Beszélgessünk még egy kicsit a Lightning Networkről…

Tudom sokatoknak már a könyökén jön ki az LN, de a jelek szerint mégis szükséges és érdemes is beszélni róla. Főleg, ha azzal szembesülök, hogy a blog egyik legrégebbi aktív követője is a sötétben tapogatózik. Ezek szerint messze nem végeztem még teljes munkát a LN evangelizációja kapcsán. Az alábbi (minap) született hozzászólás ösztönzött, hogy elkészüljön ez a post:

Lightning Network:
Jól értem, hogy igazából már működik, megy, használható?

Amit össze tudok rakni infót:
– Mainneten kint van, bárki futtathatja – ha van bátorsága
– Bátorság kell hozzá, mert nincs még agyontesztelve, így simán benyelheti a rajta levő pénzt
– Nem egy implementáció van, hanem három – ezt nem értem, hogyan lesz akkor “egy” LN. Vagy mindegy? Egymással kompatibilisek? Aztán mindenki azt használja, amelyik szimpatikusabb?
– Nincs “hivatalosa release date”, hiszen már kint van és szép lassan elkezd terjedni.

Izgalmas év lesz az idei (is).

Előbb gyorsan tisztáznám a félreértéseket:

  • A Lightning Network már nagyon régóta a mainneten volt teszt jelleggel és most is leginkább ilyen állapotban van kint, azonban senki és semmi nem tudja befolyásolni annak a terjedését, tehát nem meglepő hogy néhány lelkes pioneer már elkezdett rá éles szolgáltatásokat építeni.
  • A cikk írásának a pillanatában 48 aktív LN node található a mainneten, melyek között 76 csatorna létezik. Ezek összesített kapacitása 0.881 Bitcoint (kb 10k dollár jelenlegi árfolyamon)
  • Nem három implementáció létezik csak, hanem ennél sokkal több. Az implementációk alapja a LN whitepaperből készült specifikáció: Basis of Lightning Network (BOLT), mely egy 11 fejezetes részletes specifikáció, hogy miként kell LN implementációt készíteni.
  • A három leginkább elterjedt implementáció (lnd, c-lightning és a eclair) teljes mértékben interoperábilis, tehát ezek képesek egymással stabil kapcsolatokat létesíteni. A mainneten jelenleg mindhárom implementáció stabilan működik egymással.
  • A különböző implementációk oka nagyon egyszerű: független fejlesztőcsapatok kezdték el anno implementálni a saját LN elképzelésüket. Ez a fajta függetlenség a garancia arra, hogy nem egy centralizált maszlagot kapunk amit tetszőleges pillanatban tud bárki befolyásolni, hanem mindig megmarad a garancia arra, hogy az LN egy ugyanolyan független és érdek nélküli rendszer marad mint maga a Bitcoin.
  • Az LN underlying technológiái már régóta benne vannak a Bitcoin protokollban, a szükséges funkciók (HTLC, multisig wallet, stb.) már évek óta használt technológia, nagyon sok aktív payment channel létezett már eddig is. A technológiához szükséges utolsó mozaik maga a segwit protokoll volt. Most, hogy végre bekerült a hivatalos bitcoin core implementációba is a segwit támogatás, így teljesen logikus, hogy pillanatok alatt elkezd gyarapodni a mainnet LN hálózat.
  • Az LN olyan szinten van agyontesztelve, ahogy kb eddig semmi nem volt agyontesztelve a Bitcoin történelmében. Talán csak a SegWit tesztelése összemérhető az LN-nel. Mindkét technológia nagyon durván nyúl bele a settlement layerbe, így ezek tesztelése létszükséglet, hiszen itt szó szerint pénzzel játszunk.
  • Benyelni semmilyen pénzt nem tud az LN hálózat. A kockázat más rétű ennek kapcsán. A felek felépítik a csatornáikat, majd azokat karbantartják, de annak változásait nem küldik be a blokkláncra (onchain). A pénzbeli kockázat ezen offchain karbantartásban rejlik csak jelenleg. Ugyanaz a kockázat létezik jelenleg, mint amilyen kockázattal maga a Bitcoin rendelkezett 2009-ben. Akkor még senki nem bízott abban, hogy itt valóban nem tudnak coinok elkeveredni, avagy valóban nem lehet double-spendingelni. Voltak is bőven korai bakik, amikből akár anyagi károk is keletkeztek. Ugyanezen anyagi kockázat létezik az LN kapcsán is. Előbb pici szereplők fognak megjelenni az LN-en és árulják majd a filléres portékáikat, ahol nincs lényei nagy veszteség egy tech probléma miatt, majd ahogy bizonyít (és fejlődik a technológia) úgy fognak megjelenni az egyre nagyobb szereplők is.

Némi resource azoknak, akiket a leírásomon túl is érdekel mindez:

Most, hogy ezeken túl vagyunk egy régebbi adósságomat is törleszteném. Ígértem, hogy megosztom a néhány hete megtartott Lightning Network Unchained előadásom prezentációját és ha már megteszem, akkor hozzáfűznék némi magyarázatot is a slideokhoz:

Folytatás…

CBOE Bitcoin januári futures lezárásra került (végre)

A december 17.-én kibocsátott CBOE januári Bitcoin futures egy órával ezelőtt lezárásra került. A ‘settlement’ értéke 10 900 USD. Vastagon profitáltak a határidős traderek. Grat nekik. A Bitcoin árfolyama pedig visszakerült a tegnap már jelzett – szerintem – organikus csatornába, ahol most éppen enyhe emelkedés mellett oldalazgat és bukdácsol a sávon belül. Mondanám, hogy “huhh túl vagyunk a nehezén“, de perpillanat szerintem ez még igencsak komoly hurráoptimizmus lenne. Az árfolyam nem érte el a sáv alját (8800 USD) és az emelkedés is gyanúsan “deadcat bounce”-nak néz ki. Persze ne legyen igazam.

