A Google nyomott egy *micdrop*-ot…

A mai napon komolyabb népünnep alakult ki a crypto szcénában annak okán, hogy a Google mobile keyboardon (android alap és iOS hozzáadható keyboard) a pénznemek között megjelent váratlanul a Bitcoin szimbólum is.

#Update: Idáig tartott a cikk tudományos ismeretterjesztő szakasza… innentől pedig következik a szórakoztató fakenews szekció, amit spec én is jól bekajáltam…

Ennek okán a nép egyszerű gyermeke, a clapping mágus Vitalik mester, a méltán népszerű Ethereum platform atyja úgy döntött, hogy itt az ideje szerencsét próbálni, hiszen ahol az ütött kopott Bitcoin elfér, ott csak van helye az Éter szimbólumának is.

Az angollal hadilábon állóknak röviden az átirat: Realizálva, hogy a Google Keyboard immáron natív módon támogatja a Bitcoin szimbólumot Vitalik felajánlkozott, hogy szívesen egyeztetne a Google-el az ETH icon natív támogatásáról egy soron következő kiadás kapcsán, kérve, hogy ennek kapcsán DM-ben (privát) vegyék fel vele a kapcsolatot. Hogy pontosan miért kellene erről egyeztetni Vitalikkal azt ezen a ponton elképzelni sem tudom… Megrajzolja nekik? Vagy mi lehetett itt a szerző szándéka? Mindenesetre a Google kommunikációs gépezete beindult és perceken belül meg is született a válasz:

A válasz rövid és nyers: Köszi az érdeklődést, de sajnálattal közöljük, hogy a google-nek esze ágában sincs bármilyen más crypto icont is hozzáadni a keyboardjához a Bitcoinon túl, mivel számunkra minden más jogilag erősen kérdőjeles és hosszútávon nem életképes.

Folytatás…

Miért vagyok az Ethereummal eddig… eddig… eddig…

Bő egy éve folyik aktívan az INLOCK körüli szolgáltatások fejlesztése, aminek az egyik nagyon fontos részét képezi a nyílt blokkláncokkal történő kapcsolattartás. Mit is jelent ez pontosan? Egy teljesen online rendszer esetén nyilvánvaló, hogy pl. a deposit (beutalás), withdraw (kiutalás) és a különböző (pl. exchange) művelet is teljesen automatikusan működjenek. Akinek kellett valaha is programoznia pl. Bitcoin ÉS Ethereum payment gatewayt az tudja pontosan, hogy miért pofon egyszerű ez a Bitcoin (és klónjai) esetén és miért egy totális világégéssel felérő katasztrófa az Ethereum kapcsán.

Aki viszont nem…

… annak álljon érdekességként itt ez a cikk. Anélkül, hogy túlságosan belevezetném az olvasót a technológia mélységeibe nézzük, hogy miért is annyira nagyon különböző a két technológia: a nyílt blokkláncoknál közismert tény, hogy a blokklánc valamilyen elv mentén tárolja az értékeket. Ez Bitcoin esetlén az UTXO (unspend transaction output), míg Ethereum kapcsán a blokkonkénti balance nyilvántartás.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A Bitcoin esetén onnan tudod, hogy mennyi egy address egyenlege, hogy megnézed az adott addresshez tartozó összes UTXO-t és azok amountját összegzed, míg ezzel szemben az Etheruem-ban könnyedén le tudod kérni egy adott address egyenlegét, sőt node típustól függően akár visszamenőlegesen is le tudod kérni, hogy X blokkal korábban mennyi volt az egyenlege, így látszólag sokkal könnyebben tudsz pl. egy fizetésforgalmi szolgáltatást fejleszteni Ethereumra, hiszen a (geth/parity) node a kezed alá ad mindent. Blokkonként tudod a fogadó címek egyenlegét és a blokkból szépen ki is tudod olvasni, hogy az adott címre mennyi Ethereum érkezett. Ergo könnyedén lehet kezelni pl. a blokklánc elágazásait (Uncle blokkok), és ha megfelelő mennyiségű confirmationt hagysz rá, akkor egész komoly reorgok esetén sem kell attól félned, hogy olyan egyenleget írsz jóvá, ami valójában nem is létezik.

UTXO: A blokklánc nodejai egy kivonatot képeznek az összes el nem költött outputról, amik összege explicit megadja egy address szabadon felhasználható balanceát. A Bitcoin és abból forkolt blokkláncok az UTXO technológiát használják az egyenlegek nyomon követésére.

Uncle blokk: Ethereum esetén azon blokkok, amik bár elkészültek és propagálódtak is, de nem képezik részét a főláncnak.

Reorg: Ha egy blokk uncle-be kerül, akkor a nodeok újraépítik a saját főláncukat az uncle előtti állapotból, ezt a folyamatot nevezzük blokklánc reorganizációnak.

Ezen a ponton persze feltehetnénk a kérdést, hogyha egyszer ennyire egyszerű ás kezesbárány az Ethereum, akkor mégis mi is a bajom vele? Az ördög ezúttal is a részletekben lakozik.

Folytatás…

Mitől van értéke a Bitcoinnak?

Sok szó esett mostanában a fundamentális értékről, nézzük miként is jelenik ez meg a Bitcoin értékében és miként tudja befolyásolni a fundamentális érték az árfolyamot. Amikor az árfolyam éppen bull időszakát éli, akkor hajlamosak vagyunk (jómagam is beleestem ebbe a csapdába) azt gondolni, hogy eljött a paradigmaváltás és innentől jön valami nagyon új dolog ami busásan megjutalmazza a korai ‘hívőket’… majd jön a sokadik bear-run amikor viszont szépen realizáljuk, hogy megint csak biodíszletei voltunk annak, hogy a kis szemétdombunkon néhányan jól járjanak a zéró-végösszegű játszmában. Ugyanezek azok az időszakok, amikor felerősödnek az olyan hangok minthogy “ez egy ponzi/piramisjáték”, “nullára fog zuhanni, hiszen nincs mögötte semmi”.

DISZKLÉMER: Talán már a bevezetőből is kiderült az olvasónak, hogy ez egy újabb filozofálós, logikai összefüggéseket keresős cikk lesz, ami vajmi keveset ad azoknak, akiket csak az érdekel, hogy mennyi éppen az árfolyam és vajon holnap mennyi lesz. Ellenben sokkal hasznosabb lehet azoknak, akiket érdekel, hogy – szerintem – mi is mozgatja az árfolyamokat és mik is a valós fundamentális ellenállási pontok. Ezen állásfoglalás fényében kéretik tovább folytatni a cikket… ami szokás szerint wall of text lesz.

Egy kis alapozó: mi a franc is az a hitelpénz…

Visszatérve: valahol mindkét állításnak van valóságalapja. Azonban ezek eléggé szélsőséges megközelítései a valós helyzetnek. Azt nagy biztonsággal elmondhatjuk, hogy a Bitcoin mögött nincs semmi, hiszen valóban nem egy tartalékdeviza, nincs mögötte arany, bármilyen egyéb letét, vagy éppen fedezet. Tehát az árát valóban csak és kizárólagosan a kereslet és a kínálat határozza meg. Mikroökonómiai alaptétel: ha nagy a kínálat és alacsony a kereslet, akkor az árfolyam lefelé zuhan (akár nulláig), ha nagy a kereslet és csökken a kínálat akkor pedig a fák megpróbálnak az égig érni… amit persze nyilván sosem fognak elérni.  A Bitcoin egy digitális jelfolyam, ami a blockchain technológia sajátos adottságai okán képes úgy biztosítani hozzáférést egy adott mennyiséghez, hogy az központi nyilvántartás nélkül is szabadon átruházható, hasznosítható, vagy tárolható anélkül, hogy bárki is duplikálni, megsemmisíteni vagy eltulajdonítani tudná az. A bitcoin lényegében ennyi és semmivel sem több. A tárolt érték szempontjából teljesen ugyanazon attribútumokat mutatja mint bármilyen hitelpénz. A ma létező nemzeti valuták mindegyike hitelpénz, tehát annak értéke abból fakad, hogy adott társadalom elhiszi, hogy az adott címlet valóban értéket képvisel, ami cserealap lehet. Azonban ez a hit/bizalom illékony, gyermekkoromban a nagyszüleim emlékeiben még élénken élt a Pengő crash, sőt nagyapám büszkén mutatta, hogy neki bizony kisebb gyűjteménye volt a tízmillió bilpengős címletekből, mely mai szemmel nézve talán a legmenőbb fiat pénzcímlet ever, hiszen Kossuth Lajos feje felett két Bitcoin logó is kirajzolódott. Ahogy nagyapám mondta ez a néhány papírpénz a Pengő végnapjaiban már annyit sem ért mint a papír amire nyomtatták, hiszen sehol és senki nem fogadta azt el. Magyarország 1946-ban a napi infláció meghaladta a 200%-ot, mígnem interveniált az akkori jegybankszerűség.

A közelmúlt történelmében a hiperinfláció azonban nem példa nélküli. A közelmúltban Zimbabwe (napi 98% inflációval) került hasonló helyzetbe, de a 90-es években sorra omlottak össze a hitelpénz alapú pénzügyi rendszerek, Jugoszláviától kezdve Peruig bezárólag. A látszólagosan atomstabil pénzügyi rendszerünk alatt sebészi pontossággal ügyködnek a jegybankok, az IMF és végső soron a kereskedelmi bankok is, hogy fenntartsák azt a látszat stabilitást, aminek nyilvánvaló devianciáit általában inflációval kompenzálják. Persze mindez korántsem ennyire egyszerű, a fiat pénzek monetáris politikája egy roppantul komplex történet, ahol nagyon fontos szerepe van a pénzbőségnek és a pénznyomtatásnak, valamint a “csapok elzárásának”. A 2008-as válságot követően az USA gyakorlatát követve már 2012-től dübörögtek a pénznyomtató gépek szerte a világon, melyek rendre el is apadtak 2016-ra. Mára a piac nagy része teljesen tisztában van abban, hogy 2019-2020 körül újabb recesszió fog bekövetkezni, de mivel jelenleg még csorog a rendszeren lefelé a pénz, így még bőven van idejük eladni a túlértékelt bóvli papírokat, kötvényeket és egyéb termékosztályok árucikkeit a nép egyszerű gyermekeinek. Magáról a pénzrendszer színfalak mögött meghúzódó érdekességeiről korábban már írtam egy részletes cikket: Pénz… Pénz… Pénz… meg a Bitcoin címmel. Így most inkább a Bitcoinra fókuszálnék.

