Category: cryptocurrency

5 Comments

Hivatalosan is béta állapotba került az LN mainnetje

  By , , ,

A március 15 dátum hivatalosan is beírta magát ezennel a Bitcoin történelemkönyvébe is. Tegnapi napon Elisabeth Stark bejelentette a Lightning Network hivatalos mainnet bétáját. Ezzel lezárult a majd 3 hónapos időszak, amiben közel ezer vállalkozó szellem döntött úgy, hogy a fejlesztőcsapatok támogatása nélkül vág bele a vakmerő éles kísérletezésbe. Bár az Ligtning Labs LND implementáció csak egy a három nevesebb implementáció közül, de szakmai körökben kétségtelenül a legerősebb implementációról beszélünk, ami mögött a legnagyobb felhasználói bázis áll. A Lady Stark és @roasbeef (Olaoluwa Osuntokun) által vezetett fejlesztőcsapat az elmúlt 3 hónapban mindent megtett, hogy lebeszélje az embereket az éles próbálkozásokról, minek fényében igen komoly előrelépésként értelmezhető, hogy megjelent az “lnd 0.4-beta” verzió, amivel ezt követően már hivatalosan is támogatottá válik a mainnet.

Mivel itthon is sokan vágtak korábban bele az Lightning éles tesztelésébe, ezért külön kiemelném a közlemény egy igen fontos részét: “Az új verzió számos kritikus változtatást tartalmaz. Más szavakkal, a mainnetre telepített korábbi lnd implementációk nem kompatibilisek az új bétával. Ennek eredményeként a felhasználóknak egy teljesen új lnd telepítést kell végezniük, amihez el kell távolítani a meglévő channel.db-t. Javasolt továbbá az összes csatorna lezárása (kooperatívként, ha a másik fél online, egyébként pedig force módban) még az upgrade előtt!”

Hogy mit hoz a jövő? A kiadott kommunikáció ebbe is bepillantást enged. Én most csak egy rövidebb összefoglalást adnék erről:

  • Watchtowers: A Lightning Network egyik gyengesége, hogy a nodeoknak folyamatosan elérhetőnek kell lennie, ezért igen nehéz elképzelni egy mobile only implementációt. Vagyis persze nem nehéz elképzelni, de a protokoll adottságai miatt nem feltétlenül biztonságos ilyen eszközön tárolni payment csatornákat. Ezen a problémán fog segíteni a watchtower szolgáltatás, ami lényegében egy kiegészítő szolgáltatása lesz az LND-nek, mely célja, hogy a hálózati kitüntetett eleme átveszik a blokklánc nyomonkövetését a nem fulltime online eszközöktől és gondoskodnak a lekötött csatornák védelméről.
  • Atomic Multipath Payments (AMP): Az LND by-design kis méretű/értékű csatornákra van tervezve, melyeken nem feltétlenül lehet egyszerre nagy (akár több bitcoinos) utalásokat végezni. Ezen a problémán segít az AMP, aminek a segítségével egy utalás darabokra szabdalódik és a meglévő csatornákon keresztül csak akkor kerül elküldésre, ha minden külön darab talál magának egy likvid útvonalat.
  • Desktop és mobil alkalmazások: Ehhez nincs mit hozzátenni. Kell a felhasználói élmény az adaptációhoz.
  • Routing nodeok támogatása: Ennek segítségével a LN Hub üzemeltetők képesek lesznek a különböző csatornáik egyenlegei alapján egyedik routing szabályokat létrehozni és a különböző LN nodejaik között irányítani a forgalmat. Ezzel maximalizálva a bevételeiket és stabilizálva az egész hálózat működését
  • Továbbfejlesztett Autopilot (peer kereső) és mission control (útvonatkereső) algoritmusok: A jelenlegi algoritmusok igen csak egyszerűek lényegében megpróbálnak mindenkihez kapcsolódni aki magát LN nodeként hirdeti, ezzel hatalmas hálózati overheadet okozva a nodenak. Ezen fognak javítani a következő generációs fejlesztések, amik már sokkal fejlettebb módon közelítik meg ezen kihívásokat.
  • Cross-chain atomic swap: Erről korábban már többször is írtam itt a blogon. Lényege, hogy különböző hálózatokon (bitcoin, litecoin, decred, monero, stb.) implementált különböző LN nodeok között úgy lehessen akár onchain, akár offchain módon váltani pénzt, hogy ehhez ne kelljen egy köztes szereplőt (exchange) beiktatni. Az atomic swap fő célja, hogy kivesz a váltási szolgáltatást a centralizált exchangek kezéből azáltal kvázi liberalizálja ezt a piacot is. A liberalizáláson túlmentően persze a fő cél a megfelelő trustless biztonság, anonimitás és privacy megteremtése a blokkláncok között.

Hogy honnan lesz pénz a fejlesztésekre? A Lightning Lab egy független fejlesztő csapat, aminek egyetlen célja az LND fejlesztése. A mainnet bejelentéssel párhuzamosan beharangozták, hogy a labor egy 2,5 millió dolláros támogatást kapott, mely összeg mögött igen komoly nevek sorakoznak: Charlie Lee (Litecoin), Ben Davenport (BitGo CTO), Jack Dorsey (Twitter és Square CEO), David Sacks (PayPal COO), Bill Lee (Tesla és Space X angel befektetője), Vlad Tenev (Robinhood app társalapítója) és rajtuk kívül még sokan mások. Igen impozáns lista akik feltehetően nem csak önzetlen filantropizmusukat élték ki az invesztícióban.

A bejelentést követően sorra adják hírül a szolgáltatásokat is, amik már elérhetővé váltak a mainneten. Elsők között a yalls.org jelentette ki, hogy hivatalosan is kilépett a mainnetre.  Majd nem sokkal ezt követően a bitrefill is bejelentette, hogy immáron “BTCL” néven elérhető a LN payment szolgáltatás a népszerű kupon és telefonfeltöltős szolgáltatásán keresztül.

