Az okos Bitcoin – a tx scriptek jelentősége

Sokszor kapom meg kérdésként, hogy miért is annyira jó a Bitcoin, miért nem döngölte még a földbe az Ethereum; ami ugye sokkal jobb, sokkal gyorsabb, lehet vele smart contractolni, sőt még valós életbeli javak tokenizálására is tökéletes. Mint evolúciós lépés az idő előre haladtával jogosan elvárható lenne, hogy egy sokkal fejlettebb, gyorsabb és biztonságosabb termék nyugdíjazza az elődjét. Persze ha az evolúció ennyire logikus elvek mentén szelektálna, akkor ma nem élnének kacsacsőrű emlősök és lássuk be, hogy a koalamackó is furán tekinthetne az együgyű életére…

A tegnap(-előtti…) estémet sikerült egy kifejezetten prominens hazai blockchain szakértői körben eltöltenem, ahol legnagyobb meglepetésemre előkerült a fentebbi alapkérdés (nem… nem a koalás meg a platipusos…). A téma kitárgyalása során vetődött fel bennem, hogy talán időszerű lenne erről egy blogpostot is írni.

Jelen cikkel nem kisebb kihívást próbálok teljesíteni, minthogy egyrészt meggyőzzem arról az olvasót, hogy a Bitcoin protokolljában ugyanúgy megtalálható a smart-contracting funkció (még ha nem is oly komplex módon). Hogy miért fontos ez? Nagyon sokszor találkozom azzal, hogy neves közgazdászok egyszerűen csak pénzként definiálják a Bitcoin. Egy pénznek (pillanatnyi) értéke van, míg egy árucikknek (commodity) funkciója, mellyel képes értéket kifejezni. Az alábbi cikk reményeim szerint mindenkit meggyőz arról, hogy a puszta pénzben kifejezhető értéken túlmenően a Bitcoin valóban képes commodity jellegű funkciókat is ellátni.

Főleg azok számára lehet érdekes ez a cikk, akik nem csak birtokolni/kereskedni akarnak, hanem akár üzleti vállalkozásokat, lehetőségeket is akarnak erre építeni. Talán már tudjátok néhányan, hogy előadóként meghívást kaptam egy hazai szakmai konferenciára novemberben, ahol lehetőségem lesz az okos szerződések jelentőségét bemutatni, az alábbi cikk (és ennek későbbi folytatásai) háttéranyagként szolgálnak majd az előadáshoz (is).

Kezdjünk is bele: a Bitcoin protokoll tervezésének korai fázisában már ráébredt Nakamoto, hogy komoly limitációkat fog elszenvedni a technológia, ha a tranzakciók küldése során kizárólagosan csak megadott publikus kulcsokra (addressekre) lehetne küldeni bitcoint. Bár a legtöbb felhasználó számára kétségtelenül elégséges lehet a konkrét címre történő utalás, de valós igény van arra, hogy egy-egy tranzakció fedezetének és jogosultságának vizsgálata túlmutasson egy egyszerű publikus kulcs (address) ellenőrzésen. Ennek megfelelően már a korai állapotban számos tranzakciót kezdeményező utasítás is implementálásra került, ezek közül kettőt emelnék ki: P2PKH s és a P2SH.

Folytatás…

Bitcoin skálázási vita: az utolsó kapcsolja le a villanyt…

Az előző postokban ([1], [2]) megpróbáltam kifejteni, hogy mi is várható a bányászok részéről a november 18-ai hard-forkot követően. Bár hosszan próbáltam elemezni az egyes scenariokat, azonban egy konkrét szempontot teljességében figyelmen kívül hagytam eddig, ez pedig a vitát végérvényesen eldöntő kérdés: nevezetesen, hogy mit is fognak csinálni a Bitcoin felhasználók, pontosabban a Bitcoin SPV walletek. Akinek nem mond semmit az SPV: Ez a Simple Payment Verification rövidítése, mely annyit takar, hogy egy nagyon lebutított wallet, ami a privát kulcsok ismeretében képes a Bitcoin hálózattal anélkül kommunikálni, hogy ehhez bármilyen közvetítő alkalmazást vagy szolgáltatást használna. Népszerűbb walletek (Breadwallet, Jaxx, Multibit, BreezeWallet, stb.) mindegyike ezt a technológiát használja. Persze ha már felsorolás, akkor nem illik kihagyni a HiddenWalletet sem, amit hazánk fia @nopara73 keze munkája.

Az SPV walleteket nem szabad összekeverni az “API walletekkel”. Utóbbiakra egy példa az Electrum. Ezek a walletek nem direktben a Bitcoin hálózathoz kapcsolódnak, hanem egy saját alkalmazásszerverhez, ami közvetít a bitcoin hálózat felé, ennek megfelelően nem a wallet dönti el, hogy mit tekint Bitcoin hálózatnak, hanem az alkalmazásszerver, mely utóbbiban ez tetszőlegesen befolyásolható.

