Megvan az az érzés, amikor a pirkadat első pislákolására odakuckózol az ablakhoz azzal az elvárással, hogy nemsokára végig nézheted a gyönyörű napfelkeltét… vársz-vársz… közben rájössz, hogy azért egy kávét csak csinálhattál volna… de nem akarsz megfordulni, mert akkor lemaradsz a legszebb pillanatról… vársz tovább… eltelik újabb 10 perc és még mindig csak a pislákolás erősödik, de a nap koronája még sehol… közben már egyre inkább menned kéne a mellékhelyiségbe is… de akkor sem fogod otthagyni, ha már több mint fél órája itt rostokolsz… tovább várod a csodálatos látványt… majd egy hangos “OTT ROHADJON MEG!!!” felkiáltással elmész elintézni a dolgod…
Na körülbelül ilyen érzésem van, amikor BÁRHOL, BÁRMIT olvasok az ethereum jövőjéről. Éppen ennek okán eléggé ignoráltam is, remélve, ha kellően sok idő eltelik, akkor csak láthatom nyomát értékelhető progressznek. Kb. 2 éve foglalkoztam komolyabban itt a blogon [1], [2] a témával. Nos, pont ez a két év kellett, hogy végre ne csak álmokról és tévelygésekről tudjak írni, hanem konkrétumokról is.
Persze az Ethereum törzsgárda mentségére legyen mondva, hogy az elmúlt bő három évük nagyon kemény volt. Gyakorlatilag asszisztáltak az ICO mániához, ami miatt a nap 24 órájában mindenféle scam projekteket kellett shillelniük. Roadshowzniuk kellett körbe a világban és rengeteg tánc koreográfiát megtanulniuk.
Mára azonban alább hagyott a mánia és ezzel együtt elkezdett kiapadni az alapítvány végtelennek tűnő anyagi forrása, ami miatt folyamatosan dobálják ki a korábbi full expat finanszírozott projekteket. Mindez intő jel lehetett, hogy a fiatalok úgy döntsenek, ideje visszatérnünk ahhoz, amihez értenek is: és elindult gőzerővel az Ethereum 2.0 átállás és vele együtt az Ethereum 1.X foltozás is. Ezzel kapcsolatban mára lényegesen többel rendelkezünk, mint néhány raklap whitepaper; így időszerűnek tartom újra leporolni a témát.
Teszem ezt azért is, mert végre elindult és stabilan működik is az első Ethereum 2.0 testnet (Topar) a PrysmaticLabs jóvoltából, így a folytatás mögött leírt elmélet ma már élesben is kipróbálható. A cikk végére rakok is egy kis segédletet, hogy miként tudja bárki egyszerű eszközökkel (Metamask + Pyrsm client) kipróbálni, hogy milyen is a validálás.
Egy pénteki teleconfon került elő a címben szereplő kérdés. Mivel ott sem időm, sem lehetőségem nem volt erre válaszolni, ezért gondoltam keyboardot ragadok. Amúgy is időszerű egy ilyen témáról írni, hiszen régen volt már tech jellegű cikk a blogon.
Az alap kérdés egyébként nem is az volt, hogy mennyi Bitcoin node létezik, hanem az, hogy honnan tudjuk pl. egy Ethereum hard forknál, hogy a fullnodeok mekkora arányban alkalmazzák már az új konszenzus protokollt, illetve, hogy vajon egy hard fork milyen mértékben érinti negatívan az adott hálózat védettségét azáltal, hogy régebbi nodeok tömege kerül out-of-syncbe.
Napok óta várom, hogy átlépje a mágikus küszöbszámot a mutató, ami a tegnapi pumpa előtt rövid időre meg is haladta a 70%-ot. Bár ez az érték kétségtelenül a kriptoökoszisztéma egyik legfontosabb mérőszáma, mégis igen kevesen követik és használják ezt bármire is.
Mi is a Bitcoin dominancia index? Ez a szám azt mutatja, hogy az összes tőzsdéken jegyzett és forgalommal rendelkező kriptoeszköz teljes piaci kapitalizációjához (piaci értékéhez) képest hány százalékot tesz ki önmagában a Bitcoin kapitalizációja. A kapitalizáció pedig az összes forgalomban levő érme szorzata annak utolsó jegyzett árfolyamával. Ennek megfelelően jelenleg a Bitcoin piaci kapitalizáció jelenleg éppen 182 milliárd dolláron áll, míg második helyen az Ethereum áll 20 milliárd dolláros össz piaci értékkel.
Persze napnál világosabb, hogy az összes létező Bitcoin nem ér 182 milliárd dollárt, ahogy például a TESLA részvények összesített értéke sem ér valójában 40 milliárd dollárt. A marketcap (vagyis a piaci érték) egy elvi szám, ami a gyakorlatban erősen függ a kereslet és a kínálat arányától.
Most hogy ezen túltettük magunkat, nézzük, hogy miért is fontos a 70%… Persze előtte még egy apróság: Ez a 70% valójában már 90% körül van, ha kivesszük a képletből a kamu forgalomból fenntartott kriptoeszközöket. A piaci kapitalizáció számításánál sokkal pontosabb számot ad, ha nem csak simán összehasonlítjuk a körtéket az almákkal, de azokat a valós forgalom (volume) alapján súlyozzuk is. Ilyen szempontból drasztikusan csökken azon szereplők ‘ereje’, amelyek bár bődületesen magas (akár több milliós marketcappel is rendelkeznek), de nincs mögöttük valós forgalom.
