Te már érted a Bitcoint?

Egy kép ami tényleg többet mond ezer szónál:

Egy (nekem) fontos információ mielőtt kifejteném gondolataimat a kép kapcsán:

  • Ma 18:30-kor kezdődik a Simonyi Szakmai Napok keretein belül megszervezett “Blockchain technológiák kerekasztal”, melyen Czeglédi Tamás, Kocsis Imre és Vegera Tamás társaságában jómagam is részt veszek. Sokan kérdeztétek korábban, hogy ezen rendezvényekről esetleg készül-e videófelvétel. Nos jó hírem van, a szakkollégium élőben fogja youtubeon streamelni az előadást, így bárki tudja követni azt. Elérhetőség: https://www.youtube.com/watch?v=6eK1dySrVyU

Némi bulváros átvezetéssel: Miért is fontos beszélgetni arról, hogy vajon értjük-e a Bitcoint és a Blockchain technológiákat? Valószínűleg erre a kérdésre csípőből válaszolt volna igennel az a holland illető, aki előző hét szerdán hirtelen jött ötlettől vezérelve lenyúlt egy bitcoin ATM-et Oudenbosch városában. A tolvaj egy potom 120 kilós ATM-et emelt el annak reményében, hogy már a csapból is hömpölygő Bitcoin hírek okozta aranylázként hozzá jusson az BTM tartalmához és ezáltal – feltételezése alapján – Bitcoin milliomossá váljon. Sajnos a nagy tervet, a hosszadalmas előkészítést és a nem kevés fizikai munkát is igénylő művelet eredménye lényegében egy nagy büdös semmi lett és persze egy komoly tapasztalat, mely szerint a Bitcoin egy virtuális pénz és nem áll hegyekben az ATM-ekben. Később megtalálták az BTM-et, melyet teljesen szétvertek és kibeleztek. A BTM-et üzemeltetőnek persze így is komoly kárt okoztak ám az üzlet nem állhat meg és már pótolták is az ellopott és tönkretett ATM-et. Az új masinán pedig ott látható a: “Nincs benne bitcoin!” felirat. (‘Hier zitten echt geen bitcoins in!’)

Az elmúlt bő egy hónapban temérdek időt szántam arra, hogy minél több olyan szakemberrel és érdeklődővel találkozzak, aki nem csak befektetési terméket lát a Bitcoinban és a Blocklánc technológiában, de esetleg a kreativitása révén hajlandó is beleképzelni valamiféle jövőt ezen technológiákba. A számtalan beszélgetés, kávézás, közös összejövetelek és megannyi egyéb kapcsolatfelvételek összegzését tökéletesen kifejezi a fenti kis vicces képecske, aminek szívesen megosztanám a forrását, de mivel twitteren találtam forrásmegjelölés nélkül így maradnék a “népi gyűjtésnél”. Szóval – természetesen tisztelet a kivételnek -, azzal szembesültem, hogy a nagy többség két végletbe tömörül:

  • Vagy tényleg csak egy befektetési terméket lát, ami idén már megcsinált 900%+-t és “atya ég mi lesz itt még év végéig…
  • Vagy pedig a Bitcoint valamiféle elkorcsosult vadállatként a dögkútba próbálja berugdosni és hangosan kiabálja, hogy: “a blockchain a jövő!”.

Folytatás…

Novemberi Variance $crypto roadshow

Kissé alábbhagytak mostanában a saját szervezésű crypto-meetupjaim, aminek fő oka, hogy mind a szeptemberem, mind pedig az októberem igen aktívra sikerült (gyakorlatilag egyik napról a másikra crypto házibuliról crypto meetupokra sikerült beesnem, plusz mellette részt vettem előadóként és nézőként is számos szakmai konferencián), ráadásul a novemberem is kezd vészesen betelni. S ha már így alakult, akkor gondoltam megosztom veletek, hogy mikor merre fogunk tudni esetleg összefutni.

