Mi is az a COP (Coefficient Of Performance) érték?

Amikor hőszivattyú elvű megoldás után nézelődik az ember, a legelső adat amivel találkozik a COP (C.O.P. – Coefficent of Performance) érték. Az angol rövidítés már eleve sokat mondhat, de röviden leírom, hogy mi is ennek a lényege.

A COP érték a hőszivattyú szekunder oldalán leadott hőmennyiség hatásfokát jelöli. A gyakorlatban ez egy arányszám ami azt mutatja meg, hogy 1 kWh felhasznált villamosenergiával mennyi hőenergiát tud termelni az adott készülék. A COP egy relatív adat, ami erősen függ a pillanatnyi hőigénytől és természetesen a primer oldali forrás (levegő vagy víz) hőmérsékletétől is. (Plusz emellett számos egyéb dologtól amik jellemzően az adott konstrukciótól függnek).

Bár a C.O.P. érték csökken az alacsonyabb hőmérsékletű primer oldali közeg esetén, azonban ez koránt sem jelenti azt, hogy ne lehetne akár hatékonyan üzemeltetni -5°C körüli külső hőmérséklet esetén is a hőszivattyút. Ebben a postban nem szeretnék nagyon belemenni a hőszivattyúk működési elvébe, de azt fontos tudni, hogy még a -5°C hőmérsékletű levegő is tele van hőenergiával (hisz mennyivel “melegebb” mint a -273°C fokos abszolút nulla fok); és bár a hőszivattyú kompresszorának több munkába telik megfelelően állapotba hozni a hűtőközeget; de még így is lényegesen jobb hatásfokkal képes működni, mint a hagyományos fosszilis energiával működő kazánok.

[commercial_break]

Mindebből következik, hogy minél magasabb a névleges COP érték annál hatékonyabb (és természetesen költséghatékonyabb) az adott hőszivattyú megoldás. Az otthoni felhasználásra szánt hőszivattyúk C.O.P. értéke általában 2,5-3,5 között szokott lenni amit 7-10 °C-on is el tudnak érni. A hatásfok természetesen drasztikusan emelkedhet ha pl. nyáron állítunk elő hőszivattyúval melegvizet, pont ezért hallani egyre több olyan szálloda projektről, ahol tavasztól-őszig hőszivattyúval állítják elő az éjszakai melegvíz igényt és szintén ezzel fűtik a medencéket.

Bár a COP valóban nem egy állandó érték, de bizonyos paraméterek alapján jó összehasonlítási alapot jelenthez különböző készülékek között. A saját fűtés rásegítő hőszivattyúm gyári paraméterei:

  • 7°C fokos beszívott levegő mellett 35°C-ot 3,9 COP hatásfokkal tud előállítani.
  • 7°C fokos beszívott levegő mellett 35°C-ot már “csak” 3,0 COP hatásfokkal tud előállítani.
  • 2°C fokos beszívott levegő mellett 35°C-ot 3,3 COP hatásfokkal tud elállítani.

Ezek az értékeket egyébként szépen le is tudja adni a rendszer. Az eddigi legextrémebb értéket -5°C-fokos beszívott levegő mellett mértem, amikor a hőszivattyú éppen 37°C-ot állított elő, mindezt “mindösszesen” 2,6 COP hatásfokkal érte el. A mai legmodernebb otthoni hőszivattyús rendszereknél már a 4,4-4,5 COP teljesítmény sem ritka az BS EN 255-ös szabvány szerinti 0°C-os primer és 35°C-os szekunder hőmérséklet oldali tesztnél.

Hogy egy igazán extrém példát is mondjak (termék megjelölés nélkül) éppen a napokban találkoztam egy sima levező/víz split kivitelű hőszivattyú egységgel, aminek az egyik gyári mért COP értéke 2,41-es hatásfok volt -15°C bejövő és +55°C kimenő hőmérséklet mellett.

A hűtőközeg (gázkeverékek) és a minél hatékonyabb kompresszor fejlesztéseknek köszönhetően ezek a COP értékek néhány éven belül már elavultaknak számíthatnak.

Bookmark the permalink.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *