Bitcoin: $6k! Soha ne mond hogy soha!

Még a $3447-os BTC/USD árfolyamnál postoltam ki, hogy nem fogok folyamatosan ATH (all time high) postokat készíteni. Ehhez azóta többé-kevésbé tartottam is magam, de a 6.000 dolláros szint megihletett, úgy hogy billentyűzetet ragadtam. Szóval alig két órája ütötte át az árfolyam az újabb kerek történelmi szintet a Bitfinexen, majd a Bithumb (KR) és a bitFlyer (JP) tőzsdék is megérintették az új ATH-t. Az árfolyam (és a piac) most látványosan azon gondolkodik, hogy mit kezdjen ezzel az árfolyammal. Kb 2 órája toporog az árfolyam kicsivel 6000 USD alatt az összes nagyobb forgalmú tőzsdén. Megspórolnám magamnak a tippelgetést, hiszen mire befejezem és publikálom a cikket már úgyis ki fog derülni, hogy merre tovább.

Hogy mi a fő oka annak, hogy pont a 6000 USD-s árfolyamon éreztem újra időszerűnek az ATH postolást? Elérkeztünk oda, hogy immáron kevesebb mint 10 napi gyertya választott el bennünket a legutóbbi historikus mérföldkőtől (5000 USD). Ez csak véletlen? Ekkora lendület volt az árfolyamban?  Az előző etaphoz (4000-5000) még 70 nap kellett, azt megelőzően pedig bőven több százas nagyságrendekről beszélhetünk.

Szóval ha ez nem véletlen, akkor lehet elérkeztünk oda, hogy hivatalos is parabolikus pályát vizionáljunk a Bitcoin árfolyamának. Ebben az esetben az árfolyam növekedését át kellene értelmeznünk 1000-es mérföldkövek helyett nagyságrendi mérföldkövekké. 10.000, 100.000 és így tovább, már hogy dollárban és 1 bitcoinra vetítve. Ez továbbra is nonszensz? Menjek már ezekkel a minden alapot nélkülöző nagyotmondásaimmal? Maradjunk is ennyiben 🙂

Azt a parabolikus hét szentségét!

Adja magát persze a kérdés, hogy ha nem a parabolikus pálya jellemző okozta a szokatlanul gyors kiugrást, akkor mégis mi más? Szokás szerint az okokról leginkább csak spekulálni lehet, de azért akad itt néhány megalapozott tény:

Folytatás…

Kvantumszámítógépek és a Bitcoin/Blockchain viszonya?

Gyakran kerül elő a modern kriptográfia kapcsán az ismert frázis mely szerint a kvantumszámítógépek rohamos fejlődése komoly fenyegetést jelent. A kvantumszámítógépek speciális adatábrázolási lehetősége (qubitek és azok szuperpozíciója) miatt már a közeljövőben várható olyan technológia amivel könnyedén lehet majd “feltörni” az olyan modern kriptográfiai eszközöket mint az SSL és annak alapját adó aszimmetrikus kriptográfia, mely végső soron az egész modern informatika egyik alapköve… Eme halmazba pedig igencsak beletartozik a Bitcoin és úgy egyébként a teljes blockchain technológia is.

TLDR: Ezt a postot eredendően egy rövid szösszenetnek szántam, de szokás szerint kifejtős lett; teletűzdelve olyan háttér-információkkal, melyre az olvasók nagy részének nem hiszem, hogy szüksége lenne; éppen ezért lelőném előre a poént, így csak annak kell tovább olvasnia a cikket, akit érdekel az egész történet szakmai háttere is: A Bitcoin hálózat által használt ECDSA (256) titkosítás bár alapvetően sérülékeny lehet a Shor módszertanos prímtényezős felbontásra, azonban az ehhez szükséges információt a hálózat már csak akkor rakja bele a blockláncba, amikor elköltésre került egy-egy address bitcoin tartalma. Tehát ha a Bitcoinista BETARTJA azt a szabályt, hogy minden addresst csak egyszer használ, akkor nem kell tartania a kvantumszámítógépek okozta fenyegetéstől. Az “address reuse”-t a legtöbb szélesebb körben elterjedt bitcoin pénztárca eleve elkerüli így ez a fajta fenyegetés csak akkor lehet valós, ha valaki egyéb módon (pl paperwallet) szeletelgeti a meglévő egy addressen felhalmozott vagyonát.

