Tag: bitcoin

23 Comments

Nagy fogalmatlanság határozó – A bevezető

  By , , ,

Régóta tervezek egy részletesebb fogalom/fogalmatlanság határozó rovatot indítani itt a blogon, aminek a fő célja az lenne, hogy olyan témákat tudjunk kibeszélni, amik sűrűn kerülnek elő akár negatív, akár pozitív formában a Bitcoin és egyéb kriptopénzek kapcsán. Különösképpen azért is érezném időszerűnek egy ilyen rovat indítását, mert egyre inkább vélek felfedezni indulatokat az egyes kommentekben, ami arra enged következtetni, hogy bőven van az olvasókban is lappangó igény arra, hogy megpróbáljunk kvázi virtuális kerekasztal keretei között konszenzusra jutni olyan kérdésekben, mint pl, hogy a Bitcoin buborék-e vagy, hogy a bányászok léhűtő munkakerülők-e? Azonban mielőtt kitérnék a konkrét tartalomra, néhány közérdekű történetre is felhívnám az olvasók figyelmét:

Borbás Anti, a Blokklánc Műhely nevében keresett meg azzal a kéréssel, hogy a blog olvasóin keresztül próbáljunk megoldást találni a Műhely egy igen nagy problémájára. A december közepén indult kezdeményezés azóta is töretlenül zakatol tovább és a párhuzamosan futó projektek mellett hétről-hétre tart a csapat nyílt napot, ahol az izgalmas előadások és kerekasztal-beszélgetések adta téma mellett kaphat mindenki bepillantási lehetőséget a műhely életbe. Anti kérése ezen nyílt rendezvényekhez kapcsolódik. Jelenleg a műhely csak a feltétlenül szükséges infrastrukturális beruházásokat tudja finanszírozni, ami miatt pl.: nem rendelkeznek saját projektorral. Az előadásokra éppen ezért rendszeresen kölcsönkért projektorokat hoznak, ami erősen limitálja az ilyen programok szabadságfokát. […]. (Befutott egy felajánlás, amit ezúton is megköszönnék.)

Többen is kérdeztétek, hogy mi a helyzet már az inlock.io-val és az ICO-val, hiszen a beharangozás után hirtelen nagy csend lett. Egyrészt a jó hír, hogy a háttérben nagyon jól haladunk és lassan összeáll egy olyan roadmap amivel hosszú távra be tudjuk mutatni, hogy mit is tervezünk bele a saját történetünkbe. Addig is amíg ez nem kerül publikálásra, szeretném felhívni a figyelmeteket két jövő heti eseményre, ahol már az inlock színeiben fogok megjelenni és mindkét alkalommal arról fogok beszélni, hogy milyen izgalmas dolog is manapság startupot és ICO-t indítani. Aki érdeklődik a téma iránt az a következő két FB eseményen keresztül tud jelentkezni és a részvételi szándékát jelezi:

Nos, akkor térjünk rá egy kissé komolyabb témára, az elmúlt hetek blogos hozzászólástermése kapcsán két nagyon fontos megállapításra jutottam:

Folytatás…

25 Comments

Soha nem lesz 21 millió Bitcoin…

  By , , , , ,

Temérdek szörnyűséggel teli ez a mai nap… Nem elég, hogy le kellett zárnom a lightning network nodeom összes csatornáját (pedig már 30 aktív csatorna volt!!!) egy memleak hiba és a wallet inkompatibilitása miatt… ráadásul a csatornák nagy részét csak forcedben tudtam lezárni, így egy napot várhatok hogy át tudjam menteni a csilingelő satoshijaimat… Ráadásul még petyatrader haverom is ágynak esett az influencia miatt, ami nem kicsit veti vissza a közös projektünket. (Ezúton jobbulást neki!) Szóval mindezen szörnyűségek mellett ma még azt is megtudtam potom 1,5 hónap késéssel, hogy egy sajnálatos programhiba miatt alapjaiban omlott összes Satoshi Nakamoto álma a 21 millió bitcoinról… Soha, de tényleg soha nem lesz 21 millió bitcoin…

A történet egészen tavaly december 30-ig vezethető vissza, amikor is az egyik pool (elvileg talán az AntPool… nem jártam utána pontosabban), úgy döntött, hogy csak szeretne jól járni az akkor éppen bejelentett rootstock mainnet indításból és gyors hackelésben összerakták a merged mining kódjukat… Na álljunk meg egy pillanatra. Mi az a rootstock és mi az a merged mining?

A Rootstock az egyik első sidechain implementáció, ami a Bitcoin skálázási problémáit hivatott megoldani a Blockstream által felvázolt sidechain technológián keresztül. Ennek ugye az a lényege, hogy a Bitcoin hálózatból ideiglenesen lehet lockolni bizonyos mennyiségű Bitcoint, ami ezáltal felszabadul a Rootstock (RSK) hálózaton, ahol a 10 másodperces blocking time és a 400+ tps (tx/s) átlagos tranzakciós sebességgel jelentős sebességre fogja kapcsolni a hálózat. Ráadásul mindezt egy turing-completed smart contract engine keretei között, amivel a Bitcoin hálózaton is elérhetővé válik az Ethereum szintű okosszerződés rendszer.

A rootstock egy külön blokklánc, amin bányászat útján keletkeznek a blokkok és ezáltal maguk az SBTC tokenek is. Ám a bányászat nem függetlenül történik, szeparált infrastruktúrán, hanem hivatalosan a Bitcoin bányászati eszközök végzik egyben a rootstock validálást is, aminek a lényege, hogy a keletkező Bitcoin blockok jutalom tranzakciójába (coinbase reward), bekerül egy “rootstock commitment” is. Ezen rootstock commitmenten keresztül igazolja azt a rootstock (és egyben Bitcoin) bányász, hogy valóban elvégezte azt a bizonyos munkát, ami miatt a kibányászott BTC reward mellett jogosult az SBTC (SuperBTC = Rootstock token) rewardra is. Ideális esetben ez így néz ki egy a slushpool által létrehozott Bitcoin blokk esetén:

P2PKH    
OP_DUP OP_HASH160 7c154ed1dc59609e3d26abb2df2ea3d587cd8c41 OP_EQUALVERIFY OP_CHECKSIG
NULL_DATA   
OP_RETURN 52534b424c4f434b3ade73c1b2601b0ac63bb3c28fcff64a5eed722ed711f95e88a8d90897b9ef2204
(decoded)
NULL_DATA   
OP_RETURN aa21a9ed5fe56b84c28ea18b3e8948b3bc708f148c01695f38962f9044b3e19bf411145f
(commitment hash) 5fe56b84c28ea18b3e8948b3bc708f148c01695f38962f9044b3e19bf411145f

Az első output maga a coinbase reward bitcoin address, a másik az a bizonyos rootstock commitment, a harmadik pedig a tavaly szeptember óta minden coinbase rewardban szereplő “segwit commitment” üzenet, amivel jelzi a bányász, hogy ez a blokk bizony SegWit módban készült. A rootstock commitment-et dekódolva eléggé nyilvánvalóvá válik az összefüggés: “RSKBLOCK:??_ ?;?????J^????u?????????”

Kis technikai kitérő után vissza is térnék a fájdalmas felismeréshez, nevezetesen, hogy miért is nem lesz soha 21.000.000 db Bitcoin: A fent említett napon a kérdéses pool elkészítette az első olyan blokkját, amibe be is rakta az első rootstock commitmentjét, sajnálatos módon azonban sikerült egy teljesen értelmezhetetlen coinbase tranzakciót összerakniuk (01000000010000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000ffffffff1203dea707055a478cb801b80100006ea50000ffffffff0100000000000000002952534b424c4f434b3addbf517adf8ffd4bca7751505b39c9013a0d1fd479fc4e901b39dd57b347c62400000000), amit ha meg is próbálnánk visszafejteni, akkor is csak ennyit látnánk benne:

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE 03dea707055a478cb801b80100006ea50000 OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE 0 0 0 0 0 0 0 0 52534b424c4f434b3addbf517adf8ffd4bca7751505b39c9013a0d1fd479fc4e901b39dd57b347c624 0 0 0 0

Az egy tranzakciókra jutó OP_INVALIDOPCODE-ok aránya kifejezetten magasra sikerült ebben a bugos tranzakcióban és bár ott van benne a coinbase reward address (34PADg1QBRD8311BojmwMzu7xUEBYKia4M), de az oda került coinbase rewardot (12,5 BTC) bizony soha senki nem fogja tudni felhasználni… Akkori árfolyamon közel negyedmillió dollárt sikerült elégetniük a hiba miatt. Természetesen a tranzakció végén ott árvátlankodik a vétkes commitment tag is: “RSKBLOCK:Y?QzByKEwQP[9E:OyüN9YW?G?$”

A történt konklúziói egyrészt: van ám abban némi logika, hogy ha egy mód van rá, akkor ne éles környezetben teszteljünk. Pláne, ha a teszthez több ezer dollárnyi áramot kell elégetni és a hibás futtatás okán potom negyed millió dollárt bukunk. Másrészt pedig, hogy innentől sajnos módosítani kell az összes szakirodalmat: A Bitcoin láncon sajnos csak 20.999.987,5 bitcoin fog keletkezni. Ezt a számot tessék innentől megjegyezni és hangoztatni…

//PLETYKA MODE IS ACTIVATED: Amikor az ember azt gondolná, hogy ennél nagyobb sokk már nem érheti a napra, akkor jön az ultimate kill bill scene: A kriptoszubkult bűzölgő pöcegödréből előszivárgott a “Bitmain Antminer F3” ASIC miner híre, amiről egyelőre keveset lehet tudni (legfőképpen azt sem, hogy egyáltalán tényleg létezik-e ilyen gép), de a lényege, hogy három ASIC chipet körberaktak 1Gb-os DDR3 memóriákkal, amelyekből egy kiszerelésben 72Gb-ot erőszakoltak bele egy-egy masinába. Az F-es széria (ha valaha is létezni fog…), akkor a memory heavy/DAG orientált algoritmusok esetén fog szédületes teljesítményt produkálni, lásd pl Ethereum bányászat. Egyes (egyébként nem bizonyított) becslések szerint  650MH/s-re lesz képes az ASIC mindösszesen 750W energiafelvétel mellett, mindezt a szokásos 2500-3000 dolláros áron. Ha tényleg elkészül egy ilyen gép (állítólag idén Q2/Q3 körül várható), akkor ez alapjaiban fogja átrajzolni a bányász piacot, ami megint jó időre a GPU bányászat végét jelentheti (pont úgy, mint 2013-ban az Bitcoin, majd nem sokkal később a Litecoin esetén…)

84 Comments

Pénz… pénz… pénz… meg a Bitcoin

  By , ,

Az előző két post kapcsán terveztem volna egy újabb jövőkutató cikket írni, amiben kifejtettem volna, hogy miért is valid az a jövőkép, amiben irrelevánssá válnak az olyan fogalmak, mint az élethosszig tartó kitartó munka, vagy akár a naphosszat tartó fizikai/repetitív (értsd: aktatologató) munka, miként tud ezek helyett felértékelődni a kreativitás, a közösségi alkotás, az automatizálás, a robotika, az AI, a machine learning, miként fogja megváltoztatni az életünket az IoT, az Ipar 4.0 és, hogy mennyire is lesz meghökkentő, amikor a agráriumban már csak rotobok fognak dolgozni… De a két post kapcsán kialakult kisebb porviharok miatt úgy döntöttem, hogy egyelőre a suszter maradjon az éppen aktuális kaptafájánál és beszélgessünk inkább kicsit még a kriptopénzekről. Persze nem temetem el annyira az eredeti témát sem, remélhetőleg hamarosan lesz itt néhány olyan történés ami miatt időszerű lesz ezeket a témákat is elővenni.

De most beszélgessünk egy kicsit a pénzről. Hiszen sokak szerint a Bitcoin egy pénz. A helyzet az, hogy nagyon komoly mennyiségű pénzt fel mernék tenni arra, hogy még a legrégebbi blog olvasóim nagy része sem tudja, hogy valójában mi is az a pénz. Persze ez már önmagában egy fura ellentmondás, hiszen hogyan is tudok fogadni valamivel, amiről azt állítom, hogy valójában a többség nem is érti, hogy mi is az pontosan?

Ezen a ponton hívom segítségül Dr. Gilányi Zsolt (BME-GTK) tanár urat, aki éppen péntek este tartott egy félelmetesen felvilágosító és egyben kiábrándító előadást, amin volt szerencsém részt venni. A cikk folytatását teljes egészében az elhangzottakra alapozom, szóval az érdem mindenképp Zsolté. Főleg, ha sikerült is azt megfelelően interpretálnom az alábbiakban. Törekedtem arra, hogy a cikket telepakoljam olyan érdekességekkel, ami miatt eme nehezen emészthető, inkább filozofikus anyag is könnyen fogyaszthatóvá válik éppen ezért biztatnék mindenkit, hogy olvassa el. Ha hisz a Bitcoinban, akkor azért, hogy el tudja helyezni azt a pénzügyi rendszerben, ha pedig NEM hisz benne, akkor pedig azért, hogy legalább megértse az inerciarendszert, amiben mi “hívők” elhelyezzük a Bitcoint.

