az, hogy 15-30 év múlva ennek oltárán már csak 20-30 full node lesz a világon, amik ugyanúgy 3-4 szereplő kezében lesznek, ahogy most a bányászat is lényegében ugyanennyi szereplő kezében összpontosul. Viszont lássuk be azt is, hogy az erősen centralizált bányászat kevésbé jelent komoly veszélyt, hiszen a bányászok incentívája sokkal inkább indokolj a tisztességet magatartást, mivel számukra ez a kifizetődőbb, ráadásul egy esetlegesen átengedett double-spending vagy inflation szinte azonnal kiderül a független full nodeok validálása során. Ezzel szemben ha valóban ‘halandó ember’ számára már képtelenség lesz full nodeot futtatni, akkor lényegében megszűnik a decentralizált blockchain értelme: a decentralizáció és a független validálás. A BigBlockerek a mai hálózatot egy végleges valaminek tekintik, amin már nem kell fejleszteni, elég azt skálázni. Jó az úgy ahogy van…

A SmallBlockerek ezzel szemben figyelmen kívül hagyják a MA problémáit és görcsösen ragaszkodnak a szuverenitáshoz valamint ahhoz, hogy előbb legyen kész a jövő problémáira reflektáló technológia, majd utána nyúljunk esetleg a skálázáshoz. A decentralizáció jegyében meghozzák azokat a kompromisszumokat, hogy a gyors tranzakciókat layer2-re kell terelni, az üzleti hasznosítást pedig sidechainekbe. A SmallBlockerek a mai hálózatot egy bétának tekintik, ami egyfajta spekulatív játékszer, de látják azt a távoli jövőt, ahol ez valóban egy komoly pénzügyi rendszer lehet, amihez azonban még nagyon sok fejlesztés szükséges.

Ez a két út áll a Bitcoin és annak közössége előtt…

18 Comments

Bitcoin maximalizmus

  By , , ,

Fussunk neki akkor még egyszer ennek a témának… Aki régi olvasója a blognak az pontosan tudja, hogy Bitcoin maximalista vagyok. Akkor is az voltam, amikor tavaly tavasszal először beszakadt komolyabban a market dominance, akkor is, amikor a BCH propagandagépezet módszeresen megpróbálta széttiporni az egész Bitcoint és akkor is, amikor a hálózat terheltsége és a mining fee miatt konkrétan használhatatlan volt a hálózat. Ebbéli kvázi hitvallásom azóta sem csorbult, továbbra is azt gondolom, hogy a cryptopiacon az komolyan téved, aki a Bitcoin ellen fogad.

No persze ez korántsem jelenti azt, hogy ne lenne helye az egyéb cryptopénzeknek, különösen, ha azok mögött valódi use-casek állnak. A Bitcoin a maga módján egy tökéletes settlement layer, ami limitált keretek között még condition based smart contractok futtatásra is képes (lásd multisig vagy HTLC), ám ezen képesség erősen korlátozott a scriptelési lehetőség szűkössége okán. Ráadásul a Bitcoin adta technológiák… úgy mint: a teljesen transzparens főkönyv és a az UTXO sem feltétlenül lehet jó mindenkinek, így bőven lehet létjogosultsága a Bitcoin mellett más alternatíváknak is… Már persze, ha az adott coin mögött van valós érték is. Mitől lesz valami mögött valós érték? Attól, hogy azt használni akarják… attól, hogy valós problémákra ad valós megoldásokat.

A Monero vagy a ZCash valós problémát old meg bár teljesen más módszerrel. Mindkettő fontos alappillére a confidental transaction igények kiszolgálásának. Hogy kinek, mi oka van a privacy coinokra? Ezt bízzuk rá a felhasználókra. Persze középtávon ezek vitorlájából is kifoghatja a szelet a Bitcoin, hiszen már aktívan dolgoznak a Bulletproof technológián, ami a Bitocoin saját confidental transaction megoldása lesz.

Megint más tészta a nagyon gyors blocking time és alacsony mining fee-vel rendelkező PoW vagy PoS coinok. Ezekkel nagyon gyorsan lehet a tőzsdék között értéket továbbítani, ami alapja lehet egy jó arbitrázs robotnak. Ha még kész tényként is vesszük, hogy a zárt, centralizált cryptotőzsdék sokáig velünk maradnak, akkor sem vár ezekre a coinokra komoly jövő, hiszen ezen képességük hamar semmissé válhat a tődzsék között megnyíló sidechain, vagy lightning network csatornák okán. Nyilván itt nem napokról, vagy hetekről beszélünk, de lássuk be… akár egy év is eltelhet, mire a macit visszagyömöszöli a vásárlói kedv a barlangba. A Bitcoin esetében egy alig 10 éves termékről beszélünk, ami kapcsán pont a legutóbbi inflation bug bizonyítja, hogy még messze nem beszélünk tökéletes kódról. Hogy miért releváns az, ha ezeket a cross-exchange settlement igényeket natív layer-2 vagy sidechain technológiákkal oldják meg Bitcoin felett, miért ne lenne ezektől függetlenül is relevanciája a gyors blocking timeú coinoknak? Amíg a tőzsdéken a Bitcoin az univerzális keresztárfolyam (mindent ahhoz mérnek), addig logikus, hogy a legnagyobb forgalom is abban kell, hogy történjen, márpedig, ha natív Bitcoin infrastruktúrán is megoldhatóvá válik a gyors settlement, akkor ezzel megspórolható 2×1 exchange fee cut, ha elkerülhetővé válnak a transfer altcoinok. Viszont még egyszer: itt most nem hónapokról, hanem éves távlatokról beszélek.

És persze ott vannak az abszolút Bitcoin killerek: A turing complete smart contract enginek, úgy mint az Ethereum, vagy éppen az új üdvöske az EOS, de természetesen ide sorolhatnánk az elmúlt bő fél év majd összes nagy sikervárományos coinját is. Sőt mi több, a Bitcoin Cash is erre a babérra törekszik a Wormhole Project keretei kapcsán.

