Van abban valami szépség…

…amikor négy GPU felpörög és közel 640W/h teljesítménnyel elkezd magából kiontani majd 1600 sol/secet.

Ez valami fenomenális érzés. Hiszen az ember tisztában van azzal, hogy valamilyen magasztosabb célt szolgálva egyszerre kezd el izzani 7424 db párhuzamos feldolgozó egység (CUDA), melyek a másodpercek töredéke alatt összesen 29Gbnyi GDDR5-ös memória modult üveghangon kitömve számolják ki az equihash algoritmus által rájuk rótt feladatot. Jó tudni, hogy apró porszemként segítesz be egy hatalmas pénzügyi gépezet működésébe, jó tudni, hogy napi szinten tranzakciók százainak vagy akár ezreinek a hitelesítésébe szólhatsz bele, sőt már-már nyomasztólag hathat az érzés, hogy minden egyes tranzakció hitelesítésekor TE vagy az egyike annak az igen szerencsés 6 bányásznak akikre az a felelősség hárul, hogy biztosítsa az egész blockchain hozzád éppen kirendelt szeletének hitelességét és ezáltal a tranzakció küldőjének és fogadójának szavatold, hogy egyik fél sem járhat rosszul az üzlet során. Mindezen magasztos eszme mellett szinten már hajlamos is az ember figyelmen kívül hagyni, hogy mindezért még ellenszolgáltatást is kap a bányászat során… <hatásszünet….>

Folytatás…

748 Sol/sec Zcash (equihash) teljesítmény egy GTX 1080 Ti kártyából

A korábbi Zcash cikkben már említettem, hogy egy eléggé ütött-kopott gamer géppel (4 éves szerzeményem) fogtam neki a Zcash bányászatnak. Hírtelen ötlettől vezérelve és némi költés/megtérülés számítás, plusz némi internetes utánajárás után úgy döntöttem, hogy megnézem mit lehet most kihozni a piacon elérhető legjobb nVidia asztali GPU-ból. Ez egyébként a Nvidia Geforce GTX 1080 Ti-ből a ROG STRIX verzió, amire rápakoltak 11Gb memóriát. A beruházás nem volt olcsó, ennyiből vetten anno a bitcoin ASIC minereimet is, viszont az előzetes kalkulációk alapján, ha tudja hozni a kártya az elvárásokat, akkor legkésőbb 4 hónapon belül visszatermeli a saját árát. Az eredményt már ellőttem a címben (748 Sol/s), de álljon itt akkor a screenshot is az első körös mérésekről:

Folytatás…

Hybrid + Napelem: Tapasztalatok 4 év után

A blog minden bizonnyal egyik leginkább keresett bejegyzése a mai napig a hasonló címmel megjelent írásom ami 10 hónap fényében mutatta be a korábbi saját beruházásból megvalósított fűtés korszerűsítést, mely során a fűtést un. hybrid gázkazán és levegős hőszívattyús rendszerrel oldottam meg, amihez az áramot napelemmel termelem. A konstrukció részleteit az eredeti cikkben fejtettem ki.

A cikkben az első 10 hónapos eredmények alapján azt prognosztizáltam, hogy a korábbi fűtési rendszerhez képest évi 669ezer forintos megtakarítást tudok elérni, amivel alig 4,5 év alatt pozitívba fog tudni fordulni a beruházás. Most, hogy lassan véget és a negyedik fűtési szezon is (bár ennek némileg ellent mond az időjárás) itt az ideje, hogy visszamérésre kerüljön a prognózis.

Folytatás…

Passzív irodaház, megtapasztalva…

Az elmúlt években volt szerencsém nagyon sok ‘green’ filozófiában megihletett irodaházban járni, sőt büszke vagyok arra, hogy én is egy olyan irodaházban dolgozhatom, aminek a kialakítása során arra ügyeltek, hogy az irodaház alapterületével azonos mennyiségű zöld felületet alakítsanak ki az épületen belül, ezzel persze “hasznos irodaterületet” vesztettek el, de mégis egy sokkal élhetőbb környezetet varázsoltak, hiszen még az irodaház belső tereiben is van lehetőség az ablakokon kinézve gondos munkával ápolt kerteket látni. Na ezt az élményt sikerült a múlt heti brüsszeli látogatásom során überelni, amiről gondoltam írnék azért néhány gondolatot, csak hogy ne merüljön fel bárkiben is, hogy a nagy Elasticsearch és big data kalandozásom során megfeledkezem az ökolábnyom témakörről…

Folytatás…

Mennyire fontos a napelem hatásfoka és gyártási technológiája?

