Fabatka

Az egyik kommentben szerepelt az alábbi felkérés, amire – most, hogy újra van egy kis időm írni – ezúttal külön postban reagálnék:

A black friday cikkedben ezt írtad: “főleg olyan dolgokat, amik a 20%-kal csökkentett árukkal pont 80%-kal érnek többet, mint ami a reális áruk!” Azaz a cryptókat értékelted nullát érő lufiknak. Ebben a cikkben viszont, mivel egy csalással indította el valaki (állítólag) a lufi kipukkadását, kiderült, hogy nem is lufi. Most megint megy fel az árfolyam. Most akkor érnek a cryptók nullánál többet, vagy csak én értem félre, hogy erre utaltál a jelen cikkel?

A blog régi követően pontosan tudják, hogy miként állok a crypto piacokhoz, hiszen évek óta foglalkozom azzal, hogy valamilyen szinten értelmes és fundamentális értékeket próbáljak ezen a piacon találni és abba kapaszkodni. Szintén nem lepek meg talán senkit azzal, ha azt mondom, hogy Bitcoin Maximalista vagyok, hiszen egyrészt ezt folyamatosan hangoztatom, másrészt pedig ez nyilván összefügg erősen az előző állítással és lényegében ez az alapja a fentebb idézett mondásomnak is.

Az elmúlt években a lehetőségeimhez képest megpróbáltam konzekvensen kommunikálni, akkor is a Bitcoint éltettem, amikor éppen alt-run volt, amit valóban csak a vak hype hajtott és akkor is a Bitcoin mellett álltam ki, amikor tavaly talán a legnagyobb propaganda támadás érte előbb a Bitcoin Cash hardfork kapcsán, majd később a technológiai szűkössége kapcsán, amikor a hype csúcsán már 40 dollárt is meghaladta a “next-block” tranzakciók ára. Sőt az sem nagyon tántorított el ettől, amikor itthon a crypto közösségben én lettem kikiáltva a BsCoreShill helyi propagandistájának. Most persze beidézgethetném a frappánsabbnál frappánsabb kommenteket, amikben sokan a Bitcoin rövid halálát jósolták kezdve a Mining Dead Spiraltól a Bitcoin Cash flippeningjéig, de nem célom most ezeket előrángatni.

Egy kis rögtönzött történelemlecke

Amikor azt írom, hogy a 20%-os csökkenéssel, már csak 80%-kal ér többet a crypto piac színe-java mint annak a reális értéke, akkor mindazon coinokra gondolok, amelyek mára csak az egykoron szépreményű projektek mementói. A bear marketek fontos velejárója a piaci tisztulás. Ezen coinok nagy része el fog tűnni. Megtörtént már ez korábban többször is. Az elmúlt két évben egy “álomgyár” épült fel, aminek fő célja a crypto hype bubble learatása volt. Az egész lényegében az Ethereummal és azon belül is a DAO projekttel kezdődött… bár itt jegyezném meg, hogy ha nem lett volna Ethereum, akkor is szerintem ugyanide jutottunk volna… de ne szaladjunk ennyire előre. Gyakran kapom az arcomba, hogy ok nélkül szapulom a top20-ban lévő cryptokat, pedig azok mennyivel jobbak a Bitcoinnál és különben is, fél-egy vagy két éven belül bármelyik flippeningelni fogja a BTC-t (hogy ezt mennyiszer leírtátok…)

Had mutassak egy érdekes ábrát:

Az ábra a 2013 december 1-ei állapotát mutatja az akkori crypto top15-nek. A nap azért érdekes, mert ekkora zajlott le a 2013-as bull és crypto lufi kidurranás, amikor a BTC első alkalommal elérte és meghaladta az ezer dolláros álomhatárt. Másrészt pedig jól látszik az ábrán, hogy a hisztéria akkor pontosan ugyanúgy nézett ki mint 2017 decemberében, hiszen miközben a BTC 7 napon belül 42%-ot emelkedett, addig a top15-ben nem-kevés 1000%-ot is megközelítő, sőt meghaladó varázslatos árfolyam emelkedés is látható. Ekkora egyébként a crypto piac mindösszesen 40 coint tartott nyilván, melyek összes piaci kapitalizációja még a lufi csúcsán is csak a 15 milliárd dollárt érte el.

Hogy milyen konzekvenciát lehet levonni ebből az ábráról: Azt, hogy mára a top3-at leszámítva lényegében az összes coin eltűnt a piacról és a nevükre is csak az öregecske rókák emlékezhetnek. Pedig ezek voltak a 2013 szupersztár coinjai, amikre sokan esküdöztek! Hogy miről szóltak akkoriban az altcoinok?

