Miért is fontos a ‘6-confirmation’ ?

Egy valamire való kriptopénz-tulajdonos a legszebb álmából felverve is pontosan tudja, hogy a Bitcoin láncon egy tranzakció addig nem tekinthető jóváhagyottnak, amíg nem kapja meg a 6. confirmation-t. De mi is ez pontosan és miért pont hat és miért nem elég az egy? Ez a post mindezekről fog szólni. Meg persze arról is, hogy más kriptopénzeknél (pl. ethereum, vagy akár a bitcoin cash), ez a 6 miért inkább 20?

Kezdjük talán a legegyszerűbb résszel: mi is a confirmation, azaz megerősítés? A nyilvános blockchainen futó kriptopénzekkel kapcsolatban alapvetés a decentralizált működés. Tehát, amikor egy tranzakciót készítünk, akkor azt nem egy központi szervnek küldjük el, hanem egy közeli nodeon keresztül peer-to-peer küldjük szét azt a hálózat minden nodeja felé. Ezek a megerősítésre váró tranzakciók (unconfirmed tx) egészen addig várakoznak a mempoolban (ideiglenes tárolóban) amíg valamelyik fullnode mögött működő bányász úgy nem dönt, hogy kiveszi a tranzakciót a mempoolból és blockba nem foglalja. Amikor egy tranzakció bekerül egy blockba, akkor onnantól része a blockchainnek. Ebben az esetben a tranzakció megkapja a 1st confirmation állapotot, tehát megerősítésre került.

Mivel ebben a pillanatban a tranzakció már része a blockláncnak, így azt nem lehet visszavonni, vagy nem lehet eltéríteni a rbf (replace-by-fee) kéréssel, stb. adja magát a kérdés, hogy mégis miért is kell várni további 5 újabb blockot, hogy a tranzakció elérje a 6. megerősítést? A cikk folytatása ezen érdekességgel foglalkozik.

Folytatás…

Bitcoin: fekete karácsony(!) – 3. (befejező) rész

A Bitcoin a világ hatodik legértékesebb pénzneme, mely előkelő helyezést mindösszesen nyolc év alatt ért. Megközelítőleg 70 millió ember használja a Bitcoint, ami a világ teljes populációjának egy százaléka. A felhasználói bázis az elmúlt 12 hónapban egyébként megduplázódott. A felhasználói adaptáció megegyezik az Internet 1996-os adaptáltsági szintjével. Jelen pillanatban erre a felhasználóbázisra 16,7 millió bitcoin érme jut, de a jövőbeli újabb és újabb belépők számára sem lesz soha elérhető 20 milliónál több érme a mi életünkben. Idén (2017) év elején még áldozatos munka, gondos megtakarítás és komoly lemondások árán az átlagos hazai családok meg tudták tenni azt, hogy szert tegyenek egy egész bitcoinra (valahol 1000 dollár körül), alig egy év alatt – az éppen ma 11.000 dollár körüli árfolyamon – a legtöbbek számára már elérhetetlenné vált az egy egész bitcoin. Szerintem nem kell ahhoz eltelnie egy újabb évnek, hogy a 0.1 bitcoin olyan hatalmas és elérhetetlen értéknek tűnjön, mint ma az egy egész bitcoin. Az eltelt 8 év első 1600 napjának kellett eltelnie ahhoz, hogy a Bitcoin árfolyam első alkalommal elérje az 1000 dollárt, a 10.000 dolláros szinthez újabb 1400 nap kellett. Vajon mennyi fog kelleni a 100.000 dolláros szinthez? Érzésem szerint biztosan nem kell újabb négy év…

Persze jogosan kérdezhetnének, hogy miként tud valami ennyire értékes lenni, amiről közismert, hogy lassú, gyenge és valójában elég drága is. Tehát rossz! Tehát rossz? Vagy egyszerűen még nem elég jó? Egy decentralizált környezetben fejlődő technológia teljesen új kihívásokat generál. Ezek olyan kihívások, amikkel az emberiség talán még sosem találkozott, vagy ha mégis, akkor nemes egyszerűséggel nem oldotta meg azokat. Itt viszont erre nincs lehetőség, a nem megoldás egyet jelent az ideológia halálával, a Bitcoint és az egész cryptopénz-világot egyedül a konszenzus teheti naggyá. Minden döntéshez konszenzus kell, a konszenzusnak pedig ára van. Ezt az árat az elmúlt két évben busásan fizette meg a teljes Bitcoin felhasználói bázis a villámgyorsan növekvő tranzakciós díjak és a lassuló fejlődési ütem formájában. A konszenzus végül megszületett (vagy inkább kierőszakolódott?) és létrejött a “SegWit”. Maga a SegWit egy technológia, ami első ránézésre széles adaptáció esetén jelentősen javíthatja a hálózat áteresztőképességét. Persze ezen túlmenően egyben a layer-2 kapuja is. A layer-2 egy extra réteg a Bitcoin (onchain) hálózata felett, ami lehetővé teszi azt, hogy meglévő érméinket lekötve hozzunk létre egy olyan fizetési csatornát, ami a blockchain felett biztosít micropayment lehetőségeket. Alapesetben a layer-2 peer-to-peer, tehát két fél között kerül megnyitásra multi-signature walletek segítségével, azonban ha egy peer egyben HUB-ként is szolgál (tehát sok entitással kapcsolódik és egyben sok más HUB-hoz is kapcsolódik), akkor létre tud jönni egy olyan hálózat, ami akár teljes értékű layer-2 payment routingot is  képes megvalósítani. Az ehhez szükséges technológiai előfeltétel már adott, jelenleg is aktívan dolgoznak az implementációkon.