Viszont nagyon örülök, hogy az előző topicban többen is felvetették a spekuláció és a hosszútávú valós értékeket nyújtó technológiai fejlesztések kérdéskörét. Néhány hete tartottam egy előadást a Blokklánc Műhelyben a Lightning Network kapcsán (megjegyzem ehét pénteken is igen érdekes téma várható…), aminek kapcsán bedobtam a műhelytagoknak, hogy mi lenne, ha készítenének egy saját, könnyen implementálható LN invoicing plugint, amit könnyedén lehetne implementálni tetszőleges PHP/Wordpress webáruházba. Rögtön az előadás után már elindult a lázas munka és azóta több embernapot beletoltak a srácok a fejlesztésbe, mely kapcsán néhány feketeöves Lightning Network szakértő kezd felcseperedni a műhely keretei között.

Hogy mennyire valid erre az igény: ma a Blockstream hivatalos sajtóközleményben jelezte, hogy elkészítettek egy node.js alapú woocommerce/wordpress plugin, ami pontosan azt az igényt valósítja meg, amit jómagam is felvetettem a Műhelyben. Aki szeretné kipróbálni ezt a gyakorlatban (immáron a mainneten már!), az fáradjon el a teszt célból felhúzott webboltjukba és próbálja ki a funkciót: https://store.blockstream.com

Mindezzel párhuzamosan a mainnet-en futó Lightning Network nodeok és azok közötti channelek száma is egyre jobban bővül, mely szintén biztató jel a gyors adaptációra.

De még ennél is biztatóbb jel, hogy már Roger Ver is nyíltan reklámozza a Blockstream Lightning Network törekvéseit, bár mindezt nyilván a maga szokásos morbid stílusában… Erre mondják azt, hogy a rossz reklám is reklám…

Amennyiben viszont kész tényként kezeljük a Lightning Network hamarosan szélesebb körű adaptálódását és ezzel a layer1 (onchain) problémák kezelődését… mely feltételezés azért rejt némi erős optimizmust… Akkor máris jöhet egy izgalmas kérdés. Szerintetek mi az a téma, aminek a nagyon gyors adaptálása elő tudná segíteni a kriptopénzek szélesebb körű elfogadottságát: (mivel a listából egy tételt kiválasztani kb lehetetlen, ezért max 4 választási lehetőséggel élhettek, aki nem talál kedvére való választ az tegye meg, hogy commentben megírja, hogy mi egyéb tetszene neki)

[commercial_break]

Spekulatív befektetések szezonális sajátosságai

Ez most a szokásosnál is rövidebb post lesz… Csak azért rakom ki, mert látom, hogy élénk érdeklődés övezi a kriptopénzek árfolyamának hirtelen flashcrashét és ha lehet, akkor inkább szánjunk az ehhez tartozó diskurzusnak egy külön topicot.

Aki “nem ma jött le a falvédőről” és megjárt már a kriptovaluták előtt egyéb spekulatív befektetési piacokat is, az pontosan tudja, hogy minden befektetési terméknek megvan a maga sajátossága. Az fx tradingre komoly kihatással lehetnek a jegybanki várakozások, míg a tőzsdei ralikra általában a ‘sell in may and go away’ valamint a ‘mikulás rali’ szokott szezonálisan hatni. Hosszabb távon elemezve a Bitcoin és egyéb kriptovaluták kapcsán is kezd kirajzolódni valamiféle érdekes mintázat. Ezek közül kettőre hívnám fel a figyelmet:

  • 2015 – Legalacsonyabb árfolyam éven belül:  Jan 15
  • 2016 – Legalacsonyabb árfolyam éven belül: Jan 16
  • 2017 – Legalacsonyabb árfolyam éven belül: Jan 12
  • 2018 – Legalacsonyabb árfolyam éven belül: ….

Most megkímélném magam és az olvasókat is, hogy hosszan belemenjek a számmisztika rejtelmeivel, avagy a kínai holdújévhez kapcsolódó vásárlási láz elmezésébe, ugyancsak nem kifejezetten kommentálnám a PBOC bejelentéseit sem. Ami biztos, hogy az elmúlt 3 évben a Bitcoin éves mélypontja mindig a folyó év január közepére esett. Hogy ez már kezelhető-e tendenciaként, azt mindenki döntse el.

Nézzük a második észrevételem: Tavaly egész évben az a bizonyos “eredeti növekedési pálya” volt a személyes unikornisom, amit folyamatosan vadásztam és annak megfelelően eszközöltem bizonyos árfolyambecsléseket. Aki régi olvasója a blognak, annak biztosan már a könyökén jön ki ez az “eredeti növekedési” csatorna dolog. Nos az elmúlt hetek történése alapján érdemes frissíteni a fejekben a korábbi ábrát:

A sávot tavaly nyáron hagyta el az árfolyam (lefelé) a Bitcoin Cash hardforkhoz kapcsolódó FUD-ok kapcsán, amibe akkor csak november elején tudott nagy nehezen visszavánszorogni 7000 USD árfolyam környékén, de a visszavánszorgás annyira jól sikerült, hogy az árfolyam alig egy hónap alatt ki is rakétázott egészen 20k-ig, ahonnan látványosan elkezdett visszamászni a “kényelmes” kék sávba. Jelenleg a sáv alja valahol 8600 USD körül van, a teteje pedig 12k körül. Ez a sáv továbbra is az én személyes kis segítségem a döntéseim meghozatalában, nem tudok róla, hogy bárki más is ennek fényében elemezné a Bitcoint, ahogy azt sem tudom alátámasztani, hogy bármi értelme is lenne ilyen módon elemezni a felfúvódásokat és az összehúzódásokat. Mindenesetre a jelek szerint valahogy tényleg ennek a környékén szeret táncolni az árfolyam. A sáv teteje idén júliusban fog 19k-20k körül járni, hogy a bitcoin árfolyama akkor éppen hol fog tartani, az egyelőre még jó kérdés.

Blog: múlt, jelen, jövő…

Mikor 2013-ban elkezdtem ezt a blogot még magam sem tudtam, hogy pontosan mit is akarok kihozni mindebből. Éppen egy komolyabb semmittevő időszak végén döntöttem úgy, hogy itt az ideje valami értelmes időtöltést keresni a szunnyadozó kreativitásomnak. Számos kört futottam a témák kapcsán. Hosszabban foglalkoztam a befektetési alapokkal és a világgazdaság zavaros működésének megértésével, de volt itt komolyabb zöldenergia és machine learning rovat is. Ezen útkeresést bele is fogalmaztam a blog egyik legelső postjába:

Ki tudja, ha megér a blog legalább annyi időt, mint a korábbi blogjaim (2-3-4 aktív évet), akkor talán körvonalazódik valamilyen konkrét irány amerre haladni fogok.

Nem sokkal a blog debütálását követően kezdtem el komolyabban foglalkozni a kriptopénzek akkor még igencsak zavaros világával. Emlékszem, amikor először hallottam egyik ismerősömtől a Satoshi történetet, akkor igencsak furán néztem a “japán hacker” történetére, aki valami olyan misztikus dolgot csinált, amihez nem merte felvállalni a saját nevét. Ehhez persze akkor még friss élményként kapcsolódott az egész Silk Road botrány is.

Minő meglepetés valóban 2-3-4 – nem túl – aktív évnek kellett ahhoz eltelnie, hogy megtaláljam az utam. Az elmúlt majd egy évben szó szerint a kriptopénzekkel és természetesen ennek kapcsán a bloggal keltem és feküdtem. Ez a postom immáron a kerek 200. post amit a kriptopénzek témakörben írok. Ehhez hozzájön még 571 válasz, amiben a hozzászólásaitokra reagáltam. Persze mindez csak az, ami itt a blogon történt. A számos találkozót, drinkupot, konferenciát és kerekasztalokat, már nem is tudom hova kellene számolni. A teljes képhez hozzájön még majd 3500 eddig született olvasói komment, ami folyamatosan gyarapodik napról-napra és több mint 1000 email, melyek egy igen nagy része sajnos a mai napig megválaszolatlanul hever a mailboxomban. Ez a rész nem az erősségem… Talán pont ezért is ellenkeztem annyira mindvégig, hogy valamiféle közösségi teret hozzunk létre a blogon, vagy a bloghoz kapcsolódóan, hiszen az rengeteg energiámat emésztené fel, amiből nyilvánvalóan véges mennyiség áll csak rendelkezésre.

Apropó energia. Nagyon sokszor kérdeztétek, hogy mi a személyes motivációm, ami miatt ennyit írok és ennyi dologgal foglalkozom. Aki ezt megkérdezte tőlem, annak mindig elmondtam, hogy ez az én személyes útkeresésem. Csak tavaly a nyilvános megjelenések mellett megközelítőleg félszáz alkalommal vettem részt olyan zártkörű megbeszélésen, ahol valamilyen projektkezdeményezéssel kerestetek meg. A mottóm mindig is az volt, hogy “egy kávéra bármikor jó vagyok…“. Mindezzel a tervem az volt, hogy ezen megbeszélések során is tanuljak. Sok esetben úgy tartottam akár fél napos zárt workshopokat, hogy valójában többet hoztam onnan el, mint amennyit átadtam. Mindezeken keresztül sikerült megismernem a hazai kriptoközösség nagy részét, kezdve a cypherpunkoktól egészen a hazai kriptobizniszben utazó vállalkozókig. (És persze a cypherpunkokból lett kriptobizniszmeneket se feledjük…)

Valamikor tavaly nyáron kaptam meg először azt a kérdést egy drinkupon, hogy a blogra szánt időt és energiát miért nem fordítom egy a témába vágó üzleti vállalkozásra. Onnantól kezdve a válaszom konzekvensen ez volt: “Mert nincs még meg az a story, amivel foglalkozni akarok, az év végéig adok magamnak időt, hogy megtaláljam azt a történetet, amibe kellőképpen bele tudok szeretni ahhoz, hogy meg is tudjam azt csinálni.

Ötletek és kezdeményezések voltak dögivel, de valahogy semmi nem tudott igazán lekötni, mindből hiányzott valami esszenciális, igazán motiváló momentum. Időközben nagyon sok minden történt, számtalan meetupot és drinkupot szerveztünk, szakmai előadást tartottam a hashgraphtól kezdve a lightning networkig, végigcsináltuk a tisztabit kampányt, segítettem beindítani a Blokklánc Műhelyt, ami mai napig az egyik legnagyobb büszkeségem és örülök, hogy tényleg képes egy ilyen grassroot koncepció ennyire hatékonyan működni. Persze mindeközben sem feledkeztem meg a célról: találni egy igazán eredeti és igazán jó történetet, amivel szívesen tudok azonosulni. Ahogy közeledtem a saját deadlineomhoz egyre inkább letisztult, hogy a megannyi történet közül melyik lesz számomra a befutó.  Mint oly sok esetben, itt is sokat számított a személyes kötődés és a személyes élmény…

A blog egyre népesedő olvasótáborán keresztül kibontakozott számomra a hazai “kripto-értelmiség” preferenciája. Ennek kapcsán le tudtam vonni egy nagyon fontos konzekvenciát. Két kategóriába lehet sorolni azokat, akik olvassák a blogomat: a hithű cryptofanok és azok a kriptoszkeptikusok, akik nyilvánvaló okok miatt bár nem hisznek a kriptopénzekben, de mégis nyitottak annyira, hogy legalább utánaolvassanak és megpróbálják megérteni, hogy mi is hajtja ezt az egészet… mi is pumpálja a lufit…