Még június végén mutattam be itt a blogon egy – emlékeim szerint Gartner által kiadott – ábrát, amin a legnagyobb üzleti hatással rendelkező technológiák között a “high” és a “transformational” kategóriák között előkelő helyen szerepel a kvantum-számítástechnika, melyhez kaptunk is egy céldátumot: 2019+

Így 2017 végéhez közeledve adja magát a kérdés: mennyire is sci-fi a kvantumszámítógépek létezése és mennyire is valós a fenyegetés a “szuperpénz” jövőjét tekintve?

Folytatás…

Itt a Byzantium! Az Ethereum új korszakba lépett

Képzavarral élve Bizáncot már bevették az Éter hívők és már csak Konstantinápoly választja el őket a nagyvilágból, ha az is ‘elbukik’, akkor tényleg semmi sem tudja megállítani az Ethereumot…
Ma – hazai idő szerint – valamikor fél 8 körül sikeresen aktiválódott a byzantium hardfork a 4,370,000-es blocknál, ezzel hivatalosan is lezárult egy lassan másfél éve húzódó történet, mely eredetileg valamikor tavaly nyárra lett volna tervezve, de a TheDAO botrány miatt bekövetkezett hardfork (ETH, ETC szétválás) jelentősen visszavetette mind a fejlesztést, mind a fejlesztők kedvét annak kapcsán, hogy siessenek a releassel. A sikeres hard-forkot követően (az https://ethstats.net információ alapján) a hálózat nagy része zökkenőmentesen átállt az új forkra. Alig néhány node ragadt a 4,369,999-es blockon, de azok egy része is már elkezdte behozni a lemaradást.

A ma megjelent upgrade és hard-fork az eredeti “Metropolis” koncepció első felét tartalmazza, amiről korábban már számos esetben írtam itt a blogon. Viszont címszavakban megemlékeznék a fontosabb újdonságokról:

  • Az Ethereum Ice Age előkészítéseként megtörtént a block reward csökkentése 5-ről 3 Etherre.
  • A block reward kompenzációja érdekében máris elindult a blocking time csökkentése, amihez az algoritmus éppen most hangolja a difficulty értékét. A difficulty eddig 3,5%-ot csökkent, amivel az elmúlt 40 block átlagos blocking timeja be is zuhant 16-18 másodperc körülre.
  • Implementálásra került az EIP 197 és 196 melyek segítségével végre lehetőség nyílt a zk-Snarks és hasonló un. zero-knowledge elvű shielded tranzakciók bonyolítására. Ennek lényege, hogy úgy lehet Ethert küldeni a hálózaton keresztül, hogy sem annak összege, sem a küldő és a fogadó address nem kerül felfedésre, mégis teljes mértékben lezajlik a double-spending protection.
  • Főleg a smart contract fejlesztők fognak nagyon örülni végre a REVERT opkódnak és a tx receipts fejlesztésnek, melyek abban segítenek, hogy a fejlesztők értelmes hibaüzeneteket kaphassanak ha egy-egy smart contract hibára fut. Előbbi főleg az “InsufficientGas” típusú üzeneteknél releváns.

Az árfolyam 4%-os felszúrással jutalmazta a sikeres hard-forkot. Jelenleg 349 dollárnál jár, ahol ezt megelőzően legutóbb szeptember elején járt. Persze így fél órával a sikeres aktiválást követően még balgaság lenne bármilyen következtetést is levonni, ezért nem írom le ide, hogy még idén 600, jövőre pedig négy számjegy… Uppsz.

Az okos Bitcoin – a tx scriptek jelentősége

Sokszor kapom meg kérdésként, hogy miért is annyira jó a Bitcoin, miért nem döngölte még a földbe az Ethereum; ami ugye sokkal jobb, sokkal gyorsabb, lehet vele smart contractolni, sőt még valós életbeli javak tokenizálására is tökéletes. Mint evolúciós lépés az idő előre haladtával jogosan elvárható lenne, hogy egy sokkal fejlettebb, gyorsabb és biztonságosabb termék nyugdíjazza az elődjét. Persze ha az evolúció ennyire logikus elvek mentén szelektálna, akkor ma nem élnének kacsacsőrű emlősök és lássuk be, hogy a koalamackó is furán tekinthetne az együgyű életére…

A tegnap(-előtti…) estémet sikerült egy kifejezetten prominens hazai blockchain szakértői körben eltöltenem, ahol legnagyobb meglepetésemre előkerült a fentebbi alapkérdés (nem… nem a koalás meg a platipusos…). A téma kitárgyalása során vetődött fel bennem, hogy talán időszerű lenne erről egy blogpostot is írni.

Jelen cikkel nem kisebb kihívást próbálok teljesíteni, minthogy egyrészt meggyőzzem arról az olvasót, hogy a Bitcoin protokolljában ugyanúgy megtalálható a smart-contracting funkció (még ha nem is oly komplex módon). Hogy miért fontos ez? Nagyon sokszor találkozom azzal, hogy neves közgazdászok egyszerűen csak pénzként definiálják a Bitcoin. Egy pénznek (pillanatnyi) értéke van, míg egy árucikknek (commodity) funkciója, mellyel képes értéket kifejezni. Az alábbi cikk reményeim szerint mindenkit meggyőz arról, hogy a puszta pénzben kifejezhető értéken túlmenően a Bitcoin valóban képes commodity jellegű funkciókat is ellátni.

Főleg azok számára lehet érdekes ez a cikk, akik nem csak birtokolni/kereskedni akarnak, hanem akár üzleti vállalkozásokat, lehetőségeket is akarnak erre építeni. Talán már tudjátok néhányan, hogy előadóként meghívást kaptam egy hazai szakmai konferenciára novemberben, ahol lehetőségem lesz az okos szerződések jelentőségét bemutatni, az alábbi cikk (és ennek későbbi folytatásai) háttéranyagként szolgálnak majd az előadáshoz (is).

Kezdjünk is bele: a Bitcoin protokoll tervezésének korai fázisában már ráébredt Nakamoto, hogy komoly limitációkat fog elszenvedni a technológia, ha a tranzakciók küldése során kizárólagosan csak megadott publikus kulcsokra (addressekre) lehetne küldeni bitcoint. Bár a legtöbb felhasználó számára kétségtelenül elégséges lehet a konkrét címre történő utalás, de valós igény van arra, hogy egy-egy tranzakció fedezetének és jogosultságának vizsgálata túlmutasson egy egyszerű publikus kulcs (address) ellenőrzésen. Ennek megfelelően már a korai állapotban számos tranzakciót kezdeményező utasítás is implementálásra került, ezek közül kettőt emelnék ki: P2PKH s és a P2SH.

Folytatás…

Halloweeni rémtörténet

Ami az éjszaka történet a Bitcoinnal az tényleg már-már a halloweeni gyerekriogatások kategóriájába esik. Úgy néz ki, hogy a Bitcoin végig látogatta az összes altcoint és mindenhol ellőtte a “trick or threat!?” kérdést. A jelek szerint mindenhol csokit kapott.

Persze nehéz szó nélkül elmenni az a tény mellett, hogy irreálisan gyors volt az este folyamán a gyarapodás. A Bitcoin piaci kapitalizációja veszélyesen megközelítette a 100 milliárd dollárt. Ezen a szinten már az amerikai ipar igen neves szereplőit is beelőzte piaci értékben (hol van már a paypal és a netflix…)

Bár tény, hogy az elmúlt napok erősödését jellemzően az altok finanszírozták. Ma viszont már jól látszik, hogy mérhető szinten növekedett az összesített piaci kapitalizáció, ami arra utal, hogy tetemes mennyiségű új fiat áramlott be a piacra.

Óva intenék azonban mindenkit, hogy az “aranyláz” hatására most adja el mindenét vaterán és kiköltözve egy sátorba a természet lágy ölén várja ki a crypto-haven-t. Mindazon túl, hogy alapvetően értetlenül állok az ilyen opportunisták láttán sose feledjük el a nagy piaci befektetők és manipulátorok azon mondását, hogy: “Akkor veszek amikor mindenki elad ás akkor adok el amikor mindenki vesz…”. Ahogy épp az imént írtam az egyik barátomnak: “Ha most NEM veszel, akkor csak a kihagyott lehetőséget bukod el, ha viszont mégis most veszel és jön egy flash-crash, akkor viszont a pénzed”

Tessék ésszel játszani és ne feledjük, hogy ma péntek 13 van… Lehet, hogy ez neked semmit nem mond, de kellően nagy a Bitcoin befektetői bázis entrópiája ahhoz, hogy egy igen nagy részét ez kellően paranoiássá tegye. 🙂

Folytatás…

Bitcoin skálázási vita: az utolsó kapcsolja le a villanyt…

Az előző postokban ([1], [2]) megpróbáltam kifejteni, hogy mi is várható a bányászok részéről a november 18-ai hard-forkot követően. Bár hosszan próbáltam elemezni az egyes scenariokat, azonban egy konkrét szempontot teljességében figyelmen kívül hagytam eddig, ez pedig a vitát végérvényesen eldöntő kérdés: nevezetesen, hogy mit is fognak csinálni a Bitcoin felhasználók, pontosabban a Bitcoin SPV walletek. Akinek nem mond semmit az SPV: Ez a Simple Payment Verification rövidítése, mely annyit takar, hogy egy nagyon lebutított wallet, ami a privát kulcsok ismeretében képes a Bitcoin hálózattal anélkül kommunikálni, hogy ehhez bármilyen közvetítő alkalmazást vagy szolgáltatást használna. Népszerűbb walletek (Breadwallet, Jaxx, Multibit, BreezeWallet, stb.) mindegyike ezt a technológiát használja. Persze ha már felsorolás, akkor nem illik kihagyni a HiddenWalletet sem, amit hazánk fia @nopara73 keze munkája.

Az SPV walleteket nem szabad összekeverni az “API walletekkel”. Utóbbiakra egy példa az Electrum. Ezek a walletek nem direktben a Bitcoin hálózathoz kapcsolódnak, hanem egy saját alkalmazásszerverhez, ami közvetít a bitcoin hálózat felé, ennek megfelelően nem a wallet dönti el, hogy mit tekint Bitcoin hálózatnak, hanem az alkalmazásszerver, mely utóbbiban ez tetszőlegesen befolyásolható.

Az SPV walletek a Bitcoin hálózat forgalmának igen nagy részét adják. Aki napi szinten használja költéseihez is a Bitcoint az biztosan használ valamilyen SPV walletet. Bár tudom ez a napi költés dolog sok olvasó számára még gondolat szinten is hihetetlen, de tény hogy a világ más részein ez nem csak, hogy teljesen természetes, de bizonyos helyeken konkrétan nem is lehet mással fizetni, mint cryptopénzekkel. Az előző hétvégén egy prágai konferencián volt szerencsém ezt kipróbálni…

Az SPV walletek egyébként nem újszerű találmányok, maga a protokoll már a Satoshi által kiadott Bitcoin whitepaperben is szerepelt 2008-ban. Szóval aki hithű Satoshi vízionistának tartja magát, annak kutya kötelessége SPV walleteket (is) használni! Az SPV pénztárcák működése egyébként pofonegyszerű:

  • Felcsattannak a legközelebbi Bitcoin node szerverre, megkeresik a leghosszabb láncot, majd syncelik onnan a lánc fejléceket. Ja és természetesen teljesen hidegen hagyja őket a a blockméret és bármilyen egyéb olyan limitáció, ami a konszenzus szabályokból származik. Az SPV walletek egyetlen lényegi funkciója egy nagyon gyors blockchain-hálózat elérés és a double-spending védelem biztosítása.

Mi a franc is az a node? A node egy önálló Bitcoin szerver, amely tárolja a teljes blockláncot és képes azt folyamatosan karban is tartani. Emellett képes tranzakciókat továbbítani a hálózat felé. A “minek ez?” kérdést, most nem szeretném kifejteni részleteiben, ezért csak maradjunk annyiban, hogy egy decentralizált peer-to-peer hálózatban a nodeok azok a szereplők akik az egész hálózatot fenntartják. Ha egy tranzakció eljut egy nodeig, akkor az nagyon-nagy valószínűséggel blockba is lesz foglalva. Vagyis egészen novemberig ez így lesz… Novemberben valami olyasmi fog (várhatóan) történni, amit követően a legkevésbé sem lehetünk abban biztosan, hogy ha egy tranzakciót (pl. SPV walleten keresztül) eljuttatunk egy nodehoz, akkor azzal mi fog történni… A post hátralévő része ezen kialakuló anomáliát próbálja megértetni az olvasóval.

A cikk ezen pontjáig megpróbáltam tudományosan megközelíteni a kérdést, innentől viszont átkapcsolok a full-kretén-blogger módba és jön a fantasztikus rész. A cikk folytatását mindenkinek csak saját felelősségre javaslom… Azt garantálom, hogy a bejegyzés végére le fog verni a víz… Különösen annak fényében lesz talán nehezen emészthető, ha abból indulok ki, hogy a BTC már megint ATH-ban van és várhatóan egy darabig már nem is nagyon akarja elhagyni az 5000 USD-s árfolyam tartományt.

Folytatás…

Bitcoin: Fut, robog a kicsi kocsi?