November 6-án a Simonyi Károly Szakkollégium berkein belül szervezésre kerülő Blockchain kerekasztal vendége leszek. A beszélgetésen arra a kérdésre keressük a választ, hogyan fog kinézni a társadalom és a gazdaság ezen technológiák teljes elterjedése és kifejlődése után.

November 14-én az egyik hazai pénzügyi szervezet akadémiáján adok elő cryptovaluták és smartcontractok gyakorlati hasznosítása kapcsán. Ez egy október folyamán megtartott előadásom folytatása lesz, tehát aki esetleg ott volt és érdekli az előadás folytatása, az figyelje a belső regisztrációs felhívást!

November 16-án este a Corvinus/Rajk László Szakkollégiumnál vendégeskedem egy újabb blockchain kerekasztal beszélgetésen, aminek témája: “a blockchain technológiára épülő innovációk társadalmi és üzleti hatása, potenciálja”. A kerekasztal célközönsége a Corvinus, ELTE és CEU hallgatók. Ebben a körben főleg a blockchainben rejlő pénzügyi termékfejlesztési potenciálra fogunk koncentrálni.

November 22: Blockchaineum Konferencia az Akváriumban. A konferencián előadói minőségemben fogok értekezni a következő témáról: “A smart contractok jelentősége – miért változtathatja meg a blockchain alapjaiban a világgazdaságot?” – Mindezen belül: dao és smart contract alapú gazdasági szerveződések, konszenzuselvű vállalatirányítás és finanszírozási modellek okosszerződésekkel. Szóval minden ami az után fog következni, hogy a cryptogazdaság túlnő a jelenlegi ICO lázon és elkezd nyitni a technológia adta valós lehetőségek felé.

További két esemény van jelenleg még szervezési fázisban, amikről ilyen állapotban még nem beszélnék, de ahogy tisztul a kép jelezni fogom a részleteket. Annyit viszont el tudok árulni, hogy a két esemény közül az egyik kapcsán az időpont már fix: november 17. Aki akkor BP környékén fog járni és szeretne megismerkedni egy igen ütős hazai crypostartup (asset mgmt) csapattal, esetleg részt venni az azt követő after meetupon, az vésse be a naptárába ezt a dátumot.

Hamis (bitcoin) arany csillogása: a kiszámítható jövő!(?)

Nem nagyon szoktam mostanság spekulálgatni, de most kivételt teszek, mert a hazai cryptofórumokon és facebook csoportokon folyó aranyláz láttán megszólalt bennem egy csilingelő hang…

Ahogy talán sokan tudjátok alig néhány napja dingelte be a bitcoin az újabb árfolyamcsúcsát, amit követően minimális fluktuálás mellett (alig 6-8%) folyamatosan a $6000-es árfolyamtartományban oldalazgat. Ennek a hurráoptimizmusnak a fő oka, a Bitcoin Gold (btcgpu) chainsplit és az ehhez tartozó airdrop, melyet a most Bitcoint zsákoló spekulánsok már be is áraztak. A hardfork/chainsplit szele már itt van. Kb. egy órája már a Bittrex lockolta a btc walleteket, 4 órán belül a yobit-en már indul a btc gold határidős kereskedés.

Hogy pontosan mit áraznak be a “befektetők”? A japán bitstaron már javában megy a határidős spekuláció, a btg/btc keresztárfolyam ott most 0,05999. Tehát valahol 300-400 usd köré várják az airdrop bonust.

Mindez szép és jó, de a friss Bitcoin befektetők egy része semmit nem tud erről az aranylázról és vásárolja ath közelben a bitcoint, majd jön nekik hamarosan a döbbenet. A Bitcoin ökoszisztémájával még csak ismerkedőknek a mostani történést leginkább az osztalékszelvényes részvényekhez tudnám hasonlítani. Ott ugye az a jellemző, hogy az osztalék előtt a piac beárazza már a profitot. Majd az osztalékelfogadó közgyűlés után egy pillanat alatt eltűnik az osztalék összege az árfolyamból.  Pontosan ez fog most történni a Bitcoin árfolyamával is, már most is jól látszik, hogy a nagybefektetők folyamatosan profitot realizálnak, miközben áramlik be az aranylázas pénz is.

Folytatás…

Az okos Bitcoin – a tx scriptek jelentősége

Sokszor kapom meg kérdésként, hogy miért is annyira jó a Bitcoin, miért nem döngölte még a földbe az Ethereum; ami ugye sokkal jobb, sokkal gyorsabb, lehet vele smart contractolni, sőt még valós életbeli javak tokenizálására is tökéletes. Mint evolúciós lépés az idő előre haladtával jogosan elvárható lenne, hogy egy sokkal fejlettebb, gyorsabb és biztonságosabb termék nyugdíjazza az elődjét. Persze ha az evolúció ennyire logikus elvek mentén szelektálna, akkor ma nem élnének kacsacsőrű emlősök és lássuk be, hogy a koalamackó is furán tekinthetne az együgyű életére…

A tegnap(-előtti…) estémet sikerült egy kifejezetten prominens hazai blockchain szakértői körben eltöltenem, ahol legnagyobb meglepetésemre előkerült a fentebbi alapkérdés (nem… nem a koalás meg a platipusos…). A téma kitárgyalása során vetődött fel bennem, hogy talán időszerű lenne erről egy blogpostot is írni.

Jelen cikkel nem kisebb kihívást próbálok teljesíteni, minthogy egyrészt meggyőzzem arról az olvasót, hogy a Bitcoin protokolljában ugyanúgy megtalálható a smart-contracting funkció (még ha nem is oly komplex módon). Hogy miért fontos ez? Nagyon sokszor találkozom azzal, hogy neves közgazdászok egyszerűen csak pénzként definiálják a Bitcoin. Egy pénznek (pillanatnyi) értéke van, míg egy árucikknek (commodity) funkciója, mellyel képes értéket kifejezni. Az alábbi cikk reményeim szerint mindenkit meggyőz arról, hogy a puszta pénzben kifejezhető értéken túlmenően a Bitcoin valóban képes commodity jellegű funkciókat is ellátni.

Főleg azok számára lehet érdekes ez a cikk, akik nem csak birtokolni/kereskedni akarnak, hanem akár üzleti vállalkozásokat, lehetőségeket is akarnak erre építeni. Talán már tudjátok néhányan, hogy előadóként meghívást kaptam egy hazai szakmai konferenciára novemberben, ahol lehetőségem lesz az okos szerződések jelentőségét bemutatni, az alábbi cikk (és ennek későbbi folytatásai) háttéranyagként szolgálnak majd az előadáshoz (is).

Kezdjünk is bele: a Bitcoin protokoll tervezésének korai fázisában már ráébredt Nakamoto, hogy komoly limitációkat fog elszenvedni a technológia, ha a tranzakciók küldése során kizárólagosan csak megadott publikus kulcsokra (addressekre) lehetne küldeni bitcoint. Bár a legtöbb felhasználó számára kétségtelenül elégséges lehet a konkrét címre történő utalás, de valós igény van arra, hogy egy-egy tranzakció fedezetének és jogosultságának vizsgálata túlmutasson egy egyszerű publikus kulcs (address) ellenőrzésen. Ennek megfelelően már a korai állapotban számos tranzakciót kezdeményező utasítás is implementálásra került, ezek közül kettőt emelnék ki: P2PKH s és a P2SH.

Folytatás…

Hogyan lesz üzlet a blockchainből?