Az SPV walletek a Bitcoin hálózat forgalmának igen nagy részét adják. Aki napi szinten használja költéseihez is a Bitcoint az biztosan használ valamilyen SPV walletet. Bár tudom ez a napi költés dolog sok olvasó számára még gondolat szinten is hihetetlen, de tény hogy a világ más részein ez nem csak, hogy teljesen természetes, de bizonyos helyeken konkrétan nem is lehet mással fizetni, mint cryptopénzekkel. Az előző hétvégén egy prágai konferencián volt szerencsém ezt kipróbálni…

Az SPV walletek egyébként nem újszerű találmányok, maga a protokoll már a Satoshi által kiadott Bitcoin whitepaperben is szerepelt 2008-ban. Szóval aki hithű Satoshi vízionistának tartja magát, annak kutya kötelessége SPV walleteket (is) használni! Az SPV pénztárcák működése egyébként pofonegyszerű:

  • Felcsattannak a legközelebbi Bitcoin node szerverre, megkeresik a leghosszabb láncot, majd syncelik onnan a lánc fejléceket. Ja és természetesen teljesen hidegen hagyja őket a a blockméret és bármilyen egyéb olyan limitáció, ami a konszenzus szabályokból származik. Az SPV walletek egyetlen lényegi funkciója egy nagyon gyors blockchain-hálózat elérés és a double-spending védelem biztosítása.

Mi a franc is az a node? A node egy önálló Bitcoin szerver, amely tárolja a teljes blockláncot és képes azt folyamatosan karban is tartani. Emellett képes tranzakciókat továbbítani a hálózat felé. A “minek ez?” kérdést, most nem szeretném kifejteni részleteiben, ezért csak maradjunk annyiban, hogy egy decentralizált peer-to-peer hálózatban a nodeok azok a szereplők akik az egész hálózatot fenntartják. Ha egy tranzakció eljut egy nodeig, akkor az nagyon-nagy valószínűséggel blockba is lesz foglalva. Vagyis egészen novemberig ez így lesz… Novemberben valami olyasmi fog (várhatóan) történni, amit követően a legkevésbé sem lehetünk abban biztosan, hogy ha egy tranzakciót (pl. SPV walleten keresztül) eljuttatunk egy nodehoz, akkor azzal mi fog történni… A post hátralévő része ezen kialakuló anomáliát próbálja megértetni az olvasóval.

A cikk ezen pontjáig megpróbáltam tudományosan megközelíteni a kérdést, innentől viszont átkapcsolok a full-kretén-blogger módba és jön a fantasztikus rész. A cikk folytatását mindenkinek csak saját felelősségre javaslom… Azt garantálom, hogy a bejegyzés végére le fog verni a víz… Különösen annak fényében lesz talán nehezen emészthető, ha abból indulok ki, hogy a BTC már megint ATH-ban van és várhatóan egy darabig már nem is nagyon akarja elhagyni az 5000 USD-s árfolyam tartományt.

Folytatás…

Bitcoin: Őszi hard-fork szüret (Gold, BTG, SW2X, No2X, stb.)

Beléptünk az utolsó másfél hónapba, immáron kevesebb mint 50 nap van hátra a Bitcoin trónok harcának végső jelenetéig. Ez az évad biztosan nem fog cliffhangerrel befejeződni… Miről is van itt szó pontosan?

A történet nagyon régre nyúlik vissza (már persze cryptocurrency időszámítást figyelembe véve…), valamikor 2015-ben indult, amikor a Bitcoin prominensei közül néhány úgy döntött, hogy kukába dobva a ‘Satoshi visiont’ a blockméret növelése helyett egyéb módon kívánják biztosítani a Bitcoin hálózat skálázhatóságát. Ez az egyéb mód mára a Lightning Network formájában manifesztálódott. A vita két éves huzavonába torkollt, ami során számos egyezkedés, árulás, zárt ajtók mögötti diskurzus után megszületett előbb a SegWit(2X) üzleti konszenzus, majd ezt követően a felhasználók által kezdeményezett (UASF) hatalomátvételi kísérlet ellenlépéseként elkészült a bitmain készenléti terve, mely augusztusra “Bitcoin Cash” néven megszületett és azóta kvázi önálló életét éli. (Agresszívan osztozva a Bitcoin hálózat hashing powerén). Ám, az egész történet végkifejletét leginkább formáló megegyezés tartalmazott egy nagyon fontos passzust, ami azt mondta ki, hogy novemberben a Bitcoin hálózaton is eszközölni kell egy hard-forkot, ami a meglévő 1Mb-os blockláncot 2Mb-ra növeli. Ezzel növelve a hálózat kapacitását a maximális másodpercenkénti 3-6 tx/sec-ről kb. 10 tranzakció/másodpercre.

Kezdeném is egy kis fogalomhatározóval, ami főleg azoknak szól, akik nagyon most ismerkednek csak a Bitcoin történetével és esetleg értetlenül állnak azelőtt ami most fog következni:

Szószedet, szakmai kifejezések, releváns hivatkozások kezdőknek - Mi, micsoda? {click}
  • Bitcoin: 2008-ban megtervezett és 2009 januárja óta létező digitális fizetőeszköz, mai mára az internet pénzévé nőtte ki magát. Technológiája a blockchain, ami mára iparági szabvánnyá nőtte ki magát és alapjául szolgál szinte az összes MA létező cryptovalutának.
  • Konszeztus szabályok: Azok irányelvek, amik egy cryptovaluta technikai működését befolyásolják, ide tartoznak például a blokk rewardok, a blockkiadási idők, algoritmus, blockméret, stb. A konszeztus néhány szabályát lehet visszamenőlegesen, kompatibilis módon módosítani (soft-fork) és vannak olyan szabályok is, amiket csak hard-forkkal lehet módosítani. A Bitcoin esetében a: block reward, block halving period, diff adjustment, blocking time, block size (1Mb) értékek csak hard-forkkal módosíthatók.
  • Legacy Bitcoin: A Bitcoin eredeti blokklánca, az a blokklánc ami teljesíti a következő feltételt: A eredeti genezis blokktól (nulladik blokk) hitelesen felépített és ellenőrizhető és a LEGTÖBB hashing power áll mögötte ezzel garantálva annak biztonságát.
  • hashing-power: A “bányászok” munkájának mértékegysége. Minél több számítási kapacitás áll a kanonikus blokklánc mögött annál nehezebb azt manipulálni, hiszen a blokklánc manipulálásához minimum a teljes hashing power 34%-ával kell rendelkezned. Ez egy Bitcoin méretű hálózatnál ma már LEHETETLEN kihívás bármilyen cégnek vagy akár országnak is.
  • Chain-split: Mivel a blocklánc blokkok egymást követő sokaságát jelenti így gyakorlatilag semmi akadálya nincs annak, hogy bárki bármikor leágaztassa a kanonikus blokkláncot és ezzel egy úgynevezett “chain-split” láncot hozzon létre. Az elmúlt 8 évben számos alkalommal történt már hardfork, nagyon sok ma létező crypto-currency a bitcoin blokkláncról lett direktben leszármaztatva. A chain-split során két teljesen független blokklánc jön létre melyekre igaz, hogy mindkét láncon pontosan annyi coinnal/pénzzel rendelkezel, mint amennyivel a chain-split előtt a legacy láncon rendelkeztél.
  • Hard-fork: A blokklánc protokolljának változása, mely során olyan alapvető konszenzusszabályok változnak, ami miatt a blokkláncot futtató régi nodeok már nem tudják kezelni az új blokkláncot. Ha a hard-fork során az eredeti lánc minden nodeja frissítésre kerül és elhal az eredeti blokklánc akkor természetes fejlődésről/hard-forkról beszélünk. Ha viszont a hard-fork hatására a régi blokklánc is megmarad és valamekkora mértékben marad rajta működtető hashing power, tehát tovább gyarapodik, akkor beszélünk chain-splitről. Ilyen eset volt az Ethereum és az Ethereum Classic chain-split és a Bitcoin, Bitcoin Cash chain-split is.
  • Bitcoin Cash/UAHF: A 2014-2015 óta zajló skálázási vita egyik eredménye, mely során a fejlesztők, üzleti szereplők egy része amellett döntött, hogy leforkolja a bitcoin láncot és létrehozza a Bitcoin Cash (BCH) önálló láncot, mely immáron 8Mb-os blokkokkal működik, amit akár 32Mb-ig lehet kényelmesen növelni. Ezzel a hálózat lényegesen nagyobb áteresztő képességgel rendelkezik mint a Bitcoin, cserébe persze senki nem használja. Bár a BCH mögött álló üzleti körök szerint ez csak temporáris állapot és szerintük szépen lassan az összes Bitcoin felhasználó át fog pártolni a Bitcoin Cash hálózatra.
  • UASF: A blockchain alapú hálózatok biztonságát a bányászok adják azáltal, hogy tetemes mennyiségű pénzt költenek a bányászat finanszírozására. Ennek megfelelően a bányászok hivatottak a blokklánc protokolláris változásai kapcsán szavazni is, hiszen a kezükben van a hash power és ezáltal a hálózat biztonságát adó erő is. A bányászoknak azokban elemi érdeke kellene, hogy legyen a felhasználók érdekeinek képviselete, hiszen végső soron ők adják a blokklánc (pl. bitcoin) valódi értékét. A Bitcoin blokkláncon az árfolyam robbanása miatt a felhasználók egy része úgy véli, hogy a bányászok már nem szolgálják a felhasználók érdekeit ezért idén év elején egy pszeudonim vezetővel (Shaolinfry) az élen  egyfajta népfelkelés kezdődött, amivel megpróbálták kivenni a bányászok kezéből az irányítást a User Activated Soft Fork kereteiben (BIP-148). Szerencsére időben született meg a NYA (New York Agreement) amely okafogyottá tette az ultimátumot idén augusztusban.
  • SegWit: Segregated Witness protokoll, ami soft-fork keretei között oldotta meg a bitcoin hálózat skálázást azáltal, hogy olyan szinten módosított a blokkokban tárolt aláírásokat, hogy azok mérete lényegesen csökkenjen. Ennek köszönhetően bár továbbra is megmaradt az 1Mb-os blokk limit, de valójában (függően a támogatottságtól), akár 1,7Mb-nyi tranzakció is belefér egy blokkba.
  • SegWit2X/NYA: Zárt ajtók mögött, a Core fejlesztők teljes kihagyásával megszületett döntés ami egyrészt engedélyezte a SegWit soft-fork konszenzus módosítást a bányászok részéről, másrészt pedig előírt novemberre egy kötelező hard-forkot ahol a blokkméret 2Mb-ra növekszik.
  • No2X: A Core fejlesztőcsapat (élén a Blockstream céggel) kezdeményezése, ami a SegWit sikeres aktiválását követően arra buzdítja a felhasználókat hogy bojkottálják  a novemberi SegWit2X hard-forkot és annak esetleges megvalósulása esetén továbbra is tartsák életben a Legacy Bitcoin blokkláncot.