A Wall Street feladta hogy farkast kiabáljon, a nagy szereplők sorra jelentik be, hogy miként vélekednek a szuperpénzről. A hétvége enervált forgalma mellett összehozott folyamatos árfolyamemelkedés mögött igen valószínű, hogy olyan bennfentes információk állhatnak, mikről mi majd csak a hét elején fogunk hallani és nem hiszem, hogy nagyon mellélőnék azzal a feltételezéssel, hogy ezen hírek egyenesen a Wall Street közeléből fognak érkezni… Mielőtt azonban kitérnék a mai okfejtésemre hadd kezdjem egy közhasznú gondolattal: A crypto világban EGYETLEN értékkel rendelkezel, ez pedig a privát kulcsod. Amely assethez/termékhez nincs privát kulcsod, az valójában nem a tiéd, hanem másé (ami lehet pl. egy exchange), amivel szemben bizalmat táplálsz, hogy odaadja neked, ha szépen kéred.

Mondanám, hogy a privát kulcs másnak megadása olyan, mintha a lakáskulcsodat osztogatnád, de valójában a helyzet még rosszabb. Jobb esetben a lakáskulcsodra legalább nincs ráírva a pontos címed, azonban a privát kulcsod az EGYETLEN értéked, melyből egyből deriválható a publikus kulcsod és abból a pontos egyenleged. SOHA semmilyen okból kifolyólag nem adod meg senkinek és semminek a privát kulcsodat, még akkor sem, ha arra valaki vagy valami olyan kér, akiben nagyon megbízol. Ha például én beírom ide a blogra, hogy lécci küld el a privát kulcsaidat az info[kukac]variance[pont]hu-ra, akkor mit csinálsz? Nem, nem küldöd el. Sőt ha valaki azt mondta, hogy egy előre preparált üzenetet írj alá a privát kulcsoddal, mely üzenetbe rakd be a privát kulcsodat, akkor ilyesmit sem teszel meg! Még akkor sem, ha ezért cserébe a világ – majdnem – minden kincsét ígéri, vagy éppen egy kamu bitcoin goldnak látszó airdropot ígér cserébe…

Ezzel le is zárom a közszolgálati perceket és térjünk át az aktuális témára. Biztos sokatoknak feltűnt, hogy a hétvégi lagymatag forgalom ellenére is igen  pozitív a (crypto) piaci kilátás. Hosszan lehetne elemezni, hogy mi minden lehet ennek az oka, ám ezt most nem teszem, helyette inkább leírok néhány konkrét történést, ami akár lehet is ezen jó hangulatnak a forrása:

Folytatás…

#HCPP17

Lassan véget ér ez a hét is. A blog inaktivitása mögött leginkább az állt, hogy egy iszonyatosan (crypto) aktív hét áll mögöttem. A nagy része nem feltétlenül kell, hogy kikerüljön a blogra; de a lényeg, hogy szunnyadozó hitem maximálisan helyreállt abban, hogy van értelme mindannak amiért nap mint nap küzdünk. Létezik egy “Plan ฿” és léteznek emberek akik ezért nagyon komolyan küzdenek. S ami talán ennél is sokkal fontosabb: a Bitcoin értéke messze nem azonos annak árfolyamával, a Bitcoin egy ideológia és egyre több ember látja ezt át. Volt szerencsém a hétvégémet Prágában tölteni, ahol – minő meglepetés -, pont ezen a hétvégén tartották a Paralelní Polisban a Liberate! Hackers Congress-t. Mely a cryptoanarchisták egyik legnagyobb éves rendezvénye és olyan nevek tartottak előadást mint: Giacomo Zucco (a Bitcoint érő belpolitika támadásokról), Adam Back@Blockstream (a Bitcoin skálázásáról), Justin Smith (arról, hogy miként tudja megreformálni a Monero a svájci privátbank-rendszert)… és még sorolhatnám. Egy dologról nem volt itt szó: az árfolyamról… az a kutyát sem érdekelte. Nem akarok naivnak tűnni és tiszta sor, hogy a blog olvasóinak a nagy része az árfolyammal kel és fekszik, csak szerettem volna érzékeltetni, hogy itt valami sokkal nagyobb story kezd kibontakozni, mint amit az árfolyam képes reprezentálni és jó érzés, hogy ebben most egy ici-picit beleláthattam. A rendezvény talán legfontosabb üzenete Zucco előadásában:

Én leginkább ezt hoztam innen el, de lekerekítve mondókámat az alábbi képpel tudnám legjobban jelezni, hogy mit gondolok a jövőről:

A tovább után pedig bepakolok még néhány képet csak a hangulat érzékeltetése végett 🙂

Folytatás…

Hogyan lesz üzlet a blockchainből?