Bár a BCH kapcsán nem biztos, hogy most a Wormhole a legnagyobb újdonság… A Coingeek (Ayre) ás a BMG Pool (CSW) mára hivatalosan is megszerezte a BCH lánc hashing powerének 51%-át. Ismeretes, hogy kisebb polgárháború zajlik a BCH all-starsok között. Rendesen megy a cicaharc Jihan és a CSW (Craig S. Wright) között, ami akár egy újabb chainsplitet is eredményezhet. A cicaharc tárgya pedig többek között pont a Wormhole Project…

Szóval mi a helyezet a turing complete smart contractokkal? Az a helyzet, hogy bár ezek laborkörülmények között baromi jól működnek és tény, hogy pl. az ETH-ERC20 kapcsán tökéletes technológiai alapját nyújtották az ICO hypenak, azonban ezen túl egyelőre az üzleti adaptáció igen lassan halad és a rengeteg alternatíva között még az a néhány implementáció is szétoszlik. Sorra jelentik be az egykoron szépreményű ICOk (márhogy azok, akik elve nem SCAMnek indultak), hogy a jelenlegi piaci körülmények között nem tudnak optimálisan működni. Arról nem is beszélve, hogy míg a bikapiacon pont az ICO-k pumpálták a plafonig az ETH árfolyamát, addig a medvepiacon, ezek pánik-exitelése pusholja az árfolyamot újra a kétszámjegyű tartományba.

Összegezve a rövidre sikerült posztocskámat: Nincs nekem az égadta világon semmi bajon az altokkal. Nagyon sok olyan coin van a piacon, ami altként is tud komolyan érvényesülni. Mi kell ehhez? Az, hogy valódi érték legyen mögötte, az, hogy valamilyen célja legyen, ami igényt vált ki a coinra. Meg lehet nézni a jó példákat. Ott a Binance saját coinja BNB, ami a legnagyobb hype csúcsán 0.0017 BTC-t ért és mennyit ér ma a medvepiac közepén? 0.0015 BTC-t. Ilyen az ha valamire valós igény van és nem egyedül a spekuláció hajtja az árát…

Hogy mik lehetnek azok a jövőbeli projektek, amik a Bitcoin árnyékában hasonló sikereke érhetnek el? Nyilvánvalóan nem a “next-bitcoin” projektek, bármennyire is ezt szeretnék nagyon sokak. Akkor? Ha emlékeztek, akkor januárban már feltettem ezt a kérdést nektek, akkor sokan jeleztétek, hogy pl stabilan működő crypto-fiat change hotspotokat, cryptofedezetű bankkártyákat, natív Layer2 appokat, Atomic Swapet és crypto POS projekteket látnátok sokan szívesen. Ha most újra feltenném ugyanezt a kérdést, akkor nagy valószínűséggel újra ezeket mondanátok a legtöbben, hiszen egy év alatt közel sem fejlődött akkorát a piac, hogy etéren ne lenne már hiány. A jó hír, hogy ezen témák kapcsán bőven vannak már itthon is komolyabb fejlesztések. Míg két éve ilyenkor az országban összesen egy darab Bitcoin ATM állt rendelkezésre, addig a tavalyi ilyenkor már 6 létezett ma pedig már átléptük a tizet is. Sőt éppen most a napokban állítanak üzembe újabb 6 automatát, ebből 4-et Budapesten. Ami ennél is érdekesebb, hogy van már itthon egy prototípusközelben lévő crypto-ATM fejlesztési projekt is, ami a nagyipari gyártásra rendezkedik be éppen, amihez aktívan folytat a csapat éppen tőkebevonást. Hogy mi  a helyzet az online váltási lehetőségekkel? Bár ma is már szép számban érhető el itthon cryptováltási lehetőség, de csak a közvetlen ismeretségemben jelenleg három komolyabb váltós fejlesztés folyik, amikből legalább az egyik már-már exchange funkcionalitással fog jelentkezni.

Ezek persze még mindig csak az alap infrastruktúrát építgető és az adaptációt elősegítő fejlesztések. A nagy előrelépés akkor várható, ha a Bitcoin és a többi altcoin legfőbb use-case már nem az lesz, hogy könnyen és egyszerűen lehet birtokolni, hanem az, hogy ugyanilyen könnyen és egyszerűen lehet hasznosítani azokat. Pont úgy ahogy az internetnek hatalmas lökést adott a ‘content’ orientált vállalkozások megjelenése, akik mára a világ leggazdagabb vállalataivá nőtték ki magukat, ugyanúgy a cryptoinfrastruktúrát is a tartalom tudja naggyá tenni.

Ezek a projektek és ezen projekekbe ölt végtelen mennyiségű emberi és véges mennyiségű anyagi erőforrás okán vagyok Bitcoin maximalista és tekintek pozitívan a jövőbe.

18 Comments

Mélyponton a crypto világ…

  By , ,

Ha csak az elmúlt napok történéseit akarnám összeszedni, akkor is bőségesen volna miből mazsolázni: sorra dumpolják le vagyonukat az egykoron nagyreményű ICOk, az ebből fakadó Ethereum árfolyam zuhanás és a minig reward harmadolás (3ETH->2ETH) hatására a világ igen nagy részén vesztette el profitabilitását a bányászat (nincs ez másként a többi crypto esetén se…). Mindezek hatására az Ethereum hálózat hashpowere szinte pillanatok alatt zuhant a márciusi pontra és valószínű, hogy ez még koránt sem a legrosszabb állapot.

Időszerű-e már temetni a dolgokat? Pezsgőt bonthatnak a cryptoszkeptikusok, hiszen igazolást nyert, hogy egyszer volt budán kutyavásár? Ezt a cikket eme kérdések megválaszolásának kívánom szentelni.

Jómagam immáron majd öt éve kavarodtam bele a kriptopénzek különös és legfőképpen hektikus világába. Aki a blogot régebb óta követi egy dolgot pontosan tudhat: Mindig is Bitcoin maximalista voltam. Szinte alig-alig írtam a blogon altcoinokról, még akkor is, amikor mindenki Cardano vagy éppen Tron mániában élt. Nyilván emögött nincs semmilyen profétisztikus vízió. Egyszerűen az összes altcoint technológiai workaroundnak tartom, amik nem azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy újat alkossanak (mint ahogy azt tette a Bitcoin), hanem mindösszesen csak azt, hogy jobbak legyenek mint a Bitcoin. Ha egy zavarodott hasonlattal akarnél élni, akkor ez olyan, mintha pl.: Anglia kibocsátana egy “GB-USD” nevű pénzt, amire annyit mondana, hogy ez az új USD, és mondjuk felsorolna egy-két érdekes feature-t. Talán erre a hasonlatra legjobban a Bitcoin Cash és egyéb Bitcoin klónok esete az igazak, amelyek már nagyon jobbak sem akartak lenni, mindösszesen megelégedtek a “mi vagyunk az igazibb Bitcoinok” frázissal. Ebből a ‘futottak még’ kategóriából alig néhány cryptopénz tudott csak kiemelkedni. Gondolok itt pl az Ethereumra vagy éppen a privacy coinok közül a Monerora, avagy a ZCashre. Így utólagosan(?) persze adott a kérdés, hogy megérdemelték-e pont ezek a kiemelkedést.

