Hybrid + Napelem: Tapasztalatok 4 év után

A blog minden bizonnyal egyik leginkább keresett bejegyzése a mai napig a hasonló címmel megjelent írásom ami 10 hónap fényében mutatta be a korábbi saját beruházásból megvalósított fűtés korszerűsítést, mely során a fűtést un. hybrid gázkazán és levegős hőszívattyús rendszerrel oldottam meg, amihez az áramot napelemmel termelem. A konstrukció részleteit az eredeti cikkben fejtettem ki.

A cikkben az első 10 hónapos eredmények alapján azt prognosztizáltam, hogy a korábbi fűtési rendszerhez képest évi 669ezer forintos megtakarítást tudok elérni, amivel alig 4,5 év alatt pozitívba fog tudni fordulni a beruházás. Most, hogy lassan véget és a negyedik fűtési szezon is (bár ennek némileg ellent mond az időjárás) itt az ideje, hogy visszamérésre kerüljön a prognózis.

Folytatás…

Timeseries vizualizáció: Kibana Timelion

Jelenlegi post még a timelion funkcionalitására épül, azonban itt jegyezném meg, hogy az 5.4-es főverzió kapcsán kiadott közlemény alapján ezek a funkciók (vagy legalábbis nagy részük) már elérhető lesz közvetlenül a beépített Kibana vizualizációs eszközökkel is. Addig is amíg nem kerül kiadásra az 5.4, viszont marad a timelion. A timelion eredetileg egy függetlenül fejlesztett Kibana plugin volt, ami az 5.0-ás főverziótól kezdődően beépült az alap Kibana funkciók közül (a Sense pluginnal együtt).

A timelion talán legfontosabb funkciója az összehasonlítható és vizuálisan részletgazdagabb chartok képessége. Mindemellett a timelionban készített vizualizációk minden gond nélkül rárakhatók tetszőleges dashboardra vegyesen akármilyen más Kibanás vizualizációval együtt.

Folytatás…

Elasticsearch Index és a performancia

Az Elasticsearch alapértelmezetten nem spórol az indexekben tárolt dokumentumok kapcsán az erőforrásokkal. Ha az adott index nem rendelkezik egy jól felépített és átgondolt mappinggel, akkor az ES gyakorlatilag “szabadfolyást” tart, minden szöveges típust analizál, minden olyan adatot ami rendezhető vagy aggregálható azt inmemory bufferbe lapoz, ráadásul menedzsel egy csomó olyan virtuális fieldet is mint pl az: _all.

Ezzel az ES egy végtelen rugalmasságot és könnyed felhasználást teszt lehetővé, ami a legtöbb projekt esetén egyébként nagyon pozitívan értékelhető hozzáadott érték. Azonban ennek megvan az ára, ez pedig a performancia. Egy tetszőleges ES installment esetén elmondható, hogy néhány millió dokumentumig nem nagyon kell foglalkozni a mappingekkel, hiszen itt még bőven érvényesül az a fajta distributed processing hozzáállás, hogy ha kezd lassulni az indexelés vagy a keresés, akkor bővíteni kell a clustert egy-két extra node-dal (már persze ha az index shard beállításainál ügyeltünk arra, hogy ennek legyen értelme…) és máris normalizálódik a performancia.

Folytatás…

Passzív irodaház, megtapasztalva…

Az elmúlt években volt szerencsém nagyon sok ‘green’ filozófiában megihletett irodaházban járni, sőt büszke vagyok arra, hogy én is egy olyan irodaházban dolgozhatom, aminek a kialakítása során arra ügyeltek, hogy az irodaház alapterületével azonos mennyiségű zöld felületet alakítsanak ki az épületen belül, ezzel persze “hasznos irodaterületet” vesztettek el, de mégis egy sokkal élhetőbb környezetet varázsoltak, hiszen még az irodaház belső tereiben is van lehetőség az ablakokon kinézve gondos munkával ápolt kerteket látni. Na ezt az élményt sikerült a múlt heti brüsszeli látogatásom során überelni, amiről gondoltam írnék azért néhány gondolatot, csak hogy ne merüljön fel bárkiben is, hogy a nagy Elasticsearch és big data kalandozásom során megfeledkezem az ökolábnyom témakörről…

Folytatás…

Big Data: Hadoop vs Elasticsearch, mond Te mit választanál?

Amikor napjainkban előkerül az a kifejezés, hogy Big Data, akkor ennek a hátterében (technológiai értelemben) vagy egy Hadoop alapú környezet, vagy egy Elasticsearch áll. Vagy persze ennek valamilyen jellegű kombinációja. (pl hdfs alapú adattárolás mellett nosource indexed elasticsearch kereséshez).

Ez a két technológia lényegében uralja a piacot. Előbbi ugye egy robosztus rendszer, ami modulok és célalkalmazások százait vonultatja fel, az utóbbi pedig leginkább keresésre való, de arra viszont nagyon. A megközelítéssel ugye az a baj, hogy a Big Data mint kifejezés pont annyira egzakt mint mondjuk a “cloud”. Tehát önmagában semmit sem jelent és lényegében bármire lehet használni.  A megvalószítás technológiai eszközének kiválasztásához nem árt végig gondolni, hogy mit is akarunk tárolni a big data-ban és mit is akarunk azzal csinálni.

Folytatás…

Kijött az ES 5.3 és végre a top hits!!!

Kicsit bealudtam a post megírása kapcsán, de a hetem léggé sűrű volt. Volt szerencsém a héten Brüsszelbe utazni ahol többek között megnézhettem az egyik legnagyobb kereskedelmi (nem social!) bigdata kezdeményezést, amiről nyilván semmit nem beszélhetek, de eléggé lenyűgöző dolgokat hoztak össze… (ja és persze elasticsearch és hdfs alapokon). Szóval az utazás és az amúgy is sűrű munkanapok miatt csak lassan volt lehetőségem reagálni arra, hogy kijött az 5.3-as stabil főverzió az Elasticseachből és végre hivatalosan is implementálták mind az ES-ben, mind pedig Kibanában a “top hit” aggregációt. Ráadásul mindjárt elég komoly finomhangolásokkal együtt tették ezt. Közel már fél éve várom, hogy ez a feature megjelenjen az ES főveziójában is, eddig csak nagyon komoly hackeléssel lehetett beleerőszakolni a githubon fellelhető projektet. Amúgy ezúton is külön köszi a top hits értelmi szerzőjének “scampi”-nak. A tisztelére és a munkássága elismeréseként az imént említett Brüsszeli utazásomon életemben először megkóstoltam egy scampi (rákocska) alapú kaját. Jelentem túléltem. Nézzük az alap problémát:
Folytatás…

Zero downtime in ELK (Elasticsearch) environment

Nem visz rá a lélek, hogy ez a címet magyarul akarjam leírni… De miért is érdekes a zero downtime egy NoSQL megoldás kapcsán. A héten került megrendezésre a HOUG nevű szakmai konferencia Siófokon, ami a hazai Oracle felhasználók éves nagy konferenciája, ahol megannyi sales fókuszú előadás mellett bőven akadt szakmai előadás is, melyek egy része bőségesen adott gondolkodnivalót nekem is. Az egyik előadáson lőttem az alábbi ábrát (remélem nem kövez meg senki amiért nyúlom…):

Folytatás…

Hogyan joinoljunk Elasticsearchben?

Oké, ennyire hülye címet is már régen adtam bármilyen postnak. De lássuk csak, hogy miről is akar ez szólni. Ugye a JOIN egy közkedvelt eszköze a relációs (RDBMS) adatbáziskezelőknek, ami pont az a tulajdonságot használja ki, hogy az adatbázis relációs és annak tartalma normalizált ÉS feltételezhetően vannak benne relációk. Ezen relációk adják az RDBMS rendszerek valódi lépéselőnyét a saját pályájukon. A JOIN lényege az, hogy egy vagy több tábla között létrehozunk logikai kapcsolatot és ezen kapcsolatokon keresztül bonyolult lekéréseket tudunk létrehozni. (vagy éppen ki tudjuk nyírni az egész RDBMS-t egy gyönyörű kaszkád szorzással…)
Namost az Elasticsearch az sem nem RDBMS, sem nincsennek benne reálciók (óóó, dehogy nincs… lásd a cikk végén a parent/child relációt…) és úgy egyébként a JOIN-nak sincs semmi értelme benne. Miért is nincs értelme a JOIN-nak? Az Elasticsearch (és igaz ez a legtöbb key=value alapú NoSQL motorra) pont arra az elvre épül fel, hogy minden egyes dokumentum önálló elem melyek önmagukban értemezhetők és esetleg valamilyen statisztikai elemzést vagy aggregációt akarhatunk rajta végrehajta. Mivel erre van optimalizálva az egész motor, ezért semmi értelme az olyan relációs adatmodellnek, ahol egy indexben tárolunk mondjuk dokumentumokat és felhasználói ID-kat, egy másik indexben pedig tárolunk a felhasználói ID-khoz tartozó neveket és egyéb adatokat. Sokkal egyszerűbb minden releváns adatot minden dokumentum esetén tárolni, hiszen a háttérben a NoSQL motor gondoskodik arról, hogy ezek az adatok ne redundánsan tárolódjanak. Ráadásul az ilyen erőltetett kereszthivatkozások csak lassítják is a keresési performanciát.
Folytatás…

Tisztázzuk az alapokat: big data, nosql, ES, APM

Mielőtt nagyon belemélyednél a konkrét témákba (lásd címben), talán érdemes tisztázni, hogy mit is jelentenek ezek a fogalmak, mi közük van egymáshoz és konkrétan én mit értek ezeken. Ebben a postban véletlenül sem szeretném tudományos alapokig részletezni és szakmailag sem mennék bele. Célom csak egy általános kép kifejtése azoknak, akik csak most ismerkednek ezekkel a fogalmakkal.
Big data: kezdeném is mindjárt a legnagyobb lufival. Kezdetben vala a strukturált adattárolás, amikor (az ősidőkben) még luxus volt az adattár, jól végig gondoltuk, hogy mit is akarunk tárolni és törekedtünk arra, hogy ezt a leginkább optimális módon tegyük. Ezzel együtt eljött az internet, eljöttek a felhők (nem… nem a skynet) és eljött mindaz, ami ma jellemzi az adattárolást. Az olcsó adattárolás, a mesterséges(-nek tűnő) intelligencia (gépi tanulás) és strukturálhatatlan adatkörök miatt jöt létre az a valami, amit big datanak nevezünk. Mi jellemzi ezt: gyakorlatilag mindent tárolunk amilyen adatot csak elő tudunk állítani, annak minősége, jellege és értelme nélkül, mindezt tesszük azzal a szándékkal, hogy később feltételezhetően fel fogunk fedezni olyan összefüggéseket, amik értelmet adnak a strukturálatlan adatnak. A régi mondás, mely szerint “a kevesebb több”, mára átalakult a “több az több lehet” mondássá.
Folytatás…

ELK: Több Elasticsearch [ES] node futtatása egy hoston

Aki ismeri az Elasticsearch [ES] filozófiáját, az pontosan tudja, hogy alap esetben semmi érteme nincs annak, hogy egy hoston több nodeot futtassunk, hiszen mi is az ES esszenciája: Végy egy halom középkategóriás, olcsón fenntartható gépet, majd minden különösebb technológiai tudás nélkül rakd fel rájuk az ES-t, kapcsold öket egy clusterbe és jöhet a fun. Ha pedig mégsem jön, mert ez így nem elég hatékony, akkor optimalizáld a shardok eloszlását, rakj hozzá a clusterhez még néhány gépet és ezen egyszerű eszközökkel lényegében bármikor tudod skálázni a clustert.

Azonban nagyvállalati környezetben előfordul, hogy középkategóriás olcsó gépek helyett komolyabb vasak kerülnek a kijelölésre. Ilyenkor meg kell tudni találni az ésszerű középutat. Egy önálló ES node kapcsán van néhány olyan technikai függőség, ami meghatározza, hogy maximum mennyi erőforrást tud optimálisan használni. Ezen függőségek közül a leginkább fontos talán a heap size:

  • Az elasticsearch technológiailag java virtuális gépben fut, aminek a heap kezelése erősen kihathat az ES működésére. Technológiai adottság, hogy 32Gb heap size alatt a JVM compressed object pointer (compressed oops) technológiát használ a heap kezelésére, ez felett már nem lehet használni ezt az opciót, ami jelentősen rontja a JVM hatékonyságát.

Folytatás…