Az elmúlt bő egy hónapban többen is megkerestetek különböző üzleti tervekkel, gondolatokkal. Ezek nyilvánvalóan leginkább a cryptopénzekről és a bányászatról szóltak, de számos egyéb blockchain alapú üzleti téma is előkerült. Mivel blockchain-evangelistaként kötelességemnek érzem a hazai ébredező üzleti ötletek ilyen jellegű inkubálását, ezért előszeretettel szántam időt minden ilyen jellegű megkeresésre. Hogy miért éri meg nekem időt szánni egy-egy ilyen történet meghallgatására és a közös agyalásra? Leginkább azért mert iszonyatosan jó történetekkel találtok meg, amikre sokszor nekem is megvan a WOW! élményem, másrészt pedig jó látni azt, hogy milyen könnyen adaptálják sokan magát a technológiát az üzleti igényekre.

Maga a blockchain technológia adott, egyre többen értik (vagyis érteni vélik) azt is, hogy mire jó a smart contract és hogy miért is érdemes ebbe az irányba nyitni. Biztos vagyok abban, hogy akár már a 2018-as év legnagyobb két tech buzzword-je a blockchain és a smart contract lesz. A technológián túl azonban sokkal fontosabb maga az üzleti igény, amire létre akarod ezt hozni. Csak az elmúlt egy hónapban 3-4 olyan beszélgetésem volt, ahol az üzleti igény és annak megvalósítási terve köszönőviszonyban sem volt. A smart contractok célja igen egyszerű: egyértelmű bejövő információk alapján kiértékelni különböző feltételeket, majd ez alapján kezdeményezni különböző kimeneteleket, mindezt automatikusan és emberi beavatkozás nélkül. A probléma általában pont ezen utolsó két feltétellel van: automatikus és emberi beavatkozástól mentes döntési logika. Ahogy nagyon nehéz elvonatkoztatni a decentralizált cryptopénzek esetén a centralizált döntéshozataltól, hiszen a társadalmi és gazdasági berendezkedésünk miatt, szinte ismeretlen számunkra a konszenzus alapú döntéshozatal, úgy nehéz elképzelni egy olyan jogi megállapodást, ami valóban automatikusan kiértékelhető és végrehajtható.

A jelenleg működő jogi keretek megreformálásához (okosításához) legalább egy olyan méretű szemléletváltás szükséges, mint amilyen a nemzeti devizák és a cryptodevizák esetén áll fenn.

A nagy üzleti szereplők közül elsők között értette meg és adaptálta ezt a gondolatot az AXA, amikor a napokban kihozta a fizzy nevű szolgáltatását. Adott egy Ethereum alapú smart contract biztosítás, amit megvehetsz meglévő repülőjegyedhez (jelenleg csak New York-Párizs vonalon). A smart contract automatikusan kiértékelődik és amennyiben a járat több mint két órát késik, akkor automatikusan kezdeményeződik feléd egy kifizetés. A rendszer hátteréről kevés technikai információt kaptam (bár tényleg próbáltam szerezni…), ezért a továbbiakban úgy próbálom meg értékelni a rendszert, hogy a hiányzó információkat kipótlom saját elképzeléseimmel. Ennek okán a továbbiakban egy FELTÉTELEZETT működésről beszélek, nem pedig a konkrét AXA fizzy rendszerről.

Folytatás…

Bitcoin: Őszi hard-fork szüret (Gold, BTG, SW2X, No2X, stb.)

Beléptünk az utolsó másfél hónapba, immáron kevesebb mint 50 nap van hátra a Bitcoin trónok harcának végső jelenetéig. Ez az évad biztosan nem fog cliffhangerrel befejeződni… Miről is van itt szó pontosan?