Az altcoinok szárnyalása és elbukása nem első alkalommal következik be a crypto világ rövidke történelme alatt. 2014-ben közvetlenül az előző nagy Bitcoin lufi után alig negyed év alatt 92%-ról 76%-ra zuhant a Bitcoin piaci dominanciája, amikor megszületett a Ripple és mindenki azt kiáltotta ki az új Bitcoinnak. A következő nagy kanyar 2015-ben következett be, amikorra újra visszaküzdötte magát a Bitcoin 92%-ra, majd onnan negyed év alatt újra 75%-ig zuhant, ezúttal az éppen akkor szénnél hypeolt Ethereum és a theDAO okán, amit követően elindult a “nagy altcoin korszak“… Biztosra merem venni, hogy ez az időszak fontos gazdaságtörténelmi pont lesz, amit egykoron majd a dotcom lufi szerencsevadász IPOjaihoz fogunk hasonlítani.

Miről szólt a 2016-2017-es időszak: “Vacak és rossz a Bitcoin… le kell cserélni…” és jöttek is sorra a kompetítorok, amik gyorsabbak, titkosabbak, okosabbak voltak. Az eredmény pedig a Bitcoin piaci dominanciájának mélypontja lett: 32%. Persze a sokak által vizionált flippening még ekkor sem érkezett el.

Hosszan elemezhetném, hogy szerintem miért nem történt flippening, de ez a cikk most nem erről szól. Sokkal inkább arról, hogy hol is tartunk most és – szerintem – milyen jövő várható. Június 24-én szavaztattam meg az olvasókkal, hogy vajon hol is tartunk a Wall Street cheat sheet szerinti pszichológiai piaci ciklusokban. A legtöbb szavazat, akkor a tagadás fázisra érkezett. Bár nem kizárt, hogy a kérdést az adott válaszok miatt sokan félre értelmezték, azonban elnézve a chartokat két érdekességre lehet felfigyelni:

  • Június 24 volt a jelenlegi Bitcoin krízis egyik mélypontja. Az akkor elért támaszt egyelőre nem tudta áttörni – lefelé – újra az árfolyam.
  • Ugyanez a támasz azonban szinte azonnal megdőlt az összes altcoinnál. Azóta is folyamatos tőkekivonás zajlik az altokból, aminek látványos része táplálódik vissza a Bitcoinba.

Idén a Bitcoin majdhogynem megduplázta a piaci dominanciáját. Hogy tudott ez úgy megtörténni, hogy mindeközben a Bitcoin árfolyama továbbra is a 6000-7000-es sávban oldalazgat? Természetesen úgy, hogy alig fél év alatt közel 200 milliárd dollár tűnt el az altokból. A február végén még közel 300 milliárd dollárnyi összegzett altcoin portfolió mára 86 milliárdra zsugorodott.

Mint Bitcoin maximalista, mindezt én így látom: a Bitcoin tovább menetel a maga útján, továbbra is hiszem, hogy egy alulról épülő csendes pénzügyi forradalomnak vagyunk a szemtanúi, mely forradalomban mindig is lesznek fellángolások. Az elmúlt bő két év az altcoinok által generált lufiról szólt, ami méretesre fújta persze a Bitcoint is. Amikor egyes ígéretesnek kikiáltott altokban akár 1000x érték áramlik be a vak reményért cserébe, akkor ne csodálkozzunk, hogyha a valódi értéket tartalmazó Bitcoinba is bőven jut abból a bizonyos levegőből. Hogy van-e valódi érték a Bitcoinban? Azoknak, akik naponta használják és akiknek napi szinten ennek a léte ad munkát, azok számára biztosan van.

Persze úgy a korrekt, ha egy picit beszélek a jövőképről is. Ehhez azonban fel kell tenni néhány nagyon fontos kérdést:

Miért nem volt képes egyetlen altcoin sem túlszárnyalni a Bitcoint? Lesz-e valaha olyan altcoin, ami képes lesz erre?

A Bitcoin nem csak egy pénz és nem csak egy technológia. A Bitcoin valójában egy ideológia, egy alternatív pénzügyi rendszer víziója. Akinek a kriptopénzek csak annyit jelentenek, hogy “megveszem, mert majd felmegy az ára“…  annak ebből vajmi kevés jöhet át. Számukra a Bitcoin a buta kriptopénz, ami lassú és drága a mining feeje… uhh, de sokszor megkaptam ezt itt a blogon. Azonban néha (… nagyon sokszor) a kevesebb többet ér. Jól látható ez most pont az Ethereum kapcsán. Az Ether hátán felnövekvő ICO-k, most hálátlan kölyökként dumpolják az ERC20 hordozórétegét a 200 dolláros árfolyam alá, ahonnan lássuk be… a két számjegyű árfolyam sem tűnik már annyira irreálisnak…

Szóval jövőkép… Bitcoin maximalistaként továbbra is hiszem, hogy rossz lóra tesz, aki a Bitcoin ellen fogad. A Bitcoin árfolyama újra a tavalyi évben oly sokszor emlegetett “eredeti növekedési csatornában” található. Szóval megérkeztünk újra abba a sávba, ahol lennie kellene az árfolyamnak, ha nincs az altcoin éra és nincs a lufi. Ez persze nem azt jelenti, hogy innen már nincs lefelé. Továbbra is hiszem, hogy a Bitcoinnak is kijár újra a 80+%-os korrekció. Épp úgy, ahogy kijárt 2011-ben és 2014-ben is. Ez pedig vizionálja a 3000-4000 US$ közötti bottom-line-t. Persze én lennék a legboldogabb, ha ez a predikcióm (sem) jönne be…

Meglátásom szerint a Bitcoin még hosszú időre az életünk szerves része marad… sőt egyre fontosabb szerepet fog betölteni.