Persze az ígéretes technológiai bla-bla alatt a SegWit valójában egy trójai faló, aminek a fő célja az onchain scaling szükségtelenné tétele, ezáltal a konszenzusalapú működés elértéktelenítése. A 16,7 millió darab bitcoin egyre szűkösebb az éppen most 70 milliós felhasználói bázisnak, ennek nyomasztó hatása egyre inkább érződik. Elég csak ránézni az árfolyamra, ami rakétaként lő ki. Ha figyelembe vesszük a vélt coindisztribúciót is, akkor a helyzet még rosszabb. A 70 millió felhasználó alig 1%-a rendelkezik az összes coinok 85%-ával. De a számok mélyére ásva a helyzet még inkább kiábrándító, a Bitcoin esetén a 1500 leggazdagabb számla (address) tulajdonos (ők teszik ki a felhasználói bázis 0.01%-át) birtokolja az összes coin készlet 38%-át. Ennél talán csak a Bitcoin Cash esetében elborzasztóbb a helyzet, ugyanebben a kategóriában (0.01%) ott az összes coin 50%-a aggregálódik. Szóval a Bitcoin ideológiája biztosan nem a javak újraelosztásáról szól, soha nem is szólt igazán arról.

Adja magát a kérdés, hogy hogyan is lesz ebből így világpénz? A hosszúra nyúlt bevezető után bemutatom az általam vizionált jövőképet, mind technológiai, mind ideológiai szempontból.

Folytatás…

Bitcoin kibeszélő: $100k pricetag és a CME group Bitcoin futures

A blogos kommentek és a facebookon általam követett közösségi aktivitások alapján úgy látom, hogy most a címben szereplő két téma izgatja legjobban a hazai közösséget.

Kezdeném is az előző cikkben megemlített $100k-os célárral. Talán logikailag nem volt egyértelmű, de a “Bitcoin: fekete karácsony” cikksorozat a legkevésbé sem arról szól, hogy én bármilyen célárat is adjak bármihez. A cikksorozat lényege, hogy bemutassam a nemrégiben csatlakozott új olvasóknak azt, hogy milyen szinten ambivalens az a piac, amire éppen a megtakarításaikat akarják beönteni. Egyik oldalról óvodások szintjén működő konfliktuskezelési képességekkel ássák alá az ellenérdekelt felek a közösség bizalmát és ezáltal próbálják saját anyagi haszonszerzésüket előtérbe helyezni, másik oldalról viszont adott egy közösség, aki nem akarja mindezt tudomásul venni és igazából még az sem nagyon zavarja, hogy nyilvánvalóan mesterségesen pumpálják fel az árfolyamot. Ennek a “csalinak” a célja az lehet, hogy a lufit pumpáló lelkes közkatonák szeretnék minél magasabban eladni az évek alatt összekuporgatott bitcoinjaikat.

Folytatás…

Bitcoin: ebből a Tetherből komoly gond lehet…

Megközelítőleg egy hónapja jajveszékelek a Tether ($USDT) miatt, minek kapcsán egyre több turpisság kezd napvilágot látni. A Tether és a Bitfinex tőzsde közötti összefüggés eddig nem került hivatalosan megerősítésre, bár tény, hogy mind a CEO, mind pedig az iFinex CFO pozíciója között látszik némi átfedés, utóbbi egyébként hivatalosan igazgatói széket foglal el a Tether.to-ban. Konkrétumok nélkül sajnos nehéz mit kezdeni a pletykákkal, de tény, hogy az elmúlt évben a Tether pénzügyi auditjai finoman szólva is, de hiányosak. A fedezetként lerakott vagyon kapcsán csak ködös utalások találhatók a pénzügyi jelentésekben. Összességében elmondható, hogy a Tether mögötti valós háttér erősen megkérdőjelezhető.

A pénzügyi jelentések helyett beszéljen az alábbi ábra:

clickre nagyítható, forrás: twitter

Az ábra a teljes ezévi Tether kibocsátást (pontosabban annak ütemezését) tartalmazza.

Folytatás…

Átaludtam négy hónapot és tényleg április 1 van ma?

Szó szerint köpni nyelni nem tudok… Hova tűnt az igazi Jihan Wu és ki ez az imposztor aki a nevében nyilatkozik???

Ez az a pont ahol még akár azt is mondhatnám, hogy “okés trollkodik”… Majd következett ez:

Ez most valami párhuzamos univerzum, vagy mi történt itt egy éjszaka alatt? Akit érdekel az egész thread annak erre tessék: -link-.  A történet több mint tanulságos. Wu és barátai kiengedték a szellemet a palackból, amivel odáig mentek el, hogy Mr. MemoryDealers (Roger Ver), hivatalosan is átterelte a bitcoin.com-ot a Bitcoin Cashre. Kellett hozzá még néhány csipet “Satoshi Vision” és most ott tartunk, hogy Jihan Wu próbálja elmagyarázni az embereknek, hogy a Bitcoin Cash az nem is Bitcoin, mire kapja az arcába a:

Sorry Jihan. You’re wrong here. We forked from Bitcoin like the whitepaper said. Bitcoin Cash is Bitcoin.

Óriási pillanat lehet az amikor egy random twitter azt mondja Jihan Wu-nak, hogy “Bocsi Jihan, de tévedsz. MI forkoltuk le a Bitcoint…“. Tényleg valaki Jihan Wu-nak akarja elmagyarázni, hogy ki forkolta le a Bitcoin Cash-t és miért tette?

Újra belépett a Bitcoin az eredeti növekedési csatornába…

#Update 2017.11.03 23:31: Kapcsolódva a tegnapi Bitfixnexes/USD-T-s cikkhez: Kb fél órája a Bitfinex újabb 25 millió friss és ropogós USDt (Tethert) nyomtatott a nagy büdös semmiből, aminek 20 milliót már el is költöttek, tippre Bitcoint vettek belőle, ezzel szépen bezsákolva a kisebb árfolyam korrekciót… Valahogy nem hiszem, hogy jó vége lesz ennek a rengeteg fedezet nélküli USDt-nek.
#Update 2017.11.03 10:16: A Bitcoin árfolyama éppen az imént lépte át a 2 millió HUF értéket. Ezt is megértük.
Ápdét 2017.11.03 08:40: Nagyon sokan kérdezitek, hogy mi is hajtja a BCH-t (Bitcoin Cash, BCash, BShitCCash vagy aki ahogy nevezi, mindegy is. Nyilván tudni nem tudok én sem sokkal többet mint bárki, ellenben egész sok elemzőt követek akiknek van egy egyre inkább kialakult és már-már konszenzusos véleménye. Ugyan semmi garancia nincs arra, hogy ők tudják a tutit, de ami biztos, ha már elemzők, akkor valószínűleg a sok-sok követőjük hisz is abban, amit a véleményvezérek mondanak. Szóval lekerekítve: Továbbra is áll az a feltételezés, hogy a BCH képes hosszútávon a Bitcoin hedging terméke lenni, ami azt is jelenti, hogy ezen funkciót át tudja venni a Litecointól. Egyelőre ennek kevés kimutatható jele van, viszont tény, hogy egy alig 3 hónapos coint nem biztos, hogy az eddigi eredményéről kellene megítélni. Sokak egybehangzó véleménye alapján azonban ez a funkció most a SegWit2X körül kialakuló helyzet kapcsán fog igazán kiélesedni, hiszen az SW2X kapcsán van egy minimális esélye annak, hogy komolyabb káosz lesz az azonos láncot különböző szabályrendszerrel folytató nodeok és az azokra akár random szerűen kapcsolódó SPV walletek miatt. Akik ma Bitcoin helyett/mellett BCH-ba raknak pénzt, azok lényegében fogadást kötnek arra, hogy lesz egy ilyen káosz, ami felveri a BCH értékét. Make sense? Az erről szóló cikket itt találhatjátok meg: -link-

Aug 31. állapot szerint a “csatorna”…

… Mit belépett, úgy rúgta be az ajtót, hogy egyből a nappali közepéig rohant! It’s official: $7000-ba kerül majd az összes tőzsdén egy Bitcoin. De mi is ez a bizonyos növekedési sáv? Első alkalommal még augusztus végén írtam erről a sávról, akkor a Bitcoin Cash által okozott turbulenciákból visszatérve tudta elérni ugyanezt a sávot az árfolyam. Akkor erről a sávról ezt írtam:

Aug 31: Az ábrán megjelölt kék sáv a bitcoin eredeti növekedési csatornája, amit még a júniustól augusztus elejéig tartó öngerjesztő FUD gépezet előtt követett az addigi árfolyampálya. A mai nappal (kora este óta) második alkalommal lépett vissza az árfolyam az eredeti csatornába. A mostani árfolyam az eredeti csatorna (kék sávval jelölve) legalján helyezkedik el és valószínű, hogy ott is marad egy darabig (ha nem örökre…). Persze ezen a pályán esetleg sokat ronthat a novemberi hard-fork.