Ha az utca emberétől megkérdezem, hogy mi is az a pénz, akkor gondolkodás nélkül előkap a zsebéből, vagy a pénztárcájából némi aprót és boldogat rávágja, hogy NA ez a pénz! És nyilván ebben nincs is semmi hiba, hiszen ez a valódi pénz, vagyis a pénznek a fizikai manifesztációja. Ám ezen fizikailag manifesztálódott érmék és papírpénzek csak a jéghegy csúcsát jelképezik és valójában csak annak az illúzióját adják meg, hogy a pénz kézzelfogható. Definíció szerint a pénzrendszer egy olyan speciális fizetési rendszer, ahol létezik olyan pénzügyi eszköz, amely segítségével az összes tartozásunkat ki lehet fizetni. Az ezt leíró környezetet nevezzük pénzügyi rendszernek, a definícióban szereplő “pénzügyi eszköz” pedig a hétköznapi nyelvben egyszerűen csak pénznek nevezzük.

Hogy miért fontos megérteni a hagyományos pénzügyi rendszert? Azért, mert ezen tudás hiányában könnyen eshetünk abba a hibába, hogy a Bitcoint csak egyfajta alternatívaként kezeljük a meglévő pénzügyi rendszer mellett. Márpedig ha valami alternatíva, akkor az összehasonlítható, összemérhető. Ha viszont nem alternatíva, akkor illik külön kezelni. Jelen cikkben arra a nem kis feladatra vállalkozom, hogy eldöntsem a kérdés: A Bitcoin valójában pénz?

Folytatás…

70 Comments

A szép új (kripto-)világ hajnalán…

  By , , ,

Bár továbbra is meg vagyok arról győződve, hogy korai még temetni a kripto-macit, de azt kétségtelenül érdemes elismerni, hogy a hírek kapcsán igencsak nagyot fordult a világ. Még pár nappal ezelőtt is arról szólt a gazdasági világsajtó, hogy oda a Bitcoin és vérfürdő, meg fürdővér, meg fürdős-fürdő, stb… Persze a crypto-gazdasági világsajtó sem szavazott ennél nagyobb bizalmat, hallhattunk itt teljes virtuális pénz összeomlásról, nullára leíródó kripto-piacról, stb. Majd jött a nagy fordult, kiállt (pontosabban ült) két öltönyös úriember a a zöldhasú szenátus elé és levillantották a szentbeszédet, mely szerint nagyon nem kellene elcseszni a következő generációk játékszerét, ezzel párhuzamosan Musk kiröppentett egy Teslát a világűrbe és ma már ott tartunk, hogy Mario Draghi (ECB elnök) szerint elképzelhető, hogy az Európai nagybankok hamarosan Bitcoint is elfogadhatnak, gyűjthetnek… HODLözhetnek.

Hosszan lehetne az elmúlt napok minden apró momentumát elemezni, de előtt picit leragadnék Draghinál, majd szánnék némi időt Muskra is. Draghi, aki ugye az Európai Központi Bank elnöke az utóbbi időben nem kevés időt és energiát szentelt a fiatalabb korosztálynak. Ezen törekvései között kiemelkedő volt az #AskDraghi kampány: január 18 és 20 között eszközölt az ECB három kérdést twitteren. Aki részt vett a múlt heti Blockchain Budapest konferencián, az láthattam ott az alábbi slideomat:

Mindhárom kérdés az európai fiatalsághoz került címzésre, melyekben az EKB arról érdeklődött, hogy mennyire vagyunk megelégedve (haha… magamat is beleképzelve a célközönségbe…) a jelenlegi gazdasági helyreállással, mennyire hisszük, hogy a pénzügyi szektor stabilabb mint 10 éve és mennyire tartjuk a bitcoint életképes alternatív fizetőeszközként a tradicionális pénzeink mellett. A válaszokból is jól látható, hogy az első két kérdés esetén leginkább a szkeptikusabb vélemények tudtak dominálni, míg a bitcoin (mint alternatív fizetőeszköz) esetén a támogató válaszok aránya kimagasló. Azonban a kérdéseknél és a válaszok arányánál akad itt egy sokkal érdekesebb statisztika is: az összes box bal alsó sarkában láthatjátok az adott válaszok darabszámát… Az első két kérdésre éppen csak összejött 1000-1000 válasz, míg a bitcoin képbe kerülése mindjárt hozott 30k szavazatot. Hosszan lehetne elemezni, hogy a célközönséget miért érdekli kevésbé a világgazdaság helyzete, mint a bitcoin… de, lássuk be: igencsak hiteltelen lenne, ha pont jómagam próbálnék logikát keresni mindebben. Elemzés helyett, leírnám amit már oly sokszor leírtam: Ez, az bizonyos új generáció… az internet generáció, akiknek éppen átadni akarjuk a világ stafétabotját. Ők azok, akikről Giancarlo elnök úr két napja oly meghatóan beszélt a szenátusi meghallgatáson, ők azok akikhez Draghi szólt és ők azok, akiknek az egyik legnagyobb példaképe Elon Musk, aki kilőtt a világűrbe egy Teslát. Ők azok, akiknek hamarabb volt bitcoinja, mint akár csak nekem és ők azok, akiket baromira nem érdekel az árfolyam, hiszen “ráérnek kiseggelni“. Nagyon sok ilyen fiatallal volt lehetőségem az elmúlt egy évben beszélgetni. Még tavaly szeptemberben foglaltam keretesbe ezen generációval kapcsolatos éppen akkor sokként ért friss élményemet:

Szóval ez az a korosztály, aki saját magában hisz és saját szférájában bízik, akik nem értik és nem is akarják megérteni az “öregeket”, akik csak annyit hallottak a hazai bankrendszerről, hogy “svájci frank hitel” és csak annyit tudnak a világgazdaságról, hogy “gazdasági világválság”.

Vicces így utólagosan visszaolvasni ezt a cikket… A cikk a nagy szeptemberi zuhanási időszak kellős közepén készült, amikor éppen csak elhagyta Jamie Dimon száját a “Bitcoin egy csalás!” frázis és éppen az aktuális kínai banolás borzolta a kedélyeket… no meg az árfolyamot is. Eltelt 5 hónap és még mindig nem semmisült meg a Bitcoin, sőt mi több: bár túl vagyok egy hihetetlenül óriási zuhanáson, de fura módon még mindig magasabban van az árfolyam, mint amikor a fentebb idézett ominózus cikkem készült.

Azóta a Bitcoin (jójó… és a többi egyéb kis izé is…) túlélt rengetege politikai, technológiai, ideológiai, szociológiai, stb támadást. Belülről rohasztja a közösséget a kognitív disszonancia és a gyűlöletkampány, de valahogy minden egyes lépésnél helyrebillen a világ rendje. Az idő előrehaladtával az ember ösztönösen már mindenhol összeesküvést lát. Majd leül egy csapat életvidám fiatallal, akikkel megosztja aktuális konspirációit, akik bölcsen végig hallgatják a nagyokos véleményét, majd így szólnak: “Értem,de az mennyire kemény már, hogy Musk berakta a Starman mellé az Asimov Alapítvány összest?”

Szóval Musk… Kilőtt egy Teslát az űrbe? Mi ebben a nagy szám? Túl azon, hogy… kilőtt egy Teslát? Leginkább az, hogy megtehette és meg is tette. Az ember, aki az internettel párhuzamosan vált felnőtté. Zip2, majd PayPal, amiből egyből ment is tovább a SpaceX-be és a Teslába a megtermelt vagyon. Mára egy akkora szövevényes céghálózaton uralkodik, amit felvázolni is lehetetlen, számtalan kockázati befektetési alap vezetője, melyek projektek százait inkubálják napjainkban is. De mindez nem menő… A menő az, hogy kilőtt egy Teslát, aminek a műszerfalán természetesen (újabb popkultúra utalásként) ott a “DON’T PANIC” felirat. A menő az, hogy a twitteren tartja a kapcsolatot a közösségével, akikkel meg tudja értetni magát és akik imádják még a zombi apokalipszisre készült lángvetőjét is

Felnőtt az internetes rock&roll nemzedék, akik olyan sztárok lesznek, mint amilyenek anno nekünk a valódi rock&roll zenészek vagy éppen a képregényhősök voltak. Ami nekünk Tony Stark volt, az a “millennials” generációnak már Elon Musk. Az űrben keringő meggypiros roadsternél betegebb reklámot élő ember nem találhatott volna ki.

Ez az a magatartás, az a fajta “mert megtehetem érzés“, amit a Bitcoin és a kriptopénzek világában nap mint nagy tetten érek. Egyre inkább kezd felgyorsulni a generációk közötti szakadék tágulása. Amikor, egy fiatal pályakezdő fél év után közli, hogy “kiégett és nem lát már motivációt a munkájában…” holott még be se tanult, majd az exit-interjút kiderül, hogy ja egyébként 6 éve bányászik és van 107 db bitcoinja, szóval annyira azért nem esik kétségbe…

Persze ebből nem illik levonni messzemenő következtetéseket… Könnyű egy-egy esetből szalmabáb érvelést gyártani. Még, akkor sem feltétlenül jogos általánosítani, ha már a második… harmadik… sokadik mintaszerűen megismétlődő eseten is túl vagyunk. De amikor elmegy az ember pl. a Blokklánc Műhely egyik eventjére, ahol a bemutatkozó tagok közül hárman is megemlítik, hogy egyébként éppen felmondani készülnek, mert sokkal jobban érdekli őket a community jellegű blockchain programozás, még akkor is, ha ebből egy jó darabig nem látnak pénzt sem, ami amúgy egyébként sem érdekli…

Előre Elon Muskok, előre millennials generáció, előre blockchain… ja és toljátok magatok előtt a Bitcoint. Üzenjük innen a szakadék másik oldaláról…

59 Comments

A nap, amikor akár ki is végezhették volna a Bitcoint…

  By , , ,

De jött Chris Giancarlo (CFTC) és Jay Clayton (SEC), akik úgy döntöttek, hogy nagyon nem kéne szórakozni a gyermekeik játékszerével… Az elmúlt két napban a cryptovilág lüktető homlokkal figyelte a SEC (értékpapír felügyelet) és a CFTC (határidős-termék felügyelet) összevont ülését, ahol nem kisebb tét forgott, minthogy a véresszájú szenátus még véresebb-szájú szenátorai darabokra cincálják a “virtuális pénzeket” és az azokat finanszírozási eszközként hasznosító ICO-kat. Az előzetes várakozások nagyon vegyesek voltak, amit rendesen be is árazott a piac a ma hajnalra 6000 dollár alá bezuhant Bitcoin árfolyammal. A tanúk padjára idézett Giancarlo és a Clayton urak szakértői minőségükben nyilatkoztak a kérdésről. Míg Clayton igen kimérten, leginkább a semlegesség és a “csak kéne valamit ezen szabályozni” végletek között kavargott, addig Giancarlo előadása maga volt a crypto-orgazmus. Hosszan fejtegette, hogy lehet szidni a Bitcoint, de azt vegyék már észre a szenátusi tagok, hogy sehol nem lenne blockchain és a fintech szektort megreformáló DLT, ha anno nem jön létre a Bitcoin. Szintén hosszan fejtegette a generációs különbségeket és azt, hogy mit is jelent a mai fiatalságnak a kriptopénzek adta pénzügyi szabadság és, hogy ennek hosszabb távon milyen szinten lehet pozitív hatása az egész világgazdaságra. A tanúskodás csúcspontja kétségtelenül az volt, amikor Giancarlo elmagyarázta a szenátusi tagoknak,hogy mi az a “HODL” és miért is fontos megérteni ezt a fogalmat.

