Szerezd meg hát mind, NFT!

Az alábbi cikk közkívánatra készült, azzal a szándékkal, hogy bemutassam a Non-fungible Token (NFT) témakörben épülő ökoszisztémát. Aminek célja, hogy digitális térbe is elérhetővé tegye az olyan gyűjtögetős (collectibles) eszközöket, amik generációk óta adnak elhivatott célt a gyermekeinknek (és persze nagyon sok felnőttnek) és amire kétségtelenül a világ egyik legbusásabb gazdasági modellje épül. Maga a collectibles már eddig is létezett a digitális térben és kétségtelenül az egyik legnagyobb üzlete is annak. Ha feltétlenül kell egy jó példa, akkor érdemes megnézni, hogy miként alakult át pl. a online játékpiac az elmúlt 10-20 évben. Míg 10 éve a vezető játék brandek minőségi játékélményt adtak, amiért busás árat kértek és a játékok mellett felépült reklám árucikkek (merchandise) csak jelképes bevételi forrást termeltek… addig mára a vezető címek mindegyike a bevételének 90+%-át már kizárólag a játékhoz vásárolható apró kiegészítőkből (ingame shop, collectibles, stb.) keresi meg.

Ezen a ponton szerintem érdemes lehet tisztázni, hogy mit is nevezünk gyűjtögethető (collectibles) dolgoknak, hiszen etéren lehetnek félreértések. Collectiblesnek azokat a dolgokat nevezzük, amiket hobbiból vagy egyéb kapcsolódó érdeklődésből gyűjtenek az emberek és valójában nem rendelkeznek semmilyen használati értékkel. Így pl. nem tekinthető collectibles az arany vagy a bitcoin, hiszen ezek, mint tárgyak is rendelkeznek használati értékkel. A gyűjtögethető dolgok értékét azok ritkasága (limitált elérhetősége) vagy éppen nagy népszerűsége adja. Ezen tárgyak esetén tipikus érvényesülés a “sok az eszkimó, kevés a fóka” elv. Egy ilyen tárgy árát az határozza meg, hogy mennyire népszerű és mennyire kevés érhető csak el belőle.

Logikus következtetés lehet eljátszani a gondolattal, hogy miként is fog tudni erre ráépülni a világ következő – potenciálisan – legnagyobb üzlete: a digital collectibles… azaz a nem cserélhető tokenek (NFT).

Míg a hagyományos világban egy adott gyűjtögethető eszköz esetén annak kibocsátója szavatolja a limitált darabszámot, addig a digitális világban mindez csak akkor tud igazán megvalósulni, ha adott egy technológia, ami szavatolja, hogy a limitált darabszámban elérhető gyűjthető csecsebecséket nem lehet lemásolni. Erre pedig tökéletes megoldást nyújt a blockchain technológia, amit egyre több szereplő ismer fel.

Ha az olvasó most a fejéhez csap és értetlenül áll a fentebbi feltételezés előtt, akkor előre elspoilerezném ezen piac jelenlegi érettségi szintjét: Egy olyan piacról beszélünk, ahol befektetőként már ott van NBA-től kezdve a UBISOFT-on keresztül egészen a Warner-ig mindenki. Már most is van olyan platform, ahol potom 50 millió dollárnyi NFT cserélt eddig gazdát, holott egyelőre még csak béta állapotban van.

Folytatás…

Grayscale: A feneketlen kút

Valószínűleg az olvasók egy részének teljesen tiszta, hogy mi is az a Grayscale. Azoknak akiknek ez esetleg nincs meg: A Grayscale egy egyesült államokbeli szolgáltató, aki un. Trust formában bocsát ügyfelei részére Bitcoin és egyéb kriptopénzekhez kapcsolódó csomagokat, melyek mögött fizikai kriptopénz letét található.

A Grayscale az amerikai tőzsdefelügyelet kontrollja alatt álló szolgáltató, akinek az összes trustját a felügyelet hagyta jóvá, mely jóváhagyás megteremti a lehetőséget arra, hogy intézményi befektetők úgy vásárolják magukat bele a Bitcoin és egyéb kriptopénzek (pl. Ethereum, ZCash, stb.) növekedési potenciáljába, hogy ezzel együtt nem kell nekik megvásárolni, birtokolni, kezelni az eszközöket. Ennek teljes terhét átvállalja a Grayscale, ráadásul a igen komoly bónuszokat is fizet ügyfeleinek az árfolyam növekedésen túl.

A Grayscale üzleti modellje, azonban nem feltétlenül csak arra alapszik, hogy átvállalja a letétkezelés technológiai részét ügyfeleitől. Ennél sokkal fontosabb, hogy konkrétan tőzsdén kereskedhető termékről beszélünk, amit például itthon szépen rá lehet rakni TBSZ-re, majd kiülve az adómentességi időablakot szépen lehet realizálni a hozamot… persze nem feltétlenül ez a legfontosabb oka a Grayscale sikerének, sokkal inkább az a tény, hogy tőzsdén kereskedett termék révén olyan intézményi szereplők is bevásárolhatnak, akiknek egyébként a működési alapévük tiltja, vagy korlátozza, hogy közvetlenül vásároljanak Bitcoint és egyéb kriptoeszközöket. Márpedig – főleg a tengerentúlon – nagyon sok olyan éhes intézményi szereplő van már (nyugdíjalapok, alapkezelők, hedgefundok), akik már úgy járnak a Grayscalehez $GBTC-t vásárolni, ahogy a kisnyugdíjas rohan reggel a boltba tejért.

Folytatás…

Bitcoin realizmus

A modern világtörténelem újabb fejezetében kap éppen főszerepet a Bitcoin. Ezt egyre többen látják. 6-7 éve a Bitcoin a tekikatonák világmegváltó hitének manifesztációja volt. Három éve az utca embere döntött úgy, hogy ebből fog pillanatok alatt meggazdagodni… Ma pedig? Ma továbbfejlődött a történt: ma azok a cégvezetők menekülnek Bitcoinba, akik három vagy hat éve még piramisjátékkal szidalmazták és nevették ki a tekitatonákat. És, hogy miért dönt úgy egyre több globális nagyvállalat vezetője, hogy itt az ideje a készpénzállomány átstrukturálásának és a Bitcoinba menekülésnek? A válaszuk szinte kottaszerűen: infláció hatásainak csökkentése. Bizony-bizony… Az elmúlt évtizedek felelőtlen(?) és ész nélküli pénznyomtatásának hajrájában hol máshol is tudott volna lecsapódni a rengeteg készpénz, mint a globális techvállalatoknál… melyek vezetői mára attól félnek leginkább, hogy az őket felhizlaló monopoli társasjáték egy pillanat alatt értékteleníti el a cégeik eredményét. Bizony ám. Adj valakinek olyan sok pénzt, amit ésszel felfogni sem képes és nem is képes azt elkölteni, felhasználni, növekedést finanszírozni belőle. Majd nézd végig, ahol paranoiássá válik a hatalmas nyomás alatt és várd ki az inflexiós pontot, amikor úgy dönt, hogy neki a jelenlegi helyzethez képest már a Bitcoin is sokkal biztonságosabb…

Az elmúlt 3-4 évben számtalan cikket írtam arról, hogy miként válik a Bitcoin hasznára mindaz amit ma modern monetáris elvként alkalmazunk, azaz a nyakló nélküli pénznyomtatás. Jegybankárok ezrei kelnek fel nap mint nap azzal a tudattal, hogy a MMT (modern monetary theory) nem rossz dolog, hiszen az állam sosem adósodhat el, hiszen az állampolgárok lojálisak és a jogállam stabil. Majd végignézzük, hogy egy vikingnek öltözött (egyébként civilben színész) begyalogol a kapitóliumba és beáll szelfiezni a pódiumra… oda, ahol egyébként éppen törvényeket alkotnának és elnököt iktatnának be. Majd másnap kereskedelmi tévék ezreinek műsorán nézzük meg a lesújtó monológokat a demokrácia egy napos haláláról, ami 15 percre megengedi nekünk, hogy tekintetünk elkalandozzon a koronavírus okozta sokkhatásról.

Nem… A jegybankárok nagyot tévednek. A világtörténelem bebizonyította, hogy ha valamit nagyban csinálsz, akkor annak lesz negatív következménye. Az állampolgár lojális… a jogállam stabil… Csak éppen a nyakló nélkül nyomtatott dollár, euró, forint és satöbbi fizetőeszköz nem az állampolgároknál aggregálódik… hanem az állampolgárok munkáltatójánál, aki nagy ívben tesz a MMT-re, nagy ívben tesz a jogállamra, nagy ívben tesz az állampolgárra is… csak egy dolog érdekli: hogy a francba őrizze meg annak a hatalmas kupac pénznek az értékét, ami egyik napról a másikra az ölébe hullott és ma már közel sem ér annyit mint tegnap? A nagyvállalat nem lojális senkihez, sem államhoz, ami szórja rá a pénz, sem a munkavállalóihoz, de legfőképpen a gazdasághoz nem, aminek állítólagos eredménye áll a papírbankók mögött fedezetként. Egy pillanat alatt helyezi át a teljes működését egy másik random balkáni országba ha az 2%-kal kevesebb adót kér, egy pillanat alatt helyezi át a nyersanyagkitermelését Indiából Chilébe, ha a járulékos logisztikai költségek egy év alatt pozitívra fordul és, ha már nincs tovább, mert a globális bábszínházban nem hirdetnek újabb premiereket… akkor gondolkodás nélkül menekül bitcoinba, aranyba vagy bármi egyéb dologba, ami segíthet neki fenntartani a pénzkupac vásárlóértékét.

Üdvözlök mindenkit ismert civilizációnk epilógusában!

Az elmúlt hetekben, soha nem látott tömegekben találtak meg a régi ismerősök, akik rövidre szabott: hogy vagy? jól vagy? aha! után máris rátértek a végtelenül fontos kérdésre: Érdemes most beszállni BTC-be, vagy inkább várjak?

Persze… végülis csak 6-7 éve pezsgek minden fórumon és éltetem a Bitcoin jövőjét. Ha eddig vártál, akkor már minek változtatnál? Csak nem rohansz az elszáguldott vonat után? Vagy mégis?

Nyilván sokkal logikusabb dolog a valaha volt legmagasabb ATH érték DUPLÁJÁN beszállni a Bitcoinba, mint mondjuk kilenc hónappal ezelőtt a jelenlegi árfolyam közel tizedén.

Vajon mi történt a világban, aminek hatására alig fél év alatt a véleményem ennyire felértékelődött? Fél éve, csak az üveges tekintetet láttam a szemedben, amikor a Bitcoinról beszéltem neked. Ma meg én lettem a próféta?

Nem… senkit nem akarok megbántani, pláne az ismerőseimet és barátaimat nem. És véletlenül sem szeretném azt a képet sugallni, hogy én tudnám a tutit. Jó döntés volt az, amikor 2013-ban nem hagytam magam lebeszélni a kollégám által arról, hogy belevágjak a Bitcoin bányászatba? Jó döntés volt 2017-ben bemenni az akkori főnökömhöz és azt mondani neki: bocs… én alapvetően tényleg jól érzem itt magam, de egy percig nem fogok tovább dolgozni egy nagybanknak… vár engem a bitcoin biznisz! Tegye fel a kezét aki szerint ezek rossz döntések voltak? Őszintén? Nem volt ez így mindig…

Akkor innentől jön a Mad Max éra és vége a modern civilizációnak… és tényleg a Bitcoin a kiút? Úgy egyébként igen, de korántsem mindenkinek. Olyan nincs, hogy valami mindenkinek jó. A világ nem igazán így működik.

Gyerekkorunk óta követjük tétlen statisztaként a világ átalakulását. Nézzük az olyan filmeket, mint a Mátrix vagy a Fight Club, melyeken keresztül átéljük a generációkon átívelő rejtett igazságokat… majd folytatjuk ugyanazt az életet. Olyan ez, mint az egyszeri karikatúrában, amikor a próféta fohászkodik teremtőjéhez és csak egy jelet kér! Majd a következő kockán az isteni sziluett kérdőn tekint le gyermekére: most komolyan, még mennyit küldjek?!