Ez a cikk most kicsit szájbarágósabb lesz azon olvasók miatt, akik mostanában csöppentek bele a cryptopénzek világába. Nem akarok nagyon visszanyúlni a múltba, aki veszi a fáradtságot az majd fél évre visszamenőleg testközelből tudja végigkövetni a legtöbb (szerintem) fontos történést itt a blogon. Amennyire csak lehet megpróbálom kerekké és mindenki számára érthetővé tenni ez a cikket. A SegWit egy blockláncon belüli, de kiszervezett skálázási megoldás, ami képes lehet számottevően csökkenteni a blocklánc terhelését és ezáltal gyorsítani a tranzakciók elfogadását és csökkenteni az amúgy igen borsos tranzakciós költségeket. Az alábbi ábra jól mutatja, hogy bár a hálózat nem pörög üveghangon, de az elmúlt 30 napban azért bőven voltak olyan időszakok, amikor ez az extra kapacitás jól jött volna:

A Bitcoin hálózatot akkor lehetne teljesen egészségesnek tekinteni, ha az ábráról a magas (5k feletti) tüskék teljesen eltűnnének. Ez azonban nem így van, tehát volna itt helye fejlődésnek/fejlesztésnek. Azon persze lehetne filozofálni, hogy vajon mennyivel lenne kisimultabb az ábra, ha a bányászok nem ugrálnának oda-vissza a BTC/BCH láncok között, ezzel okozva vagy az egyiknél, vagy a másiknál bedugulásokat. Másrészről persze nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a BCH létezése önmagában is valamennyire tehermentesíti a Bitcoin hálózatot, hiszen tény, hogy a forgalom egy kisebb része átterelődött a BCH blockláncra.

Folytatás…

Bitcoin: SegWit2X vs Bitcoin Cash vs Legacy chain?

Nap mint nap követem azt a melodrámát amit a “Melyik az igazi Bitcoin” kérdésben vívnak a szereplők. Pontosabban csak vívnának, hiszen az egész történet lényegében egy szereplős. Az augusztusi hard-fork kapcsán hamvaiból újjáéledt Craig “I’m (fake-)Satoshi” Wright és Roger Ver ádáz csatát vív a komplett közösséggel, hogy bizonyítsák mennyire is rossz a Bitcoin és mennyivel sokkal jobb a Bitcoin Cash. Iszonyatosan sok energiát költenek arra, hogy a (Legacy-) Bitcoint kvázi karakterré formálják és ha ez siker, akkor végrehajtsanak rajta egy jól felépített karakter gyilkosságot? Adja magát a kérdés persze, hogy egyrészt tudják-e egyáltalán, hogy mit csinálnak és ha igen, akkor vajon felfogják-e ennek a valódi hatását.

Mindezen csata – szerintem – valójában csak egy színjáték ami mögött ugyanolyan gyarló emberi sérelmek és üzleti várakozások állnak, mint bármi mögött. Nincs ez itt sem másképp mint a Barátok Köztben.  Azonban úgy döntöttem, hogy ebben a cikkben picit megpróbálok kiemelkedni saját elfogult álláspontomból és rávilágítanék az egyes szereplők motivációjára. Hogy miért fontos ez? Bármennyire is verőfényes a Bitcoin jövője és bármennyire is egyenes az út előre azért van előttünk még egy nagyon fontos téma: novemberben vagy így, vagy úgy de lesz egy újabb hard-fork, ami akár nagyságrendekkel többet árthat az egész hálózatnak mint amennyit a Bitcoin Cash VALAHA is tudna ártani. Ennek kapcsán pedig hamarosan napi szintű témává fog  válni a kérdés: “Melyik is az igazi Bitcoin?” ami olyan újabb FUD hullámokat fog generálni a közösségben, amiből idénre már jutott néhány. Jelen cikket főleg azoknak ajánlom, akik (saját lehetőségeikhez képest) jelentősebb BTC kitettségben csücsülnek és nem is feltétlenül akarnak attól megszabadulni egyhamar. Persze ne legyünk naivak, áttételesen ez a kérdés nyilvánvalóan fogja az egész crypto piacot érinteni. Sokszor megkapom a kérdést, hogy vajon miért egyszereplős a cypto piac, miért van az, hogy a BTC közvetlenül kihat minden altcoinra. Maga a kérdés önállóan is megérne egy külön cikket, ezért most had válaszoljak erre egy egyszerű ábrával:

Adott egy 1000 coint és tokent is meghaladó piac, amit mind napi volumenben, mind market kapitalizációban ural a BTC, a nagy betűs ‘Bálna’.