Folytatás…

Kétszámjegy…

A mai nappal hivatalosan is betöltötte a 10. életévét a Bitcoin hálózat, hiszen kereken 10 év készült el a Genesis Block, amivel – két hónappal a Whitepaper debütálás után – gyakorlatban is kezdetét vette az amit ma Bitcoinnak nevezünk. A block időbélyege szerint a hivatalos időpont UTC 18:15:05, ami persze a valóságban nem jelent semmit, hiszen simán lehetséges, hogy csak napokkal vagy hetekkel később született meg a tényleges blokk, mivel a 10 percenkénti tényleges blokk képzés csak 2009 január 9-én kezdődött meg. Hogy mi történt a két időpont között? Erre számos teória létezik: Talán a legvalószínűbb, hogy semmi, valójában Satoshi, csak ténylegesen január 9-re készült el a kóddal és a január 3. visszadátumozás sokkal inkább üzenetértékű annak tartalma miatt. Másik népszerű teória, hogy január 3 és január 9 között is aktívan folytak a blokk képzések, de ott Satoshi olyan hibát talált, ami miatt droppolta az összes blokkolt. Teóriákból etéren is végtelen sokat lehet találni.

Elképzelni is nehéz, hogy mekkora hit és kitartás kellett a hálózat működtetéséhez a kezdeti időszakban, bárkinek bármi is volt a motivációja annak létrehozására és fenntartására. A Bitcoin mára talán a legékesebb bizonyítéka, hogy létezhet még organikusan a semmiből fejlődő “grassroot” érték marketing gépezet, adword kampányok és legfőképpen facebook nélkül. Sokszor és sok információmorzsa előkerüléskor kokettáltam már el a gondolattal, hogy megpróbáljam elképzelni Nakamoto motivációját, vagy egyszerűen csak kitalálni, hogy miként is képzelte el “teremtményét”, ám a legtöbb esetben ezek a gondolatkísérletek értelmét vesztik, akkor amikor a ma történéseit próbálom visszavetíteni azokra az időkre, amikor az egész Bitcoin ideológia megszülethetett. Ami biztos: amire ma használjuk a Bitcoint az köszönőviszonyban sincs azzal, amire azt anno Satoshi elképzelte. Ebből persze logikusan következhet, hogy 1-2-5-10 év múlva is teljesen más célt fog betölteni a Bitcoin mint amit ma el tudunk képzelni. Mára illogikusnak tűnhet, hogy a Bitcoin világpénz legyen, hiszen olyan technológiai és értékképzési akadályai lennének ennek, ami mára ezt lehetetlenné teszi. Persze minden csak megközelítés kérdése, hiszen a fogalmak ilyen időtávon akár új értelmet is nyerhetnek, amit ma a “világpénz” alatt értünk, az könnyen lehet, hogy újabb tíz év alatt teljesen más értelmet nyerhet.

A tíz éves évforduló kapcsán talán érdemes lehet elmélázni azon, hogy mit is jelentett a Bitcoin az elmúlt 10 évben: Kezdetben leginkább semmit, csak egy kísérlet volt, Satoshi maga is csapongott annak kapcsán, hogy mire is hozta létre a Bitcoint, egyszer VISA grade elszámolórendszerről értekezett, majd vele párhuzamosan egy másik threadben szűk kör számára létfontosságú privacy coinként aposztrofálta a Bitcoin aminek a fő célja az államok felett álló szabadság megvalósulása. Ezen utóbbi megközelítést hivatott alátámasztani Satoshi Nakamoto személye is. Nehéz eldönteni, hogy a pszeudonim személyiség mögött egy jól megkomponált és részleteiben megtervezett színdarabot kell elképzelnünk, vagy egy lángelme hánykolódását, aki lehet, hogy csak jókor volt jó helyen. Egy biztos: a Bitcoin, mint ötlet nem egy borgőzös este szüleménye, melynek másnapján elkészült a whitepaper és 2 hónapnyi kódolás után már elindult maga a rendszer is. Aki valaha tervezett akár csak töredék ilyen komplexitású rendszereket, az pontosan tudja, hogy mindez nem így zajlik, de erősen az alapos tervezésre utal lényegében a start előtti időszak összes kézzel fogható maradványa is. A bitcoin.org domaint, már 2008 augusztus 18-án beregisztrálta Satoshi. Természetesen egy TOR networkön keresztüli anonim domain regisztrációs szolgáltatáson keresztül. Tehát a projektnek már akkor pontos neve volt, bő két hónappal a whitepaper publikálása előtt. Bár maga a kód az első perctől opensource volt, azonban fontos részlet, hogy 2009 január 3-án maga a kód még senki számára nem volt elérhető, ugyanis Satoshi azt első alkalommal csak 2009 január 9-én töltötte fel a Sourceforge-ra.

Folytatás…

Fekete Karácsony – 2018-as különkiadás

Talán az olvasók egy része még emlékszik a Fekete Karácsony cikksorozatra, amit tavaly még a karácsonyi szezon előtt publikáltam és három részben próbálta feltárni, hogy mi is várható a 2017-es crypto boom csúcsán (amit persze akkor még nem tudhattunk biztosan…), a cikksorozat a szokásos módon hömpölygött a szélsőséges érzelmek között, egyrészt teret engedtem a közösség örök optimistáinak, akik akkor már 100k feletti árfolyamokat prognosztizáltak, ahogy bemutattam azokat a scenariokat is, ami szerint ez itt már a vég és innen csak a gameover van hátra. Az igazság szokás szerint a kettő között valahol félúton volt, hiszen egy elhúzódó medve piac kellős közepén vagyunk egy évvel később és innen újra csak tippelgetni lehet az irányt. Szerettem volna idén is a “fa alá” rakni egy hasonló cikksorozatot, el is készültem szépen időre a cikkekkel:

Ám végül úgy döntöttem, hogy mindhárom cikk draftban marad, egyrészt mert mire elkészült a cikksorozat már az abban lévő információ egy része elévült, másrészt pedig mert egyszerűen a sorozat nem ütötte meg azt a szintet, amivel jó szívvel kiadtam volna a kezemből. Majd még az ünnepek alatt ha lesz időm és ihletem, akkor megpróbálom menteni a menthetőt, de addig is szeretnék mindenkinek Boldog Karácsonyt és további kellemes ünnepeket kívánni, eme kis cikkszösszenettel, amit a bejglimámoros és a talpak alatt ropogó csomagolópapír maradványok közepette írok miközben végre elcsendesedett körülöttem a ház. Felettébb izgalmas év áll mögöttünk, ami nekem személy szerint végre sokkal többről szólt mint, hogy a partvonalról figyeljem amint mások alkotnak és spekuláljak az ügyködéseikre. Egy év nagyon lelkes és rengeteg lemondástól sem mentes munkájának gyümölcseként sikerült lerakni egy olyan saját ökoszisztémát, ami terveim szerint hosszú évekre ad elfoglaltságot nem csak nekem, de a folyamatosan bővülő csapatomnak is. Ennek kapcsán (igen most itt az INLOCKról van szó), hamarosan egy komolyabb cikk is várható a blogon, de elöljáróban annyit, hogy mostanra egy igen komplex történet nőtt ki a kezdeti “fiat hitel crypto fedezetre” koncepcióból és végre olyan fázisba kerültünk, hogy lehetőségem is lesz részleteket megosztani erről.

Persze nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a sokat emlegetett bear market kellős közepén vagyunk, ez az év újra arról szólt, hogy bár a végtelenbe és tovább is akartunk jutni, de úgy viselkedtünk mint Ikarosz, aki nem fogadta meg apja Daidalosz tanácsát és egyre csak fentebb és fentebb repült, majd egyszer csak a mélybe zuhant. Elnézve a piacok mélyrepülését rossz emlékként pillanthatunk az alábbi listára: GOPRO -95% FIT -92% LC -91% SNAP -83% P -80% ZNGA -77% HIVE -73% TRUE -66% TWTR -63% SONO -60% DBX -57% Z -57% PS -50% FTCH -49% PSTG -48% SPOT -48% BOX -46% DOCU -45% SVMK -45% FB -42%

A hatalmas mínuszok mögött megannyi egykoron sikervárományos projekt tickere található, amik már-már sikeresen hitették el velünk, hogy itt a paradigma váltás… pedig valójában csak üres semmit adtak el (újra) a hiszékeny befektetőknek… ezzel nyújtva (scam-?) exit lehetőséget az intézményi befektetőknek, akikről közismert tény, hogy nem szeretnek veszíteni. A minta már sokunk számára ismerős lehet, nem az első és nem is az utolsó eset a gazdasági világtörténelem során.

Apró megjegyzés: Akinek furán hangzanak a felsorolt tickerek azoknak jelezném, hogy ezek nem crypto projektek, mégcsak nem is ICO-k… ezek kérem szépen a NASDAQ tőzsdén jegyzett nagyhalak, akik ezeket a veszteségeket egyébként az elmúlt néhány hónapban szedték össze. Az első négy helyen szereplő céget talán senkinek nem is kell bemutatni: GoPro (sportkamera), FitBit (sportóra) és SNAP (snapchat) közé beékelődő LC (LendingClub) nekem személyes kis kedvencem. De a listában ott vannak az olyan népszerű szolgáltatások is mint a Dropbox vagy a nagy Facebook. 40-90% közötti droppok 4-6 hónap alatt.