A kyptografen Norvég portálon jelent meg egy elemzés, ami pont ebből a szempontból vizsgálja a Bitcoin piaci dominanciáját. A riportot részletesen itt tudjátok elolvasni, de kiemelem belőle a lényeget:
Bár egyáltalán nem unikum, hogy a szerencsevadászok minden módszerét megragadják az egyszerű pénzszerzésnek, de a kriptoeszközök világában extrém módon folyik mindennek az innovációja. Az IEO… (Initial Exchange Offering), vagy manapság népszerűbb nevén: Launchpad services ezen innováció következő állomása, ami közvetlenül a ICO és STO mánia után jön a sorban.
crypto troll is watching you…
A Bitcoin megkerülhetetlensége mára minden kérdésen felül kell, hogy álljon. Hiszen a világ nagyhatalmainak egyre nagyobb része fogja fel, hogy miért is indokolt a következő gazdasági ciklust a “digitális aranyra” alapozni. Legutóbb a digitális fizetőeszközökkel kapcsolatos (USA) szenátusi meghallgatáson került elő az a gondolat, hogy a Bitcoin (ki-)tiltása sokkal nagyobb feladat lenne mint azt bárki is gondolná. Nyilván ez a téma megérne egy külön cikket (és valószínűleg meg is fog), de már biztosan kijelenthető, hogy kezdetét vette a világgazdaság következő ciklusa, ami a bizalom nélküli digitális aranyra fog alapulni. Ez persze egyáltalán nem jelenti törvényszerűen a jelenleg regnáló IOU (fiatmoney) alapú pénzrendszer szükségszerű végét, sőt pont ellenkezőleg. A vezetők elvárják a “néptől” a feltétel nélküli bizalmat a gazdasági teljesítményben és az azt reprezentáló hitelpénzben, ám a nagyhatalmak egymás között már korán sem ilyen szívesen osztják a bizalmat. Így szükségszerű egy olyan mindenkin felül álló kvázi egyetemes érték léte, ami helyettesíteni tudja a bizalmat. Erre pedig… lássuk be jelenleg leginkább a Bitcoin tud pályázni… bármennyire is tűnik ma még naivitásnak mindezt feltételezni.
Persze ez az út igen hosszú még, hiszen a nemesfémeket sem egykönnyen váltotta le a ‘fekete arany’. Márpedig az energiaszektor biztosan nem könnyen fogja hagyni magát “lecserélni”, ahogy annak szereplői sem könnyen fogják elengedni azt a mérhetetlen vagyont, amiből a sivatagokban metropoliszokat emeltek.
Még ha valójában nem is ez a jövője a Bitcoinnak, akkor is egyre inkább ezt a fajta univerzális “store of value” szerepet sulykolja ma minden hírforrás az egyszeri ember fejébe. Sőt a legfrissebb (pl. a Grayscale alapok által készített) felmérések szerint a befektetők igen nagy százaléka gondolja ezt hasonlóképpen, ez pedig folyamatosan be is árazódik a Bitcoinba. A piac ciklikusságára jellemző, hogy a “lemaradók” mindig megpróbálják megkeresni a következő unikornis projekteket, amiknek hatalmas növekedési potenciálja van. Hisz logikus következtetés lehet, hogy ha a Bitcoin a ‘digitális arany’, akkor biztos lesznek itt még ezüstök, bronzok, platinák és a többi nemesfém alliterációk. Márpedig ha kereslet van, akkor bizony a kínálat is hamar létrejön.
Mit is jelent a gazdasági- és a mögöttes érték a kriptoeszközök esetén, mennyire spekulatív, avagy mennyire ponzi-jellegű is ez a bizonyos érték. Az előző cikkem a blogon nem véletlenül szólt a hitelpénzekről és az egész hitelintézményi háttérről, hiszen sajnálatos tény, hogy ma a legfiatalabb generációk ugyan már az anyatejjel szívják magukba a iPad és egyéb táblagépek készségszintű használatát, azonban ugyanezen csatornákon sajnos a pénzügyi kultúra nem áramlik hasonlóan… tegyük a kezünket a szívünkre, ennek oka igen prózai: amit nem tudunk az nehéz átadni…
Aki viszont veszi a fáradtságot, utánanéz és megérti a pénzügyi rendszer működését, az onnantól másképpen tud tekinteni az olyan fogalmakra, mint pl. az infláció, tőke, kötelező fedezeti ráta… vagy akár arra, hogy most miért is kell 320 forint felett lennie egy eurónak és miért is mondja azt Varga miniszter úr, hogy nem kell menni külföldre nyaralni, akkor nem fog fájni a magas euróárfolyam.
Mindezek fényében viszont teljesen jogosan feltehető a kérdés: mégis mi van a Bitcoin mögött? Ez tényleg csak egy piramisjáték, csak puszta spekuláció, amit csak a folyamatosan beáramló új pénz tart életben és növekedési pályán?