Konklúzió? Talán a legfontosabb, hogy a két tanú munkálkodásának és az egyébként a témában amúgy is megosztott szenátoroknak köszönhetően nem következett be katasztrófa, nem hozott olyan döntést a testület mely azonnali kivégzésként hatna a kriptopénzekre. Mindazonáltal a szabályozó szervek szerepe elég jól körvonalazódott a jövőre nézve. Letisztázásra került, hogy a virtuális pénzek (cryptok) nem ördögtől valók és nem kell őket tiltani, ellenben a szabályozásra szükség van, hiszen igen sok csalás kapcsolódik hozzájuk, amiktől viszont meg kell védeni a befektetőket. Ezen szabályozás kapcsán a SEC és a CFTC erősen együtt fog működni. Három különálló témára bontották fel a szabályozást: DLT (Elosztott főkönyvi technológiák), Virtuális pénzek (kriptopénzek) és az ICO-k. A DLT kapcsán egy nagyon gyenge szabályozás várható, melynek fő célja a gyors és hatékony adaptáció elősegítése, míg az ICO-k kapcsán egy nagyon komoly szabályozást helyeztek kilátásba, aminek a fő célja a jelenlegi teljesen tiltó és démonizáló SEC állásfoglalás felülvizsgálata és egy olyan jogi környezet létrehozatala, amiben az arra alkalmas kezdeményezések zöld lámpát kaphatnak az államok területén is. A kriptopénzek ezen skálán középre kerülnek. Itt a reguláció célja egyértelműen a csalások és a piaci manipulációk elleni hatékony szabályozás kialakítása lesz.

Az USA ezzel meghozta azt a pozitív döntést, amit már régóta várt a piac: a kriptopénzek nem kerülnek eleve tiltásra, avagy banolásra, azok használata innentől hivatalosan is legális és azok adaptációját szabályozással kívánják a jövőben erősíteni. Bár a szabályozás önmagában nem feltétlenül kellene, hogy pozitív élményként érjen bárkit is (különösen egy stateless cryptocurrency esetén), azonban a tény, ahogy beszélt minderről a két vezető (Clayton és Giancarlo) már önmagában is azt sugallja, hogy végre a megfelelő politikai döntéshozatali szinten is felfogták a kriptopénzek lényegét és a jövő generációra gyakorolt hatását. Az élőben közvetített tanúskodás egyes jelenetei már-már olyan szinten hajlottak “Bitcoin awareness” irányba, hogy így utólagosan végigpörgetve is könnyeket csaltak a magamfajta kissé megfáradt Bitcoin rajongó szemébe. Annyiszor írtam már le a saját világmegváltó Bitcoin víziómat és annyiszor kaptam meg, hogy: “Áhhh. Úgyis kivégzik a regulációval…” Ilyen ez.

A pozitív fordulatot a piac ezidáig napon belül +30%-os emelkedéssel jutalmazta a BTCUSD árfolyamon az egyes altoknál (pl. Ethereum) még ennél is jelentősebb az emelkedés. Ezeddig egyedül a Bitcoin Cash árfolyam reagált csak mérsékeltebben a jó hírekre, nyilván a BCH kapcsán piac kevésbé éli meg pozitívumként, hogy a SEC és a CFTC komolyan fel akar lépni a piaci manipuláció ellen… 🙂

Ui: Mielőtt bárki is pezsgőt bontana: Továbbra is medvepiac van, egy fecske nem csinál nyarat. A mai SEC/CFTC ülést tessék kifejezetten óvatosan értékelni startpisztolyként…

42 Comments

Egyszer fent, egyszer lent…

  By , ,

Tegnap éjszaka a hőn szeretett Bitcoinom árfolyama picit bekukkantott a 6000 dolláros árfolyam alá is, ezzel végérvényesen meglepett engem is és berajzolta az elhúzódó medvepiac elkerülhetetlen prognózisát. Amikor január elején elhúzódó korrekciót vizionáltam, akkor bevallom magam sem gondoltam volna, hogy a korrekció medvébe csap át. A mai tudásommal nyilván már könnyű okosnak lenni, de kétségtelenül érdemes egy jó időre elfelejteni a bull patterneket. Persze félretéve a letargiát és a HODL-ölt coinokat ez az időszak is a profitról fog szólni, a medvepiacnak is megvan a maga sajátossága, különösen, ha a piac nem csak a saját levében fő. A pénteki nap kapcsán már megírtam, hogy az irányadó tőzsdeindexek komoly mínuszban zártak, a hétfő pedig még durvább volt. A DoW konkrétan ráduplázott a pénteki esésére, amivel behúzta az all-time-high napon belüli zuhanást, ami persze korántsem annyira durva, hiszen magasról könnyű esni, ezt pontosan tudják a Bitcoinisták 🙂 A lényeg az, hogy az egyre jobban formálódó jelek szerint az egész gazdasági gépezet egy elhúzódó recessziós időszak küszöbén áll, ami akár egy újabb krízisszerűségbe is átcsaphat.

Valahol viccesen hat amikor azt látom, hogy emberek temetik a Bitcoint és a 8k-s, 7k-s árfolyamokba már a totális megsemmisülést látják bele. Az különösen morbiddá teszi ezt, mikor felidézem ugyanezen emberek megnyilvánulásait a bullrun kellős közepén, ahol az volt a story, hogy 10k felett már nem vásárolnak, mert hátha még visszanéz 8k alá…

Én személy szerint maradok örök Bitcoin optimista és nem fogok azért károgni, mert 60-70-80%-os korrekciók néznek ki. Számomra a Bitcoint soha sem az árfolyama reprezentálta, hanem a közösség, a projektek, a fejlesztések és a belévetett hit. Márpedig eme három tényező meglátásom szerint erősebb mint valaha. Aki képes leírni a Bitcoint annak árfolyama miatt… azt várom szeretettel vissza a blogra a következő bullrun végén, amikor újra eléri az ingerküszöbét a Bitcoin aranyláz. Megígérhetem, hogy én akkor is itt leszek 🙂 Mindenki mást pedig köszöntök a mackópiacra optimalizált Variance blogon.

29 Comments

Bitcoin: a nagyság ára és átka

  By , , , ,

Az elmúlt egy esztendőben számtalan alkalommal írtam le, hogy technológiailag miért is butaság temetni a Bitcoint. A blogon leírtakon túl egyéb social platformok, meetupok, konferenciák, kerekasztalok sokasága lett örök mementója ebbéli elhivatottságomnak. Addig amíg a piacon a gőzölgő orrú bika üti ki az utat, addig persze könnyű a Bitcoin dominanciájáról és az altcoinok alárendelt szerepéről beszélni, hiszen a Bitcoin elsőbbsége és a médiában megjelenő erőfölénye garantál számára bizonyos előjogokat. Bevallom, így utólagosan számomra is nagy lutri volt, hogy mégis mi fog történni télvíz idején, amikor a leharcolt bika helyét átveszi a cammogó tolókocsis medve. Most, hogy majd másfél hónapja tart a lejtmenet, talán kimondhatjuk, hogy ez most már nem csak egy egyszerű leszúrás, hanem valóban eljött az az elhúzódó korrekciós időszak, amit a cryptopiacokon nem láttunk egy ideje.