Igen… azt a BTC (Bitcoin), ami egyébként olyan nevetséges tulajdonságokkal bír mint a másodpercenkénti 3-5 tx/sec kapacitás, aminek fenntartásához potom 18,13 TWh áramot fogyaszt el évente… Egyetlen tranzakció elszámolására költött energia (áram) igényből majd 6 amerikai otthon egy napi áramigényét lehet kiszolgálni? Mint az ábrán is látható ez a monstrum csotrogány egymagában elviszi a crypto-show kicsit több mint 1/3-át. Ha kivesszük a képből az egyébként éppen jégkorszaki téli álmát alvó Ethereumot, akkor el lehet mondani, hogy ez a történet valóban egyszereplős…. néhány statisztával.

Folytatás…

Mennyire nyereséges a Bitcoin bányászat?

Alábbi ábra egyben a válasz a kérdésre:

Mint látható két hatalmas kiugrás történt a Bitcoin életében (110k block és 260k block után), amikor a price/mining cost arány egészen felszúrt a 25x arány felé is. Jelenleg egy újabb felfutó ágban vagyunk a mostani 4x-5x aránnyal. Hogy milyen árfolyam kellene ahhoz, hogy újra csináljon a piac egy 20+ arányt? potom 20-25ezer dollár.

Maga az ábra egyébként nagyon jól néz ki, viszont ezen keresztül reflektálnék egy az előző napokban itt a commentekben kialakult vitára. Nevezetesen, hogy miként hat az árfolyamra a bányászati kapacitás költsége. Az ábrán nem a csúcsok a fontosak, hanem a gap-ek. Látható, hogy amint első alkalommal elérte az árfolyam/bányászat költségének aránya az 1-es szorzót (tehát profitba fordult 2010 elején), onnantól kezdve SOHA nem zuhant le a profitábilitási ráta alá (1.0 szorzó). Hogy miért van ez így? Hogy lehet, hogy a legdurvább buborékok után sem szakadt be a profit arány? Itt átadnám a szót a legnagyobb pszeudonim közgazdászunknak:

Az árucikkek (commodity) ára hajlamos gravitálni az előállítási költség szintjéig. Ha az ár benéz ez alá, akkor ez az előállítás lassulását eredményezi. Amennyiben viszont az ár a költségek felett áll, akkor profit szerezhető a termelésből és a megtermelt cikkek eladásából. Mindezzel párhuzamosan az extra termelést annak előállítási bonyolultsága (difficulty) kompenzálja ezzel nyomva fel az előállítási költséget a termék árának szintjére.

— Satoshi Nakamoto (2010-02-21)

Hosszan tudnám elemezni ezen egy gondolatsort, azonban most ettől eltekintek és az olvasóra bízom, hogy levonja ebből a konzekvenciákat.

Bitcoin: Fasten seat belt, jön az izgalmas rész…

Majd egy hete (09.16) írtam a hirtelen jött felüdülésnél, hogy nem érdemes még messzemenő következtetéseket levonni az árfolyam felugrásból, hiszen akkor még csak a “B” Elliott fázisban tartottunk és lesz itt bizony “C” fázisa is a korrekciónak, mely egészen a mélypontig kellene, hogy lehúzzon. Ha ez a mélypont nem éri el az “A” fázis mélypontját (2995 USD/BTC), akkor az egy igen biztos jele lehet annak, hogy vidám karácsony elébe nézünk. Amennyiben viszont benézünk az alá, akkor a hosszabb, elnyúló korrekció tűnhet reálisnak. Hogy miért írtam le mindezt? Természetesen azért, mert itt vagyunk újra a péntek előtt. Alig 4-5 óra múlva a világ másik felén élők már kitörlik a szemükből a csipát és előveszik a borítékból a utasítást, amin valami ilyesmi fog szerepelni: “Da mining iz a krájm!”. Ezt szépen szétpostolják azokon a közösségi médiákon, amik nyilván nem is érhetők el Kínából, majd beindul az újabb vérfürdő és szépen kibontakozik a “C” hullám. Persze mielőtt még bárki is kétségbe esne, tisztáznám: A holnapi kínai rossz hír perpillanat még csak egy találgatás részemről, bár elnézve az előző egy hónap történéseit ez több mint logikusnak tűnik.

Viszont a jó hír, hogy a piac egyre kevésbé érdeklődik a Kínát érintő hírek kapcsán. Pletyka van ám bőven és a pletykákon túl vannak konkrét történések is. Csak hogy néhányat említsek:

  • A tegnapi napon állítólag több nagy kínai miner farm is áram nélkül maradt. Ebből a Bitcoin hálózat annyit látott, hogy közel 20 órán keresztül beszakadt az aggregált hashpower (BTC+BTC) 10k exahashről 7k-ra. (majd 30% esett ki).
  • A kínai kormány megkérte az összes kriptovaluta tőzsde üzemeltetést végző cég vezetőjét, hogy mostanában ne nagyon hagyják el az országot. Ennek megfelelően egyetlen exchange vezető sem volt ott a tegnapi és mai napon megrendezésre került hong kongi bigblocker konferencián (Shape of Future).
  • A tegnapi nappal az összes kínai tőzsde napi forgalma kikerült a top10-es listából. Helyükre a japán yen és a koreai won kereszt árfolyamok kerültek be. Ebből is látszik, hogy a pénz szépen lassan elkezdett mozogni a liberálisabb felfogású országok irányába.
  • A rossz hírek hátterében persze jönnek a furán pozitív hírek is, mint pl, hogy állami irányítás alatt létrehoztak egy Blockchain R&D labort és persze az is releváns információ lehet, hogy a napokba Da Hongfei (NEO, OnChain) is meglátogatta a regulátorokat, ahonnan a visszajelzések szerint csupa jó hírekkel távozott. Talán ennek egyik legnyilvánvalóbb manifesztációja az, hogy újra kapott céldátumot a korábban már itt a blogon is jelzett “Red Pulse” ICO, mely továbbra is a NEO hálózat első nagy saját ICO-ja lesz. Az új céldátum: október 8. Akit érdekes a Red Pulse: -link-