Az elmúlt bő egy hónapban többen is megkerestetek különböző üzleti tervekkel, gondolatokkal. Ezek nyilvánvalóan leginkább a cryptopénzekről és a bányászatról szóltak, de számos egyéb blockchain alapú üzleti téma is előkerült. Mivel blockchain-evangelistaként kötelességemnek érzem a hazai ébredező üzleti ötletek ilyen jellegű inkubálását, ezért előszeretettel szántam időt minden ilyen jellegű megkeresésre. Hogy miért éri meg nekem időt szánni egy-egy ilyen történet meghallgatására és a közös agyalásra? Leginkább azért mert iszonyatosan jó történetekkel találtok meg, amikre sokszor nekem is megvan a WOW! élményem, másrészt pedig jó látni azt, hogy milyen könnyen adaptálják sokan magát a technológiát az üzleti igényekre.

Maga a blockchain technológia adott, egyre többen értik (vagyis érteni vélik) azt is, hogy mire jó a smart contract és hogy miért is érdemes ebbe az irányba nyitni. Biztos vagyok abban, hogy akár már a 2018-as év legnagyobb két tech buzzword-je a blockchain és a smart contract lesz. A technológián túl azonban sokkal fontosabb maga az üzleti igény, amire létre akarod ezt hozni. Csak az elmúlt egy hónapban 3-4 olyan beszélgetésem volt, ahol az üzleti igény és annak megvalósítási terve köszönőviszonyban sem volt. A smart contractok célja igen egyszerű: egyértelmű bejövő információk alapján kiértékelni különböző feltételeket, majd ez alapján kezdeményezni különböző kimeneteleket, mindezt automatikusan és emberi beavatkozás nélkül. A probléma általában pont ezen utolsó két feltétellel van: automatikus és emberi beavatkozástól mentes döntési logika. Ahogy nagyon nehéz elvonatkoztatni a decentralizált cryptopénzek esetén a centralizált döntéshozataltól, hiszen a társadalmi és gazdasági berendezkedésünk miatt, szinte ismeretlen számunkra a konszenzus alapú döntéshozatal, úgy nehéz elképzelni egy olyan jogi megállapodást, ami valóban automatikusan kiértékelhető és végrehajtható.

A jelenleg működő jogi keretek megreformálásához (okosításához) legalább egy olyan méretű szemléletváltás szükséges, mint amilyen a nemzeti devizák és a cryptodevizák esetén áll fenn.

A nagy üzleti szereplők közül elsők között értette meg és adaptálta ezt a gondolatot az AXA, amikor a napokban kihozta a fizzy nevű szolgáltatását. Adott egy Ethereum alapú smart contract biztosítás, amit megvehetsz meglévő repülőjegyedhez (jelenleg csak New York-Párizs vonalon). A smart contract automatikusan kiértékelődik és amennyiben a járat több mint két órát késik, akkor automatikusan kezdeményeződik feléd egy kifizetés. A rendszer hátteréről kevés technikai információt kaptam (bár tényleg próbáltam szerezni…), ezért a továbbiakban úgy próbálom meg értékelni a rendszert, hogy a hiányzó információkat kipótlom saját elképzeléseimmel. Ennek okán a továbbiakban egy FELTÉTELEZETT működésről beszélek, nem pedig a konkrét AXA fizzy rendszerről.

Folytatás…

Miként fogja megváltoztatni az életünket a Bitcoin?

Mindenek előtt tisztázni kellene azt az evidenciát, hogy mi is az a pénzügyi rendszer, amit megreformálni akar a Bitcoin és a blockchain technológia. Ebből talán már könnyebb lesz absztrahálni azt, hogy miként is fogja tudni ezt megváltoztatni a jövőnket.