Egyrészt persze múltbéli teljesítmény alapján jövőt jósolni több mint badarság, másrészről viszont ne feledjük el, hogy olyan neves és nagy közgazdászok mint William F. Sharpe vagy a Nobel-díjas Eugene Fama is leraktak olyan kutatásokat, amik a múltbéli piaci hatások jövőbeli predikcióit elemezték. Sharpe: “Közvetett vagy közvetlen módon feltételezhető, hogy a múltbeli eredményeknek van valamennyi előrejelző képessége” [William F. Sharpe: The Sharpe Ratio. In: Journal of Portfolio Management, American Finance Association, 1994 XXI. évf. 3. sz., pp. 49–58.]

Személy szerint egyik kedvenc kockázati-felár elemző eszközöm a W. F. Sharpe nevéhez fűződő Sharpe-ratio, amiről anno még tavaly májusban írtam itt a blogon. Amikor tavaly november végén leírtam a fekete karácsony cikksorozat második részében ama pesszimista jövőképemet, mely szerint egy komolyabb kiugrás után még vissza fogunk nézni a 8000 USD-s árfolyam alá, akkor is pont a sharpe-ratio rángatott le a földre az akkor éppen tomboló eufóriából. A TA eszköztár által kirajzolt predikció (~8k) és az immáron 48 napja tartó korrekció eddigi mélypontja (~7.600 USD) bőséges alapot szolgáltatott nekem, hogy végre elkezdjek belevásárolgatni a gödör feltételezhető aljába.

Ez az a pont, ahol illőn vissza is térnék a cikk eredeti gondolatmenetéhez. Miért is pont a Bitcoint kezdtem újra csipegetni. Miért is nem a korrekciót egyébként igencsak jól tűrő Ethert vagy éppen a tegnap hatalmas hypeot kapott Litecoint? Egyrészt a 48 napos korrekció és a 61%-os price-drop ellenére sem gondolom, hogy feltétlenül a gödör aljára értünk volna. A cryptopiacok pániktesztje meglátásom szerint még közel sem ért véget. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy további jelentősebb árfolyamzuhanások várhatók, de a jelenlegi korrekció helyreállása még bőven rejtegethet meglepetéseket. Az elmúlt 8 évben a Bitcoin és a többi kriptopénz lényegében gazdasági szempontból egyfajta légüres térben mozgott. A Bitcoin közvetlenül a 2008-as pénzügyi válság után indult és a recovery időszak nagy részében csendben fejlődött lényegi monetizált érték nélkül. A FED quantitative-easing és a 2013-as bankrendszer roppanások idején (Ciprus, Görögo.) éppen az első reneszánszát élte a Bitcoin, amikor is pont egy olyan zakót rajzolt le, mint amit éppen most is látunk az árfolyamokon. 2014 óta azonban egy full-bull-run piac árnyékában zakatolt a Bitcoin, mely időszakban a DIJA és az S&P 500-as U.S. tőzsdeindexek is 40%-ot meghaladó teljesítményt produkáltak. Egy ilyen folyamatosan növekedő piacon nem tűnhet nagy teljesítménynek átlag feletti hozamokat produkálni. Lehet itt jönni a tetherrel és a bitfinex csalással (és persze kell is jönni…), de lássuk be, hogy ahol a pálya lejt, ott nem nehéz száguldozni.

A helyzet viszont az, hogy egyre több piaci szereplő kezd komoly szkeptikus véleményeket megfogalmazni a részvénypiacok szárnyalása kapcsán. Évi stabil 10%-ot meghaladó részvénypiaci átlag nyereség egy olyan gazdasági környezetben, ahol az államok nagyrészt már-már kacsingat a negatív kötvénykamatokkal… nos, több mint meglepő. Honnan is ez a nagy gazdasági teljesítmény? Eme szkeptikusság pedig óvintézkedéseket szül. Ehét pénteken az irányadó tőzsdeindexek 2%-ot meghaladó mínusszal zártak. Bár ez a szám nevetségesen hangozhat a kriptotőzsdéken szocializálódott tradereknek, de a hagyományos értéktőzsdéken, ez már aggasztó jel. Csak a DOW (DJIA) közel 700 pontot zuhant napon belül. Persze mindezt pénteken… csak, hogy legyen min gondolkodnia a befektetőknek.

Hogy mi köze a DJIA dropnak a Bitcoin korrekciójához? Ha a tőzsdeindexek 2007-hez hasonlóan hulló késekként kezdenek zuhanni az elkövetkező napokban, akkor bizony elérhetünk arra a pontra, amiért anno Satoshi Nakamoto létrehozta a Bitcoint. Az elkövetkező gazdasági recesszió lehet a Nakamoto terv tesztje. A józan paraszti ész azt mondatja, hogy egy recessziós időszakban a kriptopénzekre sem várhat túlságosan fényes jövő. Ellenben nehéz elvonatkoztatni a sokat emlegetett frázistól: “a kriptopénzek mögött nincs semmi“… és bár naphosszat elemezhető ezek kijelentés abszurditása, de ha mégis elfogadjuk, hogy a befektetők nagy részének a szemében valóban pont ennyit ér a kriptopénz, akkor ezzel együtt explicit azt is elfogadhatjuk, hogy a recessziónak sem lehet túl sok hatása a kriptopénzekre. Sőt mi több, a kriptopénzek tőkepiaci jellege (véges mennyiség, zárt piac, limitált piaci közforgás a HODL miatt) kifejezetten jó alapja lehet egy pozitív kimenetelű Nakamoto tesztnek.

