Search Results for: lightning

Lightning Network kibeszélő

Egyik nagyon kedves olvasó fogott tollat és írta le mindazon kérdéseit a LN kapcsán,  amik éppen furdalták az oldalát. Próbáltam a lehetőségeimhez mérten a legjobb válaszokat adni.

mesélsz arról, hogy miért nem fognak nagy centralizált hubok kialakulni?

Egy layer2-es routing rendszer esetén ez elkerülhetetlen. Már most is vannak nagy hubok és még több lesz. Az internet maga is úgy épül fel, hogy hatalmas hubok vannak rajta. A lightning networkhöz hasonló hálózatokban, ahol fizetni kell egy-egy csatornáért (lásd internet csatlakozás analógia) logikus, hogy mindenki próbál a legoptimálisabb és legolcsóbb költségek alapján csatlakozni. Az LN annyival liberálisabb, hogy a fizikai lokációd nem kontrollál semmiben. Nyugodtan tudsz csatornát kiépíteni bárhova, ha szeretnél. De eltértem az alap kérdéstől: A lényeg, hogy minden layer2-es routing rendszerben könnyedén tudhatsz nagy hubot építeni. Mivel azonban a hálózaton átmenő tranzakciók teljesen rejtettek, így fogalmas sem lehet arról, hogy egy nagy hub valójában mekkora részét fogja le a valós hálózati forgalomnak.

mesélsz arról, hogy ezek a nagy hubok szerinted miért nem lesznek cenzurázhatóak? és miért nem lesz szét KYC-zva az egész?

Miért ne lehetnének cenzurázhatók? Bárki dönthet már most is úgy, hogy nem fogad el csatorna nyitást bizonyos partnerektől. A jó hír azonban az, hogy a hub nem egy tűzfal, hanem csak egy átjáról. Ha valóban egyetlen hub is úgy döntene, hogy vállogat a csatornák között, vagy egyszerűen csak KYC-t ír elő, abban a pillanatban a kutya sem használná azt. Senkit nem lehet kényszeríteni arra, hogy kötelezően használjon egy hubot. Ugyanígy a channel discoveryből is kizárásra kerülnének az ilyen hubok, de erről később.

mesélsz arról, hogy az utca emberét hogy fogd onboardingolni a LN-re? (maximum olyan bonyolult lehet, mint most letölteni egy Myceliumot és használni)…

Nézz utána a jelenlegi mobilos LN klienseknek. Bár a legtöbb gyerekcipőben jár, ám az összes deszkamodellből látszik, hogy az egyirányú csatornák onboardingja (tehát ha vásárolni akarsz) pofon egyszerű lesz. A kétirányra, meg ott vannak/lesznek a watchtowerek.

mesélsz arról, hogy a LN hogyan akadályozza meg, hogy új feature-öket vezessenek be nagy hubok anélkül, hogy az átmenne a konszenzus mechanizmuson?

Nincs konszenzus mechanizmus. Ez layer2, ez itt már az üzleti alkalmazási layer. Egy hub tetszőleges új featuret bevezethet, ami vagy izgalmas lesz a felhasználóknak és becsatornázzák vagy sem. A layer2 nem újkeletű dolog és nem is a lightning networkkel jelent meg. Az összes exchange layer2-es implementáció, az összes custodial wallet service layer2-es szolgáltatás. Hol van konszenzus az exchangek között? Miért is lenne?

mesélsz arról, hogy ha a Core mese szerint “a bányászok összeálltak, hogy szétspammeljék a hálózatot, hogy kimaxolják a profijtaikat” – akkor ezen gondolatmenet mentén miért nem tudnak a nagy hubok összeállni (akik nélkül nincs likviditás), hogy az egekig emeljék a fee-ket kartellben, vagy bevezessenek olyan feature-öket vagy korlátozásokat amelyek a felhasználók érdekeit sértik?

A bányászokkal ellentétben a hubok nem tudják monopolizálni a layer2-őt. Bárki bármikor meg tud kerülni egy hubot és ha lényegesen olcsóbb a feeje és van is hozzá likviditása, akkor rajta fog átáramlani a forgalom, de megteheti azt is, hogy nem nyit másfelé kétirányú csatornát, ilyenkor boldogan ellehet a nagy hubok mellett. Ezt egyébként januárban megnéztük, amikor összeálltunk néhányan M.o.-n hogy szétteszteljük az akkor még nagyon béta állapotban lévő LN-t. Teljesen nonszensz a feltételezés, hogy egy gráfban létezhetnek monopólium pontok.

mesélsz arról, hogy hogyan tud megmaradni a multi-hop routing úgy, hogy közben az anonimizálást is megtartjuk, és nem kell attól félnünk, hogy tulságosan centralizálódna az egész 3 bazi nagy hubban?

Jelenleg van kb 2740 aktív publikus LN node, ezek között van majd 12.500 csatorna. Mindebben egyelőre a jelenleg létező bitcoin mennyiség mindösszesen 6,28 milliomod része van lockolva. A hálózat immáron háromnegyed éve aktívan működik és egyelőre semmilyen jelét nem lehet látni annak, hogy a centralizáció (3 nagy hub elv) felé haladna a történet. De ahogy már oly sokszor leírtam: A nagy hub semmit nem nyer, valójában csak baromi sok lóvét belockol a baromi sok csatornájába, amin keresztül kénytelen near zero fee-vel szolgáltatni, hiszen ha elszállna vele a ló, akkor a routing simán kikerüli és más hoppokon halad tovább. Ha valaki nagy pénzt akar keresni az LN-en az nem abból tudja most ezt megtenni, hogy nagy hubokat épít, hanem úgy, hogy létrehoz egy saját LN nodeot, ami mögé lerak egy új szolgáltatást, amit mindenki használni akar. Mivel az adott szolgáltatást csak az ő saját nodeján keresztül lehet elérni, ezért olyan fee-t állít be amit akar, de ez ilyenkor az ő saját szolgáltatása.

Ezt szintén kipróbáltuk január-februárban. Izgalmas játék megpróbálni beállni a nagyobb hubok közé és elkapni a forgalom egy részét.

Az anonimitásos, multi-hop routing kérdésed nem is értem. Az LN onion routingot használ. Én magam üzemeltettem nem kevés ideig LND nodeot. Szétszedtem számos alkalommal, mert kiváncsi voltam, hogy mennyire tudok belenyúlni egy-egy átmenő tranzakcióba (ügyesen sikerült is örökre belimbóznom 0.0017BTC-t egy ilyen kísérlet során). Az átmenő invoiceokból semmit sem tudok megfejteni, hiszen nem rendelkezem a preimage adattal. A routing során pedig csak annyit kapok, hogy “van-e likviditásom elküldeni X összeget Y irányba”. Nem ismerem a forrást és a célt sem. De ezek egyébként mind logikusan következnek az onion routingból.

mesélsz arról is, hogy miért csak az a két választási lehetőségem van, hogy saját LN node-ot üzemeltetek, ahol folyamatosan online van a privát kulcsom – ahhoz is, hogy fogadni tudjak pénzt(!!!) – vagy rábízom ezt a profi szolgáltatóra? mert akkor ott vagyunk, hogy létrehoztunk egy bankrendszert a trustless Bitcoinra…. Erről mesélsz, hogy szerinted miért ez a szép új jövő? Én nem szeretném sem online tartani a privát kulcsaimat (és baszódni a node fenntartásával), sem nem szeretném egy Bitcoin bankra rábízni… Mesélsz arról, hogy milyen opcióm van, mint Bitcoin early adopter?

Nincs egyéb opciód. Ez egy layer2-es service. Vagy saját nodeot hozol létre, ahol nyilván minden trazakcióhoz kell a privát kulcs, hiszen folyamatosan alá kell írni breach remedy/commitment tranzakciókat. Ez a működési elve. Ezt vagy te csinálod egy saját nodedal, vagy egy custodial payment channel servicere bízod. Alternatíva persze van, természetesen a watchtowerekkel és a breach remedy tx-ekkel megoldható a középút is, de mivel erre külön rákérdeztél később, ezért erre ott fogok válaszolni.

Mesélsz esetleg arról, hogy hogyan fognak csatornát nyitni több millión 4m BW-es megfojtott blockchainnel?

A BW itt mi akar lenni? 4MB SegWitre (SW) gondolsz? Nyilván pont úgy fognak nyitni több millióan LN csatornákat, ahogy most több millióan tudnak trazaktálni egyszerre –> Sehogy.

Mesélsz arról, miért érdemes magas bányászköltséggel ($50+ fee-ket szeretnének látni a Core devek) mikrotranzakciókhoz csatornát nyitnom?

Miért nyitnál? Pont ez az egyik value-added funkciója a L2-nek, hogy levedd a terhelést a layer1-ről és ne legyen 50 dolláros fee.

Mesélsz arról, hogy mekkora likviditás kell ahhoz, hogy egy átlag valakinek legalább a félhavi fizetése ezen keresztül menjen, és legalább 10 millió ilyen embert kiszolgáljon az LN?

Ehhez 10 millió ember átlag fizetésének a fele kell egészen pontosan. Pontosabban annál némileg több, hiszen van egy minimális fee is.

Mesélsz arról, hogy az LN channel state tábla hogyan nézne ki az előbbi esetben a gyakorlatban?

Az LN channel state tábla soha sem a teljes hálózatot tartalmazza. Már idén év elején is, amikor még alig volt néhány száz node és 2-3 ezer channel, akkor is a legtöbb időpillanatban a hálózatnak egy kicsi részét láttuk csak. Az LN egy saját network hirdetési protokollt használ, ahol induláskor fogalmad sincs a hálózatról, ha felveszel peernek egy másik nodeot, akkor el fogod érni azokat a nodeokat és csatornákat, amikre ő rálát. Majd innentől szépen halad tovább a discovery protokoll és mindig csak annyit látsz amennyit el tudsz érni. A channel state tábla nem tud végtelenre nőni, hiszen maximalizálva van a hopok száma amennyit be tudsz járni.

Mesélsz a watchtowerekről?

A cikk második fele sajnos elveszett néhány hülye smile karaker encodeolása miatt, amibe rendszeresen belehal a wordpress… Pedig olyan lelkesen megírtam az egészet… To be continued, ahogy lesz újra erőm nekifogni…

Lightning Network – visszapillantás és összegzés

Az elmúlt két hónapban igen sokat foglalkoztam és írtam is a Lightning Networkről. Talán időszerű most röviden összefoglalnom az eddigi tapasztalatokat, mivel arra jutottam, hogy egy rövid időre félrerakom a témát és az LN helyett egyéb technológiákra fókuszálok.

Ami mostanában ismerkedik a Bitcoinnal, annak egy nagyon gyors összefoglaló minderről.

A Lightning Network lényege, hogy payment channeleken keresztül tegye lehetővé a blockchain alapú kriptopénzek skálázási (párhuzamos tranzakciószám) és egyéb (pl. privacy) problémáinak orvoslását. Akit ennél mélyebben érdekel, annak belinkelem a téma kapcsán készült cikkemet, aminek alapját a január elején tartott Blokklánc Műhelyes előadásom adta. (-link-)

Kezdeném is gyorsan egy rövid körképpel:

Folytatás…

Cseperedő hazai Bitcoin (mainnet) Lightning Network konglomerátum

Napról napra egyre több hozzám hasonló vakmerő (#reckless) őrült dönt úgy, hogy a deszkamodell LN implementációkra idejét és vagyonát rábízva vág bele az éles tesztelésbe. Legjobb tudomásom szerint nem kevesebb mint négy hazai lightning network node üzemel már. Ebből biztosan kettő lnd (Lightning Lab) és egy c-lightning (Blockstream), a negyedikről (COINMINER.SPACE) nincs implementáció-információm. A csatornák kapcsán igen vadnyugati módszerekkel biztosítunk folyamatos likviditást, de ezek ellenére sem tudunk komolyabb fennakadásokról eddig (egyedül Krisznek sikerült egyszer valami nagyon fura állapotba hoznia egy csatornát, ami miatt néhány óra kellett, mire újra visszakapta a pénze feletti kontrollt).

Az egész hálózat egyébként igen komoly ütemben növekedik. Ma már átlépte az összes csatornában lockolt vagyon mennyisége a 3BTC-t és a 200 aktív node határ átlépése kapcsán is.

Bár én a magam részéről továbbra sem javaslom, hogy bárki is mainneten funoljon, de ha valaki olthatatlan vágyat érez erre, az a következő connection stringgel tud kapcsolódni az ln.variance.hu hub-hoz:

033abe908878ac00c1e916face972331b3a6e3ba4e587c95efec3c76e3ee339c82@34.242.65.85:9735e

Néhány praktikus tanács azoknak akiknek vakmerősködni támad kedvük:

  • Az elmúlt napokban drasztikusan esett a mempool terheltsége, ezt azonban még nem tudták lekövetni a fee estimation algoritmusok. Éppen ezért erősen javaslom az openchannel és a closechannel parancsoknál (lnd impl) a –sat_per_byte paraméter kézi beállítását. Nekem enélkül 30k sat körül akar miner fee-t fizetni, kézzel beállítva pedig 2400 sat (19 sat/b) körül boldogan nyitja/zárja a csatornákat max 2-3 blokkon belül.
  • A nagy csomópontok igen terheltek. Eleve nincs sok értelme ezekhez kapcsolódni, ha már 30-an vannak oda kapcsolódva. Ezt külön alátámasztja, hogy nekem pl rendszeresen kerülnek a nagy hubos csatornáim false státuszba a kapcsolatok lebontása miatt. Ha false statusban lévő csatornát akarsz lebontani (close channel), akkor előbb mindképp kapcsolódj újra (connect), ellenkező esetben végig kell várnod a forced close penality-t.
  • A c-lightning implementáció esetén (feltehetően biztonsági okokból) alapértelmezetten a base_fee értéke 546.000 sat. Ennek megfelelően az ilyen csatornákon kb sosem fog routeolódni semmi, ráadásul ez a basefee a saját vásárlásaidhoz is hozzáadódna, ergo amíg ezt nem állítod át, addig nem nagyon fogsz tudni tranzaktálni. Eddigi visszajelzések alapján ezt az értéket csak parancssori beállítással lehet átállítani a c-lightning implementációban.
  • Nem úgy az lnd-ben, ahol könnyedén tudod átállítani a következő paranccsal: (itt az alapértelmezett base_fee 1000 sat, amit szintén érdemes mérsékelni)
    lncli updatechanpolicy –base_fee_msat 1 –fee_rate 0.000001  –time_lock_delta 144 ch_point