A blogon már több esetben előkerült a napelemes áramtermelés megvalósítása mint lehetséges befektetési forma. A recept igen egyszerű: egy relatív nagyobb befektetést követően rövid időn belül megtérülést várunk, ami a megtérülést követően gyakorlatilag bevételt termel a ki nem fizetett rezsi formájában. A befektetés központú szemlélet esetén éppen ezért igen gyakran emlegetett fogalom a napelemek hatásfokának kérdése. A tényleges hatásfok mellett a másik igen fontos paraméter a hatásfok garancia, tehát annak a mutatószáma, hogy adott év után maximum mennyivel csökkenhet a napelem névleges hatásfoka. Ahhoz, hogy ezt a két mutatót megértsük előbb érdemes megvizsgálni, hogy pontosan hogy is mérik ezeket.

A napelem hatásfoka egy százalékos mutató, ami azt adja meg, hogy 1000W-os merőleges beesésű megvilágítás mellett (~25OC-os hőmérsékletű közegben) mennyi energiát képes felvenni az adott napelem 1 m2 felületen. A legtöbb katalógusban, hirdetésben azonban nem a névleges teljesítményt adják meg, hanem lényegében a panel termelőképességét Wattban. Ahhoz, hogy ezt átszámoljuk azonban figyelembe kell venni a panel méretét is. Bár a méret igen változatos lehet, de nagy általánosságban az 1×1,6 méteres panelek a legelterjedtebbek. Ebből már könnyen kiszámítható, hogy például egy 260W-os panel névleges teljesítménye 16,25%.

solarpanel_spacer

Folytatás…

Piaci körkép: Öko, alternatív energia

solartree_in_GleisdorfA 2013-as évben kimagasló profitot hoztak az Öko, alternatív energia és klímaváltozással foglalkozó befektetési alapok. Felmerülhet a kérdés, hogy egyrészt miért ennyire eredményesek ezek az alapok, másrészt pedig a sokaknál év elején esedékes portfólió átgondolás során mennyire érdemes átsúlyozni a kitettségünket ezekbe az alapokba. Az alábbiakban megpróbálom összefoglalni az iparággal kapcsolatos várakozásokat és ebből levonni a szükséges konzekvenciákat a befektetési termékekkel kapcsolatban.

Az elmúlt években szinte az összes nagyobb hazai alapkezelő kínálatába bekerültek az alternatív energiákra és/vagy a klímaváltozásra specializálódott alapok. A teljesség igénye nélkül csak néhány példa azon alapokból amiket itt a blogon is lehet elemezni: K&H Öko alap (-link-), Uniqa Alternatív Energia alap (-link-), OTP Klímaváltozás 130/30 alap A sorozat (-link-). Ezek az alapok rendre hozták a 30-40%-os éves profitot az elmúlt évben. Miért ennyire produktívak ezek az alapok: Nyilván a legfontosabb tényező a fosszilis alapanyagból előállított energia egyre magasabb ára világviszonylatban, az atomenergia használatának mellőzése a fejlett országokban és ezzel szemben az alternatív energiát hasznosító technológiák egyre magasabb hatásfoka és alacsonyabb bekerülési költsége. Mindezek alapján elmondható, hogy akár közép-hosszú távon is lényegesen biztonságosabb befektetésnek és az esetleges gazdasági turbulenciákkal szemben sokkal ellenállóbbnak tekinthetők ezen befektetési termékek, mint bármely régiós vagy nyersanyaghoz kötött befektetési forma. Ezen következtetés levonásához jó alapot szolgálnak a fejlett országok energiapolitikái, a megújuló energiát hasznosító megoldások lakossági elterjedésének a tényt valamint a fejlődő országok  gigantikus beruházásainak bejelentései.  Mindezeket részletezve:

Folytatás…

Hőszivattyú vs. Gázfűtés – A fűtés tényleges ára

gas_tubes_photoAmikor megújuló energiát hasznosító megoldásokról beszélünk, akkor nyilvánvalóan az első kérdés az, hogy az igen borsos beruházás vajon mikor fog megtérülni, vagy egyáltalán valaha megtérülne-e egy hagyományos megfelelően modern gázfűtéses megoldással szemben. A gyakorlatban a hőszivattyúval megtermelt fűtéshő és a gázfűtés összehasonlítása leginkább arra az esetre hasonlít amikor a körtét próbáljuk összehasonlítani az almával, viszont mivel mindkettő végén a kifizetett költség áll, ezért megkísérlek felállítani egy összehasonlítási módszert, ami mégis segíthet.