A Bitcoin nem váltja meg a világot. Nem eszköze a vagyon újraelosztásnak. A Bitcoin gazdagabbá teszik a gazdagokat és szegényebbekké a szegényeket. A Bitcoin egyetlen valódi értéke a valós szűkösség és a tény, hogy mindez digitálisan létezik. Ha én azt mondom, hogy megveszek egy bitcoint és garantáltan nem fogok hozzá nyúlni öt évig, akkor a világ szegényebb lesz egy bitcoinnal. Beszűkül a kínálati oldal. Ha sokan mások is követnek, akkor a szűkösség extrém szintekre csap, amiből lesz a 40 ezer dolláros árfolyam.

A Bitcoinban hinni már-már karcolgatja a szektaszerű mentalitást. Nagyjából olyan ez, mintha a 90-es évek végén a Microsoft azt mondta volna, hogy “én baromi jó operációs rendszert tudok gyártani… de ne vedd meg, nem kell az neked, vegyél helyette Microsoft részvényt!“. Vagy mondjuk, hogy egy modernebb példát mondjak: Olyan ez, mintha kiállna Elon Musk a pódiumra és azt mondaná: “Mi fogjuk a világ legjobb elektromos autóját gyártani, de igazából nem akarunk megcsinálni egyet sem, helyette viszont tőzsdére vittük a cégünket és vegyen mindenki TSLA részvényt, mert a TSLA részvény az sokkal menőbb, mintha helyett inkább vettél volna egy TESLA autót!”

Ugye milyen hülyének néznénk? Pedig valójában a legtöbben ugyanezt csináljuk a Bitcoinnal… És nem… ez nem a bitcoin hibája. A Bitcoin egy végtelenül értékes dolog. A mai ~40.000 dolláros árfolyam bagatell, szinte semmi ahhoz képest amennyit majd a bitcoinnak érnie kell akkor, amikor kinövi magát és valóban valamiféle digitális menekülőeszközként fog létezni… Merthogy ugye erre tartunk.

A Bitcoin ma egy startup… hatalmas vízióval, kevés konkrétummal és iszonyatos mennyiségű angyalbefektetővel.

Rosszul teszi az, aki befektető játszik?

Ehhez a kérdéshez nem ártana tisztázni, hogy mi a franc is a Bitcoin. A Bitcoin a világ második globális eszköze. A második olyan eszköz, ami országhatárokon, vállaltokon, politikai ideológiákon túl létezik, mondhatni valami olyasmi, ami meghaladta identitásban a haldokló kulturális alapjainkat. Miért második? Azért, mert az első maga az Internet volt. Az Internet senkié és mindenkié. Nincs egy Internet Ltd. mögötte, ahol hozzáférést kéne kérned. Alanyi jogon jár az Internet mindenkinek, aki képes azt elérni.

A Bitcoin ugyanez, nem áll mögötte cég, ország, hatalom, ideológia. Mindenki azt lát bele amit akar, arra használja amire akarja (meg amire érdemes). Nem illik bele semmilyen tradicionális modellbe, pont úgy ahogy a nagytesó… az Internet sem. Meglepő, hogy a kategorizálás nagymesterei valahogy mindig olyan következtetésekre jutnak, hogy: piramisjáték? Ne csodálkozzunk már annyira azon: ha valakinek a kezébe kalapácsot adunk, akkor valahogy mindig mindent szögnek akar látni!

A körülöttünk létező világ nem túl jó. Lehet tipizálni a nem-jóságot: környezetkárok, klímaprobléma, szegénység, kizsákmányolás, emberek eszközként használata… De ezek mind csak kontextusból kiragadott kicsúcsosodások. Pont úgy törné derékba a mondandóm logikai ívét, ahogy törte derékba Christopher Nolan a Tenet cselekményét azzal, amikor egyébként egy bámulatos akciókavalkád lezárásaként nekifogott Greta Thunbergeskedni. Óhh bocs, a spoilerért… ha esetleg még nem láttad volna. Ami mondjuk nem lenne meglépő, lévén hogy a premier óta egy olyan világban élünk, amiben egy mozilátogatás túlélésének kockázata vetekszik azzal, mint amikor nagyapáinkat kivezényelték a Don kanyarba. Vagyis vetekedett, amikor még lehetett moziba menni, tudjátok a kijárási előtt.

Pedig hát szegény Nolan nem igazán akart rosszat, csak gondolta megpróbálja átütni az a bizonyos negyedik falat és valami értéket hagyni a mozinéző agyában. Valahogy rámutatni arra, hogy vannak következményei annak ahogyan élünk. Márpedig előbb-utóbb ezekkel a következményekkel szembesülnünk kell.

Ugyanez van a Bitcoinnal is. Én évek óta írogatom itt a kis postjaimat, álltam több száz színpadon a kongresszusitól kezdve a legkisebb lepukkant vidéki művházig hajtogattam ugyanazt a víziót. Kapom a mai napig a leveleket amik valahogy így kezdődnek (mai termésből):

“Szia Csaba !
Évekkel ezelőtt az írásaid hatására (is) vettem egy kis BTC-t, amelybe fektetett pénzem azóta megsokszorozódott. Ezért mindenképpen köszönetet szeretnék mondani neked.”

Szívesen! Szóval küzdök, mint disznó a jégen, hogy valahogy átüssem a negyedik falat, valahogy eljuttassam a gondolatot az olvasóhoz. És ha neki ebből csak annyi jön le, hogy: “Oké, ugyan nem értem, hogy miről dumálsz… de azért veszek egy kis bitkojint!” Nos… végülis éppen ma akár ennek örülhetnék is.

Pedig jó lenne, ha valahogy jobban is el tudnám ezt mondani. Vagy ha mondjuk valaki más jobban el tudná mondani. Az mégjobb lenne, mert akkor nem éreznék végtelen késztetést, hogy 83 alkalommal is nekifogjak megírni ugyanazt a cikket, amiből előtte 82 alkalommal valahogy ugyanaz a konzekvencia jött le: “Vegyél Bitcoint!

A Bitcoin nem az evolúció következő szintje, nem a civilizáció következő lépcsőfoka. A Bitcoin csak egy eszköze annak, hogy továbblépjünk. Visszakanyarodva a Microsoft és Tesla részvény hasonlatra: A Bitcoin csak egy részvény előjegyzése annak a jövőnek, aminek a útjára LEHET, hogy rá fog lépni az emberiség. A Bitcoin puszta léte egy igen szörnyű disztópia vizionál, ami a ma ismert pusztító, mindent megszerző, kizsákmányoló, felélő, felperzselő világ sajnálatosan logikus következménye.

Az Internet alanyi jogon jár neked, valójában senki nem tudja megakadályozni, hogy hozzáférj. Maximum csak meg tudja neked nehezíteni, blokkolni, vagy szűrni tudja, de nem tudja megakadályozni, hogy hozzáférj, ha igazán hozzá akarsz férni. Ugyanez a Bitcoin, csak éppen nem információkra, hanem értékre. A világ azon kevés értéktároló eszközeinek egyike, amit képes vagy kizárólagosan birtokolni anélkül, hogy azt más valaki megengedné neked. Nincs szükséged közvetítőkre, bankokra, fintech cégekre, hogy megszerezhesd, birtokolhasd vagy felhasználhasd. Senki… de senki nem képes megakadályozni abban, hogy ezt megtedd. Senki nem tudja azt elvenni, nem képes lefoglalni, elkobozni tőled, nem lehet inkasszózni és a bíróság “eredeti állapot helyreállítása” igényét sem tudja senki rajtad végrehajtani.

Ma még lehet, hogy ezek a tulajdonságok nem tűnnek annyira nagy dolognak. Ma még abban az illúzióban élhetünk, hogy alanyi jogon jár nekünk sok minden… Tiszta levegő, tiszta víz, élelem, tető a fejünk felett, munka ami nem cél, hanem eszköze a jólétnek (ezt a napi bölcseletet tegnap egy benzinkutastól hallottam… mondjuk inkább nem kérdeztem vissza…) Szóval mi még leélhetjük az életünket (talán) úgy, hogy ezek a dolgok látszólag alanyi jogként funkcionálnak… Bár nem árt egyre jobban becsukni a szemünket, hogy ne nagyon homályosítsa el a tisztánlátásunkat az a tény, hogy már a szűkebb hazánkban is egyre többen élnek mélyszegénységben, ahol a fentebb felsorolt lista elemeinek nagy része már luxus…

Minél kevesebb dolgot élvezhetünk alanyi jogon, annál inkább felértékelődik az, amink megmaradt. Ma bitcoint venni egy nagy kaland… néha sírós… de általában inkább nevetős.

Viszont ha a világ arrafelé tart amerre látszólag tart és ha tényleg úgy éljük le az életünket, hogy nem veszünk tudomást a rengeteg intő jelről, legyen az akár egy bugyuta hollywoodi filmbe rejtve vagy éppen mondjuk egy olyan mű mint az 1984 Orwelltől avagy az Asimov féle alapítvány disztópiája… Nos, akkor könnyen előfordulhat, ha gyerekeink már ezen fantázia szülte világok kaotikus mixtúrájában fognak élni megfosztva mindentől, amitől csak meg lehet fosztani az embert. Abban a világban felfoghatatlanul fontos lesz birtokolni valamit, amivel valóban alanyi jogon rendelkezhetsz és nem azért, mert valaki megengedi neked, hogy rendelkezhess azzal.

Ennyi… Ennyi a Bitcoin. Egy ígéret arra, hogy ha ezen az úton haladunk tovább és szépen lassan szétcsesszük maguk körül a világot… akkor a gyermekeinknek lesz egy “kijöhetsz a börtönből” kártyájuk ama jövőbeli monopoli játékban, aminek a játékszabályait most azok a multicégek írják, akik mindeközben két pofára vásárolják ugyanezek a “kijöhetsz a börtönből” kártyákat… hiszen minél többet vásárolnak meg belőle, annál kevesebb marad mindenki másnak.

Ennyi a Bitcoin. Pontosan ugyanez volt 3 éve is, ugyanez volt 6 éve is és nagy valószínűséggel ugyanez volt pontosan 12 évvel ezelőtt is, amikor ezen a napon egy Satoshi Nakamoto álnéven futó személy úgy döntött, hogy elindítja a Bitcoin hálózatot és csörgő-csattogó irodai számítógépével nekifogott kibányászni az első blokkot.

Ma 12 éves a Bitcoin hálózat, ma majdnem percre pontosan 12 évvel ezelőtt publikálódott a Bitcoin 0.1-es béta szoftvere a sourceforge-on és kezdte el talán fél tucat ember lelkesen gyártani a blokkokat… szépen… komótosan… egymás után. Átlagosan tíz percenként zsebre rakva valamit, ami ma kicsit több mint fél milliárd forintot ér…

Boldog születésnapot Bitcoin hálózat! Bár csak soha nem jöttél volna létre. Bár csak egy olyan világban élhetnénk, ahol senki nem érezte volna a késztetést, hogy létrehozzon téged… az ismert civilizáció egyetlen olyan értékmérőjét és értéktárolóját, ami nem függ senkitől és puszta léte teremti meg a létjogosultságát. Bár csak azt mondhatnám így 12 évvel később, hogy: ezt a hülyeséget! Aki ezt kitalálta, annak nem volt ki az összes kereke. Csakhát… az elmúlt 12 éve eddig forgatókönyvszerűen bizonyította, hogy sajnos igencsak igaza volt.

Bitcoin: 10 millió ok az ünneplésre!

Eltelt egy újabb év. Immáron 12 éve ezen a napon indult el a ma ismert Bitcoin hálózat, mely azóta is töretlen lendülettel és lelkesedéssel szolgálja ki a felhasználók igényeit. Vajon a Bitcoin képes volt beváltani, a korai hívők világmegváltó ábrándjait? Erre ma biztosan nem lehet még azt mondani, hogy igen. De ami tény az tény: 12 évvel később a Bitcoin egy megkerülhetetlen eszköze lett a digitális érának, ami különösen egy olyan helyzetben tud felértékelődni, mint az elmúlt egy év, amikor alapvetően kellett újraértelmeznünk azt, hogy mit is gondolunk olyan fogalmakról, mint pl: szabadság vagy közösség.

Mégis lesz nyugdíjad. Te már érted a bitcoint?
tisztabit kampány plakát 2017-ből. Bp. Méta utca.

A Bitcoin a saját létezése mellett azonban sokkal többet adott már eddig is. Hiszen puszta létével indította el azt a digitális érték forradalmat, ami azóta olyan eredményeket termelt ki, mint pl. a smart contract platformok. A folyton változó, fejlődő és megújuló digitális világban, valahogy megnyugtató érzést kelt, hogy létezik valami olyan dolog, amibe beleírt információk nem vésznek el, nem törlődnek, nem módosulnak és várhatóan a teljes emberöltőn keresztül elérhetők maradnak. Lássuk be kevés olyan dolog van a ma ismert interneten, ami változatlanul elérhető lenne akár csak 5-10 éves távlatban.

A Bitcoin a bankok Robin Hoodja. Aki nem hiszi, járjon utána!
tisztabit kampány plakát 2017-ből. Bp. Deák tér, metró

A világ végérvényesen megváltozott és ebben a Bitcoin szerepe elidegeníthetetlen. Mára már nem kérdés, hogy létezhet pénz anélkül is, hogy azt egy kormány bocsátaná ki és létezhet értékmérő, aminek az értékét senki nem kontrollálná, aminek nincs felügyelete, nincs folyamatosan variált szabályrendszere, amit a világpiachoz igazítanának. Létezhet egy digitális értékmérő anélkül, hogy ez emberiség egy szűk csoportja döntené el, hogy mi számítson értéknek a nagy többség számára.

A Bitcoin nem tökéletes, nem hibátlan. Nem oldja meg a világ problémáit és nem is eszköze a vagyon újraelosztásának. A teljes piaci kapitalizációja alig 627 milliárd dollár, így az árfolyamát egyelőre még könnyedén tudják manipulálni a nagyobb piaci szereplők… De szépen lassan növekszik. Évről-évre egyre nagyobb szeletet kihasítva a globális tortából.

Ma még nem kell hozzá időgép, hogy ne maradj le. A bitcoin a jövő pénze. A jövőd pénze.
tisztabit kampány plakát 2017-ből. Bp. M1-M7 közös szakasz

A mai napnak ráadásul különleges apropót ad, hogy pont most lépte át a Bitcoin a 10 millió forintos árfolyamot.

Visszatekintés a 9. és 10. születésnapi postokra, sok-sok érdekességgel:

Az arany értékének mítosza

Közismert tény: egy befektetési termék minél szélesebb körben ismert, – minél inkább kommercializálódik – annál inkább nem tud már befektetési termékként funkcionálni, hiszen valami akkor tud jó befektetés lenni, ha kellőképpen kevesen játszák azt meg.

Erre az elvre viszont rendre rácáfol az arany, hiszen a mai napig széles körben az egyik leginkább elterjedt befektetési termék, ami válságállóságát már számos alkalommal bizonyította a modern pénzügyi rendszerben is. Ezen tény alapozza meg az arany értékállóságának mítoszát.

Két éve írtam egy részletesebb cikket, ahol az inflációt és az aranyat is alaposabban cizelláltam. Ha nem olvastad volna az erről szóló cikket, akkor itt az ideje bepótolni:

Miért is állítom, hogy az arany értékállósága mítosz?

Ha ránézünk az arany historikus árfolyamára, akkor a következőt láthatjuk:

forrás: macrotrends.net (link)

Alapvetően az ábra egy hosszútávon jó befektetés képét sugallja, ami egyébként éppen nemrégen volt ATH-n, megközelítve a 2000 dolláros történelmi árfolyamszintet. A fentebb idézett korábbi cikkemben már bemutattam, hogy mindez miért is lenne fals megállapítás, hiszen ha az inflációval korrigált ábrát nézzük, akkor bizony rá kell ébrednünk, hogy az arany kizárólag 1970 és 1990 között volt jó üzlet, azóta pedig csak oldalazgat.

Amivel van azért egy pici logikai probléma…

Ha adott egy közel véges számú eszköz, aminek darabárát egy inflálódó pénznemhez viszonyítjuk, akkor alapvetően elvárható, hogy az árfolyamba beárazódjon az évenként bekövetkezett infláció. Mindez különösen a következő vizualizáció fényében tűnhet érdekesnek:

the rise and fall of the dollar

Az ábra a dollár elmúlt 100 évét mutatja. Pontosabban azt, hogy az 1913-as dollár vásárlóértéke minként alakult az elmúlt 100 évben, a különböző konjunktúra/recessziós időszakokban, illetve a fontosabb világgazdasági történések eredményeként.

Mint látható az ábrán, a dollár vásárlóereje 100 év alatt a századára csökkent, mely nem tűnik megállíthatónak, különösen egy éppen zajló recessziós időszakban.

Adott az arany, ami elvileg egy értékálló és válságkerülő eszköz melynek dollárban mért árfolyama az elmúlt 50 évben 300%-ot emelkedett és másik oldalról adott maga a dollár, aminek a vásárlóereje ugyanezen vizsgált időszakba lényegesen nagyobb ütemben zuhant. Nincs itt valami anomália?

A válasz igen komplex, számos olyan tényező van, ami befolyásolja az arany világpiaci árát, lásd friss kitermelés, illetve az arany hasznosítása a kereskedelemben, stb.

De összességében sajnos tényként kezelhető, hogy az arany kifejezetten rossz befektetés volt az elmúlt 50 év nagy részében.

Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy számos olyan limitált darabszámú értékálló eszköz van a világon, aminek az árfolyamába igenis évről-évre pontosan beárazódik az infláció. Erre jó példák a műkincsek és az olyan limitált darabszámban készült tárgyak, mint pl a svájci manufaktúrák luxus órái. Ezeknél az eszközöknél és műtárgyaknál pontosan érvényesül a meghatározott darabszámon keresztüli érték.