Amit már biztos minden olvasó tud az az, hogy a Bitcoin egy teljesen önálló ‘pénzeszköz’, ami a hazai jegybank állásfoglalása alapján a “fizetésre használható virtuális eszköz” kategóriába esik. (forrás: -mnb állásfoglalás- IV. pontja). Ezen túl, az MNB konkrétan el is helyezi a Bitcoint a fizetési eszközök kategóriájában:
A Bitcoin vonatkozásában a klasszikus értelemben vett pénz kibocsátásról nem beszélhetünk, mivel a Bitcoinok egy informatikai megoldás útján jönnek létre. Az elektronikus pénz, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fogalmába így a Bitcoinokat nem lehetséges besorolni, tekintettel arra, hogy a Bitcoinokkal a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pmt.) szerinti fizetési megbízás nem tehető. Az MNB hangsúlyozni kívánja továbbá, hogy a Bitcoin kibocsátója nem egy konkrét intézmény – a felhasználók közössége sem tekinthető kibocsátó intézménynek –, mely tények ugyancsak azt támasztják alá, hogy a Bitcoin és a Fizetésre Használható Virtuális Eszközök nem tartoznak az elektronikus pénz, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kategóriájába.
Hogy pontosítsam magam: elhelyezi úgy, hogy nem tartozik bele ebbe a kategóriába, sem a Bitcoin sem semmilyen más hasonló célú kriptoeszköz.
A mögöttes érték
Reményeim szerint az olvasó számára napnál világosabb, hogy valójában mindennek az értéke relatív, minden annyit ér amennyit adnak érte. A jegybankok ádáz harcot vívnak a saját nemzeti valutájuk értékének védelme érdekében, de összességében mégis kijelenthető, hogy ezek értéke leginkább az adott valuta mögött álló gazdaság teljesítményén múlik. Ezt hazánk lakossága vastagon megtanulta, amikor a legutóbbi pénzügyi válságnál a svájci jegybank elvágta az árfolyamkötést az euró és a svájci frank között, minek hatására az egekbe szöktek a hazai devizaalapú lakástörlesztőrészletek.
Mindezen logika alapján adja magát a válasz, hogy a Bitcoin mögött a bitcoinra mint devizára épülő gazdasági teljesítmény adja. De egyáltalán létezik ilyen? Léteznek olyan vállalkozások, amik gazdasági tevékenységükkel a Bitcoin értékét növelik?
Mivel jómagam csak 2013 év végén csatlakoztam a “kettyós bitkoin mániások” táborához, így nekem ez még csak a második testközelből végig nézhető Disbelief->Hope fázisom a kripto érában. Azt kell mondjam, kész csoda az a transzformáció amin a közösség végig ment az elmúlt néhány hétben. Számomra továbbra is a twitter az elsődleges számú hírforrás a crypto-space kapcsán és módszeresen dolgozom azon, hogy twitteren azokat az embereket kövessem akiknek a véleménye – szerintem – mérvadó lehet. Talán pont emiatt érezhetem úgy, hogy van egy relatív vegytiszta képem az általános hangulatról. Ezért is voltam iszonyatosan szkeptikus az elmúlt hetek szinte bámulatos árfolyam emelkedése kapcsán, hiszen ekkor ehhez még nem társult semmilyen komolyabb hurráoptimizmus. A hangulat azonban pillanatok alatt adaptálódott. A hosszú crypto-winterre oly jellemző depresszív hangulat után most újra mindenki a szép új jövőt sugározza. Mint nekünk ETF elhalasztás, mit nekünk az EKB újabb kriptopénz specifikus figyelmeztető kampánya, mint nekünk egy újabb szenátor, aki az USA dollár gyengülését látja a kriptopénzek mögött. A hurráoptimizmus szinte minden pillanatban tetten érhető.
Persze balgaság lenne komoly következtetést levonni a ‘zoknibábokkal’ teletűzdelt önmagából kifordított socialmedia alapján, még akkor is, ha az általam követett ‘celebek’ közül igen sokakkal volt lehetőségem az elmúlt két évben személyesen is találkozni, így van alapom az eldönteni, hogy kinek a szava ér is valamit. Ennél sokkal jobb és tisztább képet mutat a hazai közösség, különösen amikor egy olyan tét nélküli esemény miatt gyűlünk össze, mint pl tegnap a Bitcoin PizzaDay. A tegnap megtartott közösségi eseményen rengeteg régi arccal és nagyon sok új érdeklődővel volt lehetőségem találkozni, akiknek a szemében ugyanazt a csillogást láttam, pont úgy mint a 2017 nyarán megrendezett össznépi Bitcoin meetuppon, ami akkor egész véletlenül a Bálna Duna-parti teraszán lett megtartva.
A jelek szerint megtört a jég és túl vagyunk a crypto-winteren. A közösségi csatornákon újra pörög az élet, újra csordultig tele a Bitcoin mempool és már sokak készülnek az #altsareback hashtagekre is. Hogy a piac mennyit fejlődött az elmúlt bő másfél év alatt, mennyivel lesz a közösség okosabb, előrelátóbb, megfontoltabb és kockázatkezelőbb? Nos ennek kapcsán nincsenek illúzióim. Már készülődnek az újabb és újabb scammek… Itt a Bitconnect2.0, de ennél is nagyobb szemfényvesztésre készül az Ethereum csapata a Ethereum2.0 koncepcióval. Vitalik és barátai ezúttal is megváltják a világot és egy sokkal stabilabb, gyorsabb és kiszámíthatóbb táptalajt adnak a cryptopóniknak, macskáknak és egyéb cukiságoknak. Közben persze folyamatosan ostromolják a ETH-t annak nagy kihívói, mint pl a “mindenki a partnerem”-TRON, vagy a Cardano… és persze meg ne feledkezzünk a “mindösszesen csak 4 BR node-om van már csak, de azért még decentralizált vagyok” EOS-ról.