És persze rontott is nem keveset. Az árfolyam szeptember 4-éig próbált a sávban maradni, majd az azóta már unásig ismételt kínai- ICO, majd felfüggesztett cryptokereskedés és végül Jamie Dimon monológjainak hatására sikerült a sávból kiimádkozni az árfolyamot és egy komolyabb korrekciót összehozni. Erről akkor itt elmélkedtem.

Egészen október 13-ig tartott mire az árfolyam újra érintőst tudott játszani a sáv alsó támaszával (erről itt részletesebben: Halloweeni rémtörténet), melyet az árfolyamnövekedéssel azóta is ostromolt egészen október 31-ig, amikor is Halloween örömére újra beszaladtunk a fentebb jelzett sávba és azóta majd 600 dollárral a sáv alsó támasza felett rakétázik tovább.

Manipuláció? Játszanak az árfolyamokkal? Nincs valós kereskedés? Sok mindent lehet feltételezni és mondani, de ami biztos, hogy iszonyatos volumennel pörög a Bitcoin, melynek hatására az összesített cryptokapitalizáció már kacsingat a 200 milliárd USD felé, melyből a Bitcoin egymaga 116 milliárdot képvisel. Ezzel a Bitcoin újra visszavette domináns piaci szerepét a maga 61,6%-os részesedésével. Mindezt javarészt az altcoinok rovására.

Persze nem árt nem elfelejteni, hogy a fák nem nőnek az égig. A Bitcoin árfolyama minden létező támaszt gondolkodás nélkül tört át az elmúlt napokban. Perpillanat a $7000-os határ sem tűnik egyelőre komoly ellenállásnak. Mindenesetre, aki most pánikszerűen próbál Bitcoint vásárolni, az mielőtt beraknál a jelzálogot; kicsit gondolkodjon el és nézzem rá az árfolyam chartra:

Meglátásom szerint lesz itt hamarosan elég jó beszálló annak is, aki eddig hezitált, most pedig elkapta az aranyláz… Én legalábbis ezt belelátom a chartba és az elemzésekbe is. Garancia persze semmire nincs, de érdemes a nagy gazdasági géniuszokra hallgatni: “buy the rumor and sell the news”. Most a csapból is a Bitcoin folyik, percek alatt bontják le az akár 50-100 BTC-s sellwallokat is a tőzsdéken. Ez már aranyláz…

De persze mielőtt bárki is félre értene: én nem lufizok, nem ponzizok és nem is akarok riogatni. Az árfolyam most egy olyan sávban van ahol lennie kell. De a jelenlegi növekedési ütem alapján simán el tudom képzelni, hogy az egészséges sávból is ki fog rúgni hamarosan az árfolyam.

Bitcoin: $6k! Soha ne mond hogy soha!

Még a $3447-os BTC/USD árfolyamnál postoltam ki, hogy nem fogok folyamatosan ATH (all time high) postokat készíteni. Ehhez azóta többé-kevésbé tartottam is magam, de a 6.000 dolláros szint megihletett, úgy hogy billentyűzetet ragadtam. Szóval alig két órája ütötte át az árfolyam az újabb kerek történelmi szintet a Bitfinexen, majd a Bithumb (KR) és a bitFlyer (JP) tőzsdék is megérintették az új ATH-t. Az árfolyam (és a piac) most látványosan azon gondolkodik, hogy mit kezdjen ezzel az árfolyammal. Kb 2 órája toporog az árfolyam kicsivel 6000 USD alatt az összes nagyobb forgalmú tőzsdén. Megspórolnám magamnak a tippelgetést, hiszen mire befejezem és publikálom a cikket már úgyis ki fog derülni, hogy merre tovább.

Hogy mi a fő oka annak, hogy pont a 6000 USD-s árfolyamon éreztem újra időszerűnek az ATH postolást? Elérkeztünk oda, hogy immáron kevesebb mint 10 napi gyertya választott el bennünket a legutóbbi historikus mérföldkőtől (5000 USD). Ez csak véletlen? Ekkora lendület volt az árfolyamban?  Az előző etaphoz (4000-5000) még 70 nap kellett, azt megelőzően pedig bőven több százas nagyságrendekről beszélhetünk.

Szóval ha ez nem véletlen, akkor lehet elérkeztünk oda, hogy hivatalos is parabolikus pályát vizionáljunk a Bitcoin árfolyamának. Ebben az esetben az árfolyam növekedését át kellene értelmeznünk 1000-es mérföldkövek helyett nagyságrendi mérföldkövekké. 10.000, 100.000 és így tovább, már hogy dollárban és 1 bitcoinra vetítve. Ez továbbra is nonszensz? Menjek már ezekkel a minden alapot nélkülöző nagyotmondásaimmal? Maradjunk is ennyiben 🙂

Azt a parabolikus hét szentségét!

Adja magát persze a kérdés, hogy ha nem a parabolikus pálya jellemző okozta a szokatlanul gyors kiugrást, akkor mégis mi más? Szokás szerint az okokról leginkább csak spekulálni lehet, de azért akad itt néhány megalapozott tény:

Folytatás…

Az okos Bitcoin – a tx scriptek jelentősége

Sokszor kapom meg kérdésként, hogy miért is annyira jó a Bitcoin, miért nem döngölte még a földbe az Ethereum; ami ugye sokkal jobb, sokkal gyorsabb, lehet vele smart contractolni, sőt még valós életbeli javak tokenizálására is tökéletes. Mint evolúciós lépés az idő előre haladtával jogosan elvárható lenne, hogy egy sokkal fejlettebb, gyorsabb és biztonságosabb termék nyugdíjazza az elődjét. Persze ha az evolúció ennyire logikus elvek mentén szelektálna, akkor ma nem élnének kacsacsőrű emlősök és lássuk be, hogy a koalamackó is furán tekinthetne az együgyű életére…

A tegnap(-előtti…) estémet sikerült egy kifejezetten prominens hazai blockchain szakértői körben eltöltenem, ahol legnagyobb meglepetésemre előkerült a fentebbi alapkérdés (nem… nem a koalás meg a platipusos…). A téma kitárgyalása során vetődött fel bennem, hogy talán időszerű lenne erről egy blogpostot is írni.

Jelen cikkel nem kisebb kihívást próbálok teljesíteni, minthogy egyrészt meggyőzzem arról az olvasót, hogy a Bitcoin protokolljában ugyanúgy megtalálható a smart-contracting funkció (még ha nem is oly komplex módon). Hogy miért fontos ez? Nagyon sokszor találkozom azzal, hogy neves közgazdászok egyszerűen csak pénzként definiálják a Bitcoin. Egy pénznek (pillanatnyi) értéke van, míg egy árucikknek (commodity) funkciója, mellyel képes értéket kifejezni. Az alábbi cikk reményeim szerint mindenkit meggyőz arról, hogy a puszta pénzben kifejezhető értéken túlmenően a Bitcoin valóban képes commodity jellegű funkciókat is ellátni.

Főleg azok számára lehet érdekes ez a cikk, akik nem csak birtokolni/kereskedni akarnak, hanem akár üzleti vállalkozásokat, lehetőségeket is akarnak erre építeni. Talán már tudjátok néhányan, hogy előadóként meghívást kaptam egy hazai szakmai konferenciára novemberben, ahol lehetőségem lesz az okos szerződések jelentőségét bemutatni, az alábbi cikk (és ennek későbbi folytatásai) háttéranyagként szolgálnak majd az előadáshoz (is).

Kezdjünk is bele: a Bitcoin protokoll tervezésének korai fázisában már ráébredt Nakamoto, hogy komoly limitációkat fog elszenvedni a technológia, ha a tranzakciók küldése során kizárólagosan csak megadott publikus kulcsokra (addressekre) lehetne küldeni bitcoint. Bár a legtöbb felhasználó számára kétségtelenül elégséges lehet a konkrét címre történő utalás, de valós igény van arra, hogy egy-egy tranzakció fedezetének és jogosultságának vizsgálata túlmutasson egy egyszerű publikus kulcs (address) ellenőrzésen. Ennek megfelelően már a korai állapotban számos tranzakciót kezdeményező utasítás is implementálásra került, ezek közül kettőt emelnék ki: P2PKH s és a P2SH.

Folytatás…

Bitcoin skálázási vita: az utolsó kapcsolja le a villanyt…

Az előző postokban ([1], [2]) megpróbáltam kifejteni, hogy mi is várható a bányászok részéről a november 18-ai hard-forkot követően. Bár hosszan próbáltam elemezni az egyes scenariokat, azonban egy konkrét szempontot teljességében figyelmen kívül hagytam eddig, ez pedig a vitát végérvényesen eldöntő kérdés: nevezetesen, hogy mit is fognak csinálni a Bitcoin felhasználók, pontosabban a Bitcoin SPV walletek. Akinek nem mond semmit az SPV: Ez a Simple Payment Verification rövidítése, mely annyit takar, hogy egy nagyon lebutított wallet, ami a privát kulcsok ismeretében képes a Bitcoin hálózattal anélkül kommunikálni, hogy ehhez bármilyen közvetítő alkalmazást vagy szolgáltatást használna. Népszerűbb walletek (Breadwallet, Jaxx, Multibit, BreezeWallet, stb.) mindegyike ezt a technológiát használja. Persze ha már felsorolás, akkor nem illik kihagyni a HiddenWalletet sem, amit hazánk fia @nopara73 keze munkája.

Az SPV walleteket nem szabad összekeverni az “API walletekkel”. Utóbbiakra egy példa az Electrum. Ezek a walletek nem direktben a Bitcoin hálózathoz kapcsolódnak, hanem egy saját alkalmazásszerverhez, ami közvetít a bitcoin hálózat felé, ennek megfelelően nem a wallet dönti el, hogy mit tekint Bitcoin hálózatnak, hanem az alkalmazásszerver, mely utóbbiban ez tetszőlegesen befolyásolható.

Az SPV walletek a Bitcoin hálózat forgalmának igen nagy részét adják. Aki napi szinten használja költéseihez is a Bitcoint az biztosan használ valamilyen SPV walletet. Bár tudom ez a napi költés dolog sok olvasó számára még gondolat szinten is hihetetlen, de tény hogy a világ más részein ez nem csak, hogy teljesen természetes, de bizonyos helyeken konkrétan nem is lehet mással fizetni, mint cryptopénzekkel. Az előző hétvégén egy prágai konferencián volt szerencsém ezt kipróbálni…

Az SPV walletek egyébként nem újszerű találmányok, maga a protokoll már a Satoshi által kiadott Bitcoin whitepaperben is szerepelt 2008-ban. Szóval aki hithű Satoshi vízionistának tartja magát, annak kutya kötelessége SPV walleteket (is) használni! Az SPV pénztárcák működése egyébként pofonegyszerű:

  • Felcsattannak a legközelebbi Bitcoin node szerverre, megkeresik a leghosszabb láncot, majd syncelik onnan a lánc fejléceket. Ja és természetesen teljesen hidegen hagyja őket a a blockméret és bármilyen egyéb olyan limitáció, ami a konszenzus szabályokból származik. Az SPV walletek egyetlen lényegi funkciója egy nagyon gyors blockchain-hálózat elérés és a double-spending védelem biztosítása.

Mi a franc is az a node? A node egy önálló Bitcoin szerver, amely tárolja a teljes blockláncot és képes azt folyamatosan karban is tartani. Emellett képes tranzakciókat továbbítani a hálózat felé. A “minek ez?” kérdést, most nem szeretném kifejteni részleteiben, ezért csak maradjunk annyiban, hogy egy decentralizált peer-to-peer hálózatban a nodeok azok a szereplők akik az egész hálózatot fenntartják. Ha egy tranzakció eljut egy nodeig, akkor az nagyon-nagy valószínűséggel blockba is lesz foglalva. Vagyis egészen novemberig ez így lesz… Novemberben valami olyasmi fog (várhatóan) történni, amit követően a legkevésbé sem lehetünk abban biztosan, hogy ha egy tranzakciót (pl. SPV walleten keresztül) eljuttatunk egy nodehoz, akkor azzal mi fog történni… A post hátralévő része ezen kialakuló anomáliát próbálja megértetni az olvasóval.

A cikk ezen pontjáig megpróbáltam tudományosan megközelíteni a kérdést, innentől viszont átkapcsolok a full-kretén-blogger módba és jön a fantasztikus rész. A cikk folytatását mindenkinek csak saját felelősségre javaslom… Azt garantálom, hogy a bejegyzés végére le fog verni a víz… Különösen annak fényében lesz talán nehezen emészthető, ha abból indulok ki, hogy a BTC már megint ATH-ban van és várhatóan egy darabig már nem is nagyon akarja elhagyni az 5000 USD-s árfolyam tartományt.

Folytatás…

Bitcoin: Őszi hard-fork szüret (Gold, BTG, SW2X, No2X, stb.)

Beléptünk az utolsó másfél hónapba, immáron kevesebb mint 50 nap van hátra a Bitcoin trónok harcának végső jelenetéig. Ez az évad biztosan nem fog cliffhangerrel befejeződni… Miről is van itt szó pontosan?