A történet nagyon régre nyúlik vissza (már persze cryptocurrency időszámítást figyelembe véve…), valamikor 2015-ben indult, amikor a Bitcoin prominensei közül néhány úgy döntött, hogy kukába dobva a ‘Satoshi visiont’ a blockméret növelése helyett egyéb módon kívánják biztosítani a Bitcoin hálózat skálázhatóságát. Ez az egyéb mód mára a Lightning Network formájában manifesztálódott. A vita két éves huzavonába torkollt, ami során számos egyezkedés, árulás, zárt ajtók mögötti diskurzus után megszületett előbb a SegWit(2X) üzleti konszenzus, majd ezt követően a felhasználók által kezdeményezett (UASF) hatalomátvételi kísérlet ellenlépéseként elkészült a bitmain készenléti terve, mely augusztusra “Bitcoin Cash” néven megszületett és azóta kvázi önálló életét éli. (Agresszívan osztozva a Bitcoin hálózat hashing powerén). Ám, az egész történet végkifejletét leginkább formáló megegyezés tartalmazott egy nagyon fontos passzust, ami azt mondta ki, hogy novemberben a Bitcoin hálózaton is eszközölni kell egy hard-forkot, ami a meglévő 1Mb-os blockláncot 2Mb-ra növeli. Ezzel növelve a hálózat kapacitását a maximális másodpercenkénti 3-6 tx/sec-ről kb. 10 tranzakció/másodpercre.

Kezdeném is egy kis fogalomhatározóval, ami főleg azoknak szól, akik nagyon most ismerkednek csak a Bitcoin történetével és esetleg értetlenül állnak azelőtt ami most fog következni:

Szószedet, szakmai kifejezések, releváns hivatkozások kezdőknek - Mi, micsoda? {click}
  • Bitcoin: 2008-ban megtervezett és 2009 januárja óta létező digitális fizetőeszköz, mai mára az internet pénzévé nőtte ki magát. Technológiája a blockchain, ami mára iparági szabvánnyá nőtte ki magát és alapjául szolgál szinte az összes MA létező cryptovalutának.
  • Konszeztus szabályok: Azok irányelvek, amik egy cryptovaluta technikai működését befolyásolják, ide tartoznak például a blokk rewardok, a blockkiadási idők, algoritmus, blockméret, stb. A konszeztus néhány szabályát lehet visszamenőlegesen, kompatibilis módon módosítani (soft-fork) és vannak olyan szabályok is, amiket csak hard-forkkal lehet módosítani. A Bitcoin esetében a: block reward, block halving period, diff adjustment, blocking time, block size (1Mb) értékek csak hard-forkkal módosíthatók.
  • Legacy Bitcoin: A Bitcoin eredeti blokklánca, az a blokklánc ami teljesíti a következő feltételt: A eredeti genezis blokktól (nulladik blokk) hitelesen felépített és ellenőrizhető és a LEGTÖBB hashing power áll mögötte ezzel garantálva annak biztonságát.
  • hashing-power: A “bányászok” munkájának mértékegysége. Minél több számítási kapacitás áll a kanonikus blokklánc mögött annál nehezebb azt manipulálni, hiszen a blokklánc manipulálásához minimum a teljes hashing power 34%-ával kell rendelkezned. Ez egy Bitcoin méretű hálózatnál ma már LEHETETLEN kihívás bármilyen cégnek vagy akár országnak is.
  • Chain-split: Mivel a blocklánc blokkok egymást követő sokaságát jelenti így gyakorlatilag semmi akadálya nincs annak, hogy bárki bármikor leágaztassa a kanonikus blokkláncot és ezzel egy úgynevezett “chain-split” láncot hozzon létre. Az elmúlt 8 évben számos alkalommal történt már hardfork, nagyon sok ma létező crypto-currency a bitcoin blokkláncról lett direktben leszármaztatva. A chain-split során két teljesen független blokklánc jön létre melyekre igaz, hogy mindkét láncon pontosan annyi coinnal/pénzzel rendelkezel, mint amennyivel a chain-split előtt a legacy láncon rendelkeztél.
  • Hard-fork: A blokklánc protokolljának változása, mely során olyan alapvető konszenzusszabályok változnak, ami miatt a blokkláncot futtató régi nodeok már nem tudják kezelni az új blokkláncot. Ha a hard-fork során az eredeti lánc minden nodeja frissítésre kerül és elhal az eredeti blokklánc akkor természetes fejlődésről/hard-forkról beszélünk. Ha viszont a hard-fork hatására a régi blokklánc is megmarad és valamekkora mértékben marad rajta működtető hashing power, tehát tovább gyarapodik, akkor beszélünk chain-splitről. Ilyen eset volt az Ethereum és az Ethereum Classic chain-split és a Bitcoin, Bitcoin Cash chain-split is.
  • Bitcoin Cash/UAHF: A 2014-2015 óta zajló skálázási vita egyik eredménye, mely során a fejlesztők, üzleti szereplők egy része amellett döntött, hogy leforkolja a bitcoin láncot és létrehozza a Bitcoin Cash (BCH) önálló láncot, mely immáron 8Mb-os blokkokkal működik, amit akár 32Mb-ig lehet kényelmesen növelni. Ezzel a hálózat lényegesen nagyobb áteresztő képességgel rendelkezik mint a Bitcoin, cserébe persze senki nem használja. Bár a BCH mögött álló üzleti körök szerint ez csak temporáris állapot és szerintük szépen lassan az összes Bitcoin felhasználó át fog pártolni a Bitcoin Cash hálózatra.
  • UASF: A blockchain alapú hálózatok biztonságát a bányászok adják azáltal, hogy tetemes mennyiségű pénzt költenek a bányászat finanszírozására. Ennek megfelelően a bányászok hivatottak a blokklánc protokolláris változásai kapcsán szavazni is, hiszen a kezükben van a hash power és ezáltal a hálózat biztonságát adó erő is. A bányászoknak azokban elemi érdeke kellene, hogy legyen a felhasználók érdekeinek képviselete, hiszen végső soron ők adják a blokklánc (pl. bitcoin) valódi értékét. A Bitcoin blokkláncon az árfolyam robbanása miatt a felhasználók egy része úgy véli, hogy a bányászok már nem szolgálják a felhasználók érdekeit ezért idén év elején egy pszeudonim vezetővel (Shaolinfry) az élen  egyfajta népfelkelés kezdődött, amivel megpróbálták kivenni a bányászok kezéből az irányítást a User Activated Soft Fork kereteiben (BIP-148). Szerencsére időben született meg a NYA (New York Agreement) amely okafogyottá tette az ultimátumot idén augusztusban.
  • SegWit: Segregated Witness protokoll, ami soft-fork keretei között oldotta meg a bitcoin hálózat skálázást azáltal, hogy olyan szinten módosított a blokkokban tárolt aláírásokat, hogy azok mérete lényegesen csökkenjen. Ennek köszönhetően bár továbbra is megmaradt az 1Mb-os blokk limit, de valójában (függően a támogatottságtól), akár 1,7Mb-nyi tranzakció is belefér egy blokkba.
  • SegWit2X/NYA: Zárt ajtók mögött, a Core fejlesztők teljes kihagyásával megszületett döntés ami egyrészt engedélyezte a SegWit soft-fork konszenzus módosítást a bányászok részéről, másrészt pedig előírt novemberre egy kötelező hard-forkot ahol a blokkméret 2Mb-ra növekszik.
  • No2X: A Core fejlesztőcsapat (élén a Blockstream céggel) kezdeményezése, ami a SegWit sikeres aktiválását követően arra buzdítja a felhasználókat hogy bojkottálják  a novemberi SegWit2X hard-forkot és annak esetleges megvalósulása esetén továbbra is tartsák életben a Legacy Bitcoin blokkláncot.