Most jelenleg aktívan folyik a technológia fejlesztése. Januárban még boldogan blogoltam a Lightning Networkről, amire azóta sajnos nem sok időm jutott, de fontos, hogy a mainneten azóta már 115 BTC-nyi csatorna van nyitva és folyamatosan terelődik oda át a mikrotranzakciós forgalom egyre jelentősebb része. Amit biztosan vélelmezek:

  • A Bitcoin, annak minden hátrányával együtt… továbbra is az ‘értékek internetének’ alapvető infrastruktúrája lesz.
  • Ahogy a legutóbbi bear market időszakban, így az elkövetkező hónapokban és években is azok a szolgáltatások lesznek igazán nagy durranások, amik a Bitcoinra építkeznek és arra alapozva hoznak létre újabb és könnyebben elérhető szolgáltatásokat.
  • A mainstream adaptáció legnagyobb akadálya továbbra is az, hogy infrastruktúrát akarunk építeni, szolgáltatások helyett. Holott a kettőnek folyamatosan kellene együtt épülnie.
4 Comments

Szóval mi is ez az INLOCK story? Bevezető rész…

  By , , ,

A blog fennállásának majd 5 éve alatt feltett szándékom volt, hogy találjak magamnak egy olyan elfoglaltságot, ami a hobbiból kiemelkedve egy önálló – teljes főműsoridős – programmá tud kiemelkedni. Mivel tudtam, hogy a IT fejlesztői és it-sec szakmai tapasztalataim bár jó alapot tudnak adni, de nem feltétlenül érdemes ezekre építeni, mivel ezeket anno egyszer már kimaxoltam egy startupban még 2001-2007 között. Tekintettel arra, hogy addigra már jó tíz éve éreztem (különösen a 2007-es válságot követően), hogy sokkal inkább van hozzám közel a közgazdaságtan, mintsem az IT szervezés, ezért úgy döntöttem, hogy a tudatos építkezés mellett csak jó lenne a hiányos alapokat is befoltozni, ezért belevágtam egy közgáz szakirányú felsőfokú képzésbe is a főállás mellett, amit 2017 nyarán szín jeles szakdolgozattal, védéssel és államvizsgával fejeztem be.

Az öt év alatt alaposan körbejártam, hogy mire is érdemes itt építkezni. Elsőként a befektetési alapokra koncentráltam és mellette komolyabban elemeztem a zöld energia lehetséges gazdasági hasznosítási lehetőségeit is. A befalapokhoz egy igen komplex elemzőrobotot hoztam létre, ami éveken keresztül a blog egyik legnépszerűbb mellékterméke volt. Később ez adta a diplomamunkám témáját is: “BEFEKTETÉSI ALAPOK ELEMZÉSE, VIZUALIZÁLÁSA EGYSZERŰSÍTETT DÖNTÉSELŐKÉSZÍTÉS CÉLJÁBÓL”

Bár igen korán volt szerencsém rátalálni a blockchainre… akarom mondani, Bitcoinra, de egészen 2013 végéig nem igazán szenteltem neki komolyabb figyelmet. Ez erősen megváltozott, amikor a QE#3 (quantitative easing – amikor az USA nyakló nélkül kezdte el nyomtatni a pénzt a saját kötvényvásárlásához) és a Ciprusi bank game-over melléktermékeként igen sok általam is követett gazdasági médium elkezdett foglalkozni a decentralizált és programozott digitális monetáris rendszer első produktumával, a Bitcoinnal. A korai kalandozásaimat már számos alkalommal leírtam itt a blogon, így most csak a rövidített kiadásra leszűkítve: egy kollegámmal folytatott több hetes intenzív Bitcoin kitárgyalás után én úgy döntöttem, hogy belevágok a Bitcoin bányászatba, ő meg úgy döntött, hogy nem vág bele. Ő azóta is befalapozik én pedig azóta is Bitcoinozok…

Nagyjából tavaly tavaszra ért el nálam a kriptopénz egy olyan szintet, amikor már elmondhattam, hogy – ugyan akkor még főállás mellett –  a hobbi kinőtte magát és eldöntöttem, hogy itt az ideje a “leap of faith”-nek. A tavalyi évet személy szerint leginkább a tanulással és a tudásmegosztással töltöttem. Mindezzel párhuzamosan már nyár közepétől kezdődően Gergő Péter kolégámmal és üzlettársammal közösen azon agyaltunk, hogy mivel is kellene konkrétan foglalkoznunk.

A földön rajzolgatós napok, hetek és számtalan a kukában landolt terv után… természetesen az élet tálcán hozta el a megoldást. Miközben mi javában még az alapok lefektetésén agyaltunk velünk párhuzamosan több hazai kezdeményezés is megjelent, akik hatalmas történeteket kezdek el megalapozni. Nagyjából ez volt az a pont, amikor (sokak bánatára) a blogon is témát váltottam és a napi jellegű bitcoin és altcoin gondolatkísérleteim helyett inkább ráfókuszáltam arra, hogy mi mindent is lehetne kihozni akár hazai, akár nemzetközi szinten a kriptopénzek különleges világából. Szóval az egyik hazai kezdeményezés korai finanszírozási problémáira kerestük többen is a megoldást, ám bárhogy is futottunk neki a dolognak, mindig oda jutottunk, hogy a likviditási problémát kizárólagosan kripto alapú hitellel lehet megoldani annak volumene miatt. Azt mondanom sem kell, hogy a szeptemberi bullrun kellős közepén mekkora krízis volt egyáltalán csak felvetni is a kriptopénz hitel gondolatát. Azóta szállóigévé vált a communityben a “svájcifrank hitel on steroids” fogalom. Ez önmagában még talán jó poén is lenne, ha nem történt volna meg a kérdéses ügylet, amire kis híján rá is ment egy egész vállalkozás. A “lessons learned” utógondozási fázis közben merült fel Péterben és bennem, hogy úgy egyébként miért is nincs erre kész termék? Hiszen valójában nincs ebben semmi nagy csoda:

Van egy raklap kriptopénzem, amit nem akarok eladni, de fedezetként használva, miért ne kaphatnék rá rövidtávra forint vagy euro hitelt?

