Passzív irodaház, megtapasztalva…

Az elmúlt években volt szerencsém nagyon sok ‘green’ filozófiában megihletett irodaházban járni, sőt büszke vagyok arra, hogy én is egy olyan irodaházban dolgozhatom, aminek a kialakítása során arra ügyeltek, hogy az irodaház alapterületével azonos mennyiségű zöld felületet alakítsanak ki az épületen belül, ezzel persze “hasznos irodaterületet” vesztettek el, de mégis egy sokkal élhetőbb környezetet varázsoltak, hiszen még az irodaház belső tereiben is van lehetőség az ablakokon kinézve gondos munkával ápolt kerteket látni. Na ezt az élményt sikerült a múlt heti brüsszeli látogatásom során überelni, amiről gondoltam írnék azért néhány gondolatot, csak hogy ne merüljön fel bárkiben is, hogy a nagy Elasticsearch és big data kalandozásom során megfeledkezem az ökolábnyom témakörről…

Folytatás…

Mennyire fontos a napelem hatásfoka és gyártási technológiája?

A blogon már több esetben előkerült a napelemes áramtermelés megvalósítása mint lehetséges befektetési forma. A recept igen egyszerű: egy relatív nagyobb befektetést követően rövid időn belül megtérülést várunk, ami a megtérülést követően gyakorlatilag bevételt termel a ki nem fizetett rezsi formájában. A befektetés központú szemlélet esetén éppen ezért igen gyakran emlegetett fogalom a napelemek hatásfokának kérdése. A tényleges hatásfok mellett a másik igen fontos paraméter a hatásfok garancia, tehát annak a mutatószáma, hogy adott év után maximum mennyivel csökkenhet a napelem névleges hatásfoka. Ahhoz, hogy ezt a két mutatót megértsük előbb érdemes megvizsgálni, hogy pontosan hogy is mérik ezeket.

A napelem hatásfoka egy százalékos mutató, ami azt adja meg, hogy 1000W-os merőleges beesésű megvilágítás mellett (~25OC-os hőmérsékletű közegben) mennyi energiát képes felvenni az adott napelem 1 m2 felületen. A legtöbb katalógusban, hirdetésben azonban nem a névleges teljesítményt adják meg, hanem lényegében a panel termelőképességét Wattban. Ahhoz, hogy ezt átszámoljuk azonban figyelembe kell venni a panel méretét is. Bár a méret igen változatos lehet, de nagy általánosságban az 1×1,6 méteres panelek a legelterjedtebbek. Ebből már könnyen kiszámítható, hogy például egy 260W-os panel névleges teljesítménye 16,25%.

solarpanel_spacer

Folytatás…

Gömb alakú napelem?

btron_promoAmikor fotovoltaikus napelemről beszélünk, akkor a legtöbbünknek alapból a hagyományos solar panel jut eszünkbe, ami napjainkra egyre több lakóépület déli tájolású tetőszerkezetén már megtalálható. Maga a napelem és ezzel együtt a fotovoltaikus áramfejlesztés egy relatív új keletű találmánya az emberiségnek, hiszen az 1960-as években indult be a technológia térhódítása, de ezen rövid időszaknak is inkább csak az utolsó 10 évében beszélhetünk valóban hatékony kivitelezésekről a folyamatos technológiai fejlesztéseknek köszönhetően. Mindebből is jól látható, hogy maga a technológia még eléggé gyerekcipőben jár. A hagyományos solar panel koncepció mellett persze több egyéb hasznosítási megoldás is létezik, az egyik ilyen ugye a koncentrált napenergia betakarítás, amely vagy önállóan kerül kivitelezésre (parabolikus kivitelű tükörlap annak középpontjában elhelyezett hőérzékeny anyagra koncentrálja a fényt), vagy a napelem farmokról, ahol akár több száz tükörrel fókuszálják a napfényt egyetlen pontra. (Jó példa erre a Sevillai PS10 farm, ahol 624 mozgatható tükör továbbítja fixen a napfényt a középen elhelyezkedő toronyra, mely megoldás a nap energiájából 11 megawatt elektromos áramot állít elő. Köszönhetően a dél-spanyol éghajlatnak és a jó elhelyezkedésnek éves szinten tudnak termelni majd 24 ezer MWh elektromos áramot, melyet nagyjából melyből ~6,3 millió euró bevételre tesznek szert.)
Folytatás…

Megújuló energia, az első lépések

Talán nem mondok azzal senkinek újat, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos beruházások első lépéseinek az égadta világon semmi köze nem kell, hogy legyen a megújuló energiákhoz, a nem megfelelően előkészített projekt garantáltan csalódást fog eredményezni.

A026-01853

Bár kétségtelen, hogy egy-egy beruházásnál mindenki képes pillanatok alatt elképzelni a tetőn a napelemeket, vagy éppen a földlevegőt hasznosító hőszivattyút a beásott hőközpont aknában, de az ilyen projektekből szokott az lenni, hogy valahogy senki nem elégedett a végeredménnyel. Nézzük hogy is érdemes egyáltalán ebbe belefogni:

Folytatás…

Öko: szemlélet vagy megtakarítás?

eco_logo_big_with_earth_BRANDLOGOÉrdekes kérdés. Vajon ha valaki telepakolja a házát napelemekkel, geotermikus energiával termeli ki a fűtést és a melegvizet napkollektor segítségével állítja elő az már egyből azt jelenti, hogy az illető környezettudatos és öko szemléletű? A válasz minden bizonnyal a nem. Sokkal inkább nevezném az ilyen embert (és ezzel együtt saját magamat is) előre látónak és megtakarítás szemléletűnek. Sokan amikor megtakarítást vagy éppen vagyon gyarapodási módokat keresnek elve csak a “pénzből-pénzt” termékeket tudjál elképzelni. Nyilván pofon egyszerűnek tűnik az a modell, ahol beraksz a bankba X mennyiségű pénzt, amire a bank ad mondjuk az első 6 hónapban Y% kamatot, majd ha otthagyod, akkor hosszabb távon kapsz mondjuk 0,75Y% kamatot. A modell könnyen átlátható, könnyen kalkulálható és ezzel együtt valójában nem is hoz sokat a konyhára. A “pénzből-pénzt” elvű termékek persze lényegesen többet is hozhatnak, ha hajlandó annak birtokosa nagyobb kockázatot vállalni, de azért ehhez kell egy komolyabb érettség. Pedig a “pénzből-pénzt” megoldás mellett számos egyéb megtakarítás is létezik ahol a kockázatok nullára redukálhatók alapos átgondolással és tervezéssel.

Folytatás…