Még idejekorán rájöttem, hogy Bitcoin evangelista és kriptobloggerként NEM az  a feladatom, hogy az utóbbi kategóriába tartozó olvasókat tűzzel-vassal a Bitcoin felé tereljem. Mindenkinek megvan a joga ahhoz, hogy szkeptikus legyen és ez különösen tiszteletreméltó tulajdonsága, ha a szkeptikusság ellenére az adott illető még nyitott is a befogadásra. Mivel jómagam hithű elvakult kriptoanarchista vagyok, ezért számomra nagyon nehezen volt befogadható, hogy mégis miért is szkeptikus bárki is. Simán csak hülyék? Vagy még nem érettek meg minderre? Nyilván nem erről van szó. Sokkal inkább a megközelítés a lényeg. A kriptofanok ideologisták, míg a kripto-szkeptikusok egyszerűen csak realisták. Baromi jól néz ki a Satoshi Vision és még jobban a whitepaper, nem is beszélve a csilliárdos marketcapről és a félelmetes napi volumenekről, de mi ennek az egésznek az értelme? Tényleg csináltunk egy félelmetesen jó instant digitális payment rendszert, amivel a világ bármelyik részére gyorsan és olcsón lehet utalni? Ha a kriptopénzek evolúciója megreked ezen a szinten, akkor kétségtelenül el kell ismerjem: egy baromi nagy lufit fújunk. Vannak jó walletjeink, meg exchangeink, de mindnek végső soron ugyanaz a célja: még nagyobbra és rondábbra lehessen fújni azt a szerencsétlen lufiállatkát…

Másik oldalról persze ott vannak a magamfajta crypto-future hívők kategóriája. Akik lelkesen gyarapítják a digitális vagyonukat és hisznek ama szép jövőben, ahol ezen digitális értékeknek az első és lényegében egyetlen célja nem az lesz, hogy úgy gyűjtögessük őket, mint gyerekkorunkban a matchboxokat vagy a pillangókéseket…

Az antagonisztikus kategóriák motivációinak értelmezése során eszméltem rá, hogy valójában a kezemben van a kulcs az ellentmondás feloldásához. Adott egyik oldalról egy halom cryptovagyonon ülő rajongó, akik a világ minden kincséért sem nyúlnának a coinjaikhoz, másik oldalról pedig ott vannak a kripto-szkeptikusok, akik bár egy fillért sem raknának Bitcoinba vagy bármilyen más altcoinba, de azért valahol csípi a csőrüket az általuk vizionált lufi felfúvódása közben megszülető kripto-milliomosok vagyongyarapodása. És ekkora jött a heuréka moment! Dehát valójában ez a két csoport egymást keresi és egymáson keresztül fognak mindketten jól járni!!!

A hirtelen jött ötlet elsöprő erővel taglózott le és egy olyan láncreakció indult be, ami teljes egészében újrarajzolta a saját jövőképemet. Hogy mi ez a történet, mikorra, mi fog ebből elkészülni, kik a tagok, mi ebben az én szerepem továbbá, hogy miként is befolyásolja ez az én jövőbeli szerepvállalásomat akár a blogger, akár az evangelista szempontból? Na mindezekről a kérdésekről fog szólni a folytatás… Szóval részletek hamarosan…

Bitcoin: Túl a SegWit-en, jön a MAST!

Miközben az anti-Bitcoin propaganda maximális utánégetővel próbálja terjeszteni az igét, mely szerint a Bitcoin immáron csak egy store of value product, amit valójában senki nem is használ és amúgy sincs semmi jövője, addig a háttérben csak gőzerővel készülnek a fontosabbnál fontosabb fejlesztések. A 2017 szeptemberében beaktivált SegWit protokoll önmagában is komoly scaling reliefként kellett volna, hogy hasson, de a lassú adaptálás és a szándékosnak tűnő gáncsolások miatt ez eddig korántsem hozta el a várt hatást. A helyzet azonban az, hogy a SegWit protokoll messze többet célzott meg eleve, mint amit sokan beleláttak. A Segregated Witnessnek köszönhetően immáron elindult az első hivatalos mainnet Lightning Network Service, amin keresztül a TorGuard anonim VPN szolgáltatásra lehet előfizetni off-chain tranzakciókkal mindösszesen 1 sat tranzakciós díj mellett. Persze úgy korrekt, ha egy rövid gondolat erejéig kitérünk a Bitcoin láncról levált alternatív scaling megoldásra (Bitcoin Cash) is, hiszen ott is vannak most olyan történések, amik bőven beárazódhatnak az elkövetkező néhány napban. Gondolok itt az address format upgrade-re és hardforkra a hétvégén, valamint a jövő hét elején időszerűvé váló Coinbase EUR-BCH pár újraengedélyezése.

Ennyit a BCH-ról, kanyarodjunk is vissza a Bitcoinra: végre ma hivatalos is bekerült a Bitcoin Core kliensbe a SegWit addressek GUI támogatása. Ez egy régóta függőben lévő tartozása volt a fejlesztőcsapatnak, de immáron ez az akadály/kifogás is elhárult az elől, hogy bárki elkezdje támogatni a SegWit protokollt.

Az aktuális dolgok mellett azonban történik bőven fejlesztés a háttérben is, ezek olyan protokollfejlesztések, amelyek megjelenése jelentősen fogja átrajzolni a Bitcoin skálázhatóságát. Ezen törekvések közül talán a legérdekesebb kezdeményezés a MAST (Merkelized Abstract Syntax Tree), mely jelenleg tesztelési fázisban van és az élesítéséhez egyébként egy soft-forkra lesz majd szükség, tehát semmiképp sem érdemes ezt rövidtávon várni. A MAST eredendően Peter Todd, Russel O’Connor és Dr. Pieter Wuille kezdeményezése alapján jött létre és formálódott BIP-pé (Bitcoin Improvement Proposal)

Folytatás…

Bitcoin panic sell-out, ez megint nagyon sokan bekajálták

Sokakban felmerülhetett, hogy vajon mi történt ma, ami miatt iszonyatos vagyontömegek távoztak a teljes (crypto-) piaci kapitalizációból. A csúcs valahol 145 milliárd USD mínusz körül volt a market capben, de reggelre az egyes termékek árában is hatalmas drop következett be. A furán hirtelen (és legfőképpen gyanús) árfolyamzuhanás egy pillanat alatt következett be ma hajnalban 5:45-kor… lényegében az összes nagyobb kriptopénznél.

