Marketinges csapattagot keresünk!

Újabb munkatársat keresünk a Variance csapatába. Részmunkaidős marketinges kollégát (2 vagy 4 órában) szeretnénk ezúttal toborozni. Feladat: Meglévő social csatornák naprakészen tartása, közlemények elkészítése, newsfeeder rendbentartása, események szervezése, kapcsolattartás a PR ügynökségünkkel, marketing kampányok megtervezése és kivitelezése.

A csapattaggal szemben nem elvárás, hogy akár kriptopénzek, akár a hagyományos pénzügyi folyamatok kapcsán komoly tapasztalatokkal rendelkezzen, az ehhez szükséges tudás idővel amúgy is fel fog épülni! Fő feladata a Variance projektjeihez kapcsolód marketing tevékenységek ellátása. Mivel részmunkaidős feladatról van szó, így a munkavégzés helyeként preferáljuk az otthoni munkát. A munkaidő nem kötött, nincs törzsidő, előzetes megbeszélés alapján tömbösíthető. A feladatokat önállóan kell tudni elvégezni megfelelő szakmai koordináció mellett. A megfelelő felkészülést szakértői mentorációval támogatjuk. Hogy miért jó velünk dolgozni? Aki végig kísérte a tavalyi INLOCK marketing kampányunkat, az pontosan tudja, hogy teljesen a social-network és a community-building alapú marketingben hiszünk; a fő eszközünk pedig a content marketing. Ha olyan elfoglaltságot keresel magadnak, ahol a stratégiákat gyártás és a eredményszámokat produkálása helyett a tartalomra és a közösségre tudsz fókuszálni, akkor nálunk biztosan jól fogod érezni magad.

Elvárás a készség szinten használt angol nyelvtudás és nagy előnyt jelent, ha emellett a jelentkező meg tudja magát értetni az alábbi nyelvek bármelyikén is: Spanyol, Német vagy Japán.

Amennyiben felkeltette az érdeklődésed a pozíció, akkor küldj egy emailt az info kukac variance pont hu email címre, amihez mellékeld linkedin profilod, vagy annak a hiányában az önéletrajzod. Ha tudsz olyan ismerősödről, aki ilyen jellegű munkát keres, akkor kérném, hogy küld neki tovább. Köszi.

Lássuk mi is van a Bitcoin mögött!

Mit is jelent a gazdasági- és a mögöttes érték a kriptoeszközök esetén, mennyire spekulatív, avagy mennyire ponzi-jellegű is ez a bizonyos érték. Az előző cikkem a blogon nem véletlenül szólt a hitelpénzekről és az egész hitelintézményi háttérről, hiszen sajnálatos tény, hogy ma a legfiatalabb generációk ugyan már az anyatejjel szívják magukba a iPad és egyéb táblagépek készségszintű használatát, azonban ugyanezen csatornákon sajnos a pénzügyi kultúra nem áramlik hasonlóan… tegyük a kezünket a szívünkre, ennek oka igen prózai: amit nem tudunk az nehéz átadni…

Aki viszont veszi a fáradtságot, utánanéz és megérti a pénzügyi rendszer működését, az onnantól másképpen tud tekinteni az olyan fogalmakra, mint pl. az infláció, tőke, kötelező fedezeti ráta… vagy akár arra, hogy most miért is kell 320 forint felett lennie egy eurónak és miért is mondja azt Varga miniszter úr, hogy nem kell menni külföldre nyaralni, akkor nem fog fájni a magas euróárfolyam.

Mindezek fényében viszont teljesen jogosan feltehető a kérdés: mégis mi van a Bitcoin mögött? Ez tényleg csak egy piramisjáték, csak puszta spekuláció, amit csak a folyamatosan beáramló új pénz tart életben és növekedési pályán?

Amit már biztos minden olvasó tud az az, hogy a Bitcoin egy teljesen önálló ‘pénzeszköz’, ami a hazai jegybank állásfoglalása alapján a “fizetésre használható virtuális eszköz” kategóriába esik. (forrás: -mnb állásfoglalás- IV. pontja). Ezen túl, az MNB konkrétan el is helyezi a Bitcoint a fizetési eszközök kategóriájában:

A Bitcoin vonatkozásában a klasszikus értelemben vett pénz kibocsátásról nem beszélhetünk, mivel a Bitcoinok egy informatikai megoldás útján jönnek létre. Az elektronikus pénz, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fogalmába így a Bitcoinokat nem lehetséges besorolni, tekintettel arra, hogy a Bitcoinokkal a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pmt.) szerinti fizetési megbízás nem tehető. Az MNB hangsúlyozni kívánja továbbá, hogy a Bitcoin kibocsátója nem egy konkrét intézmény – a felhasználók közössége sem tekinthető kibocsátó intézménynek –, mely tények ugyancsak azt támasztják alá, hogy a Bitcoin és a Fizetésre Használható Virtuális Eszközök nem tartoznak az elektronikus pénz, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kategóriájába.

Hogy pontosítsam magam: elhelyezi úgy, hogy nem tartozik bele ebbe a kategóriába, sem a Bitcoin sem semmilyen más hasonló célú kriptoeszköz.

A mögöttes érték

Reményeim szerint az olvasó számára napnál világosabb, hogy valójában mindennek az értéke relatív, minden annyit ér amennyit adnak érte. A jegybankok ádáz harcot vívnak a saját nemzeti valutájuk értékének védelme érdekében, de összességében mégis kijelenthető, hogy ezek értéke leginkább az adott valuta mögött álló gazdaság teljesítményén múlik. Ezt hazánk lakossága vastagon megtanulta, amikor a legutóbbi pénzügyi válságnál a svájci jegybank elvágta az árfolyamkötést az euró és a svájci frank között, minek hatására az egekbe szöktek a hazai devizaalapú lakástörlesztőrészletek.

Mindezen logika alapján adja magát a válasz, hogy a Bitcoin mögött a bitcoinra mint devizára épülő gazdasági teljesítmény adja. De egyáltalán létezik ilyen? Léteznek olyan vállalkozások, amik gazdasági tevékenységükkel a Bitcoin értékét növelik?

Folytatás…

Létezik olyan, hogy jó hitel?

A végtelenül ártatlannak látszó Facebook féle Libra (Libra Association) monetáris atombombaként készül átértelmezni mindazt, amit a modern pénzügyi rendszerekről gondolunk. Ahhoz azonban, hogy megértsük ennek lehetséges hatását a mélyre kell ásni a pénzügyi rendszer egyik legfontosabb alkotóelemének: a hitelnek.

A hitel az emberiség egyik legnagyobb találmánya, olyan szintű evolúción ment keresztül az elmúlt évezredekben, amit nagyon kevés más innovációs vívmány tudhat maga mögött. Mindennek ellenére talán a legkevésbé ismert… sőt merem állítani, hogy az egyik leginkább félreismert találmányról beszélünk most. Aki nem érti a hitel működését, az minden rossz forrását látja benne, aki érti, az pedig a modern világunk legfőbb mozgatórúgóját. Ezt a cikket, annak szánom, hogy az olvasóval megismertessem a hitel intézményét és a megannyi kiaknázatlan pénzügyi termék között némi eligazítást adjak.

Az olvasók nagy része nyilván tudja, hogy kicsit több mint tíz éve foglalkozom ezzel a témával és ebből az utolsó bő másfél évben konkrétan a hitel és a kriptoeszközök összeházasításával foglalkozó startupot vezetek. Azonban ezúttal most nem a konkrét termékről (INLOCK) lesz szó… Engedjétek meg, hogy egy kis gazdaságtörténelmi leckével kezdjem. Aki úgy érzi, hogy ez számára már unalomig ismételt, az nyugodtan ugorja át a következő bekezdést.

A hitel intézménye közel egyidős magával az értékmérés és azon keresztül a fizetőeszköz, vagy fizetést helyettesítő csereeszköz intézményével. A hitel működése a kezdetekben végtelenül egyszerű volt. Bizonyos – jellemzően bizalmi, vagy alárendelt – viszony alapján a felek egymásnak likviditást (pénzt) biztosítottak, amiért cserébe elvártak bizony részt az így keletkező haszonból, ami a kamatban testesült meg. Fontos azonban megjegyezni, hogy ennek a fajta likviditásmenedzsmentnek (kölcsönnek) semmi köze nincs a mára kialakult hitelezéshez, de a történelmi kerekség okán érdemes innen kezdeni. Mindez a maga idejében nagyon jól ment… már persze, ha jónak tekintjük azt, hogy számos történelmi vallás alapját képezi az a dogma, hogy szigorúan tilos kamatért cserébe kölcsönt biztosítani. Az Islamic Banking rendszer a mai napig a kölcsönkamat tilalmára épül. A Biblia is tartalmazza a kölcsönbe adott javak esetén a kamat felszámolását, amit a keresztény egyházak csak az 1400-as években oldottak fel egy furán kifacsart indoklással, ahol a kamat felszámolását a kockázatvállalással mosták össze. Miután a vallás szabad kezet adott, elindult az őrült tempó a hitelintézmények fejlesztése kapcsán. A 16. századtól gombamód kezdtek szaporodni a kereskedelmi bankok Olaszországban, majd Spanyolországban. Mégis a modern bankrendszer alapját Hollandia rakta le, amikor is létrejött az első fractional reserve (részlegesen fedezett) bank, amit ezt követően nagyon hamar átvett számos más ország is és mára szinte az egész világon ez vált a gazdaság alappillérévé. Mára kötelező tartalékráta nem csak, hogy egy számjegyű, de a legtöbb fejlett gazdaságban 1-2% körül mozog, ezzel biztosítva, hogy a hitel mindig legyen és a hitelhez elég csak 1-2%-nyi tőkét zárolni a többi.. ahogy szokás mondani a semmiből keletkezik és a gazdaság teljesítménye van mögötte. Ez a fajta bizalmi alapú pénzteremtési gyakorlat (hitelpénz) alapozta meg a mai fractional reserve bankrendszert.

Fractional reserve avagy részlegesen fedezett/kötelező tartalékráta: a rendszer lényege, hogy egy kereskedelmi bank által nyújtott hitel mögött mindig valamilyen jövőbeli teljesítmény (pl. össz nemzetgazdaság eredmény) áll fedezetként, ennek okán nem szükséges az adott banknak 100%-osan lefedeznie (letétbe helyeznie) a felvett összeg ellenértékét a jegybanknál. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy 10%-os kötelező tartalékráta esetén ha valaki felvesz 1 millió forint hitelt, akkor valójában ebből 100.000 forintot kap ténylegesen az adott banktól (pontosabban ennyit helyez el letétként az adott kerbank a jegybankjánál) és a további 900.000 forintot gyakorlatilag virtuálisan kinyomtatja az adott bank és így adja oda az ügyfelének. Ugyanez a folyamat a törlesztésnél. A visszatörlesztett 1 millió forintból 900.000 forintot gyakorlatilag “eléget” a bank (mintha nem is lett volna) a fennmaradó 100.000 forinttal pedig fedezi a saját kinnlevőségét.

Folytatás…

Őrület határán

Mivel jómagam csak 2013 év végén csatlakoztam a “kettyós bitkoin mániások” táborához, így nekem ez még csak a második testközelből végig nézhető Disbelief->Hope fázisom a kripto érában. Azt kell mondjam, kész csoda az a transzformáció amin a közösség végig ment az elmúlt néhány hétben. Számomra továbbra is a twitter az elsődleges számú hírforrás a crypto-space kapcsán és módszeresen dolgozom azon, hogy twitteren azokat az embereket kövessem akiknek a véleménye – szerintem – mérvadó lehet. Talán pont emiatt érezhetem úgy, hogy van egy relatív vegytiszta képem az általános hangulatról. Ezért is voltam iszonyatosan szkeptikus az elmúlt hetek szinte bámulatos árfolyam emelkedése kapcsán, hiszen ekkor ehhez még nem társult semmilyen komolyabb hurráoptimizmus. A hangulat azonban pillanatok alatt adaptálódott. A hosszú crypto-winterre oly jellemző depresszív hangulat után most újra mindenki a szép új jövőt sugározza. Mint nekünk ETF elhalasztás, mit nekünk az EKB újabb kriptopénz specifikus figyelmeztető kampánya, mint nekünk egy újabb szenátor, aki az USA dollár gyengülését látja a kriptopénzek mögött. A hurráoptimizmus szinte minden pillanatban tetten érhető.

Persze balgaság lenne komoly következtetést levonni a ‘zoknibábokkal’ teletűzdelt önmagából kifordított socialmedia alapján, még akkor is, ha az általam követett ‘celebek’ közül igen sokakkal volt lehetőségem az elmúlt két évben személyesen is találkozni, így van alapom az eldönteni, hogy kinek a szava ér is valamit. Ennél sokkal jobb és tisztább képet mutat a hazai közösség, különösen amikor egy olyan tét nélküli esemény miatt gyűlünk össze, mint pl tegnap a Bitcoin PizzaDay. A tegnap megtartott közösségi eseményen rengeteg régi arccal és nagyon sok új érdeklődővel volt lehetőségem találkozni, akiknek a szemében ugyanazt a csillogást láttam, pont úgy mint a 2017 nyarán megrendezett össznépi Bitcoin meetuppon, ami akkor egész véletlenül a Bálna Duna-parti teraszán lett megtartva.

A jelek szerint megtört a jég és túl vagyunk a crypto-winteren. A közösségi csatornákon újra pörög az élet, újra csordultig tele a Bitcoin mempool és már sokak készülnek az #altsareback hashtagekre is. Hogy a piac mennyit fejlődött az elmúlt bő másfél év alatt, mennyivel lesz a közösség okosabb, előrelátóbb, megfontoltabb és kockázatkezelőbb? Nos ennek kapcsán nincsenek illúzióim. Már készülődnek az újabb és újabb scammek… Itt a Bitconnect2.0, de ennél is nagyobb szemfényvesztésre készül az Ethereum csapata a Ethereum2.0 koncepcióval. Vitalik és barátai ezúttal is megváltják a világot és egy sokkal stabilabb, gyorsabb és kiszámíthatóbb táptalajt adnak a cryptopóniknak, macskáknak és egyéb cukiságoknak. Közben persze folyamatosan ostromolják a ETH-t annak nagy kihívói, mint pl a “mindenki a partnerem”-TRON, vagy a Cardano… és persze meg ne feledkezzünk a “mindösszesen csak 4 BR node-om van már csak, de azért még decentralizált vagyok” EOS-ról.

Közben a partvonalról csendben happolja el mindannyiuk elől a piacot a Binance, aki immáron saját blockchainjével csábítja magához a projekteket a többiektől, mely projektek olyan boostot kapnak az exchangetől, ami már önmagában is egyébként kimerítené a piac befolyásolást… ha ad1) ez bárkit is érdekelne ad2) nem egy olyan országba költözött volna a Binance, ami amúgy is az online szerencsejáték tilalmak megkerüléséből tartja fenn önmagát.

Hacsak nem jön valami oltári nagy pofára esés, akkor innentől cirka fél évet kell már csak várni arra, hogy megint a végtelenségig lehessen rajongani olyan altcoin projektekért, amik a következő crypto-winterben sorra fognak elvérezni (ahogy történt az elmúlt egy évben is…) mindannyiunk nagy bánatára és lehet majd megint szapulni a Bitcoint, hogy az mennyire lassú, drága, idejétmúlt és felesleges és majd milyen jól le fogja váltani az XYZ coin!

Persze mindennek meg van a másik oldala is. Hiszen senki ne gondolja azt, hogy a Bitcoin azért éli túl időről-időre a hype ciklusokat, mert… csak. Ennek megvan a maga oka és a Bitcoinnal egyre inkább megvan a maga kis érdekes szerepe. Ne feledjük el, hogy mi hívta életre… A világgazdasággal komoly gondok vannak, amit tovább tetéz a politikai populizmus. A modern politika egyre újabb és újabb eszközökhöz nyúl, melybe megjelenik az a fajta viselkedés, amit gyűjtőfogalomként csak trollkodásként szoktunk nevezni… Megjelenik a fenyegetőzés, a nyílt zsarolás, országok gazdasági ellehetetlenítése… ami persze mindig is fontos alapja volt, de az elmúlt évtizedekben ezt tudták elegánsan is intézni. Már ez lesüllyedt a twitter kontextus szintjéig. Kína és az USA között zajló szankció háború… mindeközben a teljes LatAm régió krízis, amiben éppen most Argentina készül csatlakozni a hitperinflálódó országok közé… És ha igazán őszinte akarok lenni, akkor akad itt a környékünkön is probléma bőven… Fura módon az emberben lassan már komolyan felmerül a kérdés: Tényleg eljutunk oda, hogy a világ legbékésebb és legnyugodtabb országa Oroszország lenne? Milyen érdekes…

Mindezek fényében talán nem is annyira kéne meglepődnünk azon, hogy a Bitcoin túlélt egy újabb hype ciklust és most újult erővel segíti azokat, akik alternatív csatornákat keresnek a őrület határán lavírozó világunkban…

Bitcoin PizzaDay az Anker’tben!

Május 22 mára igencsak kultikus nappá vált a Bitcoin rajongók táborának, kilenc évvel ezelőtt ezen a napon történt ugyanis, hogy Hanyecz Laci fogta magát és vett két pizzát potom 10.000 Bitcoinért egy köztes szereplőn keresztül. A történetet már olyan sokszor leírtam jómagam is, hogy most nem kezdenék ódákat zengeni a valaha volt ELSŐ valós tranzakcióról. Helyette viszont meginvitálnék mindenkit arra, hogy közösen ünnepeljük meg eme fontos évfordulót.

A Bitcoin Budapest és a Variance közös szervezésében Bitcoin PizzaDay-t tartunk, ahol a szervezők jóvoltából jónéhány szelet – Bitcoinból vásárolt – pizzára is a vendégeink vagytok. Plusz, hogy igazán eklektikusak legyünk, lesz a rendezvényen valami blockchain sör is!

Az esemény helyszíne az Anker’t, időpont május 22 18:00. Ha eljönnél, akkor ezt kérjük jelezd az esemény facebook oldalán: https://www.facebook.com/events/363811640926370/

Konszenzus vs. hatalom

A Bitcoin mint önállóan és mindennemű governance nélkül létező autonóm pénzügyi rendszer folyamatosan támadásoknak van kitéve. Legutóbb épp a mai napon kellett egy potom 40 millió dolláros támadást túlélnie, aminek a tétje az a bizonyos “immutability”, azaz manipulálhatatlanság/módosíthatatlanság volt. Potom 7000 bitcoint loptak ma el a Binancetől, mely egy összehangolt támadás eredménye, ahol ügyfelek API kulcsainak segítségével raktak össze egy nagyobb rablást a támadók. A biztonsági incidens során a Binanceben felmerült, hogy a nagyobb bányászok bevonásával egy rollbacket hajtatnak végre, amivel visszacsinálják a kérdéses kiutalást, melynek már a felvetése is azonnal komoly felháborodást okozott a közösségben. De ne szaladjunk ennyire előre…

Folytatás…

Mégis mi az a Bitcoin?

Régen volt már ez a téma kitárgyalva. Egyrészt nem árt az ismétlés, másrészt pedig ne feledjük el, hogy napról napra egyre több ember teszi fel ezt a kérdést…

Lássunk erre egy frappáns választ: A Bitcoin a világ első kriptopénze, melyet a világ első publikus blokklánc hálózata működtet. Mégis mire jó? Egyszerűen arra, hogy értéket küldj és fogadj bárkinek és bárkitől legyen bárhol is a világon, amihez semmi másra nincs szükség mint egy számítógépre (vagy mobiltelefonra) és internet kapcsolatra. Mégis miért forradalmi ez? Szemben minden más eszközzel, amivel pénzt lehet küldeni interneten keresztül ez az egyetlen megoldás amivel úgy tehet ezt meg, hogy nem kell megbíznod egy közvetítő félben. Tekintettel arra, hogy nincs semmilyen köztes szereplő a Bitcoin nevezhető a világ első nyilvános digitális fizetésforgalmi infrastruktúrájának. A nyilvános ebben az esetben annyit jelent, hogy mindez úgy érhető el bárki számára, hogy egyetlen üzleti szereplő sem birtokolja azt.

Persze már ma is rendelkezünk nyilvános információs infrastruktúrákkal, például a weboldalak vagy az email, ezeket nevezzük egységesen Internetnek. De az egyetlen nyilvános fizetési rendszerünk a pénz volt ezelőtt, máshogy a papírpénz mely kizárólagosan csak szemtől-szemben történű műveleteknél használható. A Bitcoin előtt, ha valakinek szerettünk volna kifizetni valamit távolra telefonon vagy Interneten keresztül, akkor ezt nem tehettük meg nyilvános infrastruktúrán keresztül, helyette privát bankoknál vezetett számlákat kellett használni és a küldés feltehetően számos további privát bank által vezetett számlákon haladt át. A Bitcoin esetén a nyilvántartás maga a nyilvános és transzparens blokklánc és bárkinek van arra joga, hogy újabb tételeket adjon ehhez a nyilvántartáshoz mikor át akar utalni bitcoint valaki másnak. És bárki – függetlenül a nemzetiségétől, vallásáról vagy nemétől teljesen ingyenesen tud számlát nyitni és fogadni bitcoin utalásokat. A Bitcoin az első a teljes világ számára elérhető nyilvános pénz. A Bitcoin tökéletes? Nem, ahogy az email sem volt az, amikor feltalálták 1972-ben. A Bitcoin sok szempontból nem tekinthető még jónak, nem fogadják el mindenhol, ritkán használják a vételár meghatározásánál és biztosan nem alkalmas a stabil értéktartásra, de mindezek ellenére működik arra amire való.

Folytatás…

Az üzlet, az üzlet…

… kivéve, ha fullba tolod a kretént. Az elmúlt bő egy hónapban miközben az árfolyam folyamatosan riogat mindenkit valamiféle csodával határos early-bull-markettel, a cryptoszcéna is rendesen kitett magáért. Régi jó barátunk Craig S. Wright adott magáról újabb életjelet és sokadjára is úgy döntött, hogy akkor bizony ő Satoshi és innentől aki ennek az ellenkezőjét állítja, az bizony hazudik és bíróságon fog elégtételt venni az okozott reputációs károkért. Ezzel párhuzamosan előbb természetesen megtagadta újra az ehhez kapcsolódó bizonyítékok prezentálását, majd írt mediumon egy végtelenül szánalmas magyarázkodós cikket, amihez ‘bizonyítékként’ csatolt egy screenshotot, ami állítása szerint igazolja, hogy ő vette meg eredetileg a bitcoin.org domaint és azóta is ő tartja azt fenn. Később kiderült, hogy természetesen ez is csak egy újabb csalás, hiszen a vistomailen bárki tud akár most is ilyen képet csinálni, mivel a payment előtt akár már regisztrált domainekre is lehet kérni számlát.

Nyilván ezen bizonyíték gyenge lábakon állásával Craig Wright is tisztában volt, de hozzá kapcsolódó információt buboréknak ez a gyenge lábakon álló infó is elégséges volt, hogy újra imádni tudják a “mestert”.

A teljes képhez hozzá tartozik még, hogy alig néhány nappal ezelőtt a Coingeek hasábjain CSW és barátja Calvin Ayre nyílt fejvadászatot hirdetett @Hodlonaut nevű twitter account tulajdonosáért. 5000 dollárt ajánlottak annak, aki hiteles információt tud szolgáltatni az account mögött lévő személyről. A kérdéses twitter fiók bűne a cikk szerint annyi, hogy folyamatosan közölt információkat CSW-ről és nem kevés köze volt a “Craig Wright is a fraud” jelige elterjesztéséhez, mely egyébként az elmúlt bő egy hónapban valóban uralta a teljes crypto undergroundot.

A fejvadászat hírére az amúgy is napi drámára kiéhezett közösség egyből reagált. Nagyjából mindenki aki él és mozog beállt Hodlonaut mögé és a legkülönbözőbb módon fejezték ki szimpátijukat.

Mindez még nem is kifejezetten lenne érdekes, milyen ilyen vihar nap mint nap akad… Ám jöttek az első hírek arról, hogy a nagyobb aktivitású nevek sorra kapják az ügyvédi felszólításokat CSW-től. A felszólítás teljes bűnbocsánatot, a korábbi ócsárló közlemények visszamenőleges törlését és természetesen annak a nyílt elismerését várták, hogy márpedig CSW nem más mint Satoshi. A full-kretén-o-metert az ütötte igazán ki, amikor sokakkal együtt Peter McCormack is megkapta az ügyvédi felszólítást, amit széles körben közzétett és felvette a kesztyűt.

Ekkora döntött úgy CZ (Binance CEO, Changpeng Zhao), hogy itt az ideje befejezni ezt a nevetséges dolgot és jelezte, hogy Craig nem Satoshi és amennyiben tovább folytatja CSW ezt a nevetséges jogi hadjáratot a közösség ellen, akkor kivezetteti a BSV (Bitcoin SV) a Binanceről. Ezt követte néhány napnyi csend, ami során a legfurább helyekről kezdték el zsarolni CZ-t, hogy meg ne próbálja a delistinget (nyilván CSV és Ayre minden létező csatornát megmozgatott). Mire ma jött a hír: A Binance április 22-vel búcsúzik a BSV-től. (Erről részletek itt)

Természetesen mindez egy lavinát indított el. A kisebb exchangek és váltók sorra csatlakoztak a Binancehez. De időközben már a Shapeshift is jelezte, hogy 48 órán belül eltünteti a platformről a BSV-t (ami több mint vicc annak fényében, hogy alig másfél éve még CSW háttérmocorgásával ott van a Bitcoin Segwit2X takeover kísérlet mögött az az Erik Voorhees, aki most bejelentette, hogy: “Kiállunk a binance és CZ álláspontja mellett!”

Jelenleg a kraken is folytatja a maga community voteját a BSV delisting kapcsán, amiben eddig 75% nyilatkozta azt, hogy igen, delistelni kell, mert mérgező a projekt. 18%-ot igazából nem érdekli és a fennmaradó alig 7% nyilatkozta, hogy jó lenne ha maradna. Mindezt potom 21k szavazóból. Valahogy kétlem, hogy innen már tudnának fordítani….

Ezzel párhuzamosan a közösség április 15-én “ROFLCOPTER DAY”-nek kiáltotta ki, aminek a megértéséhez nem árt némi world of warcraft mahinima háttér ismeret. Mindenki másnak ezt úgy tudom lefordítani, hogy ez lett a “nemzetközi öngól napja, amikor a fullba tolt kreténséget megunta az egyébként jámbor közösség

Mindezzel párhuzamosan be is indult a kapituláció. Hogy ki, honnan és mit kapitulál az egyelőre kérdéses. Az jól látszik, hogy BSV-ből menekülnek a befektetők BCH felé, miközben minden elkezdett finoman zuhangatni. Fura napok várhatók a piacon. Erre jobb ha mindenki felkészül.

Az első…

Helyi idő szerint ma 13:55-kor sikeresen arattuk le szűk másfél év kőkemény munkájának gyümölcsét. Engedjétek meg, hogy ezen euforikus mámor közepette megmutassam, hogy – nekem – mit is jelent ma idehaza egy startupot menedzselni. Aki ismer az pontosan tudja, hogy bár nagyobbrészt mindig is multik körül dolgoztam, de bőven kivettem a részem startupok építgetéséből. Az INLOCK nem az első sikeres startup vállalkozásom…. már persze ha megengeditek, hogy sikeresnek predesztináljam a gyerekcipőben botorkáló történetünket. Valójában egyébként már az alap megfogalmazás is hibás. Az INLOCK nem egy cég és nem is egy startup. Az INLOCK leginkább egy projekt és én legjobb szándékkal is csak a projekt vezetőjeként aposztrofálhatom magam. Az INLOCK egy épülő (token) ökoszisztéma, ami azoké, akik birtokolják a tokenket és ezen keresztül hatást gyakorolnak annak működésére, hiszen általa jelenleg nyújtott és a jövőben nyújtandó megannyi szolgáltatásokban egy dolog közös: mindennek ára van, amit ILK-ban kell fizetni és amit megfizetnek a felhasználók az az ILK egy teljesen zárt folyamat szerint (a whitepapernek megfelelően) visszacsorog az ökoszisztémába, bármiféle kontroll és beavatkozási lehetőség nélkül.

Majd két tucat évnyi szakmai múlttal a hátam mögött meg kell mondjam minden ilyen projekt más és más. Amikor felmerült 2017 őszén a gondolat, hogy jöhetne már a cliff-hangernek és vágjunk bele egy újabb storyba szó szerint nulláról, akkor többször is elméláztam azon, hogy nem-e túlkoros vagyok egy ilyen projekt irányításához, de nyilvánvalóan hajtott a vágy, hogy bebizonyítsam ennek az ellenkezőjét, hiszen sok-sok év után újra találtam egy történetet, amiben hinni tudtam.

Kemény tizenegy évnyi nagybanki karrierrel és tapasztalattal a hátam mögött úgy döntöttem, hogy itt az ideje felülni a blockchain vonatra és létrehozni egy olyan platformot, amiben mindenki a saját maga bankja lehet. A kriptoeszközök kapcsán létfontosságú, hogy létrejöjjön több, magasabb szintű peer-to-peer pénzügyi szolgáltatásokat közvetítő platform, melyeknek a technológiai belépőszintje nem magasabb, mint amit elvár egy mai neobank vagy webbank. Ezt a jelenleg tátongó űrt neveztük el adaptációs paradoxonnak (amiről korábban részletesen írtam itt: -link-), mely kapcsán büszkén jelenthetem be, hogy…

Jahogy mi történt ma 13:55-kor? Az INLOCK platformon sikeresen kiszolgáltuk az első éles ügyfél hiteligényt, ami ráadásul úgy alakult, hogy két független kölcsönnyújtótól kapta meg (peer-to-peer módon) a kívánt összeget a kölcsönigénylő. A tranzakció teljesen zökkenőmentesen zajlott le a több hetes tesztelés és a majd fél éves fejlesztés után. Ezzel kijelenthető, hogy letettük az asztalra azt amit vállaltunk és amivel tavaly év elején (egészen pontosan január 31-én) álltam fel a kongresszusi színpadára, majd nem-sokkal később a FintechShow-t jeleztem a tisztelt egybegyűlt zsűrinek, hogy a fintech szerintünk messze többet jelent, mint beállni a nagybankok mögé és csinálni egy csili-vili PFM UI-t a PSD2 OpenApikra. Talán pont ennek a pimaszságnak köszönhetem a Fintechzone magazin megtisztelő figyelmét (akik éppen a minap is megemlítették a projektet), továbbá enyém a megtiszteltetés, hogy idén az első előadással megnyithatom a FintechShow Kriptogazdaság szekcióját… Merthogy igen… 2019-ben a FintechShow-n már külön termet kap a kriptogazdaság, mely 4 előadást és egy kerekasztal-beszélgetést is fog tartalmazni.

Folytatás…

Ennyi volt

*** Idén (2019) ez volt az áprilisi tréfa post! Remélem mindenki ki tudott szabadulni egy napra a mókuskerékből 😉

Végülis szép 10 évet zárt a Bitcoin. Lássuk be, hogy kevés olyan decentralizált innováció létezik a világon, ami 10 évig kibírta volna, hogy technológiai alapon ne tudják azt megtámadni. Sajnos már elbukott a Bitcoin is. Ma hajnalban sikeresen tudtak egy olyan protokoll támadást indítani a hálózaton amivel több mint 10 bitcoint utaltak úgy, hogy annak semmilyen forrása nem létezett. Konkrétan üres az input field, ami minden szakértő számára egyet jelent: illegálisan lehet Bitcoint létrehozni és azzal kereskedni úgy, hogy amögött csak némi energiapazarlás áll:

A közel 2 órája bekövetkezett incidens óta minden újabb blokkban megjelent 1-1 ilyen illegális tranzakció, ami tendencia ha nem változik, akkor a Bitcoin inflációja éves szinten meg fogja közelíteni a 2%-ot, de mivel nem ismert a sérülékenység pontos oka, ezért nem kizárt, hogy ez az érték akár növekedhet, vagy csökkenhet. Egyes becslések szerint ha sikerült is fenntartani ezt a támadást, akkor is 2020 május körül feleződni fog az ilyen módon termelődő coinok száma.

A piacokat egyelőre nem rengette meg a sérülékenység, sőt kifejezetten emelkednek az árfolyamok, amit egyértelműen az Bitcoin Extremistek ignoranciájával indokolnak. Állításuk szerint a Bitcoin inflációja még így is bőven alatta marad a fiat pénzekének. Lássuk be, ez a megközelítés igencsak hibás és Satoshi minden bizonnyal forogna a sírjában, ha egyáltalán halott lenne.

Mielőtt bárki is azt gondolná, hogy a sérülékenység csak a Bitcoint érinti egyes vizsgálatok rámutattak, hogy a hibát sikeresen használják ki Bitcoin Cash és mindenféle egyéb Bitcoin forkokban is. Sőt állítólag az Ethereum Foundation esetén is minden blokkban átlagosan 2 új ETH szivárog be, ebből sokan arra következtetnek, hogy egy olyan összehangolt támadás zajlik a hálózat ellen, aminek a célja egyértelműen az, hogy lejárassák a technológiát még a következő recesszió/pénzügyi válság előtt és így csökkentsék a menekülési opciókat.