Eddig a tech rovat… Akkor, most térjünk át a konspirációs rovatra… Fura konstellációt vélnek sokan felfedezni a mempool terhelétségének csökkenése és a Lightning Network mainnet megjelenése között.

Persze nem feltétlenül érdemes démonokat kergetni, nyilvánvalóan azért történt itt más is a Lightning Network megjelenése mellett. Pl alig egy hónap alatt megfeleződött az egy érmére jutó Bitcoin árfolyam, ami minden bizonnyal sokaknál beindította a HODL faktort. Az alacsony árak ellenére inkább pihennek a Bitcoin érmék a cold walletekben, mintsem hogy pörögnének a tőzsdéken. Ezen feltételezésnek persze ellentmond az a tény, hogy a tőzsdék összesített napi volumenadataiban ezen visszaesésnek nyoma sincs. A decemberi átlag 15 milliárd dolláros napi forgalomról igaz visszacsorogtunk 10-11 milliárdra az elmúlt néhány napban, de vegyük figyelembe, hogy mindezen idő alatt az árfolyam is megfeleződött, tehát a fajlagos hálózati terhelésben ennek nem kellene megnyugvásként megjelennie.

Folytatás…

Beszélgessünk még egy kicsit a Lightning Networkről…

Tudom sokatoknak már a könyökén jön ki az LN, de a jelek szerint mégis szükséges és érdemes is beszélni róla. Főleg, ha azzal szembesülök, hogy a blog egyik legrégebbi aktív követője is a sötétben tapogatózik. Ezek szerint messze nem végeztem még teljes munkát a LN evangelizációja kapcsán. Az alábbi (minap) született hozzászólás ösztönzött, hogy elkészüljön ez a post:

Lightning Network:
Jól értem, hogy igazából már működik, megy, használható?

Amit össze tudok rakni infót:
– Mainneten kint van, bárki futtathatja – ha van bátorsága
– Bátorság kell hozzá, mert nincs még agyontesztelve, így simán benyelheti a rajta levő pénzt
– Nem egy implementáció van, hanem három – ezt nem értem, hogyan lesz akkor “egy” LN. Vagy mindegy? Egymással kompatibilisek? Aztán mindenki azt használja, amelyik szimpatikusabb?
– Nincs “hivatalosa release date”, hiszen már kint van és szép lassan elkezd terjedni.

Izgalmas év lesz az idei (is).

Előbb gyorsan tisztáznám a félreértéseket:

  • A Lightning Network már nagyon régóta a mainneten volt teszt jelleggel és most is leginkább ilyen állapotban van kint, azonban senki és semmi nem tudja befolyásolni annak a terjedését, tehát nem meglepő hogy néhány lelkes pioneer már elkezdett rá éles szolgáltatásokat építeni.
  • A cikk írásának a pillanatában 48 aktív LN node található a mainneten, melyek között 76 csatorna létezik. Ezek összesített kapacitása 0.881 Bitcoint (kb 10k dollár jelenlegi árfolyamon)
  • Nem három implementáció létezik csak, hanem ennél sokkal több. Az implementációk alapja a LN whitepaperből készült specifikáció: Basis of Lightning Network (BOLT), mely egy 11 fejezetes részletes specifikáció, hogy miként kell LN implementációt készíteni.
  • A három leginkább elterjedt implementáció (lnd, c-lightning és a eclair) teljes mértékben interoperábilis, tehát ezek képesek egymással stabil kapcsolatokat létesíteni. A mainneten jelenleg mindhárom implementáció stabilan működik egymással.
  • A különböző implementációk oka nagyon egyszerű: független fejlesztőcsapatok kezdték el anno implementálni a saját LN elképzelésüket. Ez a fajta függetlenség a garancia arra, hogy nem egy centralizált maszlagot kapunk amit tetszőleges pillanatban tud bárki befolyásolni, hanem mindig megmarad a garancia arra, hogy az LN egy ugyanolyan független és érdek nélküli rendszer marad mint maga a Bitcoin.
  • Az LN underlying technológiái már régóta benne vannak a Bitcoin protokollban, a szükséges funkciók (HTLC, multisig wallet, stb.) már évek óta használt technológia, nagyon sok aktív payment channel létezett már eddig is. A technológiához szükséges utolsó mozaik maga a segwit protokoll volt. Most, hogy végre bekerült a hivatalos bitcoin core implementációba is a segwit támogatás, így teljesen logikus, hogy pillanatok alatt elkezd gyarapodni a mainnet LN hálózat.
  • Az LN olyan szinten van agyontesztelve, ahogy kb eddig semmi nem volt agyontesztelve a Bitcoin történelmében. Talán csak a SegWit tesztelése összemérhető az LN-nel. Mindkét technológia nagyon durván nyúl bele a settlement layerbe, így ezek tesztelése létszükséglet, hiszen itt szó szerint pénzzel játszunk.
  • Benyelni semmilyen pénzt nem tud az LN hálózat. A kockázat más rétű ennek kapcsán. A felek felépítik a csatornáikat, majd azokat karbantartják, de annak változásait nem küldik be a blokkláncra (onchain). A pénzbeli kockázat ezen offchain karbantartásban rejlik csak jelenleg. Ugyanaz a kockázat létezik jelenleg, mint amilyen kockázattal maga a Bitcoin rendelkezett 2009-ben. Akkor még senki nem bízott abban, hogy itt valóban nem tudnak coinok elkeveredni, avagy valóban nem lehet double-spendingelni. Voltak is bőven korai bakik, amikből akár anyagi károk is keletkeztek. Ugyanezen anyagi kockázat létezik az LN kapcsán is. Előbb pici szereplők fognak megjelenni az LN-en és árulják majd a filléres portékáikat, ahol nincs lényei nagy veszteség egy tech probléma miatt, majd ahogy bizonyít (és fejlődik a technológia) úgy fognak megjelenni az egyre nagyobb szereplők is.