Persze a “first shoot and never research” wannabe facebook hangadóknál máris beindult a pánikolás. Van itt minden: “kipukkad a lufi”, “anyukám megmondta!”, “a csajomnak reggel viszketett a tenyere!”, and so on…

Na de mi is történt valójában, mitől pirosodott szét minden szinte pillanatok alatt. Az ördög szokás szerint a részletekben rejlik. Rápillantva a coinmarketcap bármelyik coin alábontására ezt vehetjük észre:

* Price Excluded

A coinmarketcap ma reggelre úgy döntött, hogy felszámol a dél-koreai tőzsdék elszabadult áraival, amik csak torzítják az összpiaci képet, hiszen jellemzően 30-40%-kal magasabb ott a kereskedés köszönhetően az extrém piaci ralinak és a kyc-val zárt tőzsdéknek. Ezen intézkedésnek köszönhetően a coinmarketcap végre egy reálisabb képet mutat a piacról…

Vagyis mutatna, ha ezt előre jelzik és széles körben felhívják mindenki figyelmét erre a változásra. De mivel ezt nem tették meg, ezért a reggeli kávé után a szeméből az álmosságot törölgető tömegek azt látták kedvenc price index oldalukon, hogy újra bezuhant a total marketcap 700 milliárd alá, miközben a kedvenc coinjaik is veszítettek az átlag piaci értékükből akár 20-30%-ot is. Több sem kellett az egyszeri invesztoroknak már csattantak is az eladások majd az összes tőzsdén. Íme mindennek az eredménye a krakenen (1H chart, január 5 0:00 órától):

 Gyönyörű… 17k USD-ről zuhant az árfolyam 13,5k-ra alig 16 óra alatt. Mindezt azért, mert a coinmarketcap.com API-hoz kötött traderrobotok és a botok által kiváltott pánikrohamban érintett daytraderek szó szerint eladtak mindent amit csak találtak gondolván, hogy ha egy pillanat alatt eltűnt az összesített piaci kapitalizáció majd 10%, akkor itt bizony vége a cryptovilágnak…

Igen, ez az a pont, ahol elő szoktam jönni a konspirációimmal, hogy vajon ki mindenkinek is állhatott érdekében ez a ‘fatális véletlen’. De ezt most inkább magamban tartom, sokkal inkább szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét egy nagyon fontos kifejezésre: DYOR! Azaz Do Your Own (fucking) Research! Azaz, nézz már utána a dolgoknak, mielőtt cselekszel. Ez roppantul sokat tud segíteni, hogy ne járulj hozzá leleményes fiatalok (vagy éppen öregek…) hirtelen vagyongyarapodásához a saját károdra.

Ui: Csak hogy igazán izgalmas legyen ez a nap, még hozzájött extrában a: “most már tényleg banolja a Bitcoin bányászatot a kínai kormány!” híresztelés is.

[commercial_break]

2018-as Bitcoin vízióm (part#2)

Az előző cikkben igen mélyre merészkedtem a nyúlüregbe, ami kétségtelenül szükséges volt, hogy megalapozhassam mindazt amiről most fogok írni. Kezdeném is mindjárt néhány nagyon impulzív, friss piaci gondolattal, ami az alapját fogja képezni a gondolatkísérletemnek:

  • A New Yorki értéktőzsdére elkezdték beadni a tőkeáttételes Bitcoin ETF kérelmeket. Ezek jelenleg a 2X Beartől a 2X Bull-ig terjedő sávot célozzák meg, de nyilvánvalóan mindenki tudja, hogy ez csak a kezdet. A Bitcoin csak az első fecske, de a Wall Street máris imádja annyira, hogy leveraged ETF-et akar rá jegyezni. Mi lesz itt, ha valaki szól nekik, hogy valójában akad itt további termékfejlesztési lehetőség még 8-10 érett és majd 1000 totálisan oroszrulett típusú kriptopénzre és tokenre.
  • A tavaly évvégi bull hurráoptimizmus a jelek szerint továbbra sem akar alábbhagyni. A XRP (és ADA) hegymenet után újra elkezdett komoly mennyiségű friss fiat money a nagy szereplőkbe is áramlani. Az 1000 dolláros csúcson áttörő Ethereum azóta stabilizálta is magát ebben a tartományban. Az Ether (Ethereum) árfolyama már túl van 8 egymást követő zöld napi gyertyán, amire soha korábban nem volt példa. Ezen nyolc napban eddig csinált 30%-ot a világszámítógép üzemanyag.
  • Ha már XRP, akkor érdemes megjegyezni, hogy az alig néhány nap alatt lezajlott Ripple rali a világ egyik leggazdagabb emberévé tette a cég társalapítóját (Chris Larsent), aki ezzel a lépéssel papíron gazdagabb emberré vált, mint a Google társalapítói (Larry Page és Sergey Brin).

picit inside joke… de aki érti, az biztos nagyot tud nevetni ezen (is)

Az XRP történet lényegében egy nagyon fontos tanulságot kényszerít ránk: Ki a francot érdekel az ideológia, ha egyszer pénz van benne? Talán a cikkem előző fejezete fényében ez a konzekvencia napnál világosabban levonható, hiszen jól látható, hogy az emberi génállományba bele van kódolva a “gyors meggazdagodás” igénye. Amit ma kockáztathatsz, azt ne halaszd holnapra! Valahol ez az adósrabszolgaság kulcsa is.

A Bitcoin és a többi 2017-es évben bekövetkezett kriptopiaci rali beindítja az emberekben a pavlovi reflexet. Ha ezt meg tudta csinálni a Bitcoin és immáron az Etheruem is átszaggatta a célszalagot, akkor miért ne csinálhatná meg ugyanezt a rallit a földről fillérekért felkapkodható aprópénz is? Ez – és lényegében csak ez a hit és bizalom – áll az elmúlt hetek szédületes “crypto-penny-stocks” őrülete mögött. Ez röpítette az ötödik helyre a Cardanot és a második helyre a Ripple-t is. Sőt valójában a top10-ben szereplő filléres “apróságok” mögött nagyjából ugyanaz a trükk áll:

  • Hozz létre egy ígéretes cryptopénzt, amiből gyárts le legalább annyit amennyi ember él a földön. Ez egy fontos pszichológiai reflexet tud beindítani. Hiszen ha valamiből létezik 38 milliárd (XRP), vagy 26 milliárd (Cardano), nem is beszélve a legnagyobb viccnek számító TRON-ról a maga 65,7 milliárd darabjával akkor ott ösztönösen mindenkiben beindulhat az igény, hogy ebből simán tudhatnék szerezni bőven és csak fog ez is annyit emelkedni, mint a Bitcoin.
  • Amikor az XRP elérte a 3$-át, akkor már mindenki 10 dollárt vizionált január közepére, sőt megjelentek 1000 dolláros predikciók is 2018 végére. Az emberek mégis hova rakták a józan eszüket vajon? Az USA GDP-je (éves bruttó hazai termék mutatója) valahol 16 Billió (angol trillion) dollár körül van. Az 1000 dolláros Ripple azt jelentené, hogy a tokenben akkumulálódó vagyon duplája lenne az USA éves ‘vagyonának’, de pl Kínát potom 4x verné meg. Ez így mennyire reális?
  • Az XRP kapcsán a manipuláció eleve bele van kódolva a protokollba. Hiszen a XRP tranzakciók során keletkező txfee egyenesen a Ripplehez vándorol, aki azt diszkontált áron adja tovább a bankoknak. Tehát a nagy szereplők folyamatosan tudják visszarakni a cirkulációba az elburnölt cryptocoinokat. Márpedig a tőzsdék igen nagy részén miből lehet XRP-t venni? Természetesen BTC-ből… Ezt a gondolatot rakjuk egy picit félre, hadd érlelődjön.

Folytatás…

Csak meglett a négy számjegy…

Bár az 1.000 USD álomhatár elérését követően azonnal veszett dumpolásba fordult az Ethereum, de mindettől függetlenül kétségtelenül figyelemre méltó, hogy csak belépett sikeres negyedikként az “érménkénti 1000 dolláros árfolyamon túliak” klubjába a mi kis kedvenc világszámítógép-üzemanyagunk is. A lista dobogósai ugye a Bitcoin, Bitcoin Cash és a Dash. Nem emlékszem, hogy mikor írtam le itt a blogon először, hogy 2018-ra négy számjegyre várom az Ethereumot, de az biztos, hogy ezen kiszólásom szállóigévé vált. Nem egy konferencián és kerekasztal beszélgetésen megkaptam az elmúlt fél évben, hogy: “na, hol van már a négy számjegyű ETH?”, ami egyébként teljesen helyénvaló kérdés volt a Bitcoin szárnyalásának árnyékában.  Most azonban, hogy néhány hétre elment pihenni a Bitcoin az ünnepek alatt, hirtelen mindenki már az új királyokat ünnepli. Amennyi helyen én olvastam mostanában Cardano és Ripple flippeninget, annyi hírforrás szerintem nincs is. Persze időközben apuci hazaérkezett és berúgta az ajtót. Most éppen a 15.250-es ellenállásnak feszül neki éppen. Ha azt átüti, akkor lesz itt altcoin sírás-rívás megint.

Folytatás…

Kilenc év…

2009-ben, pontosan ezen a napon készült el a Bitcoin első blockja, a genezis block. Vagyis ha egészen akkurátus akarok lenni, akkor ezen napon számolta ki Satoshi Nakamoto a genezis block hashét, ami azóta is bele van hardkódolva az összes Bitcoin node forráskódjába. A coinbase param azóta is tartalmazza a kultikus mondatot: “Chancellor on brink of second bailout for banks.”, azaz:

“A kancellár a második bankmentő csomag elfogadásának peremén”

A mára kultikussá vált esemény hátterében az a piaci félelem állt, mely szerint a 2007-2008-as pénzügyi krízis továbbgyűrűzése miatt újabb bankmentésekre lesz szükség. Eme nemes gondolatot a ‘The Times’ angol lapjában megjelent azonos című vezércikk inspirálta. Hogy ekkor egyébként még mennyire nem volt kész a node kód, azt igen jól jelzi, hogy a genezis blokkot követő első block elkészültére további öt és fél napot kellett várni.

Érdekesség, hogy az első 9 block rewardjához (összesen 450 bitcoin) soha nem nyúlt hozzá Nakamoto. Viszont a későbbi block rewardokat már közös címekre lapátolgatta össze. Több teória is létezik arra, hogy miért pont az első kilenc block kapott ilyen kiemelt figyelmet, kezdve onnan, hogy az azokhoz szükséges privát kulcsot elveszítette vagy olyan módon generált, ami később nem bizonyult kompatibilisnek a tényleges implementációval, egészen odáig, hogy valamiféle kultikus jelentősége lehet a 9-es számnak, ami a tízes számrendszer utolsó egy helyiértéken ábrázolható számjegye. Bármi is volt ennek az oka, az biztos, hogy idén eme számba nagyon sok mindent bele fognak magyarázni, hiszen immáron 9 éves lett a Bitcoin.

Egyébként a genezis blokk, pontosabban a genezis reward address a mai napig “közkedvelt” zarándokhelye a Bitcoin rajongóknak. Az elmúlt 9 évben összesen 1150 alkalommal utaltak erre a címre valamekkora összeget. A coinbase reward (50 BTC) mellett további 16.74 Bitcoin landolt a 1149 tranzakció eredményeként a címen. Legutóbb alig 2 napja (január 1) küldött rá valaki 0.00506755 bitcoint (kb ugyanekkora mennyiségű mining fee társaságában). A névtelen adományozó éjfél után másfél órával döntött úgy, hogy az újév első tranzakcióját a genezis reward addressre küldi. Ha bárkiben is felmerül a kérdés, hogy miért küld bárki is pénzt egy – feltehetően – örökre befagyott számlára, akkor annak javaslom, hogy nézzen szét bármelyik nagyobb műemlék szökőkút körül és nézze meg, hogy mi is csillog annak az alján. Ez egyfajta tisztelgés Satoshi és munkájának emléke előtt. Ezen logikus teóriát támasztja alá, hogy számos esetben olyan fontosabb dátumok körül kerül pénz erre az addressre, mint az újév, karácsony este vagy éppen a Bitcoin whitepaper kiadásának időpontja

Apró pikért megjegyzés: érdemes lehet megnézni a Bitcoin hardfork láncokon is ezt a bizonyos address-t (1A1zP1eP5QGefi2DMPTfTL5SLmv7DivfNa). Valamilyen szinten biztosan reprezentálja az adott hardfork köré gyűlő közösség tisztelettel adózását Satoshi munkássága előtt az a tény, hogy mennyi érme csobban a genezis block reward szökőkútjába. A Bitcoin Cash, mely magát az egy és igaz Satoshi True Visionnek tituláló és a Bitcoin nevére és babérjaira törő hardfork… szóval a BCH láncon annak leforkolása óta mindösszesen öt alkalommal érezte úgy a közösség egy-egy lelkes ‘vizioniszta’, hogy illene ilyen módon kifejeznie a tiszteletét. Mindezen idő alatt a mérhetetlen tranzakciós díjakkal és lassulással küzdő eredeti Bitcoin láncon 56 alkalommal találkoztak szombaton ötkor Zsanettel a szökőkútnál.