A történet nagyon régre nyúlik vissza (már persze cryptocurrency időszámítást figyelembe véve…), valamikor 2015-ben indult, amikor a Bitcoin prominensei közül néhány úgy döntött, hogy kukába dobva a ‘Satoshi visiont’ a blockméret növelése helyett egyéb módon kívánják biztosítani a Bitcoin hálózat skálázhatóságát. Ez az egyéb mód mára a Lightning Network formájában manifesztálódott. A vita két éves huzavonába torkollt, ami során számos egyezkedés, árulás, zárt ajtók mögötti diskurzus után megszületett előbb a SegWit(2X) üzleti konszenzus, majd ezt követően a felhasználók által kezdeményezett (UASF) hatalomátvételi kísérlet ellenlépéseként elkészült a bitmain készenléti terve, mely augusztusra “Bitcoin Cash” néven megszületett és azóta kvázi önálló életét éli. (Agresszívan osztozva a Bitcoin hálózat hashing powerén). Ám, az egész történet végkifejletét leginkább formáló megegyezés tartalmazott egy nagyon fontos passzust, ami azt mondta ki, hogy novemberben a Bitcoin hálózaton is eszközölni kell egy hard-forkot, ami a meglévő 1Mb-os blockláncot 2Mb-ra növeli. Ezzel növelve a hálózat kapacitását a maximális másodpercenkénti 3-6 tx/sec-ről kb. 10 tranzakció/másodpercre.

Kezdeném is egy kis fogalomhatározóval, ami főleg azoknak szól, akik nagyon most ismerkednek csak a Bitcoin történetével és esetleg értetlenül állnak azelőtt ami most fog következni:

Szószedet, szakmai kifejezések, releváns hivatkozások kezdőknek - Mi, micsoda? {click}
  • Bitcoin: 2008-ban megtervezett és 2009 januárja óta létező digitális fizetőeszköz, mai mára az internet pénzévé nőtte ki magát. Technológiája a blockchain, ami mára iparági szabvánnyá nőtte ki magát és alapjául szolgál szinte az összes MA létező cryptovalutának.
  • Konszeztus szabályok: Azok irányelvek, amik egy cryptovaluta technikai működését befolyásolják, ide tartoznak például a blokk rewardok, a blockkiadási idők, algoritmus, blockméret, stb. A konszeztus néhány szabályát lehet visszamenőlegesen, kompatibilis módon módosítani (soft-fork) és vannak olyan szabályok is, amiket csak hard-forkkal lehet módosítani. A Bitcoin esetében a: block reward, block halving period, diff adjustment, blocking time, block size (1Mb) értékek csak hard-forkkal módosíthatók.
  • Legacy Bitcoin: A Bitcoin eredeti blokklánca, az a blokklánc ami teljesíti a következő feltételt: A eredeti genezis blokktól (nulladik blokk) hitelesen felépített és ellenőrizhető és a LEGTÖBB hashing power áll mögötte ezzel garantálva annak biztonságát.
  • hashing-power: A “bányászok” munkájának mértékegysége. Minél több számítási kapacitás áll a kanonikus blokklánc mögött annál nehezebb azt manipulálni, hiszen a blokklánc manipulálásához minimum a teljes hashing power 34%-ával kell rendelkezned. Ez egy Bitcoin méretű hálózatnál ma már LEHETETLEN kihívás bármilyen cégnek vagy akár országnak is.
  • Chain-split: Mivel a blocklánc blokkok egymást követő sokaságát jelenti így gyakorlatilag semmi akadálya nincs annak, hogy bárki bármikor leágaztassa a kanonikus blokkláncot és ezzel egy úgynevezett “chain-split” láncot hozzon létre. Az elmúlt 8 évben számos alkalommal történt már hardfork, nagyon sok ma létező crypto-currency a bitcoin blokkláncról lett direktben leszármaztatva. A chain-split során két teljesen független blokklánc jön létre melyekre igaz, hogy mindkét láncon pontosan annyi coinnal/pénzzel rendelkezel, mint amennyivel a chain-split előtt a legacy láncon rendelkeztél.
  • Hard-fork: A blokklánc protokolljának változása, mely során olyan alapvető konszenzusszabályok változnak, ami miatt a blokkláncot futtató régi nodeok már nem tudják kezelni az új blokkláncot. Ha a hard-fork során az eredeti lánc minden nodeja frissítésre kerül és elhal az eredeti blokklánc akkor természetes fejlődésről/hard-forkról beszélünk. Ha viszont a hard-fork hatására a régi blokklánc is megmarad és valamekkora mértékben marad rajta működtető hashing power, tehát tovább gyarapodik, akkor beszélünk chain-splitről. Ilyen eset volt az Ethereum és az Ethereum Classic chain-split és a Bitcoin, Bitcoin Cash chain-split is.
  • Bitcoin Cash/UAHF: A 2014-2015 óta zajló skálázási vita egyik eredménye, mely során a fejlesztők, üzleti szereplők egy része amellett döntött, hogy leforkolja a bitcoin láncot és létrehozza a Bitcoin Cash (BCH) önálló láncot, mely immáron 8Mb-os blokkokkal működik, amit akár 32Mb-ig lehet kényelmesen növelni. Ezzel a hálózat lényegesen nagyobb áteresztő képességgel rendelkezik mint a Bitcoin, cserébe persze senki nem használja. Bár a BCH mögött álló üzleti körök szerint ez csak temporáris állapot és szerintük szépen lassan az összes Bitcoin felhasználó át fog pártolni a Bitcoin Cash hálózatra.
  • UASF: A blockchain alapú hálózatok biztonságát a bányászok adják azáltal, hogy tetemes mennyiségű pénzt költenek a bányászat finanszírozására. Ennek megfelelően a bányászok hivatottak a blokklánc protokolláris változásai kapcsán szavazni is, hiszen a kezükben van a hash power és ezáltal a hálózat biztonságát adó erő is. A bányászoknak azokban elemi érdeke kellene, hogy legyen a felhasználók érdekeinek képviselete, hiszen végső soron ők adják a blokklánc (pl. bitcoin) valódi értékét. A Bitcoin blokkláncon az árfolyam robbanása miatt a felhasználók egy része úgy véli, hogy a bányászok már nem szolgálják a felhasználók érdekeit ezért idén év elején egy pszeudonim vezetővel (Shaolinfry) az élen  egyfajta népfelkelés kezdődött, amivel megpróbálták kivenni a bányászok kezéből az irányítást a User Activated Soft Fork kereteiben (BIP-148). Szerencsére időben született meg a NYA (New York Agreement) amely okafogyottá tette az ultimátumot idén augusztusban.
  • SegWit: Segregated Witness protokoll, ami soft-fork keretei között oldotta meg a bitcoin hálózat skálázást azáltal, hogy olyan szinten módosított a blokkokban tárolt aláírásokat, hogy azok mérete lényegesen csökkenjen. Ennek köszönhetően bár továbbra is megmaradt az 1Mb-os blokk limit, de valójában (függően a támogatottságtól), akár 1,7Mb-nyi tranzakció is belefér egy blokkba.
  • SegWit2X/NYA: Zárt ajtók mögött, a Core fejlesztők teljes kihagyásával megszületett döntés ami egyrészt engedélyezte a SegWit soft-fork konszenzus módosítást a bányászok részéről, másrészt pedig előírt novemberre egy kötelező hard-forkot ahol a blokkméret 2Mb-ra növekszik.
  • No2X: A Core fejlesztőcsapat (élén a Blockstream céggel) kezdeményezése, ami a SegWit sikeres aktiválását követően arra buzdítja a felhasználókat hogy bojkottálják  a novemberi SegWit2X hard-forkot és annak esetleges megvalósulása esetén továbbra is tartsák életben a Legacy Bitcoin blokkláncot.