A jelenleg ismert fizetőeszköz (pénz) immáron több emberöltő óta valójában nem materializált vagyon. Az egy dollár, vagy akár az egy forint semmit nem fejez ki. Mindösszesen egy bizalom annak kapcsán, hogy amit megkaptál tegnap egy dollárért, azt nagy valószínűséggel ma is megkapod egy dollárért és talán-talán holnap is megkapod egy dollárért. Emögött egy igen összetett pénzügyi keretrendszer áll, melynek hajtómotorja a hitel és a fedezet nélküli pénznyomtatás. Sokan a mai napig nem értik a pénzügyi finanszírozás eme modelljét. A ma működő vállalatok likviditásának fontos kulcseleme a hitel, de magánszemélyként is egyre inkább építünk a hitel intézményére. Egyre nagyobb luxus ingatlant vagy akár autót vásárolni magánszemélyként saját megtakarításból. Téves azt gondolni, hogy a hitel egy olyan csereügylet, ahol valakitől pénzt kapsz, amiért cserébe kamatot adsz. Valójában a modern pénzügyi rendszerben, amikor hitelhez folyamodsz, akkor azt nem mások megtakarításából kapod, hanem egy opciós ügyleten keresztül a két szintű bankrendszer kvázi létrehoz számodra új pénzt. Tehát a hitelként felvett pénz valójában nem fog hiányozni senkinek, az új pénzként jön létre. Megvan a Dumb és Dumber című filmből az “I owe you” cetli? Nagyjából ugyanerről van szó, a Bank létrehoz neked egy IOU cetlit, amit ha visszafizetsz idővel, akkor ez a virtuális pénz megsemmisül, kikerül a pénzügyi rendszerből. Azonban mi van akkor, ha nem tudod visszafizetni? Mi van akkor ha fizetésképtelenné válasz és a követelés behajthatatlan? Mi van akkor, ha a céged felszámolásra kerül? Gyakorlatilag semmi, a hitelként nálad maradt pénz valójában senkinek nem fog hiányozni, még a banknak sem, sőt valójában a jegybanknak sem. Leírják a veszteséget, mely összességében szétkenődik a teljes pénzügyi rendszerben és hizlalja az olyan tényezőket mint pl az államadósság és az infláció.

Folytatás…

Csupa jó hír így vasárnapra (NEO, BTC, LTC, ADX, MCO és LISK kapcsán)

Mai témák: NEO roadmap és újdonságok, BTC-BCH bányász csiki-csuki, rocketjumpoló kicsi altok (ADX, MCO, LISK).

Kezdem is a lelkületemhez legközelebb álló NEO-val… francokat: BTC-BCH csiki-csukival:

Hajnali 4:30 körül megtörént a difficulty adjustment a Bitcoin Cash láncon: 291G-ig ugrott a nehézségi szint. Mondjuk ez sokkal kevesebb mint amit én számoltam, de mentségemre szolgáljon, hogy nem nagyon tudok számolni. Az előző ciklusból már tudhatjuk, hogy erről a difficulyról kerek 30 óra alatt tudják leimádkozni a nehézségi szinten 89G-re. Bár ez valószínűleg ide már nem lesz elég köszönhetően a folyamatos BCH árfolyam gyengülésnek.

Ha leviszik további 1-2 ciklussal 60G körülre, akkor újra mehetnek át a bányászok kaszálni. Apró kitérőként megemlítem, hogy amennyiben tényleg leviszik 60G alá, akkor újra profitábilissá válnak a régi S1 és S3 antminerek is. (Ennek majd még pontosabban utána fogok számolni, de saccra kijön). Szóval én is lelkesen előkapartam a sufiból a két jó öreg S1-es bányászhangyámat ami anno rajtam ragadt a BTC farmból. Ma életet lehellek beléjük. Aki hasonlóképpen akar tenni, annak érdemes ezt megcsinálni még ma, mivel a legjobban közvetlenül a difficulty adjustment után lehet haszálni ezekkel a masinákkal amíg még nem ugranak át a nagy poolok (ez kb 3-4 órás időablak a EDA diff drop után). Holnap beszámolok ezzel kapcsolatos tapaszatalaimról. (ha lesznek…)

Na de nézzük a BTC láncot: A csiki-csuki ( == bányászok DARI szerinti profitábilisebb láncra ugrálása) egyelőre nem nagyon regette meg a BTC-t.  Perpillanat hatalmas tempóval darálják le a bányászok a mempool hátralékot. Alig 12 óra alatt ledarálták a mempoolban felgyűlt unconfirmed tx-ek több mint 60%-át, bár ehhez kellett egy tegnap délutáni iszonyatosan mákos időszak is, amikor több poolnál is egyszerre ütött be a hashing luck. Ami a jó hír: a jelenlegi tempóban haladva a mempoolból az összes 10sat/B feletti tétel ki fog ürülni az újabb miner láncváltásig, ami a rossz hír, hogy még így is fog maradni baromi nagy hátralék a 0-5 sat/B közötti tartományban. Ezek szokás szerint tele vannak pakolva óriás tranzakciókkal (olyan tranzakciók amikben néhány satoshit küldenek több ezer inputról vagy outputra). Ugye ezekre a tx-ekre mondja a /r/bitcoin oldal, hogy ezek a “bigger blockosok által spammelt zsaroló tételek”, velük szemben a /r/btc oldal pedig azt, hogy ez aljas rágalom és nincs itt semmi látnivaló és miért nincs már aktiválva a 2x… Én meg ugye inkább kussolok a saját ezirányú véleményem kapcsán, mielőtt újra vasvillára leszek tűzve.

Folytatás…

Atomic-swap, HTLC: A következő nagy crypto big-bang

Már egy jó ideje téma az atomic-swap és az azt lehetővé tevő HTLC technológia, ugyhogy itt az ideje, hogy alaposabban is megértsem mi is ennek pontosan a technológiája. A téma apropóját leginkább az adja, hogy az eddig lényegében csak ‘whitepaper’ szinten működő történet hírtelen konkrét termékekben manifesztálódott. Ahogy arról a héten írtam a Litecoin csapatának atomic-swap implementációja már ‘release-candidate’ állapotba került és tegnap a Z.Cash csapata is bejelentette, hogy szintén tesztelhető állapotba került a saját XCAT néven futó atomic-swap megoldásuk, ami első körben természetesen a BTC-ZEC párok közötti instant cserét valósítja meg. Az XCAT az Cross-Chain Atomic Transactions rövidítése, ami úgy egyébként valójában nem a Z.Cash saját találmánya, az XCAT egy teljesen független történet amit még egy bitcoin fan TierNolan talált ki, a Z.Cash most csak implementálta ezt a ZEC-BTC páron.

Folytatás…

Blockchain unchained: Az üres blokkok rejtelme

Feldobtatok egy jó kérdést, amire úgy ugrottam mint gyöngytyúk a takonyra, hiszen ezen már korábban én is sokat agyaltam és ott állt a queue-ban a “megfejtendő rejtélyek között”:

“Az AntPool miért bányászik üres blokkokat a Bitcoin láncon? Néha besegít a BTCC is. Szándékos rombolás, hátráltatás?”

A kérdés igen komplex, ezért kezdjük egy kis blockchain alapokkal. A Proof of Work (PoW) alapú blockchain gyártás lényege az, hogy mindenki közel ugyanolyan számítási kapacitással rendelkezik, ezért mindenkinek közel azonos esélye van megtalálni egy blockot. Egy korábbi cikkben már részletesen leírtam, hogy technikailag miként is képződik egy block (leading zeros mistery) és mit is jelent kiszámolni annak a hash-ét, ha azt nem olvastad, akkor lehet érdemes azzal kezdeni. Ami viszont abból a cikkből nem derül ki:

  • Minden miner egyszerre ugyanazt a blockot bányássza, pontosabban ugyanazon sorszámú (height) blockot bányássza ami persze minden bányásznál mást és mást tartalmaz. A feladatuk az, hogy megtalálják azt a hasht aminek az értéke alacsonyabb a targetnél (lásd másik cikkben a nullával kezdődő hashképzés módszerét).
  • Aki először tudja ezt elérni a nonce és a coinbase text módosításával (és a timestamp frissítésével), na azé a block. Szépen körbekürtöli a peer-to-peer networkön és elindul a block validálása. A propagálás és validálást követően a nodeok ezt a blockot hozzáfűzik a blockchainhez, majd az utolsó valid block tx-eit törlik a mempoolból, összerakják az új block headerjét, amihez összevállogatják az új tx-eket a mempoolból, megcsinálják a merkle tree-t és már indulhat is az újabb block vadászat.

A esélye annak, hogy egy érték (nonce, extraNonce) módosításával egy olyan hash-t kapj, amire igaz, hogy annak értéke kisebb a targetnél = 1/(232*difficulty). Tehát egy pool minél több számítási (double sha256) kapacitással rendelkezik annál nagyobb esélye van arra, hogy bejön neki egy megfelelő hash. Ez az esély azonban nem statikus, ha az lenne, akkor minden blockot nagy valószínűséggel a legnagyobb hashing power birtokosa gyártana le. Tény, hogy az esélyed minden újabb hashing kísérlettel javul, de a szórás miatt simán előfordulhat, hogy valamelyik poolnál akár az első nonce érték inkrementálásnál is bemákolja a megfelelő hash-t. A bemákolás mértékegységes a “Luck”. A Luck/Szerencse egy átlag szám (pontosabban kumulatív eloszlás), ami az adott pool korábbi hashing kísérlet/sikeres hash-ek arányából jön össze. Ha az átlaghoz képest gyorsabban sikerül kihozni egy érvényes hash-t, akkor a luck% alacsony, ha viszont az értéke 100%, na azt hívják bad lucknak, mikor a karma egyenlít. Ez egyébként egyáltalán nem ritka. Persze vannak olyan pillanatok is, amikor aranyeső van, itt egy példa arra amikor idén augusztus 7-én a SlushPool nevű cseh bányásztásaság behúzott 8 blockot alig 9 óra alatt:

Folytatás…

Fura egy nap volt ez… blokkláncrádió az űrből?

Nem tévedek szerintem nagyot, ha azt gondolom a mai napot a legtöbb bitcoin fan (és mégtöbb bitcoin gyűlölő) már nagyon várta. Kerek 15 napja töretlenül mászik felfelé a bitcoin árfolyama, sorban hagyta el a kerek ezres szinteket és ma végre benézett egy pillanatra a $4500 árszint felé is. Ez volt az a lélektani határ, ahol a legtöbb anti-#HODLer keze megremegett, volt aki egészen a legközelebbi Tesla szalonig rohant a pénzével: (dehogy…)

Még vasárnap jelent meg a hír, amiből kiderült, hogy a Goldman Sachs aranykezű, csillogószemű és elbűvölő mosolyú technikai elemzője, Sheba Jafari szerint az árfolyam belépett az 5. eliot hullámba, ami várhatóan $4827-es szintig repíti azt, ahonnan a korrekció akár a kétezer dolláros árszintre is visszanyomhatja az árfolyamot. A spekulatív befektetőknek nagyjából ennyi pont elég is volt, a piac kvázi beárazta a 4500 dolláros árszintet, ahol elindult az eladási hullám. A hullám több fázisban söpört végig és sorban kiütve a stop-loss küszöböket vitte le az árfolyamot egészen 3821 dollárig. Ez egyébként egy alig 20%-os korrekció, ami még sehol sincs a Jafari által jósolt kétezres szinthez képest. Mindenesetre az árfolyam azóta egy komolyabb recoveryt nyomott le és egészen a $4100 dolláros szintig visszamászott. Mindezt a rallit alig 12 óra alatt tolta le.

Folytatás…