Közben a partvonalról csendben happolja el mindannyiuk elől a piacot a Binance, aki immáron saját blockchainjével csábítja magához a projekteket a többiektől, mely projektek olyan boostot kapnak az exchangetől, ami már önmagában is egyébként kimerítené a piac befolyásolást… ha ad1) ez bárkit is érdekelne ad2) nem egy olyan országba költözött volna a Binance, ami amúgy is az online szerencsejáték tilalmak megkerüléséből tartja fenn önmagát.
Hacsak nem jön valami oltári nagy pofára esés, akkor innentől cirka fél évet kell már csak várni arra, hogy megint a végtelenségig lehessen rajongani olyan altcoin projektekért, amik a következő crypto-winterben sorra fognak elvérezni (ahogy történt az elmúlt egy évben is…) mindannyiunk nagy bánatára és lehet majd megint szapulni a Bitcoint, hogy az mennyire lassú, drága, idejétmúlt és felesleges és majd milyen jól le fogja váltani az XYZ coin!
Persze mindennek meg van a másik oldala is. Hiszen senki ne gondolja azt, hogy a Bitcoin azért éli túl időről-időre a hype ciklusokat, mert… csak. Ennek megvan a maga oka és a Bitcoinnal egyre inkább megvan a maga kis érdekes szerepe. Ne feledjük el, hogy mi hívta életre… A világgazdasággal komoly gondok vannak, amit tovább tetéz a politikai populizmus. A modern politika egyre újabb és újabb eszközökhöz nyúl, melybe megjelenik az a fajta viselkedés, amit gyűjtőfogalomként csak trollkodásként szoktunk nevezni… Megjelenik a fenyegetőzés, a nyílt zsarolás, országok gazdasági ellehetetlenítése… ami persze mindig is fontos alapja volt, de az elmúlt évtizedekben ezt tudták elegánsan is intézni. Már ez lesüllyedt a twitter kontextus szintjéig. Kína és az USA között zajló szankció háború… mindeközben a teljes LatAm régió krízis, amiben éppen most Argentina készül csatlakozni a hitperinflálódó országok közé… És ha igazán őszinte akarok lenni, akkor akad itt a környékünkön is probléma bőven… Fura módon az emberben lassan már komolyan felmerül a kérdés: Tényleg eljutunk oda, hogy a világ legbékésebb és legnyugodtabb országa Oroszország lenne? Milyen érdekes…
Mindezek fényében talán nem is annyira kéne meglepődnünk azon, hogy a Bitcoin túlélt egy újabb hype ciklust és most újult erővel segíti azokat, akik alternatív csatornákat keresnek a őrület határán lavírozó világunkban…
Helyi idő szerint ma 13:55-kor sikeresen arattuk le szűk másfél év kőkemény munkájának gyümölcsét. Engedjétek meg, hogy ezen euforikus mámor közepette megmutassam, hogy – nekem – mit is jelent ma idehaza egy startupot menedzselni. Aki ismer az pontosan tudja, hogy bár nagyobbrészt mindig is multik körül dolgoztam, de bőven kivettem a részem startupok építgetéséből. Az INLOCK nem az első sikeres startup vállalkozásom…. már persze ha megengeditek, hogy sikeresnek predesztináljam a gyerekcipőben botorkáló történetünket. Valójában egyébként már az alap megfogalmazás is hibás. Az INLOCK nem egy cég és nem is egy startup. Az INLOCK leginkább egy projekt és én legjobb szándékkal is csak a projekt vezetőjeként aposztrofálhatom magam. Az INLOCK egy épülő (token) ökoszisztéma, ami azoké, akik birtokolják a tokenket és ezen keresztül hatást gyakorolnak annak működésére, hiszen általa jelenleg nyújtott és a jövőben nyújtandó megannyi szolgáltatásokban egy dolog közös: mindennek ára van, amit ILK-ban kell fizetni és amit megfizetnek a felhasználók az az ILK egy teljesen zárt folyamat szerint (a whitepapernek megfelelően) visszacsorog az ökoszisztémába, bármiféle kontroll és beavatkozási lehetőség nélkül.
Majd két tucat évnyi szakmai múlttal a hátam mögött meg kell mondjam minden ilyen projekt más és más. Amikor felmerült 2017 őszén a gondolat, hogy jöhetne már a cliff-hangernek és vágjunk bele egy újabb storyba szó szerint nulláról, akkor többször is elméláztam azon, hogy nem-e túlkoros vagyok egy ilyen projekt irányításához, de nyilvánvalóan hajtott a vágy, hogy bebizonyítsam ennek az ellenkezőjét, hiszen sok-sok év után újra találtam egy történetet, amiben hinni tudtam.
