10
2 Comments
Category: blog
default category
Mi az a Blockchain?
Te már érted, hogy mi az a Blockchain? Biztos? A napokban pont azon agyaltam, hogy mennyire széles körben ismert már a blockchain fogalom, de a szakmai tartalom szintjén mekkora még mindig a sötétség. Hogy mi ennek az oka? Miért ennyire nehezen megfogható a blockchain sokak számára? A válasz egyik legfontosabb oka talán az, hogy szemben a mai kor más technológiai vívmányaival a Blockchain szó szerint derült égből pottyant az ölünkbe. A mesterséges intelligencia, a robotizálás, az űrkutatás vagy akár csak a VR már gyerekkorunk óta a fantáziánk és a sci-fi műfaj által felépített elvárásokon alapszik. De igen kevesen lehettünk akik gyerekkorukban autonóm pénzügyi rendszerről, vagy a trusted-third party eliminálásáról álmodoztunk.
Sokat ront ráadásul a blockchain vegytisztaságán, hogy egyfajta felkapott marketing buzzword épült köré. Imádom amikor ‘hozzáértők’ nagyvállalati blockchain projektekről papolnak és úgy árulják a blockchaint, mint ahogy öt éve a felhő szolgáltatásokat vagy 10 éve a digitalizációt árulták.
Ezzel a cikkel nem kisebb célt tűzök ki mint, hogy megpróbáljam átadni bárki számára fogyasztható formában azt, hogy mi is az a Blockchain, mitől jó a blockchain, hol érdemes használni és legfőképpen kiért és kik ellen jött létre a technológia. Ezzel könnyebb lesz eligazodni a bullshittől tocsogó ígérettengerben. Jelen cikk még a szokásosnál is bőbeszédűbb lesz, ellenben teljesen kerülni fogom a szakmai mélységeket. Belépő szintű post…
- A legtöbben már biztosan hallottatok a Bitcoinról, esetleg a Blockchainről. Azonban nem biztos, hogy mindenki helyén tudja kezelni a két fogalmat és tud közöttük valós különbséget tenni. A Bitcoin és más kriptopénzek a blockchain technológiára épülnek, de maga a technológia sokkal több ennél. Gyakran vonunk párhuzamot a mai pénzügyi rendszer “fenegyerekeként” azonosított Bitcoin és a Blockchain technológia között, ami bár nem alaptalan, de biztos mindenki ismeri a gyermekmondókát: “nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar”… Így van ez valahogy a Bitcoin és a Blockchain viszonyában is. Míg a Bitcoin és annak mostohatestvérei ádáz harcot vívnak a pénzügyi függetlenségért és közben naponta elvéreznek a spekuláció oltárán, addig a Bitcoin által létrehozott technológia, a blokklánc, talán korunk egyik legfontosabb jövőformáló eszközévé avanzsálódott.
Néhány példa arra, hogy hol használják már ma is a blockchain technológiát:
[1] A napokban jelentette be az amerikai kiskeróriás, a Walmart, hogy létrehozta saját food safety megoldását, amivel lehetővé válik, hogy a beszállítói folyamatosan trackeljék saját ellátási láncukat és ezzel értékes információkat szolgáltassanak a Walmartnak, amin keresztül jelentősen fel lehet gyorsítani és tűpontossá lehet tenni a szalmonella és hasonló bakteriális betegségek esetén azok forrásának beazonosítását. A betegség legkisebb gyanújára is azonnal le lehet venni az összes boltból az azonos forrásból, azonos ellátási útvonalon érkező élelmiszereket.
[2] A tengerentúli fuvarozásra szakosodott MAERSK szintén nemrégiben jelentette be a TradeLens nevű rendszerét, aminek célja, hogy mindig pontos információkat lehessen szolgáltatni az ellátási láncok állapotáról, melyhez 234 tengeri kikötő és rakodópont adatait egyesítik. A rendszer több évtizedes fejlődést ugrik át egy lépésben.
Hogy mi ezekben és további több ezer projektekben a közös? Az, hogy mind képtelenség lenne a blockchain technológia nélkül, azonban semmilyen szinten nincs hozzájuk szükség a Bitcoinra és egyéb digitális fabatkákra. Ellenben mindkét fentebbi példára igaz, hogy ellenérdekelt felek között valósít meg tracking szolgáltatást.