Némi resource azoknak, akiket a leírásomon túl is érdekel mindez:

Most, hogy ezeken túl vagyunk egy régebbi adósságomat is törleszteném. Ígértem, hogy megosztom a néhány hete megtartott Lightning Network Unchained előadásom prezentációját és ha már megteszem, akkor hozzáfűznék némi magyarázatot is a slideokhoz:

Folytatás…

Lightning Network: élő demó ma este!

Ma este (dec 29) 18:30-tól tart újabb klubestet a Blokklánc Műhely, melynek keretei között mesélni fogok a Lightning Networkkel kapcsolatos tapasztalataimról és élőben be is fogom mutatni annak működését. Akit nem csak, hogy érdekel ez a téma, de akár üzletileg is lát benne fantáziát, annak ott a helye. (Minden szabad hely elkelt!)

Az eseményre korlátozott mennyiségű extra férőhelyet tudott biztosítani a Műhely, ezért annyit kérnék, hogy aki biztosan tudja, hogy el tud/akar jönni, az minél hamarabb dobjon egy emailt az info kukac variance pont hu email címre “LN demo” tárgy megjelöléssel. Miért fontos nekem személy szerint a mai előadás és miért örülök, hogy ez pont a Blocklánc Műhely keretei között tudom megtartani? Akinek megvan esetleg még – a plakátkampánynál is felhasznált üzenet –  “Te már érted a Bitcoint?” című cikkem, az talán emlékezhet benne arra a szakaszra, amit jómagam személyes küldetésemként (crypto-bakancslistámként) soroltam fel. A felsorolás a “Mi kell ahhoz, hogy Magyarország méltón vegye ki a szerepét ebből a kulturális és pénzügyi forradalomból? ” gondolat alatt futott és sok egyéb cél között tartalmazta a következőt is:

Kellenének persze még további szakmai szereplők is, fog kelleni például hazai lightning network hub, kellenek mobilapp fejlesztők és számos egyéb technológiai fejlesztők.

Az eseménynek különös apropóját adja, hogy nemrégiben megtörtént az első éles (mainnet) payment channelen keresztüli (LN) vásárlás, amihez az infrastruktúrát a Bitrefill biztosította. A Bitrefill csapata mobil telefonos top up szolgáltatást biztosít Bitcoinon keresztül. Nyilván számukra is komoly üzleti gondot okozott a Bitcoin rohamosan emelkedő tranzakciós díja és a hálózat kiszámíthatatlansága, de ahelyett, hogy ezen siránkoztak volna hónapokon keresztül és a csapból is a “fúj-fúj BsCore” propagandát nyomták volna (nomeg a “akkor megyünk Bitcoin Cash-re” szöveget). Szóval mindehelyett full time fejlesztőt raktak a Lightning Network projektre, aki folyamatosan együtt dolgozva a LND csapattal (Lady Stark és roasbeef) mára összehozta az éles payment channelt, amin keresztül egyébként ki is fizetett egy éles feltöltést. Így is lehet… Minderről prezi:

Akit érdekel ez a téma és lát benne fantáziát, az mihamarabb jelezze részvételi szándékát, a mai rendezvényre

Aki nem tud/akar eljönni, de érdekli mindez annak pedig alább kigyűjtöttem a Lightning Network témában megjelent írásaimat:

Lightning Network: Mi fán is terem?