Kemény tizenegy évnyi nagybanki karrierrel és tapasztalattal a hátam mögött úgy döntöttem, hogy itt az ideje felülni a blockchain vonatra és létrehozni egy olyan platformot, amiben mindenki a saját maga bankja lehet. A kriptoeszközök kapcsán létfontosságú, hogy létrejöjjön több, magasabb szintű peer-to-peer pénzügyi szolgáltatásokat közvetítő platform, melyeknek a technológiai belépőszintje nem magasabb, mint amit elvár egy mai neobank vagy webbank. Ezt a jelenleg tátongó űrt neveztük el adaptációs paradoxonnak (amiről korábban részletesen írtam itt: -link-), mely kapcsán büszkén jelenthetem be, hogy…
Jahogy mi történt ma 13:55-kor? Az INLOCK platformon sikeresen kiszolgáltuk az első éles ügyfél hiteligényt, ami ráadásul úgy alakult, hogy két független kölcsönnyújtótól kapta meg (peer-to-peer módon) a kívánt összeget a kölcsönigénylő. A tranzakció teljesen zökkenőmentesen zajlott le a több hetes tesztelés és a majd fél éves fejlesztés után. Ezzel kijelenthető, hogy letettük az asztalra azt amit vállaltunk és amivel tavaly év elején (egészen pontosan január 31-én) álltam fel a kongresszusi színpadára, majd nem-sokkal később a FintechShow-t jeleztem a tisztelt egybegyűlt zsűrinek, hogy a fintech szerintünk messze többet jelent, mint beállni a nagybankok mögé és csinálni egy csili-vili PFM UI-t a PSD2 OpenApikra. Talán pont ennek a pimaszságnak köszönhetem a Fintechzone magazin megtisztelő figyelmét (akik éppen a minap is megemlítették a projektet), továbbá enyém a megtiszteltetés, hogy idén az első előadással megnyithatom a FintechShow Kriptogazdaság szekcióját… Merthogy igen… 2019-ben a FintechShow-n már külön termet kap a kriptogazdaság, mely 4 előadást és egy kerekasztal-beszélgetést is fog tartalmazni.
A szabályozatlan piacokon, különösen az olyanokon, mint a Bitcoin és egyéb kriptoeszközök piaca halmozottan igaz, hogy ‘csak a szemednek ne akarj hinni‘. Hogy miért ez a mai témánk? Azért, mert nem véletlenül van felírva az irodám egyik falára ez az örök igazság:
“We ignore truths for temporary happiness”
Azaz hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a nyilvánvalót, ha éppen az szolgálja a saját kényelmünket és örömünket. A mai cikkben szeretném olyan bugyrait is bemutatni az exchangekhez kapcsolódó washtradenek, amivel a legtöbb felhasználó nem igazán találkozik. Én is csak azért tudok ebbe belelátni, mert a saját tokenkibocsátásomnak köszönhetően becsúszta abba a kategóriába, akik miatt épül és szépül ez a hatalmas színjáték.
Na de kezdjük is mindjárt egy kis fogalommagyarázattal: A washtrade kifejezést első hallásra sokan összekeverik a pénzmosással, holott ezen két fogalomnak nincs semmi köze egymáshoz. A pénzmosás (money laundering) egy olyan gazdasági csalási tevékenység, ahol jellemzően illegális tevékenységből (pl fegyver-, drogkereskedés, korrupció, stb.) származó bevételt olyan vállalkozásokon vezetnek át, amik ezáltal tisztázzák annak eredetét tipikusan befektetés, refinanszírozás, stb. tevékenységeken keresztül.
A washtrade ezzel szemben egy olyan tevékenység, ahol adott eszközt (legyen az jelen esetben mondjuk egy kriptoeszköz, pl az Ether) egy szűk csoport ad vesz egymás között, így minimális mennyiségű befektetéssel is hatalmas volument tud generálni, ami megtévesztő lehet, hiszen azt a képet sugallja, mintha az adott eszköz iránt hatalmas kereslet lenne, amely információ komolyan befolyásolhatja az esetleges döntési mechanizmusokat.
A washtrade motivációja nagyon széles sprektumon helyezhető el. A legtriviálisabb: Többszörös áttételű (margin) long pozíció mellett jelentős forgalom-(volumen)növekedést produkálni és ezzel beindítani egy pump and dump sémát, hiszen nagyon sok trading signal tool pozitív jelként értékeli a hirtelen megugró forgalmat. Persze ennél sokkal komplexebb okai is lehetnek a washtradenek. A cikk végén bemutatok egy konkrét példát, amit nemrégiben az INLOCK token kapcsán játszottak el és nem sokon múlott, hogy még időben tudtunk reagálni, amihez persze először meg kellett érteni a motivációt.
Ezen cikk megírása kapcsán szintén fontos motiváció volt az előző cikkemre kapott comment válaszok is. Ahogy a cikkben is írtam hatalmas hurráoptimizmus van a piacon, ami – mint az közismert tény – csak annyit jelent, hogy innentől fogunk csak igazán zuhanni. Hadd emeljek ki egy konkrét kommentet csak a példa kedvéért, viszont fontos, hogy nem célom ezzel a hozzászólás szerzőjének írását minősíteni, egyszerűen csak egyszerűbb egy példa kapcsán bemutatni a washtrade intézményesített csalásmechanizmusát:
Ami viszont érdekes, a volumen alakulása. Lehet csak a pozitív hangulat miatt, de meglehetősen magas. Főleg ETH. Ez főleg annak tükrében furcsa, hogy amikor utoljára ilyen magas volt, akkor még 1000 dollár felett kereskedtek vele.