Bár a konkrét eset kétségtelenül komoly piaci validációként volt értelmezhető, de korántsem rohantunk előre ész és értelem nélkül. Az nyilvánvaló volt a korai tervezés szintjén is, hogy itt egy olyan szolgáltatásról beszélünk amivel lényegében a jelenlegi globális pénzügyi rendszert akarjuk kiforgatni és eszközként használni a kriptopénzek újszerű felhasználásához és ezáltal az adaptáció elősegítéséhez. Hogy ez mennyire meredek azt így bő fél évvel az elképzelés konkretizálása után is csak megerősíteni tudom. Eredendően egy nagyon egyszerű megoldásban gondolkodtunk: kriptopénz fedezetre peer-to-peer fiat hitel. Az egészet belerakjuk egy smartcontractba és mindenki boldogan használhatja is. 2-3 hónap alatt prototípus és utána kereshetünk is valami újabb kihívást. Ez a kártyavár persze néhány hetes elemzés alatt szépen össze is omlott… A peer-to-peer hitelezés törvényellenes, itthon konkrétan szembe megy a HPT-vel, de a nyugatabbra is brutálisan szét van szabályozva. Ahol mégis működik ott pedig szabad rablás van. Lényegében az adott régió alulfejlett bankrendszerét próbálják pótolni brutálisan magas kamatokkal és szintén magas vissza nem fizetési arányokkal. Mindezt jellemzően egyébként joghézagok kihasználásával.

Folytatás…

13 Comments

Ethereum: Van mit ünnepelni (!?)

  By , , ,

Bő fél éve, hogy parity ethereum kliens egyik fejlesztője (Afri Scheodon) hosszan elmélkedett a dev.to-s cikkében arról, hogy a korábbi pletykák és spekulációk ellenére miért valótlan, hogy reális esélye lenne az Ethereum blokklánc 1 TB-os szint felé történő gyarapodásának. Afri számos indokot hozott fel emellett. A cikk tavaly november végén született, amikor az Ethereum blokklánc archive (full) mérete 326GB-nál tartott és a trace(+fat) állapota is még éppen belefért a 385GB-ba. Az akkor majd 2,5 éves blokklánc terjedelme alapján talán logikus következtetés is lehetett, hogy egyhamar nem lesz meg az 1TB… Nos Afri tévedett… de nem kicsit. Az elmúlt napokban átlépte az Ethereum (Ethereum Foundation) blokklánc teljes mérete (parity archive full) az 1 Tb méretet. Sőt azóta már az 1.1 TB-ot is. Ez önmagában hatalmas szó, hiszen ennél jobb bizonyítékát keresve sem lehet találni az Ethereum hatékonyságának és fontosságának. Maga az alap blokkláncon monetizált piaci érték közel 60 milliárd dollár körül vagy, de ha ehhez hozzáadjuk a blokkláncon – nyilvánosan – kibocsátott és tőzsdéken listázott tokenek piaci értékét, akkor ezen érték már kicsivel 100 milliárd US$ felé emelkedik, amivel az Ethereum blokkláncon aggregálódó piaci kapitalizáció látványosan közelíti meg a Bitcoin teljes piaci kapitalizációját.

Hogy mit mutat a varázsgömb? Hogy fog ez így tovább nőni? StopAndDecrypt készített egy igen komplex elemzést, ami egyébként lényegében jelen cikkemnek a teljes hátterét is adja. Az elemzés extrapolációja már júliusra 1,4TB feletti értéket mutat és tovább húzva a képzeletbeli vonalat még az év vége előtt bőven túl leszünk a 2 Tbyteos méreten is. Persze mindez koránt sem ennyire egyszerű. Hiszen a platform népszerűsége eddig sem és nyilván a jövőben sem lineárisan fog növekedni. Elnézve az egy éves, vagy akár csak a fél éves marketcap adatokat jól látható, hogy az Ethereumba beömlő mérhetetlen mennyiségű vagyon sem lineárisan gyarapodott.

Persze téves következtetés azt gondolni, hogy az Ethereum blockchain méretnövekedése exponenciális pályára lépne. Az elmúlt bő fél évben a méret havonta fixen 10GB körül gyarapodott. Ez a gyarapodás ennél sokkal nagyobbra nem nőhet, ami az egyik alapvetően Ethereum hálózati paraméterből származik: gas limit. A gas limit (ami egyébként most 8 millió gas) határozza meg, hogy blokkba mennyi elemi tranzakció kerülhet be, ami voltaképpen a blokkok méretét és ezáltal a blokklánc méretgyarapodását is befolyásolja. Minden egyes műveletnek amit egy tranzakció/smart contract futtatni tud van egy fix gas értéke. A matematikai műveletek kifejezetten olcsók, cserébe viszont a blokkláncot bővítő műveletek (store, array/hashmap append, tranzasction) kifejezetten borsosak. Egy egyszerű elemi tranzakció 21.000 gas-ba kerül, amiből következik, hogy egy blokkba egyébként jelenleg maximum 380 db sima tranzakció férhetne bele. Ugyanez az érték már egy alap funkciójú ERC20-as tokennél simán felfuthat akár 60-80.000 gas-ra is, hiszen az ERC20-as tokenek saját tokendb-t/inventoryt tartanak fenn, aminek a karbantartása közvetlen blokkláncban tárolt információ módosítást igényel. Egy komplexebb ERC20-as token esetén ez némileg több is lehet. Pont emiatt áll elő rendszeresen az az állapot, hogy amikor egy nagyobb és jobban marketingelt token kibocsátás történik, akkor akár órákig használhatatlanná válik az ethereum hálózat, hiszen ha egy blokkba csak 100-150 ERC20-as tranzakció fér bele és egyszerre akar whitelistről akár 4000-5000 individuum depositálni, akkor bizony 30-50 blokkot is kitömhet csak az adott ERC20-as token disztributálása.

Folytatás…

12 Comments

Egy év – számokban, tényekben, viccekben…

  By ,

Kicsit lekéstem az évfordulót… Tavaly május elején rebootoltam a blog ‘crypto’ részlegét, amivel akkor le is zártam egy jó időre a bigdata, ElasticSearch és machine learning szekciót. Megmondom őszintén amikor megírtam az első cikket a reboot után álmomba se gondoltam volna, hogy ennyire be fog húzni újra a kripto és blockchain világ. Szó szerint megfordult körülöttem a világ, ami persze a kezdeti toporgás után azért javarészt tudatos építkezés volt. A reboot post egyébként pont arról szólt, hogy újra “bányászunk“. A többesszám akkor is már barátomra és azóta üzlettársammá lett Petyatraderre vonatkozott, akivel akkor már jónéhány hónapja elemezgettük, hogy mit is kellene kezdeni ezzel a témával.

A Zcash témával foglalkozó cikksorozat első részében a bitcoin mellett létező alternatív coinok térhódításáról írtam. Ha érdekel, hogy mik ezek az alternatív coinok és mi milyen módon védettek az ASIC mining ellen, akkor olvasd el ezt a cikket: Zcash (ZEC) – újra bányászunk!. 

Akkori naivitásom egyik legjobb mementója a reboot cikk. Van abban minden, pl “LightCoin”-névre kereszt LTC 🙂

Hogy mi minden történt ebben az egy évben a “Variance” brand alatt?

  • Megközelítőleg 50 nyilvános és legalább még egyszer ennyi zártkörű rendezvényen evangelizáltam, prezentáltam, paneleztem. Meséltem majd 50.000 embernek a Bitcoinról, a kriptopénzekről, a blockláncról, az ICO-król és a tokenizációról. Mindenhol arról, ami az adott közönséget leginkább érdekelte. Volt olyan nap, amikor kora reggel egy konferencián adtam elő, majd napközben oktattam és az estére még becsúszott egy A38 hajós kerekasztal beszélgetés a Bitcoinról… Mondanom sem kell, a napvégi kaland minden volt már, csak nem produktív. A leginkább emlékezetes események: Blockchaineum, Blockchain Budapest Conf, a Simonyi konferencia és a Simonyi napok, A BME Blockchain kurzusa, a FintechShow… és még hosszan sorolhatnám. Talán a legviccesebb az volt, amikor bő három hónapos elkészítés után a Veszprémi Agórában tartottam egy előadást, amiről nemes egyszerűséggel elfelejtettem írni a blogon és az egész leutazáson azon agyaltunk, hogy vajon egyébként lesz-e bárki is a rendezvényen… Persze a szervezők leleményessége és a téma a különösebb reklámozás nélkül is elég volt ahhoz, hogy megteljen a nagy előadó.
  • Ezeken túl a naptáram szerint közel 100 alkalommal ültem le face2face beszélgetésre olvasókkal az “egy kávéra jó vagyok bármikor” jelige alatt… Személyes kudarcom, hogy ennél nagyságrendekkel több igény lett volna, ezekre a személyes beszélgetésekre… A levelesládámban most is ott vannak az immáron több hónapja felflagelt: “kéne erről beszélni” levelek… Néha tényleg nyomasztóan kevés ez a napi 24 óra…
  • 261 db cikk született a blogon
  • A tavalyi évben született majd 200 postba 178828 szó került (javarésze természetesen elgépelve…), az idén eddig született 52 postba pedig eddig 45752 szó. (Számomra) érdekes módon a tavalyi és az idei words/post arány is szinte pontosan megegyezik: 880.9 és 879.8
  • Hogy miről szóltak a cikkek? Meg se kellett néznem, hiszen mindenki tudja, hogy ha Variance, akkor Bitcoin maximalism… De a számok is alátámasztják ezt: 151 pontban szerepelt a Bitcoint tag. Ehhez képest a bitcoin cash csak 29 postban került említésre, ami persze már önmagában is nagyon soknak tekinthető lévénhogy közismert a BCH kapcsán viseltetett véleményem. A (számomra) partvonalon mozgó ethereum is kapott 24 postot, a bányászat 21 postban került említésre, a Zcash pedig 17-ben. A 10+-os kategóriában még ott van a segwit, segwit2x, satoshi, ico és a lightning network tag is.
  • Ezekhez 5072 alkalommal szóltatok hozzá komment formában.
  • A blogra picit kevesebb mint egymillió alkalommal jutottatok el, ebből csak a nyitóoldal gyűjtött be 395651 hitet.
  • A blog legolvasottabb napja 2017 november 27 volt, amikor napon belül 7593 alkalommal érezték fontosnak az olvasók, hogy idetévedjenek. A naphoz egyébként nem kapcsolódik semmilyen extra nagy dolog, leszámítva, hogy akkoriban indult be a Bitcoin árfolyamának elszabadulása és a csapból is a Bitcoin ömlött… ja és talán pont aznap jelentették be a CME Bitcoinfuturest. Szóval lehet, hogy még is csak történt ott valami…
  • A legtöbbet olvasott postok az elmúlt egy évben:

  • A ‘hogyan jutottatok a blogra’ kérdés kapcsán toronymagasan a facebook és a portfolio.hu áll az élen. Ezúton is köszönöm mindenkinek, aki érdemesnek tartotta az írásaimat, hogy megossza facebookon és szintén örülök annak, hogy a portfolio is érdemesnek tartotta a blogomat, hogy bekerüljek a portfolio bloggers kategóriába. Persze köszönöm mindenki másnak is, aki érdemesnek tartotta az irományaimat arra, hogy forrásként felhasználja és linkelje a saját oldalán.
  • Persze a legtöbb új látogatót a keresőmotorok hozták. Csak az elmúlt egy évben 59 ezer alkalommal jutottatok el ide a blogra. A keresőkifejezések top listájában nincs semmi meglepetés: variance, bitcoin, crypto, bányászat, kriptopénz, stb. A sok-sok éves bloggeri múltam okán pontosan tudom, hogy általában ezen listák alsó szekciója rejtegeti az izgalmas csemegéket. Volt itt minden, kezdve a: “Hogyan tudok az aldiba Bitcoint venni?”-tól kezdve egészen a “Speciális erste megtakarítás”… Nem vagyok benne biztos, hogy mindenki meg is találta itt amit igazán keresett…
  • Más szempontból persze, de szintén érdekes (nekem), hogy mennyire tartottátok érdemesnek a blogpostokban szereplő linkeket arra, hogy meg is nézzétek a megjelölt forrást, vagy információt. Nyilván ezen a listán is első helyen állnak a social mediumok, úgy mint a twitter, facebook, medium vagy youtube. A fix tartalmak közül az első helyen az unalomig ismételt Bitcoin NVT ratio található, nemsokkal utána jön a fork.lol és a bitcoin mempool vizualizáció, látszik, hogy ezen témák is sokunkat izgatott az elmúlt évben. Vicces (?) módon a top20-as listában ott van status.kraken.com-is, amit ugye egyetlan alkalommal linkeltem csak, amikor éppen zajlott a kraken FUD és heteken keresztül használhatatlan volt az egész szolgáltatás.

Köszönet minden olvasónak/követőnek…

14 Comments

FaceCoin és azonnali fizetés? Csak olaj a tűzre…

  By , , ,

Miközben egyre inkább kérdésessé kezd válni a világ nagyhatalmai számára, hogy mit is kezdjenek a kriptopénzekkel, egyre inkább zajlik egy központosított törekvés a pénzpiaci termékek centralizációja kapcsán. Nem kell messzire menni, hazánk is ádáz harcot folytat a papírpénz ellen és a digitális pénzmozgások minél nagyobb nyomon-követhetősége érdekében. Csak néhány példa erre:

  • Fontos lépés volt e téren a kiskereskedelmi (jellemzően jövedéki termék árusító) üzletek online (nav-bekötött) pénztárgépekkel történő felszerelése.
  • Legalább ekkora hatást gyakorolt a gazdasági vérkeringésre a jövedéki termék nagykereskedelemből történő teljes készpénz kitiltás. Ennek eredményeként ma már nem tudja megtenni egyetlen kocsmáros sem, hogy kp-ből vesz árut, miközben a bankszámláján ott figyel akár a több milliós köztartozás miatti inkasszó.
  • Jelenleg is gőzerővel folyik az online pénztárgépek további elterjesztése, ennek következő lépése a kezelő nélküli italautomaták bekötése.
  • Az ATM-ből történő pénzfelvétel drasztikus tranzakciós díjakkal történő sújtása szintén sokan lendített azon, hogy az állampolgárok lehetőleg keressék az elektronikus pénzforgalmi szolgáltatásokat.
  • Szintén nagyon komoly mennyiségű pénzt költött mind a kormányzat, mind a nagybankok, hogy a mindennapos költekezések nagy része elektronikus csatornákra terelődjön a készpénz helyett. Erre jó példa a szépkártya és az erzsébetkártya intézménye mellett a paypass és egyéb gyors bankkártya alapú fizetési rendszerek széleskörű elterjesztése.
  • Talán a legnagyobb (hosszabb távú) törekvés ezen a téren mindenképp a “domestic instant payment” (belföldi azonnali átutalás) rendelet hozhatja el.

Mielőtt tovább lépek néhány szó a DIP-ről (domestic instant payment), mivel ez már sokkal közelebb van, mint az sokan gondolnák:

  • A DIP lényegében forint alapú hazai azonnali átutalást valósít meg, ahol a felügyeleti elvárásoknak megfelelően az év minden napján 7×24 órába kell biztosítani a maximum 5 másodpercen belüli utalást bankok között is.
  • A DIP központi infrastruktúráját ugyanaz a GIRO Zrt. biztosítja, aki a jelenlegi IG1 és a napközbeni IG2 elszámolási rendszereket biztosítja a hazai bankok között.
  • A kereskedelmi bankok 99,9%-os rendelkezésre állást kell hogy biztosítsanak. Ez éves szinten maximum 8 óra 45 perc kiesést engedélyez. Nyilván nem a 10 éves nagybanki tapasztalatom okán rakok ennek a pontnak a végére egy smájlit… 🙂
  • A standard utalási rendszer mellett két extra szolgáltatást biztosít a DIP, ezek: másodlagos azonosítók használata és payment invoice-ok támogatása
  • A másodlagos azonosítók lényege, hogy a DIP élesítését követően már nem csak bankszámlaszámra lehet majd utalni, hanem un. másodlagos azonosítókra is, így: mobiltelefonszámra, email címre és személyi azonosító számra.
  • A payment invoice lényege, hogy nem az utalást végző félnek kell kitöltenie az utalás részleteit, hanem a fogadó fél tölt ki egy “bekérőt”, amit a küldő könnyedén el tud fogadni és azonnal megtörténik az utalás. Aki január környékén követte a Lightning Network-ös kalandozásaimat, az ott már találkozott ezzel a rendszerrel. A payment invoice lehetővé teszi, hogy pl a blokkra kinyomtatott QR-kódról könnyedén ki lehessen fizetni a számlát.

Miközben a hazai felügyelet aktívan dolgozik a pénzügyi szereplőkkel a DIP-en, addig ugyanerre készül a teljes európai bankrendszer is a SEPA instant kezdeménnyel.

Szóval jól látható, hogy a kormányok törekvése töretlen. Jobb esetben technológiai úton valósítják meg azt, hogy sokkal kényelmesebb legyen online tranzaktálni (erre jó példa a hazai törekvés is), rosszabb esetben egyszerűen tiltásokkal, szabályozásokkal próbálják kényszeríteni a lakosságot a készpénzmentes mindennapokra. Erre nagyon jó(?) példa Ausztrália, ahol épp a napokban fogadták el a rendeletet, ami kimondja, hogy a 7500 dollárt meghaladó vásárlások esetén nem lehet készpénzt használni. Ugyanilyen szabályozás már ma is életben van Spanyolországban (1500 eur) és Görögországban is (500 eur), sőt két év múlva hasonló fog élet belépni Romániában is 9000 eur értékhatárral.

A készpénz fizetési funkcióját tekintve tökéletes alternatívája a kriptopénzeknek, hiszen teljesen anonim és a szó legszorosabb értelmében peer-to-peer fizetést valósít meg. Ennek okán a készpénz alapú fizetés háttérbe szorítása elemi érdeke minden fejlett nagyhatalomnak, hiszen komoly fehér foltot képez a gazdaságban. A technológiai… – és különösen a regulációs – fejlesztések azonban kontra-produktívak és… ahogy a cikk címében is írtam, inkább csak olaj a tűzre. Persze a kontra-produktivitás egyre inkább tetten érhető. A hagyományos pénzpiacokon felhízott befektetőmogulok az elmúlt hetekben kampányszerűen tették oda magukat, hogy szénné savazzák a kriptopénzeket. A csúcs kétségtelenül Warren Buffett volt, aki egyenesen odáig ment el, hogy a Bitcoint patkányméregnek titulálta. Persze hamar megszületett az ellenvélemény is… lásd a mellékelt képet, amit egy lelkes aktivista a Bershire Hathaway New Yorki székházára applikált fel.  A remekmű különös érdekessége, hogy a kontúrok valódi patkányméregből készültek…

Minél inkább válik a társadalom számára használhatatlanná a készpénz annál inkább nyílik meg az igény az alternatívák felé. Ezt a tendenciát pedig már nem fogja megállítani az, hogy Bill Gates éppen shortolná a kriptopénzeket. Nem kell messzebb menni, elég csak Kínára gondolni, ahol technológiai fényéveket ugrottak az elmúlt évtizedekben azzal, hogy a lakosság kiskereskedelmi pénzforgalmának már több mint 30%-a zajlik e-walleteken (WeChat).

