Bitcoin: Őszi hard-fork szüret (Gold, BTG, SW2X, No2X, stb.)

Beléptünk az utolsó másfél hónapba, immáron kevesebb mint 50 nap van hátra a Bitcoin trónok harcának végső jelenetéig. Ez az évad biztosan nem fog cliffhangerrel befejeződni… Miről is van itt szó pontosan?

A történet nagyon régre nyúlik vissza (már persze cryptocurrency időszámítást figyelembe véve…), valamikor 2015-ben indult, amikor a Bitcoin prominensei közül néhány úgy döntött, hogy kukába dobva a ‘Satoshi visiont’ a blockméret növelése helyett egyéb módon kívánják biztosítani a Bitcoin hálózat skálázhatóságát. Ez az egyéb mód mára a Lightning Network formájában manifesztálódott. A vita két éves huzavonába torkollt, ami során számos egyezkedés, árulás, zárt ajtók mögötti diskurzus után megszületett előbb a SegWit(2X) üzleti konszenzus, majd ezt követően a felhasználók által kezdeményezett (UASF) hatalomátvételi kísérlet ellenlépéseként elkészült a bitmain készenléti terve, mely augusztusra “Bitcoin Cash” néven megszületett és azóta kvázi önálló életét éli. (Agresszívan osztozva a Bitcoin hálózat hashing powerén). Ám, az egész történet végkifejletét leginkább formáló megegyezés tartalmazott egy nagyon fontos passzust, ami azt mondta ki, hogy novemberben a Bitcoin hálózaton is eszközölni kell egy hard-forkot, ami a meglévő 1Mb-os blockláncot 2Mb-ra növeli. Ezzel növelve a hálózat kapacitását a maximális másodpercenkénti 3-6 tx/sec-ről kb. 10 tranzakció/másodpercre.

Kezdeném is egy kis fogalomhatározóval, ami főleg azoknak szól, akik nagyon most ismerkednek csak a Bitcoin történetével és esetleg értetlenül állnak azelőtt ami most fog következni:

Szószedet, szakmai kifejezések, releváns hivatkozások kezdőknek - Mi, micsoda? {click}
  • Bitcoin: 2008-ban megtervezett és 2009 januárja óta létező digitális fizetőeszköz, mai mára az internet pénzévé nőtte ki magát. Technológiája a blockchain, ami mára iparági szabvánnyá nőtte ki magát és alapjául szolgál szinte az összes MA létező cryptovalutának.
  • Konszeztus szabályok: Azok irányelvek, amik egy cryptovaluta technikai működését befolyásolják, ide tartoznak például a blokk rewardok, a blockkiadási idők, algoritmus, blockméret, stb. A konszeztus néhány szabályát lehet visszamenőlegesen, kompatibilis módon módosítani (soft-fork) és vannak olyan szabályok is, amiket csak hard-forkkal lehet módosítani. A Bitcoin esetében a: block reward, block halving period, diff adjustment, blocking time, block size (1Mb) értékek csak hard-forkkal módosíthatók.
  • Legacy Bitcoin: A Bitcoin eredeti blokklánca, az a blokklánc ami teljesíti a következő feltételt: A eredeti genezis blokktól (nulladik blokk) hitelesen felépített és ellenőrizhető és a LEGTÖBB hashing power áll mögötte ezzel garantálva annak biztonságát.
  • hashing-power: A “bányászok” munkájának mértékegysége. Minél több számítási kapacitás áll a kanonikus blokklánc mögött annál nehezebb azt manipulálni, hiszen a blokklánc manipulálásához minimum a teljes hashing power 34%-ával kell rendelkezned. Ez egy Bitcoin méretű hálózatnál ma már LEHETETLEN kihívás bármilyen cégnek vagy akár országnak is.
  • Chain-split: Mivel a blocklánc blokkok egymást követő sokaságát jelenti így gyakorlatilag semmi akadálya nincs annak, hogy bárki bármikor leágaztassa a kanonikus blokkláncot és ezzel egy úgynevezett “chain-split” láncot hozzon létre. Az elmúlt 8 évben számos alkalommal történt már hardfork, nagyon sok ma létező crypto-currency a bitcoin blokkláncról lett direktben leszármaztatva. A chain-split során két teljesen független blokklánc jön létre melyekre igaz, hogy mindkét láncon pontosan annyi coinnal/pénzzel rendelkezel, mint amennyivel a chain-split előtt a legacy láncon rendelkeztél.
  • Hard-fork: A blokklánc protokolljának változása, mely során olyan alapvető konszenzusszabályok változnak, ami miatt a blokkláncot futtató régi nodeok már nem tudják kezelni az új blokkláncot. Ha a hard-fork során az eredeti lánc minden nodeja frissítésre kerül és elhal az eredeti blokklánc akkor természetes fejlődésről/hard-forkról beszélünk. Ha viszont a hard-fork hatására a régi blokklánc is megmarad és valamekkora mértékben marad rajta működtető hashing power, tehát tovább gyarapodik, akkor beszélünk chain-splitről. Ilyen eset volt az Ethereum és az Ethereum Classic chain-split és a Bitcoin, Bitcoin Cash chain-split is.
  • Bitcoin Cash/UAHF: A 2014-2015 óta zajló skálázási vita egyik eredménye, mely során a fejlesztők, üzleti szereplők egy része amellett döntött, hogy leforkolja a bitcoin láncot és létrehozza a Bitcoin Cash (BCH) önálló láncot, mely immáron 8Mb-os blokkokkal működik, amit akár 32Mb-ig lehet kényelmesen növelni. Ezzel a hálózat lényegesen nagyobb áteresztő képességgel rendelkezik mint a Bitcoin, cserébe persze senki nem használja. Bár a BCH mögött álló üzleti körök szerint ez csak temporáris állapot és szerintük szépen lassan az összes Bitcoin felhasználó át fog pártolni a Bitcoin Cash hálózatra.
  • UASF: A blockchain alapú hálózatok biztonságát a bányászok adják azáltal, hogy tetemes mennyiségű pénzt költenek a bányászat finanszírozására. Ennek megfelelően a bányászok hivatottak a blokklánc protokolláris változásai kapcsán szavazni is, hiszen a kezükben van a hash power és ezáltal a hálózat biztonságát adó erő is. A bányászoknak azokban elemi érdeke kellene, hogy legyen a felhasználók érdekeinek képviselete, hiszen végső soron ők adják a blokklánc (pl. bitcoin) valódi értékét. A Bitcoin blokkláncon az árfolyam robbanása miatt a felhasználók egy része úgy véli, hogy a bányászok már nem szolgálják a felhasználók érdekeit ezért idén év elején egy pszeudonim vezetővel (Shaolinfry) az élen  egyfajta népfelkelés kezdődött, amivel megpróbálták kivenni a bányászok kezéből az irányítást a User Activated Soft Fork kereteiben (BIP-148). Szerencsére időben született meg a NYA (New York Agreement) amely okafogyottá tette az ultimátumot idén augusztusban.
  • SegWit: Segregated Witness protokoll, ami soft-fork keretei között oldotta meg a bitcoin hálózat skálázást azáltal, hogy olyan szinten módosított a blokkokban tárolt aláírásokat, hogy azok mérete lényegesen csökkenjen. Ennek köszönhetően bár továbbra is megmaradt az 1Mb-os blokk limit, de valójában (függően a támogatottságtól), akár 1,7Mb-nyi tranzakció is belefér egy blokkba.
  • SegWit2X/NYA: Zárt ajtók mögött, a Core fejlesztők teljes kihagyásával megszületett döntés ami egyrészt engedélyezte a SegWit soft-fork konszenzus módosítást a bányászok részéről, másrészt pedig előírt novemberre egy kötelező hard-forkot ahol a blokkméret 2Mb-ra növekszik.
  • No2X: A Core fejlesztőcsapat (élén a Blockstream céggel) kezdeményezése, ami a SegWit sikeres aktiválását követően arra buzdítja a felhasználókat hogy bojkottálják  a novemberi SegWit2X hard-forkot és annak esetleges megvalósulása esetén továbbra is tartsák életben a Legacy Bitcoin blokkláncot.

Ez a cikk most kicsit szájbarágósabb lesz azon olvasók miatt, akik mostanában csöppentek bele a cryptopénzek világába. Nem akarok nagyon visszanyúlni a múltba, aki veszi a fáradtságot az majd fél évre visszamenőleg testközelből tudja végigkövetni a legtöbb (szerintem) fontos történést itt a blogon. Amennyire csak lehet megpróbálom kerekké és mindenki számára érthetővé tenni ez a cikket. A SegWit egy blockláncon belüli, de kiszervezett skálázási megoldás, ami képes lehet számottevően csökkenteni a blocklánc terhelését és ezáltal gyorsítani a tranzakciók elfogadását és csökkenteni az amúgy igen borsos tranzakciós költségeket. Az alábbi ábra jól mutatja, hogy bár a hálózat nem pörög üveghangon, de az elmúlt 30 napban azért bőven voltak olyan időszakok, amikor ez az extra kapacitás jól jött volna:

A Bitcoin hálózatot akkor lehetne teljesen egészségesnek tekinteni, ha az ábráról a magas (5k feletti) tüskék teljesen eltűnnének. Ez azonban nem így van, tehát volna itt helye fejlődésnek/fejlesztésnek. Azon persze lehetne filozofálni, hogy vajon mennyivel lenne kisimultabb az ábra, ha a bányászok nem ugrálnának oda-vissza a BTC/BCH láncok között, ezzel okozva vagy az egyiknél, vagy a másiknál bedugulásokat. Másrészről persze nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a BCH létezése önmagában is valamennyire tehermentesíti a Bitcoin hálózatot, hiszen tény, hogy a forgalom egy kisebb része átterelődött a BCH blockláncra.

Folytatás…

IOTA: Digitális cserekereskedelem digitális nomádoknak!

Ha ki kellene választanom a cryptogazdaság jelenlegi szereplői közül azt ami talán legjobban kilóg a sorból, akkor kétségtelenül az IOTA-t választanám. Az adat mint fizetőeszköz (lásd Bitcoin és Blockchain – Store of Value) már széles körben elterjedt és elfogadott terminológia, azonban ennek deriváltja már régóta az informatika egyik nagy fejtörője: “az adat mint fizetőképes értékkel bíró egység” megvalósítása. Az adat monetizálása nem újkeletű történet, a korai internetes reklámoktól kezdve a “fizess az után, amit használsz” internetes csomagokon keresztül számos példájával találkozhatunk. Valahol ide tartozik maga a cryptobányászat is hiszen itt is monetáris értékkel rendelkezik a számítási kapacitás, de pozitív példák végtelenjét lehetne még felsorolni. Az elemi adat mint fizetőképes érték mára széles körben elfogadott frázissá vált, lásd a Bigdata koncepció. A nyers adatok hatékony elemzéséből az elmúlt évtizedben olyan gigantikus vállalatok növekedtek ki szinte a semmiből mint a Google vagy a Facebook, de bőven ide lehet sorolni akár az Amazont is. Aki azt hiszi, hogy a Google-t a keresés, a Facebookot a közösségi média (az Amazon pedig a könyvek) tették naggyá, az ennél nagyobbat nem is tévedhetne. Valójában ezek a cégek olyan technológiák úttörői mint a gépi tanulás, az automatizálás vagy a természetes szöveg értelmezés.

Az IOTA projekt célja egy egységes közvetítőréteg létrehozása az elemi adatok továbbításának és kezelésének és ami talán ennél is fontosabb: biztosítani az elemi adat értékének mérhetőségét és elszámolhatóságát (monetizálás). Ehhez létre kíván hozni egy machine-to-machine fizetési rendszert, amiben az eszközök fizetnek más eszközök adataiért és fizetséget kapnak más rendszereknek nyújtott adataikért. Milyen eszközök rendelkeznek monetizálható adatokkal? Olyan eszközök, melyek vagy önmagukban is értéket termelnek (pl. speciális számítási kapacitás) vagy olyan eszközök amelyek szenzoraikon keresztül olyan mérhető információkkal rendelkeznek melyek mások számára értékkel bírhatnak. A mérhető adatokra épülő iparági fejlesztések mára meghatározóvá váltak, legyen szó sporteszközökről, szórakozásról, közlekedésről vagy akár mezőgazdaságról.

Mivel konkrét példák nélkül baromi nehéz bármit is kezdeni a machine-to-machine payment rendszerrel, ezért ragadjunk is le mindjárt egy kicsit a mezőgazdaságnál. Szándékosak választottam egy olyan iparágat, ami talán a legtávolabb van a cryptogazdaságtól. Ha ennek kapcsán be tudom bizonyítani az IoTA létjogosultságát az olvasónak, akkor talán nem kell túlmagyarázni a további példákat.

Folytatás…

Bitcoin: SegWit2X vs Bitcoin Cash vs Legacy chain?

Nap mint nap követem azt a melodrámát amit a “Melyik az igazi Bitcoin” kérdésben vívnak a szereplők. Pontosabban csak vívnának, hiszen az egész történet lényegében egy szereplős. Az augusztusi hard-fork kapcsán hamvaiból újjáéledt Craig “I’m (fake-)Satoshi” Wright és Roger Ver ádáz csatát vív a komplett közösséggel, hogy bizonyítsák mennyire is rossz a Bitcoin és mennyivel sokkal jobb a Bitcoin Cash. Iszonyatosan sok energiát költenek arra, hogy a (Legacy-) Bitcoint kvázi karakterré formálják és ha ez siker, akkor végrehajtsanak rajta egy jól felépített karakter gyilkosságot? Adja magát a kérdés persze, hogy egyrészt tudják-e egyáltalán, hogy mit csinálnak és ha igen, akkor vajon felfogják-e ennek a valódi hatását.