Ha egy kicsit elengedjük a fantáziánkat, akkor hamar arra a következtetésre juthatunk, hogy az arany árfolyama erősen manipulált. Ezzel persze senkit sem nagyon tudtam meglepni, hiszen aminek lehet manipulálni az árát, azt nyilván fogják is manipulálni. Lényegében elmondható, hogy az arany látszólag a modern világtörténelem egyik legnagyobb befektetési átverése. Az árfolyam alakulása alapján az a kép alakul ki az emberben, hogy bizonyos érdekkörök szinte generációkon keresztül árasztják el a piacot ezáltal mesterségesen mérsékelve az arany árfolyamát és tompítva azt, hogy megjelenjen benne az inflációs hatás. Hisz lássuk tisztán: ha az arany olyan nagyon jó befektetés lenne, akkor ki akarna állampapírban vagy bankbetétekben tartani bármit is?

Mi vár az aranyra? A digitalizáció korában, amikor már a magyar jegybankelnök is digitális pénzről beszél és nem rest egy Bitcoin slide előtt pózolni a közgazdász vándorgyűlésen… nos az arany mítosza kezd megkopni. A fiat pénzek még hosszútávon velünk fognak maradni valamilyen formában, így a piacok folyamatosan fürkészik azokat a limitált mennyiségben létező eszközöket, amiknek az értékállósága az infláció mértékével korrigálódik évről évre. Márpedig az arany nem ilyen eszköz, szemben akár műtárgyakkal, vagy éppen az olyan digitális eszközökkel, mint a Bitcoin. Ha az arany az lenne, aminek a belénk plántált tudás alapján lennie kellene, akkor az arany árfolyamának pontosan olyan ütemben kéne növekednie, ahogy az elmúlt 10 évben növekedett a Bitcoin értéke…

A Bitcoin mindenképpen érdekes alternatíva, hiszen nem hamisítható, senki nem tud több bitcoint gyártani, mint amennyi az éves kibocsátás. A meglévő Bitcoinokat nem lehet lefoglalni, nem lehet duplikálni és semmilyen olyan ismert támadási mód nem létezik, amivel duplán lehetne elkölteni a hálózaton ugyanazt a bitcoint. A Bitcoin véges számban létezik és a friss kibocsátása tervezhető. Pontosan tudjuk, hogy ma mennyi van belőle és azt is nagy biztonsággal tudhatjuk, hogy egy év múlva mennyi lesz. Mindez ráadásul digitálisan létezik, anélkül, hogy egy központi játékos írná a játékszabályokat. Nem véletlen, hogy egyre több befektető kezdi belelátni a Bitcoinba ugyanazt az értéktároló tulajdonságot, amit egykoron az aranyban látott.

Hisz ne felejtsük el: A Bitcoin árfolyam nem csak azért növekszik, mert egyre népszerűbb az eszköz. Legalább ilyen ütemben növekszik azért, mert az árfolyama alapját adó dollárt vásárlóértéke folyamatosan értéktelenedik. Ahogy ábrándul ki a világ a dollárból és az aranyból… nos úgy nyitnak egyre többen a Bitcoin irányába.

Nincs új a nap alatt, az érték csak átcsoportosul.

A kripto éra küszöbén a skálázás lesz az új üzlet!

Az idei év egyértelműen már a ökoszisztéma térnyeréséről szólt. A PayPal lépése, a Libra… akarom mondani Diem és most a sorhoz kapcsolódó Spotify is ezt erősíti. Ha ide vesszük azokat a tőzsdén kereskedett cégeket is, amelyek a készpénzállományuk bizonyos százalékát rakták át bitcoinba, akkor az összkép tovább élénkül. MicroStrategy, Galaxy Digital Holdings, Square… csak néhány cég a nagyon körül, akik jelenleg az összes kibocsátott Bitcoin 4%-án ülnek és terveznek ülni és még igen sokáig.

Az idei évet (rögtön január 1-én) egy visszatekintő és előre mutató trendelemzéssel kezdtem, melyben megpróbáltam meghatározni, hogy az 2010-et követően melyik évben mi volt a kripto piac meghatározó trendje, majd tettem egy jóslatot a 2020-as évre is. Az eredeti cikket itt lehet elolvasni:

A jóslatom pedig a következő volt a 2020-as évre:

Folytatás…

Ábrát értelmezni ne féljetek, nem kell…

Egyre több helyen látom (már az itthoni telegram, facebook és egyéb csoportokban is) az alábbi ábrát:

Az ábra a “Bitcoin” kifejezés Google Trends elemzését mutatja, nevezetesen, hogy mennyire is keresnek most rá az emberek a Bitcoin kifejezésre a legnépszerűbb kereső motorban. Sokan érthetetlennek tartják, hogy miként tud újra 18.000.- dollár felett lenni a bitcoin árfolyama úgy, hogy közben:

nem is keresnek olyan sokan rá mint 3 éve!!!

Sőt sok esetben mindenféle teóriákat is gyártódnak arról, hogy itt bizony már az intézményi befektetők zsákolnak. Meg ugye a koronavírus és az 5g…

Tegyük akkor ezt tisztában:

A magas érdeklődést nyilván az utca embere generálja, hiszen ők vannak sokan. Az utca emberének nem akkor lesz érdekes a Bitcoin, amikor három év után újra eléri a 18 ezer dolláros árfolyamot, hanem ha esetleg eléri a 30 vagy akár 40 ezer dolláros árfolyamot és beindul újra a fomo mánia; elkezdenek repkedni a sok százezres jóslatok, amiket már valós emelkedéssel is alá támaszt az árfolyam.

Ha esetleg előállna az a helyzet, hogy újabb ATH-ra (valaha mért legmagasabb árfolyamra) tévedne a Bitcoin, akkor az kb annyit jelentene, hogy ott tartunk, mint ahol 2017 januárjában jártunk… hiszen akkor állt legutóbb elő olyan állapot, ahol a Bitcoin árfolyama átlépte a korábban beállított és hosszú évekig csak távolról figyelt 1000+ dolláros árfolyamot.

Szóval ha valaki mindenképpen a Google Trends-et szeretné viszonyítási alapként kezelni, akkor NE a 2017-es mánia csúcsához mérje a jelenlegi állapotot, hanem bizony a januári állapothoz:

Így szerintem sokkal reálisabb képet lehet alkotni arról, hogy miként is alakult a Bitcoin ismertsége és népszerűsége a – remélhetőleg – mögöttünk álló crypto-winter után.

Hazai szabályozói tanúsítványt szerzett az INLOCK

Szerdán sikeresen lezajlott az INLOCK platform valaha volt legnagyobb átállása, melynek köszönhetően immáron az összes kamatozó termék egybe lett gyúrva és “Kamatozó Tárca” néven minden a platformon tartott kriptopénzre heti rendszerességgel kamat jár. Alig telt el két nap és újabb fontos fejleményekről tudok beszámolni!

Korábban már többször is jeleztem, hogy itthon is elkezdődött a kriptopénz alapú megoldások regulációja, mely első lépésben a megoldások ügyfélazonosítási, illetve a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás ellenes intézkedéseit szabályozza. A téma kapcsán még márciusban írtam egy bejegyzést itt a blogon:

A hazai reguláció legmagasabb szintjét jelenleg az online ügyfelazonosítási folyamat megvalósítása jelenti. A reguláció egy kötelező jellegű és még banki szempontokból nézve is kifejezetten szigorú követelményrendszert határoz meg, melyet csak megfelelő minősítéssel rendelkező auditorok végezhetnek.

Az INLOCK rendszer auditálása idén áprilisban kezdődött meg és július közepén fejeződött be, melyhez a Security.hu Kft-t választottuk auditor partnerként. A partner élen jár a hazai pénzügyi szolgáltatások auditálásában, több nagybanknál is végez rendszeresen IT biztonsági ellenőrzéseket, illetve behatolási teszteléseket. Az alábbi tanúsítvány igazolja, hogy az INLOCK itthon elsőként felelt meg a szabályozásnak, mely egyben azt is jelenti, hogy a platform teljeskörűen megfelel az EU 5. számú AML irányelv követelményeinek is!

Ezzel a tanúsítvánnyal kijelenthetjük, hogy az INLOCK jelenleg minden létező és elvárt regulációs, illetve ügyfélérték védelmi intézkedést megvalósított. Nemrégiben jelentettük be, hogy az INLOCK kripto letétkezelői partnerként a Fireblocks Inc-t választotta, aki a nagyértékű vagyonbiztosítás mellett SOC 2 Type II minősítéssel is rendelkezik, így az INLOCK-ban tárolt ügyfélvagyon lényegében hadiipar szintű védelem alatt áll.

A Fireblock partnerségről az alábbi cikkben tudtok részleteket olvasni:

Az újonnan megszerzett tanúsítványunk:

Folytatás…

Legjobb befektetés: Méz és Whisky

... de semmiképpen sem együtt fogyasztva! Tegnap került elő ez a téma a telegram csatornánkon, amiből később egy hatalmas méhész világtalálkozó is kerekedett. Az eredeti felvetés az volt, hogy a mai hozamsivár gazdasági kilátások között vajon milyen módon lehet tompítani az infláció hatását.

Ha felnézek youtubera, akkor minden negyedik videó azzal foglalkozik, hogy mibe fektessen az ember 100.000 Ft-ot vagy éppen 300-500 dollárt. Feltételezem ez lehet az a lélektani határ, amit az MLM-ekből, unit linked és egyéb befektetési jegy zabáló termékekből kiábrándult átlag polgár megpróbál a mai körülmények között is befektetésként megforgatni.

Befektetni sokféleképpen lehet, azonban ha valaki kerülni akarja a kockázatos ügyleteket (pl. részvény, vállalati kötvény vagy éppen arany, kripto), akkor a mai körülmények között a bankok által nyújtott ajánlatok és az állampapírok lehetősége még a legoptimistább jóslatok szerint is bőségesen alulperformálják az inflációt… Márhogy ugye a közölt és torz statisztikai elveken számolt inflációt is…

Ezen téma kapcsán merült fel az, hogy az infláció ellen az egyik legjobb “befektetés” ha nem fektetünk be, hanem felhalmozunk tartós használati cikkeket. Hogy is jön ki ez?

A pénzromlás, illetve a gazdasági válságmenedzsment határa kinyomtatott friss pénz ugyan nem egyenesen arányosan, de inflációt indukál. Ezt tovább erősíti a gazdasági válság recessziós hatása, illetve a COVID-19 okán kialakult termelési hiány, illetve rohamszerű felvásárlás okozta árkorrekció is.

Az infláció a pénz vásárlóértékének romlását jelző irányszám, ami ugyan erősen kozmetikázott számtalan módszerrel, de még így is jól mutatja, hogy bizony évről évre kevesebbet ér a kuporgatott pénzünk.

A tartós használati és fogyasztási cikkek felhalmozása inflációvédelem szempontjából egyáltalán nem újdonság. A 90-es évek előtt a Forint átlagos inflációja évi 30-40% körül volt, mely csak a 2000-es évekre mérséklődött a 10%-os sáv alá. Szüleink, nagyszüleink még pontosan tudják, hogy mit is jelentett akkoriban a karácsonyi bevásárlás… nem.. nem legót és Barbiet vettek, hanem lisztet, gyógyszert, takarmányt és persze a vidék univerzális fizetőeszközét: a pálinkát. Mindezt tették azért, mert ugye mindenki tudta: januárban jön az áremelés.

A helyzet az, hogy érdemes valami hasonlóra készülni…

Whiskey és Méz éves hozama: 6-10%!

forrás: internetes gyűjtés…

Persze kell némi absztrakció, hogy hozamtermelő befektetésként nézzünk pont a mézre… de a fenti ábrából ez kétségtelenül kiolvasható. Egy kilogramm méz átlagára 2002-ben 900 forint körül alakult, ami mára már meghaladja az 3000 forintot is. (Az ábra csak 2018-ig mutatja…)

Ez barátok között is 300%-os áremelkedés, amihez érdemes hozzávenni, hogy a megfelelő körülmények között (hűvös, naptól védett helyen és üvegben tárolva) a világ végéig eláll, már persze ha minőségi termelői mézről beszélünk.

Nem meglepő módon ugyanez igaz a Whiskey és egyéb égetett szeszekre is. Az áruk hasonlóképpen alakult az elmúlt 20 évben és szintén igen sokáig megtartják az aromájukat, fogyaszthatók.

Oké, de hogyan lesz ebből befektetés?