Ugyanilyen módon facilitálja a reguláció az ‘alternatív ökoszisztémák’ kialakulását is. A nemrégiben lezajlott Telegram-X funding után máris itt az újabb nagyágyú: A Facebook saját kriptopénz fejleszt! A nemzetközi sajtót követően ma már a hazai HVG és a portfolio is kiemelt cikkben firtatta a social mogul lépését. Ezen a téren nagyfokú álszentség meglepetést színlelni. Zuckerberg már az év elején kifejtette, hogy az idei évben szeretne a kriptopénzekre koncentrálni és a platformról történő ‘konkurencia’ kitiltás is több mint átlátszó volt. Persze mindezzel csak a jéghegy csúcsát kapargatjuk. Az alternatív pénzügyi ökoszisztéma kialakítása (értsd: tokenizáció például) számtalan dolgot tesz könnyebbé, sőt számtalan új lehetőséget is megnyit.

Leragadva a facebooknál még egy pillanatra: A 2000-es év ún dotkom lufija során a Google cégóriás bebizonyította, hogy az internetet igenis lehet centralizálni, ehhez csak megfelelő szolgáltatások kellenek. A Google olyan komplex szolgáltatáscsomagot hozott létre (és vásárolt fel), amivel a legtöbb felhasználónak lényegében el sem kellett hagynia a google domaint a mindennapos igényei kielégítésére. Ekkor jött képbe a facebook, aki nyilván nem tudta hazai pályán megverni a Google-t, helyette crypto-szlenggel élve hardforkolta az internetet és létrehozott egy tökéletes alternatív információs univerzumot. Mára már evidens, hogy egy üzleti vállalkozás számára legalább annyira fontos a facebook page, mint maga a honlap.

Az információs tér feletti hatalomért folytatott küzdelemben lényegében egyetlen olyan réteg maradt csak, ami egységes minden szereplő alatt, ez pedig a pénzügyi réteg. Persze azért itt is fel lehet mutatni némi innovációt pl a PayPal kapcsán, sőt a fintech forradalom kapcsán számos egyéb úttörőt is fel lehet vonultatni, de ha megnézzük egy Google, vagy akár egy Facebook pénzügyi kapcsolatát az ügyfeleivel, akkor ott általában csak a hagyományos pénzügyi csatornákkal találkozhatunk. Aki indított már Facebook Ad vagy Google AdWords kampányt az pontosan tudja, hogy a művelet egyik első lépése a plasztikkártya előkaparása a pénztárcából… Folytatás…

One Comment

Negyed éves nyugi…

  By ,

Bár hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem él élénk élményként az emlékeimben a tavaly decemberi kálvária, amikor jómagam is rákényszerültem hogy $10… sőt 40 dolláros mining fee társaságában utaljak Bitcoint, de ez az időszak… köszönhetően a SegWit adaptációs rátának immáron igazoltan véget ért. Az egész tavaly őszi és téli időszakot annak tudatában kellett végig blogolnom, hogy folyamatosan kaptam minden forrásból (itt a blogon is…), hogy a SegWit nem jó semmire, a SegWit nem skálázási megoldás és csak a Blockstream hatalomátvételi kísérlete. Nos, mint a fenti ábrából is kiderül ezen állítások közül legalább egy biztosan megcáfolható, a SegWit protokoll igenis komoly skálázási megoldás és a jelenlegi stabilan átlépett 35%-os adaptációs rátája alapján komoly szerepe van abban, hogy a Bitcoin hálózat tudja kezelni a terhelési peekeket. Kerek két hónapja nem történt olyan eset, amikor a hirtelen jelentkezett terhelést ne lenne képes lekezelni a rendszer átlagosan néhány óra alatt.

A blokkok hatékony kihasználtsága szempontjából az egyik leginkább releváns mérőszám az outputok száma, ami egy blokkra jut:

Jól látható, hogy a közel két hónapos Csipkerózsika álom után újra elindult a hálózat érdemi terhelése és immáron a tavaly októberi szinten tart. Az onchain tranzakciószám (output) növekedéssel párhuzamosan jelentősen emelkedtek a tőzsdei volumenek is. A február-márciusi 4-6 milliárd dolláros napi Bitcoin volumenek után az elmúlt napokban a legnagyobb kriptovaluta napi volumene már stabilan 7 és 10 milliárd US$ körül mozgott.

Hogy mennyit hoztak a sokat kritizált fejlesztések (SegWit, batching, Lightning Network)? Elég csak ránézni a Bitcoin mempool tavaly októberi és az idén április-májusi állapotára: (-link-) A különbség szabad szemmel is látható.

36 Comments

Mit mutatnak a számok?

  By , ,

Bár az elmúlt időszak kétségtelenül bebizonyította, hogy a technológiai szintű számoknak vajmi kevés köze van a valós piaci mozgásokhoz, mindettől függetlenül persze érdekes lehet időről-időre rápillantani a releváns mérőszámokra, hiszen ha a prompt piaci helyzetre nem is igazán hatnak, de a technológia igencsak befolyásolhatja egy jövőbeli piaci hatás lefolyását (lásd a 2017. év végi árfolyamrobbanás mellékhatásaként kialakult transaction fee krízist, amit sokan félreértelmezve az árfolyamzuhanás egyik okaként aposztrofáltak). Szóval miközben vadul folyik éppen az ILK tokenek smartcontractjának sütése (lásd mellékelt képet…) úgy döntöttem, hogy készítek egy összefoglalót azokról a bizonyos technológiai számokról, amik oly sokszor kerültek elő érvként vagy éppen ellenérvként az elmúlt hónapokban. Jó szokásomhoz híven természetesen most is koncentrálnék a Bitcoinhoz kapcsolódó számokra, hiszen továbbra is (egyre inkább nagyobb meggyőződéssel) vallom, hogy a kriptopénz termékosztálynak az ‘arany-‘sztenderdje a Bitcoin és egy jó ideig elképzelhetetlennek tartom, hogy komoly kihívója akadjon.

A tavalyi év talán legnagyobb lutrija az a bizonyos SegWit adaptációs ráta volt, ami  során félelmetes mennyiségű FUD került elő. Ezek lényegében egyfajta kartelgyanús ügyletet véltek felfedezni a SegWit2X előkészítése, majd bukása és ennek kapcsán a SegWit protokoll adaptálásának halogatása kapcsán. A helyzet mára persze sokat javult. A legtöbb értelmes platform és exchange már elérhetővé tette a SegWit protokollt, melynek adaptációs rátája ennek megfelelően rohamosan gyarapodott. A stabilan 30% feletti ráta komoly fricska az ellenérdekelt tábor számára, akik az egész utolsó félévet azzal töltötték, hogy az alacsony SegWit adaptációs rátán élcelődtek:

Folytatás…