A blockchain már ma is körülvesz bennünket, pont úgy válik életünk szerves részéré, ahogy egykoron az Internet azzá vált. Ami számomra egy több évtizedes evolúció, melynek minden fontosabb mozzanatánál ott lehettem, az a fiam számára már egy alapvető érték. Az információ digitális transzformációja egyértelműen előre vetíti az érték digitális transzformációját, melynek gyümölcsét az én generációm talán még láthatja, de ez már egyértelműen a következő generációk kihívása lesz.
Kriptoeszközök fundamentális elemzése
A bearmarket kellős közepén talán keresve sem lehetne jobb témát találni, mint ennek a különösen fura piacnak a fundamentális elemzése. A kriptoegyetem felkérésére a holnapi napon 18:30-as kezdéssel jómagam fogom ezt a témát képviselni a Codecoolban (Nagymező utca 44, Budapest).
Az előadás célja leginkább az lesz, hogy bevezesse az érdeklődőket a fundamentális elemzés rejtelmeibe, különösen fókuszálva a kriptopiacok sajátosságaira. A szokásos chart varázslás, alakzat, formáció, fraktál elemzések helyett most beleásunk azokba a módszerebe, amik segítségével lehetőség nyílik egyrészt a teljes crypto piacot befolyásoló alapok értékelésébe és mérésbe. Sokszor merül fel akár asztalbeszélgetések keretei között is, hogy nincs a crypto mögött semmi, ezt csak egy ponzi és szerencsejáték… Vajon tényleg nincs mögötte semmi? Ha van, akkor mi is az a fundamentum, az fundamentális érték, ami azonosítható és mérhető.
Mely hírek azok, amik hosszútávon trendfordítók lehetnek? Tényleg instant trendfordító lehet például egy Bitcoin ETF bejelentés? De ha már Bitcoin, akkor tényleg képes a Bitcoin megtartani a piacvezető szerepét? Miért van az, hogy egy az egyész kripto piacot érintő lufikipukkanás bizonyos coinok esetén 99%+-os veszteséget hoztak, míg másikat “csak” 60-70%-ban érintett az érték kiáramlás? Különben is hova áramlottak ezek a vagyonok? Milyen hatással lehet a crypto piacokra egy újabb ‘hagyományos’ pénzügyi megcsuklás avagy válság? Tényleg igaza lehetett Satoshinak, amikor a Bitcoint a válságálló asset classnak definiálta? Érdemes egy közelgő válság esetén a kripto eszközökbe menekülni? Egyáltalán valóban közeleg itt bármilyen újabb válság és ha igen, akkor ezt elősegítheti a cryptopénzek létezése?
Leképződik az adaptáció az árfolyamban? Várható, hogy egy-egy nagyobb bejelentés megjelenjen az árfolyamban is (túl a hypon)? Mekkora növekedési pontenciál van egyáltalán még ebben a piacnak? Igaza volt Vitaliknak, amikor azt mondta, hogy itt már nem lesznek 1000x-es szorzók, vagy csak sokan félreértették?
Ezekre a kérdésekre fogok választ keresni az előadással.
Kilépve a makropiaci elemzés kereteiből, vajon mi a helyzet mikro szinten… pl. egy-egy projekt esetén? Lehet fundamentális értékeket keresni egy-egy induló projekt vagy akár ICO mögött, vagy itt minden csak #hopium és #fomo? Gyakorlati módszereket próbálok bemutatni arra, hogy miként is lehet hatékonyan kiemelezni egy induló projekt mögött rejlő lehetőségeket, kiindulva a csapat elemzésétől a technológián át egészen a kitűzött célig. Ez utóbbi ponthoz bőségesen lesz lehetőségem a saját tapasztalataimat is igénybe venni, hiszen az elmúl egy évben volt szerencsém elindítani egy saját tokenkibocsátást és crypto projektet, amin keresztül bőségesen bepillanthattam a függöny mögé…
Ha érdekelnek ezek a témák és ráérsz holnap 18:30-tól, akkor találkozzunk a CodeCoolban. A kriptoegyetem rendezvényei egyébként teljesen ingyenesek, viszont regisztrálni szükséges, amit az esemény eventbrite oldalán keresztül tudtok megtenni.
Lightning Network kibeszélő
Egyik nagyon kedves olvasó fogott tollat és írta le mindazon kérdéseit a LN kapcsán, amik éppen furdalták az oldalát. Próbáltam a lehetőségeimhez mérten a legjobb válaszokat adni.
mesélsz arról, hogy miért nem fognak nagy centralizált hubok kialakulni?