A helyzet az, hogy szigorúan a matekot nézve a leírtak igazak. Az ETH napi volumen dollárértékben közel azonos szinten van mint 2018 januárjában, viszont ha belenézünk azon konkrét exchangek chartjába, amiknek mondjuk el is hisszük az adatait (pontosabban kevésbé valószínű, hogy sokat csalnának, mivel nem szorulnak rá…), akkor igen fura adatokat fogunk látni:
Coinbase: A csúcshoz képest a napi volumen közel a 60%-ára esett vissza
Kraken: A csúcshoz képest (átlag 200k MA) a forgalom közel a 2x-esére növekedett (alulról súrolja a 400k MA-t)
Bitstamp: Közel azonos szinten van most a napi kereskedési volumen mint a csúcsnál.
…. és hosszan sorolhatnám tovább, azonban FONTOS megérteni, hogy az exchangek az adatokan az adott cryptoban elszámolva közlik, tehát az, hogy a bitstampen darabra ugyanannyi ETH-val kereskednek ma mint az 1500 dolláros csúcskísérletnél az annyit jelent, hogy dollárba átszámolva a piaci forgalom ma alig az egytizede az egy évvel ezelőttinek, hiszen időközben 1 db Ether árfolyama letizedelődött! A fenti három exchange nem csak sebészi pontossággal kiválasztott fekete bárány, amik éppen jól jöttek, hogy a magam igazát alátámasszam. Meg lehet nézni a többi nagy exchanget is, beleérve a BitMexet is, ahol közismerten a legnagyobb spekulatív forgalom zajlik.
Ha egyezményesen kimondható, hogy az ETH esetén a csúcshoz képesti napi dollárban elszámolt volumen az összes komoly és többé kevésbé regulált tőzsdén átlagosan a 10-20%-ára esett vissza 2018 januárhoz képest VISZONT a coinmarketcap ETH chartja szerint ennek ellenére a napi dollárban elszámolt volumen mégis ugyanazon a szinten van:
Erre logikusan csak az a válasz lehetséges, hogy amennyiben a NAGY, széles körben használt és ismert exchangeken a napi forgalom jelentősen lezuhant, akkor a forgalom oroszlánrészét minden bizonnyal újabb tőzsdék adják. Az exchange/market bontás ezt jó mutatja is, alább a top30 legnagyobb napi forgalmat adó szereplő adata:
A lista tele van hangzatosabbnál hangzatosabb nevekkel. A 30-as listába szinte egyetlen “ismertebb” exchange sem található meg. Még az OKEx és HITBTC is csak a 28-29. helyen található meg, mely két exchange egyébként egyáltalán nem arról híres, hogy annyira tisztán játszanának. Ha a listát tovább böngésszük a CMC-n, akkor bizony az 50. helyig kell lemennünk, hogy találkozzunk egy Huobival vagy Binance-szel és bizony egészen 110. helyig kell lelapozni, hogy találkozhattunk egy bithumb, coinbasepro vagy éppen a kraken dobogós forgalmú ETHBTC vagy ETHUSD párjaival.
Tényleg ennyire jó lenne az élmezőnyt adó FCoin vagy éppen a Coineal; nem is beszélve a már nevében is epikus DOBI Exchange-t? Nyilván nem, a lista 90%+ részét adó forgalom kizárólagosan washtradeből származik, tehát olyan forgalom, ami mögött nincs valós ügyfél, vásárlási szándék, csak oda-vissza adogatja egymás között egy-két szereplő a pénzt, amivel ilyen irreális forgalmakat generál, melyek összességében azt a tévképzetet tudják kialakítani, hogy itt bizony ugyanakkora óriási forgalom van, mint az árfolyamcsúcson.
Mi a motiváció?
A motiváció végtelenül egyszerű: “We ignore truths for temporary happiness“. Egy nagy forgalmú(-nak látszó) exchange komoly alapot adhat bármihez. Elég csak belenéznem a levelezésembe, vagy a telegramomba és halomszámra fogom látni ezen fantasztikus exchangek offereit. Engedjétek meg, hogy csak egyetlen példát mutassak a napi több 10 levélből, amit kaptunk az INLOCK infoboxba:
Az IDAX a fentebbi list 19. helyén leledzik a washtradejének köszönhetően. Potom 20 btc-t kérnek arra, hogy belistázzák az INLOCK tokent a fantasztikus forgalmú exchangeükre, aminek a neve cseppet sem próbál hajazni az IDEX-re… Tiszta jó üzlet lenne, ugye?
Lényegében ennyi a motiváció. Csinálnak egy látványos Patyomkint, majd betargetálnak minden olyan projektet, akik kellően megtéveszthetőnek tűnnek. Elég ha csak havonta 2-3 bejön nekik, márpedig bejön, hiszen ha rápillantotok az IDAX jelenlegi listázott párjainak készletére, akkor bizony sok olyan tokent láthattok ott, amik 2018-ban szép reményekkel zártak középsikeres token saleket, majd kitörő örömmel nyugtázták, hogy be tudták magukat listázni olyan fenomenális exchangekre mint például a CoinBene, Bibox, BitForex vagy éppen IDAX. Ezek a projektek a lista végén találhatók átlagosan napi nullás volumennel. Nem feltétlenül azért mert rossz projektek, de nyilván sokat ártott a büdzséjüknek, hogy a tokensale után “19-re lapot húzva” belistázták magukat ezekre a kamu/scam exchangekre.
Patyomkin exchange, washtrade, scam, megtévesztés, illúzió… Néhány újabb kártya a kriptovilág Tarot Deckjéből.