Miért is beszélek továbbra is a Bitcoinról és miért nem beszélek mondjuk valamelyik frissebb altcoin üdvöskéről? Ezzel kapcsolatban a véleményemet már számtalanszor kifejtettem. Tetszik nem tetszik, de a Bitcoin a “nagy öreg” a kriptopiacon. Az elmúlt egy év a Bitcoinról szólt, azon belül, hogy miért is nem jó, miért kéne meghalnia, miért sokkal jobb bármi más (Bitcoin Cash… bahhhh)… miért fog flippeningelni a Ethereum, majd a BCH és végül még a Ripple is bepróbálkozott… Persze mind ugyanazon lendülettel le is pattant a trónfosztási kísérletről. Amikor valaki – friss húsként – úgy dönt, hogy befektetéseket eszközöl a kriptopiacokon, akkor a kockázatokat állítja szembe a potenciális haszonnal. Márpedig ebben az inerciarendszerben a Bitcoin kifejezetten jól teljesít. Ha a Bitcoin felfelé megy, akkor az altok is felfelé tudnak haladni, ha a Bitcoin zuhan, akkor azt általában a legtöbb altcoin jelentősebben megsínyli. Az elmúlt évek ezirányú tendenciáját egyedül talán az Ethereumnak sikerül megtörnie, ami egészen ehét közepéig látszólag rezisztensen tűrte a kriptopiacokról kiáramló százmilliárd dollárokat, ám a hét második felével az Ethereum is behozta a lemaradását és immáron mindenki újra ugyanarra figyel: Vajon mi fog történni a Bitcoinnal…

Lehet temetni a Bitcoint akár technológiailag, akár ideológiailag, bőven lehet ennek akár alapja is. De ha valaki rövid/közép távon akar érvényesülni a kriptopiacokon, akkor – meglátásom szerint – továbbra is nagy balgaság a Bitcoin ellen fogadni…

39 Comments

Kis piaci körkép a tether “botrány” után

  By , ,

Az elmúlt bő két hétben némileg mellőznöm kellett a blogot, egyrészt nagyon rákockultam az Lightning Node projektemre, másrészt persze gőzerővel kellett készülnünk a tegnapi Blockchain Budapest konferenciára, ahol a nyitó előadásomat követően délután volt lehetőségem rövid bepillantást engedni az éppen futó projektem részleteibe. A projekt kapcsán (Inlock.io) az elmúlt hetekben már itt a blogon is elejtettem néhány információmorzsát. Hamarosan itt a blogon is bemutatom a történetet nektek, de most picit térjünk ki az “aktuálpolitikai” helyzetre.

Az elmúlt napok piaci mozgásában nem kis szerepe volt a kibontakozó Tether (USDT) botránynak. Tavaly novemberben már részletesen bemutattam a Tether történetet, így most csak röviden összegezném a fejleményeket:

  • A tether “csalás” egyik legelhivatottabb nyomozója (twitter Bitfinex’ed) egyre közvetlenebb bizonyítékokat talált a Bitcoin árfolyama és a tether print események között, ami egyre inkább erre a témára fókuszálta a szakma figyelmét (olyan szinten tolta a dolgot a srác,hogy  jómagam is elkezdtem azon agyalni, vajon rémeket lát-e már)
  • Függetlenül a feltárt bizonyítékoktól is egyre nyilvánvalóbb volt, hogy a Tether nem fog komolyabbat lépni az audit témakörben, mígnem január 24-án megjelent az ominózus “Quantifying the Effect of Tether” független pszeudonim auditori jelentés a tetherreport.com oldalon. A riport részletesen mutatja be a tether print és a Bitcoin árfolyam mozgások között fellelhető korrelációkat és ezen keresztül támasztja alá a piaci manipulációt.
  • A Friedman LLP könyvvizsgálói cég (ami még szeptemberben végezte el a Tether.to auditját) megszellőztette, hogy az auditnál valójában nem nagyon tudtak mit vizsgálni mivel csak felületes információkat kaptak és olyan kivonatokat, amik alapján nem volt összeegyeztethető, hogy mit mivel is néznek össze. Ennek alapján már az is bizonytalanná vált, hogy egyáltalán 2017 szeptemberben volt-e valós fedezet az USDT mögött.
  • A történetben a végső döfést a bloomberg adta meg amikor tegnap leközölte, hogy az U.S. szabályozó szervek beidézték a Bitfinex és a Tether vezetőit kihallgatásra.

Perszer kicsivel később kiderült és a bloomberg is korrigálta a cikket: a kérdéses idézés valójában nem most született, hanem még december 6-ra datálódik (tehát amikor a Bitcoin szárnyalása még megállíthatatlannak tűnt), de ez akkor már bőven késő volt, hiszen a nagy sajtóvisszhangot kapott hír a 12 ezres tartományból egyenesen 10k alá küldte a Bitcoin árfolyamát. Hogy mennyire is lehet releváns a CFTC idézése? Ezt most még nehéz eldönteni, de ami biztos, hogy az idézés kézhezvétele óta a Tether újabb 1.46 milliárd dollárnyi USDT-t nyomtatott, ami az összes forgalomban lévő tether több mint 60%-a… Mondhatni úgy nyomtatnak, “mintha nem lenne holnap“.

Az egész történet abszurditása egyébként, hogy az U.S. felügyeletek hatásköre a Bitfinex kapcsán több mint kérdéses. Sem a tether.to, sem a Bitfinex nem tartozik az USA fennhatósága alá. Ráadásul, hogy miért pont a CTFC (Commodity Futures Trading Commission) küldte az idézést, az pláne rejtély, annak a relevanciája pedig mindenképp megkérdőjelezhető, hiszen a dátum még a decemberre időzített futuresök (pl CBOE) előttre datálódik. Ráadásul a tavaly nyári U.S. szabályozási szigorítások okán a Bitfinex eleve betiltotta az Egyesült Államok lakossága számára a platform használatát.

Nyilván hithű HODLerként könnyen dobál az ember mindenre FUD-ot, de az elmúlt 24 óra történései alapján gyanúsan úgy néz ki, hogy egy újabb “diszkontálási” akció eredményeit láthattuk. Persze ezzel közel sem akarom azt mondani, hogy tether és annak a feltételezhetően fedezet nélküli kibocsátása veszélytelen…

A depresszívnek tűnő bear-market időszak persze bőven hozott egyéb híreket is, amikhez nem árt, ha az ember el tud vonatkoztatni az árfolyamok bűvölésétől:

  • RobinhoodApp és a Life japán app is bejelentette, hogy sok-sok milliós ügyféltábor felé nyitja meg saját fintech tooljainak a cryptopénzt kereskedést.
  • A facebook bejelentette, hogy tiltja a kriptopénz és ICO hirdetéseket a saját platformján, amivel egy fontos “csali” felületet von el a piactól, ezáltal levegőhöz juttatva a valódi értéket teremteni próbáló startup kezdeményezéseket.
  • Dél-Korea a mai nappal betiltotta az anonim kriptopénz kereskedést, a döntés fő oka a piac stabilizálása és a spekulatív piacbefolyásolás nyomon-követhetőségének biztosítása.
37 Comments

Cseperedő hazai Bitcoin (mainnet) Lightning Network konglomerátum

  By , , ,

Napról napra egyre több hozzám hasonló vakmerő (#reckless) őrült dönt úgy, hogy a deszkamodell LN implementációkra idejét és vagyonát rábízva vág bele az éles tesztelésbe. Legjobb tudomásom szerint nem kevesebb mint négy hazai lightning network node üzemel már. Ebből biztosan kettő lnd (Lightning Lab) és egy c-lightning (Blockstream), a negyedikről (COINMINER.SPACE) nincs implementáció-információm. A csatornák kapcsán igen vadnyugati módszerekkel biztosítunk folyamatos likviditást, de ezek ellenére sem tudunk komolyabb fennakadásokról eddig (egyedül Krisznek sikerült egyszer valami nagyon fura állapotba hoznia egy csatornát, ami miatt néhány óra kellett, mire újra visszakapta a pénze feletti kontrollt).

Az egész hálózat egyébként igen komoly ütemben növekedik. Ma már átlépte az összes csatornában lockolt vagyon mennyisége a 3BTC-t és a 200 aktív node határ átlépése kapcsán is.

Bár én a magam részéről továbbra sem javaslom, hogy bárki is mainneten funoljon, de ha valaki olthatatlan vágyat érez erre, az a következő connection stringgel tud kapcsolódni az ln.variance.hu hub-hoz:

033abe908878ac00c1e916face972331b3a6e3ba4e587c95efec3c76e3ee339c82@34.242.65.85:9735e

Néhány praktikus tanács azoknak akiknek vakmerősködni támad kedvük:

  • Az elmúlt napokban drasztikusan esett a mempool terheltsége, ezt azonban még nem tudták lekövetni a fee estimation algoritmusok. Éppen ezért erősen javaslom az openchannel és a closechannel parancsoknál (lnd impl) a –sat_per_byte paraméter kézi beállítását. Nekem enélkül 30k sat körül akar miner fee-t fizetni, kézzel beállítva pedig 2400 sat (19 sat/b) körül boldogan nyitja/zárja a csatornákat max 2-3 blokkon belül.
  • A nagy csomópontok igen terheltek. Eleve nincs sok értelme ezekhez kapcsolódni, ha már 30-an vannak oda kapcsolódva. Ezt külön alátámasztja, hogy nekem pl rendszeresen kerülnek a nagy hubos csatornáim false státuszba a kapcsolatok lebontása miatt. Ha false statusban lévő csatornát akarsz lebontani (close channel), akkor előbb mindképp kapcsolódj újra (connect), ellenkező esetben végig kell várnod a forced close penality-t.
  • A c-lightning implementáció esetén (feltehetően biztonsági okokból) alapértelmezetten a base_fee értéke 546.000 sat. Ennek megfelelően az ilyen csatornákon kb sosem fog routeolódni semmi, ráadásul ez a basefee a saját vásárlásaidhoz is hozzáadódna, ergo amíg ezt nem állítod át, addig nem nagyon fogsz tudni tranzaktálni. Eddigi visszajelzések alapján ezt az értéket csak parancssori beállítással lehet átállítani a c-lightning implementációban.
  • Nem úgy az lnd-ben, ahol könnyedén tudod átállítani a következő paranccsal: (itt az alapértelmezett base_fee 1000 sat, amit szintén érdemes mérsékelni)
    lncli updatechanpolicy –base_fee_msat 1 –fee_rate 0.000001  –time_lock_delta 144 ch_point

Eddig a tech rovat… Akkor, most térjünk át a konspirációs rovatra… Fura konstellációt vélnek sokan felfedezni a mempool terhelétségének csökkenése és a Lightning Network mainnet megjelenése között.

Persze nem feltétlenül érdemes démonokat kergetni, nyilvánvalóan azért történt itt más is a Lightning Network megjelenése mellett. Pl alig egy hónap alatt megfeleződött az egy érmére jutó Bitcoin árfolyam, ami minden bizonnyal sokaknál beindította a HODL faktort. Az alacsony árak ellenére inkább pihennek a Bitcoin érmék a cold walletekben, mintsem hogy pörögnének a tőzsdéken. Ezen feltételezésnek persze ellentmond az a tény, hogy a tőzsdék összesített napi volumenadataiban ezen visszaesésnek nyoma sincs. A decemberi átlag 15 milliárd dolláros napi forgalomról igaz visszacsorogtunk 10-11 milliárdra az elmúlt néhány napban, de vegyük figyelembe, hogy mindezen idő alatt az árfolyam is megfeleződött, tehát a fajlagos hálózati terhelésben ennek nem kellene megnyugvásként megjelennie.

Folytatás…

50 Comments

Benne vagyok a villámban…

  By , , ,

Bár ráment a hétvégém nagyjából fele, de büszkén jelenthetem, hogy egyike vagyok annak a kicsit kevesebb mint 100 idiótának, akik nem csak időt, de pénzt is áldoztak egy teljesen pilótavizsgás történetre. Immáron egy (mainnet) lnd full node büszke tulajdonosa vagyok, ami perpillanat “033abe908878ac00” alias néven érhető el és kőkemény ~600k sat-s (kb 62 usd) csatornával csatlakozik a hálózathoz.

Túl vagyok az első mainnet LN “vásárlásomon” is. (első alkalommal a #recksplorer csapatát támogattam)

Szokás mondani, hogy egy bolond százat csinál. A cikk írásának a pillanatában a Blokklánc Műhely egyik oszlopos tagja (@lordcase) éppen vadul dolgozik, hogy felhúzza a második hazai LN nodeot és csatlakozzon az enyémhez. Ha ez összejön, akkor fogunk tudni úgy is tesztelni, hogy nem kell a nyílt csatornán keresztül elvernünk a pénzünket. Várhatóan sok-sok hasznos és érdekes tapasztalat előtt állunk a téma kapcsán.

Az előző Lightning Networkkel foglalkozó topicban nagyon sok konkrét kérdést tettetek fel, amikre megpróbálnék a továbbiakban válaszolni:

Jól értem, hogy az LN hálózaton végrehajtott tranzakciót végrehajtják a bitcoin hálózaton is? Ameddig nincs beküldve az offchain elszámolás az onchain hálózatra, addig az onchain hálózaton elkölthetem mégegyszer a bitcoinom?

Az LN nem egy külön hálózat, minden LN csatorna mögött egy valós és confirmált Bitcoin tranzakció áll. Mivel a tranzakcióban egy multisig wallet tárolja a ‘letétet’, így azt nem tudod újra elkölteni, csak akkor, ha a két fél megegyezik a végleges egyenlegben. Minden egyes offchain tranzakciónál a felek aláírják a csatorna egyenlegének legfrissebb állapotát.

Folytatás…