Egy layer2-es routing rendszer esetén ez elkerülhetetlen. Már most is vannak nagy hubok és még több lesz. Az internet maga is úgy épül fel, hogy hatalmas hubok vannak rajta. A lightning networkhöz hasonló hálózatokban, ahol fizetni kell egy-egy csatornáért (lásd internet csatlakozás analógia) logikus, hogy mindenki próbál a legoptimálisabb és legolcsóbb költségek alapján csatlakozni. Az LN annyival liberálisabb, hogy a fizikai lokációd nem kontrollál semmiben. Nyugodtan tudsz csatornát kiépíteni bárhova, ha szeretnél. De eltértem az alap kérdéstől: A lényeg, hogy minden layer2-es routing rendszerben könnyedén tudhatsz nagy hubot építeni. Mivel azonban a hálózaton átmenő tranzakciók teljesen rejtettek, így fogalmas sem lehet arról, hogy egy nagy hub valójában mekkora részét fogja le a valós hálózati forgalomnak.
mesélsz arról, hogy ezek a nagy hubok szerinted miért nem lesznek cenzurázhatóak? és miért nem lesz szét KYC-zva az egész?
Miért ne lehetnének cenzurázhatók? Bárki dönthet már most is úgy, hogy nem fogad el csatorna nyitást bizonyos partnerektől. A jó hír azonban az, hogy a hub nem egy tűzfal, hanem csak egy átjáról. Ha valóban egyetlen hub is úgy döntene, hogy vállogat a csatornák között, vagy egyszerűen csak KYC-t ír elő, abban a pillanatban a kutya sem használná azt. Senkit nem lehet kényszeríteni arra, hogy kötelezően használjon egy hubot. Ugyanígy a channel discoveryből is kizárásra kerülnének az ilyen hubok, de erről később.
mesélsz arról, hogy az utca emberét hogy fogd onboardingolni a LN-re? (maximum olyan bonyolult lehet, mint most letölteni egy Myceliumot és használni)…
Nézz utána a jelenlegi mobilos LN klienseknek. Bár a legtöbb gyerekcipőben jár, ám az összes deszkamodellből látszik, hogy az egyirányú csatornák onboardingja (tehát ha vásárolni akarsz) pofon egyszerű lesz. A kétirányra, meg ott vannak/lesznek a watchtowerek.
mesélsz arról, hogy a LN hogyan akadályozza meg, hogy új feature-öket vezessenek be nagy hubok anélkül, hogy az átmenne a konszenzus mechanizmuson?
Nincs konszenzus mechanizmus. Ez layer2, ez itt már az üzleti alkalmazási layer. Egy hub tetszőleges új featuret bevezethet, ami vagy izgalmas lesz a felhasználóknak és becsatornázzák vagy sem. A layer2 nem újkeletű dolog és nem is a lightning networkkel jelent meg. Az összes exchange layer2-es implementáció, az összes custodial wallet service layer2-es szolgáltatás. Hol van konszenzus az exchangek között? Miért is lenne?
mesélsz arról, hogy ha a Core mese szerint “a bányászok összeálltak, hogy szétspammeljék a hálózatot, hogy kimaxolják a profijtaikat” – akkor ezen gondolatmenet mentén miért nem tudnak a nagy hubok összeállni (akik nélkül nincs likviditás), hogy az egekig emeljék a fee-ket kartellben, vagy bevezessenek olyan feature-öket vagy korlátozásokat amelyek a felhasználók érdekeit sértik?
A bányászokkal ellentétben a hubok nem tudják monopolizálni a layer2-őt. Bárki bármikor meg tud kerülni egy hubot és ha lényegesen olcsóbb a feeje és van is hozzá likviditása, akkor rajta fog átáramlani a forgalom, de megteheti azt is, hogy nem nyit másfelé kétirányú csatornát, ilyenkor boldogan ellehet a nagy hubok mellett. Ezt egyébként januárban megnéztük, amikor összeálltunk néhányan M.o.-n hogy szétteszteljük az akkor még nagyon béta állapotban lévő LN-t. Teljesen nonszensz a feltételezés, hogy egy gráfban létezhetnek monopólium pontok.
mesélsz arról, hogy hogyan tud megmaradni a multi-hop routing úgy, hogy közben az anonimizálást is megtartjuk, és nem kell attól félnünk, hogy tulságosan centralizálódna az egész 3 bazi nagy hubban?