  • Konszenzus mechanizmus kísérletezgetések (beleértve a PoS-t is) és algoritmus váltások az asic védelem okán
  • Supply növelés, hiszen a Bitcoin 21 milliója biztosan nem lesz elég később…
  • De ami a legfontosabb volt (akkor is): Nemzeti Bitcoin klónok, amikbe érdemes beszállni olcsón, hiszen, ha a Bitcoin elérte (akkorra) az ezer dollár, akkor logikus(?) minden más is el fogja érni egyszer csak.

Ráadásul ezen coinok nagy része simán Bitcoin kódbázis leforkolásával készült (ami ugye nem egyelőre a lánc hardforkolásával…) Tehát kivétel nélkül hatalmas álmokat ígértek és azt, hogy ezek a coinok bizony sokkal, de sokkal jobbak lesznek mint a Bitcoin. Ismerős?

Alig két évvel később (az akkori bear market végére) ezen coinok nagy része eltűnt a top20-ból és helyüket átvették az újabb generációk: Dash, Dogecoin, Stellar, Nxt, Bytecoin. Amelyek – igazodva az akkori narratívához: Természetesen ismét a “Next-Bitcoin” propagandát nyomatták és a csapból is a skálázás kezdett el folyni.

Egyetlen üde színfolt a palettán a 2015-ben megjelent Ethereum volt, ami nem akart (annyira) Next-Bitcoin lenni, ellenben egy teljesen új koncepciót hozott el, ahol a blockchain már állapotfüggő volt és ahol a blokklánc tartalma bármikor változhatott, továbbá nagyon magas szintű műveletek is végezhetők voltak rajta és az egész turing complete keretek között. Majd eltelt két év és ott tartottunk, hogy az Ethereum ódivatúvá vált és a “Next/New-Bitcoin” helyett megjelent a “Next/New-Ethereum”. Jött itt minden, kezdve a kínai ethereumtól (NEO) egészen a Japán Ethereumig (Cardano) és a TRON és az EOS éééés aaaa… És most itt tartunk:

Stellar, EOS, TRON, Cardano -> Mind Ethereum alternatíva… Csak éppen kérdés, hogy kell-e bárkinek is Ethereum alternatíva? Litecoin, Bitcoin Cash, Bitcoin SV és (nem ártó szándékkal… de ide sorolandó) Monero -> Mind Bitcoin alternatíva. Ugyanaz a kódkészlet csak az egyikben most már 128Mb-os blokkok vannak, amikbe jobb pillanatokban jó ha van 10-20 tranzakció, a másik meg… hagyjuk is. Szóval a kotta ugyanaz: Next-Bitcoin és Next-Ethereum. Ezen kívül a top14 tartalmaz egy Tethert, egy IOTA-t és persze a Binance coint.

Mindig is voltak és mindig is lesznek “Next-*” projektek, amik az éppen aktuális élenjárókat fogják/akarják leváltani… hiszen jobbak. Sőt az esetek egy részében még valóban jobbak is, ám ezen projektek tervezésekor elkövetik az egyik legtipikusabb startupper hibát. Mi is a startuppá válás négy lépése?

  1. Végy egy problémát
  2. Alkoss egy megoldást
  3. Challengeld a megoldást. Ha kell pivotolj, de érd el, hogy valóban old meg a problémát
  4. Validáld a piaccal a megoldásod MIELŐTT komolyabb tőkét vonsz be!

Sajnálatos módon ezek a projektek és körülöttük nyüzsgő “community” a négy lépés közül a másodikig jut el. Kitalálnak egy jó megoldást és annyira beleszertnek, hogy – elszakadva a realitástól – már az sem érdekli őket, hogy egyébként a kutyát sem érdekli a frenetikus megoldásuk, sőt igazából a megoldás nem is oldja meg a problémát, de annyira szép és annyira elegáns, hogy erre vagy eleve senki nem figyel fel, vagy ha mégis, akkor az nyilván csak egy rosszindulatú valaki lehet, akinek a véleménye biztosan nem számíthat, hiszen szerinte a megoldás nem jó.

Fun · da · men · tum

Akkor végül is mi a jó projekt? Mi lesz a “crypto-next-big-thing”? Akkor tényleg semmi nem fogja leváltani már a Bitcoint?” és még sorolhatnám a kérdéseket, amikkel általában egy ehhez hasonló gondolatmenet során kapok. A helyzet az, hogy a világ alapvetően nem nyitott az újdonságokra… ez önmagában furán hangozhat, de nagy általánosságban igaz, hogy ha rendelkezünk valamivel, ami egyébként kényelmesen használható és meg is szoktuk a használatát, attól nem fogunk csak azért megválni, mert elénk kerül valami ami jobb.

Nem lesz valami attól jobb, mert tíz perc helyett egy percenként hoz létre egy blokkot, vagy 1Mb helyett 32Mb-nyi tranzakciót fogad be a blokkokba.

A crypto projektek – kis túlzással – 99% kis túlzással a következő pattern szerint működik:

  • De facto definiálja, hogy X vagy Y már relatív népszerű cryptoeszköz nem jó! Ennek oka bármi lehet: rossz a koncepció, pazarló, drága, rossz a csapat, gonosz a csapat, nem veszik figyelembe X vagy Y csoport érdekeit, akármi.
  • Definiálják, hogy mitől lenne ez sokkal jobb: Legyen X csillióbyte egy block, legyen state-based, legyen PoS, de akkor mindjárt DPoS, ne csak Solidity-ben lehessen kódolni, hanem legyen már hozzá .NET vagy python interpreter is.
  • Kellően sokan rákattannak a projektre, hiszen ezek a változtatások tényleg fontosak lehetnek, ezért elindul a hype és a fomo.
  • Elkészül a fejlesztés (esetek 90+%-ában lényegében csak egy kód fork átírva a releváns részt), majd a fejlesztők hatalmas hírverés közepette bejelentik, hogy elkészült a Next-WhatEver projekt és innentől bárki használhatja, ahogy jól esik neki!

És ilyenkor mi történik? Nos az, hogy a kutya sem fogja használni, hiszen bár tényleg menő az új crypto, de egyébként az egész létező crypto-verzum már a meglévő ökoszisztémára épül és senki nem nagyon akar első között átállni az újra, hiszen innen nézve igazából a jelenlegi sem annyira jó. A fejlesztők persze végtelenül csalódnak, hiszen ők tényleg jót akartak és nem értik, hogy miért nem tér át mindenki az új megoldásra és csalódottságukban maguk mögött hagyják a projektet.

Egy projekt technológiai eredmény nem fundamentum. A fundamentumot az adja egy ilyen projekthez, hogy mennyire is FOGJÁK azt ténylegesen használni. Az Ethereum fundamentális értékét az adta, hogy  tokenizáláson keresztül lehetővé tette, hogy a platformon keresztül több tízezer tokent lehessen hostolni anélkül, hogy a tulajdonosoknak saját blokkláncot kellene fenntartaniuk. Igaz, ennek első példái – logikusan – az ICOk lettek, melyek nagy része kuka, de itt is ugyanaz a helyzet: az Ethereumon is létrejött néhány token, ami mögött valódi fundamentális érték keletkezett. Hogy egy példát hozzak fel a sok közül: (a cikkben már említett) Binance Coin (BNB). Azáltal, hogy a BNB egy valós felhasználási értékkel bír, így fundamentális értéket ad az Ethereumnak is, hiszen anélkül nem létezhetne.

Mit hoz a jövő?

Nagyon különleges időszak előtt állunk. Sokan azt gondolják, hogy a 2007-es válság varázsütésre elmúlt alig 1-2 év alatt és azóta újra dübörög a világgazdaság, pedig (meglátásom szerint) a 2007-es válság még mindig zajlik és valóban csak annyit nyertünk el, hogy sokkal hatékonyabban lehet menedzselni és “marketingelni” azt, hogy nincs is válság. Ezen marketing lufi szépen lassan megtelik és túltöltődik. Már nagyon komoly jelei vannak annak, hogy újabb gazdasági katasztrófa kezd realizálódni. Elég csak az olaj árára vagy a vezető tőzsdei indexekre nézni. A katasztrófa látszólag elkerülhetetlen. Mi történik olyankor amikor a nagy gazdasági szereplők által táplált lufi már nem fújható tovább? Indulhat a short. Hogy mi fog történni a kriptoeszközökkel akkor, amikor igazi nagyhalakat vet partra a gazdaság óceánja? Ez mindenképpen jelenlegi évtizedünk egyik legjobb kérdés lesz. Azonban ahelyett, hogy most nekiesnék ennek kifejtésének, inkább zárom ezt a postot, mivel már drasztikusan eltértem a jelenlegi tárgytól és ez a téma amúgy is megérne egy külön cikket.

Bookmark the permalink.

28 Comments

  1. A véleménykülönbség ott van, az első pontban: “végy egy problémát”.
    A kérdés probléma-e a bitcoin gyenge skálázhatósága? A válasz az, hogy egyenlőre nyilvánvalóan nem az. Az, hogy a jelenlegi tranzakciószámot elnézve nincs probléma, nem jelenti azt, hogy nem is lesz. És ha lesz, a kérdés az túl fogja-e élni a Bitcoin?
    Ezek egyenlőre csak kérdések, de nem látom, hogy a LN lenne az ultimate megoldás a problémára.
    Téves biztonságérzetet ad az elmúlt 8 év, hogy mindíg a BTC a No.1 kripto.
    Mint ahogy a kriptopiac tavalyi szárnyalása is téves biztonságérzetet adott, hogy eljött a kriptovaluták ideje.