Az elmúlt egy hetet (karácsony ide, karácsony oda) a bejglizabáláson és a nagycsaládi ebédelésen túl lényegében a Lightning Networkkel töltöttem. Maga a Lightning Network (továbbiakban LN) egy olyan jövőkép, amivel kapcsolatban perpillanat két táborra szakad a közösség: vagy nagyon imádja és az egyetlen tiszta jövőt látja benne (én személy szerint ugye ezt a tábort erősítem), vagy nagyon utálja és csak a népbutítást és a nagybankok hatalomátvételét vizionálja ennek kapcsán. A két csoportban – tisztelet a nagyon kicsi kivételnek -, egyetlen dolog közös: lényegében fogalmuk sincs arról, hogy mit is imádnak, avagy éppen utálnak. A brutálisan szélsőséges politikai megosztottság nem véletlen, hiszen az LN egy olyan szintű protokollt hoz el, ami nagyon erősen rajzolhatja át az erővonalakat a Bitcoinhoz kapcsolódó üzleti vállalkozások között. Ezért ezen körök mindent megtesznek azért, hogy minél inkább befolyásolják a közösségeket. A két kezemen sem tudom megszámolni, hogy csak az elmúlt egy hónapban mennyi olyan megtévesztő propagandavideót és leírást láttam/olvastam, ami a nagybanki befolyásolástól egészen a decentralizáció teljes összeomlásáig mindent belevizionált a Lightning Networkbe.

Mindenképp fogok a közeljövőben egy mythbuster cikket is írni ezekről a bizonyos politikai agymenésekről, de ebben a cikkben most arra koncentrálnék, amit – reményeim szerint – legtöbben vártok: Mi is az az LN és miként is működik? Az elmúlt fél évben már többször is beígértem ezt a cikket, de eddig nem volt elég időm, hogy a mélyére ássak. Szerencsére az ünnepi hangulat azonban megteremtette az ehhez szükséges időt is.

Kezdeném talán egy nagyon gyors fogalomhatározóval. Ennek első pontját lopnám is a tegnapi postomból:

  • Az LN a korábban már sokat emlegetett layer2-es skálázási implementációja a Bitcoin (és Litecoin) protokollnak, ennek volt az egyik fontos előfeltétele az a bizonyos SegWit protokoll implementáció (Nem a SegWit2X… az egy másik történet…)
  • Az LN nodeok egymás között egy- vagy kétirányú csatornákat hoz létre, mely csatornák között routing protokollt működik. Nagyjából úgy érdemes elképzelni az LN-t mint magát az interneten, csak itt adatkapcsolatok helyett pénzügyi műveletekre épül rá a protokoll. Az adatok helyett/mellett itt pénz áramlik minden aktív csatornán.
  • Mindez úgy, hogy a csatorna változása nem kerül onchain propagálásra, tehát nincs confirmation várakozás, nincs mempool és nincs mining fee sem.
  • Az LN nem bitcoin specifikus történet. Bármilyen blockchainre ráhúzható, bár a szó szerinti implementációnak szükséges előfeltétele a SegWit, de “from-scretch” ez megkerülhető.
  • A jelenlegi tervek és állapot szerint 2018 igen korai szakaszában az LN elérhető lesz az éles blockláncokon is. Jelenlegi információk között a Litecoin (LTC) fog kapni teljes értékű LN-t (Litening néven fog ott futni), de perpillanat azt sem lehet kizárni, hogy a Bitcoin hálózaton is egyszerre fog indulni az éles szolgáltatás.
  • Apró érdekesség, hogy a LND egyik vezető fejlesztője (@roasbeef) néhány hete már nyitott egy kisebb payment csatornát a Bitcoin mainneten teszt jelleggel, ahol már valós Bitcoinnal “tesztelnek”. Szóval ennyire a kiadásközeli állapotban van az LN.
  • A LN nem egy termék, hanem egy specifikáció, aminek számos implementációja ismert. Ezek közül a legnagyobb felhasználói bázis az lnd, eclair és a c-lightning köré összpontosul. Ezek kompatibilitását folyamatosan tesztelik (-link-), mely tesztek november közepe óta már 100%-os kompatibilitást mutatnak.
  • Az LN filozófiája nagyon egyszerű: Építs fel egy vagy több LN node/hub felé payment channelt, amiken keresztül már off-chain tudsz költekezni és/vagy pénzt fogadni, sőt ha két irányú csatornát építesz fel, akkor akár fogadni is tudsz azon keresztül bitcoint.
  • Az LN implementálásához a stabil node kódokon kívül nem kell SEMMI. Nem kell se hardfork, se pedig softfork. A protokoll működtetéséhez szükséges minden előfeltétel ott van már az összes Bitcoin node kódbázisában.