Nemrégiben írtam az információs buborék elméletről… Akik – hozzám hasonlóan – túlságosan is korlátozzák az információs terüket egy-egy témára (legyen az mondjuk a crypto), azok hajlamosak lehetnek nem észrevenni, hogy a szemük előtt repedezik a mézes mázas bábszínház. Hogy milyen is volt ez a decemberi hónap a világtőzsdéken? Miközben a kiskereskedelmi termékeladások az egekbe emelkedtek és újabb csúcsokat döntenek a fogyasztási hitelek, aközben az idei év decemberében érte el az S&P500-as tőzsde index a VALAHA mért legnagyobb mínuszát a hónapon belüli -14.8%-os értékével. A második helyen az 1931 december áll a maga -14.5%-os mínuszával. 1931-ben zajlott le a fejlett nyugat legnagyobb pénzügyi válsága (Great Depression), ahol olyan szintű crash következett be, ami közel 10 évre emelte 10% felé a munkanélküliek arányát az USA-ban és olyan mértékű reál GDP zuhanást eredményezett, amit ezt követően csak a második világháborúban jegyeztek nyugaton.

Persze butaság lenne – különösen a karácsonyi időszakban – itt farkast kiáltani, hiszen majd száz év alatt hatalmasat változott a világgazdaság. Sok egyéb fantasztikus találmány mellett az emberiség feltalálta a hitelpénz intézményét, aminek köszönhetően a Great Depressiont követően nagyon sok válságot sikert csírájában elfojtani, vagy éppen jelentősen csökkenteni annak hatását (lásd 2007-2008). És hogy miként fognak performálni a cryptoeszközök egy gyors lefolyású recesszió alatt? Napról napra egyre valószínűbb, hogy a világgazdaság minél inkább ki akarja provokálni ennek a főpróbáját. Aki azt hiszi, hogy nincs semmilyen összefüggés a cryptopiacok és a hagyományos tőzsdei piacok mozgása között, vagy azzal hitegeti magát, hogy a nevetségesen alacsony piaci kapitalizációjú Bitcoinnak semmi köze nem lehet a nagy NADSAQ, SP500 vagy éppen Dow mozgásokhoz az pont annyira vak, mint azok akik tavaly arra hivatkozva negligálták a Tether botrányt, hogy: “mégis miért gondolja bárki is, hogy egy 2 milliárdos marketcapű tetherrel komolyan lehet befolyásolni egy 500-600 milliárd dolláros Bitcoint“… A következő év ezen a téren mindenképpen komoly meglepetéseket tartogat mindannyiunk számára. Ha morbid szeretnék lenni azt mondnám, hogy oly csodás, hogy ez a hullámvasút pont egy ilyen szép napon indul a szeretet ünnepének előestéjén, amikor Donald Trump nagyvezérünk újra a néphez szólva nyugtatta meg az egyszerű alattvalóit arról, hogy totálisan nem ért egyet a FED politikájával és professzionális meglátása szerint a FED az egyetlen probléma ami valójában fenyegeti a gazdaságot. Az elnöki tisztánlátás hatására a piacok azonnal heves zuhanásba kezdtek minek köszönhetően az SP500 sikeresen át is ütötte a 2400 pontos szintet, amivel “bear market”-be fordult.

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok mindenkinek és előre is sikerekben gazdag új évet. Jómagam itt leszek jövőre is és tudósítok az általam vizionált gazdasági “frontról” a magam egyszerű és laikus módján törekedve arra, hogy továbbra is mindent és mindenki összekriptózzak…

 

Fabatka

Az egyik kommentben szerepelt az alábbi felkérés, amire – most, hogy újra van egy kis időm írni – ezúttal külön postban reagálnék:

A black friday cikkedben ezt írtad: “főleg olyan dolgokat, amik a 20%-kal csökkentett árukkal pont 80%-kal érnek többet, mint ami a reális áruk!” Azaz a cryptókat értékelted nullát érő lufiknak. Ebben a cikkben viszont, mivel egy csalással indította el valaki (állítólag) a lufi kipukkadását, kiderült, hogy nem is lufi. Most megint megy fel az árfolyam. Most akkor érnek a cryptók nullánál többet, vagy csak én értem félre, hogy erre utaltál a jelen cikkel?

A blog régi követően pontosan tudják, hogy miként állok a crypto piacokhoz, hiszen évek óta foglalkozom azzal, hogy valamilyen szinten értelmes és fundamentális értékeket próbáljak ezen a piacon találni és abba kapaszkodni. Szintén nem lepek meg talán senkit azzal, ha azt mondom, hogy Bitcoin Maximalista vagyok, hiszen egyrészt ezt folyamatosan hangoztatom, másrészt pedig ez nyilván összefügg erősen az előző állítással és lényegében ez az alapja a fentebb idézett mondásomnak is.

Az elmúlt években a lehetőségeimhez képest megpróbáltam konzekvensen kommunikálni, akkor is a Bitcoint éltettem, amikor éppen alt-run volt, amit valóban csak a vak hype hajtott és akkor is a Bitcoin mellett álltam ki, amikor tavaly talán a legnagyobb propaganda támadás érte előbb a Bitcoin Cash hardfork kapcsán, majd később a technológiai szűkössége kapcsán, amikor a hype csúcsán már 40 dollárt is meghaladta a “next-block” tranzakciók ára. Sőt az sem nagyon tántorított el ettől, amikor itthon a crypto közösségben én lettem kikiáltva a BsCoreShill helyi propagandistájának. Most persze beidézgethetném a frappánsabbnál frappánsabb kommenteket, amikben sokan a Bitcoin rövid halálát jósolták kezdve a Mining Dead Spiraltól a Bitcoin Cash flippeningjéig, de nem célom most ezeket előrángatni.

Egy kis rögtönzött történelemlecke

Amikor azt írom, hogy a 20%-os csökkenéssel, már csak 80%-kal ér többet a crypto piac színe-java mint annak a reális értéke, akkor mindazon coinokra gondolok, amelyek mára csak az egykoron szépreményű projektek mementói. A bear marketek fontos velejárója a piaci tisztulás. Ezen coinok nagy része el fog tűnni. Megtörtént már ez korábban többször is. Az elmúlt két évben egy “álomgyár” épült fel, aminek fő célja a crypto hype bubble learatása volt. Az egész lényegében az Ethereummal és azon belül is a DAO projekttel kezdődött… bár itt jegyezném meg, hogy ha nem lett volna Ethereum, akkor is szerintem ugyanide jutottunk volna… de ne szaladjunk ennyire előre. Gyakran kapom az arcomba, hogy ok nélkül szapulom a top20-ban lévő cryptokat, pedig azok mennyivel jobbak a Bitcoinnál és különben is, fél-egy vagy két éven belül bármelyik flippeningelni fogja a BTC-t (hogy ezt mennyiszer leírtátok…)

Had mutassak egy érdekes ábrát:

Folytatás…

Gyerekcipő…

Sokszor illetjük a cryptopiacokat azzal a jelzővel, hogy mennyire gyerekcipőben járnak még és a kiforratlansága okán nagyon sok kár érheti a gyanútlan felhasználókat… pedig valóban ez a kiforratlanság nem cryptospecifikus, az Internet és annak technológiái olyan szinten gyorsan fejlődnek, hogy ami ma még gyerekcipőben járó újdonság, az holnapra már elunt és kihal szemétdomb lesz csak. Erre keresve sem lehetne jobb példát mutatni eme cikk témájánál.

Néha komolyan elgondolkodom, hogy mi is hajt abban, hogy blogoljak a crypto témában, hiszen itt nem történik semmi. Az árfolyamok is csak vagy felfelé száguldoznak, vagy lefelé zuhannak. Persze vannak jó dolgok is, de igazából azokkal is csak a jéghegy csúcsát kapargatjuk. Majd egyszer csak történik valami meglepő és ráébredek, hogy miért is blogolok: azért mert olyan szinten hihetetlen az ami itt nap mint nap történik, hogy az ember kénytelen azt kiírni magából.

Az elmúlt hetekben két nagyon fontos és látványos dolog történt, amire jómagam is ráfókuszáltam: A híres neves bch hashwar és ugye a jelentős árfolyamzuhanás ami kapcsán a BTC árfolyama alig egy hét alatt dropolt 40%-ot, ami azért még a magamfajta flashcrasheken edződött “veteránnak” is sokkoló volt. Az egészben az izgalmas kibogozni a történetek mögött meghúzódó fura történetszálakat. Mi kell ahhoz, hogy egy egyébként lassú növekedés hipersebességre kapcsoljon? (ICOk) Mi kell ahhoz, hogy a növekedés ne törjön meg a dumpolásokkal? (Tether) Miért tetőzik az árfolyam pont 19k körül (hülye kerek számok + karácsonyi news adaptáció), miért törik meg és tesztel vissza 6,5k-n az árfolyam majd egy évig a bezuhanás előtt? (fibo+kapituláció) És még hosszan lehete sorolni ezeket a történeteket. Persze mikroszinten is vannak igazán izgalmas témák, lásd tavaly a BCH hardfork, vagy az az követő megannyi sikertelen flipening try.

És akkor eljutunk szépen lassan az idei nov 15-höz, ahol is összecsaptak az elementáris erők és a nagy hashwar keretei között a “dögöljön meg a szomszéd tehene” elvet vallva… szépen kinyírták maguk körül a piacot, hiszen pont ezt ígérték…

Vagy mégsem? Lehet, hogy a nagy színház mögött valójában egy teljesen banális történet húzódik meg és újra kiderül, hogy nincs itt semmi nagy összeesküvés és világmegváltó kísérlet, csak egyesek megint jókor jó helyen próbálták előadni, hogy mekkora sztárok és egyszerűen csak bemákolták a dolgot?

Nos úgy néz ki, hogy Jihan és CSW kakasviadalába valaki(k) nagyon belerondított(ak). Olyan szinten, hogy az feltételezhetően még a két ellenérdekelt felet is meglepte és nem kizárt, hogy a hirtlen fegyverletétel is ennek az eseménynek köszönhető.

A újabb mozaikkal 3 napja találkoztam egy twitter bejegyzés kapcsán, amikor is szint azonnal blogbejegyzést akartam róla írni, de úgy voltam vele, hogy előbb had tisztuljon a kép. Mára végre ki is tisztult…

Néhány napja került elő egy nagyon fura AES kódolt malware az egyik népszerű node.js projektben, egészen pontosan az event-streamben:

Folytatás…

Véget ért a nagy Bitcoin (Cash) hash-war!

@archillect-ről lopva… köszi!

A történelemkönyveket bújva levonhatjuk azt a következtetést, hogy a háborúkat mindig magasztos célok érdekében vívják és az esetek igen nagy többségében általában van legalább egy győztes és egy vesztes oldal… Mindez igaz a történelemkönyvekre és az azokban szereplő hatalmas csatákra… A ma háborúira ám ez már koránt sem ennyire igaz. A második világháború óta a hadviselés a fegyverek irányából egyre inkább terelődött át az információ irányába. Mára a fegyveres haderő sokkal inkább szimbolikus jelentőségű, erre talán a legjobb példa a világ egyik legnagyobb haderejét birtokló Észak-Korea, mely ország a hatalmas hadereje ellenére lényegében a CIA homokozója. Mivé válik egy millió katona hadereje, ha már enni sem tudsz adni a népednek a gazdasági elszigeteltség okán? A nagyhatalmak fegyveres beavatkozása mára már csak akkor válik szükségessé, ha az első vonalas információs háború rosszul alakul. Lásd erre jó példaként az iraki vagy az afgán háborút.

Az internet megjelenésével az információs háborúk újabb szintre léptek. Mára már nem a célzott irányos az érték, hanem a hatalmas információs tömegekben rejlő statisztikai jellemzők. Így válik sok millió twitter account regressziós elemzése a leghatékonyabb brexit vagy éppen usa elnökválasztási eredmény indikátorrá és így oldódik meg, hogy néhány ügyesen felépített kampánymondattal egész országok véleményét és figyelmét lehessen megfelelő irányba terelni… vagy éppen elterelni valami másról. Az internet és az információ alapjaiban változtatja meg a teljes társadalmunkat. Ennek nyomán váltott fókuszt az összes titkosszolgálat; míg a hidegháború bámulatos és bravúros kémtörténetek borzolták a kedélyeket, addigra már a kémeket lecserélték Bigdata elemzőkre. Az az információ, amit a interneten keresztül szabaddá tesz egyben el is szigeteli az embereket egymástól. Információs buborékokban élünk, amiknek az alapja az, hogy valamiben hinni akarunk.

„A HÁBORÚ: BÉKE
A SZABADSÁG: SZOLGASÁG
A TUDATLANSÁG: ERŐ” (Orwell, 1984)

Ha valaki a 2005-2006-os évek körül úgy döntött volna, hogy szeretné szimulálni annak a társadalmi hatását, hogy miként is hathat az emberiségre az, ha olyan értéket hozunk létre, ami csak a virtuális világban létezik, de kihathat a fizikai valós életükre is… nos akkor keresve sem tudott volna erre jobb eszközt alkotni mint a Bitcoint.

Immáron 5 éve képezi a Bitcoin az életem igen szerves részét, az utóbbi két évben ez már kilépett a “hobbi” kategóriából. Aki követi a blogot az pontosan tudja, hogy mit is jelent ez… pontosabban, max csak sejtheti, hiszen azért a blog is csak egy részét reprezentálja mindennek. Aki hozzám hasonlóan szó szerint a ‘mocsokban dagonyázik’ a Bitcoin kapcsán, az pontosan tudja, hogy milyen szinten van tele ez a téma a félrevezetésekkel, fudokkal, szezonalitásokkal és persze a rengeteg csalással és megtévesztéssel. A semmiből emelkednek ki próféták és hullanak pillanat alatt a földre, majd válnak semmivé a kárörvendés nyomása alatt. Tavaly ilyenkor szó szerint Jamie Dimonon röhögtünk, amikor a Bitcoin bull run kezdetén “csalást” kiáltott és piramisjátékot kántált. Mostanra akár prófétának is nevezhetnénk, nemde? Nopersze ezen magaszos pozíción sokat ronthat, hogy éppen a minap bűntették meg a CITI-t és a JPMorgan-t intézményesített csalásért… dehát ne legyünk naívak, ez ott a fal utcában így megy.

Folytatás…

Sign of Capitulation!

Miközben a twitteren percenként jelennek meg az “elég volt, ott rohadjon meg a teljes crypto piac!” és a “Soha többé nem láttok, írjatok bármit is!” ragequitek az elmúlt napok újabb zuhanásának a hatására, aközben folyamatosan jelennek meg a tőzsdéken is a látványos kapitulációs ragequit jelek. Alig 20 perce pont a krakenen a BTCUSD páron volt egy nagyon látványos jele ennek, amikor is valaki egyben adott el 600 bitcoint és ütötte ki a teljes orderbook sell oldalt egészen 4070 dollárig. Ennek hatására az arbitrázs robotok pezsgőt pattintottak és visszaépítve a sell ordereket egészen 4420 dollárig zsebelték be az extra profitot.

 

Nem célom senkinek a feje felett pálcát törni. Mindenki úgy herdálja el a saját pénzét, ahogy akarja; de azt azért érdemes figyelembe venni, hogy a crypto eszközökre két nagyon fontos szabály igaz: Egyrészt iszonyatosan könnyen mozgósíthatók, így könnyedén lehetnek eszközei a pánik eladásoknak is; másrészt viszont a legtöbb exchange nevetségesen alacsony likviditásokkal üzemel. Vegyük példaként a kraken tőzsdét, ami a BTCUSD páron benne van a top10 legnagyobb forgalmú tőzsdében a maga napi átlag 10k BTC-nyi forgalmával. Kiadni egy ilyen tőzsdén egyben egy 600 bitcoinos marketprice sell ordert… az minden csak nem megfontolt üzleti döntés… Ekkora mértékű összegeket eleve nem szokás exchangeken adni-venni, erre ott vannak az OTC trading deskek, amiket pl. már a kraken is szolgáltat az ügyfeleinek. Itt most megközelítőleg ~700 millió forintnyi traderől beszélünk. Az egyik twitteres commentet idézve:

“Olyan ez mintha a gazdasági válság alatt panicselleltem volna a házamat”

Jó nagy ház lehet, az egyszer biztos…

ui.: A cikkel nem az a célom, hogy bárkit is blamálnak, vagy kárörvendjek azon, hogy más milyen hibát követ el. Sőt az sem célom, hogy indokolatlan #hopium-ot osztogassak bárkinek is. Aki azt hiszi, hogy ez itt már a vég és innentől jön a nirvána… annak csak azt tudom mondani, hogy továbbra sem bízom a gyors és hirtelen recovery-ben. Tessék előkapni a jó öreg wall street cheat sheetet és megnézni, hogy mi is jön még a “capitulation” fázis után… Mit mutat a cheet sheet? Most következni fog egy visszatesztelés… kb 5400 USD körülre, amiről lefordulva szépen megnézi a piac, hogy hol is van annak a reális alja, ami valahol 3500 és 3200 körül kellene hogy legyen, hiszen ezen a szinten lett visszatesztelve az árfolyam az 5000 dolláros árfolyam alatt utolsó alkalommal tavaly szeptemberben. Ezen a ponton a 2018-as bear crash be is állna abba a sorba elkönyvelt veszteségként, amit a korábbi (2011-es és 2014-es) crasheknél is elért (80%).

A tovább utánra beraktam egy kis népi gyűjtést a crypto kapitulációk gyöngyszemei közül:

Folytatás…

Crypto Black Friday

Nem tudom nem ellőni ezt a poént… Megérkezett a black friday akció a crypto piacokra! Közel 20%-os discounttal lehet venni szinte bármit, de főleg olyan dolgokat, amik a 20%-kal csökkentett árukkal pont 80%-kal érnek többet, mint ami a reális áruk! Az utóbbi időben komolyabban foglalkoztam azoknak a metrikáknak a kinyerésével és elemzésével, amikkel objektívan lehet mérni egy cryptoeszköz mögött meghúzódó fundamentális értéket és ez alapján prognosztizálni bármilyen jellegű jövőképet. Most, hogy az árfolyamok lassan bezúgnak abba az tartományba, ami a reális mélypont, időszerű lesz beszélni arról, hogy miben van valós növekedési potenciál. Aki részt tudott venni a Kriptoegyetemes előadásomon, az már találkozhatott ezeken metrikák egy részével, amik miatt hónapok óta hajtogatom, hogy a 200+-os Ether és a 6500+-os BTC még nem jó beszálló. Nem szeretném összecsapni az ezzel kapcsolatos cikket, ezért szeretném kérni mindenkinek a türelmét. Nincs végül is hova sietni… messze még a crypto tavasz (minden létező szempont alapján…)

Addig is lehet bőszen tovább fogyasztani a popcornt, hiszen a BCH-ABC-BAB-BSV tovább szórakoztatja a népet. Jelenleg a két tábor már közel 2-2,5 millió dolláros veszteséggel üzemelteti a “színházat”, amit tovább fog fokozni az amikor valamelyik fél úgy dönt, hogy feladja. Márpedig a két fél a napi szintű üzengetésen túl egyre több erőforrás bevonásával is támogatja a törekvését.