    • A cryptovaluták ideje már nem először jött el… Ugyanez a hype megvolt 2013-ban is a ciprusi bankválság kapcsán. Tavaly is volt hozzá egy jó téma és minden bizonnyal a következő hypenak is meglesz a maga jó oka. Ha nagyon megerőltetjük magunkat, akkor valószínűleg már most kitalálható, hogy mi lesz a következő hype oka.
      Hogy a Bitcoin lesz-e mindig az első és az abszolút crypto? Egy jó darabig biztos, de már középtávon is van rá lehetőség, hogy ez változotton. Az a kérdés, hogy bárki is beleinvesztál-e a saját projektjébe annyi, hogy a fantasztikus igéreteken túl tegyen is az adaptációért és ne csak az várja, hogy ez majd megtörténik magától varázsütésre. Rengeteg ember épít szolgáltatásokat ma már Bitcoinra és szépen gyarapodik az Ethereumra épülő szolgáltatások száma is. Ha ugyanezen átesik bármi más is, akkor lesz arra lehetősége, hogy megszorongassa vagy akár le is győzze az élen járókat. Addig viszont ez csak mese habbal.

      A skálázhatóság egy probléma, azonban a Bitcoin kapcsán nagyon sokminden történt tavaly évvégéhez képest. Már hónapok óta fixen 40% felett van a SegWit adaptációs ráta. Egyre több exchange jelenti be, hogy kisérletezik a liquid sidechainre, amivel szintén drasztikusan csökken a layer1 terheltsége. Persze ez is még idő, de most a crypto winter miatt akár éveik lehetnek, hogy erre felkészüljenek. Közben… ahogy említetted a LN is folyamatosan fejlődik.
      Hogy mindezeknek hol van az eredmény? Elég rápillantani az alábbi ábrára:
      https://www.blockchain.com/hu/charts/n-transactions-per-block?timespan=2years

      A blokkonkénti trazakciószám már közel azonos a tavalyi csúcsmennyiséggel, aminek hatására tavaly már több százezres mempoolok voltak és 10 dollárt is meghaladó tranzakciónkénti miningfee-k. Ma ugyanezen terheltség mellett folyamatosan ki tud ürülni a mempool és 5-10 cent körül is lehet simán utalni next blockra.

      • Szerintem ilyen hype ciklus ami most volt mar nem lesz tobbet. Hasonloan a dotcom lufihoz a piac egy ujabb erettsegi fokra fog lepni es a vegso kiabrandulas utan majd egy csendesebb epitkezes jon. Olyan coinokat eszkozoket fognak venni ami mogott valos ertekteremtes van. Az viszont elgondolkoztato hogy ez mikor tortenik meg. Elotte a reszvenypiaci tularazottsagnak meg kell szunni. Risk off van , es ez a kriptora is nagyon rossz. Nem fognak risky eszkozbe menni mikor szűkölve menekulnek.

        • Had mutassam be neked a dotcom lufit…

          dotcom lufi, ő itt Gregory…

          Gregory, ő itt dotcom lufi:

          2002-ben és 2009-ben hatalmasat zakózott a tech szektor (különösen az internet szektor), de kb 2-3 éve újra ugyanakkora hype van, boldog boldogtalan a tech/internet részvényeket veszi a nasdaq-on. Most éppen úgy néz ki mintha elérte volna a csúcsát, de igen sokak arra tesznek most, hogy ez csak egy megtorpanás és itt fog csak igazán beindulni újra az internet #fomo újra és onnan jön a baromi nagy zakó igazodva a W.D.Gann táblázat predikciójához. Erről egyébként már írtam egy cikket idén nyáron: -link- Érdemes lehet visszatekinteni 🙂

          • Engem nagyon érdekelne a “Mit hoz a jövő” utolsó bekezdésed bővebb kifejtése. Te is azt írod, hogy megérne egy újabb cikket. Csak nem legyen elfelejtve, az se baj ha jó hosszú lesz…

  2. Azért vannak új elgondolások is, attól függetlenül, hogy sokan tényleg csak koppintanak. Ott van például Vechain, hatalmas tőkével a háta mögött és nem utolsó sorban maga a Kínai állam is a partnerei között van.
    Ők mindent tokenizálni akarnak többek között és ahogy látom haladnak rendesen.
    Bennük látok fantáziát, vagy Waves-ben, BAT-ban esetleg ETN-ben.
    De az általad is felsorolt Cardanoban vagy Iotában például nem. Semmi mást nem tudnak felmutatni csak azt, hogy harmadik generációs… Utóbbi még egy stabil kiadású tárcát se tudott több mint egy év alatt összerakni.

