Miért is fontos a ‘6-confirmation’ ?

Egy valamire való kriptopénz-tulajdonos a legszebb álmából felverve is pontosan tudja, hogy a Bitcoin láncon egy tranzakció addig nem tekinthető jóváhagyottnak, amíg nem kapja meg a 6. confirmation-t. De mi is ez pontosan és miért pont hat és miért nem elég az egy? Ez a post mindezekről fog szólni. Meg persze arról is, hogy más kriptopénzeknél (pl. ethereum, vagy akár a bitcoin cash), ez a 6 miért inkább 20?

Kezdjük talán a legegyszerűbb résszel: mi is a confirmation, azaz megerősítés? A nyilvános blockchainen futó kriptopénzekkel kapcsolatban alapvetés a decentralizált működés. Tehát, amikor egy tranzakciót készítünk, akkor azt nem egy központi szervnek küldjük el, hanem egy közeli nodeon keresztül peer-to-peer küldjük szét azt a hálózat minden nodeja felé. Ezek a megerősítésre váró tranzakciók (unconfirmed tx) egészen addig várakoznak a mempoolban (ideiglenes tárolóban) amíg valamelyik fullnode mögött működő bányász úgy nem dönt, hogy kiveszi a tranzakciót a mempoolból és blockba nem foglalja. Amikor egy tranzakció bekerül egy blockba, akkor onnantól része a blockchainnek. Ebben az esetben a tranzakció megkapja a 1st confirmation állapotot, tehát megerősítésre került.

Mivel ebben a pillanatban a tranzakció már része a blockláncnak, így azt nem lehet visszavonni, vagy nem lehet eltéríteni a rbf (replace-by-fee) kéréssel, stb. adja magát a kérdés, hogy mégis miért is kell várni további 5 újabb blockot, hogy a tranzakció elérje a 6. megerősítést? A cikk folytatása ezen érdekességgel foglalkozik.

Folytatás…

Kari-aji’ ajánló: Az 50 lábnyi blocklánc támadása!

Közelednek az ünnepek! Ennek kellemetlen nyomasztó érzése egyre inkább crithit-el minden valami való cryptoanarchistát vagy éppen annak szeretteit. Könyvet ajándékozni az ünnepekre szerintem tök jó dolog, különösen, ha az a könyv elolvasásra is kerül. Minden valamire való cryptoanarchista és crypto-fan könyvespolcának nélkülözhetetlen darabja kellene, hogy legyen David Gerard: “Attack of the 50 foot blockchain” című könyve, ami nemes egyszerűséggel a témában valaha készült legjobb könyv. A mű címét egyébként a 1958-as “Attack of the 50 foot woman” című fekete-fehér film ihlette, amit viszont szerintem soha nem láttam, így nem teszek úgy, mintha bármi fogalmam is lenne arról, hogy milyen összefüggést akart ezzel a szerző sugallni. A könyv alcíme viszont annál lényegretörőbb: “Bitcoin, Blockchain, Ethereum & Smart Contracts”. Így november végén szerintem még simán be is szerezhető. Könyvajánló következik:

Hogy miért is jó/jobb/legjobb ez a könyv? Már a címe is sejteti, hogy a könyv egyáltalán nem egy lagymatag “mi is az a bitkojin” tudományos-fantasztikus bullshit könyv, hanem egy kőkemény Crypto-szatíra. A szerző a könyvet egyetlen célnak szánta: Minden olvasót meggyőzzön arról, hogy olyan szinten tartsa távol magát a cryptovaluták világától amennyire csak tudja. Brutális őszinteséggel, kendőzetlenül söpri le az összes mézes-mázas bullshitet amit csak emberfia valaha is összehordott a témában. Ha valaha is eszembe jutna, hogy keménykötésbe foglalom azt a sok badarságot, amit összehordtam itt a blogon, akkor biztosra veszem, hogy ugyanezt a stílust próbálnám reprodukálni.

Miért jó mégis ez a könyv? Azért, mert a szerző a 2017 év júliusi állapotnak megfelelő piaci körülmények között mutatja be a Bitcoin születésétől kezdődően a teljes történelmet és azt, hogy miért is rossz ez az egész történet, hol lett elcseszve, hogyan és kik által; de mindezt olyan alapos szakmai mélységeket sem nélkülöző kontextusban, amire még a legnagyobb cryptoanarchisták is csak elismerően tudnak bólogatni. Ha valaki a szakmai részletek megismerése mellett szeretné felvértezni magát az összes ismert crypto-bullshit elleni védelemmel, akkor keresve sem tudna ennél jobb olvasnivalót találni.

A magamfajta cryptohívő sokszor kerül abba a csapdába, hogy az “alulról épülő pénzügyi forradalom” mögött valami felsőbbrendű, tökéletességre törekedő komplex ökoszisztémát sejt. Az ilyen pillanatokban jól jönnek pl az ilyen gondolatok:

  • 2011-ben a harmadik legnagyobb forgalmú tőzsde a Bitomat volt, melynek üzemeltetője jó ötletnek gondolta, hogy az exchange wallet fileját egy AWS (Amazon Web Service) EC2-es cloud instanceon tárolja. Ezzel még nem is lett volna gond, de az AWS EC2 alapértelmezett “ephemeral” típusú diskén tárolt a walletet, amiről annyit érdemes tudni, hogy bár nagyon olcsó, de a node restartja esetén alapértelmezetten törlődik annak a teljes tartalma. Na mit tippeltek mi történt 2011 júniusában? 🙂 (Offkorz nem volt mentés se a diskről, se a walletről, és persze a privát kulcsról sem)
  • Az AllCrypt nevű tőzsde a teljes exchange funkcióját MySQL adatbázison futtatta, melynek frontend szolgáltatását WordPressen fejlesztette le. Az üzemeltető jó ötletnek tartotta, hogy az exchange és a frontend táblákat egy közös adatbázisban tárolja, így a soron következő wordpress bugnál a támadó nem csak a frontend adatbázisát tudta túrni, de egyben a teljes exchange db-t is…
  • 2016-ban a Kraken vezetősége nyilvánosan kritizálta a Cloudflare webfrontend szolgáltatót, amiért annak hibája miatt a Kraken szinte használhatatlanná vált a felhasználók számára. Később kiderült, hogy a probléma oka végül is csak annyi volt, hogy a Kraken nem fizette be a számláit a Cloudflare felé, akik 3x felszólítás utána egyszerűen átrakták a szolgáltatást a “free-tier”-be…

Lehet, hogy most is érdemes lenne megnéznie a Kraken menedzsmentnek a lejárt számlákat? 🙂

A könyv meghökkentő részletességgel ír az MtGox hackről, a SilkRoad időszakról és a bányászat centralizációjáról is. De természetesen vaskos fejezetet kapott Satoshi Nakamoto is. Ebből a fejezetből brutális őszinteséggel derül ki Craig S Wrigth összes csalása és mellébeszélése is. CSW előszeretettel aposztrofálja magát Nakamotoként, amihez számtalan koholt bizonyítékokat is előrángatnak a CSW fanok, úgy mint pl egy visszadátumozott 2008-as blogbejegyzést, melyben CSW már elismerően nyilatkozik a bitcoinról. A valóság azonban: 2011-ig Craig Wright nem nyilatkozott egy büdös szót sem a Bitcoinról, akkor is egy komment erejéig szólalt csak meg, ahol a bitcoint “Bit Coin”-nak nevezte a wikileaks donáció kapcsán. Egyébként CSW a könyv tanulsága szerint 2013 áprilisában vett először bitcoint és folytatta ezt a gyakorlatot egészen sokági, többek között volt szerencséje bevásárolni 17.24 BTC-t az MtGoxon az ominózus 1198$-os csúcson is, amit követően összeomlott az árfolyam és közel 2 évig nem is tért magához.

Természetesen a könyv nem csak a Bitcoinnal foglalkozik, kapják rendesen a savat az altcoinok és az azok mögött álló celebek is. Tudtátok pl, hogy Buterinnek a Bitcoin magazinos munkássága és az Ethereum megalkotása között volt egy rövidebb szakasza, amikor úgy döntött, hogy csinál egy működőképes kvantumszámítógépet? Na és mire akarta használni leginkább ezt a masinát? Hát persze, hogy a hashing funkciók kvantummatematikai implementálására. Az ötlete annyi volt, hogyha sikerülne pl az SHA256 algo hashing metódusát szuperpozícióban élvő qubiteken ábrázolni, akkor repetatív hashing helyett egyetlen lépésben ki tudná számolni egy bitcoin block megfelelő hashét, melyet persze csak szépen csendben használna… Csak okosan…

A könyvért külön köszönet Sanyinak, aki kölcsönadta nekem és szerintem a mai napig azzal hitegeti magát, hogy: “egyszer biztos vissza fogja adni”.

commercial break...

Ui: A könyv megvásárolható pl az amazon.com-on 16,95 dollárért printben, vagy 8,88 dollárért Kindle verzióban. Szándékosan nem rakok be linket… Tessék megkeresni.

Well, Satoshi has spoken

Ha csak címszavakban akarnám leírni, hogy mi mindent történt az elmúlt napokban, akkor is oldalakat lehetne írni… Ám szeretném kerülni a mókuskerék effektust ezért egyetlen kevésbé szakmai, sokkal inkább szentimentális tényezőt emelnék csak ki: Kétségtelenül a Bitcoin “misztérium” legnagyobb tényezője maga az alkotó személye. Satoshi Nakamoto két éven keresztül volt képes fenntartani pszeudonimitását és ezen idő alatt képes volt több száz emberrel úgy kommunikálni interneten keresztül (jellemzően fórumon és emailben), hogy semmit ne áruljon el magából, személyéről. Mindettől függetlenül ismert az a szakmai kör, mely vagy részét képezte a “Nakamoto group”-nak, vagy pedig nagyon közel állt Nakamotohoz. Ezen körből talán a leginkább prominens és ez eddig leginkább pártatlan személy Nick Szabo volt, aki az elmúlt időkben partvonalról követte  csak a Bitcoin körüli drámát és maximálisan elhatárolódott a napi politikai történetektől, de a Bitcoin Cash hardfork körül valami minden bizonnyal bekattanhatott nála, mert több alkalommal is lenyilatkozta, hogy a Bitcoin közösség nagyon sokat köszönhet a Core Deveknek, szemben azzal a két bohóccal, aki most a passzátszelet fújdogálja (Ver és Wu-ra célozva itt). Szóval bár nem ildomos Szabo nevét összemosni Nakamotoval (minden erre utaló jel és a közösségben kialakult kvázi konszenzus ellenére sem), mindettől függetlenül az ő véleményére nagyon sokan adnak. Márpedig Nick Szabó állást foglalt a SegWit2X körüli helyzet kapcsán, melynek újra egy nagyon rendhagyó és egyébként igen kreatív módját választotta: A publikus twitter fiókjának nevébe ő is felvette a [No2X] tag-et, ezzel kifejezve, hogy el a kezekkel a jelenlegi Bitcoin Legacy lánctól.

Szabo állásfoglalását a No2X prominensei egyértelműen Satoshi Nakamoto állásfoglalásaként aposztrofálják, az ellenoldal pedig mélyen hallgat az esetről mivel Nick Szabo személye ebből a szempontból kikezdhetetlen. Függetlenül attól, hogy ő Satoshi avagy sem, javarészt ő rakta le mindazt amit ma Bitcoinnak nevezünk.

Persze sokan kaphatnák fel a fejüket és mondhatnák: Ez mekkora őrültség, miért állnak ki ennyien egy legacy történet mellett, ami skálázási problémákkal küzd és ezáltal mérhetetlenül magasra verte fel a tranzakciós díjakkal, miért nem akarunk mi gyorsabb és olcsóbb tranzakciókat, miért nem akarjuk visszahozni a 0-confirmation-t? Ez tényleg még mindig a rasperry Pi-ken futtatott nodeokról szól?

Természetesen nem erről van szó. A SegWit2X bármennyire egy technikai upgrade-nek van beállítva, valójában sokkal inkább egy hatalomátvételi eszköz. Esetében tökéletesen jó ideológiai párhuzam a trójai falóval, erről korábban az SPV walletek kapcsán már részletesen írtam.

Szabo állásfoglalásával párhuzamosan számos üzleti szereplő is hasonló statementet tett. A btc hashing power 1%-át birtokló Kano Pool tegnap döntött úgy, hogy felhagy a SegWit2X támogatásával és a továbbiakban nem jelzi az SW2X szignált az új blokkokban.

Folytatás…

Itt a Byzantium! Az Ethereum új korszakba lépett

Képzavarral élve Bizáncot már bevették az Éter hívők és már csak Konstantinápoly választja el őket a nagyvilágból, ha az is ‘elbukik’, akkor tényleg semmi sem tudja megállítani az Ethereumot…
Ma – hazai idő szerint – valamikor fél 8 körül sikeresen aktiválódott a byzantium hardfork a 4,370,000-es blocknál, ezzel hivatalosan is lezárult egy lassan másfél éve húzódó történet, mely eredetileg valamikor tavaly nyárra lett volna tervezve, de a TheDAO botrány miatt bekövetkezett hardfork (ETH, ETC szétválás) jelentősen visszavetette mind a fejlesztést, mind a fejlesztők kedvét annak kapcsán, hogy siessenek a releassel. A sikeres hard-forkot követően (az https://ethstats.net információ alapján) a hálózat nagy része zökkenőmentesen átállt az új forkra. Alig néhány node ragadt a 4,369,999-es blockon, de azok egy része is már elkezdte behozni a lemaradást.

A ma megjelent upgrade és hard-fork az eredeti “Metropolis” koncepció első felét tartalmazza, amiről korábban már számos esetben írtam itt a blogon. Viszont címszavakban megemlékeznék a fontosabb újdonságokról:

  • Az Ethereum Ice Age előkészítéseként megtörtént a block reward csökkentése 5-ről 3 Etherre.
  • A block reward kompenzációja érdekében máris elindult a blocking time csökkentése, amihez az algoritmus éppen most hangolja a difficulty értékét. A difficulty eddig 3,5%-ot csökkent, amivel az elmúlt 40 block átlagos blocking timeja be is zuhant 16-18 másodperc körülre.
  • Implementálásra került az EIP 197 és 196 melyek segítségével végre lehetőség nyílt a zk-Snarks és hasonló un. zero-knowledge elvű shielded tranzakciók bonyolítására. Ennek lényege, hogy úgy lehet Ethert küldeni a hálózaton keresztül, hogy sem annak összege, sem a küldő és a fogadó address nem kerül felfedésre, mégis teljes mértékben lezajlik a double-spending protection.
  • Főleg a smart contract fejlesztők fognak nagyon örülni végre a REVERT opkódnak és a tx receipts fejlesztésnek, melyek abban segítenek, hogy a fejlesztők értelmes hibaüzeneteket kaphassanak ha egy-egy smart contract hibára fut. Előbbi főleg az “InsufficientGas” típusú üzeneteknél releváns.

Az árfolyam 4%-os felszúrással jutalmazta a sikeres hard-forkot. Jelenleg 349 dollárnál jár, ahol ezt megelőzően legutóbb szeptember elején járt. Persze így fél órával a sikeres aktiválást követően még balgaság lenne bármilyen következtetést is levonni, ezért nem írom le ide, hogy még idén 600, jövőre pedig négy számjegy… Uppsz.

Hogyan lesz üzlet a blockchainből?

Az elmúlt bő egy hónapban többen is megkerestetek különböző üzleti tervekkel, gondolatokkal. Ezek nyilvánvalóan leginkább a cryptopénzekről és a bányászatról szóltak, de számos egyéb blockchain alapú üzleti téma is előkerült. Mivel blockchain-evangelistaként kötelességemnek érzem a hazai ébredező üzleti ötletek ilyen jellegű inkubálását, ezért előszeretettel szántam időt minden ilyen jellegű megkeresésre. Hogy miért éri meg nekem időt szánni egy-egy ilyen történet meghallgatására és a közös agyalásra? Leginkább azért mert iszonyatosan jó történetekkel találtok meg, amikre sokszor nekem is megvan a WOW! élményem, másrészt pedig jó látni azt, hogy milyen könnyen adaptálják sokan magát a technológiát az üzleti igényekre.

Maga a blockchain technológia adott, egyre többen értik (vagyis érteni vélik) azt is, hogy mire jó a smart contract és hogy miért is érdemes ebbe az irányba nyitni. Biztos vagyok abban, hogy akár már a 2018-as év legnagyobb két tech buzzword-je a blockchain és a smart contract lesz. A technológián túl azonban sokkal fontosabb maga az üzleti igény, amire létre akarod ezt hozni. Csak az elmúlt egy hónapban 3-4 olyan beszélgetésem volt, ahol az üzleti igény és annak megvalósítási terve köszönőviszonyban sem volt. A smart contractok célja igen egyszerű: egyértelmű bejövő információk alapján kiértékelni különböző feltételeket, majd ez alapján kezdeményezni különböző kimeneteleket, mindezt automatikusan és emberi beavatkozás nélkül. A probléma általában pont ezen utolsó két feltétellel van: automatikus és emberi beavatkozástól mentes döntési logika. Ahogy nagyon nehéz elvonatkoztatni a decentralizált cryptopénzek esetén a centralizált döntéshozataltól, hiszen a társadalmi és gazdasági berendezkedésünk miatt, szinte ismeretlen számunkra a konszenzus alapú döntéshozatal, úgy nehéz elképzelni egy olyan jogi megállapodást, ami valóban automatikusan kiértékelhető és végrehajtható.

A jelenleg működő jogi keretek megreformálásához (okosításához) legalább egy olyan méretű szemléletváltás szükséges, mint amilyen a nemzeti devizák és a cryptodevizák esetén áll fenn.

A nagy üzleti szereplők közül elsők között értette meg és adaptálta ezt a gondolatot az AXA, amikor a napokban kihozta a fizzy nevű szolgáltatását. Adott egy Ethereum alapú smart contract biztosítás, amit megvehetsz meglévő repülőjegyedhez (jelenleg csak New York-Párizs vonalon). A smart contract automatikusan kiértékelődik és amennyiben a járat több mint két órát késik, akkor automatikusan kezdeményeződik feléd egy kifizetés. A rendszer hátteréről kevés technikai információt kaptam (bár tényleg próbáltam szerezni…), ezért a továbbiakban úgy próbálom meg értékelni a rendszert, hogy a hiányzó információkat kipótlom saját elképzeléseimmel. Ennek okán a továbbiakban egy FELTÉTELEZETT működésről beszélek, nem pedig a konkrét AXA fizzy rendszerről.

Folytatás…

A Litecoin odacsap az Ethereumnak?

Ma berakétázott rendesen a Litecoin is. A fiat baselinehoz képest csinált eddig 13%-ot, de még az amúgy szárnyaló és természetesen ma is ATH-t beállító Bitcoinhez képest is összehozott eddig potom 8,5%-ot reggel óta. A short term chartokon folyamatosan dobálja a zöld kalapácsokat a gyerta diagram, ami gyanúsan arra enged következtetni, hogy van itt bőven növekedési pálya. az alábbi ábrára berajzoltam azt, amit a nevesebb tech elemzők, most beleképzelnek az LTC árfolyamába:

Nos igen, ez egy szabványos dupla W (double bottom) alakzat, ami az álmoskönyv szerint bull szignál a hosszútávú #HODL-erek számára. FONTOS: A kulcsszó a “hosszútáv” és nem a “bull szignál”. Szóval, aki ránézve a mai chartra őrült módon kezd el minden pozíciót likvidálni és LTC-be tolni, annak szólnék, hogy mára a pumpa már látványosan megpihent és logikus lenne némi korrekció is rövidtávon, mert kicsit túltolták.

De mi is ennek a hírtelen kitörésnek az oka? Immáron jó 3 hónapja szedem elő időről időre itt a blogon a Litecoint, mint lehetséges csenges befutót és a BTC hedging tesóját, aki nem mellesleg az Atomic Swap és a Lightning Networkök segítségével komolyabb kitörés előtt állhat és nem mellesleg kihúzhatja a Bitcoin fenekét is a slamasztikából. Kb egy hete jelentette be Charlie Lee (az LTC prominense), hogy üdvözli a BTC SegWit aktiválódását, ami lehetővé teszi végre az LN és az AtSwap-ok működtetését a két hálózat között és már kiadási állapotban van ennek a produktív verziója is. Egy nemrégiben kirakott twitt szerint időközben kész lettek és minden komponens elérhető a Litecoin mainneten is. Akinek esetleg nem tiszta, hogy mi az Atomic Swap és LN, továbbá, hogy ez miért jó a Bitcoinnak, annak erre tessék: -link-

Mire idáig eljutottam az írással, addigra a post elején szereplő százalékok már további 2-3%-kal növekedtek… Továbbra is azt gondolom, hogy a Litecoin (LTC) egy tökéletes nyertese lehet a Bitcoin körüli paragépezetnek. Fontos azonban megjegyezni, hogy nyilvánvalóan a LTC pumpa NEM a Bitcoinból jön. Hanem… droppergés: látványosan az Ethereumból.

Folytatás…

Ethereum/Casper: szép új jövő! Vol.2.

Bár mindkét fülemben éppen a bitcoin story aktuális felvonása cseng, de kétségtelenül nem illik megfeledkezni az altcoinokról sem, különösen az Ethereumról, ahol a nagy bitcoin aranyláztól függetlenül is bőven vannak történések. Nemrégiben jelent meg itt a blogon egy hasonló című írásom (Ethereum/Casper: szép új jövő!), jelen post ennek a folytatása, szóval ha esetleg azt nem olvastad, akkor érdemes lehet azzal kezdeni. Amiről ez a post szólni fog: egy rövid összefoglaló azoknak, akik szeretnék emberi nyelven megérteni, hogy mi a Casper és miként hat majd az életükre (már ha, ETH bányászok…), a második rovatot az ezzel kapcsolatos piaci kilátásaimnak szentelem. Tettem kerek egy hete egy ilyen kijelentést:

ismerve a piaci kilátásait nem kell nagy lángésznek lenni ahhoz a prognózishoz, hogy még 2020 előtt négy számjegyű lesz az árfolyama.

Ezt a kijelentést az elmúlt egy hétben többen is szóvá tettétek kommentben, emailben, ‘közönségtalálkozón’ vagy éppen legutóbb a Bálna teraszán 34 fokban egy olyan beszélgetés kellős közepén, ami mindenről szólt, csak éppen nem a $crypto világról. De ha már szentimentalizálok, akkor had osszak meg veletek az értelmes content előtt egy relatív friss és vicces történetet: Ülök éppen egy kávézóban, ahol próbálok energiát nyerni egy kapcsiból és közben teljesen bele vagyok fekedkezvbe a notebookomba, amin éppen a variance.hu nyitóoldala átrvátlankodik éppen. Erre a szomszét asztaltól odaszól egy srác: “-Áhh, variansz, te is szoktad olvasni?”. Az agyamnak kellett fél perc, mire átállt és felfogtam a kérdést, amire csak ennyit tudtam válaszolni reflexből: “- Nem, én jellemzően inkább írom.” A srác elnevette magát, majd rájött, hogy komolyan mondtam. A story folytatása, egy kb. 20 perces crypto piaci diskurzus lett. Ezúton is üdvözlöm a srácot, akinek sajnos azóta elfeldtem a keresztnevét is, de mindesetre jelen post megszületésében nem kis szerepe volt annak, hogy majd 10 percen keresztül beszéltünk arról, hogy miért is nem a kisemberek kisemmizéséről szól a PoS/Casper.

Na de visszatérve a hivatalos trackre, a post harmadik része inkább csak azoknak fog szólni, akik technológiailag is meg akarják érteni, hogy miként is fog működni a Casper, tehát azoknak, akik önállóan akarnak letétet kezelni és önállóan akarnak hozzá nodeot üzemeltetni. Mindenki más poolokon keresztül fogja ezt tenni, akiknek nem igazán releváns az utolsó szakasz.

Kezdjünk is bele:

Sokak a PoS-t az Ethereum hálózat halálhozójaként aposztrofálják és valamiféle árfolyam droppolást és a kishalak legyilkolását látják ebben. Összességében a tudatlanság és az információ hiány, pánik hangulatot generál a legtöbb érintettben. Bármennyire is fura ez az egész rendszer, de Vitalik lényegében sikeresen ültette át a PoW (mining,hashing) pénzügyi modelljét a PoS/Casper rendszerbe. Hiszen a PoW-nál a bányászok adott mennyiségű pénzt fizetnek a bányagép alkatrészekért, amit persze jellemzően fiat-ból (fizikai, nem crypto pénz) vesznek meg, ezzel Ethert termelnek, amit szintén fiatra váltva fizetik az áramszámlát, majd a végén fiatért eladják a bányagépeik alkatrészeit (ahogy most is teszik sokan a hamarosan megjelenő 75-110MH/s-es Vega kártyák miatt), csak azért, hogy újra kezdődjön a ciklus. A PoS ugyanezt teszi azzal a különbséggel, hogy sehol nincs az a kényszer, hogy a befektetésedet fiatra váltsd, ezzel hintáztatva az árfolyamot. Hiszen a letétet Etherben teszed, amiért a jutalmat Etherben kapod, amit NEM kell azonnal visszaváltanod, hogy fedezd az áramszámlát és a végén a depositod maradékát Etherben kapod vissza, amit ezt követően ha akarsz újra Etherben tudsz berakni. Mindez akár jelentősen csökkentheti az Ether volatilitását, mivel nincs kényszeres eladás egyik szereplőn sem, ráadásul a minimum deposit és a hosszú felszabadítási idő (ezekről picit később) eleve kizárja a spekulánsokat, a slashing conditions pedig azokat, akik megpróbálnak csalni a rendszerrel.

Mindez nem csak az én fantazmagóriám, legutóbb éppen Tamás nevű kedves blog olvasóm osztotta meg velem hasonló gondolatait, amit a ‘több szem, többet lát’ evet követve bemásolnék ide is:

Ethereum PoS / PoW: Jól gondolom, hogy a PoS önmagában erős árfolyamfelhajtó hatással lesz ha minden más változót kiveszünk a képletből? Pow-nál a bányaszok nagy része gondolom eladásra rendezkedik be, nem válik mindenki befektetővé, hogy tartsa az Ether-t. Tehát itt nem nagy, de folyamatos eladási nyomás volt ami valamennyire hatással lehetett az árfolyamra. Míg a PoS-nál tartanod kell sok Ethert és rá kell ülnöd, cserébe kapsz még egy kis Ethert. Tehát elsőzör sok Ethert kell venned amivel felhajtod az árfolyamot, majd ülnöd kell rajta, ezzel sok Ethert kivonsz az aktív kereskedésből, amivel csökken a kínálati oldal. Elvileg… Vagy ez hibás logika?

Folytatás…

Bitcoin: Utolsó gondolatok a holnapi földrengés előtt

Beléptünk az utolsó 24 órába. Amit most láthatunk a crypto piacokon az már a holnapi események előszele. Nagyjából egy hete folyik ez a felkészülés. A legtöbb crypto tőzsde walletjei már üresek, vagy legalábbis jelentősen le lettek csupaszítva. Emellett egy roppantul érdekes trend látszik, ami azt mutatja, hogy a bitcoin nagyhalaktól kimutatható mennyiségű érme vándorolt a kishalakhoz. Pontosabban a nagyon pici halakhoz. (Azt hiszen időszerű lenne definiálni a bitcoin óceán élővilágát…)

Mindemellett még érdekesebb jelenség, ami az altcoinok piacán történik. Miközben a bitcoin árfolyama éppen pár perce újra átlépte a $2800 szintet, a relevánsabb altcoinok régóta nem látott mélységekben hevernek (LTC $38, ETH $190, ZEC $170). Nem kell nagy pénzügyi lángésznek lenni ahhoz, hogy bárki is megértse ezt a különös piaci diverzifikációt. Ez most egy egyszeri alkalom, amit nagy valószínűséggel már soha többé nem fognak tudni eljátszani a crypto piacokkal. Talán pont ezért is most lett itt ennek az ideje.

Folytatás…

ETH/Parity végzetes hiba és a mancs őrjárat

Tegnap éjszaka futótűzként terjed el, hogy valami nagyon durva bug van a Parity wallet klienssel. Egészen pontosan annak multi sig smart contract részével. Amennyiben valaki korábban használt ilyen wallettel multi sig smart contractot, akkor annak a pénze lenyúlhatóvá vált.

A történetről tényleg csak annyit, hogy itt még nem érdemes kongatni a vészharangokat, ez nem az Ethereum network és pláne nen a blockchain hibája. Egyszerűen a Paritynek sikerült elrontani az implementációt, ez a kockázat sajnos mindig benne van. A Parity amúgy sem a tökéletes implementációról híres, nagyon sokat támadják pl a blockchain szinkronizációs megoldásai miatt is. Tessék használni a Mistet és a Go Ethereumot, ha már egyszer magyar vonatkozása van utóbbinak azáltal, hogy Szilágyi Péter (alias karalábé) tartja karban.

Szóval aki értetlenül állt a tegnap esti hatalmas árfolyam droppoláson, az most már értheti, hogy mi is történt. A hír bejelentését követően pánikszerűen kezdték el kimenekíteni a pénzüket a befektetők ETH-ből lényegében mindegy milyen áron. Ennek hatására egészen 185 dollárig verték le az árat, amiből folyamatosan próbál visszatérni az árfolyam, de a hírek lassú terjedése miatt késleltetve újra és újra bekövetkezik a beszakadás. Ebben a percben is éppen benézett az árfolyam egészen 208-ig.

Folytatás…

Ethereum/Casper: szép új jövő!

A bitcoin skálázási történet árnyékában csendben körvonalazódik az Ethereum hálózat jövője is: A bányászok kivéreztetése, letéti konszenzus, kanonikus blocklánc védelme, manipulátorok bűntetése és “gazdasági véglegesség” biztosítása közel zéró ökológiai lábnyommal. A lehetséges jövőképeket korábban már kifejtettem a “Bitcoin ‘Forkológia’ III. – Mi a helyzet az Ethereummal?” cikkben.

Június 20-án tartotta meg az Ethereum DEV csapat a 20. Core Devs meetinget, ahol konkrét döntések születtek. Előbb címszavakban, majd a tovább mögött részletesen kifejtem, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban:

  • Döntés született arról, hogy ketté szedik a Metropolis network update-t. Ennek fő oka, hogy a Casper (alias PoS) még nem áll készen a kiadásra, viszont minden más már kiadható.
  • A Metropolis első és második fele is hard-fork formájában fog aktiválódni.
  • Az első hard-fork a tervek szerint augusztusban, vagy legkésőbb szeptemberben fog aktiválódni.
  • A második fél (Casper) kapcsán egyelőre még csak találgatások láttak napvilágot. A közösség legnagyobb része valamikor 2018Q1-re várja.
  • A Metropolis első updatejében aktiválnak egy újabb automatikus difficulty bombot, aminek a célja, hogy elpusztítsa a hard-fork előtti networköt, így ha bármelyik érintett is (pl. minerek egy része) úgy döntene, hogy neki nem tetszik akár a Metropolis, akár a Casper, akkor sem fogják tudni folytatni a jelenlegi Ethereum blockláncot. Ennek érdekében elkezdik lassítani a ethereum hálózat tranzakció átfutási idejét (15-ról 4-5 ütemben 45 másodpercre), majd a Metropolis HF#1-nél 40%-kal csökkentik a blockonkénti mining rewardot (5-ről 3 Etherre)

A másfél órás meetingen emellett persze számos egyéb fontos kérdést tisztáztak a DEVek, úgy mint az Metropolisban implementálásra kerülő új opcode-ok gas pricea, de tartok tőle, hogy ezek a kérdések itt a blogon a kutyát sem érdekelnek. (Ha viszont mégis lenne olyan olvasó, aki érintett smart contract programozásban, akkor az kérem vegye fel velem a kapcsolatot…)

Folytatás…