Na ez így leírva nagyon egyszerű és még talán logikus is, de… mi a francot is jelent ez??? Nézzük mire jutottam:

Folytatás…

Bitcoin skálázhatóság: Lightning Network VS. 0-Confirmation

Kibújt végre a szög a zsákból. Hetek óta készültem írni egy postot arról, hogy miként is képzeli el a két véglet (Bitcoin és Bitcoin Cash) a skálázás mellett a gyors tranzaktálást, de amíg nem állt össze minden részlet, addig nem akartam erről postot írni. Ma végre kikerültek a hírek, amire a Litecoin csinált is egy 26%-os rallit. Még július elején értekeztem egy sort arról, hogy a bitcoin skálázási csetepatéjából miként tud nevető harmadikként kijönni győztesnek a Litecoin. Előszóként annyit, hogy ez a post még tegnap este kellett volna, hogy kipublikálódjon, de a cikk megírásának kellős közepén eldőltem a fáradtságtól, uhogy csak ma reggel tudtam befejezni, emiatt nézzétek el, hogy a cikk felében még a tegnap esti állapotokra utalok.

Miért is kerül most itt szóba a 0-confirmation, ami ugye a Bitcoin Cash “csodafegyvere”, hiszen a Bitcoin Cash meghalt, eltemettük, nincs is már benne block és különben is… Azért, mert PONT a 0-confirmation miatt nem érdekel senkit az, hogy van-e block (mondjuk óránként 40 db) vagy éppen nincs fél napig egy darab sem.

Miért who cares az, hogy nincs akár fél napig új block a Bitcoin Cash láncon és mi is az a 0-confirmation? Alapvetően (lásd Satoshi vision) úgy lett tervezve a bitcoin, hogy egy tranzakció onnantól biztosított, hogy bekerül a mempoolban, hiszen ami ott van az szent és sérthetetlen és biztosan be fog kerülni egy új blockba hamarosan. Majd előkerült a probléma, hogy a mempool bizony folyamatosan betelik, sőt túltelítődik ami miatt egy-egy tranzakcióval akár timeoutolódhat is, ilyenkor az kitörlődik a mempoolból és az tranzakció forrása (UTXO) újra felhasználhatóvá válik. Ez a timeout eredendően egyébként 3 nap volt. A mempool telítődése miatt azonban két workaround is bevezetésre került:

  • A mempool timeoutot 2 hétre emelték.
  • Implementálták az RBF-et (azaz Replace by Fee) módot.

Ebből a második pont miatt szűnt meg a 0-confirmationnel szembeni bizalom az eredeti bitcoin blockláncon valamikor 2013 körül:

Folytatás…

Lássuk mi is van a Bitcoin mögött!

Mit is jelent a gazdasági- és a mögöttes érték a kriptoeszközök esetén, mennyire spekulatív, avagy mennyire ponzi-jellegű is ez a bizonyos érték. Az előző cikkem a blogon nem véletlenül szólt a hitelpénzekről és az egész hitelintézményi háttérről, hiszen sajnálatos tény, hogy ma a legfiatalabb generációk ugyan már az anyatejjel szívják magukba a iPad és egyéb táblagépek készségszintű használatát, azonban ugyanezen csatornákon sajnos a pénzügyi kultúra nem áramlik hasonlóan… tegyük a kezünket a szívünkre, ennek oka igen prózai: amit nem tudunk az nehéz átadni…

Aki viszont veszi a fáradtságot, utánanéz és megérti a pénzügyi rendszer működését, az onnantól másképpen tud tekinteni az olyan fogalmakra, mint pl. az infláció, tőke, kötelező fedezeti ráta… vagy akár arra, hogy most miért is kell 320 forint felett lennie egy eurónak és miért is mondja azt Varga miniszter úr, hogy nem kell menni külföldre nyaralni, akkor nem fog fájni a magas euróárfolyam.

Mindezek fényében viszont teljesen jogosan feltehető a kérdés: mégis mi van a Bitcoin mögött? Ez tényleg csak egy piramisjáték, csak puszta spekuláció, amit csak a folyamatosan beáramló új pénz tart életben és növekedési pályán?