    • Pont arra akartam felhívni a cikkel a figyelmet, hogy az igéret és az adott projektben rejlő potenciál édeskevés. Tudod mennyiszer hallottam csak az elmúl 3-4 évben azt hogy “a kinai állam álltal támogatott coin”… EOS, NEO és az általad is említett Vechain… Most meg ugye az IG Group mögött áll ott teljes mellszélességgel a PBoC… Közel sem annyira homogén ez a pálya mint ahogy azt kinéz egy pillanatnyi snapshot alapján. Nem attól fogja valami lenyomni és kispadra küldeni akár a Bitcoint, akár az Ethert vagy neadj isten a dollárt/euro-t, mert frenetikusan nagy lehetőség van benne és mert mögötte áll a kínai kormány, hanem azért, mert valódi lépések történnek az adaptáció irányába. Államilag, vagy üzletileg történik komolyabb adaptáció. Mind Afrikában, mind a SEA (dél-kelet ázsia) régióban hatalmas fintech forradalom zajlik éppen. Micropayment és neobank megoldások lépnek be a teljesen szűz területekre, ahol korábban semmilyen kulturája nem volt a pénzügyi szolgáltatásoknak. Ezek a fintech cégek mérhetetlen pénzeket költenek reklámra és marketingre a SEA/Africa régióban, pont úgy ahogy a revolut teszi Európában. A Vechain megközelítése nagyon jó és biztos vagyok benne, hogy nagyon sok sikeres projektjük lesz, sőt ha a világ valami csoda folytán elkezd nyitni a tokenizációra és projektek ezrei keresnek villámgyorsan kész és működő platformot erre, akkor akár ugyanúgy lehet ennek meglepetés befutója a Vechain, ahogy az előző hullámnak az Ethereum volt.

      • Persze, értem amit írsz, de Vechain esetében ahogy látom nem csak projekt és ígéret van, hanem meló és háttér. Amennyire persze én innen meg tudom ítélni.
        Én azt látom, hogy Kína nagyon belekezdett a blokklánc technológia fejlesztésének támogatásába. Vechain, Wanchain, Zilliqa vagy akár Neo mind ígéretes projekt.
        Persze elbukhat mindegyik, nem azt mondom, hogy ezek fognak lenni 5 év múlva a fő kriptók. Számomra egyelőre vadnyugat az egész kriptóipar. Pump and dumb.
        Erről szól. Kiszámíthatatlan emelkedések ,esések, Tether bedőlés, BCH hashwars és hasonló finomságok. Nem csodálom, hogy ETF megint halasztva lett, szerintem pár évig nem is lesz elfogadva.
        A legközelebbi emelkedést én a web 3 megjelenésekor várom. Hogy az mikor lesz, azt nem tudom:)
        Azt miért gondolod csodának, hogy a világ nyitni fog a tokenizációra? Szerintem ez csupán idő kérdése. Kicsit elvonatkoztatva a technológiától én a legjobban a kormányzás területén örülnék a blokklánc megjelenésének. Az lenne egy igazán nagy fejlődés az emberiségnek.
        Ethereummal kapcsolatban viszont azt látom, hogy sokan csupán ugródeszkának használják amíg a saját mainnetjüket össze nem dobják.

    • Iota már magában egy érdekes fejlesztés, mivel nem a Bitcoin alapjaira épül, mondjuk szerintem nem annyira biztonságos, mint a blockchain, de mindenképpen érdekes projekt. Vechain is jól hangzik, csak nem elég decentralizált, és a Kínai állam bábáskodása sem biztos, hogy jó dolog. (Ugyanez a baj pl a NEO-val is szerintem)
      Félreértés ne essék mindenkinek megvannak a dédelgetett kedvenc projektjei, én sem vagyok kivétel. De ezért jó beszélgetni ezekről a dolgokról, mert rálátni a másik szempontjaira hasznos.

  3. A katasztrófa látszólag elkerülhetetlen. …
    Hogy mi fog történni a kriptoeszközökkel …?
    Korábban ezt a bejegyzésem cenzúráztad jól ki. LOL.

    • Kedves “Maki” elég régóra olvasod ahhoz a blogot, hogy tudd nem szoktam senkit cenzurázni, hacsak nem személyeskedésről van szó. Visszanéztem az eddigi hozzászólásaid és egyetlen olyat találtam csak amit valóban kicenzúráztam, de azt konkrétan Te magad kérted az első sorban. Bocs, de erre a cenzúra dologra elég érzékeny vagyok…

      Egyébként tartok tőle, hogy félreértetted amit írtam, de mivel ez a téma hamarosan úgyis ki lesz fejtve (hamarosan = minimum 1 hét, maximum 3,5 év), így most nem magyarázkodnék. Stay tuned! 🙂

  4. Kedves Variance! Köszönöm, hogy a hozzászólásomban megfogalmazottakra külön post-ban reagáltál. Ez nagyon megtisztelő! Ha jól értem, akkor időszakonként (mint pl éppen most) “valaki megrázza a dobozt” /kvázi egy “mintha-környezeti” kataklizma indukálta evolúciós nyomást képezve/, amitől kiszelektálódnak a crypto-k és csak azok a limitált számú “versenyzők” marad fent, akik valamiért tényleg érnek is valamit, valós értékkel bírnak (= többet érnek, mint egy fabatka 🙂 ). /Gondolom, hogy a szelekciós faktorokról (=mely tényezők mentén történik) beszéltél a Kripto-egyetemes előadásodon. Sajnos én nem tudtam részt venni./ –> Egy ezen faktorokról szóló post-nak nagyon örülnék én is, mint többen itt, szerintem. Ha lehet szavazni, akkor az egy héthez közelebb eső végére szavaznék a post megírásának időzítésére vonatkozóan. 🙂
    Ha még lehetne kérdezni, témát felvetni, akkor a következő érdekelne engem. Lehet laikusként, nem releváns kérdések. Ezt mond meg majd te.
    1. Van-e arra esély, hogy a krypto-k végérvényesen eltűnnek, mert más technológiák veszik át a helyüket? (Buterin 2018 feb.18.-i nyilatkozatakor még 11000 USD volt a BTC, ezek szerint már akkor tudott valamit, amit mi nem: https://www.cnbc.com/2018/02/19/ethereum-creator-vitalik-buterin-warns-about-cryptocurrency-investment.html)
    2. Vagy csak kivonják most a tőke túlnyomó részét a piacról és majd X év múlva, valamire hivatkozva jön egy újabb hype?
    Köszönöm!

    • Buterin minden kétséget kizárólag egy nagy lángelme, de az elmúlt évek hisztériájához nem kicsit hozzájárult ő is hasonlóan a legtöbb crypto celebhez. Lássuk be, idén februárban azért már nem tűnt annyira nagy számnak közeledő bear marketet jósolni, miután a legtöbb crypto túl volt a 40-50%-os droppon.

      A cryptopénzek a jelenlegi formájukban az esetek sajnos döntő többségében csak hopium gyárak. Az aki “lemaradt” a Bitcoin, NEO (AntShares) vagy ez Ethereum bámulatos pumpájáról azok számára az újhullámos cryptok annak az illúzióját adják, hogy ilyen bámulatos emelkedések bármikor bekövetkeznek. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez végső soron egy zéró végösszegű játszma. Itt nem termelődik érték, nem keletkezik pénz. Minden egyes trade mögött egy vevő és egy eladó áll. Márpedig aki eladta az Ethereumját 1k felett, vagy 15k felett a Bitcoinját, az hatalmasat kaszált… azonban aki megvette tőle ugynaezen az áron és még mindig pozícióban ül… nos ő koránt sem annyira boldog.

      A cikkben említett első generációs és azóta már a földbe állt cryptok mögött is ugyanez a hisztéri állt, oda is betoltak emberek több millió dollárt… valakik ezzel nagyon jól jártam… megint másik (értékben pont ugyanannyian) pedig rosszul.

      Itt nincs nagy egyetemes evolúciós nyomás vagy felső erő, aki meghozza a döntést, hogy “akkor most jöhet a tisztítótűz”. Egyszerűen amíg valaminek az értékét a hype hajtja, addig pumpálódhat, azonban ha a hype alább hagy akkor bizony már nincs hajtóerő, hiszen a hypeon kívül nincs valós felhasználási célja az adott terméknek, eszköznek.

      Mutatok egy nagyon nagyon fontos ábrát a jelenlegi top20-ról: (clikkre nagyít)

      Az ábra legfontonsabb adata az utolsó oszlopban található. Azon kívül minden csak mese habbal… Hogy mit jelent ez:

      • A szépreményű Stellar, bár ott virít 3. helyen a maga 2,2 milliárd dolláros marketcapjével, de mindehhez képest az elmúlt 24 órában alig 900 address-e volt bármilyen változás.
      • Szintén megdöbbentő a 777 millió dolláros marketcapű Cardano, amin állítólag dappok ezreinek a fejlesztése folyik. Mindez teljesen decentralizálva, tehát onchain. Ehhez képest az elmúlt 24 órában reális, hogy csak 2k addressen történt bármilyen onchain művelet?

