Bitcoin front: hivatalosan is vége a New York Agreementnek…

Sok minden történt az elmúlt néhány napban, ami miatt célszerű újra tudósítani a frontról. Az anti-b2x közösségi igyekezet újra sikeresen elérte, hogy a saját gazdasági érdekeit leső bigger block (SegWit2X) gyülekezet elkezdje kijátszani a kártyáit. Roger Ver két napja indította be az újabb FUD gépezetet egy szűkszavú tweettel: “A Blockstream tehetséges programozókból áll, de rettenetes tervezési hibákat hoztak, ami most gazdasági szempontból súlyosan károsítja a Bitcoint.” Mindezt persze azok után írta ki, hogy egyrészt szerinte a blockméret növelésének centralizálásra gyakorolt hatása csak gonosz propaganda és különben is vegyen mindenki BCash-t, továbbá, miután bejelentette, hogy annyira hisz a BCash-ben, hogy ‘több ezer BCH-t vett BTC-ből”. Márhogy az az ember, akinek egyébként több tíz ezer BTC-je van… Érzitek a logikai csavart ugye? Elpasszolta a BTC készletének kb az 1%-át, amiből BCH-t vett. Fene nagyon bízhat a BCH-ban. Ezzel a látványosnak tartott lépéssel kb. 10%-kal növelte a BCH készletét (hisz a chain split miatt is megkapta a BCH-kat), amire elköltötte a BTC készletének talán az 1%-át. Hatalmas arc 🙂 Na de ne ragadjunk le itt.

Szóval a fent idézett tweethez mellékelt képre mindjárt rá is rakta az új FUD üzenetet: “Blocks bacame full here”. Nem sokkal ezt követően a BCash csapata csinált is egy látványos próbát annak bizonyításaként, hogy láttassa mennyivel jobb és fejlettebb az upgradelt bitcoint (BCash): teletömték a BCash mempoolját 70ezer tranzakcióval, amit ezt követően a történelem eddig legnagyobb blockjával (8Mb+)  a Bitcoin Club bányász csapata el is tűntetett augusztus 16-án délben. Az igazsághoz persze hozzá tartozik, hogy ehhez kellett azért még további négy darab 4Mb-os block is, amit csak öt óra alatt sikerült produkálni, mivel az Antpool (akarom mondani Unknown) minereiben elfelejtették kikapcsolni az ASICBOOST-ot, így azok a történelmi csúcs után az atomra teletömött mempool ellenére is bányászták boldogan az üres blockokat.

Folytatás…

A divergencia jó barát!

Festői hangulatú erdei szálloda első emeleti zuga szolgál most háttérként a posthoz. Csicseregnek a madarak, csend van, nyugalom, csobog a víz, a csipet-csapat a másik szobában ‘öregasszonyosra‘ ázott bőrrel nyomják a májnkraftot. Eme idilli környezetben mi mást is lehetne csinálni, mint tradelni a krakenen! A BTC a 2 nappal ezelőtti $4500 dolláros pofára esése után újra megmászta a csúcsot (de szépet lehetett ezen most kaszálni…), ahonnan most újra visszapattant 4300 közelébe. Az emberben ilyenkor előkerül a gondolat: ez most a göröd alja (csak ennyi lett volna?), vagy csak megy a short gyilkos mézesmadzag? Mint oly sokszor a bizonytalankodásban, most is mellénk szegül öreg barátunk: a divergencia!

Igen… ez most az az időszak, amire hetek óta vártál és később nagyon bánni fogod, ha nem használod ki. Kellemes kereskedést mindenkinek!

CryptoCulture: A programozás mint alap nyelvtudás…

Adja magát, hogy a pénzügyi forradalomnak álcázott kriptovaluta térhódítás fő célja a “pénzből még több pénzt csinálni” elv manifesztálása, azonban aki minimálisan is veszi a fáradtságot, hogy mindezek mögé nézzen, az pontosan látja, hogy itt a világ legnagyobb géniuszai már a jövő kultúráját építik. Azt a kultúrát, ahol nem kerülsz hátrányba a származásod, a vallásod vagy akár a születési helyed okán. Bár tudom, itthon kifejezetten nem trendi a ‘nyílt társadalom’ mint eszme, sőt tűzzel-vassal és királykék óriásplakátokkal űldözött, mindettől függetlenül a blog  informális jellegét kihasználva engedjétek meg, hogy felhívjam a figyelmeteket arra, hogy a kriptokultúrák legfrissebb vívmányait javarészt olyan emberek készítik, akik származásuk és kasztrendszerüknek megfelelően egyébként életük legnagyobb eredményeként csak azt tudhatnák felmutatni, hogy a mindenkori legfrissebb iPhone kamerájának optikáját polírozták egy koszos, poros műhelyben valamelyik kimondhatatlan nevű kínai városkában. Ha belepillantotok az összes szörnyen menő éppen felfutófélben lévő ICO marketing anyagába, akkor ott az esetek elsöprő részében orosz vagy kínai esetleg arab illetőségű csapatokat láttok. Hogy mitől jók ezek a csapatok? Leginkább attól, hogy az anyanyelvül mellett folyékonyan beszélnek angolul és legalább ennyire készség szinten tudnak programozni is. Ja és persze a buy és sell gomb nyomogatása helyett legalább addig eljutottak, hogy legyen egy jó ötletük…

Folytatás…

Fura egy nap volt ez… blokkláncrádió az űrből?

Nem tévedek szerintem nagyot, ha azt gondolom a mai napot a legtöbb bitcoin fan (és mégtöbb bitcoin gyűlölő) már nagyon várta. Kerek 15 napja töretlenül mászik felfelé a bitcoin árfolyama, sorban hagyta el a kerek ezres szinteket és ma végre benézett egy pillanatra a $4500 árszint felé is. Ez volt az a lélektani határ, ahol a legtöbb anti-#HODLer keze megremegett, volt aki egészen a legközelebbi Tesla szalonig rohant a pénzével: (dehogy…)

Még vasárnap jelent meg a hír, amiből kiderült, hogy a Goldman Sachs aranykezű, csillogószemű és elbűvölő mosolyú technikai elemzője, Sheba Jafari szerint az árfolyam belépett az 5. eliot hullámba, ami várhatóan $4827-es szintig repíti azt, ahonnan a korrekció akár a kétezer dolláros árszintre is visszanyomhatja az árfolyamot. A spekulatív befektetőknek nagyjából ennyi pont elég is volt, a piac kvázi beárazta a 4500 dolláros árszintet, ahol elindult az eladási hullám. A hullám több fázisban söpört végig és sorban kiütve a stop-loss küszöböket vitte le az árfolyamot egészen 3821 dollárig. Ez egyébként egy alig 20%-os korrekció, ami még sehol sincs a Jafari által jósolt kétezres szinthez képest. Mindenesetre az árfolyam azóta egy komolyabb recoveryt nyomott le és egészen a $4100 dolláros szintig visszamászott. Mindezt a rallit alig 12 óra alatt tolta le.

Folytatás…

NEO(AntShares) – a nagy falon túl megcsinálták a jövő blokkláncát?

Olvasgatva a NEO whitepaperjét az az érzésem van, hogy egy nagyon komoly hátszéllel rendelkező kínai érdekcsoport fogta az összes releváns üzleti blockchain trouvaille-t és összegyúrta azt valami hihetetlen dologgá, amire az ember csak pislogni tud. Az elmúlt hónapokban ICO-k tömkelege indult, eelyek funkcionalitásban éppen csak karcolgatni tudták az amit az AntShares/NEO lerakott az elmúlt cirka 2-2,5 évben. Minden amit a modern nyugati blockchain technokraták beleálmodnak 1-2 éven belül a bitcoinban, ethereumba és litceoinba az MOST már ott van a NEO-ban. Mindezt egy olyan beteg, már-már ponziba hajló gyüjtögető üzleti modellbe csomagolva, amire finoman szólva is csak azt tudom mondani: ‘ez hogy nem jutott eszébe eddig senkinek?’.

Sok olvasótól kaptam hintet az elmúlt hetekben, hogy jó lenne ha a figyelmemet a NEO felé irányítanám, mert felettébb érdekes téma. Legutóbb pont PetyaTrader haveromtól kaptam meg a verbális mentolos beöntést annak kapcsán, hogy a ZEC után a NEO a második téma amiben ignoráltam a még éppen időben megejtett jelzését, így jól lemaradtunk a nagy bummról. Jobb későn mint soha? Meglátjuk. Viszont ez a cikk most nem a NEO értékéről és pláne nem a jövőbeli spekulációjáról szól. Ez a cikk a NEO-ról fog szólni, magáról a termékről és lehetőségeiről. Abban tud segíteni bárkinek, hogy a számok mögé lásson és eldönthesse, hogy miért is csillog annyira az a szám. (Amikor éppen csillog)

Folytatás…

Stop loss és take profit, ésszel is lehetne csinálni…

Követve a hazai és nemzetközi közösségi oldalakat nap mint nap szembesülök azzal, hogy mennyire nincs meg még a minimális pénzügyi előképzettsége se azoknak, akik nem csak, hogy beleugranak #HODL-ként a crypto világba, de egyből aktívan neki is fognak kereskedni a tőzsdéken. Ha nem tudod, hogy mi az a limit áras megbízás, nem használsz trailing stop ordert és a conditional close opció sem mond nagyon semmit, akkor ez a post neked készült, ne riasszon el a végig olvasásástól az a tény, hogy esetleg sértőn hathat rád a bevezető általánosítása.

Szóval tisztelet persze a kivételnek, de azt látni kell, hogy a fent megnevezett emberek igen komolyan hozzájárulnak a crypto valuták volatilitásához. Hogy mennyire? Nézzünk egy példát:

  • Nagy para hangulatot okozott nálam 2 napja, amikor először megérintette a bitcoin árfolyam a 4000 usa dollárt. Akkor az árfolyam hirtelen visszakorrigált 3700 dollárig, ahonnan persze igen hamar recoveryzett újra a 4000-es tartományba, ahol azóta is látványosan jól érzi magát.
  • Kellett némi idő akkor, hogy realizáljam: nincs itt semmi látnivaló, valójában csak tele volt pakolva az összes tőzsde take profit orderekkel amit a szép kerek 4000 dolláros küszöbértéken aktivizálódtak. Nem hiába, az emberek szeretik a kerek számokat. (Pedig a π mennyivel egy menőbb szám már!)

Hogy mi is történt pontosan 2017.08.12 18:57 és 19:03 között? Az árfolyam elérve a 4000 dollárt, aktivált egy halom ‘take profit – market price’ megbízást. Egészen pontosan ebben a kb. 6 percben 269 BTC-nyi eladás történt a kraken.com-on, amiből 218 btc marketprice-on lett rögzítve! Valójában persze a kraken-en nem érte el az árfolyam a 4000 USD-t, ellenben a coinbasen igen, aminek határása az arbitrage robotok elkezték aktiválni az automatikus ordereiket mindenhol. Így bár a konkrét esetben a kraken-en éppen nem aktiválódtak a bután berakott take profit orderek, de a történet szempontjából a továbbiakban kezeljük úgy, hogy mégis. (Lusta vagyok a cikkhez készített scriptet átportolni a coinbase API-jára…)

Ezzel a mennyiséggel gyakorlatilag sikerült kinullázni az orderbook ‘ask’ oldalát alig 4-5 perc alatt, ezzel az árfolyamot lelökni 300 dollárral mínuszba. Ha 2x ennyi take profit megbízás lett volna, akkor az árfolyam akár 3000 dollár alá is be tudott volna zuhanni, annyira kevés ask megbízás volt már ebben a pillanatban az orderbookban. Emlékezetes a június középén bekövetkezett GDAX Ethereum crash, akkor is gyakorlatilag annyi történt, hogy beindult egy stoploss bomba, ami az egyébként 300 dollár feletti Ethereum árfolyamát egészen 1 dollár alá vitte le. Mindezt csak azért, mert a stop lossok nagy része piaci áras megbízás volt.

