Hőszivattyú vs. Gázfűtés – A fűtés tényleges ára

gas_tubes_photoAmikor megújuló energiát hasznosító megoldásokról beszélünk, akkor nyilvánvalóan az első kérdés az, hogy az igen borsos beruházás vajon mikor fog megtérülni, vagy egyáltalán valaha megtérülne-e egy hagyományos megfelelően modern gázfűtéses megoldással szemben. A gyakorlatban a hőszivattyúval megtermelt fűtéshő és a gázfűtés összehasonlítása leginkább arra az esetre hasonlít amikor a körtét próbáljuk összehasonlítani az almával, viszont mivel mindkettő végén a kifizetett költség áll, ezért megkísérlek felállítani egy összehasonlítási módszert, ami mégis segíthet.

Ugyan némileg bonyolítja az összehasonlítást, hogy mind a villanyáram, mind pedig a gáz esetén a szolgáltatók inkább szakmai, mintsem könnyen megérhető elvek mentén számláznak (gondolok itt arra, hogy bár a gázfogyasztás leolvasása köbméterben zajlik mégis MJ az elszámolás alapja), mégis a porosodó fizika tanulmányok jól jöhetnek a számadatok átlátásában.

Az áram áránál kicsit egyszerűbb a számtan, hiszen a fogyasztás mérő és az elszámolás is kWh alapon történik. Ha már hőszivattyúról beszélünk, akkor érdemes eleve a H tarifát alapként venni (más néven GEO tarifát), aminek éves alapdíja 504 Ft + ÁFA. Ehhez jön hozzá a 24,99 Ft + ÁFA fogyasztási díj kWh-ként. Ha abból indulunk ki, hogy a hőszivattyúnk megfelelő hatásfokú és ideális körülmények között használjuk (levegős hőszivattyúnál pl csak a megfelelő külső hőfokig (7-10 oC), akkor a 3,5-40 C.O.P. hatásfokon 1 kW folyamatos áramfelvétellel 3,5-4 kW névleges fűtési teljesítményt lehet elérni. Tehát egy kWh fűtési teljesítmény valójában ~6,5 Ft+Áfába kerül.

Nézzük ugyanezt a gázfűtésnél. Induljunk ki abból, hogy egy nagyon magas hatásfokú (90% körüli) kondenzációs gázkazánról beszélünk. Egyszerűség kedvéért vegyünk azt, hogy a kazán képes 100%-ban kinyerni az elégetett földgáz égési hőtartalmát. (Ami egyébként összességében reális is lehet az utókeringetés és a beszívott levegő passzív előmelegítése miatt a kéménycsőben). Mindenek előtt ki kéne számolni, hogy mennyibe is kerül nekünk egy m3 gáz. A földgáz szolgáltatás lakossági felhasználás esetén rendelkezik egy éves egyetemes alapdíjjal, ami minden szolgáltatónál kb 12.000 Ft/év. Ez felett minden további költséget a fűtőérték (MJ) után számol a szolgáltató. Éves 1200 m3-ig egy államilag támogatott sávban 1 MJ ára 2,9-3,1 Ft+ÁFA között mozog az egyes szolgáltatóknál. (Legolcsóbb perpill a Főgáz, legdrágább a Tigáz).  Éves 1200 m3 után ez az ár felemelkedik 3,3-3,5 Ft+ÁFÁra. Ezen felül találhattok a számlán még egy biztonsági készletezési díjat aminek az ára minden elfogyasztott MJ után 0,0605 Ft+Áfa.

[commercial_break]

Egy köbméter földgáz átlagosan 34 MJ fűtőértéket szállít. A fűtőérték táblázatot felcsapva azt tudhatjuk meg, hogy 1 kg földgáz átlagosan 32-42 MJ fűtőértéket szállít amiből 9,7-12,5 kWh fűtési teljesítményt tud leadni. Ebből következik, hogy (középértékekkel számítva) 1 m3 gáz fűtési teljesítménye ~10kWh, aminek az ára a gázszolgáltató felé: 110,71 Ft+ÁFA. Ebből következik, hogy 1 kWh névleges fűtési teljesítmény földgázból történő elállítása nagyjából 11,7 Ft+Áfa. Ha azzal számolunk, hogy éves szinten a fogyasztás az 1200 m3-t nem lépi át, akkor az alapdíjjal növelve ez megközelítőleg 13,1 Ft+Áfára jön ki. Ha az épület gázzal történő kifűtése meghaladja az 1200 m3-t, akkor ez az érték folyamatosan növekszik. (3000m3-nél már 30 Ft+Áfa körül tartunk…)

Konklúzió: A 6,5 Ft + ÁFA / kWh hőszivattyú üzemeltetési díj összehasonlítva az államilag támogatott és többszörösen rezsicsökkentett 13-20 Ft + ÁFA / kWh földgáz fűtési díjjal jól mutatja, hogy mekkora előnnyel rendelkezik az alternatív energia alapú megoldás a fosszilis tüzeléssel szembe.  A minimum 50%, de inkább 65-70%-os árkülönbség mutatja a hőszivattyús rendszer megtérülését. Persze nem szabad elfeledni, hogy a tényleges megtérüléshez fontos figyelembe venni a téli időszak enyhébb/zordabb napjainak arányát és azt, hogy az adott lakóingatlan mennyire van felkészítve egy hőszivattyús fűtő rendszer üzemeltetésére. Az ideihez hasonló (eddig) gyengébb telek hatalmasat tudnak lendíteni a megtérülésen. A mostanában átlagos 6-10 oC körüli külső hőmérsékleten a jobb kivitelű hőszivattyúk akár 4 C.O.P. felett is tudnak üzemelni, de nem szabad elfelejteni, hogy -5 oC alatt a legtöbb hőszivattyú már elveszti a versenyelőnyét a hagyományos gázfűtéssel szemben.

#update: Ennyit az elméletről és a matekról. Ha érdekel, hogy miként néz ki mindez a gyakorlatban, akkor olvasd el az alábbi két cikket is, amiben a saját konkrét tapasztalataimat osztottam meg egy napelemmel meghajtott (visszatáplálásos) hőszivattyú-kondenzációs gázkazán hybrid megoldás kapcsán:

Bookmark the permalink.

5 Comments

  1. A téma jó, de a sok számot, amit a szövegbe tettél nagy odafigyelés mellett is nehéz követni. Egy szimpla matematikai levezetés sokkal jobban segítene megérteni.

    • Igen, így utólagosan átfutva talán tényleg sok lett a magyarázkodás a sok szám körül. Na majd rászánom magam valamikor és csinálok belőle valami vizuálisabb infographic-et.

  2. Nagyon hasznos, hogy leírod a saját tapasztalataidat.
    Köszönöm!

    (Mondjuk a megtérülés számolásakor sztem szoktak számolni a tőkeköltséggel is, halovány emlékeim szerint, és ez azért rontja a dolgot)

  3. Azt sok helyen olvasom, hogy a hőszivattyú milyen hatásos kb. 7 C° hőmérsékletben. Viszont engem az is érdekelne, hogy mondjuk egy nem olyan jól szigetelt ingatlanban, ahol lehet, hogy kevés az előremenő 35 C° víz hőmérséklete és nagyobb hidegben (-10 C°) egyáltalán megállja-e a helyét önálló fűtés gyanánt?

  4. a klimatizációt nem számoltuk, szerintem az sem elenyésző, mert a hőszivattyú esetében meg van oldva, a hagyományos esetében pedig egy nagyon költséges kiépítést igényel, maga az üzemeltetése sem olcsó, így számolva akkor melyik éri meg ???

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *