Bár kétségtelenül színes jövő vár a Bitcoinra és társaira (a színes alatt itt most főleg a piros színre gondolok a zöld kárára…), de ebben a postban most kevésbé lesz szó a kripto piacokról. Most kivételesen más témában kárognék… Sőt át is adnám a szót egy vendégbloggernek, aki ugyan az alábbi irományt nem kifejezetten blogpostnak szánta, viszont annyira szépen és kereken sikerült megfogalmaznia a gondolatokat, hogy úgy döntöttem, ez szélesebb kör számára is hasznos és érdekes lehet. Passzolnám is a keyboardot:
Az emberek elfelejtették, hogy nem mástól kell várni a megoldás ha gáz van, és baromira elkényelmesedtek.
Sokszorosan túlvállalva magukat ugranak bele mindenféle hitelkonstrukcióba magánszemélyként és “felelős” szülőként (mert az éppen aktuális BUBOR alapján éppen húdejó lesz neki)….és én aki lehetőség szerint minden […] hiteltől ódzkodtam egész életemben most látni vélem ennek a beigazolását.
Az emberek túlfogyasztanak, túlságosan elkényelmesedtek, mind bér/mind minden téren elfelejtették hogy mi is az a munka, de azért igények vannak… teljesítmény meg egy nagy 0-t. A 90-es évek után születettekről már ne is beszéljünk: annyira […] el vannak szállva, nekik minden normális és minden jár ALANYI jogon, és minden egy […] kívánságműsor.
Tudod, ha jön egy válság az nekem egész biztosan nem fog annyira fájni mint a fent említett rétegeknek (mert én mindent amit elértem 0-ból építettem fel vér/veríték árán termelő tevékenységgel segítség nélkül). Viszont a fent említett rétegeknek itt az ideje megtanulni valamit, hogy baromira semmi nem jár alanyi jogon és dolgozni kell ahhoz hogy ne halj éhen kb.
Én csak annyit szeretnék hogyha az emberek végre megtanulnák azt újra, amit elfelejtettek már 50 éve…hogy az élet […] nem egy kívánságműsor, és a polgároknak végre ideje újra látniuk – hol a helyük a társadalmi ranglétrán. És hogy a pénz az valójában micsoda. És hogyha egy munkáltató kifizet évi min. 4-5M -t az illető után évente, akkor nehogymár ő problémázzon aki beleült a kényelembe és 5-kor megy haza és várja a nyugdíjat, de cserébe azért még csak nem is számonkérhető és ha rosszul nézel rá másnap felmond mert a babaleány lelkét megsértetted.
Igen Csaba, nagyon nagyon várom ezt a pillanatot, mert ma szerintem úgy nagy általánosságban elmondható – tisztelet a kivételnek – hogy a 40-50 éves korosztály alatt nem tudják az emberek értékelni amit kapnak, cserébe mindent alanyi jogon várnak el, viszont nekik a két szemükre jár a töb-ésa-több-ésa-mégtöbb úgy hogy van 0 pénzügyi intelligenciájuk.
Bocsánat hogy így rád rage-elek de amikor erre a témára gondolok elfog az indulat, mert bosszant érted hogy velem egykorú mondjuk hitelre veszi a második bőven 100M Ft feletti ingatlanját holott ugyanannyit keres mint én, és már van egy amiben lakik szintén 100M Ftos hitel mellett.. a bére 80%-a törlesztőre megy el + az anyjáéknak is fizetni kell. Én tudom hogy ez egy időzített bomba, de mivel én még nem állapodtam meg optikailag mi látszik: “látod-látod Ő előrébb tart mint te” PFFFF hajrá. XD De amikor megjelentem az új <insert random premium category car> amit KP-re vettem akkor mindenki ferde szemmel irigyen nézett holott Ő is megtehette volna….csak dolgoznia kellett volna érte. (ja az már fúj az már piszkos)
Akinek nem inge az ne vegye magára. Én ezzel a posttal letudtam a “társadalmi felelősségvállalást” a téma kapcsán (köszönet G.-nek, hogy kíméletlen pontossággal megfogalmazta helyettem a téma kapcsán a gondolataimat). Aki legalább 2-3 éve foglalkozik a crypto piacokkal, az pontosan tudja, hogy mit jelent a gyakorlatban a “fák nem érnek az égig” kifejezés. Ma még nem késő átgondolni, hogy biztosan a következő recessziós időszakban előtt akarsz-e pl. eladósodni.
A szabályozatlan piacokon, különösen az olyanokon, mint a Bitcoin és egyéb kriptoeszközök piaca halmozottan igaz, hogy ‘csak a szemednek ne akarj hinni‘. Hogy miért ez a mai témánk? Azért, mert nem véletlenül van felírva az irodám egyik falára ez az örök igazság:
“We ignore truths for temporary happiness”
Azaz hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a nyilvánvalót, ha éppen az szolgálja a saját kényelmünket és örömünket. A mai cikkben szeretném olyan bugyrait is bemutatni az exchangekhez kapcsolódó washtradenek, amivel a legtöbb felhasználó nem igazán találkozik. Én is csak azért tudok ebbe belelátni, mert a saját tokenkibocsátásomnak köszönhetően becsúszta abba a kategóriába, akik miatt épül és szépül ez a hatalmas színjáték.
Na de kezdjük is mindjárt egy kis fogalommagyarázattal: A washtrade kifejezést első hallásra sokan összekeverik a pénzmosással, holott ezen két fogalomnak nincs semmi köze egymáshoz. A pénzmosás (money laundering) egy olyan gazdasági csalási tevékenység, ahol jellemzően illegális tevékenységből (pl fegyver-, drogkereskedés, korrupció, stb.) származó bevételt olyan vállalkozásokon vezetnek át, amik ezáltal tisztázzák annak eredetét tipikusan befektetés, refinanszírozás, stb. tevékenységeken keresztül.
A washtrade ezzel szemben egy olyan tevékenység, ahol adott eszközt (legyen az jelen esetben mondjuk egy kriptoeszköz, pl az Ether) egy szűk csoport ad vesz egymás között, így minimális mennyiségű befektetéssel is hatalmas volument tud generálni, ami megtévesztő lehet, hiszen azt a képet sugallja, mintha az adott eszköz iránt hatalmas kereslet lenne, amely információ komolyan befolyásolhatja az esetleges döntési mechanizmusokat.
A washtrade motivációja nagyon széles sprektumon helyezhető el. A legtriviálisabb: Többszörös áttételű (margin) long pozíció mellett jelentős forgalom-(volumen)növekedést produkálni és ezzel beindítani egy pump and dump sémát, hiszen nagyon sok trading signal tool pozitív jelként értékeli a hirtelen megugró forgalmat. Persze ennél sokkal komplexebb okai is lehetnek a washtradenek. A cikk végén bemutatok egy konkrét példát, amit nemrégiben az INLOCK token kapcsán játszottak el és nem sokon múlott, hogy még időben tudtunk reagálni, amihez persze először meg kellett érteni a motivációt.
Ezen cikk megírása kapcsán szintén fontos motiváció volt az előző cikkemre kapott comment válaszok is. Ahogy a cikkben is írtam hatalmas hurráoptimizmus van a piacon, ami – mint az közismert tény – csak annyit jelent, hogy innentől fogunk csak igazán zuhanni. Hadd emeljek ki egy konkrét kommentet csak a példa kedvéért, viszont fontos, hogy nem célom ezzel a hozzászólás szerzőjének írását minősíteni, egyszerűen csak egyszerűbb egy példa kapcsán bemutatni a washtrade intézményesített csalásmechanizmusát:
Ami viszont érdekes, a volumen alakulása. Lehet csak a pozitív hangulat miatt, de meglehetősen magas. Főleg ETH. Ez főleg annak tükrében furcsa, hogy amikor utoljára ilyen magas volt, akkor még 1000 dollár felett kereskedtek vele.
A helyzet az, hogy szigorúan a matekot nézve a leírtak igazak. Az ETH napi volumen dollárértékben közel azonos szinten van mint 2018 januárjában, viszont ha belenézünk azon konkrét exchangek chartjába, amiknek mondjuk el is hisszük az adatait (pontosabban kevésbé valószínű, hogy sokat csalnának, mivel nem szorulnak rá…), akkor igen fura adatokat fogunk látni:
Coinbase: A csúcshoz képest a napi volumen közel a 60%-ára esett vissza
Kraken: A csúcshoz képest (átlag 200k MA) a forgalom közel a 2x-esére növekedett (alulról súrolja a 400k MA-t)
Bitstamp: Közel azonos szinten van most a napi kereskedési volumen mint a csúcsnál.
…. és hosszan sorolhatnám tovább, azonban FONTOS megérteni, hogy az exchangek az adatokan az adott cryptoban elszámolva közlik, tehát az, hogy a bitstampen darabra ugyanannyi ETH-val kereskednek ma mint az 1500 dolláros csúcskísérletnél az annyit jelent, hogy dollárba átszámolva a piaci forgalom ma alig az egytizede az egy évvel ezelőttinek, hiszen időközben 1 db Ether árfolyama letizedelődött! A fenti három exchange nem csak sebészi pontossággal kiválasztott fekete bárány, amik éppen jól jöttek, hogy a magam igazát alátámasszam. Meg lehet nézni a többi nagy exchanget is, beleérve a BitMexet is, ahol közismerten a legnagyobb spekulatív forgalom zajlik.
Ha egyezményesen kimondható, hogy az ETH esetén a csúcshoz képesti napi dollárban elszámolt volumen az összes komoly és többé kevésbé regulált tőzsdén átlagosan a 10-20%-ára esett vissza 2018 januárhoz képest VISZONT a coinmarketcap ETH chartja szerint ennek ellenére a napi dollárban elszámolt volumen mégis ugyanazon a szinten van:
Erre logikusan csak az a válasz lehetséges, hogy amennyiben a NAGY, széles körben használt és ismert exchangeken a napi forgalom jelentősen lezuhant, akkor a forgalom oroszlánrészét minden bizonnyal újabb tőzsdék adják. Az exchange/market bontás ezt jó mutatja is, alább a top30 legnagyobb napi forgalmat adó szereplő adata:
A lista tele van hangzatosabbnál hangzatosabb nevekkel. A 30-as listába szinte egyetlen “ismertebb” exchange sem található meg. Még az OKEx és HITBTC is csak a 28-29. helyen található meg, mely két exchange egyébként egyáltalán nem arról híres, hogy annyira tisztán játszanának. Ha a listát tovább böngésszük a CMC-n, akkor bizony az 50. helyig kell lemennünk, hogy találkozzunk egy Huobival vagy Binance-szel és bizony egészen 110. helyig kell lelapozni, hogy találkozhattunk egy bithumb, coinbasepro vagy éppen a kraken dobogós forgalmú ETHBTC vagy ETHUSD párjaival.
Tényleg ennyire jó lenne az élmezőnyt adó FCoin vagy éppen a Coineal; nem is beszélve a már nevében is epikus DOBI Exchange-t? Nyilván nem, a lista 90%+ részét adó forgalom kizárólagosan washtradeből származik, tehát olyan forgalom, ami mögött nincs valós ügyfél, vásárlási szándék, csak oda-vissza adogatja egymás között egy-két szereplő a pénzt, amivel ilyen irreális forgalmakat generál, melyek összességében azt a tévképzetet tudják kialakítani, hogy itt bizony ugyanakkora óriási forgalom van, mint az árfolyamcsúcson.
Mi a motiváció?
A motiváció végtelenül egyszerű: “We ignore truths for temporary happiness“. Egy nagy forgalmú(-nak látszó) exchange komoly alapot adhat bármihez. Elég csak belenéznem a levelezésembe, vagy a telegramomba és halomszámra fogom látni ezen fantasztikus exchangek offereit. Engedjétek meg, hogy csak egyetlen példát mutassak a napi több 10 levélből, amit kaptunk az INLOCK infoboxba:
Az IDAX a fentebbi list 19. helyén leledzik a washtradejének köszönhetően. Potom 20 btc-t kérnek arra, hogy belistázzák az INLOCK tokent a fantasztikus forgalmú exchangeükre, aminek a neve cseppet sem próbál hajazni az IDEX-re… Tiszta jó üzlet lenne, ugye?
Lényegében ennyi a motiváció. Csinálnak egy látványos Patyomkint, majd betargetálnak minden olyan projektet, akik kellően megtéveszthetőnek tűnnek. Elég ha csak havonta 2-3 bejön nekik, márpedig bejön, hiszen ha rápillantotok az IDAX jelenlegi listázott párjainak készletére, akkor bizony sok olyan tokent láthattok ott, amik 2018-ban szép reményekkel zártak középsikeres token saleket, majd kitörő örömmel nyugtázták, hogy be tudták magukat listázni olyan fenomenális exchangekre mint például a CoinBene, Bibox, BitForex vagy éppen IDAX. Ezek a projektek a lista végén találhatók átlagosan napi nullás volumennel. Nem feltétlenül azért mert rossz projektek, de nyilván sokat ártott a büdzséjüknek, hogy a tokensale után “19-re lapot húzva” belistázták magukat ezekre a kamu/scam exchangekre.
Patyomkin exchange, washtrade, scam, megtévesztés, illúzió… Néhány újabb kártya a kriptovilág Tarot Deckjéből.
Márpedig a deck folyamatosan bővül. A legújabb lapokat most az IEO és launchpad szolgáltatások adják éppen. Hiszen egy nagyon-nagyon-nagy forgalmú exchangenek minden bizonnyal hatalmas ügyfélbázisa is van éééés ha a Binance sikeresen tud IEO-kat (Initial Exchange Offering) levezényelni a saját Launchpadján, akkor miért ne tudna ilyesmit lefolytatni mondjuk a Bibox, a BitMart vagy bármelyik nevenincs exchange is? Hogy az ebben rejlő mérhetetlen lehúzást bővebben ki tudjam fejteni, ahhoz alaposabban ki kellene fejteni az egyre népszerűbbé váló IEO intézményt, hiszen ezek a kamu exchangek ma még csak a tokenprojekteket verik át egy-egy IEO ígéretével, de hamarosan ezen platformok elkezdik majd becélozni az egyszeri ügyfeleket is, akik mindehhez az investmentpénzt is adni fogják… ám ez a cikk ezúttal nem erről akar szólni. Erről majd talán máskor írok egy részletesebb cikket.
Itt minden csak átverés?
Azt immáron tudjuk, hogy az exchangek nagy része csak színjátékot játszik a haszonszerzés okán és nincs semmilyen valódi forgalmuk, sőt igazából ügyfeleik sem. Az is nyilvánvaló, hogy a valós forgalommal rendelkező exchangek nagy részén is folyamatosan zajlik a washtrade (elég csak ránézni a Bitfinex tüskékre vagy a BitMex-re), utóbbi esetekben ugye azon motivációval, hogy egy-egy pump and dumpot idézzenek elő.
Hogy mennyire igaz mindez, arról nemrégiben a BitWise Investment készített egy komolyabb elemzést a SEC megbízásából. Az összes egy millió dollár napi forgalmat legalább produkáló exchanget vizsgálták és arra jutottak, hogy a BTC-ben közölt napi volumen adatok 95%-a fake. A valós napi BTC forgalom most valahol 270-300 millió dollár körül van (ez ~4.5%-a a kamu közölt adatoknak). 10 olyan exchanget találtak, ami a vizsgálat alapján valós adatokat közöl (tehát tényleges user aktivitás áll mögöttük). Ezek: Binance, Coinbase, Kraken, BitFlyer, itBit, Bittrex, Poloniex, Bitfinex, Bitstamp, Gemini, and Circle Pay. Fontos, hogy mind a 10 exchange felügyeleti kontroll alatt áll. A BitWise készített egy különálló weboldalt, ami egy nagyon érdekes aspektusra hívja fel a figyelmet:
A regulált és hitelesnek tekinthető 10 cryptotőzsde napi BTC forgalma (éppen tegnap): 316 millió dollár volt. Ennek közel a felét adta a Binance (142 MUS$), melyet az egységesen 30 millió dolláros sávban mozgó Kraken, Bitfinex, coinbase és Bitstamp követ.
A regulált és hitelesnek tekinthető 2 tőzsdén jegyzett Bitcoin future napi forgalma 41,3 millió dollár. Amiből a CME Group 39,7 millió dolláros szelettel rendelkezik.
Konklúzió?
Jól látszik, hogy az adatok értelmezésénél nagyon fontos a kontextus. Nagyon sokszor olvasom, hogy a tőzsdén jegyzett Bitcoin futures-ök piaci volumene alacsony, sőt elhanyagolható és felesleges bármilyen összefüggést is keresni a tőzsdei határidős termékek és a spot piaci aktivitások között. Ehhez képest a BitWise elemzéséből kiderül, hogy valójában sokkal szűkebb az olló. A határidős termékek napi forgalma több mint 10%-át teszi ki a spot exchange forgalomnak, ami egyáltalán nem elhanyagolható. Ez az érték ráadásul a fordulópontok körül még magasabbra is tud kúszni.
A releváns konklúziókat egyébként szépen levonta ebből a BitWise is, erről egy bődületesen hosszú prezentáció készült amit a SEC-nek nyomtak le, aki kész rászánni erre egy fél délutánt, annak: -link-
Röviden a lényeg, a BitWise szerint túl a látszaton, a Bitcoin piaca kifejezetten erős és olyan jellemzőket mutat amik alapján kijelenthető, hogy érett egy komolyabb szintre lépéshez. Hangsúlyozzák a technológiai fejlettségét, az alacsony arbitrázsablakokat és azt, hogy egészséges az arány a regulált futures és regulált exchange spot forgalom között.
Szintén fontos konklúzió, hogy a nemrégiben bejelentett CBOE Bitcoin Futures felfüggesztés sem nagyon fogja befolyásolni a piacot, hiszen jól látható, hogy a CBOE forgalma elenyésző a CME Grouphoz képest.
A konklúzió-konkúziója pedig: El kell felejteni az olyan – a patyomkin szempontjából sajnos kifejezetten káros – oldalak adatait mint pl a coinmarketcap. Szokás szerint: ha igazán tiszta képet akarsz látni, akkor ahhoz a kutatást magadnak kell végezned, hiszen mindenki másnak potenciálisan az lehet a motivációja, hogy megtévesszen. Aki pedig nem érez mindehhez elég tudást és tapasztalatot magában, az inkább vegyen lottószelvényt vagy pörgesse ki a három cseresznyét a félkarúból. Pont ugyanolyan esélyekkel indul ott a főnyereményre, mint az aki a coinmarketcap-en közölt statsztikák és a twitteres cryptoinfluencerek signaljai alapján próbál “kereskedni”.
Akkor most öntsünk tiszta vizet a pohárba… Merre is tart most pontosan a Bitcoin, meg úgy egyébként a teljes crypto piac? Ezt a postot már az előző hét végén meg akartam írni, de úgy alakult, hogy az egész hétre sikerült úgy lebetegednem, hogy az agyamat is képtelen voltam használni. Mivel viszont szerdán annyira azért összekapartam magam, hogy az hazai crypto szcéna nagyjai előtt prezentáljam az elképzeléseimet telegramon, ezért célszerű itt a blogon is megosztanom az olvasókkal a gondolataimat a témában. Szóval miről is lesz szó? Középtávú árfolyam spekuláció igen konkrét becslésekkel és fordulópont predikciókkal. Mind tudjátok nagyon ritkán teszek ilyen jellegű kijelentéseket azonban azt gondolom, hogy a piacokon olyan mértékű hurráoptimizmus kezd elkönyvelődni ami kapcsán kifejezetten fontosnak tartom, hogy a legalább olvasás és szövegértelmezés képességgel megáldottak láthassák az érme másik oldalát is. Az ördögi kérdés mi más lehetne, mint:
Ez itt már a bull market?
A helyzet az, hogy – meglátásom szerint – nem… De nagyon nem. Viszont abban egyet értek a végtelenbe érő pozitív hangulatot sugárzó elemzők hadával, hogy már a bear market vége. Azonban a wannabe tradereknek van egy nagyon rossz hírem: A bull markettel ellentétben a – crypto – bear marketekre egyáltalán nem igaz az egy pillanat alatt bekövetkező fordulópont. A földről sokkal nehezebb feltápászkodni, mind oda leesni.
Hogy hol tartunk a tápászkodással? Ehhez persze egyáltalán el kéne dönteni, hogy biztosan leértünk-e már a földre. A jelenleg ismert információk fényében most éppen a Wyckoff féle akkumulációs időszak első (A) fázisában tartunk. Ezzel nyilván nem mondok nagy csodát, hiszen ez a fázis minden bear market alsó pontját kijelölő időszakra ráhúzható. Akinek nem sokat mond a Wyckoff method az sürgősen pótolja a tudásanyagot pl itt: -link-
Szóval a kérdés nem az, hogy ez most már az akkumulációs fázis-e, hanem sokkal inkább az, hogy azon belül hol tartunk és mi van még előttünk. Nos fogtam az ETHUSD(1D) chartot és szépen rápaszintottam a Phase#1 akkumulációs ciklus ábráját ezzel kijelölve a releváns (már bekövetkezett és bekövetkező) fordulópontokat és azok feltételezhető jövőbeli időpontját:
Mi-mi-mi??? Még egy év?
Az egy év szerintem ráadásul még eléggé optimista kifutás is, de tény, hogy bő egy évre innentől van egy olyan esemény (Bitcoin block reward halvening), ami jó eséllyel durván meredekké tudja tenni a LPS->SOS fázisban törvényszerűen kialakuló flag TA formációt. Látom magam előtt az év végi TA chart mágusok bull flag predikcióit…
Persze egy éves, sőt éven túli predikciókat csak olyan esetekben érdemes tenni ahol a piaci szereplők jelentős változása nem túl valószínű. Márpedig azt kell mondjam (minden korábbi ez-irányú predikciómra kicsit rácáfolva), hogy számottevő esély van arra, hogy 1-2 éven belül királyokat fogunk temetni és hercegeket koronázni. Jól látszik, hogy az új szereplők a bear market végjátékában hatékonyan tudnak erősödni. Gondolok itt a sokat emlegetett BNB-re, ami éppen ma nyomott egy komolyabb pumpát azok után, hogy CZ bejelentette: A BNB holderek számára crypto lottót csinálnak a nemrégiben sikeresen tesztelt Launchpad serviceből (ICO->IEO tranzíció). Szintén jól látszik, hogy az Ethereum kihívói is komolyan tudtak építkezni az elmúlt évben. A részemről már néhány alkalommal leírt ADA (Cardano) az elmúlt időszakban többször is komolyan meglepett.
A Variance és az INLOCK építése mellett természetesen továbbra sem feledkezek meg arról, hogy minél szélesebb körben mutassam be az érdeklődőknek a blockchain és kriptoeszközök világát és azon túl annak legfrissebb és legérdekesebb történéseit. Ennek kapcsán most összeszedtem, hogy a következő egy hónapban hol és milyen keretek között tudunk találkozni. Még vége sincs az első negyedévnek de már túl vagyunk négy előadáson, többek között a BME-n több mint 350 diák (zömében villanyosok és gazdosok) ismerkedett a héten a blockchain technológiával és azzal, hogy miként fog (lényegében az ő munkájuk révén) alapjaiban megváltozni a jelenlegi gazdasági világmodell még az ő életükben. Az előadást a regnáló pénzügyi rendszerek ciklikusságára fűztem fel.
Na de nézzük, hogy mi is áll előttünk: A hétvégén a már két alkalommal is sikeresen megrendezett hazai országos blokklánc konferencia a B-Day szervezői ezúttal bulizni hívták össze a hazai blockchain szakma krémjét. A B-Nighton szinte minden nagyobb hazai blokklánc fejlesztéssel és kriptovalutákkal foglalkozó cég részt vesz. A B-Day konferencia előadóinak nagy része, a szponzorok és kiállítók képviselői is kiöltöznek egy elegáns bálra, ahol a 20-as és 30-as évek világát idézik meg majd az Orfeum mulatóban a Group’n’Swing zenekar segítségével. Ha valakit érdekel az esemény és szívesen részt venne, akkor talán még van lehetőség csatlakozni, bár az asztalok nagy része már elkelt, így csak néhány hely maradt a bálra – további információkat az esemény FB oldalán találhattok: https://www.facebook.com/events/236332297316389/
03.02.
Március 7-én az IQ Soft John Bryce oktatóközpont nyílt napján evangelizálunk, az IQ Soft 2 napos oktatásaira szeretnénk minnél többeket becsábítani az üzleti érából. A nyílt napon bárki térítésmentesen részt vehet (de előre regisztrálni szükséges), ahol belepillanthat, hogy miként is néz ki egy több napos blockchain szakértői képzés tematikája. Részletekért a http://iqjb.hu/hirek/2019/02/13/meghivo-blockchain-bemutato-2019-marcius-6 oldalára kattintsatok. Update: folyamatosan tudtok jelentkezni a képzésekre.
03.07.
A Nemzetbiztonsági Szakkollégium Kiber és Technológiai Kihívások Kutatócsoport és az E-közszolgálati TDK szervezésében ismét egy egyetemi előadás megtartására kértek fel minket a Blockchain technológia bemutatása és alkalmazási köreiről lesz szó. 2019. 03. 11 (hétfőn), 17:00-18:30 Helyszín a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kara, 1083 Budapest, Üllői út 82.
03.11.
Az Antall József Tudásközpont szervezésében 1093 Budapest, Czuczor u. 2. Két előadás megtartására kaptunk felkérést
március 19-én, 17:30-tól. az Antall József Tudásközpont előadótermében a Czuczor utcában, a Kreatív Magyar Elme előadás sorozat a főleg egyetemistákból álló közönség pályaorientációját és ismereteit hivatott bővíteni, itt a blockchain technológiáról, mint a jövő szakmája lesz szó. Míg, április 5-én szintén az AJTudásközpont a BDPST Start-up Expo-n a think.BDPST Start-up szekciójában is előadunk 17:00-17:30 részletek hamarosan.
03.19.
A nyilvános események mellett újabb zártkörű workshopok és előadások megtartására kértek fel bennünket. Ezúttal Március 27-én az egyik hazai vezető nagybank dolgozói számára tartunk alapozó előadást specifikusan kriptókról és minden finomságról, amit egy banki alkalmazottnak illik tudni. Ezzel gyakorlatilag kimondhatjuk, hogy a hazai nagybankok több mint fele már megtisztelt bennünket bizalmukkal és a Variance csapatát kérték fel a kripto tudatosság fejlesztésre.
03.27.
Március 28-án immáron harmadik alkalommal oktatok smartcontract programozást a Bankkárképzőn, ahol némi alapozó után az egyszerű HelloWorldtől eljutunk a komplexebb, többszereplős okosszerződésekig és esettanulmányként megvizsgálunk néhány konkrét üzleti alkalmazást is.
Update: a bankárképző folyamatosan várja a jelentkezéseket és létszám függvényében indítja a tanfolyamokat.
Sok szó esett mostanában a fundamentális értékről, nézzük miként is jelenik ez meg a Bitcoin értékében és miként tudja befolyásolni a fundamentális érték az árfolyamot. Amikor az árfolyam éppen bull időszakát éli, akkor hajlamosak vagyunk (jómagam is beleestem ebbe a csapdába) azt gondolni, hogy eljött a paradigmaváltás és innentől jön valami nagyon új dolog ami busásan megjutalmazza a korai ‘hívőket’… majd jön a sokadik bear-run amikor viszont szépen realizáljuk, hogy megint csak biodíszletei voltunk annak, hogy a kis szemétdombunkon néhányan jól járjanak a zéró-végösszegű játszmában. Ugyanezek azok az időszakok, amikor felerősödnek az olyan hangok minthogy “ez egy ponzi/piramisjáték”, “nullára fog zuhanni, hiszen nincs mögötte semmi”.
DISZKLÉMER: Talán már a bevezetőből is kiderült az olvasónak, hogy ez egy újabb filozofálós, logikai összefüggéseket keresős cikk lesz, ami vajmi keveset ad azoknak, akiket csak az érdekel, hogy mennyi éppen az árfolyam és vajon holnap mennyi lesz. Ellenben sokkal hasznosabb lehet azoknak, akiket érdekel, hogy – szerintem – mi is mozgatja az árfolyamokat és mik is a valós fundamentális ellenállási pontok. Ezen állásfoglalás fényében kéretik tovább folytatni a cikket… ami szokás szerint wall of text lesz.
Egy kis alapozó: mi a franc is az a hitelpénz…
Visszatérve: valahol mindkét állításnak van valóságalapja. Azonban ezek eléggé szélsőséges megközelítései a valós helyzetnek. Azt nagy biztonsággal elmondhatjuk, hogy a Bitcoin mögött nincs semmi, hiszen valóban nem egy tartalékdeviza, nincs mögötte arany, bármilyen egyéb letét, vagy éppen fedezet. Tehát az árát valóban csak és kizárólagosan a kereslet és a kínálat határozza meg. Mikroökonómiai alaptétel: ha nagy a kínálat és alacsony a kereslet, akkor az árfolyam lefelé zuhan (akár nulláig), ha nagy a kereslet és csökken a kínálat akkor pedig a fák megpróbálnak az égig érni… amit persze nyilván sosem fognak elérni. A Bitcoin egy digitális jelfolyam, ami a blockchain technológia sajátos adottságai okán képes úgy biztosítani hozzáférést egy adott mennyiséghez, hogy az központi nyilvántartás nélkül is szabadon átruházható, hasznosítható, vagy tárolható anélkül, hogy bárki is duplikálni, megsemmisíteni vagy eltulajdonítani tudná az. A bitcoin lényegében ennyi és semmivel sem több. A tárolt érték szempontjából teljesen ugyanazon attribútumokat mutatja mint bármilyen hitelpénz. A ma létező nemzeti valuták mindegyike hitelpénz, tehát annak értéke abból fakad, hogy adott társadalom elhiszi, hogy az adott címlet valóban értéket képvisel, ami cserealap lehet. Azonban ez a hit/bizalom illékony, gyermekkoromban a nagyszüleim emlékeiben még élénken élt a Pengő crash, sőt nagyapám büszkén mutatta, hogy neki bizony kisebb gyűjteménye volt a tízmillió bilpengős címletekből, mely mai szemmel nézve talán a legmenőbb fiat pénzcímlet ever, hiszen Kossuth Lajos feje felett két Bitcoin logó is kirajzolódott. Ahogy nagyapám mondta ez a néhány papírpénz a Pengő végnapjaiban már annyit sem ért mint a papír amire nyomtatták, hiszen sehol és senki nem fogadta azt el. Magyarország 1946-ban a napi infláció meghaladta a 200%-ot, mígnem interveniált az akkori jegybankszerűség.
A közelmúlt történelmében a hiperinfláció azonban nem példa nélküli. A közelmúltban Zimbabwe (napi 98% inflációval) került hasonló helyzetbe, de a 90-es években sorra omlottak össze a hitelpénz alapú pénzügyi rendszerek, Jugoszláviától kezdve Peruig bezárólag. A látszólagosan atomstabil pénzügyi rendszerünk alatt sebészi pontossággal ügyködnek a jegybankok, az IMF és végső soron a kereskedelmi bankok is, hogy fenntartsák azt a látszat stabilitást, aminek nyilvánvaló devianciáit általában inflációval kompenzálják. Persze mindez korántsem ennyire egyszerű, a fiat pénzek monetáris politikája egy roppantul komplex történet, ahol nagyon fontos szerepe van a pénzbőségnek és a pénznyomtatásnak, valamint a “csapok elzárásának”. A 2008-as válságot követően az USA gyakorlatát követve már 2012-től dübörögtek a pénznyomtató gépek szerte a világon, melyek rendre el is apadtak 2016-ra. Mára a piac nagy része teljesen tisztában van abban, hogy 2019-2020 körül újabb recesszió fog bekövetkezni, de mivel jelenleg még csorog a rendszeren lefelé a pénz, így még bőven van idejük eladni a túlértékelt bóvli papírokat, kötvényeket és egyéb termékosztályok árucikkeit a nép egyszerű gyermekeinek. Magáról a pénzrendszer színfalak mögött meghúzódó érdekességeiről korábban már írtam egy részletes cikket: Pénz… Pénz… Pénz… meg a Bitcoin címmel. Így most inkább a Bitcoinra fókuszálnék.
A mai nappal hivatalosan is betöltötte a 10. életévét a Bitcoin hálózat, hiszen kereken 10 év készült el a Genesis Block, amivel – két hónappal a Whitepaper debütálás után – gyakorlatban is kezdetét vette az amit ma Bitcoinnak nevezünk. A block időbélyege szerint a hivatalos időpont UTC 18:15:05, ami persze a valóságban nem jelent semmit, hiszen simán lehetséges, hogy csak napokkal vagy hetekkel később született meg a tényleges blokk, mivel a 10 percenkénti tényleges blokk képzés csak 2009 január 9-én kezdődött meg. Hogy mi történt a két időpont között? Erre számos teória létezik: Talán a legvalószínűbb, hogy semmi, valójában Satoshi, csak ténylegesen január 9-re készült el a kóddal és a január 3. visszadátumozás sokkal inkább üzenetértékű annak tartalma miatt. Másik népszerű teória, hogy január 3 és január 9 között is aktívan folytak a blokk képzések, de ott Satoshi olyan hibát talált, ami miatt droppolta az összes blokkolt. Teóriákból etéren is végtelen sokat lehet találni.
Elképzelni is nehéz, hogy mekkora hit és kitartás kellett a hálózat működtetéséhez a kezdeti időszakban, bárkinek bármi is volt a motivációja annak létrehozására és fenntartására. A Bitcoin mára talán a legékesebb bizonyítéka, hogy létezhet még organikusan a semmiből fejlődő “grassroot” érték marketing gépezet, adword kampányok és legfőképpen facebook nélkül. Sokszor és sok információmorzsa előkerüléskor kokettáltam már el a gondolattal, hogy megpróbáljam elképzelni Nakamoto motivációját, vagy egyszerűen csak kitalálni, hogy miként is képzelte el “teremtményét”, ám a legtöbb esetben ezek a gondolatkísérletek értelmét vesztik, akkor amikor a ma történéseit próbálom visszavetíteni azokra az időkre, amikor az egész Bitcoin ideológia megszülethetett. Ami biztos: amire ma használjuk a Bitcoint az köszönőviszonyban sincs azzal, amire azt anno Satoshi elképzelte. Ebből persze logikusan következhet, hogy 1-2-5-10 év múlva is teljesen más célt fog betölteni a Bitcoin mint amit ma el tudunk képzelni. Mára illogikusnak tűnhet, hogy a Bitcoin világpénz legyen, hiszen olyan technológiai és értékképzési akadályai lennének ennek, ami mára ezt lehetetlenné teszi. Persze minden csak megközelítés kérdése, hiszen a fogalmak ilyen időtávon akár új értelmet is nyerhetnek, amit ma a “világpénz” alatt értünk, az könnyen lehet, hogy újabb tíz év alatt teljesen más értelmet nyerhet.
A tíz éves évforduló kapcsán talán érdemes lehet elmélázni azon, hogy mit is jelentett a Bitcoin az elmúlt 10 évben: Kezdetben leginkább semmit, csak egy kísérlet volt, Satoshi maga is csapongott annak kapcsán, hogy mire is hozta létre a Bitcoint, egyszer VISA grade elszámolórendszerről értekezett, majd vele párhuzamosan egy másik threadben szűk kör számára létfontosságú privacy coinként aposztrofálta a Bitcoin aminek a fő célja az államok felett álló szabadság megvalósulása. Ezen utóbbi megközelítést hivatott alátámasztani Satoshi Nakamoto személye is. Nehéz eldönteni, hogy a pszeudonim személyiség mögött egy jól megkomponált és részleteiben megtervezett színdarabot kell elképzelnünk, vagy egy lángelme hánykolódását, aki lehet, hogy csak jókor volt jó helyen. Egy biztos: a Bitcoin, mint ötlet nem egy borgőzös este szüleménye, melynek másnapján elkészült a whitepaper és 2 hónapnyi kódolás után már elindult maga a rendszer is. Aki valaha tervezett akár csak töredék ilyen komplexitású rendszereket, az pontosan tudja, hogy mindez nem így zajlik, de erősen az alapos tervezésre utal lényegében a start előtti időszak összes kézzel fogható maradványa is. A bitcoin.org domaint, már 2008 augusztus 18-án beregisztrálta Satoshi. Természetesen egy TOR networkön keresztüli anonim domain regisztrációs szolgáltatáson keresztül. Tehát a projektnek már akkor pontos neve volt, bő két hónappal a whitepaper publikálása előtt. Bár maga a kód az első perctől opensource volt, azonban fontos részlet, hogy 2009 január 3-án maga a kód még senki számára nem volt elérhető, ugyanis Satoshi azt első alkalommal csak 2009 január 9-én töltötte fel a Sourceforge-ra.
Nagyon sok kérdést kaptam mostanában a Q kapcsán, mondván ez az új Bitcoin killer. Meglepődve konstatáltam , hogy számos hazai kripto és startup celeb is beállt két-kézzel tolni a Q kezdeményezés szekerét, ami még inkább megerősítette bennem a gyanút, hogy érdemes jobban belemászni ebbe a témába. Előre leszögezném, hogy a cikkben nem célom pálcát törni a Q felett, mindösszesen csak szeretném megvilágítani a témát más aspektusból is, mint amit ma kaphatsz amikor egy ismerősöd rád ír, hogy “nyersz Xezer dollárt a jövőben ha most feliratkozol az én regemmel!“. Hogy scam-e a Q? Erre egyelőre nincs jó válaszom, viszont az biztos, hogy a scam patternek nagy részét felvonultatja. Ami ennél is fontosabb, hogy olyan ajtót nyit ki, amin az elkövetkező bő egy évben, számtalan más – egyértelműen rosszindulatú – próbálkozás be fog férni.
Ha eddig a pillanatig nem sikerült összeraknod, hogy miről is beszélek, akkor van egy jó hírem: A mai social media által szennyezett világunkban Te képes voltál megtartani azt a tiszta értékrendet, aminek köszönhetően nem ért el ez az őrület… nem kis teljesítmény, különösen, ha egyébként nyitott vagy a kriptoeszközök irányába… Ha viszont találkoztál már az Initiative Q-val, akkor érdemes lehet tovább olvasni a cikket.
A “Q” lényegében nem ígér semmit csodát, semmit amit anno a Bitcoin nem ígért volt, és aminek az ígéretébe a Bitcoin ne failelt volna bele… A Bitcoin ugye egy elektronikus peer-to-peer cash rendszert ígért, amit ugyan elért és ezen a téren ma is funkcionál, de a Bitcoin sokkal inkább egyfajta elektronikus értéktárrá avanzsálódott az elmúlt 10 év alatt. Feltehetően ez a motiváció hajthatta a “Q” csapatát is, amikor előrukkoltak a projektjükkel. Hogy mi is ez a projekt? A világ minden lakója számára elérhetővé tenni egy olyan payment rendszert, ami könnyedén használható, alacsonyak a költségei és széles körben fog adaptálódni.
Maga a platform a roadmap szerinte 2020 körül indul, amikor is széles körben fognak elfogadóhelyeket recruitolni és onnantól hirtelen mindenki számára ez lesz a legjobb eszköz fizetéshez. Bár az egész történet ezer sebből vérzik, mindenesetre a projekt időzítése valóban érdekes, ha ma valaki megkérdezné, hogy feltehetően mikorra tud kialakulni egy komolyabb generációváltási igény a fizetési rendszerek kapcsán, akkor jómagam is a 2020-2022-es időszakot jelölném meg. Tehát ilyen térne az időzítés pompás. Ami már koránt sem annyira pompás: Maga az egész koncepció alapjaiban hibás és még ha el is készülne egy ilyen rendszer, akkor is kapásból a fél világon betiltanák, hiszen a pénzkibocsátás továbbra is a nemzetállamok pénzügyi felügyeletének hatáskörébe tartozik. Persze a kriptoeszközök világában mondhatnánk, hogy kit érdekel a pénzügyi felügyeletek véleménye, hiszen itt a decentralizáció és a community driven payment providing! A helyzet az, hogy a “Q” nem decentralizált és még csak nem is elosztott. A saját kibocsátású tokenjeik nyilvántartása központilag történik egy saját adatbázisban, ahol mind a fraud management, mind pedig a tranzakciók visszafordíthatósága egy belső jelenleg ismeretlen folyamaton keresztül történik. A folyamatok kapcsán egyébként a “Q” kvázi whitepapere olyan szintű blődségeket tartalmaz, ami kapcsán már-már felmerül bennem, hogy itt egy újabb Nigériai herceg átverésről beszélünk, aminek célja, hogy csak a “butáknak” engedjen bebocsátást a vágóhídra. Csak, hogy egy pontot kiemeljek:
Alig egy hete, hogy bemutattam számos indikátort, amikből arra lehetett következtetni, hogy itt bizony még egy jó darabig őrlángon lesz a kripto piac és… hát nem megint rámcáfolni készül? Egyelőre persze még nem nagyon érdemes pezsgőt bontani, de mindenesetre több olyan fundamentális mutató is “zöldbe” váltott, amikre érdemes figyelni.
Egyrészt a (Bitcoin…) blokkonkénti tranzakciók száma folyamatosan növekszik és már a tavalyi hype időszakot karcolgatja… másrészt, ami ennél is jobb, hogy ez egyelőre nem okozott komolyabb torlódást a blokkláncon, köszönhetően a 40%+ segwit adaptációnak:
Szintén fontos indikátor, hogy a tranzakciónkénti outputok számának átlagos értéke legalább ilyen ütemben zuhan, ami arra enged következtetni, hogy nem az exchangek közötti forgalom vagy bármilyen másik intézményi szereplő forgalma generálja a magasabb tranzakciószámot, hanem sokkal inkább a kis/magánszereplők, akik nem törekszenek a transaction batchingre.
Az onchain activity mellett több olyan egyéb esemény is a láthatáron van, amik jótékonyan hathatnak az árfolyamokra. Bár ezek kapcsán erősen kérdéses, hogy egy rövid felfutás után nem várható-e nagyobb pofára esés. Ezek közül kétségtelenül leginkább a régóta várt ETF bejelentés tudja az elkövetkező hetekben megmozgatni a kedélyeket.
Te már érted, hogy mi az a Blockchain? Biztos? A napokban pont azon agyaltam, hogy mennyire széles körben ismert már a blockchain fogalom, de a szakmai tartalom szintjén mekkora még mindig a sötétség. Hogy mi ennek az oka? Miért ennyire nehezen megfogható a blockchain sokak számára? A válasz egyik legfontosabb oka talán az, hogy szemben a mai kor más technológiai vívmányaival a Blockchain szó szerint derült égből pottyant az ölünkbe. A mesterséges intelligencia, a robotizálás, az űrkutatás vagy akár csak a VR már gyerekkorunk óta a fantáziánk és a sci-fi műfaj által felépített elvárásokon alapszik. De igen kevesen lehettünk akik gyerekkorukban autonóm pénzügyi rendszerről, vagy a trusted-third party eliminálásáról álmodoztunk.
Sokat ront ráadásul a blockchain vegytisztaságán, hogy egyfajta felkapott marketing buzzword épült köré. Imádom amikor ‘hozzáértők’ nagyvállalati blockchain projektekről papolnak és úgy árulják a blockchaint, mint ahogy öt éve a felhő szolgáltatásokat vagy 10 éve a digitalizációt árulták.
Ezzel a cikkel nem kisebb célt tűzök ki mint, hogy megpróbáljam átadni bárki számára fogyasztható formában azt, hogy mi is az a Blockchain, mitől jó a blockchain, hol érdemes használni és legfőképpen kiért és kik ellen jött létre a technológia. Ezzel könnyebb lesz eligazodni a bullshittől tocsogó ígérettengerben. Jelen cikk még a szokásosnál is bőbeszédűbb lesz, ellenben teljesen kerülni fogom a szakmai mélységeket. Belépő szintű post…
A legtöbben már biztosan hallottatok a Bitcoinról, esetleg a Blockchainről. Azonban nem biztos, hogy mindenki helyén tudja kezelni a két fogalmat és tud közöttük valós különbséget tenni. A Bitcoin és más kriptopénzek a blockchain technológiára épülnek, de maga a technológia sokkal több ennél. Gyakran vonunk párhuzamot a mai pénzügyi rendszer “fenegyerekeként” azonosított Bitcoin és a Blockchain technológia között, ami bár nem alaptalan, de biztos mindenki ismeri a gyermekmondókát: “nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar”… Így van ez valahogy a Bitcoin és a Blockchain viszonyában is. Míg a Bitcoin és annak mostohatestvérei ádáz harcot vívnak a pénzügyi függetlenségért és közben naponta elvéreznek a spekuláció oltárán, addig a Bitcoin által létrehozott technológia, a blokklánc, talán korunk egyik legfontosabb jövőformáló eszközévé avanzsálódott.
Néhány példa arra, hogy hol használják már ma is a blockchain technológiát:
[1] A napokban jelentette be az amerikai kiskeróriás, a Walmart, hogy létrehozta saját food safety megoldását, amivel lehetővé válik, hogy a beszállítói folyamatosan trackeljék saját ellátási láncukat és ezzel értékes információkat szolgáltassanak a Walmartnak, amin keresztül jelentősen fel lehet gyorsítani és tűpontossá lehet tenni a szalmonella és hasonló bakteriális betegségek esetén azok forrásának beazonosítását. A betegség legkisebb gyanújára is azonnal le lehet venni az összes boltból az azonos forrásból, azonos ellátási útvonalon érkező élelmiszereket.
[2] A tengerentúli fuvarozásra szakosodott MAERSK szintén nemrégiben jelentette be a TradeLens nevű rendszerét, aminek célja, hogy mindig pontos információkat lehessen szolgáltatni az ellátási láncok állapotáról, melyhez 234 tengeri kikötő és rakodópont adatait egyesítik. A rendszer több évtizedes fejlődést ugrik át egy lépésben.
Hogy mi ezekben és további több ezer projektekben a közös? Az, hogy mind képtelenség lenne a blockchain technológia nélkül, azonban semmilyen szinten nincs hozzájuk szükség a Bitcoinra és egyéb digitális fabatkákra. Ellenben mindkét fentebbi példára igaz, hogy ellenérdekelt felek között valósít meg tracking szolgáltatást.
A blockchain már ma is körülvesz bennünket, pont úgy válik életünk szerves részéré, ahogy egykoron az Internet azzá vált. Ami számomra egy több évtizedes evolúció, melynek minden fontosabb mozzanatánál ott lehettem, az a fiam számára már egy alapvető érték. Az információ digitális transzformációja egyértelműen előre vetíti az érték digitális transzformációját, melynek gyümölcsét az én generációm talán még láthatja, de ez már egyértelműen a következő generációk kihívása lesz.
A bearmarket kellős közepén talán keresve sem lehetne jobb témát találni, mint ennek a különösen fura piacnak a fundamentális elemzése. A kriptoegyetem felkérésére a holnapi napon 18:30-as kezdéssel jómagam fogom ezt a témát képviselni a Codecoolban (Nagymező utca 44, Budapest).
Az előadás célja leginkább az lesz, hogy bevezesse az érdeklődőket a fundamentális elemzés rejtelmeibe, különösen fókuszálva a kriptopiacok sajátosságaira. A szokásos chart varázslás, alakzat, formáció, fraktál elemzések helyett most beleásunk azokba a módszerebe, amik segítségével lehetőség nyílik egyrészt a teljes crypto piacot befolyásoló alapok értékelésébe és mérésbe. Sokszor merül fel akár asztalbeszélgetések keretei között is, hogy nincs a crypto mögött semmi, ezt csak egy ponzi és szerencsejáték… Vajon tényleg nincs mögötte semmi? Ha van, akkor mi is az a fundamentum, az fundamentális érték, ami azonosítható és mérhető.
Mely hírek azok, amik hosszútávon trendfordítók lehetnek? Tényleg instant trendfordító lehet például egy Bitcoin ETF bejelentés? De ha már Bitcoin, akkor tényleg képes a Bitcoin megtartani a piacvezető szerepét? Miért van az, hogy egy az egyész kripto piacot érintő lufikipukkanás bizonyos coinok esetén 99%+-os veszteséget hoztak, míg másikat “csak” 60-70%-ban érintett az érték kiáramlás? Különben is hova áramlottak ezek a vagyonok? Milyen hatással lehet a crypto piacokra egy újabb ‘hagyományos’ pénzügyi megcsuklás avagy válság? Tényleg igaza lehetett Satoshinak, amikor a Bitcoint a válságálló asset classnak definiálta? Érdemes egy közelgő válság esetén a kripto eszközökbe menekülni? Egyáltalán valóban közeleg itt bármilyen újabb válság és ha igen, akkor ezt elősegítheti a cryptopénzek létezése?
Leképződik az adaptáció az árfolyamban? Várható, hogy egy-egy nagyobb bejelentés megjelenjen az árfolyamban is (túl a hypon)? Mekkora növekedési pontenciál van egyáltalán még ebben a piacnak? Igaza volt Vitaliknak, amikor azt mondta, hogy itt már nem lesznek 1000x-es szorzók, vagy csak sokan félreértették?
Ezekre a kérdésekre fogok választ keresni az előadással.
Kilépve a makropiaci elemzés kereteiből, vajon mi a helyzet mikro szinten… pl. egy-egy projekt esetén? Lehet fundamentális értékeket keresni egy-egy induló projekt vagy akár ICO mögött, vagy itt minden csak #hopium és #fomo? Gyakorlati módszereket próbálok bemutatni arra, hogy miként is lehet hatékonyan kiemelezni egy induló projekt mögött rejlő lehetőségeket, kiindulva a csapat elemzésétől a technológián át egészen a kitűzött célig. Ez utóbbi ponthoz bőségesen lesz lehetőségem a saját tapasztalataimat is igénybe venni, hiszen az elmúl egy évben volt szerencsém elindítani egy saját tokenkibocsátást és crypto projektet, amin keresztül bőségesen bepillanthattam a függöny mögé…
Ha érdekelnek ezek a témák és ráérsz holnap 18:30-tól, akkor találkozzunk a CodeCoolban. A kriptoegyetem rendezvényei egyébként teljesen ingyenesek, viszont regisztrálni szükséges, amit az esemény eventbrite oldalán keresztül tudtok megtenni.
A blogról
$CRYPTOIS THE NEW BLACK
"Chancellor on brink of second bailout for banks." from the block of Genesis.
Kapcsolat: [email protected] Privacy Policy...
Privacy & Cookies: This site uses cookies. By continuing to use this website, you agree to their use.
To find out more, including how to control cookies, see here:
Cookie Policy