Ez a cikk most kicsit szájbarágósabb lesz azon olvasók miatt, akik mostanában csöppentek bele a cryptopénzek világába. Nem akarok nagyon visszanyúlni a múltba, aki veszi a fáradtságot az majd fél évre visszamenőleg testközelből tudja végigkövetni a legtöbb (szerintem) fontos történést itt a blogon. Amennyire csak lehet megpróbálom kerekké és mindenki számára érthetővé tenni ez a cikket. A SegWit egy blockláncon belüli, de kiszervezett skálázási megoldás, ami képes lehet számottevően csökkenteni a blocklánc terhelését és ezáltal gyorsítani a tranzakciók elfogadását és csökkenteni az amúgy igen borsos tranzakciós költségeket. Az alábbi ábra jól mutatja, hogy bár a hálózat nem pörög üveghangon, de az elmúlt 30 napban azért bőven voltak olyan időszakok, amikor ez az extra kapacitás jól jött volna:

A Bitcoin hálózatot akkor lehetne teljesen egészségesnek tekinteni, ha az ábráról a magas (5k feletti) tüskék teljesen eltűnnének. Ez azonban nem így van, tehát volna itt helye fejlődésnek/fejlesztésnek. Azon persze lehetne filozofálni, hogy vajon mennyivel lenne kisimultabb az ábra, ha a bányászok nem ugrálnának oda-vissza a BTC/BCH láncok között, ezzel okozva vagy az egyiknél, vagy a másiknál bedugulásokat. Másrészről persze nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a BCH létezése önmagában is valamennyire tehermentesíti a Bitcoin hálózatot, hiszen tény, hogy a forgalom egy kisebb része átterelődött a BCH blockláncra.

Folytatás…