Ugyan némileg bonyolítja az összehasonlítást, hogy mind a villanyáram, mind pedig a gáz esetén a szolgáltatók inkább szakmai, mintsem könnyen megérhető elvek mentén számláznak (gondolok itt arra, hogy bár a gázfogyasztás leolvasása köbméterben zajlik mégis MJ az elszámolás alapja), mégis a porosodó fizika tanulmányok jól jöhetnek a számadatok átlátásában.

Folytatás…

Gömb alakú napelem?

btron_promoAmikor fotovoltaikus napelemről beszélünk, akkor a legtöbbünknek alapból a hagyományos solar panel jut eszünkbe, ami napjainkra egyre több lakóépület déli tájolású tetőszerkezetén már megtalálható. Maga a napelem és ezzel együtt a fotovoltaikus áramfejlesztés egy relatív új keletű találmánya az emberiségnek, hiszen az 1960-as években indult be a technológia térhódítása, de ezen rövid időszaknak is inkább csak az utolsó 10 évében beszélhetünk valóban hatékony kivitelezésekről a folyamatos technológiai fejlesztéseknek köszönhetően. Mindebből is jól látható, hogy maga a technológia még eléggé gyerekcipőben jár. A hagyományos solar panel koncepció mellett persze több egyéb hasznosítási megoldás is létezik, az egyik ilyen ugye a koncentrált napenergia betakarítás, amely vagy önállóan kerül kivitelezésre (parabolikus kivitelű tükörlap annak középpontjában elhelyezett hőérzékeny anyagra koncentrálja a fényt), vagy a napelem farmokról, ahol akár több száz tükörrel fókuszálják a napfényt egyetlen pontra. (Jó példa erre a Sevillai PS10 farm, ahol 624 mozgatható tükör továbbítja fixen a napfényt a középen elhelyezkedő toronyra, mely megoldás a nap energiájából 11 megawatt elektromos áramot állít elő. Köszönhetően a dél-spanyol éghajlatnak és a jó elhelyezkedésnek éves szinten tudnak termelni majd 24 ezer MWh elektromos áramot, melyet nagyjából melyből ~6,3 millió euró bevételre tesznek szert.)
Folytatás…

Karácsonyi after surprise!

Ki gondolta volna, hogy mind a világgazdaság, mind pedig az időjárás is tartogat még komolyabb meglepetéseket így az év végére. Még messze nincs a nap a legmagasabb pontján, de már most 14 oC van odakint és a verőfényes napsütés már most 2 kW felett termeli az áramot. napelem_2025w_on_dec27

Az elmúlt napok igen enyhe és napos időjárása sokban tudta javítani javítani az elmúlt hetek taknyos, ködös, szürke időjárása okozta visszatermelési és C.O.P. hatásfok mutatóit a kis “mintagazdaságomban”. Az időjáráson talán csak a pénzügyi piacok mai teljesítménye tud túltenni. Egyrészt lezárult a dec 25 heti AAII Sentiment Survey felmérés, amiből kiderült, hogy a múlt heti neutrálisból->száguldóba történő átvándorlás után ezen a héten már bizony a cammogók rovására tudott erősödni a bika piacot váró szakemberek aránya (55% bullish, 26% neutral és alig 18% bearish). A VIX index ezzel párhuzamosan betört a 12-es határérték alá, amit megmondom őszintén nagyon régóta nem láttam már.

Folytatás…

Megújuló energia, az első lépések

Talán nem mondok azzal senkinek újat, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos beruházások első lépéseinek az égadta világon semmi köze nem kell, hogy legyen a megújuló energiákhoz, a nem megfelelően előkészített projekt garantáltan csalódást fog eredményezni.

A026-01853

Bár kétségtelen, hogy egy-egy beruházásnál mindenki képes pillanatok alatt elképzelni a tetőn a napelemeket, vagy éppen a földlevegőt hasznosító hőszivattyút a beásott hőközpont aknában, de az ilyen projektekből szokott az lenni, hogy valahogy senki nem elégedett a végeredménnyel. Nézzük hogy is érdemes egyáltalán ebbe belefogni:

Folytatás…