      Jól látható, hogy a Bitcoin, Ethereum kapcsán komoly mennyiségű volumen és jelentős mennyiségű aktív address is fellelhető, ezek alapján joggal feltételezhető, hogy a néhány ezer aktív daytrader és spekulánson túl akad itt néhány százezer játékos, aki arra is használja a hálózatot, amire az való. Ugyanez azonban már nem mondható el a lista nagy részéről. Érdemes különös figyelemmel böngészni a top20 alatt is a listát (onchainfx.com). Vegyük például a kommentekben ma szintén szóba került VeChaint, ami ugye szépreményű tokenizációs platform, ami az IoT és a supply chain piacokat is meg fogja reformálni. Nos a jelek szerint annyira azért nem sietnek, ha összesen 67 addressen volt az elmúlt 24 órában aktivitás, melyeken mindösszesen 42 tranzakció folyt 99 dollár értékben. Mindezt 213 millió dolláros piaci kapitalizáció mellett… Persze értem én, hogy a 7 millió dolláros on-exchange forgalom akár impozáns is lehet, hiszen látszik, hogy itt aztán van forgalom. De az onexchange forgalomból egyetlen tokenizáció, smartcontact, supplychain bekötés vagy IoT fejlesztés sem fog történi…

      • Ne felejtsük el, ez részben azért van így, mert rákényszerítik az embert. Ha van pl. vechain tokenem, de szeretném elkölteni, vagy felhozhatnám példának az inlock-ot is, hitelt felvenni rá, akkor egy váltón kénytelen vagy átváltani BTC-re, esetleg ETH-ra. És abban kiutalni az Exchane-ről. Ez valahol egy mesterségesen gerjesztett forgalom.

        • Ezt légyszi fejtsd ki, mert nem pontosan értem, hogy mire utalsz. Egy tokenizált értèk vagy szolgáltatás lényege, hogy csak az adott tokenen keresztül félsz hozzá az adott szolgáltatáshoz, vagy értékhez. Normál esetben csak akkor birtokolsz, vagy veszel ilyen tokent, ha szeretnéd azt használni, hogy hozzáférj az adott szolgáltatáshoz vagy értékhez és hasznosítsd azt. Egy normális token ökoszisztémában az elhasznált tokenek vagy elégnek vagy újrahasznosulnak és visszakerülnek az ökoszisztémába. Minden más spekulatív adás/vétel a token holderek magánügye. Már persze ez azon nagyon kevés tokenkre igaz, ahol van valódi usecase és lehet/érdemes is azt használni bármire.

          • Nem hinném hogy nagyon ki kell fejteni. Egy csomó tokenhez kacsolt szolgáltatás még nem működik, vagy kis hazánkban nem működik. A legtöbb ember nem azért tart pl Ethereumot sem, mert smart contractra épülő cége van, hanem spekulációs céllal. Nem végeztem reprezentatív felmérést, de ne áltassuk magunkat az ellenkezőjével.

      • Ezek a coinok Stellar, Cardano, Vechain tulajdonképpen még nem is élnek, azt csodálom, hogy ekkora aktivitás is van rajtuk. Azért ez a szám sem mutat meg mindent, ahogy persze a market cap sem. Ott van például Ethereum classic, hiába van közel 20k tranzakció a számlák között, mégse ér az én szememben egy fabatkányit se. És ahogy olvasom itt-ott más se tartja túl sokra. Ettől függetlenül lehet olyan karriert fog befutni mint Litecoin, ami a Bitcoin árnyékában lassan 5 éve elvan.

      • Jól látom, akkor a dogecoin a harmadik legkedveltebb? “aszta”
        Úgy hallottam, hogy a tulaja csak viccnek szánta.

  5. Szerintem az összes közül egyedül a IOTA az az alvó óriás amelyik ha felébred, és elindul, mindent és mindekit le fog tarolni.

    • Ezt mire alapozod? Én semmit nem látok az Iotában, amit ne próbálna meg más, például Zilliqa vagy Cardano.

    • 100%-osan egyet értek veled. Az IOTA olyan szintű potenciált rejt amivel nagyon kevés más coin/technológia rendelkezik, ráadásul tele van csodálatos technológiai bravúrokkal. Nem véletlenül írtam róla tavaly nyáron egy kifejtős cikket. A gond azonban itt is ugyanaz mint amiről ez a cikk szól és ami gond a cryptok 99%-ánál:
      – Adott egy alkotó csapat, aki nem csak kitalálta hogy mennyire jó lenne a Tangle, de még meg is csinálta. Ám úgy csinálta meg, hogy az nem kifejezetten lett cryptofriendly, hiszen a validator nodeok központosítottak lettek, majd az igéret ellenére a mai napig központosítottak is. Tehát a double spending védelmet (hasonlóan a NEO-hoz) nem a community és a konszenzus biztosítja, ami ezáltal teljesen transzparens lehetne, hanem néhány kiemelt fontosságú node gondoskodik róla, ami mind a IOTA foundation kezében van. Szóval végső soron ők döntik el, hogy mi a jó és mi a rossz… ami lássuk be nem túlságosan jó irány.
      – Persze ettől még lehetne jó, de közismert tény, hogy a Foundation-t olyan emberek vezetik, akik finoman szólva sem az okos és megfontos üzletfejlesztés hívei, sokkal inkább a kötözködés és a problémázás a fő eszközük, ami miatt folyamatosan failelne be a projektek.