Folytatás…

Bitcoin: túl a millión….

Már hogy forintban. Ennek is eljött az ideje. A jelenlegi trend alapján egy jó időre stabilan átütötte a bitcoin árfolyama az egy millió forintot. Ez egyben azt is jelenti (mint arra felhívta a figyelmem az egyik kommentelő), hogy a bitcoin legkisebb osztható egysége a satoshi/bit (0.00000001 btc) is átlépte az 1 fillért. Perpillanat egyébként USD-ben $4150 körül jár az árfolyam. Emlékszem amikor még 2013-ban kibányásztam az első bitcoinomat, akkor annak értéke egészen pontosan 100.000 Ft-nak felelt meg. Alig négy év alatt 1000% hozam. For the power of #HODL!

Folytatás…

A ‘leading zeros’ misztérium és az 51%-os támadás

Airdrop BCash (BCH), az ingyen pénz…: vegyek, eladjam vagy tartsam? Talán ez most a $crypto világ egyik legambivalensebb kérdése. Mindez annak fényében különösen egy jogos és érdekes kérdés, hogy a bitcoin pénzügyi szárnyalását gúzsba kötő segwit és chain-split parát végre maga mögött hagyva; a bitcoin szárnyal és a jelek szerint egyelőre nem is nagyon akar megállni a hegymenetben. Ebben az irományomban választ adok a fentebbi alap kérdésre. Pontosabban arra, hogy engem mi motivált a kérdés eldöntése kapcsán. Azt mindjárt az elején leszögezném, hogy ez a cikk nem egy pénzügyi elemzés, sőt pénzügyileg irracionálisnak is tekinthető a végkövetkeztetés. Azonban egészen a bitcoin protokoll legmélyebb bugyraiba merészkedem le ahhoz, hogy technológiai szempontok mentén alátámasszam következtetésemet.

Nem tudom hogy vagytok Ti ezzel, de mielőtt komolyabban belemélyedtem (újra) a $crypto világ rejtelmeibe, különösen annak technológiájába, szóval azelőtt én alapvetően – szerintem – egy teljesen normális ember voltam. Normális dolgokkal és normális problémákkal. Azóta viszont biztosan állíthatom, hogy nem vagyok az. Folyamatosan olyan kérdések cikáznak az agyamban, hogy mi a logikai kapcsolat a ECDSA privát kulcs és a bitcoin address között és pl a legújabb agyrákot okozó kihívásom: Miként is működik pontosan egy block hashének kiszámítása és miért is ne lehetne a blockláncot visszamenőlegesen manipulálni, továbbá az ultimate kérdés: mivel a bányászok egy hashing puzzle megoldásával bizonyítják az erejüket, ezért adja magát a kérdés: ki adja nekik ezt a feladatot, és aki adja az miért nem motivált arra, hogy csaljon a feladvánnyal?

Jelen cikket a felsorolás legutóbbi feladványának szentelném és természetesen röviden kitérnék az 51%-os támadás és a bizánci generálisok problémájára is, ami szorosan kapcsolódik ehhez a témához. Ez az a pont, ahol a cikk elveszti minden relevanciáját azok számára akik csak azért járnak a blogra, hogy kiélvezzék annak crypto bulvár jellegét.