24 Comments

Napi kisszínes…

  By , , , ,

A Szlovén fővárostól kissé északra húzódik Kranj városa, ahol éppen a napokban adták át az eddigi első Bitcoin emlékművelet… pontosan ahogy arrafelé a hivatalos kommunikációban szerepel az első “Blockchain” emlékművet. A mű egyébként közösségi kezdeményezés alapján született, melynek költségeit a Bitstamp és a 3fs állta. Az emlékmű érdekessége, hogy egy körforgalomban lett felállítva, amely – az értelmezés szerint – a végtelenség és határtalanság jelképe, amit maga a Blockchain technológia is jelképzet.  Íme egy montázs az elkészült és átadott monumentumról. Az alábbi linken pedig megnézhetők a képek nagyobban is: -link-

A nap másik nagy storyja, hogy közel 3 hónapos tiltás után ma végre megszületett a januárban már egyébként belebegtetett ICO szabályozás Dél-Koreában. Ennek köszönhetően újra engedélyezésre került a lakosság számára is az ICO alapú közösségi finanszírozási projektekben történő részvétel. (-link-)

Ennél is izgalmasabb, hogy előző hét második felében Kína is újra lépett. Ezúttal a “húzd meg ereszd el” játék utóbbi részével. Kínában közel fél éve már, hogy életbe lépett az ICO tilalom, ami akkor igen rosszul érintett több kínai direkt ICO-kra szabott cryptopénzt is. Többek között ezen szabályozás okán került laposkúszó pályára anno a NEO is. A frissen megjelent közlemény nem kevesebbet állít, hogy a PBOC (People Bank of China) saját digitális pénzt kíván kibocsátani DCEP név alatt. Mivel a PBOC kvázi a kínai jegybankként funkcionál, ezért ezen kibocsátás egyfajta CBDC-ként is értelmezhető (Central Bank issues Digital Currency). Ezzel együtt a PBOC is kiadta az új ICO regulációt, ebből kiderül, hogy realizálták az ICOk jótékony hatásait és a ICO által facilitálható technológiai fejlesztéseket, amiktől a továbbiakban nem kívánnak elzárkózni. Nem terveznek további szankciókat ezen a téren és folyamatot dolgoztak ki, amin keresztül lehetőség lesz tesztelni és validálni egy-egy ICO hasznosságát és támogathatóságát. A hírek hatására egyébként komoly spekuláció indult el a NEO és a Vechain coinok kapcsán. Mindkettő nagy nyertese lehet a megengedő szabályozásnak.

A végére egy kis bányász-story is: Aki esetleg még kapar GPUval Zcash-t vagy ZEN-t és továbbra is a EWBF minert használ, annak javaslom, hogy álljon át bminerre. 1070-es kártyáknál pl eléggé durva 10% körüli plusz teljesítményt hoz és lényegesen jobban kezeli a network és GPU faultokat is.

20 Comments

Bitcoin alapú debit (bank) kártyák

  By , , ,

A januári nagy VISA/WaveCrest takarítást követően komoly űr keletkezett a kriptofedezetű debit kártyák kapcsán. Az összes nagy kártyakibocsátó elvérzett a bizonytalan hátterű wavecrest tanúsítványának visszavonása okán. Mivel azóta rendszeresen kapom meg a kérdést, hogy vajon mikorra várhatók újabb ilyen kártyák, ezért végeztem egy kisebb kutatást, amiből az jött ki, hogy jelenleg kb fél tucat már működőképes kártya van és további kb egy tucat kibocsátó dolgozik aktívan a szükséges előfeltételek megteremtésén. A “coming soon” státuszban jelenleg szinte az összes korábban elvérzett kártyaüzemeltető is ott van: Xapo, BitWala, Uquid, Cryptopay, stb.

Jelenleg a következő kártyák működnek:

Ami viszont fontos: Ezek kártyák nagy része sima banki/pénzügyi szolgáltató által kiadott debit kártya, amihez a szolgáltató biztosít kriptopénz alapú feltöltési lehetőséget. Tehát szemben a wavecrest miatt elvérzett kártyákkal: itt nincs a kártya mögött Bitcoin és egyéb kriptopénz wallet, mindösszesen csak fel lehet tölteni (váltani) a kártyát kriptopénzből. A tényleges váltás nem a vásárlásnál történik meg, hanem a feltöltésnél. Erre érdemes figyelni. Ez alól elvileg egyedül a BitPay kártyája kivétel, ami viszont US-only kártya, tehát itt az EU-ban nem juthatunk hozzá.

Folytatás…

2 Comments

NFH#2: A HODLER spekuláns?

  By , , ,

Folytatom a megkezdett cikksorozatot. Az előző fejezetben közösen kitárgyaltuk a Bitcoin és a buborék témakörét. Most következzék a második fejezet: Vajon a HOLDER egy spekuláns?

Megmondom őszintén erre a kijelentésre csaptam leginkább a homlokomra. Ha a HODLER a spekuláns, akkor a daytrader az mi? Spekulánsabb Spekuláns? Persze érlelgetve némileg a fogalmakat kétségtelenül el lehet fogadni a HODLER spekuláns mivoltát, már persze ha eltekintünk a spekuláns fogalom valódi tartalmától. Nyilván érdemes tisztázni a HODLER és a spekuláns fogalmakat, ha ezekben konszenzus tud születni, akkor már sokkal könnyebb lesz eldönteni a két fogalom relációját.

Ki is a HODLER és mit is csinál?

A vizsgált “népcsoport” nevének eredete a HOLD, azaz megtartani szóra vezethető vissza. A betűcsere oka kettős, eredendően egy poénos bitcointalk cikkre vezethető vissza, de az idők során kapott egy másodlagos kifejtést is: “Hold On for Dear Life”. Ezen fogalom okán alakult ki a hodler kifejezés, ami azon emberekre utal, aki úgy száll be a Bitcoinba/kriptopiacba (avagy lényegében bármilyen más nem konvencionális assetbe), hogy nincs exitplanje. Csak annyit rak be, amennyit már nem akar viszontlátni később fiatban. A hodler nem vak, nem hülye és igen nagy tévedés, hogy a HODLER nem költ a vagyonából. Miért ne költenénk? Aki veszi magának a bátorságot, hogy picit beleássa magát a kripto-szubkultúra mélyebb bugyraiba az igen hamar találkozik azzal a ténnyel, hogy itt bizony már léteznek olyan tartalmak, amikor KIZÁRÓLAG bitcoinból lehet megvásárolni. Nyilván trendi dolog bitcoinból kifizetni egy cappuchinot Prágában a Bitcoin Coffeeben… tényleg az, magam is kipróbáltam, de egyre több olyan tartalom, projekt, ideológiai kezdeményezés létezik már, amit kizárólagosan kriptopénzből lehet elérni/támogatni.

Szóval ki a HODLER? A HODLER kripto-optimista (nem pedig kripto-anarchista!), aki a megtakarításainak egy részét kriptopénzekbe rakja, nyilván megpróbálja ezt ésszel tenni. A nagy értékű kriptopénzek mellett ha lehetősége engedi, akkor nyomot követ olyan új kezdeményezéseket is, amik lehetőség szerint SZÁMÁRA is hasznos termelnek, ezeket pl ICO fundrisingen keresztül támogatja. Nem kifejezetten érdekli az árfolyam, mert pontosan tudja, hogy jó helyen van a pénze és nem ül fel egy-egy alapvető FUD-nak. Másrészről viszont a HODLER tisztában van azzal is, hogy a kriptovagyonért csak saját maga felel, ezért folyamatosan elvégzi a házi feladatot (DYOR) és meghozza a szükséges döntéseket a vagyonának gyarapítása és/vagy értékállósága érdekében.

A számomra jó kripto-optimista a vagyonát Bitcoinban avagy esetleg egyéb kriptopénzben méri, nem pedig USD-ben, vagy bármilyen más fiat alapú pénzben. A HODLER hosszútávú célja a kriptovagyonának gyarapítása. Ezt jellemzően alacsony kockázatú ügyletekkel, folyamatos extra forrásbevonással és hosszabb távon realizálódó invesztíciókkal (pl. ígéretes ICO befektetések) éri el.

Na és ki a spekuláns?

Folytatás…

4 Comments

Életjel-“szerűség”…

  By , , ,

Bár az elmúlt egy hónapom blogaktivitása fényében nehezen hinnél el bárki is, hogy igazából nem tűntem el, de ezúton adnék életjelet és jelezném, hogy a show (blog) természetesen tovább zakatol. A talán meglepő posztolási passzivitás mögött nagyon komoly háttérmunkálatok álltak, melyekről nyilván sok olvasó ilyen/olyan formában már hallott is. Persze még nem időszerű mindenről felreppenteni a fátylat és nem is feltétlenül szeretnék a blogból “önreklámozási” eszközt csinálni, de annyit elmondhatok, hogy az éppen csak véget ért február hónap talán eddigi “kripto”-pályafutásom legaktívabb hónapja volt. Na de itt nem én vagyok ám a téma, nézzük mi mindenről nem írtam az utóbbi időszakban:

A Bitcoin kapcsán korábban igencsak pozitívan nyilatkozó Bill Gates a héten egy reddites AMA-ban igen komoly kritikát fogalmazott meg a kriptopénzek kapcsán, amit egyszerűen gyilkos eszközként definiált, ami csak arra jó, hogy annak segítségével fentanilt lehessen vásárolni anonim módon.

A hét egyik – talán – legnagyobb története a híres-neves 10 milliárd dolláros per volt Craig S. Wright ellen. Emberünk ugye az a kedves fiatalember, aki saját magát Satoshi Nakamotonak állítja be, csak a bizonyítékokat nem nagyon szeretné bemutatni a nagyközönségnek erről. Tavaly nyáron került újra a porondra, amikor is a fake-satoshi coming-out miatti két éves kényszerszünet után újra előugrott a sötétből és egyből a Bitcoin Cash kezdeményezés élére is állt, azóta is az anti-Bitcoin propaganda egyik élharcosát tisztelhetjük benne. Szóval emberünk ellen 10 milliárd dolláros kártérítési per indult annak okán, hogy állítólagosan kifosztotta a David Kleiman hagyatékát képező közel 1 millió Bitcoint érő walleteket. Megmondom őszintén a hír kipattanásakor – a hét elején – nagyon bennem volt, hogy alaposabban kivesézem az ügyet egy kifejtős cikkben, de volt egy olyan érzésem, hogy talán érdemes még altatni az ügyet, mert gyanúsan nem ismerünk még minden szükséges információt. A peranyag egyébként bámulatos részletességgel mutatja be az egész aláírás-hamisítás, visszadátumozás és egyéb bűncselekményeket is felsorakoztató ügyet, azonban a beadvány CSW bűncselekményeit egybemossa azzal, hogy CSW és Kleiman már a Bitcoin megjelenése előtt tudott a kezdeményezésről és hatalmas céget hoztak létre arra, hogy aktívan foglalkozzanak Bitcoin bányászattal és technológiakutatással. Holott a csatolt megkérdőjelezhető evidenciákat leszámítva egyébként nincs annak írásos nyoma (nyilván a CSW által hamisított dokumentumokon kívül), hogy Craig S. Wright valóban ott lett volna a Genezis pillanatban. Szóval azok akik a peranyag mellé állnak, azok kvázi explicit ezzel azt is állítják, hogy CSW és Satoshi akár egy személy is lehet.

Folytatás…

23 Comments

Nagy fogalmatlanság határozó – A bevezető

  By , , ,

Régóta tervezek egy részletesebb fogalom/fogalmatlanság határozó rovatot indítani itt a blogon, aminek a fő célja az lenne, hogy olyan témákat tudjunk kibeszélni, amik sűrűn kerülnek elő akár negatív, akár pozitív formában a Bitcoin és egyéb kriptopénzek kapcsán. Különösképpen azért is érezném időszerűnek egy ilyen rovat indítását, mert egyre inkább vélek felfedezni indulatokat az egyes kommentekben, ami arra enged következtetni, hogy bőven van az olvasókban is lappangó igény arra, hogy megpróbáljunk kvázi virtuális kerekasztal keretei között konszenzusra jutni olyan kérdésekben, mint pl, hogy a Bitcoin buborék-e vagy, hogy a bányászok léhűtő munkakerülők-e? Azonban mielőtt kitérnék a konkrét tartalomra, néhány közérdekű történetre is felhívnám az olvasók figyelmét:

Borbás Anti, a Blokklánc Műhely nevében keresett meg azzal a kéréssel, hogy a blog olvasóin keresztül próbáljunk megoldást találni a Műhely egy igen nagy problémájára. A december közepén indult kezdeményezés azóta is töretlenül zakatol tovább és a párhuzamosan futó projektek mellett hétről-hétre tart a csapat nyílt napot, ahol az izgalmas előadások és kerekasztal-beszélgetések adta téma mellett kaphat mindenki bepillantási lehetőséget a műhely életbe. Anti kérése ezen nyílt rendezvényekhez kapcsolódik. Jelenleg a műhely csak a feltétlenül szükséges infrastrukturális beruházásokat tudja finanszírozni, ami miatt pl.: nem rendelkeznek saját projektorral. Az előadásokra éppen ezért rendszeresen kölcsönkért projektorokat hoznak, ami erősen limitálja az ilyen programok szabadságfokát. […]. (Befutott egy felajánlás, amit ezúton is megköszönnék.)