      Szóval az IOTA ma egy baromi nagy lehetőségekkel rendelkező technológia, ami kellene mint a felet kenyér de képtelenség együtt dolgozni a fundationnel. Lásd legfrissebben Roman Semko és a semkodev team kálváriáját.

  6. “ha a világ valami csoda folytán elkezd nyitni a tokenizációra” -Ezt kifejtenéd Csaba néhány mondatban?Miért gondolod,hogy csoda kellene hozzá?

    Illetve reálisnak látod-e ,hogy a tokenizáció mentén,valódi usecase mellett,létrejöhetnek-e később olyan projektek,amelyek sikeressége független lehet a BTC adaptációjától?Logikám szerint egy token jövője sem kellene ,hogy a BTC sikerén múljon,annak ellenére,hogy most nyilvánvalóan ez a helyzet.De persze,lehet rám cáfolsz 🙂

    • Nem tudok rád cáfolni, hiszen ennek a jele már most is látszik. Számos olyan coin létezik ami képes a Bitcointól függetlenül élni. Lásd pl exchange tokenek, stablecoinok, stb. Minél inkább felépül egy token saját ökoszisztémája és kialakul a saját utility jellegge annál inkább el tudja érni, hogy függetlenedjen a spekulációtól. Néhány coin/token ráadásul használ olyan árfolyam stabilizáló technológiákat, amik képesek hatékonyan egy értelmes sávon belül tartani az árfolyamot úgy, hogy nem akadályozzák meg annak a növekedését, vagy csökkenését (függően a demandtól), hanem csak a drasztikus kilengéseket simítják el, ami miatt egy sokkal inkább kiegyensúlyozott utility jelleg tud érvényesülni. Az INLOCKnál pl. mi is egy ilyen token modellt raktunk össze, aminek hamarosan indul is a főpróbája, terveink szerint 1-2 éven belül ki fog derülni, hogy mennyire jól sikerült a modellezés.

      A tokenizációs kérdésre nem akarok most egy elcsépelt választ adni. Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, akkor: a világ perpillanata nem áll készen arra, hogy tokenizálcióval komolyabban számoljon. Ehhez egy ugyanolyan szintű látásmód váltás és akár generáció váltás kell, mint amilyen kellett magához az internethez is. A tokenizáció nem újkeletű dolog. A digitális térben már széles körben évtizedek óta használt technológia. A blockchain csak azt adta hozzá, hogy az egyes tokenek interchangeabile(-é) váltak (átváltható? talán így lenne jó magyarul) és megvalósult a kicserélhetőség (fungible = egy adott mennyiség helyettesíthető ugyanazon token másik azonos mennyiségű darabjával) tulajdonság is. Ami korábban nem tudott megtörténni, immáron viszont igen. A tokenizáció nagyon gyerekcipőben jár még… nem csak az alkalmazása, de a technológiai alapjai is. Még csak most karcolgatjuk pl a bonding curves token elméletet, vagy a flaggelt/labellezett token módszereket, ahol az egyes tokenek a fő funkciójuk mellett egyedi saját tulajdonságokat is hordozhatnak. Nálunk pl az INLOCK kapcsán pont mostanában került elő egy konkrét labellezési usecase ami miatt feltehetően hamarosan upgradelve lesz a token smartcontract. Viszont ez téma tényleg egy külön cikkért kiált. Berakom ezt is a queue-ba.

  7. Komolyan mondom, hogy egy-egy kommented többet ér, mint máshol egy egész cikksorozat a bitcoinról. @Variance

    • Ez azért van, mert nem elfogult, nem lila ködben lebeg, hanem reálisan nézi a működését. A legtöbb kointulajdonos nem az értékét nézi, hanem az árát és nem használni akarja, hanem jó sok elavult dollárt a számlájára. Egyszóval meggazdagodni rajta.

  8. Egy észrevétel valakitől:

    “the whales of the Ethereum sea have continued to purchase their asset of choice — ETH. Per data compiled by Diar, the amount of ETH that Ethereum’s top 500 wallets have held has risen by 80%. To put this growth figure into perspective, on January 1st, whales kept 11 million Ether under lock and key, as of November 30th, the same group of users holds 20 million. This jaw-dropping sum amounts to nearly 20% of all Ether currently circulating, and $2.2 billion in U.S. dollar values, clearly indicating that whales are heavily betting on a market reversal.”

Szólj hozzá: