Tag: cryptocurrency

7 Comments

Kriptopénz, stabil alapokon: mire jó a stablecoin?

  By , , ,

Igazi kriptopénz, de a hagyományos pénzhez, a fiat-hoz hasonlít. Blockchain alapon működik, mégis stabil az árfolyama. Öszvérmegoldás – vagy mégsem? Mire szolgál igazából a stablecoin?

Az alábbi cikk célja, hogy azoknak is bemutassam a stablecoinokat és működésüket, akik esetleg csak most ismerkednek a kriptovalutákkal és rácsodálkoznak a fiatdeviza-fedezetű, vagy fiatdevizához rögzített árfolyamú stablecoin kriptopénzekre.

Az ismertebb kriptovaluták, bitcoin ethereum, igen volatilisek, azaz árfolyamuk drámai mértékben képes változni. Ezzel szemben a stabilitást a stablecoinok hozzák el a kriptopénzek világába. Nemcsak a nagyvilágban tudnak kiterjedt felhasználó bázist maguk mögött, de már itthon is igen kedveltek, mint arról már korábban írtunk megvásárlásuk sokkal egyszerűbb, mint azt báriki elsőre gondolná, hiszen menekülődeviza lehet azok számára, akik a forintnál szilárdabb lehetőséget keresnek.

Az ezerarcú stablecoin-világ 

Persze a stablecoinok sem egyformák. A legnagyobb csoportjukat a fiat-alapú stablecoinok jelentik, mint például a dollárhoz kötött USDC. Ezek a coinok 1:1 arányban viszonyulnak valamelyik hagyományos valutához. A kibocsátó ilyenkor egy adott mennyiségű valutát feleltet meg ugyanannyi egységű tokennek, amivel ugyanúgy lehet kereskedni, mint a hagyományos nemzetállamok által kibocsátott valutapárjukkal. A kibocsátó a legtöbb esetben egy ismert entitás, aki egy ismert pénzügyi szolgáltatónál vezetett számlán tárolja a kibocsátott stablecoinok ellenértékét adó fiat pénzeket, vagy akár egyéb árucikkeket. Utóbbira jó példa az egyre inkább népszerűvé váló arany alapú stablecoinok, melyeknek piaci értéke az arany árfolyamát követi és általában 1:1-es fizikai vagy derivatív aranyfedezet áll mögöttük. Mivel a kibocsátó tárolja a teljes fedezetet, így az adott stablecoinok esetén különösen fontos, hogy a felhasználók el is higgyék annak meglétét, hiszen ezeknél a szolgáltatóknál a “tokenziált” fiat pénzek visszaválthatóak is kell, hogy legyenek, márpedig ehhez nélkülözhetetlenül fontos, hogy a fedezet valóban rendelkezésre álljon. Több nagy kapitalizációjú stablecoin esetén is erősen megkérdőjelezhető ez a fajta prudens működés. A Tether (USDT) stablecoint működtető vállalat például 2018 óta nem tudott bemutatni olyan hitelesnek tekinthető független pénzügyi audit jelentést, amely szerint valóban rendelkezne a teljes fedezettel.

Ettől kissé eltérően működik a kriptopénz-alapú stablecoin. Első hallásra meghökkentően hangzik: mi értelme egy kripto mögé egy másikat tenni? Ebben az esetben az alapkripto tulajdonképpen okosszerződéssel védett fedezetül szolgál a kereskedésre használt stablecoinhoz. Etéren talán a legnépszerűbb a MakerDAO által gondozott DAI nevű stablecoin, ami immáron a második nagy kibocsátásán van túl. Az eredeti DAI (amit már már csak SAI-ként, azaz Single Collateral DAI-nak nevezünk) már kizárólagosan csak Ethereum fedezettel működhetett, a ma ismert DAI (Multi Collateral DAI) fedezetét, azonban már számos egyéb az Ethereum blockchainen kibocsátott tokenek is biztosítják. A kriptopénz fedezetű stabilpénzek mögött általában csak egy közösség áll, melynek tagjai felelnek azért, hogy a fedezetként zárolt kriptopénzek értéke mindig meghaladja a kibocsátott stablecoin piaci értékét.

Folytatás…
9 Comments

Szuperpozícionáljunk!

  By ,

Itt az ideje, hogy leleplezzük, mi is lett az INLOCK projektből. Kriptoeszköz fedezetre nyújtott rövidtávú hitel? Ugye mára mennyivel reálisabbnak hangzik egy ilyen üzlet mint 1,5 éve, amikor bejelentettük, a Blockchain Budapest rendezvényen, hogy ezzel akarunk foglalkozni?

Bő egy évnyi tervezgetés, több szemeteskukányi kidobott skicc, közel kétezer beolvasztott github commit után végre eljutottunk oda, amit anno megálmodtunk az INLOCK kapcsán. Itt az ideje, hogy szélesebb kör számára is megismertessem mindezen munka gyümölcsét. Hogy mi is az INLOCK? Egy olyan hiteltermék konstrukciót dolgozunk ki, ami tényleg jó, tényleg működik és tényleg közösségi, nem szól sem a kölcsönnyújtó, sem a kölcsönt igénylő kizsákmányolásáról, mégis tisztességes hasznot vagy éppen feltételeket tud nyújtani a felek számára. A cikk apropója (azon túl, hogy folyamatosan kéritek, hogy írjak már a termékről) az, hogy a következő hét közepén fog élesben indulni az INLOCK peer-to-peer lending funkciója, azaz a közösségi hitelezés az INLOCK platformon. Az egy évvel ezelőtti elképzelés ugyan sokat változott, de az alapesszencia megmaradt:

Ha szükséged van rövidtávon pénzre, akkor a cryptopozícióid likvidálása HELYETT legyen egyéb alternatívád is! Legyél képes a meglévő kriptoeszközeidet (Bitcoin, Ethereum, stb.) fedezetként felhasználni és azokra készpénzt kölcsönözni, majd annak visszafizetése után visszakapni a Bitcoint, Ethereumot, avagy amit éppen zároltál.

Az INLOCK eszméje az első perctől az volt, hogy egy újszerű pénzügyi terméken keresztül nyújtson hidat a kripto iránt elkötelezettek és a “kriptoszkeptikusok” között. Előbbi csoport tagjai élvezhessenek egy stabil támaszt a rövidebb távú likviditási problémáikra, utóbbi csoport tagjai pedig úgy tudják kamatoztatni vagyonukat a kriptopiacokon keresztül, hogy nem kell vállalniuk a piac sajátosságaként jelentkező hatalmas volatilitási kockázatot.

A készülődésünk közben szépen lassan lezajlott egy kisebbfajta kriptoeszköz-forradalom, minek eredményeként már teljesen elfogadottá és széles körben használttá váltak a stablecoinok. Ezért hosszas mérlegelés után, tavaly szeptemberben úgy döntöttünk a tervezőasztalnál, hogy egyelőre félretesszük a fiat (készpénz) hitelkonstrukciót és elsőként egy stablecoin hitelfunkcióval jelenünk meg, ahol a likviditást ráadásul peer-to-peer elven konkrétan a közösség tudja nyújtani és ezáltal a közösség tagjai egymást segítve tudnak kamatbevételt gyűjteni a teljes banki rendszert kihagyva. Mindezt legálisan egy olyan platformon keresztül, ami megfelel a regulációknak és rendelkezik a szükséges engedélyekkel vagy direkt módon, vagy partnerein keresztül.

De ne szaladjunk ennyire előre… Van itt egy másik téma, amivel régóta adósa vagyok az olvasóknak: február elején minden különösebb marketingkampány nélkül jelent meg az INLOCK Superposition nevű termék, ami az INLOCK brand első pénzügyi terméke.

Folytatás…
12 Comments

Egy év – számokban, tényekben, viccekben…

  By ,

Kicsit lekéstem az évfordulót… Tavaly május elején rebootoltam a blog ‘crypto’ részlegét, amivel akkor le is zártam egy jó időre a bigdata, ElasticSearch és machine learning szekciót. Megmondom őszintén amikor megírtam az első cikket a reboot után álmomba se gondoltam volna, hogy ennyire be fog húzni újra a kripto és blockchain világ. Szó szerint megfordult körülöttem a világ, ami persze a kezdeti toporgás után azért javarészt tudatos építkezés volt. A reboot post egyébként pont arról szólt, hogy újra “bányászunk“. A többesszám akkor is már barátomra és azóta üzlettársammá lett Petyatraderre vonatkozott, akivel akkor már jónéhány hónapja elemezgettük, hogy mit is kellene kezdeni ezzel a témával.

A Zcash témával foglalkozó cikksorozat első részében a bitcoin mellett létező alternatív coinok térhódításáról írtam. Ha érdekel, hogy mik ezek az alternatív coinok és mi milyen módon védettek az ASIC mining ellen, akkor olvasd el ezt a cikket: Zcash (ZEC) – újra bányászunk!. 

Akkori naivitásom egyik legjobb mementója a reboot cikk. Van abban minden, pl “LightCoin”-névre kereszt LTC 🙂

Hogy mi minden történt ebben az egy évben a “Variance” brand alatt?

  • Megközelítőleg 50 nyilvános és legalább még egyszer ennyi zártkörű rendezvényen evangelizáltam, prezentáltam, paneleztem. Meséltem majd 50.000 embernek a Bitcoinról, a kriptopénzekről, a blockláncról, az ICO-król és a tokenizációról. Mindenhol arról, ami az adott közönséget leginkább érdekelte. Volt olyan nap, amikor kora reggel egy konferencián adtam elő, majd napközben oktattam és az estére még becsúszott egy A38 hajós kerekasztal beszélgetés a Bitcoinról… Mondanom sem kell, a napvégi kaland minden volt már, csak nem produktív. A leginkább emlékezetes események: Blockchaineum, Blockchain Budapest Conf, a Simonyi konferencia és a Simonyi napok, A BME Blockchain kurzusa, a FintechShow… és még hosszan sorolhatnám. Talán a legviccesebb az volt, amikor bő három hónapos elkészítés után a Veszprémi Agórában tartottam egy előadást, amiről nemes egyszerűséggel elfelejtettem írni a blogon és az egész leutazáson azon agyaltunk, hogy vajon egyébként lesz-e bárki is a rendezvényen… Persze a szervezők leleményessége és a téma a különösebb reklámozás nélkül is elég volt ahhoz, hogy megteljen a nagy előadó.
  • Ezeken túl a naptáram szerint közel 100 alkalommal ültem le face2face beszélgetésre olvasókkal az “egy kávéra jó vagyok bármikor” jelige alatt… Személyes kudarcom, hogy ennél nagyságrendekkel több igény lett volna, ezekre a személyes beszélgetésekre… A levelesládámban most is ott vannak az immáron több hónapja felflagelt: “kéne erről beszélni” levelek… Néha tényleg nyomasztóan kevés ez a napi 24 óra…
  • 261 db cikk született a blogon
  • A tavalyi évben született majd 200 postba 178828 szó került (javarésze természetesen elgépelve…), az idén eddig született 52 postba pedig eddig 45752 szó. (Számomra) érdekes módon a tavalyi és az idei words/post arány is szinte pontosan megegyezik: 880.9 és 879.8
  • Hogy miről szóltak a cikkek? Meg se kellett néznem, hiszen mindenki tudja, hogy ha Variance, akkor Bitcoin maximalism… De a számok is alátámasztják ezt: 151 pontban szerepelt a Bitcoint tag. Ehhez képest a bitcoin cash csak 29 postban került említésre, ami persze már önmagában is nagyon soknak tekinthető lévénhogy közismert a BCH kapcsán viseltetett véleményem. A (számomra) partvonalon mozgó ethereum is kapott 24 postot, a bányászat 21 postban került említésre, a Zcash pedig 17-ben. A 10+-os kategóriában még ott van a segwit, segwit2x, satoshi, ico és a lightning network tag is.
  • Ezekhez 5072 alkalommal szóltatok hozzá komment formában.
  • A blogra picit kevesebb mint egymillió alkalommal jutottatok el, ebből csak a nyitóoldal gyűjtött be 395651 hitet.
  • A blog legolvasottabb napja 2017 november 27 volt, amikor napon belül 7593 alkalommal érezték fontosnak az olvasók, hogy idetévedjenek. A naphoz egyébként nem kapcsolódik semmilyen extra nagy dolog, leszámítva, hogy akkoriban indult be a Bitcoin árfolyamának elszabadulása és a csapból is a Bitcoin ömlött… ja és talán pont aznap jelentették be a CME Bitcoinfuturest. Szóval lehet, hogy még is csak történt ott valami…
  • A legtöbbet olvasott postok az elmúlt egy évben:

  • A ‘hogyan jutottatok a blogra’ kérdés kapcsán toronymagasan a facebook és a portfolio.hu áll az élen. Ezúton is köszönöm mindenkinek, aki érdemesnek tartotta az írásaimat, hogy megossza facebookon és szintén örülök annak, hogy a portfolio is érdemesnek tartotta a blogomat, hogy bekerüljek a portfolio bloggers kategóriába. Persze köszönöm mindenki másnak is, aki érdemesnek tartotta az irományaimat arra, hogy forrásként felhasználja és linkelje a saját oldalán.
  • Persze a legtöbb új látogatót a keresőmotorok hozták. Csak az elmúlt egy évben 59 ezer alkalommal jutottatok el ide a blogra. A keresőkifejezések top listájában nincs semmi meglepetés: variance, bitcoin, crypto, bányászat, kriptopénz, stb. A sok-sok éves bloggeri múltam okán pontosan tudom, hogy általában ezen listák alsó szekciója rejtegeti az izgalmas csemegéket. Volt itt minden, kezdve a: “Hogyan tudok az aldiba Bitcoint venni?”-tól kezdve egészen a “Speciális erste megtakarítás”… Nem vagyok benne biztos, hogy mindenki meg is találta itt amit igazán keresett…
  • Más szempontból persze, de szintén érdekes (nekem), hogy mennyire tartottátok érdemesnek a blogpostokban szereplő linkeket arra, hogy meg is nézzétek a megjelölt forrást, vagy információt. Nyilván ezen a listán is első helyen állnak a social mediumok, úgy mint a twitter, facebook, medium vagy youtube. A fix tartalmak közül az első helyen az unalomig ismételt Bitcoin NVT ratio található, nemsokkal utána jön a fork.lol és a bitcoin mempool vizualizáció, látszik, hogy ezen témák is sokunkat izgatott az elmúlt évben. Vicces (?) módon a top20-as listában ott van status.kraken.com-is, amit ugye egyetlan alkalommal linkeltem csak, amikor éppen zajlott a kraken FUD és heteken keresztül használhatatlan volt az egész szolgáltatás.

Köszönet minden olvasónak/követőnek…

47 Comments

NFH#1: A Bitcoin egy buborék és ki fog pukkadni?

  By , ,

Kezdjünk hát bele. Ezzel a témával amúgy is tartozom a plakátkampány óta, úgyhogy duplán itt az ideje, hogy kirakjuk az asztalra ezt a témát. Az eredetileg feltett kérdés így hangzik:

A Bitcoin egy buborék és ki fog pukkadni?

Kezdjük talán ott, hogy a Bitcoin nem egyelő a bitcoinnal (BTC). Előbbi a hálózat és a technológia gyűjtőneve, az utóbbi pedig a pénznem egysége. Ráadásul a bitcoin esetében is fennáll az 1 BTC = 1 BTC (na jó, ne menjünk bele a fungibilitybe…). Mindez akkor is fennáll, ha annak a bizonyos 1 BTC-nek az egyik percben 10 ezer US$ az értéke és akkor is, ha rá egy percre nullára esik és elveszíti a vásárlóértékét. A Bitcoin egy hálózat, egy technológia, annak is az első interpretációja, ami mögött szó szerint az iparág legnagyobb agyai állnak. Olyan fejlesztések előtt állunk, amik alapvetően fogják átalakítani az egész iparágat. Hogy melyik iparágat? Lényegében bármelyiket, ahol azonosítható és mérhető az “érték”, legyen az az érték akár pénz, akár vagyontárgy… de akár emberélet is. A Bitcoin jelenlegi lakossági szintű adaptációja még a fejlett országokban is 1-2% körül van, márpedig az adaptáció rohamosan nő, mely növekedést már régóta nem tudja követni az új érmék kibocsátása. Ennek egyrészt nyilvánvaló következménye az árfolyam folyamatos volatilitása, másrészt pedig ne feledjük el, hogy a BTC piaci kapitalizációja még mindig csak alulról közelítgeti csak a 200 milliárd dollárt, sőt az egész cryptopiac is 500 milliárd alatt van, aminek még a decemberi marketcap csúcson sem volt az értéke 1000 milliárd felett. Ezek bár bődületesen nagy számok, de ha figyelembe vesszük, hogy a 150 milliárdos kapitalizációjú BTC exchange volumene még a jobb napokon is csak éppen éri el a 10 milliárd dollárt (melynek egy része feltételezhetően washtrade), akkor ebből logikusan következik, hogy a Bitcoin hálózat monetáris értéke perpillanat igencsak ingatag és könnyen befolyásolható. Aki ezt nem tudja megérteni és minden sarokban buborékot lát, annak fog még komoly meglepetéseket okozni a Bitcoin (és a bitcoin… 🙂 az elkövetkező években.

Persze buborék és buborék között is van különbség éppen ezért a kérdéshez tisztázni kell, hogy milyen buborékot is vizionál a kérdés felvetője. Jellemzően kétféleképpen szokás ezt értelmezni:

  1. Az a fajta buborékot, aminek hatására a Bitcoin elveszti a monetáris értékét és az utcákon hömpölygő cryptovérben a fiat ownerek fogják tapicskolva kántálni a: “bezzeg mi megmondtuk!!!”-ot.
  2. És persze az a fajta buborék, amit a piaci mohóság és a hibás helyzetfelmérés okoz, melyre a piac korrekcióval reagál, hiszen: “a fák nem érhetnek az égig”.

Folytatás…

13 Comments

Decentralizált Autonóm Szervezet – I.) Mi az a DAO?

  By , ,

Egyre sűrűbben kerül elő szakmai publikációkban, sőt konkrét kezdeményezésekben is a DAO/DAC téma. Bár a blogon szenteltem korábban a témának egy bejegyzést, azonban időszerűnek tartottam egy alaposabb gondolatkísérlettel is körbejárni a témát. Már régóta készülök megírni ezt a cikket, hiszen a téma szorosan kapcsolódik az e hét szerdai Blockchaineum konferenciás előadásomhoz, azonban ezeddig folyamatosan szembejött valamilyen egyéb aktuálisabb téma, ami hátráltatott. Most, hogy látszólag kissé lenyugodtak a kedélyek a Bitcoin körül és túlvagyunk a scaling debate legújabb fejezetein… keresve sem tudnék jobb témát találni, mint a gazdasági szerveződések jövőkutatása. Kezdésnek mindjárt beraknék egy slideot a szerdai előadásom anyagából, ami lényegében összefoglalja a DAO modellt:

A decentralizált információmegosztás (Internet) és a decentralizált pénzügyi rendszerek (Internet of Value, p2p blockchain alapokon) után a következő nagy falat a meglévő gazdasági szerveződések decentralizálása vagy éppen demokratizálása lehet. Mit jelent az, hogyha egy gazdasági társulás decentralizált? Nincsenek főnökök? A tulajdonosok nem szólnak bele semmibe? Mindenki akkor jár be dolgozni, amikor akar és azt csinál amit akar? Természetesen nem erről van szó.

A DAO modell lényege, hogy a cég vagy szervezet létrehozásakor egészen pontosan definiálják a szervezet működését, célját és céljait, melyek kapcsán kidolgozzák a döntési mechanizmusokat, majd amikor minden elkészül, akkor az egészet bepakolják egy smart contractba. A cég saját tulajdonát/értékét/részvényeit elhelyezi ebben a bizonyos smart contractba, amit a tulajdonosok vagy közvetlenül a smart contractok keresztül kezelnek, vagy – ma divatos modell alapján – tokenizálják a tulajdont és ezen tokeneket, mint a működés alapanyagát felhasználva vesznek részt a szervezet működésében és természetesen annak profitjából is így részesülnek.

Folytatás…

29 Comments

Te már érted a Bitcoint?

  By , , ,

Egy kép ami tényleg többet mond ezer szónál:

Egy (nekem) fontos információ mielőtt kifejteném gondolataimat a kép kapcsán:

  • Ma 18:30-kor kezdődik a Simonyi Szakmai Napok keretein belül megszervezett “Blockchain technológiák kerekasztal”, melyen Czeglédi Tamás, Kocsis Imre és Vegera Tamás társaságában jómagam is részt veszek. Sokan kérdeztétek korábban, hogy ezen rendezvényekről esetleg készül-e videófelvétel. Nos jó hírem van, a szakkollégium élőben fogja youtubeon streamelni az előadást, így bárki tudja követni azt. Elérhetőség: https://www.youtube.com/watch?v=6eK1dySrVyU

Némi bulváros átvezetéssel: Miért is fontos beszélgetni arról, hogy vajon értjük-e a Bitcoint és a Blockchain technológiákat? Valószínűleg erre a kérdésre csípőből válaszolt volna igennel az a holland illető, aki előző hét szerdán hirtelen jött ötlettől vezérelve lenyúlt egy bitcoin ATM-et Oudenbosch városában. A tolvaj egy potom 120 kilós ATM-et emelt el annak reményében, hogy már a csapból is hömpölygő Bitcoin hírek okozta aranylázként hozzá jusson az BTM tartalmához és ezáltal – feltételezése alapján – Bitcoin milliomossá váljon. Sajnos a nagy tervet, a hosszadalmas előkészítést és a nem kevés fizikai munkát is igénylő művelet eredménye lényegében egy nagy büdös semmi lett és persze egy komoly tapasztalat, mely szerint a Bitcoin egy virtuális pénz és nem áll hegyekben az ATM-ekben. Később megtalálták az BTM-et, melyet teljesen szétvertek és kibeleztek. A BTM-et üzemeltetőnek persze így is komoly kárt okoztak ám az üzlet nem állhat meg és már pótolták is az ellopott és tönkretett ATM-et. Az új masinán pedig ott látható a: “Nincs benne bitcoin!” felirat. (‘Hier zitten echt geen bitcoins in!’)

Az elmúlt bő egy hónapban temérdek időt szántam arra, hogy minél több olyan szakemberrel és érdeklődővel találkozzak, aki nem csak befektetési terméket lát a Bitcoinban és a Blocklánc technológiában, de esetleg a kreativitása révén hajlandó is beleképzelni valamiféle jövőt ezen technológiákba. A számtalan beszélgetés, kávézás, közös összejövetelek és megannyi egyéb kapcsolatfelvételek összegzését tökéletesen kifejezi a fenti kis vicces képecske, aminek szívesen megosztanám a forrását, de mivel twitteren találtam forrásmegjelölés nélkül így maradnék a “népi gyűjtésnél”. Szóval – természetesen tisztelet a kivételnek -, azzal szembesültem, hogy a nagy többség két végletbe tömörül:

  • Vagy tényleg csak egy befektetési terméket lát, ami idén már megcsinált 900%+-t és “atya ég mi lesz itt még év végéig…“
  • Vagy pedig a Bitcoint valamiféle elkorcsosult vadállatként a dögkútba próbálja berugdosni és hangosan kiabálja, hogy: “a blockchain a jövő!”.

Folytatás…

4 Comments

ZCash ($ZEC) Investment Trust indul hamarosan!

  By , , ,

Derült égből villámcsapásként jött a hír, hogy a meglévő Ethereum Classic és Bitcoin befektetéskezelő társulások mellett a “Zcash Investment Trust” is benyújtásra került a SECre (Security and Exchange Comission), mely ugye az USA tőzsdefelügyelete. A kezdeményező ugyanaz a Grayscale Invest Ltd aki előbb a Bitcoin Trustot jegyeztette be sikeresen ($GBTC), majd az Ethereum Classic Investment Trustot. Utóbbi kérelem idén április 24-én került benyújtásra 10,5 millió USD kezdőtőkével, mely április 26 óta már élesben is fut és 36,9 millió dollárra hízott az értéke.

A Grayscale Investment mögött álló Barry Silbertről a következőket érdemes tudni:

  • Korai Bitcoin befektető és rajongó, aki a Digital Currency Group (DCG) vezetőjeként igen sok energiát fektetett a Bitcoin mögött kialakult üzleti háttér egyengetésében.
  • Barry és a DCG ‘érdeme’ a New York Agreement néven elhíresült egyezmény, amely végső soron lehetővé tette, hogy valódi konszenzus keretei között történjen meg a SegWit aktiválás, viszont egyúttal ezen egyezmény kapcsán jött létre az a trójai faló is, amit ma “SegWit2X” hardfork néven ismerünk.
  • Barry lelkes támogatója az Ethereum Classic cyptovalutának, a ETH/DAO hardfork óta pénzt és energiát fektet abba, hogy az ETC folyamatosan reflektorfényben maradjon. Nyilván megvan az ETC kapcsán a saját masterplan-e, amit ha végig tud vinni, akkor lesz a piacon néhány facepalm és #fomo hatás.

Barry még a nyáron elhintette, hogy valamikor 2017 Q4-ben létre fog hozni egy ZCash Investment Trustet is. A Zcash Investment Trust 11,613.807 dollár értékben vásárolt ZEC-et október 25-én a Bitfinexen, ez a majd 50400 ZEC képezi a befektetési társaság alaptőkéjét. A társaság célja, hogy a cryptopiacokra befektetni kívánó intézményi befektetők számára lehetőséget adjon a diverzifikációra. Az ügyfélkör egyértelműen beazonosítható abból is, hogy a legkisebb megvásárolható befektetési egység: 10.000 dollár.

Benyújtott SEC kérelem: https://www.sec.gov/Archives/edgar/data/1720265/…

5 Comments

IOTA: Digitális cserekereskedelem digitális nomádoknak!

  By , , , ,

Ha ki kellene választanom a cryptogazdaság jelenlegi szereplői közül azt ami talán legjobban kilóg a sorból, akkor kétségtelenül az IOTA-t választanám. Az adat mint fizetőeszköz (lásd Bitcoin és Blockchain – Store of Value) már széles körben elterjedt és elfogadott terminológia, azonban ennek deriváltja már régóta az informatika egyik nagy fejtörője: “az adat mint fizetőképes értékkel bíró egység” megvalósítása. Az adat monetizálása nem újkeletű történet, a korai internetes reklámoktól kezdve a “fizess az után, amit használsz” internetes csomagokon keresztül számos példájával találkozhatunk. Valahol ide tartozik maga a cryptobányászat is hiszen itt is monetáris értékkel rendelkezik a számítási kapacitás, de pozitív példák végtelenjét lehetne még felsorolni. Az elemi adat mint fizetőképes érték mára széles körben elfogadott frázissá vált, lásd a Bigdata koncepció. A nyers adatok hatékony elemzéséből az elmúlt évtizedben olyan gigantikus vállalatok növekedtek ki szinte a semmiből mint a Google vagy a Facebook, de bőven ide lehet sorolni akár az Amazont is. Aki azt hiszi, hogy a Google-t a keresés, a Facebookot a közösségi média (az Amazon pedig a könyvek) tették naggyá, az ennél nagyobbat nem is tévedhetne. Valójában ezek a cégek olyan technológiák úttörői mint a gépi tanulás, az automatizálás vagy a természetes szöveg értelmezés.

Az IOTA projekt célja egy egységes közvetítőréteg létrehozása az elemi adatok továbbításának és kezelésének és ami talán ennél is fontosabb: biztosítani az elemi adat értékének mérhetőségét és elszámolhatóságát (monetizálás). Ehhez létre kíván hozni egy machine-to-machine fizetési rendszert, amiben az eszközök fizetnek más eszközök adataiért és fizetséget kapnak más rendszereknek nyújtott adataikért. Milyen eszközök rendelkeznek monetizálható adatokkal? Olyan eszközök, melyek vagy önmagukban is értéket termelnek (pl. speciális számítási kapacitás) vagy olyan eszközök amelyek szenzoraikon keresztül olyan mérhető információkkal rendelkeznek melyek mások számára értékkel bírhatnak. A mérhető adatokra épülő iparági fejlesztések mára meghatározóvá váltak, legyen szó sporteszközökről, szórakozásról, közlekedésről vagy akár mezőgazdaságról.

Mivel konkrét példák nélkül baromi nehéz bármit is kezdeni a machine-to-machine payment rendszerrel, ezért ragadjunk is le mindjárt egy kicsit a mezőgazdaságnál. Szándékosak választottam egy olyan iparágat, ami talán a legtávolabb van a cryptogazdaságtól. Ha ennek kapcsán be tudom bizonyítani az IoTA létjogosultságát az olvasónak, akkor talán nem kell túlmagyarázni a további példákat.

Folytatás…

6 Comments

PKI, avagy a Bitcoin mögött álló technológia

  By , ,

Néhány hete már agyalok azon, hogy kéne egy post a Bitcoin és a blockchain technológia mögött álló kriptográfiai háttérről. Hisz bár napnál világosabb mindenki számára, hogy a ‘kriptovaluta’ kifejezésben a kripto tag a kriptográfiára utal és talán még az is tiszta sokaknak, hogy a mi is a kapcsolat az walleted mögött álló privát kulcsa és annak address-e között (előbbi ugye – nevéhez híven- a privát kulcsa, utóbbi pedig az ebből képzett publikus kulcs), de csak akad néhány olvasó, aki szeretné ennek a technológiáját is megérteni.

Neki is fogtam megírni az összefoglaló cikket, de már annak első mondatainál Déjà vu érzésem volt, mintha én ezt már egyszer megírtam volna. Már éppen a BSG méltán híressé vált mondata zakatolt az agyamban (“All of This Has Happened Before And will Happened Again“) és gondoltam rákeresek a blogon, de semmit nem találtam, majd rákerestem a privát levelezésemben de ott sem találtam semmit. És jött a ‘blast from the past‘ pillanat, amikor rájöttem, hogy ezt bizony és egyszer tényleg megírtam, csak éppen potom 15 évvel ezelőtt.

Akkoriban éppen őrült PKI (Publikus Kulcsú Infrastruktúra) lázban égtem. Egy akkor éppen virágzó hazai IT Biztonságtechnikai cég alapítójaként naponta idegeltem halálra az üzlettársaimat azzal, hogy miként is kéne több figyelmet fordítanunk a PKI-nak és a kriptográfiának. A két üzlettársam (Tita és Tomi) minden bizonnyal a mai napig emlékszik az éjszakákba menő beszélgetéseinkre, amikor folyamatosan körbe-körbe jártuk ugyanazt a témát: Hogy a francba is lehetne ebből a PKI témából üzletet csinálni. Sajnos nem ütött be, akkor egyikünknél sem a heuréka-effektus, nem tudtunk maradandót alkotni ebben a témában, helyette a rengeteg agyalásnak a vége egy opt-in DRM megoldás lett, amire rápazaroltunk az életünkből fejenként kb 3-4 évet.

Viszont lett azért egy pozitív hozadéka mindennek: egy cikk, ami akkor (2002. június 5.) a hwsw.hu-n jelent meg (-link-) és – kis túlzással – mindazt írtam le benne, amit ma meg akarhattam volna írni a Bitcoin mögött álló kriptográfiai technológia kapcsán is. Ha érdekel a téma és van kedved elolvasni egy 15 éve porosodó leírást, akkor olvasd tovább. Előtte még azért kiemelnék két mondatot az irományomból, amiből talán kitűnik, hogy személy szerint mekkora fantáziát láttam ebben a témában:

Az üzleti szférában az utóbbi időben rendre felbukkan egy első hallásra misztikusnak tűnő kifejezés, a PKI fogalma. […] A publikus kulcsú infrastruktúra esetében a szabályok és a keretek meglehetősen dinamikusak ahhoz, hogy bármikor utat engedjenek az újdonságoknak.

Az eredeti cikket tényleg csak mementó jelleggel rakom ki a blogra. Így átfutva egyébként nem írtam nagy hülyeségeket, de 15 év távlatából azért már kiszúrok benne néhány apróbb hibát, amit az akkori naivságom okán vétettem.

Folytatás…

48 Comments

Miként fogja megváltoztatni az életünket a Bitcoin?

  By , , ,

Mindenek előtt tisztázni kellene azt az evidenciát, hogy mi is az a pénzügyi rendszer, amit megreformálni akar a Bitcoin és a blockchain technológia. Ebből talán már könnyebb lesz absztrahálni azt, hogy miként is fogja tudni ezt megváltoztatni a jövőnket.

A jelenleg ismert fizetőeszköz (pénz) immáron több emberöltő óta valójában nem materializált vagyon. Az egy dollár, vagy akár az egy forint semmit nem fejez ki. Mindösszesen egy bizalom annak kapcsán, hogy amit megkaptál tegnap egy dollárért, azt nagy valószínűséggel ma is megkapod egy dollárért és talán-talán holnap is megkapod egy dollárért. Emögött egy igen összetett pénzügyi keretrendszer áll, melynek hajtómotorja a hitel és a fedezet nélküli pénznyomtatás. Sokan a mai napig nem értik a pénzügyi finanszírozás eme modelljét. A ma működő vállalatok likviditásának fontos kulcseleme a hitel, de magánszemélyként is egyre inkább építünk a hitel intézményére. Egyre nagyobb luxus ingatlant vagy akár autót vásárolni magánszemélyként saját megtakarításból. Téves azt gondolni, hogy a hitel egy olyan csereügylet, ahol valakitől pénzt kapsz, amiért cserébe kamatot adsz. Valójában a modern pénzügyi rendszerben, amikor hitelhez folyamodsz, akkor azt nem mások megtakarításából kapod, hanem egy opciós ügyleten keresztül a két szintű bankrendszer kvázi létrehoz számodra új pénzt. Tehát a hitelként felvett pénz valójában nem fog hiányozni senkinek, az új pénzként jön létre. Megvan a Dumb és Dumber című filmből az “I owe you” cetli? Nagyjából ugyanerről van szó, a Bank létrehoz neked egy IOU cetlit, amit ha visszafizetsz idővel, akkor ez a virtuális pénz megsemmisül, kikerül a pénzügyi rendszerből. Azonban mi van akkor, ha nem tudod visszafizetni? Mi van akkor ha fizetésképtelenné válasz és a követelés behajthatatlan? Mi van akkor, ha a céged felszámolásra kerül? Gyakorlatilag semmi, a hitelként nálad maradt pénz valójában senkinek nem fog hiányozni, még a banknak sem, sőt valójában a jegybanknak sem. Leírják a veszteséget, mely összességében szétkenődik a teljes pénzügyi rendszerben és hizlalja az olyan tényezőket mint pl az államadósság és az infláció.

Folytatás…