Mindezen csata – szerintem – valójában csak egy színjáték ami mögött ugyanolyan gyarló emberi sérelmek és üzleti várakozások állnak, mint bármi mögött. Nincs ez itt sem másképp mint a Barátok Köztben.  Azonban úgy döntöttem, hogy ebben a cikkben picit megpróbálok kiemelkedni saját elfogult álláspontomból és rávilágítanék az egyes szereplők motivációjára. Hogy miért fontos ez? Bármennyire is verőfényes a Bitcoin jövője és bármennyire is egyenes az út előre azért van előttünk még egy nagyon fontos téma: novemberben vagy így, vagy úgy de lesz egy újabb hard-fork, ami akár nagyságrendekkel többet árthat az egész hálózatnak mint amennyit a Bitcoin Cash VALAHA is tudna ártani. Ennek kapcsán pedig hamarosan napi szintű témává fog  válni a kérdés: “Melyik is az igazi Bitcoin?” ami olyan újabb FUD hullámokat fog generálni a közösségben, amiből idénre már jutott néhány. Jelen cikket főleg azoknak ajánlom, akik (saját lehetőségeikhez képest) jelentősebb BTC kitettségben csücsülnek és nem is feltétlenül akarnak attól megszabadulni egyhamar. Persze ne legyünk naivak, áttételesen ez a kérdés nyilvánvalóan fogja az egész crypto piacot érinteni. Sokszor megkapom a kérdést, hogy vajon miért egyszereplős a cypto piac, miért van az, hogy a BTC közvetlenül kihat minden altcoinra. Maga a kérdés önállóan is megérne egy külön cikket, ezért most had válaszoljak erre egy egyszerű ábrával:

Adott egy 1000 coint és tokent is meghaladó piac, amit mind napi volumenben, mind market kapitalizációban ural a BTC, a nagy betűs ‘Bálna’.

Igen… azt a BTC (Bitcoin), ami egyébként olyan nevetséges tulajdonságokkal bír mint a másodpercenkénti 3-5 tx/sec kapacitás, aminek fenntartásához potom 18,13 TWh áramot fogyaszt el évente… Egyetlen tranzakció elszámolására költött energia (áram) igényből majd 6 amerikai otthon egy napi áramigényét lehet kiszolgálni? Mint az ábrán is látható ez a monstrum csotrogány egymagában elviszi a crypto-show kicsit több mint 1/3-át. Ha kivesszük a képből az egyébként éppen jégkorszaki téli álmát alvó Ethereumot, akkor el lehet mondani, hogy ez a történet valóban egyszereplős…. néhány statisztával.

Folytatás…

Bitcoin: Atomic-swap, Amazon és ETF történetek kicsit más szemmel

Bár a hétvége eléggé borongósan kezdődött a szkeptikus várakozások okán, amit újra Jamie Dimon (JPMorgan vezér) borsozott meg azzal, hogy ismét megpróbálta (sikeresen…) leverni egy kicsit a Bitcoin árát. Látszik, hogy ez eféle nagyhalak is csak panelekben tudnak gondolkodni: Dimon odáig merészkedett, hogy kijelentette: Amennyiben a Bitcoin tovább erősödik és további erőforrásokat szippant ki a gazdaságból, akkor bizony nem marad más lehetősége a kormányoknak: úgy ahogy van be kell, hogy tiltsák az egész rendszert. Nice try… Idáig végső soron még Kína sem merészkedett el, az Oroszok meg egyenesen imádják Kreml szintig, majd persze, hogy pont a szabad világ választott vezetői fogják betiltani. Dimon szavaira tökéletesen igaz volt a mondás: “nagyobb a füstje, mint a lángja”. A crypto piaci hangulat már pémtek este óta látványosan kezd pozitívba fordulni. Ahelyett, hogy simán tételesen felsorolnám a pozitív történéseket engedjétek meg, hogy – saját elveimet követve – inkább a történések mögött meghúzódó várakozásokra koncentrálja.

Kezdjük talán egyből a technológiával. A héten a Litecoin fejlesztő csapata elemében volt. Teljesen váratlanul jelentették be egy éles Decred<->Litecoin atomic swap kísérletet, ami teljesen sikeres volt. Majd ezt követően péntek este Charlie Lee bejelentette, hogy végrehajtották az első BTC<->LTC atomic swapet is a mainneten. Mindezt nem sokkal azt követően, hogy szintén Charlie bejelentette az első sikeres LTC Lightning Network tranzakciót is, ami akkor majd 100 dollárig reppentette az LTC árfolyamát.

Miért is fontos ennyire az atomic swap? A blogon már többször is említettem a technológiát, azonban ezeddig nem nagyon volt szó ennek a gazdasági hatásáról. Az atomic swap gyakorlatilag ugyanazon elven működik, mint a Lightning Network: adott két fél, akik egymással two-of-two multi-sign contractot hoznak létre, amit speciális smart contractokon keresztül paramétereznek fel. Ezen paraméterek azt garantálják, hogy a felek úgy tudnak kicserélni két teljesen független blockláncon lévő két crypto pénzt, hogy egyik fél sem tud ezzel visszaélni, vagy menet közben lelépni. A módszer mögött meghúzódó technológia egy Tier Nolan pszeudonim fejlesztő nevéhez kapcsolódik. Részleteiben ebben a cikkben írtam erről. Alapvetően a Bitcoint és lényegében az összes relevánsabb cryptocurrencyt decentralizáltnak illetve peer-to-peernek terveztek. Azonban számos olyan szolgáltatás épült a peer-to-peer modellre, amelyek komoly centralizációt hoztak létre. Ennek egyik leglátványosabb példája a crypto tőzsde. Több olyan crypto tőzsde is létezik, ami konkrétan CSAK crypo-crypto tradinget nyújt szolgáltatásként. (pl. bittrex). Az atomic-swap  részben szükségtelenné teszi a crypto tőzsdéket azáltal, hogy egy dencentralizált platformot nyújt a crypto valuták cseréjére. Nyilvánvaló, hogy az atomic-swap NEM tud helyettesíteni teljes körűleg egy tőzsdét, hiszen az ismeretlen felek közötti bizalmat a technológia azáltal biztosítja, hogy a kicserélendő coinök blockláncaiba publikálásra kerülnek a tranzakciók, így egy atomic-swap művelet átfutási idejét a tranzakció hitelesként való kezelését határozza meg (confirmation).