Folytatás…

Sebhelyek a bitcoin blokkláncon

Ugye milyen szép? Amit a képen látsz az maga a bitcoin blocklánc vizualizálva egészen a genezis blocktól a mai utolsó blockig. Minden egyes pixel egy-egy blockot jelöl. Minden egyes oszlop összesen 300 blockot (pixelt) tartalmaz, ami megközelítőleg 50 óra egybefüggő története. Az ábra egészen pontosan azt mutatja, hogy az egyes blockokban mennyi un. UTXO, azaz olyan tranzakció maradt, aminek a kimenete azt követően soha nem lett felhasználásra/elkötve. Az alsó (narancssárga) az ilyen tranzakciók darabszámát mutatja, míg a felső (kék) az adott tranzakciókban ragadt bitcoinok mennyiségét jeleníti meg. Minél világosabb egy-egy pixel annál több tranzakció/bitcoin ragadt az adott blockban.

Hogy egy-egy pixel pontosan melyik blockot és azon belül mennyi el nem költött tranzakciókat/bitcoint reprezentál, azt magad is meg tudod nézni itt: -link-

Ha esetleg nem mond semmit neked az UTXO kifejezés, akkor erről a következő postban tudsz részletesebben olvasni: -link-

Nézzük az érdekesebb időszakokat: A 2010 előtti időszak (0-6000 blockig) az az időszak, amikor lényegében csak Satoshi Nakamoto és néhány egyéb fejlesztő (pl. Hanyecz László) végzett csak érdemben bitcoin bányászatot. Szinte a blockok nagy részében ott van mai napig a jutalomként kapott 50 BTC coinbase, melyet azóta sem költöttek el. Persze akad néhány fényesebb pont, ahol 900-1200 BTC került összepakolásra egy-egy UTXO-ba coinjoin segítségével. Folytatás…

Bitcoin: A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve

A baljós cím mögött főleg azok a gondolatok húzódnak meg, amik leginkább mozgatni fogják az elkövetkező hónapokat: SegWit sikeressége, btc1 kizárás, B2X hard-fork, NO2X mozgalom, SegWit2X vs LN FUD és még sorolhatnám. Persze másik oldalról ne feledjük el a “minden napra egy újabb ATH!” mozgalmat az egyébként kifejezetten stabilizálódott BCash-t és a mainstream média azon pálfordulását, melynek köszönhetően már-már kellemetlenül túlreklámozzák a bitcoin piaci kilátásait. Elég csak szétnézni a hazai online pénzügyi sajtó bitcoin szócikkei között, két-három hónapja még a “lufi” és a “innen már csak lefelé van” szalagcímek domináltak, melyeket mára lecseréltek az újabb és újabb szárnyalásokat prognosztizáló csalogató címek. Tegnap este a CNBC egy komplett blokkot szánt a bitcoinnak, aminek mi más is lehetett volna a címe, mint a “digitális arany”.

Mindezek hátterében perpillanat tovább folytatódik a két éve vívott skálázási polgárháború. Az a polgárháború, amit kétségtelenül a jószándék vezérel, mindenki tudni véli, hogy mi a lejobb megoldás és prófétaként hangoztatja is azt, viszont teljes egészében elzárkózik a másik véleményének és érvelésének meghallgatásától. Közelről követve a híreket sokszor az embernek olyan érzése van, mintha egymással civakodó óvodásokat látna, akik képtelenek eldönteni, hogy melyikőjüknek az apukája a nagyobb szuperhős. Majd ha mélyebbre ásva arra kell, hogy rádöbbenj: itt tényleg komoly a gond. Hogy mi a gond a skálázással? Erről itt a blogon már sokszor írtam, de az ismétlés kedvéért:

  • Adott a ‘vaskalapos’ bitcoin core fejlesztő csapat, aki szerint a blockok növelése nem old meg semmit, a valódi megoldás a sidechain és a lightning networkben rejlik.
  • Adott az üzleti érdekek által vezérelt (NYA) New York egyezményt aláíró üzleti köröket és természetesen a bányászokat tömörítő alakulat, akik viszont bár látnak rációt a lightning networkben és úgy egyébként elfogadták 2 éves huzavona után a SegWit kezdeményezést is, de midezeken túl, idén november körül kötelezően elvárnák a nagyobb blockméret skálázást.

Folytatás…