A jó befektetés lényege, hogy ma lemondasz bizonyos mennyiségű pénz szabad felhasználásáról, amit X idő múlva kamatostól visszakapsz. Ugyanez igaz a spájzolásra is. A ma megvett mézet vagy éppen whisky-t nem kell megvenni utána minden évben, így a jövőbeli kiadásaid nem csak annak jelenlegi árával csökken, de a jövőbeli vásárlóérték romlással is.

Persze ezen két termék mellett számtalan egyéb olyan dolgot is fel lehetne hozni, aminek a raktározása hasonlóképpen pozitív eredményt hozhat. Alapelv: azon árucikkekben érdemes gondolkodni, ami biztosan tartós fogyasztási vagy használati cikk, kis helyen elfér, illetve annak darabára jelentős a saját pénztárcánkhoz képest. Nyilván nem érdemes előre megvenni tíz évre a WC papírt (pláne hogy idén egyszer már megtettünk...). De számos olyan egyéb fogyasztási cikk, kozmetikai vagy tisztasági termék, tisztítószer létezik, amik ide sorolhatók.

Szintén ebbe a kategóriába tartozhatnak az olyan szezonális árucikkek, amikre egy-egy időszakban költünk sokat és minden évben meg kell ismételnünk. Például most is éppen egy ilyen időszak van: az iskolakezdés, ami minden szülőnek az egyik kedvenc nyárvégi hobbija.

A téma kapcsán további gondolatokat olvashatsz az INLOCK_HUN telegram csatornánk… ahol a jelek szerint nem csak INLOCKról beszélgetünk!

Flashloan: a végtelenbe és tovább!

A flashloan alapú, illetve a smart contractokba csomagolt komplexebb DeFi ügyletek az elmúlt hónapokban kétségtelenül komoly szeletet hasítottak ki az ethereum hálózat teljesítőképességéből. Mára az az – egyébként teljesen normális – állapot alakult ki, hogy az Ethereumot elkezdték arra használni, amire az lényegében való. Míg fél évvel ezelőttig a hálózatot javarészt csak az azon futtatott scamek, mlm-en és ponzik… illetve az USDT tranzakciók tették ki (ez utóbbi vajon melyik kategóriába tartozik az előző három közül?), addigra most jó látni, hogy a top gas burnerek listáján jelentős helyet képvisel már az Uniswap, de már az új DeFi megoldások is ott vannak, úgy mint: Curve, Aave vagy éppen a Balancer.

Korábban a flashloanok kapcsán már született egy írásom a médiumon, abban a cikkben inkább ennek a negatív oldalát szedtem csak össze, viszont a flashloan és akár a flashloan nélküli smart contractba csomagolt komplex pénzügyi műveletek azóta is igen népszerűk. Most gondoltam bemutatok néhány beszédesebb példát (sikereseket… kevésbé sikereseket), hátha kedvet tudok vele csinálni néhány olvasónak ahhoz, hogy szunnyadó kreativitását ne csak a random trader botok konfigurálásában élje ki… hanem belépjen a decentralizált arbitrázs piacra is komoly szereplőként.

15.1 ETH -> 17.2 ETH egy szempillantás alatt

tx: 0xd22def255e811e4094f…

A felhasználó úgy csinált 15 ETH-ból 17.2-őt, hogy egyetlen tranzakción belül előbb elcserélte a 15 ETH-t 49,6 YFL-re a Uniswapen, majd ebből vett a Balanceren aLINK-et, amit withdrawolt az Aave-n, ebből lett neki 445 LINK tokene, melyet eladva a Uniswap-en visszakapott 17.2 ETH-t.

Ugye milyen jól hangzik? Na akkor nézzük, hogy mik is ezek a dolgok pontosan:

  • Uniswap és Balancer: Két különböző decentralizált exchange (dex), mindkettő nagy forgalmú és nagy likviditású, tehát potenciális eszköze az ilyen jellegű arbitrázsnak.
  • Aave: onchain lending platform (DeFi), amin un. kamat hordozó tokeneket lehet létrehozni likviditás biztosítással, mely kamat hordozó tokenek szabadon tradelhetők. A kamat hordozó tokénekről egyébként az előző cikkemben tudsz részletesebben olvasni. Itt a konkrét esetben a contract aLINK-et vásárolt, ami a ChainLink Aave platformon tokenizált (kölcsönadott) verziója.

Ezek tudatában már nem annyira nagy kaland átlátni, hogy mi is történt a contractban. Lényegében az Uniswap ETH->YFL és a Balancer YFL->aLINK árfolyama között volt egy komolyabb arbitrázs ablak, amit bezárva tudott 15 ETH-ból 17.2-őt csinálni a delikvens.

Hogy tud ennyi tranzakció végrehajtódni egyszerre egy contracton belül?

Az Ethereum gyakorlatilag egy hatalmas állapotgép, ahol az összes full node ismeri az összes address és contract aktuális állapotát. Mivel ezek változásai futásidő alatt értékelődnek ki, mely futásidő gyakorlatilag a bányász EVM-jében történik meg, így nem tud ütközés, összefutás, race condition vagy bármilyen egyéb probléma kialakulni, hiszen mindig csak egy aktuális utolsó block és ennek megfelelő aktuális állapottér létezik csak.

Pont ez adja meg arra a lehetőséget, hogy egyetlen contractban képes légy egy adott értéket akár többször is megmozgatni különböző címeken. Az előző pont kapcsán például felmerülhet, hogy mégis hogyan került a megvásárolt 49 YFL token az uniswapról a balancerre? Nos a válasz roppant egyszerű: át lett utalva>

Example transfer from uniswap to balancer

Tehát van arra lehetőség, hogy egyetlen tranzakción belül adjunk-vegyünk (cseréljünk) kriptoeszközöket, majd azokat átmozgassuk egy másik platformra, ahol még ugyanazon tranzakción belül ott is végrehajtsunk műveleteket, melyek eredményét tovább tudjuk mozgatni egy harmadik-negyedik-huszadik platformra.

Ennek határt, igazából csak a gasLimit szab, illetve az, hogy mennyi pénzt vagyunk hajlandók erre elkölteni.

Folytatás…