Márpedig a deck folyamatosan bővül. A legújabb lapokat most az IEO és launchpad szolgáltatások adják éppen. Hiszen egy nagyon-nagyon-nagy forgalmú exchangenek minden bizonnyal hatalmas ügyfélbázisa is van éééés ha a Binance sikeresen tud IEO-kat (Initial Exchange Offering) levezényelni a saját Launchpadján, akkor miért ne tudna ilyesmit lefolytatni mondjuk a Bibox, a BitMart vagy bármelyik nevenincs exchange is? Hogy az ebben rejlő mérhetetlen lehúzást bővebben ki tudjam fejteni, ahhoz alaposabban ki kellene fejteni az egyre népszerűbbé váló IEO intézményt, hiszen ezek a kamu exchangek ma még csak a tokenprojekteket verik át egy-egy IEO ígéretével, de hamarosan ezen platformok elkezdik majd becélozni az egyszeri ügyfeleket is, akik mindehhez az investmentpénzt is adni fogják… ám ez a cikk ezúttal nem erről akar szólni. Erről majd talán máskor írok egy részletesebb cikket.
Itt minden csak átverés?
Azt immáron tudjuk, hogy az exchangek nagy része csak színjátékot játszik a haszonszerzés okán és nincs semmilyen valódi forgalmuk, sőt igazából ügyfeleik sem. Az is nyilvánvaló, hogy a valós forgalommal rendelkező exchangek nagy részén is folyamatosan zajlik a washtrade (elég csak ránézni a Bitfinex tüskékre vagy a BitMex-re), utóbbi esetekben ugye azon motivációval, hogy egy-egy pump and dumpot idézzenek elő.
Hogy mennyire igaz mindez, arról nemrégiben a BitWise Investment készített egy komolyabb elemzést a SEC megbízásából. Az összes egy millió dollár napi forgalmat legalább produkáló exchanget vizsgálták és arra jutottak, hogy a BTC-ben közölt napi volumen adatok 95%-a fake. A valós napi BTC forgalom most valahol 270-300 millió dollár körül van (ez ~4.5%-a a kamu közölt adatoknak). 10 olyan exchanget találtak, ami a vizsgálat alapján valós adatokat közöl (tehát tényleges user aktivitás áll mögöttük). Ezek: Binance, Coinbase, Kraken, BitFlyer, itBit, Bittrex, Poloniex, Bitfinex, Bitstamp, Gemini, and Circle Pay. Fontos, hogy mind a 10 exchange felügyeleti kontroll alatt áll. A BitWise készített egy különálló weboldalt, ami egy nagyon érdekes aspektusra hívja fel a figyelmet:
A regulált és hitelesnek tekinthető 10 cryptotőzsde napi BTC forgalma (éppen tegnap): 316 millió dollár volt. Ennek közel a felét adta a Binance (142 MUS$), melyet az egységesen 30 millió dolláros sávban mozgó Kraken, Bitfinex, coinbase és Bitstamp követ.
A regulált és hitelesnek tekinthető 2 tőzsdén jegyzett Bitcoin future napi forgalma 41,3 millió dollár. Amiből a CME Group 39,7 millió dolláros szelettel rendelkezik.
Konklúzió?
Jól látszik, hogy az adatok értelmezésénél nagyon fontos a kontextus. Nagyon sokszor olvasom, hogy a tőzsdén jegyzett Bitcoin futures-ök piaci volumene alacsony, sőt elhanyagolható és felesleges bármilyen összefüggést is keresni a tőzsdei határidős termékek és a spot piaci aktivitások között. Ehhez képest a BitWise elemzéséből kiderül, hogy valójában sokkal szűkebb az olló. A határidős termékek napi forgalma több mint 10%-át teszi ki a spot exchange forgalomnak, ami egyáltalán nem elhanyagolható. Ez az érték ráadásul a fordulópontok körül még magasabbra is tud kúszni.
A releváns konklúziókat egyébként szépen levonta ebből a BitWise is, erről egy bődületesen hosszú prezentáció készült amit a SEC-nek nyomtak le, aki kész rászánni erre egy fél délutánt, annak: -link-
Röviden a lényeg, a BitWise szerint túl a látszaton, a Bitcoin piaca kifejezetten erős és olyan jellemzőket mutat amik alapján kijelenthető, hogy érett egy komolyabb szintre lépéshez. Hangsúlyozzák a technológiai fejlettségét, az alacsony arbitrázsablakokat és azt, hogy egészséges az arány a regulált futures és regulált exchange spot forgalom között.
Szintén fontos konklúzió, hogy a nemrégiben bejelentett CBOE Bitcoin Futures felfüggesztés sem nagyon fogja befolyásolni a piacot, hiszen jól látható, hogy a CBOE forgalma elenyésző a CME Grouphoz képest.
A konklúzió-konkúziója pedig: El kell felejteni az olyan – a patyomkin szempontjából sajnos kifejezetten káros – oldalak adatait mint pl a coinmarketcap. Szokás szerint: ha igazán tiszta képet akarsz látni, akkor ahhoz a kutatást magadnak kell végezned, hiszen mindenki másnak potenciálisan az lehet a motivációja, hogy megtévesszen. Aki pedig nem érez mindehhez elég tudást és tapasztalatot magában, az inkább vegyen lottószelvényt vagy pörgesse ki a három cseresznyét a félkarúból. Pont ugyanolyan esélyekkel indul ott a főnyereményre, mint az aki a coinmarketcap-en közölt statsztikák és a twitteres cryptoinfluencerek signaljai alapján próbál “kereskedni”.