Persze nehéz megmondani, hogy kinek mi a valódi oka arra, hogy egy halott címre küldjön pénzt. Ahogy mindennel, így ezzel kapcsolatban is számtalan mítosz kering. Kezdve a blockchain spammerek által random címekre küldött kis mennyiségű bitcoinoktól, egészen az ezen tevékenységet reklámként felhasználó cégekig. Mindenesetre én a magam részéről ezt apró gesztusként fogom fel.

Az új év első pontjával ezúton köszöntenék mindenkit és adózom tisztelettel a Genezis blokk és Satoshi munkássága előtt. Kilenc éve alatt ebből a kézzel összehackelt genezis blokkból a világ egyik legjobban és legstabilabban működő pénzügyi rendszere lett, ami bár mára nagyon komoly technikai problémákkal küzd és amúgy is szétszakítják a belső harcok, de mindezektől függetlenül stabilan mutatja a fényt és a kiutat mindazoknak, akik alternatívát keresnek vagy éppen alkotni akarnak. Boldog szülinapot Bitcoin!

Évzáró különkiadás: My vision(!)

Mivel elsöprő többséggel ezt kértétek, ezért az évet a személyes jövőképemmel, víziómmal zárnám. Előrebocsátom, hogy a cikket mindenféle tudatmódosító szer teljes mellőzésével készítettem, ezt nyilván azért kell így az elején kijelentenem, mert biztosra veszem, hogy a cikk közben sokakban fel fog merülni, a “Te mit szívtál és hol lehet belőle szerezni?” kérdés… A blog régi követőit nyilván nem fogom már semmivel meglepni, de mindig vannak újoncok… Lássuk hát.

How to crack the (Darwin) code!

A világtörténelem azon rövid darabkájáról elmondható – melyben már létezett az öntudattal rendelkező ember -, hogy a Darwini evolúció elve teljes mértékben felborult. Az evolúciós elmélet kimondja, hogy a természetes szelekció révén mindig csak az erősebb, a fejlődésre képes genom maradhat fenn. Ezen elv évmilliókon keresztül hibátlanul működött, mígnem kitermelte a természet a saját öngyilkos merénylőjét: a nagybetűs Embert. Az ember az öntudaton keresztül képessé vált meghackelni a természet majd minden törvényét. Míg makrószinten a természet legfőbb célja a fejlődés és az egyensúly, addig a mikrószinten az egyén legfőbb célja a számára előnyös állapot minél hosszabb fenntartása. Ha végigtekintünk az emberiség zsebkendőnyi történelmén, akkor számtalan olyan példával találkozhatunk, ahol az adott kor regnáló vezetése vagy direkt módon kényszerítette az emberiséget rabszolgasorsba, vagy pedig olyan életkörülményt alakított ki, melyet a többség kényszerből fogadott el jobb alternatíva hiányában. Az elmúlt 6 ezer évből mindösszesen csak az utolsó 200 évben alakult ki a rabszolgaság egyetemes szintű elutasítása és felszámolása, de a mai napig léteznek olyan kultúrák, ahol ez kimondva avagy kimondatlanul, de létező intézmény (nemi, faji, vallási szegregáció, kasztrendszer). Az emberiség örökölt vagy szerzett előjogokkal rendelkező kisebb része mindig is imádott élősködni az elnyomott többségen. Ezen fajta élősködés egyik legfontosabb ismérve a fejlődés teljes ellehetetlenítése. Vajon lenne relativitáselméletünk, ha Einstein tuszinak születik Ruandában, vagy ha hutunak? Avagy lehet, hogy már 600 évvel Einstein előtt megértettük volna a világegyetem relativitását és akár az elméleti fizika mai úttörő gondolatait is, ha a középkorban nem küldik futószalagon máglyára és az inkvizíció kínzókamráiba azon eretnek gondolatok csendes terjesztőit, mely szerint a világnak a középpontja nem a Föld és a nap nem a föld körül kering?

Mondhatnánk, hogy ezen korszak véget ért és immáron bárki szabadon alkothat és szabadon élhet, de ezzel valójában csak magunkat csapjuk be. Az emberiség civilizálódásával együtt fejlődött az elnyomás művészete is. Az elnyomáshoz egyetlen dolgot kell elvenni az emberektől: a szabadságot, ennek pedig az eszköztára az elmúlt ezer évben félelmetesen fejlődött. A politikai szeparáció, az anyagi függőség, az alternatívák teljes eliminálása tökéletes eszközöket nyújt arra, hogy a hamis szabadságérzet illúziója mellett egy előre kijelölt úton haladjunk. Amerikában (USA-ban) a felnőtt lakosság körében közel 100% a teljes eladósodottság, tehát a felnőtt lakosság mindent hitelből vesz meg és a fizetéséből kizárólagosan a korábbi hiteleit törleszti… lényegében egy egész életen keresztül. Vedd meg előre a lakást, autót, hiszen arra szükséged van, majd törleszd egy életen keresztül. Hazánk középkori történelmének máig megvetett röghöz kötés intézményének modernizált változata ez. Mondd azt egy amerikainak, hogy “szabad vagy, kezdj el alkotni, élj magadért és a jövődért“, mi lesz az első válasza erre: “jó,de akkor miből fizetem a hitelkártya tartozásomat?” és a beszélgetés ezen a ponton véget is ér…