Amit már biztos minden olvasó tud az az, hogy a Bitcoin egy teljesen önálló ‘pénzeszköz’, ami a hazai jegybank állásfoglalása alapján a “fizetésre használható virtuális eszköz” kategóriába esik. (forrás: -mnb állásfoglalás- IV. pontja). Ezen túl, az MNB konkrétan el is helyezi a Bitcoint a fizetési eszközök kategóriájában:

A Bitcoin vonatkozásában a klasszikus értelemben vett pénz kibocsátásról nem beszélhetünk, mivel a Bitcoinok egy informatikai megoldás útján jönnek létre. Az elektronikus pénz, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fogalmába így a Bitcoinokat nem lehetséges besorolni, tekintettel arra, hogy a Bitcoinokkal a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pmt.) szerinti fizetési megbízás nem tehető. Az MNB hangsúlyozni kívánja továbbá, hogy a Bitcoin kibocsátója nem egy konkrét intézmény – a felhasználók közössége sem tekinthető kibocsátó intézménynek –, mely tények ugyancsak azt támasztják alá, hogy a Bitcoin és a Fizetésre Használható Virtuális Eszközök nem tartoznak az elektronikus pénz, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kategóriájába.

Hogy pontosítsam magam: elhelyezi úgy, hogy nem tartozik bele ebbe a kategóriába, sem a Bitcoin sem semmilyen más hasonló célú kriptoeszköz.

A mögöttes érték

Reményeim szerint az olvasó számára napnál világosabb, hogy valójában mindennek az értéke relatív, minden annyit ér amennyit adnak érte. A jegybankok ádáz harcot vívnak a saját nemzeti valutájuk értékének védelme érdekében, de összességében mégis kijelenthető, hogy ezek értéke leginkább az adott valuta mögött álló gazdaság teljesítményén múlik. Ezt hazánk lakossága vastagon megtanulta, amikor a legutóbbi pénzügyi válságnál a svájci jegybank elvágta az árfolyamkötést az euró és a svájci frank között, minek hatására az egekbe szöktek a hazai devizaalapú lakástörlesztőrészletek.

Mindezen logika alapján adja magát a válasz, hogy a Bitcoin mögött a bitcoinra mint devizára épülő gazdasági teljesítmény adja. De egyáltalán létezik ilyen? Léteznek olyan vállalkozások, amik gazdasági tevékenységükkel a Bitcoin értékét növelik?

Folytatás…

Konszenzus vs. hatalom

A Bitcoin mint önállóan és mindennemű governance nélkül létező autonóm pénzügyi rendszer folyamatosan támadásoknak van kitéve. Legutóbb épp a mai napon kellett egy potom 40 millió dolláros támadást túlélnie, aminek a tétje az a bizonyos “immutability”, azaz manipulálhatatlanság/módosíthatatlanság volt. Potom 7000 bitcoint loptak ma el a Binancetől, mely egy összehangolt támadás eredménye, ahol ügyfelek API kulcsainak segítségével raktak össze egy nagyobb rablást a támadók. A biztonsági incidens során a Binanceben felmerült, hogy a nagyobb bányászok bevonásával egy rollbacket hajtatnak végre, amivel visszacsinálják a kérdéses kiutalást, melynek már a felvetése is azonnal komoly felháborodást okozott a közösségben. De ne szaladjunk ennyire előre…

Folytatás…

A Google nyomott egy *micdrop*-ot…

A mai napon komolyabb népünnep alakult ki a crypto szcénában annak okán, hogy a Google mobile keyboardon (android alap és iOS hozzáadható keyboard) a pénznemek között megjelent váratlanul a Bitcoin szimbólum is.

#Update: Idáig tartott a cikk tudományos ismeretterjesztő szakasza… innentől pedig következik a szórakoztató fakenews szekció, amit spec én is jól bekajáltam…

Ennek okán a nép egyszerű gyermeke, a clapping mágus Vitalik mester, a méltán népszerű Ethereum platform atyja úgy döntött, hogy itt az ideje szerencsét próbálni, hiszen ahol az ütött kopott Bitcoin elfér, ott csak van helye az Éter szimbólumának is.

Az angollal hadilábon állóknak röviden az átirat: Realizálva, hogy a Google Keyboard immáron natív módon támogatja a Bitcoin szimbólumot Vitalik felajánlkozott, hogy szívesen egyeztetne a Google-el az ETH icon natív támogatásáról egy soron következő kiadás kapcsán, kérve, hogy ennek kapcsán DM-ben (privát) vegyék fel vele a kapcsolatot. Hogy pontosan miért kellene erről egyeztetni Vitalikkal azt ezen a ponton elképzelni sem tudom… Megrajzolja nekik? Vagy mi lehetett itt a szerző szándéka? Mindenesetre a Google kommunikációs gépezete beindult és perceken belül meg is született a válasz:

A válasz rövid és nyers: Köszi az érdeklődést, de sajnálattal közöljük, hogy a google-nek esze ágában sincs bármilyen más crypto icont is hozzáadni a keyboardjához a Bitcoinon túl, mivel számunkra minden más jogilag erősen kérdőjeles és hosszútávon nem életképes.

Folytatás…