Ez a cikk most kicsit szájbarágósabb lesz azon olvasók miatt, akik mostanában csöppentek bele a cryptopénzek világába. Nem akarok nagyon visszanyúlni a múltba, aki veszi a fáradtságot az majd fél évre visszamenőleg testközelből tudja végigkövetni a legtöbb (szerintem) fontos történést itt a blogon. Amennyire csak lehet megpróbálom kerekké és mindenki számára érthetővé tenni ez a cikket. A SegWit egy blockláncon belüli, de kiszervezett skálázási megoldás, ami képes lehet számottevően csökkenteni a blocklánc terhelését és ezáltal gyorsítani a tranzakciók elfogadását és csökkenteni az amúgy igen borsos tranzakciós költségeket. Az alábbi ábra jól mutatja, hogy bár a hálózat nem pörög üveghangon, de az elmúlt 30 napban azért bőven voltak olyan időszakok, amikor ez az extra kapacitás jól jött volna:

A Bitcoin hálózatot akkor lehetne teljesen egészségesnek tekinteni, ha az ábráról a magas (5k feletti) tüskék teljesen eltűnnének. Ez azonban nem így van, tehát volna itt helye fejlődésnek/fejlesztésnek. Azon persze lehetne filozofálni, hogy vajon mennyivel lenne kisimultabb az ábra, ha a bányászok nem ugrálnának oda-vissza a BTC/BCH láncok között, ezzel okozva vagy az egyiknél, vagy a másiknál bedugulásokat. Másrészről persze nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a BCH létezése önmagában is valamennyire tehermentesíti a Bitcoin hálózatot, hiszen tény, hogy a forgalom egy kisebb része átterelődött a BCH blockláncra.

Folytatás…