Többen is kérdeztétek, hogy mi a helyzet már az inlock.io-val és az ICO-val, hiszen a beharangozás után hirtelen nagy csend lett. Egyrészt a jó hír, hogy a háttérben nagyon jól haladunk és lassan összeáll egy olyan roadmap amivel hosszú távra be tudjuk mutatni, hogy mit is tervezünk bele a saját történetünkbe. Addig is amíg ez nem kerül publikálásra, szeretném felhívni a figyelmeteket két jövő heti eseményre, ahol már az inlock színeiben fogok megjelenni és mindkét alkalommal arról fogok beszélni, hogy milyen izgalmas dolog is manapság startupot és ICO-t indítani. Aki érdeklődik a téma iránt az a következő két FB eseményen keresztül tud jelentkezni és a részvételi szándékát jelezi:

Nos, akkor térjünk rá egy kissé komolyabb témára, az elmúlt hetek blogos hozzászólástermése kapcsán két nagyon fontos megállapításra jutottam:

Folytatás…

25 Comments

Soha nem lesz 21 millió Bitcoin…

  By , , , , ,

Temérdek szörnyűséggel teli ez a mai nap… Nem elég, hogy le kellett zárnom a lightning network nodeom összes csatornáját (pedig már 30 aktív csatorna volt!!!) egy memleak hiba és a wallet inkompatibilitása miatt… ráadásul a csatornák nagy részét csak forcedben tudtam lezárni, így egy napot várhatok hogy át tudjam menteni a csilingelő satoshijaimat… Ráadásul még petyatrader haverom is ágynak esett az influencia miatt, ami nem kicsit veti vissza a közös projektünket. (Ezúton jobbulást neki!) Szóval mindezen szörnyűségek mellett ma még azt is megtudtam potom 1,5 hónap késéssel, hogy egy sajnálatos programhiba miatt alapjaiban omlott összes Satoshi Nakamoto álma a 21 millió bitcoinról… Soha, de tényleg soha nem lesz 21 millió bitcoin…

A történet egészen tavaly december 30-ig vezethető vissza, amikor is az egyik pool (elvileg talán az AntPool… nem jártam utána pontosabban), úgy döntött, hogy csak szeretne jól járni az akkor éppen bejelentett rootstock mainnet indításból és gyors hackelésben összerakták a merged mining kódjukat… Na álljunk meg egy pillanatra. Mi az a rootstock és mi az a merged mining?

A Rootstock az egyik első sidechain implementáció, ami a Bitcoin skálázási problémáit hivatott megoldani a Blockstream által felvázolt sidechain technológián keresztül. Ennek ugye az a lényege, hogy a Bitcoin hálózatból ideiglenesen lehet lockolni bizonyos mennyiségű Bitcoint, ami ezáltal felszabadul a Rootstock (RSK) hálózaton, ahol a 10 másodperces blocking time és a 400+ tps (tx/s) átlagos tranzakciós sebességgel jelentős sebességre fogja kapcsolni a hálózat. Ráadásul mindezt egy turing-completed smart contract engine keretei között, amivel a Bitcoin hálózaton is elérhetővé válik az Ethereum szintű okosszerződés rendszer.

A rootstock egy külön blokklánc, amin bányászat útján keletkeznek a blokkok és ezáltal maguk az SBTC tokenek is. Ám a bányászat nem függetlenül történik, szeparált infrastruktúrán, hanem hivatalosan a Bitcoin bányászati eszközök végzik egyben a rootstock validálást is, aminek a lényege, hogy a keletkező Bitcoin blockok jutalom tranzakciójába (coinbase reward), bekerül egy “rootstock commitment” is. Ezen rootstock commitmenten keresztül igazolja azt a rootstock (és egyben Bitcoin) bányász, hogy valóban elvégezte azt a bizonyos munkát, ami miatt a kibányászott BTC reward mellett jogosult az SBTC (SuperBTC = Rootstock token) rewardra is. Ideális esetben ez így néz ki egy a slushpool által létrehozott Bitcoin blokk esetén:

P2PKH    
OP_DUP OP_HASH160 7c154ed1dc59609e3d26abb2df2ea3d587cd8c41 OP_EQUALVERIFY OP_CHECKSIG
NULL_DATA   
OP_RETURN 52534b424c4f434b3ade73c1b2601b0ac63bb3c28fcff64a5eed722ed711f95e88a8d90897b9ef2204
(decoded)
NULL_DATA   
OP_RETURN aa21a9ed5fe56b84c28ea18b3e8948b3bc708f148c01695f38962f9044b3e19bf411145f
(commitment hash) 5fe56b84c28ea18b3e8948b3bc708f148c01695f38962f9044b3e19bf411145f

Az első output maga a coinbase reward bitcoin address, a másik az a bizonyos rootstock commitment, a harmadik pedig a tavaly szeptember óta minden coinbase rewardban szereplő “segwit commitment” üzenet, amivel jelzi a bányász, hogy ez a blokk bizony SegWit módban készült. A rootstock commitment-et dekódolva eléggé nyilvánvalóvá válik az összefüggés: “RSKBLOCK:??_ ?;?????J^????u?????????”

Kis technikai kitérő után vissza is térnék a fájdalmas felismeréshez, nevezetesen, hogy miért is nem lesz soha 21.000.000 db Bitcoin: A fent említett napon a kérdéses pool elkészítette az első olyan blokkját, amibe be is rakta az első rootstock commitmentjét, sajnálatos módon azonban sikerült egy teljesen értelmezhetetlen coinbase tranzakciót összerakniuk (01000000010000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000ffffffff1203dea707055a478cb801b80100006ea50000ffffffff0100000000000000002952534b424c4f434b3addbf517adf8ffd4bca7751505b39c9013a0d1fd479fc4e901b39dd57b347c62400000000), amit ha meg is próbálnánk visszafejteni, akkor is csak ennyit látnánk benne:

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE 03dea707055a478cb801b80100006ea50000 OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE 0 0 0 0 0 0 0 0 52534b424c4f434b3addbf517adf8ffd4bca7751505b39c9013a0d1fd479fc4e901b39dd57b347c624 0 0 0 0

Az egy tranzakciókra jutó OP_INVALIDOPCODE-ok aránya kifejezetten magasra sikerült ebben a bugos tranzakcióban és bár ott van benne a coinbase reward address (34PADg1QBRD8311BojmwMzu7xUEBYKia4M), de az oda került coinbase rewardot (12,5 BTC) bizony soha senki nem fogja tudni felhasználni… Akkori árfolyamon közel negyedmillió dollárt sikerült elégetniük a hiba miatt. Természetesen a tranzakció végén ott árvátlankodik a vétkes commitment tag is: “RSKBLOCK:Y?QzByKEwQP[9E:OyüN9YW?G?$”

A történt konklúziói egyrészt: van ám abban némi logika, hogy ha egy mód van rá, akkor ne éles környezetben teszteljünk. Pláne, ha a teszthez több ezer dollárnyi áramot kell elégetni és a hibás futtatás okán potom negyed millió dollárt bukunk. Másrészt pedig, hogy innentől sajnos módosítani kell az összes szakirodalmat: A Bitcoin láncon sajnos csak 20.999.987,5 bitcoin fog keletkezni. Ezt a számot tessék innentől megjegyezni és hangoztatni…

//PLETYKA MODE IS ACTIVATED: Amikor az ember azt gondolná, hogy ennél nagyobb sokk már nem érheti a napra, akkor jön az ultimate kill bill scene: A kriptoszubkult bűzölgő pöcegödréből előszivárgott a “Bitmain Antminer F3” ASIC miner híre, amiről egyelőre keveset lehet tudni (legfőképpen azt sem, hogy egyáltalán tényleg létezik-e ilyen gép), de a lényege, hogy három ASIC chipet körberaktak 1Gb-os DDR3 memóriákkal, amelyekből egy kiszerelésben 72Gb-ot erőszakoltak bele egy-egy masinába. Az F-es széria (ha valaha is létezni fog…), akkor a memory heavy/DAG orientált algoritmusok esetén fog szédületes teljesítményt produkálni, lásd pl Ethereum bányászat. Egyes (egyébként nem bizonyított) becslések szerint  650MH/s-re lesz képes az ASIC mindösszesen 750W energiafelvétel mellett, mindezt a szokásos 2500-3000 dolláros áron. Ha tényleg elkészül egy ilyen gép (állítólag idén Q2/Q3 körül várható), akkor ez alapjaiban fogja átrajzolni a bányász piacot, ami megint jó időre a GPU bányászat végét jelentheti (pont úgy, mint 2013-ban az Bitcoin, majd nem sokkal később a Litecoin esetén…)

70 Comments

A szép új (kripto-)világ hajnalán…

  By , , ,

Bár továbbra is meg vagyok arról győződve, hogy korai még temetni a kripto-macit, de azt kétségtelenül érdemes elismerni, hogy a hírek kapcsán igencsak nagyot fordult a világ. Még pár nappal ezelőtt is arról szólt a gazdasági világsajtó, hogy oda a Bitcoin és vérfürdő, meg fürdővér, meg fürdős-fürdő, stb… Persze a crypto-gazdasági világsajtó sem szavazott ennél nagyobb bizalmat, hallhattunk itt teljes virtuális pénz összeomlásról, nullára leíródó kripto-piacról, stb. Majd jött a nagy fordult, kiállt (pontosabban ült) két öltönyös úriember a a zöldhasú szenátus elé és levillantották a szentbeszédet, mely szerint nagyon nem kellene elcseszni a következő generációk játékszerét, ezzel párhuzamosan Musk kiröppentett egy Teslát a világűrbe és ma már ott tartunk, hogy Mario Draghi (ECB elnök) szerint elképzelhető, hogy az Európai nagybankok hamarosan Bitcoint is elfogadhatnak, gyűjthetnek… HODLözhetnek.

Hosszan lehetne az elmúlt napok minden apró momentumát elemezni, de előtt picit leragadnék Draghinál, majd szánnék némi időt Muskra is. Draghi, aki ugye az Európai Központi Bank elnöke az utóbbi időben nem kevés időt és energiát szentelt a fiatalabb korosztálynak. Ezen törekvései között kiemelkedő volt az #AskDraghi kampány: január 18 és 20 között eszközölt az ECB három kérdést twitteren. Aki részt vett a múlt heti Blockchain Budapest konferencián, az láthattam ott az alábbi slideomat:

Mindhárom kérdés az európai fiatalsághoz került címzésre, melyekben az EKB arról érdeklődött, hogy mennyire vagyunk megelégedve (haha… magamat is beleképzelve a célközönségbe…) a jelenlegi gazdasági helyreállással, mennyire hisszük, hogy a pénzügyi szektor stabilabb mint 10 éve és mennyire tartjuk a bitcoint életképes alternatív fizetőeszközként a tradicionális pénzeink mellett. A válaszokból is jól látható, hogy az első két kérdés esetén leginkább a szkeptikusabb vélemények tudtak dominálni, míg a bitcoin (mint alternatív fizetőeszköz) esetén a támogató válaszok aránya kimagasló. Azonban a kérdéseknél és a válaszok arányánál akad itt egy sokkal érdekesebb statisztika is: az összes box bal alsó sarkában láthatjátok az adott válaszok darabszámát… Az első két kérdésre éppen csak összejött 1000-1000 válasz, míg a bitcoin képbe kerülése mindjárt hozott 30k szavazatot. Hosszan lehetne elemezni, hogy a célközönséget miért érdekli kevésbé a világgazdaság helyzete, mint a bitcoin… de, lássuk be: igencsak hiteltelen lenne, ha pont jómagam próbálnék logikát keresni mindebben. Elemzés helyett, leírnám amit már oly sokszor leírtam: Ez, az bizonyos új generáció… az internet generáció, akiknek éppen átadni akarjuk a világ stafétabotját. Ők azok, akikről Giancarlo elnök úr két napja oly meghatóan beszélt a szenátusi meghallgatáson, ők azok akikhez Draghi szólt és ők azok, akiknek az egyik legnagyobb példaképe Elon Musk, aki kilőtt a világűrbe egy Teslát. Ők azok, akiknek hamarabb volt bitcoinja, mint akár csak nekem és ők azok, akiket baromira nem érdekel az árfolyam, hiszen “ráérnek kiseggelni“. Nagyon sok ilyen fiatallal volt lehetőségem az elmúlt egy évben beszélgetni. Még tavaly szeptemberben foglaltam keretesbe ezen generációval kapcsolatos éppen akkor sokként ért friss élményemet:

Szóval ez az a korosztály, aki saját magában hisz és saját szférájában bízik, akik nem értik és nem is akarják megérteni az “öregeket”, akik csak annyit hallottak a hazai bankrendszerről, hogy “svájci frank hitel” és csak annyit tudnak a világgazdaságról, hogy “gazdasági világválság”.

Vicces így utólagosan visszaolvasni ezt a cikket… A cikk a nagy szeptemberi zuhanási időszak kellős közepén készült, amikor éppen csak elhagyta Jamie Dimon száját a “Bitcoin egy csalás!” frázis és éppen az aktuális kínai banolás borzolta a kedélyeket… no meg az árfolyamot is. Eltelt 5 hónap és még mindig nem semmisült meg a Bitcoin, sőt mi több: bár túl vagyok egy hihetetlenül óriási zuhanáson, de fura módon még mindig magasabban van az árfolyam, mint amikor a fentebb idézett ominózus cikkem készült.

Azóta a Bitcoin (jójó… és a többi egyéb kis izé is…) túlélt rengetege politikai, technológiai, ideológiai, szociológiai, stb támadást. Belülről rohasztja a közösséget a kognitív disszonancia és a gyűlöletkampány, de valahogy minden egyes lépésnél helyrebillen a világ rendje. Az idő előrehaladtával az ember ösztönösen már mindenhol összeesküvést lát. Majd leül egy csapat életvidám fiatallal, akikkel megosztja aktuális konspirációit, akik bölcsen végig hallgatják a nagyokos véleményét, majd így szólnak: “Értem,de az mennyire kemény már, hogy Musk berakta a Starman mellé az Asimov Alapítvány összest?”

Szóval Musk… Kilőtt egy Teslát az űrbe? Mi ebben a nagy szám? Túl azon, hogy… kilőtt egy Teslát? Leginkább az, hogy megtehette és meg is tette. Az ember, aki az internettel párhuzamosan vált felnőtté. Zip2, majd PayPal, amiből egyből ment is tovább a SpaceX-be és a Teslába a megtermelt vagyon. Mára egy akkora szövevényes céghálózaton uralkodik, amit felvázolni is lehetetlen, számtalan kockázati befektetési alap vezetője, melyek projektek százait inkubálják napjainkban is. De mindez nem menő… A menő az, hogy kilőtt egy Teslát, aminek a műszerfalán természetesen (újabb popkultúra utalásként) ott a “DON’T PANIC” felirat. A menő az, hogy a twitteren tartja a kapcsolatot a közösségével, akikkel meg tudja értetni magát és akik imádják még a zombi apokalipszisre készült lángvetőjét is

Felnőtt az internetes rock&roll nemzedék, akik olyan sztárok lesznek, mint amilyenek anno nekünk a valódi rock&roll zenészek vagy éppen a képregényhősök voltak. Ami nekünk Tony Stark volt, az a “millennials” generációnak már Elon Musk. Az űrben keringő meggypiros roadsternél betegebb reklámot élő ember nem találhatott volna ki.

Ez az a magatartás, az a fajta “mert megtehetem érzés“, amit a Bitcoin és a kriptopénzek világában nap mint nagy tetten érek. Egyre inkább kezd felgyorsulni a generációk közötti szakadék tágulása. Amikor, egy fiatal pályakezdő fél év után közli, hogy “kiégett és nem lát már motivációt a munkájában…” holott még be se tanult, majd az exit-interjút kiderül, hogy ja egyébként 6 éve bányászik és van 107 db bitcoinja, szóval annyira azért nem esik kétségbe…

Persze ebből nem illik levonni messzemenő következtetéseket… Könnyű egy-egy esetből szalmabáb érvelést gyártani. Még, akkor sem feltétlenül jogos általánosítani, ha már a második… harmadik… sokadik mintaszerűen megismétlődő eseten is túl vagyunk. De amikor elmegy az ember pl. a Blokklánc Műhely egyik eventjére, ahol a bemutatkozó tagok közül hárman is megemlítik, hogy egyébként éppen felmondani készülnek, mert sokkal jobban érdekli őket a community jellegű blockchain programozás, még akkor is, ha ebből egy jó darabig nem látnak pénzt sem, ami amúgy egyébként sem érdekli…

Előre Elon Muskok, előre millennials generáció, előre blockchain… ja és toljátok magatok előtt a Bitcoint. Üzenjük innen a szakadék másik oldaláról…

59 Comments

A nap, amikor akár ki is végezhették volna a Bitcoint…

  By , , ,

De jött Chris Giancarlo (CFTC) és Jay Clayton (SEC), akik úgy döntöttek, hogy nagyon nem kéne szórakozni a gyermekeik játékszerével… Az elmúlt két napban a cryptovilág lüktető homlokkal figyelte a SEC (értékpapír felügyelet) és a CFTC (határidős-termék felügyelet) összevont ülését, ahol nem kisebb tét forgott, minthogy a véresszájú szenátus még véresebb-szájú szenátorai darabokra cincálják a “virtuális pénzeket” és az azokat finanszírozási eszközként hasznosító ICO-kat. Az előzetes várakozások nagyon vegyesek voltak, amit rendesen be is árazott a piac a ma hajnalra 6000 dollár alá bezuhant Bitcoin árfolyammal. A tanúk padjára idézett Giancarlo és a Clayton urak szakértői minőségükben nyilatkoztak a kérdésről. Míg Clayton igen kimérten, leginkább a semlegesség és a “csak kéne valamit ezen szabályozni” végletek között kavargott, addig Giancarlo előadása maga volt a crypto-orgazmus. Hosszan fejtegette, hogy lehet szidni a Bitcoint, de azt vegyék már észre a szenátusi tagok, hogy sehol nem lenne blockchain és a fintech szektort megreformáló DLT, ha anno nem jön létre a Bitcoin. Szintén hosszan fejtegette a generációs különbségeket és azt, hogy mit is jelent a mai fiatalságnak a kriptopénzek adta pénzügyi szabadság és, hogy ennek hosszabb távon milyen szinten lehet pozitív hatása az egész világgazdaságra. A tanúskodás csúcspontja kétségtelenül az volt, amikor Giancarlo elmagyarázta a szenátusi tagoknak,hogy mi az a “HODL” és miért is fontos megérteni ezt a fogalmat.

Konklúzió? Talán a legfontosabb, hogy a két tanú munkálkodásának és az egyébként a témában amúgy is megosztott szenátoroknak köszönhetően nem következett be katasztrófa, nem hozott olyan döntést a testület mely azonnali kivégzésként hatna a kriptopénzekre. Mindazonáltal a szabályozó szervek szerepe elég jól körvonalazódott a jövőre nézve. Letisztázásra került, hogy a virtuális pénzek (cryptok) nem ördögtől valók és nem kell őket tiltani, ellenben a szabályozásra szükség van, hiszen igen sok csalás kapcsolódik hozzájuk, amiktől viszont meg kell védeni a befektetőket. Ezen szabályozás kapcsán a SEC és a CFTC erősen együtt fog működni. Három különálló témára bontották fel a szabályozást: DLT (Elosztott főkönyvi technológiák), Virtuális pénzek (kriptopénzek) és az ICO-k. A DLT kapcsán egy nagyon gyenge szabályozás várható, melynek fő célja a gyors és hatékony adaptáció elősegítése, míg az ICO-k kapcsán egy nagyon komoly szabályozást helyeztek kilátásba, aminek a fő célja a jelenlegi teljesen tiltó és démonizáló SEC állásfoglalás felülvizsgálata és egy olyan jogi környezet létrehozatala, amiben az arra alkalmas kezdeményezések zöld lámpát kaphatnak az államok területén is. A kriptopénzek ezen skálán középre kerülnek. Itt a reguláció célja egyértelműen a csalások és a piaci manipulációk elleni hatékony szabályozás kialakítása lesz.

Az USA ezzel meghozta azt a pozitív döntést, amit már régóta várt a piac: a kriptopénzek nem kerülnek eleve tiltásra, avagy banolásra, azok használata innentől hivatalosan is legális és azok adaptációját szabályozással kívánják a jövőben erősíteni. Bár a szabályozás önmagában nem feltétlenül kellene, hogy pozitív élményként érjen bárkit is (különösen egy stateless cryptocurrency esetén), azonban a tény, ahogy beszélt minderről a két vezető (Clayton és Giancarlo) már önmagában is azt sugallja, hogy végre a megfelelő politikai döntéshozatali szinten is felfogták a kriptopénzek lényegét és a jövő generációra gyakorolt hatását. Az élőben közvetített tanúskodás egyes jelenetei már-már olyan szinten hajlottak “Bitcoin awareness” irányba, hogy így utólagosan végigpörgetve is könnyeket csaltak a magamfajta kissé megfáradt Bitcoin rajongó szemébe. Annyiszor írtam már le a saját világmegváltó Bitcoin víziómat és annyiszor kaptam meg, hogy: “Áhhh. Úgyis kivégzik a regulációval…” Ilyen ez.

A pozitív fordulatot a piac ezidáig napon belül +30%-os emelkedéssel jutalmazta a BTCUSD árfolyamon az egyes altoknál (pl. Ethereum) még ennél is jelentősebb az emelkedés. Ezeddig egyedül a Bitcoin Cash árfolyam reagált csak mérsékeltebben a jó hírekre, nyilván a BCH kapcsán piac kevésbé éli meg pozitívumként, hogy a SEC és a CFTC komolyan fel akar lépni a piaci manipuláció ellen… 🙂

Ui: Mielőtt bárki is pezsgőt bontana: Továbbra is medvepiac van, egy fecske nem csinál nyarat. A mai SEC/CFTC ülést tessék kifejezetten óvatosan értékelni startpisztolyként…

29 Comments

Bitcoin: a nagyság ára és átka

  By , , , ,

Az elmúlt egy esztendőben számtalan alkalommal írtam le, hogy technológiailag miért is butaság temetni a Bitcoint. A blogon leírtakon túl egyéb social platformok, meetupok, konferenciák, kerekasztalok sokasága lett örök mementója ebbéli elhivatottságomnak. Addig amíg a piacon a gőzölgő orrú bika üti ki az utat, addig persze könnyű a Bitcoin dominanciájáról és az altcoinok alárendelt szerepéről beszélni, hiszen a Bitcoin elsőbbsége és a médiában megjelenő erőfölénye garantál számára bizonyos előjogokat. Bevallom, így utólagosan számomra is nagy lutri volt, hogy mégis mi fog történni télvíz idején, amikor a leharcolt bika helyét átveszi a cammogó tolókocsis medve. Most, hogy majd másfél hónapja tart a lejtmenet, talán kimondhatjuk, hogy ez most már nem csak egy egyszerű leszúrás, hanem valóban eljött az az elhúzódó korrekciós időszak, amit a cryptopiacokon nem láttunk egy ideje.

Egyrészt persze múltbéli teljesítmény alapján jövőt jósolni több mint badarság, másrészről viszont ne feledjük el, hogy olyan neves és nagy közgazdászok mint William F. Sharpe vagy a Nobel-díjas Eugene Fama is leraktak olyan kutatásokat, amik a múltbéli piaci hatások jövőbeli predikcióit elemezték. Sharpe: “Közvetett vagy közvetlen módon feltételezhető, hogy a múltbeli eredményeknek van valamennyi előrejelző képessége” [William F. Sharpe: The Sharpe Ratio. In: Journal of Portfolio Management, American Finance Association, 1994 XXI. évf. 3. sz., pp. 49–58.]

Személy szerint egyik kedvenc kockázati-felár elemző eszközöm a W. F. Sharpe nevéhez fűződő Sharpe-ratio, amiről anno még tavaly májusban írtam itt a blogon. Amikor tavaly november végén leírtam a fekete karácsony cikksorozat második részében ama pesszimista jövőképemet, mely szerint egy komolyabb kiugrás után még vissza fogunk nézni a 8000 USD-s árfolyam alá, akkor is pont a sharpe-ratio rángatott le a földre az akkor éppen tomboló eufóriából. A TA eszköztár által kirajzolt predikció (~8k) és az immáron 48 napja tartó korrekció eddigi mélypontja (~7.600 USD) bőséges alapot szolgáltatott nekem, hogy végre elkezdjek belevásárolgatni a gödör feltételezhető aljába.

Ez az a pont, ahol illőn vissza is térnék a cikk eredeti gondolatmenetéhez. Miért is pont a Bitcoint kezdtem újra csipegetni. Miért is nem a korrekciót egyébként igencsak jól tűrő Ethert vagy éppen a tegnap hatalmas hypeot kapott Litecoint? Egyrészt a 48 napos korrekció és a 61%-os price-drop ellenére sem gondolom, hogy feltétlenül a gödör aljára értünk volna. A cryptopiacok pániktesztje meglátásom szerint még közel sem ért véget. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy további jelentősebb árfolyamzuhanások várhatók, de a jelenlegi korrekció helyreállása még bőven rejtegethet meglepetéseket. Az elmúlt 8 évben a Bitcoin és a többi kriptopénz lényegében gazdasági szempontból egyfajta légüres térben mozgott. A Bitcoin közvetlenül a 2008-as pénzügyi válság után indult és a recovery időszak nagy részében csendben fejlődött lényegi monetizált érték nélkül. A FED quantitative-easing és a 2013-as bankrendszer roppanások idején (Ciprus, Görögo.) éppen az első reneszánszát élte a Bitcoin, amikor is pont egy olyan zakót rajzolt le, mint amit éppen most is látunk az árfolyamokon. 2014 óta azonban egy full-bull-run piac árnyékában zakatolt a Bitcoin, mely időszakban a DIJA és az S&P 500-as U.S. tőzsdeindexek is 40%-ot meghaladó teljesítményt produkáltak. Egy ilyen folyamatosan növekedő piacon nem tűnhet nagy teljesítménynek átlag feletti hozamokat produkálni. Lehet itt jönni a tetherrel és a bitfinex csalással (és persze kell is jönni…), de lássuk be, hogy ahol a pálya lejt, ott nem nehéz száguldozni.

A helyzet viszont az, hogy egyre több piaci szereplő kezd komoly szkeptikus véleményeket megfogalmazni a részvénypiacok szárnyalása kapcsán. Évi stabil 10%-ot meghaladó részvénypiaci átlag nyereség egy olyan gazdasági környezetben, ahol az államok nagyrészt már-már kacsingat a negatív kötvénykamatokkal… nos, több mint meglepő. Honnan is ez a nagy gazdasági teljesítmény? Eme szkeptikusság pedig óvintézkedéseket szül. Ehét pénteken az irányadó tőzsdeindexek 2%-ot meghaladó mínusszal zártak. Bár ez a szám nevetségesen hangozhat a kriptotőzsdéken szocializálódott tradereknek, de a hagyományos értéktőzsdéken, ez már aggasztó jel. Csak a DOW (DJIA) közel 700 pontot zuhant napon belül. Persze mindezt pénteken… csak, hogy legyen min gondolkodnia a befektetőknek.

Hogy mi köze a DJIA dropnak a Bitcoin korrekciójához? Ha a tőzsdeindexek 2007-hez hasonlóan hulló késekként kezdenek zuhanni az elkövetkező napokban, akkor bizony elérhetünk arra a pontra, amiért anno Satoshi Nakamoto létrehozta a Bitcoint. Az elkövetkező gazdasági recesszió lehet a Nakamoto terv tesztje. A józan paraszti ész azt mondatja, hogy egy recessziós időszakban a kriptopénzekre sem várhat túlságosan fényes jövő. Ellenben nehéz elvonatkoztatni a sokat emlegetett frázistól: “a kriptopénzek mögött nincs semmi“… és bár naphosszat elemezhető ezek kijelentés abszurditása, de ha mégis elfogadjuk, hogy a befektetők nagy részének a szemében valóban pont ennyit ér a kriptopénz, akkor ezzel együtt explicit azt is elfogadhatjuk, hogy a recessziónak sem lehet túl sok hatása a kriptopénzekre. Sőt mi több, a kriptopénzek tőkepiaci jellege (véges mennyiség, zárt piac, limitált piaci közforgás a HODL miatt) kifejezetten jó alapja lehet egy pozitív kimenetelű Nakamoto tesztnek.

Miért is beszélek továbbra is a Bitcoinról és miért nem beszélek mondjuk valamelyik frissebb altcoin üdvöskéről? Ezzel kapcsolatban a véleményemet már számtalanszor kifejtettem. Tetszik nem tetszik, de a Bitcoin a “nagy öreg” a kriptopiacon. Az elmúlt egy év a Bitcoinról szólt, azon belül, hogy miért is nem jó, miért kéne meghalnia, miért sokkal jobb bármi más (Bitcoin Cash… bahhhh)… miért fog flippeningelni a Ethereum, majd a BCH és végül még a Ripple is bepróbálkozott… Persze mind ugyanazon lendülettel le is pattant a trónfosztási kísérletről. Amikor valaki – friss húsként – úgy dönt, hogy befektetéseket eszközöl a kriptopiacokon, akkor a kockázatokat állítja szembe a potenciális haszonnal. Márpedig ebben az inerciarendszerben a Bitcoin kifejezetten jól teljesít. Ha a Bitcoin felfelé megy, akkor az altok is felfelé tudnak haladni, ha a Bitcoin zuhan, akkor azt általában a legtöbb altcoin jelentősebben megsínyli. Az elmúlt évek ezirányú tendenciáját egyedül talán az Ethereumnak sikerül megtörnie, ami egészen ehét közepéig látszólag rezisztensen tűrte a kriptopiacokról kiáramló százmilliárd dollárokat, ám a hét második felével az Ethereum is behozta a lemaradását és immáron mindenki újra ugyanarra figyel: Vajon mi fog történni a Bitcoinnal…

Lehet temetni a Bitcoint akár technológiailag, akár ideológiailag, bőven lehet ennek akár alapja is. De ha valaki rövid/közép távon akar érvényesülni a kriptopiacokon, akkor – meglátásom szerint – továbbra is nagy balgaság a Bitcoin ellen fogadni…