A rabszolgaság és a röghöz kötés modern eszköztárát a politika, a pénzügyi rendszer adja. Sokszor emlegetik neves közgazdászok is, hogy a modern pénzügyi rendszerek hátterét a nemzetállamok teljesítménye és a gazdaságba vetett bizalma adja. Kétségtelenül így is lehet nevezni a hitelrabszolgaságot… Ám ehhez a mérhetetlen mennyiségű hitelhez mérhetetlen mennyiségű pénz is kell, aminek az előállíthatósága egy zárt, véges értékű pénzügyi rendszerben elképzelhetetlen. A hiteleket frissen nyomtatott bankókból kapja az emberiség, amit jellemzően újabb frissen nyomtatott bankókból törleszt. A modern fiat-alapú pénzügyi rendszer a legnagyobb bizonyítéka annak, hogy valójában a modern pénzrendszerben nem teljesül a cirkuláció. A nagyobb elfogadottságú pénzek (pl USD, EUR, CNY) egyszerre próbálják teljesíteni a ‘medium of exchange’ (csereeszköz) és a ‘store of value’ (értékmegőrző) szerepét. Mindezen két tulajdonság egy nagyon fura és groteszk aspektusból tud teljesülni. A játékszer egyértelműen az infláció. A munkáért kapott fizetést a legtöbben olyan fiat pénzben kapjuk, aminek az értékállósága erősen megkérdőjelezhető, az értékállóság egyik legnagyobb ellensége az infláció. Az infláció az a rejtett, már-már belénk kódolt gyakorlatnak az eszköze, ami arra késztet, hogyha bármilyen szinten is többletbevételünk van, akkor azt minél hamarabb elköltsük, hiszen pontosan tudjuk, hogy ugyanazon mennyiségű pénz egy év múlva már csak az infláció mértékével csökkentett vásárlóértékkel rendelkezik. Persze az emberiség egy relatív alacsony hányada felismerve ezt a problémát már idejekorán elkezdett foglalkozni a pénz értékállóságának biztosításával.

A tőkevédett befektetési eszközök, bankbetétek, állampapírok képezik ezen gazdasági védőháló első szintjét, melyek lényege, hogy vagy direkt módon odaadod a pénzed a nemzetállamodnak, vagy áttételesen a bankrendszer likviditását és ezáltal a hitelkihelyezési kapacitását javítod amiért cserébe időről-időre egy picit több frissen nyomtatott pénzt kapsz. Pont annyival többet, mint amennyi képes az adott időszakban a betéted fizetőképességének romlását ellensúlyozni. Tehát gyakorlatilag lemondasz a nehéz munkával megszerzett pénzed feletti kontrollról csak azért, hogy egyrészt ne kelljen azt azonnal elköltened, másrészt pedig azért, hogy legalább a vásárlóereje ne csökkenjen. Vajon merész analógia lenne ezt a gyakorlatot összehozni a rabszolgasággal? Vagy feléled a fizetésed, hiszen fogyasztói társadalomban élsz, vagy pedig kiemelkedve abból csak a létminimumra költesz és minden más pénzed pedig csak kuporgatod, hogy megőrizd annak vásárlóerejét.

Persze van kiút, mindenki megkapja a kiút lehetőségét. Létezik nemzetállami szerencsejáték, ami a bámulatos meggazdagodás elhanyagolható esélyével kecsegtet és vannak igen kockázatos befektetési lehetőségek is kezdve a regionális befektetési alapoktól egészen a részvénypiacokig. És akinek még ez sem elég, az meg sem áll a határidős és derivatív termékekig. Csak a nagyságrendek érzékeltetésére, ha ez a piros “A” betű reprezentálná a világ összes fizikailag már kinyomtatott pénzének az összesített fizetőértékét, akkor ezen bővített mondat minden további szavára legalább még egyszer annyi államadósság jutna… Olyan pénz, ami valójában nem létezik, soha nem is létezett és lényegében egyetlen módon szüntethető meg: deflációval. Nehéz ezt így elképzelni, nos nézzük mindezt vizualizálva:

comarasion chart between different assets class, from Cryptocurrency to Global debt

teljes méretben további alábontásokkal: http://money.visualcapitalist.com/worlds-money-markets-one-visualization-2017/

A képen minden kocka 100 milliárd USD-t reprezentál. Ebből a Bitcoin jelenleg ugye 2,2 kockát hivatott foglalni. Az ábra bal oldalán azon ‘vagyontárgyak’ szerepelnek, amelyek fizikailag is léteznek és valós értéket képviselnek (arany, nagy cégek értéke, stock market, leggazdagabb emberek vagyona, stb.) a kép jobb oldala pedig a csak virtuálisan létező nemzeti devizapénzeket és az azok folyamatosan inflálódásából keletkező államadósságot láthatjátok.

A világon létező nemzeti devizáknak mindösszesen 8%-a van kinyomtatva vagy érmére verve. 92%-a pedig csak a bankrendszerekben létező digitális pénz. A világ teljes fizikailag létező pénzvagyona 7.6 billió USD-nek felel meg, erre jut 215 billió USD-nek megfelelő összesített államadósság. Tehát minden fizikailag is létező pénzérmére megközelítőleg 20x annyi államadósság jut. Ezen adósság 33%-a ráadásul az utolsó 10 évben keletkezett, mely időszakban egyébként a legtöbb nemzetállam már erősen visszafogta az inflációt. A világ nemzeteinek összesített államadóssága az összesített GDP-hez viszonyítva: 325%… Tehát akkora adósságot sikerült a modern pénzpolitikának összelapátolnia csak az elmúlt 10 évben (70 billió USD), aminek a felszámolásához arra lenne szükség, hogy a világon élő összes ember és vállalkozás egy évig annak törlesztésére fordítsa minden bevételét. (miközben nem eszik és nem költ semmire…). Ezen számok reprezentálják a fiat-alapú nemzetállami pénzügyi rendszert… Ha valamiben, akkor ebben biztos, hogy bízhatunk… Vajon ki kinek tartozik ezzel és kinek kéne ezt visszafizetnie?

Folytatás…