Persze nem csak Kínáról szól a világ. Itt vannak az Orosz testvéreink is:

  • A roppantul kedves és aranyos mosolyú Elina Sidorenko (aki nem mellesleg az Orosz parlament függetlenül működő cryptocurrency munkacsoportjának vezetője) a mai napon bejelentette, hogy meglátása szerint az égadta világon semmi szükség nincs arra, hogy bármilyen szinten is szabályozzák a cryptopénzek piacát. Jól van az úgy ahogy van. Inkább nem is írnak le semmit, mert abból biztosan nagy baj lenne.
  • Másrészről Leningrád (akarom mondani Szentpétervár) városa nyílt közleményben jelentette be, hogy tárt karokkal várja a Kínából menekült crypto bányákat. A város kormányzója már el is kezdte a roadshow-t, mely során több bányász üzemeltetőnek is bemutatják a helyi különleges adottságokat (lerobbant gyártelepek), a tökéletes mikroklímát (télen nyáron -40Cfok és a fagyos északi tenger) és a szintén lerobbant helyi atomerőművet, amely tökéletesen fogja szolgáltatni a diszkontált energiát a farmoknak.

És csak, hogy teljes legyen a kis világ-körüli utazásunk: A Blockswater LLP piaci visszaéléssel vádolja Jamie Dimon-t (JPMorgan vezér), aki az előző héten terrorizálta azzal a Bitcoin közösséget, hogy kedvenc kis termékünket egyszerűen “lecsalásozta” és olyan blődségeket vett a szájára, mint pl: “kirúgom azt a kollégát, aki annyira hülye, hogy bitcoinnal kereskedik”. Mindezek után a kérdéses kollégái a Stockholmi tőzsdén két pofára vásároltak be ügyfeleik megbízására a Bitcoin ETN-ből. Szóval a Blockswater úgy döntött, hogy ha már egyszer tőzsdére bevezetett termékről van szó és ennyire nyilvánvaló a történet, akkor futnak egy próbát a kérdésben és megnézik, hogy mennyire is erős a regulációnak ez az ága, ahogy megfogalmazták a beadványban: Rögtön Dimon kinyilatkoztatását követően a JPMorgan traderei Bitcoin alapú derivatív termékeket vettek a Stockholmi Nasdaq Nordic tőzsdén ügyfeleiknek, ami ilyen formán eléggé piac befolyásolásnak tűnik. A JPMorgan egyelőre elzárkózott a téma kommentálásától. Lássuk meg, hogy mit hoz ki mindebből a helyi tőzsdefelügyelet.

Ha már tőzsdefelügyelet és szabályozás: Bár mostanában a crypto-anarchita legszínesebb jelzőivel illettek számos fórumon, amit köszönettel elutasítok, de nem tudok szó nélkül elmenni a Washingon Post tegnap megjelent cikk-e mellett, amiből kiderült, hogy ügyeskedők nemes egyszerűséggel feltörték a SEC (USA tőzsdefelügyelet) adatbázisait ahonnan olyan adatokat tulajdonítottak el, melyek segítségével hatékonyan tudtak illegális profitot termelni tőzsdei kereskedéssel. Na ez az a story, ami egy nyílt és teljesen transzparens blocklánc alapú piacon elképzelhetetlen. Ha minden információ az arcod előtt van, akkor nincs mi kiszivárogjon, nincs mit rejtegetni. Az azért nem kis dolog, hogy a tőzsdét szabályozó és ellenőrző hivatal a forrása az információ visszaélésnek…

Még egy apróság: A tegnapi cikk kapcsán többen is megkerestetek, hogy mi is ez a W.D. Gann elemzés. William Delbert Gann pénzügyi befektető az 1900 évek első felében alkotott számos maradandót a technikai elemzés kapcsán, bár módszerei eléggé megosztják a korszak pénzügyi szakértőit, hiszen a számmisztikától az asztrológiáig mindent figyelembe vett. Nem akarom bő lére ereszteni, ezért nemes egyszerűséggel beraknék ide egy táblázatot, ami a Gann által elkészített spekulációk extrapolálását tartalmazza. Hosszan lehetne elemezni, cáfolni vagy akár alátámasztani a táblázat minden egyes celláját is. Ami tény: van a pénzügyi rendszernek egyfajta ciklikussága, melyet azok pontosan ismernek, akik már átéltek néhány pénzügyi válság szerűséget. A táblázatra tökéletesen rá lehet húzni az szovjetunió összeomlásától kezdve a doktom lufin keresztül a 2009-es fedezetlen jelzáloghitelek okozta világválságig mindent.

Ui: Bár mostanában hanyagolom rendesen az Ethereumot, de azért azt röviden megjegyezném, hogy lassan érdemes lesz komolyabban is odafigyelni rá. Tegnap sikeresen felrakták testnetre a Metropolis updatet amivel összehozták az első shielded (zkSnarks, Zcash) tranzakciót is. Amint felkerül a patch az éles környezetre (ez akár egy héten belül megtörténhet), kezdetét veszi a “jégkorszak”. Azaz a hálózat drasztikus lassítása, ami fájdalmas élmény lesz minden Ethereum minernek! Update: Köszönet pandamacinak, aki felhívta a figyelemem az EIP#649-re, mely szerint bár beindult a jégkorszak és megtörténik a block reward csökkentés (5->3 ETH), viszont ezzel együtt visszaveszik a blocking time-ot is 14,5 másodpercre, amivel kvázi kompenzálják a reward csökkentést, melyből ennek alapján az Ethereum bányászok nem igazán fognak semmit tapasztalni még egy darabig.


Bitcoin: Az elmúlt bő egy hét margójára…

Lassan lecseng a Bitcoin legújabb összeomlásának, megsemmisülésének és végérvényes elértéktelenedésének története is. Bár továbbra is tartom magam ahhoz, hogy még csak a B. elliott hullámnál tartunk és lesz itt egy C is a nagy felugrás és esetleges újabb ATH-k előtt, de kétségtelenül igaz, hogy látványosan ellőtte mindenki az összes puskaporát, ráadásul egyértelmű jelei vannak annak, hogy a nagy halak is elkezdtek újra pozícióba lépni a Bitcoin tőzsdéket. A twitteren most pörgő anyagok közül talán az a kép a legviccesebb ami a Stockholmi Nasdaq-on bevezetett Bitcoin ETN (Exchange-Traded note) statisztikát mutatja. A teljes képeket megnézheted Tone Vays twittjében, de kimásolnám ide a tegnapi napon legtöbb Bitcoin ETN-t vásároló befektetők rangsorát:

  • Morgan Stanley (165786db)
  • Nördnet Bank AB (159868db)
  • Avanza Bank AB (180874db)
  • JP Morgan Securities Ltd (19102db)

Ennél talán csak a második kép viccesebb, ahol pontosan lehet látni, hogy kik is vásárolták végig a 17:24-es mélypontot. A listát eléggé uralja a JPMorgan, de a JPMorganhez képest is komolyabbat villantott a Morgan Stanley, akik az aznapi 7633db eladott egységükre vásároltak 165ezer ETN-t. Azt hiszem megvan a karácsonyi bónusz sokaknak most. Persze senki ne gondolja, hogy akár a Morgan S, akár a JP Morgan, ezeket az ETN-eket saját magának veszi. Itt nyilván arról van szó, hogy a nagybankok nagy ügyfelei megadták a megbízásokat, melyeket az ügyeskezű ügynökök folyamatosan bonyolítanak. Ennyit arról, hogy a JP Morgan ügyfelei mennyire adnak számlavezető bankuk vezérének intő és óvó szavaira.

Vajon milyen érzés lehet a szabad pénzügyi világ egyik legnagyobb alakjának (J. Dimon) az a tudat, hogy miközben hangosan ordibálja a csalást a Bitcoinra, addig ügyes kis traderei két pofára vásárolják azt általa földbe döngölt árfolyamot? Őszintén? Semmilyen… Megtörli a szája szélét és máris újabb céltáblát talál magának, mi lesz vajon a következő most, hogy az amerikai gazdaság újra romokban van és államadósságuk újra elérte a plafont? Naná, hogy időszerű lenne már egy újabb gazdasági világválság amit követően újra állami pénzből kell megmenteni az olyan nagybankokat, mint a JP vagy a Morgan Stanley. Persze addigra nekik már nagyon sok Bitcoinjuk lesz… Ez egy ilyen világ, nem volt ez másként 10 éve sem, nem lesz ez másként most sem.

Folytatás…

Gondolatok a lejtmenetben, hogyan tovább a bloggal?

Azt gondolom lassan időszerű lenne eldöntenem (és nem csak nekem), hogy valójában miért is érdekel engem/bennünket az egész cypherpunk és cryptocurrency téma. Befektetőként és wannabe daytraderként nyilván mikro szinten kell, hogy nézzem a dolgokat és szomorkodnom kell azon, ha éppen lejtmenet van, vagy éppen sokkal inkább örülni a tökéletes és soha vissza nem térő szuper belépési pontok kapcsán. Persze minden lejtő végén ott egy újabb part kezdete. Bár tény, hogy sokan akarják elhitetni velünk, hogy ennek a lejtőnek a végén nincs újabb part, ez már a vég, ez már csalás, ez már a buborék vége, de vajon ez újdonság, vajon tényleg most először temetik a nagyok a bitcoint?

Másik oldalról crypto blogger, blockchain evangelista vagy éppen cryherpunk/kripto-anarhista mivoltomban a legjobbat magammal azzal tenném, ha nemes egyszerűséggel tennék erre az egészre és azzal foglalkoznék, ami legjobban érdekel: a technológiával és annak végtelen lehetőségeivel. Tartok tőle, hogy még a szakmailag felkészültebb olvasók is csak a töredékét látják át mindannak amit technológiailag ez a formálódó iparág kínál, az abban rejlő lehetőségeket pedig még kevesebben érik fel ésszel. Sokan sztoriztam már itt a blogon pl. a Lightning Networkről, meg van az a kedves olvasónak, hogy az LN lényegében egy egyszerű multi-signature address/contract? Persze kicsit felokosítva és kiegészítve néhány leleményes ötlettel. Megvan az, hogy ezen technológiák segítségével olyan dolgokat lehet létrehozni, amikre manapság ügyvédek hada és mindenféle lassú, bürökratikus folyamatok alkalmasak csak? Mondjak egy példát: asset management… Hogy néz ki ma egy asset management szolgáltatás? Fogod a pénzed, odaadod egy brókernek, aki jobb esetben berakja azt néhány alapba, amik ha rosszul teljesítenek, akkor bukod az egységeidet, ha meg jól, akkor büszkén veregeti a brókered a mellét, esetleg évente néhányszor dob egy koncot, hogy miként rendezd át a portfóliódat.

Folytatás…

Take it easy…

Az ember elmegy néhány napra nyaralni, megmászik 3 hegyre elegendő dimbet-dombot, naponta 5-10 percet rászán a twitter, reddit és egyéb források átnézésére és mit lát: Ömlik mindenhonnan a katasztrófázás, a félelemkeltés és minden más. Tisztára olyan ez az egész, mintha a bitcoin üzletben mindenki újszülött lenne. Tényleg az emberek nem éltek még a 2008-as pénzügyi válságnál? Kína banolja az ICO-kat, Kína mégsem banolja az ICO-kat, csak felfüggeszti azokat amíg nem dolgozza ki a megfelelő kereteket. Kína banolja a bitcoin exchangeket, áhh kacsa, mégsem kacsa, vagyis kicsit kacsa mert tényleg banolja, de csak a Yuan-crypto kereszteket, tehát akinek már van bitcoinja, az boldogan tradelheti, de a kapu bezárul, csak OTC-n keresztül tudnak innentől kínaiak újabb pénzt beemelni. És mint tudjuk a kínai nép törvénytisztelő és mindig betartja a vezérkar minden szent szavát. Nyilván ezért ugrott fel az átlag 16 millió Yuanról a heti localbitcoins.com statisztika 30 millióra… Majd jött a hétfő és csatlakoztak a konzervatív nyugati gazdasági médiák is. Wall Street Journal és a Bloomberg is vastag blokkban hozta le, hogy itt a bitcoin világ vége, kínai banolja a bitcoint, ja meg az exchangeket. A hab a tortán, hogy a JPMorgan vezére Jamie Dimon élő egyenesben kijelenti: “A Bitcoin egy csalás”. Legyek rossz indulatú? Vajon ez a kijelentés előtt a JPMorgan mekkora mennyiségben rakott be btc short pozíciót?

Folytatás…

Bitcoin: trendforduló ilyen gyorsan? Mint a mesében?

Gigászi harcot vívnak a héten a bull és a bear hírek a sajtóban. Miközben még tegnap délután is vérben tocsogó kripto piacot vizionált a hazai pénzügyi sajtó java része (velem együtt) a kínai ICO szabályzásból kiindulva, addig egy bull pattern jeleit láthattuk egész nap, mely miatt szépen ki is lépett az árfolyam a bearish sávjából. Ha tényleg képes a bitcoin árfolyama stabilan kilépni a bearish sávból (és ez itt egy nagy HA), az azt jelenti, hogy a bitcoin befektetők nagy részét egyszerűen hidegen hagyják az aktuális trendet befolyásló akár pozitív, akár negatív hírek. Ezen egyébként nem is nagyon lehet csodálkozni. A bitcoin egy 8 éves történet, melynek piaci árfolyam alig 3 hónapja lépte át a bűvös $2000-os szintet. Hova is kellene kapkodnia a régi vágású befektetőknek?

De ha már a piac befolyásoló hírek: a pozitív hírek között mindenképp vezető helyen áll a tegnapi bejelentés mely szerint az Orosz hatóságok elsőként hivatalosan is engedélyeztek egy kriptovaluta tőzsde létesítését (Voskhod).

Amire ma érdemes figyelni: perceken belül kipörög a bitcoin aktuális difficulty periódusa, melynek hatására kb 4,5%-kkal növekedni fog a főlánc nehézségi szintje. Napok óta szinte folyamatosan üres a btc mempoolja, de perpillanat mindösszesen 16% a DARI előnye a btc láncnak a bitcoin cash-sel szemben. Magam részéről azt gondolom, hogy ez a difficulty korrekció hatására nem fog érdemi változás történni a profitábilitásban, és maradnak a bányászok a BTC láncon, de ha figyelembe vesszük azt a spekulációt, mely szerint néhány pool esetleg használhat ASICBOOST-ot, akkor a difficulty adjustmentet követően nagy mennyiségű hashing power mehet át a bitcoin cash láncra.

A mostani tempó szerint a Bitcoin Cash lánc difficulty retargetingje csak 7 nap múlva esedékes, azonban ezen sokan változtathat ha hirtelen jelentős mennyiségű erőforrás tódul át a nagy-blokkos láncra.

Folytatás…