Ellenben az atomic-swap kölcsönös megegyezésen alapszik, ahol a tranzakció akár annak utolsó lépéséig megszakítható, így a tranzakciókban részt vevő felek lényegesen csökkenthetik a volatilitás adta kockázatot. A spekulatív ügyletek számára megmaradnak a tőzsdék, azonban a jövő Bitcoinra és egyéb crypto valutákra épülő vállalkozásai már nem kényszerülnek arra, hogy tőzsdéken, vagy akár olyan 3rd-party szolgáltatásokon keresztül cross-chain exchangeljenek mint amilyen pl a shapeshifter.io. Ráadásul az atomic-swap lényegesen fokozza a felek magánélethez való jogát is, hiszen az ilyen jellegű tranzakciók követése eléggé problémás a különböző blockláncokon keresztül. Hogy melyek azok az üzleti vállalkozások, akik éheznek az atomic swap adata lehetőségekre? Lényegében az összes crypto valuta ATM, bitcoin elfogadóhely, stb. Hiszen az atomic-swappen keresztül olyan hedging szolgáltatások is elérhetők lesznek hamarosan mint pl a BTC-USDT pár közötti swap.

Az atomic-swap által garantált decentralizálás egy további fontos előnye az arbitrázs intézményének visszaszorítása. Mivel atomic-swap esetén egyrészt adott a blockba foglalás, továbbá csak olyan felek között hozható létre akik rendelkeznek már egy multi-sign contracttal, ezért várhatóan főleg olyan felek között fog ez elterjedni, akik szándékosan szeretnének kimaradni a tőzsdék által generált volatilitásból, így egy atomic-swap contract hálózat esetén teljesen normális lehet, hogy a felek nem engedik be a zárt contract hálózatukba az arbitrázs tevékenységgel élőket, így sokkal jobban kiegyenlítődnek a volatilitás okozta hullámok. Mivel az ilyen kontraktusban várhatóan főleg olyan felek fognak részt venni, akik számára a napi cryptocoin forgalom elementális (lásd elfogadóhelyen, atm-ek, stb.), így ezen felek nem lesznek kénytelenek a likviditásukat a tőzsdékről pótolni, ami ezáltal a tőzsdéken is árfolyam stabilizálást és volatilitás csökkenést eredményezhet. Az AS-t (atomic-swap) egyfajta önszabályozó intézményként kell elképzelni, ahol a AS partnerek közötti hálózat ‘játékszabályai’ adják a self-regulation-t. Kvázi úgy kell ezt elképzelni, hogy az iszonyatosan volatilis pl. nyersanyag piacra épülő ETF-eket vagy befektetési alapokat, ahol a papír mögött ülő alapkezelő folyamatos stabilitásra törekszik.

Viszont mielőtt még bárki is megnyugodva ciccentene fel egy sört annak biztos tudatában, hogy: “végre megvan a crypto-volatilitás ellenszere”, had jegyezzem meg, hogy az AS és az LN adaptációja egy iszonyatosan lassú történet lesz. Példaként vehetjük a hasonló, de lényegesen kisebb technológiai hatású SegWitet: bő egy hónapja aktív a segwit és éppen most hétvégén érte végre el az adaptációja a 4%-ot azáltal, hogy végre újabb üzleti szereplők implementálták.

Na de történet itt a hétvégén más érdekesség is. James Altucher, tette közzé a hírt, hogy az Amazon bizony hamarosan (Október elején) hivatalosan is elfogadja fizetőeszközként a Bitcoint. A hírt Altucher szerint Scott Mullins (Amazon vezető) is megerősítette. A cég részéről ezeddig sem megerősítés, sem cáfolat nem született. Idén július 1-én írtam az alábbiakat itt a blogon: “A világ két legnagyobb gadget áruháza (AliExpress és Amazon) állítólag fej-fej mellett küzd azért, hogy implementálják a platformukon a bitcoin (és mellette a Litecoin) elfogadását fizetőeszközként. ” Ez az információ egy éppen akkor napvilágot látott Charlie Lee nyomán szárnyra kapott pletyka indukálta. Ami már akkor is biztos volt: Ahhoz, hogy egy Amazon szintű cég egyáltalán csak mérlegelje is a Bitcoin bevezetését, ahhoz két dolog biztosan kell: egy villámgyors második szintű fizetési rendszer (lightning network) és egy olyan felület, ahol a különböző crypto coinok között könnyedén lehet swappelni anélkül, hogy ki lennének a felek téve a tőzsdei problémáknak (robotok piacbefolyásolása, buywallok, lassulások, kimaradások, stb.). Ez a két funkció időközben elkészült, sőt ha úgy vesszük, akkor az elmúlt 3 hónapban Charlie csapatai szinte csak ezzel foglalkoztak. Technológiailag szinte minden adott immáron, hogy az Amazon meghozzon egy ilyen döntést. Márpedig az üzleti igény egyre nagyobb erre. India és Japán után több, az Amazon számára fontos régió, ország, nemzet is teret enged a Bitcoin másodlagos fizetőeszközként használatához. Nem alaptalan azt feltételezni, hogy egy Amazon sem szeretne ebből a buliból kimaradni.

Ami viszont fontos: amíg ezt a hírt NEM erősíti meg az Amazon addig az egész csak egy pletyka, ami simán lehet egy beteg árfolyam befolyásoló kísérlet is. Ahogy Jamie Dimon képes eladni magát a Bitcoin árának leveréséhez, úgy bármely más gazdasági szereplő (akár Altucher is) megteheti ugyanezt az ellenkező irány érdekében is. Persze az is tény, hogy Altucher mindösszesen csak egy üzleti szakértő, aki sikeres cégek garmadájával büszkélkedhet, szemben Dimonnal akinek a CV-jében többek között ott van a legutóbbi gazdasági világválság előidézése és azt követően a bankmentő csomag pofátlan felzabálása is. Szóval tény, hogy a két jóember nem egy kaliber.

Magam részéről nem nagyon adnék komoly esélyt annak, hogy valóban bevezetésre kerül a BTC/LTC az amazon piacán ennyire gyorsan. A közleményben Altucher egyébként lényegében azt fejti ki, hogy szerinte az AMAZON-nal nincs nagyon más választása mint implementálni a szuperpénzt és ezt erősítette meg számára az egyik prominensebb vezető is. Minden következtetés ezen túl már csak spekuláció.  Szombaton este a piac ezt a spekulációt be is árazta, majd ma hajnalban szépen ki is árazta. Ilyen ez a popszakma.

Na de ha már az üzleti és befektetési köröket érintjük. Történt itt is érdekesség. Régóta húzzák halasztják már a Bitcoin (és Ethereum) mögöttes termékű ETF-ek bevezetését az amerikai tőzsdékre. Az ETF lényegében egy olyan befektetési alap, amely mögött adott termék, ötlet vagy iparág teljesítménye áll (esetünkben ugye BTC vagy akár ETH). Ahhoz, hogy egy ilyen ETF elkészülhessen előzetesen azt engedélyeztetni kell a SEC (tőzsdefelügyelet) intézményével, akik viszont ezeket az engedélyezés helyett igen sűrűn inkább visszadobálják pl. a volatilitásra és egyéb megfoghatatlan okokra hivatkozva. A héten két fontosabb ide tartozó hír is napvilágot látott:

  • Egyrészt a LedgetX.com létrehozhat egy határidős bitcoin alapú szerződés formát (Prepaid Day-Ahead Bitcoin Swap), melyet várhatóan október 4-én fog tudni listázni.
  • Az Evolve Funds beadta kezdeményezését Bitcoin alapú ETF kibocsátásra a kanadai tőzsdén (Torono Stock Exchange – TSX), mely már csak a helyi szabályozó (CSA) jóváhagyására vár. Az Evolve Funds már jelenleg is több igen kreatív ETF-et listáz a TSX-en, melyek miatt nagyon pozitív a piaci várakozás. Ha sikerül, akkor érdemes lesz megjegyezni a BITS tickert, hiszen ez lesz az ETF neve az TSX-en.

Hogy miért érdekes ez a két hír és hol kapcsolódik ez az U.S. ETF kérdéshez? A thestreet.com közölt le egy összefoglalót ETF témában. Jelenleg két csapat is küzd a ETF elsőbbségért az államokban. A bal sarokban jelenleg a The VanEck Vectors Bitcoin Strategy ETF áll, a jobb sarokban pedig a Winklevoss fivérek Bitcoin ETF-je. Az elmúlt fél évben leginkább az volt a kérdés, hogy VALAHA is lesz-e az államokban Bitcoin ETF. Mára ez a kérés inkább arról szól, hogy a két pályázó közül melyik kapja meg a jogosultságot előbb. A piaci várakozások szerint az ETF-ek indulása valamikor az év végére várható. A SEC pozitív döntése mellett szól az is, hogy a Stockholmi Nasdaq Nordic tőzsdén már bevezetett Bitcoin alapú ETN magas kereskedési volumen mellett stabilan tudja kiszolgálni a jellemzően amerikai nagybanki ügyfelek igényeit, akik ezen igényeiket minden sokkal szívesen végeznék otthon és gazdagítanák ezzel a helyi intézményeket. A Nasdaq Nordic XBT ETF-je napi átlag 20-60 millió USD-nyi forgalom mellett pörög, mely ilyen szempontból összemérhető számos nagyobb crypto tőzsde volumenével.

Mennyire nyereséges a Bitcoin bányászat?

Alábbi ábra egyben a válasz a kérdésre:

Mint látható két hatalmas kiugrás történt a Bitcoin életében (110k block és 260k block után), amikor a price/mining cost arány egészen felszúrt a 25x arány felé is. Jelenleg egy újabb felfutó ágban vagyunk a mostani 4x-5x aránnyal. Hogy milyen árfolyam kellene ahhoz, hogy újra csináljon a piac egy 20+ arányt? potom 20-25ezer dollár.

Maga az ábra egyébként nagyon jól néz ki, viszont ezen keresztül reflektálnék egy az előző napokban itt a commentekben kialakult vitára. Nevezetesen, hogy miként hat az árfolyamra a bányászati kapacitás költsége. Az ábrán nem a csúcsok a fontosak, hanem a gap-ek. Látható, hogy amint első alkalommal elérte az árfolyam/bányászat költségének aránya az 1-es szorzót (tehát profitba fordult 2010 elején), onnantól kezdve SOHA nem zuhant le a profitábilitási ráta alá (1.0 szorzó). Hogy miért van ez így? Hogy lehet, hogy a legdurvább buborékok után sem szakadt be a profit arány? Itt átadnám a szót a legnagyobb pszeudonim közgazdászunknak:

Az árucikkek (commodity) ára hajlamos gravitálni az előállítási költség szintjéig. Ha az ár benéz ez alá, akkor ez az előállítás lassulását eredményezi. Amennyiben viszont az ár a költségek felett áll, akkor profit szerezhető a termelésből és a megtermelt cikkek eladásából. Mindezzel párhuzamosan az extra termelést annak előállítási bonyolultsága (difficulty) kompenzálja ezzel nyomva fel az előállítási költséget a termék árának szintjére.

— Satoshi Nakamoto (2010-02-21)

Hosszan tudnám elemezni ezen egy gondolatsort, azonban most ettől eltekintek és az olvasóra bízom, hogy levonja ebből a konzekvenciákat.

Bitcoin: Fasten seat belt, jön az izgalmas rész…

Majd egy hete (09.16) írtam a hirtelen jött felüdülésnél, hogy nem érdemes még messzemenő következtetéseket levonni az árfolyam felugrásból, hiszen akkor még csak a “B” Elliott fázisban tartottunk és lesz itt bizony “C” fázisa is a korrekciónak, mely egészen a mélypontig kellene, hogy lehúzzon. Ha ez a mélypont nem éri el az “A” fázis mélypontját (2995 USD/BTC), akkor az egy igen biztos jele lehet annak, hogy vidám karácsony elébe nézünk. Amennyiben viszont benézünk az alá, akkor a hosszabb, elnyúló korrekció tűnhet reálisnak. Hogy miért írtam le mindezt? Természetesen azért, mert itt vagyunk újra a péntek előtt. Alig 4-5 óra múlva a világ másik felén élők már kitörlik a szemükből a csipát és előveszik a borítékból a utasítást, amin valami ilyesmi fog szerepelni: “Da mining iz a krájm!”. Ezt szépen szétpostolják azokon a közösségi médiákon, amik nyilván nem is érhetők el Kínából, majd beindul az újabb vérfürdő és szépen kibontakozik a “C” hullám. Persze mielőtt még bárki is kétségbe esne, tisztáznám: A holnapi kínai rossz hír perpillanat még csak egy találgatás részemről, bár elnézve az előző egy hónap történéseit ez több mint logikusnak tűnik.

Viszont a jó hír, hogy a piac egyre kevésbé érdeklődik a Kínát érintő hírek kapcsán. Pletyka van ám bőven és a pletykákon túl vannak konkrét történések is. Csak hogy néhányat említsek:

  • A tegnapi napon állítólag több nagy kínai miner farm is áram nélkül maradt. Ebből a Bitcoin hálózat annyit látott, hogy közel 20 órán keresztül beszakadt az aggregált hashpower (BTC+BTC) 10k exahashről 7k-ra. (majd 30% esett ki).
  • A kínai kormány megkérte az összes kriptovaluta tőzsde üzemeltetést végző cég vezetőjét, hogy mostanában ne nagyon hagyják el az országot. Ennek megfelelően egyetlen exchange vezető sem volt ott a tegnapi és mai napon megrendezésre került hong kongi bigblocker konferencián (Shape of Future).
  • A tegnapi nappal az összes kínai tőzsde napi forgalma kikerült a top10-es listából. Helyükre a japán yen és a koreai won kereszt árfolyamok kerültek be. Ebből is látszik, hogy a pénz szépen lassan elkezdett mozogni a liberálisabb felfogású országok irányába.
  • A rossz hírek hátterében persze jönnek a furán pozitív hírek is, mint pl, hogy állami irányítás alatt létrehoztak egy Blockchain R&D labort és persze az is releváns információ lehet, hogy a napokba Da Hongfei (NEO, OnChain) is meglátogatta a regulátorokat, ahonnan a visszajelzések szerint csupa jó hírekkel távozott. Talán ennek egyik legnyilvánvalóbb manifesztációja az, hogy újra kapott céldátumot a korábban már itt a blogon is jelzett “Red Pulse” ICO, mely továbbra is a NEO hálózat első nagy saját ICO-ja lesz. Az új céldátum: október 8. Akit érdekes a Red Pulse: -link-

Persze nem csak Kínáról szól a világ. Itt vannak az Orosz testvéreink is:

  • A roppantul kedves és aranyos mosolyú Elina Sidorenko (aki nem mellesleg az Orosz parlament függetlenül működő cryptocurrency munkacsoportjának vezetője) a mai napon bejelentette, hogy meglátása szerint az égadta világon semmi szükség nincs arra, hogy bármilyen szinten is szabályozzák a cryptopénzek piacát. Jól van az úgy ahogy van. Inkább nem is írnak le semmit, mert abból biztosan nagy baj lenne.
  • Másrészről Leningrád (akarom mondani Szentpétervár) városa nyílt közleményben jelentette be, hogy tárt karokkal várja a Kínából menekült crypto bányákat. A város kormányzója már el is kezdte a roadshow-t, mely során több bányász üzemeltetőnek is bemutatják a helyi különleges adottságokat (lerobbant gyártelepek), a tökéletes mikroklímát (télen nyáron -40Cfok és a fagyos északi tenger) és a szintén lerobbant helyi atomerőművet, amely tökéletesen fogja szolgáltatni a diszkontált energiát a farmoknak.

És csak, hogy teljes legyen a kis világ-körüli utazásunk: A Blockswater LLP piaci visszaéléssel vádolja Jamie Dimon-t (JPMorgan vezér), aki az előző héten terrorizálta azzal a Bitcoin közösséget, hogy kedvenc kis termékünket egyszerűen “lecsalásozta” és olyan blődségeket vett a szájára, mint pl: “kirúgom azt a kollégát, aki annyira hülye, hogy bitcoinnal kereskedik”. Mindezek után a kérdéses kollégái a Stockholmi tőzsdén két pofára vásároltak be ügyfeleik megbízására a Bitcoin ETN-ből. Szóval a Blockswater úgy döntött, hogy ha már egyszer tőzsdére bevezetett termékről van szó és ennyire nyilvánvaló a történet, akkor futnak egy próbát a kérdésben és megnézik, hogy mennyire is erős a regulációnak ez az ága, ahogy megfogalmazták a beadványban: Rögtön Dimon kinyilatkoztatását követően a JPMorgan traderei Bitcoin alapú derivatív termékeket vettek a Stockholmi Nasdaq Nordic tőzsdén ügyfeleiknek, ami ilyen formán eléggé piac befolyásolásnak tűnik. A JPMorgan egyelőre elzárkózott a téma kommentálásától. Lássuk meg, hogy mit hoz ki mindebből a helyi tőzsdefelügyelet.

Ha már tőzsdefelügyelet és szabályozás: Bár mostanában a crypto-anarchita legszínesebb jelzőivel illettek számos fórumon, amit köszönettel elutasítok, de nem tudok szó nélkül elmenni a Washingon Post tegnap megjelent cikk-e mellett, amiből kiderült, hogy ügyeskedők nemes egyszerűséggel feltörték a SEC (USA tőzsdefelügyelet) adatbázisait ahonnan olyan adatokat tulajdonítottak el, melyek segítségével hatékonyan tudtak illegális profitot termelni tőzsdei kereskedéssel. Na ez az a story, ami egy nyílt és teljesen transzparens blocklánc alapú piacon elképzelhetetlen. Ha minden információ az arcod előtt van, akkor nincs mi kiszivárogjon, nincs mit rejtegetni. Az azért nem kis dolog, hogy a tőzsdét szabályozó és ellenőrző hivatal a forrása az információ visszaélésnek…

Még egy apróság: A tegnapi cikk kapcsán többen is megkerestetek, hogy mi is ez a W.D. Gann elemzés. William Delbert Gann pénzügyi befektető az 1900 évek első felében alkotott számos maradandót a technikai elemzés kapcsán, bár módszerei eléggé megosztják a korszak pénzügyi szakértőit, hiszen a számmisztikától az asztrológiáig mindent figyelembe vett. Nem akarom bő lére ereszteni, ezért nemes egyszerűséggel beraknék ide egy táblázatot, ami a Gann által elkészített spekulációk extrapolálását tartalmazza. Hosszan lehetne elemezni, cáfolni vagy akár alátámasztani a táblázat minden egyes celláját is. Ami tény: van a pénzügyi rendszernek egyfajta ciklikussága, melyet azok pontosan ismernek, akik már átéltek néhány pénzügyi válság szerűséget. A táblázatra tökéletesen rá lehet húzni az szovjetunió összeomlásától kezdve a doktom lufin keresztül a 2009-es fedezetlen jelzáloghitelek okozta világválságig mindent.

Ui: Bár mostanában hanyagolom rendesen az Ethereumot, de azért azt röviden megjegyezném, hogy lassan érdemes lesz komolyabban is odafigyelni rá. Tegnap sikeresen felrakták testnetre a Metropolis updatet amivel összehozták az első shielded (zkSnarks, Zcash) tranzakciót is. Amint felkerül a patch az éles környezetre (ez akár egy héten belül megtörténhet), kezdetét veszi a “jégkorszak”. Azaz a hálózat drasztikus lassítása, ami fájdalmas élmény lesz minden Ethereum minernek! Update: Köszönet pandamacinak, aki felhívta a figyelemem az EIP#649-re, mely szerint bár beindult a jégkorszak és megtörténik a block reward csökkentés (5->3 ETH), viszont ezzel együtt visszaveszik a blocking time-ot is 14,5 másodpercre, amivel kvázi kompenzálják a reward csökkentést, melyből ennek alapján az Ethereum bányászok nem igazán fognak semmit tapasztalni még egy darabig.


PKI, avagy a Bitcoin mögött álló technológia

Néhány hete már agyalok azon, hogy kéne egy post a Bitcoin és a blockchain technológia mögött álló kriptográfiai háttérről. Hisz bár napnál világosabb mindenki számára, hogy a ‘kriptovaluta’ kifejezésben a kripto tag a kriptográfiára utal és talán még az is tiszta sokaknak, hogy a mi is a kapcsolat az walleted mögött álló privát kulcsa és annak address-e között (előbbi ugye – nevéhez híven- a privát kulcsa, utóbbi pedig az ebből képzett publikus kulcs), de csak akad néhány olvasó, aki szeretné ennek a technológiáját is megérteni.

Neki is fogtam megírni az összefoglaló cikket, de már annak első mondatainál Déjà vu érzésem volt, mintha én ezt már egyszer megírtam volna. Már éppen a BSG méltán híressé vált mondata zakatolt az agyamban (“All of This Has Happened Before And will Happened Again“) és gondoltam rákeresek a blogon, de semmit nem találtam, majd rákerestem a privát levelezésemben de ott sem találtam semmit. És jött a ‘blast from the past‘ pillanat, amikor rájöttem, hogy ezt bizony és egyszer tényleg megírtam, csak éppen potom 15 évvel ezelőtt.

Akkoriban éppen őrült PKI (Publikus Kulcsú Infrastruktúra) lázban égtem. Egy akkor éppen virágzó hazai IT Biztonságtechnikai cég alapítójaként naponta idegeltem halálra az üzlettársaimat azzal, hogy miként is kéne több figyelmet fordítanunk a PKI-nak és a kriptográfiának. A két üzlettársam (Tita és Tomi) minden bizonnyal a mai napig emlékszik az éjszakákba menő beszélgetéseinkre, amikor folyamatosan körbe-körbe jártuk ugyanazt a témát: Hogy a francba is lehetne ebből a PKI témából üzletet csinálni. Sajnos nem ütött be, akkor egyikünknél sem a heuréka-effektus, nem tudtunk maradandót alkotni ebben a témában, helyette a rengeteg agyalásnak a vége egy opt-in DRM megoldás lett, amire rápazaroltunk az életünkből fejenként kb 3-4 évet.

Viszont lett azért egy pozitív hozadéka mindennek: egy cikk, ami akkor (2002. június 5.) a hwsw.hu-n jelent meg (-link-) és – kis túlzással – mindazt írtam le benne, amit ma meg akarhattam volna írni a Bitcoin mögött álló kriptográfiai technológia kapcsán is. Ha érdekel a téma és van kedved elolvasni egy 15 éve porosodó leírást, akkor olvasd tovább. Előtte még azért kiemelnék két mondatot az irományomból, amiből talán kitűnik, hogy személy szerint mekkora fantáziát láttam ebben a témában:

Az üzleti szférában az utóbbi időben rendre felbukkan egy első hallásra misztikusnak tűnő kifejezés, a PKI fogalma. […] A publikus kulcsú infrastruktúra esetében a szabályok és a keretek meglehetősen dinamikusak ahhoz, hogy bármikor utat engedjenek az újdonságoknak.

Az eredeti cikket tényleg csak mementó jelleggel rakom ki a blogra. Így átfutva egyébként nem írtam nagy hülyeségeket, de 15 év távlatából azért már kiszúrok benne néhány apróbb hibát, amit az akkori naivságom okán vétettem.

Folytatás…

Bitcoin: Vajon a helyes utat járjuk?

Bitcoin és blockchain rajongóként félelmetes mennyiségű impulzus éri az embert. Néha tényleg olyan érzésem van, hogy a világ aként próbálja teljes mértékben ignorálni a Bitcoint, hogy a csapból is ezt folyatja. Erre nagyon jó példa a hazai és nemzetközi gazdasági napilapok és online sajtóorgánumok szerepvállalása: Alig egy éve jó ha havonta egyszer említést kapott a Bitcoin, akkor is jellemzően arról szóltak a cikkek, hogy ‘akkor ennyi volt…’. Ma ott tartunk, hogy a nevesebb gazdasági sajóttermékek napi szinten fluktuálnak a “világmegváltó szuperpénz” és a “világ gazdaságát romokba döntő ponzi” között. Gyakorlatilag a napi árfolyam határozza meg, hogy a Bitcoin éppen jó avagy éppen gonosz. Mindezzel párhuzamosan a Bitcoin orientáltabb médiumok már “Hyperbitcoinisation“-ről beszélnek, mely elv arra utal, hogy vajon hol jön el a Bitcoin piaci kapitalizációjának gyarapodása során, amikor egy pillanat alatt ébred rá mindenki a Bitcoin értékére és oly mértékben kezdik bele lapátolni a fiat-ot, hogy azzal szinte azonnal teszik a hagyományos fizetőeszközöket értéktelenné. Tehát mikor jön el az a pillanat amikor a Bitcoin lesz a gazdasági standard. (Bármennyire is hitetetlennek hangozhat ez, lássuk be, hogy egy újabb gazdasági világválság szerűség előtt állunk… Már persze ha kinyitjuk a szemünket és előveszünk pl olyan forrásokat mint W.D. Gann elemzése a válságokról)

Azt mára biztosan kijelenthetjük, hogy a Bitcoinnal, mint intézménnyel egyre inkább nem tud senkit mit kezdeni. Hosszasan elmélkedtem két napja arról, hogy miként fogja megváltoztatni a Bitcoin az életünket, azonban ez egy rögös út lesz. Aki azt gondolja, hogy ezen az úton a legnagyobb ellenség a konzervatív pénzügyi világ és gazdasági sajtó, annak ugyan akár igaza is lehet, de nem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy akad itt még egy nagyon fontos probléma: A belső harc. A modern pénzügyi világból kiábrándult és a Bitcoin/kripto-valuta világ felé menekülő “Average Joe”-k ide érve azzal szembesülnek, hogy egy hatalmas háttérharc zajlik a prominens szereplők között. Nem is lehet ezen nagyon csodálkozni. A Bitcoin nyilvánvalóan egy közösségi történetnek indult, azonban nagyon hamar elveszítette ezt a jellemzőjét. Több gazdasági vállalkozás is megpróbálta saját érdekkörébe vonni több kevesebb sikerrel az elmúlt 6-7 évben. A legfrissebb trónbitorló a Blockstream és annak képviseletében G. Maxwell, aki egy személyben rendelkezik most azzal a hatalommal, hogy megmondja a Bitcoin core node forráskódja szempontjából: Mi lehet benne és mi nem. Ezzel persze úgy egyébként semmi gond nem lenne, ha nem akadna itt néhány tucat egyéb önként jelentkező is erre a szerepre, akik között egyre inkább elmérgesedik a helyzet. Erről a folyamatról idén már rengetegszer írtam, gyakorlatilag ennek a nézeteltérésnek lett a szüleménye a Bitcoin Cash hardfork és minden bizonnyal ennek lesz a mellékterméke a Segwit2X hardfork is novemberben (már ha egyáltalán lesz.)

Napi szinten megy a szájkarate a redditen, twitteren és egyéb fórumokon, amellyel egyre inkább csak azt érik el, hogy a közösség egyre nagyobb része ignorálja az egész témát. Már hogy a vitát magát, nem a technológiát. Ez pedig a vitás feleket arra kényszeríti, hogy magasabb szintre emeljék a témát és ezáltal nyerjenek újabb fókuszt. Mi van akkor, ha már a kutyát sem érdekel a véleményed arról, hogy miért rosszabb a másik nálad? Egyszerű: Ne azt bizonyítsd, hogy a másik miért rosszabb, hanem azt, hogy Te miért vagy jobb. A Bitcoin Core csapat lerakta az alapjait ennek az újfajta retorikának a Párizsban nemrégiben megtartott “Breaking Bitcoin” konferencián. Erre kvázi válaszként éppen most zajlik a “Shape the Future” konferencia Hong-Kongban, ahol a ‘BigBlockerek’ színe java odagyűlt. Bár a két napos rendezvény első napjának retorikáját kőkeményen meghatározza a “miért hülyék a BsCore-osok” hangulat, főleg Roger Ver prezentációja révén, de a jó hír, hogy holnap már kőkemény szakmai panelek várhatók. Ami eddig kiderült: Nagyon komoly mennyiségű fejlesztés vár a BCH-ra, amelyek nagy része újabb hardforkot is fog igényelni. A Bitcoin Cash-ből szeretnének egy valódi crypto összvér szuperpénzt csinálni, ami lényegében vegyíti az összes fontosabb altcoin pozitív tulajdonságait. A konkrétumok egyelőre még hiányoznak, de talán holnap ezek kapcsán is okosabbak leszünk, ami már kiderült: smart contracting és layer-2 scaling ott van az asztalon. Mindenesetre a piac máris el kezdte beárazni a pozitív fordulat és a BCH árfolyamában kisebb pozitív korrekció indult meg.

Magam részéről csak abban tudok reménykedni, hogy a ketté szakadt tábor lassan elengedi sérelmeit, vágyait és félelmeit és beindul egy egészséges verseny, ami nem arról fog szólni, hogy ki az igazán bitcoinabb bitcoin, hanem arról, hogy ki a jobb szakmailag. A crypto közösségbe beáramló hatalmas tömegek számára ez szolgálná igazán a pozitív fordulatot. Márpedig ez a közösség napról napra egyre inkább gyarapodik. Egy érdekes példa erre:

A kérdést a Yahoo Finance tette fel, ami lényegében arról szól, hogy ha hozzád vágnának 1000 dollárt, akkor miként hasnzálnád fel azt, hogy a a legtöbbet hozd ki belőle. Látható, hogy a válaszadók 66%-a nemes egyszerűséggel bitcoint venne belőle. És ez nem egy crypto magazin kérdése, hanem az egyik legkurrensebb gazdasági online magazin kérdése.

Ha holnap bármilyen konkrétum is kiderül a BCH kapcsán (és kapok infót), akkor mindenképp fog készülni egy összefoglaló post.

Web alapú CPU mining – újfajta támogatási platform?

A héten eléggé alaposan kibeszélésre került a crypto fórumokon, blogokon és hírsiteokon, hogy a PirateBay az egyébként illegális torrent szolgáltatását nyújtó felületének a kódjába beépített egy CPU minert, amivel – miközben az ‘ügyfelek’ a torrent fileokat böngészték – a háttérben bitcoint mineoltak javascripten keresztül a böngészők. Nem mentem alaposabban utána, de tippre valójában nem Bitcoint bányásztak, hanem monero-t.

Különösebben nem fókuszáltam rá a dologra, legyintettem, hogy ehh PirateBay, majd ma láttam egy hosszas magyarázkodó reddit postot a NeoToGas.com fejlesztőjétől (ami úgy egyébként egy nagyon jó must-have oldal a Neo fanoknak), amiben jelezte, hogy berakott egy hasonló funkciót a saját blogjába is, amivel egy egyébként teljesen open javascript apin keresztül használható Monero (XMR) minert futtat a háttérben azoknál akik az oldalát látogatják.

A két hír együtt már elég impulzus volt ahhoz, hogy ráfókuszáljak a dologra és arra jutottam, hogy ez egyébként nem egy rossz elképzelés. Egy hírsite, blog, fórum vagy akármilyen funkciót ellátó oldal fenntartása jár bizonyos költségekkel pl. domain, tárterület/cloud bérlés, stb. Az ilyen költségeket jellemzően kétféleképpen lehet ‘kitermelni’, egyrészt van a reklám felület, amit én jellemzően a hosszabb cikkekbe szoktam berakni, másrészt pedig – főleg a crypto témájú oldalaknák – előkerül a crypto-donáció vagy ‘buy-me-a-coffee’ intézménye is.

A web alapú CPU mining egy harmadik alternatívát vonultat fel emellett. Kvázi amíg fogyasztod az adott szolgáltató tartalmát, addig a géped CPU-ja dolgozik az adott tartalomgyártónak.

Folytatás…

Miként fogja megváltoztatni az életünket a Bitcoin?

Mindenek előtt tisztázni kellene azt az evidenciát, hogy mi is az a pénzügyi rendszer, amit megreformálni akar a Bitcoin és a blockchain technológia. Ebből talán már könnyebb lesz absztrahálni azt, hogy miként is fogja tudni ezt megváltoztatni a jövőnket.

A jelenleg ismert fizetőeszköz (pénz) immáron több emberöltő óta valójában nem materializált vagyon. Az egy dollár, vagy akár az egy forint semmit nem fejez ki. Mindösszesen egy bizalom annak kapcsán, hogy amit megkaptál tegnap egy dollárért, azt nagy valószínűséggel ma is megkapod egy dollárért és talán-talán holnap is megkapod egy dollárért. Emögött egy igen összetett pénzügyi keretrendszer áll, melynek hajtómotorja a hitel és a fedezet nélküli pénznyomtatás. Sokan a mai napig nem értik a pénzügyi finanszírozás eme modelljét. A ma működő vállalatok likviditásának fontos kulcseleme a hitel, de magánszemélyként is egyre inkább építünk a hitel intézményére. Egyre nagyobb luxus ingatlant vagy akár autót vásárolni magánszemélyként saját megtakarításból. Téves azt gondolni, hogy a hitel egy olyan csereügylet, ahol valakitől pénzt kapsz, amiért cserébe kamatot adsz. Valójában a modern pénzügyi rendszerben, amikor hitelhez folyamodsz, akkor azt nem mások megtakarításából kapod, hanem egy opciós ügyleten keresztül a két szintű bankrendszer kvázi létrehoz számodra új pénzt. Tehát a hitelként felvett pénz valójában nem fog hiányozni senkinek, az új pénzként jön létre. Megvan a Dumb és Dumber című filmből az “I owe you” cetli? Nagyjából ugyanerről van szó, a Bank létrehoz neked egy IOU cetlit, amit ha visszafizetsz idővel, akkor ez a virtuális pénz megsemmisül, kikerül a pénzügyi rendszerből. Azonban mi van akkor, ha nem tudod visszafizetni? Mi van akkor ha fizetésképtelenné válasz és a követelés behajthatatlan? Mi van akkor, ha a céged felszámolásra kerül? Gyakorlatilag semmi, a hitelként nálad maradt pénz valójában senkinek nem fog hiányozni, még a banknak sem, sőt valójában a jegybanknak sem. Leírják a veszteséget, mely összességében szétkenődik a teljes pénzügyi rendszerben és hizlalja az olyan tényezőket mint pl az államadósság és az infláció.

Folytatás…