A mai napon komolyabb népünnep alakult ki a crypto szcénában annak okán, hogy a Google mobile keyboardon (android alap és iOS hozzáadható keyboard) a pénznemek között megjelent váratlanul a Bitcoin szimbólum is.
#Update: Idáig tartott a cikk tudományos ismeretterjesztő szakasza… innentől pedig következik a szórakoztató fakenews szekció, amit spec én is jól bekajáltam…
Ennek okán a nép egyszerű gyermeke, a clapping mágus Vitalik mester, a méltán népszerű Ethereum platform atyja úgy döntött, hogy itt az ideje szerencsét próbálni, hiszen ahol az ütött kopott Bitcoin elfér, ott csak van helye az Éter szimbólumának is.
Az angollal hadilábon állóknak röviden az átirat: Realizálva, hogy a Google Keyboard immáron natív módon támogatja a Bitcoin szimbólumot Vitalik felajánlkozott, hogy szívesen egyeztetne a Google-el az ETH icon natív támogatásáról egy soron következő kiadás kapcsán, kérve, hogy ennek kapcsán DM-ben (privát) vegyék fel vele a kapcsolatot. Hogy pontosan miért kellene erről egyeztetni Vitalikkal azt ezen a ponton elképzelni sem tudom… Megrajzolja nekik? Vagy mi lehetett itt a szerző szándéka? Mindenesetre a Google kommunikációs gépezete beindult és perceken belül meg is született a válasz:
A válasz rövid és nyers: Köszi az érdeklődést, de sajnálattal közöljük, hogy a google-nek esze ágában sincs bármilyen más crypto icont is hozzáadni a keyboardjához a Bitcoinon túl, mivel számunkra minden más jogilag erősen kérdőjeles és hosszútávon nem életképes.
Bő egy éve folyik aktívan az INLOCK körüli szolgáltatások fejlesztése, aminek az egyik nagyon fontos részét képezi a nyílt blokkláncokkal történő kapcsolattartás. Mit is jelent ez pontosan? Egy teljesen online rendszer esetén nyilvánvaló, hogy pl. a deposit (beutalás), withdraw (kiutalás) és a különböző (pl. exchange) művelet is teljesen automatikusan működjenek. Akinek kellett valaha is programoznia pl. Bitcoin ÉS Ethereum payment gatewayt az tudja pontosan, hogy miért pofon egyszerű ez a Bitcoin (és klónjai) esetén és miért egy totális világégéssel felérő katasztrófa az Ethereum kapcsán.
Aki viszont nem…
… annak álljon érdekességként itt ez a cikk. Anélkül, hogy túlságosan belevezetném az olvasót a technológia mélységeibe nézzük, hogy miért is annyira nagyon különböző a két technológia: a nyílt blokkláncoknál közismert tény, hogy a blokklánc valamilyen elv mentén tárolja az értékeket. Ez Bitcoin esetlén az UTXO (unspend transaction output), míg Ethereum kapcsán a blokkonkénti balance nyilvántartás.
Mit jelent ez a gyakorlatban? A Bitcoin esetén onnan tudod, hogy mennyi egy address egyenlege, hogy megnézed az adott addresshez tartozó összes UTXO-t és azok amountját összegzed, míg ezzel szemben az Etheruem-ban könnyedén le tudod kérni egy adott address egyenlegét, sőt node típustól függően akár visszamenőlegesen is le tudod kérni, hogy X blokkal korábban mennyi volt az egyenlege, így látszólag sokkal könnyebben tudsz pl. egy fizetésforgalmi szolgáltatást fejleszteni Ethereumra, hiszen a (geth/parity) node a kezed alá ad mindent. Blokkonként tudod a fogadó címek egyenlegét és a blokkból szépen ki is tudod olvasni, hogy az adott címre mennyi Ethereum érkezett. Ergo könnyedén lehet kezelni pl. a blokklánc elágazásait (Uncle blokkok), és ha megfelelő mennyiségű confirmationt hagysz rá, akkor egész komoly reorgok esetén sem kell attól félned, hogy olyan egyenleget írsz jóvá, ami valójában nem is létezik.
UTXO: A blokklánc nodejai egy kivonatot képeznek az összes el nem költött outputról, amik összege explicit megadja egy address szabadon felhasználható balanceát. A Bitcoin és abból forkolt blokkláncok az UTXO technológiát használják az egyenlegek nyomon követésére.
Uncle blokk: Ethereum esetén azon blokkok, amik bár elkészültek és propagálódtak is, de nem képezik részét a főláncnak.
Reorg: Ha egy blokk uncle-be kerül, akkor a nodeok újraépítik a saját főláncukat az uncle előtti állapotból, ezt a folyamatot nevezzük blokklánc reorganizációnak.
Ezen a ponton persze feltehetnénk a kérdést, hogyha egyszer ennyire egyszerű ás kezesbárány az Ethereum, akkor mégis mi is a bajom vele? Az ördög ezúttal is a részletekben lakozik.
Privacy & Cookies: This site uses cookies. By continuing to use this website, you agree to their use.
To find out more, including how to control cookies, see here:
Cookie Policy