Jelenleg van kb 2740 aktív publikus LN node, ezek között van majd 12.500 csatorna. Mindebben egyelőre a jelenleg létező bitcoin mennyiség mindösszesen 6,28 milliomod része van lockolva. A hálózat immáron háromnegyed éve aktívan működik és egyelőre semmilyen jelét nem lehet látni annak, hogy a centralizáció (3 nagy hub elv) felé haladna a történet. De ahogy már oly sokszor leírtam: A nagy hub semmit nem nyer, valójában csak baromi sok lóvét belockol a baromi sok csatornájába, amin keresztül kénytelen near zero fee-vel szolgáltatni, hiszen ha elszállna vele a ló, akkor a routing simán kikerüli és más hoppokon halad tovább. Ha valaki nagy pénzt akar keresni az LN-en az nem abból tudja most ezt megtenni, hogy nagy hubokat épít, hanem úgy, hogy létrehoz egy saját LN nodeot, ami mögé lerak egy új szolgáltatást, amit mindenki használni akar. Mivel az adott szolgáltatást csak az ő saját nodeján keresztül lehet elérni, ezért olyan fee-t állít be amit akar, de ez ilyenkor az ő saját szolgáltatása.
Ezt szintén kipróbáltuk január-februárban. Izgalmas játék megpróbálni beállni a nagyobb hubok közé és elkapni a forgalom egy részét.
Az anonimitásos, multi-hop routing kérdésed nem is értem. Az LN onion routingot használ. Én magam üzemeltettem nem kevés ideig LND nodeot. Szétszedtem számos alkalommal, mert kiváncsi voltam, hogy mennyire tudok belenyúlni egy-egy átmenő tranzakcióba (ügyesen sikerült is örökre belimbóznom 0.0017BTC-t egy ilyen kísérlet során). Az átmenő invoiceokból semmit sem tudok megfejteni, hiszen nem rendelkezem a preimage adattal. A routing során pedig csak annyit kapok, hogy “van-e likviditásom elküldeni X összeget Y irányba”. Nem ismerem a forrást és a célt sem. De ezek egyébként mind logikusan következnek az onion routingból.
mesélsz arról is, hogy miért csak az a két választási lehetőségem van, hogy saját LN node-ot üzemeltetek, ahol folyamatosan online van a privát kulcsom – ahhoz is, hogy fogadni tudjak pénzt(!!!) – vagy rábízom ezt a profi szolgáltatóra? mert akkor ott vagyunk, hogy létrehoztunk egy bankrendszert a trustless Bitcoinra…. Erről mesélsz, hogy szerinted miért ez a szép új jövő? Én nem szeretném sem online tartani a privát kulcsaimat (és baszódni a node fenntartásával), sem nem szeretném egy Bitcoin bankra rábízni… Mesélsz arról, hogy milyen opcióm van, mint Bitcoin early adopter?
Nincs egyéb opciód. Ez egy layer2-es service. Vagy saját nodeot hozol létre, ahol nyilván minden trazakcióhoz kell a privát kulcs, hiszen folyamatosan alá kell írni breach remedy/commitment tranzakciókat. Ez a működési elve. Ezt vagy te csinálod egy saját nodedal, vagy egy custodial payment channel servicere bízod. Alternatíva persze van, természetesen a watchtowerekkel és a breach remedy tx-ekkel megoldható a középút is, de mivel erre külön rákérdeztél később, ezért erre ott fogok válaszolni.
Mesélsz esetleg arról, hogy hogyan fognak csatornát nyitni több millión 4m BW-es megfojtott blockchainnel?
A BW itt mi akar lenni? 4MB SegWitre (SW) gondolsz? Nyilván pont úgy fognak nyitni több millióan LN csatornákat, ahogy most több millióan tudnak trazaktálni egyszerre –> Sehogy.
Mesélsz arról, miért érdemes magas bányászköltséggel ($50+ fee-ket szeretnének látni a Core devek) mikrotranzakciókhoz csatornát nyitnom?
Miért nyitnál? Pont ez az egyik value-added funkciója a L2-nek, hogy levedd a terhelést a layer1-ről és ne legyen 50 dolláros fee.
Mesélsz arról, hogy mekkora likviditás kell ahhoz, hogy egy átlag valakinek legalább a félhavi fizetése ezen keresztül menjen, és legalább 10 millió ilyen embert kiszolgáljon az LN?
Ehhez 10 millió ember átlag fizetésének a fele kell egészen pontosan. Pontosabban annál némileg több, hiszen van egy minimális fee is.
Mesélsz arról, hogy az LN channel state tábla hogyan nézne ki az előbbi esetben a gyakorlatban?
Az LN channel state tábla soha sem a teljes hálózatot tartalmazza. Már idén év elején is, amikor még alig volt néhány száz node és 2-3 ezer channel, akkor is a legtöbb időpillanatban a hálózatnak egy kicsi részét láttuk csak. Az LN egy saját network hirdetési protokollt használ, ahol induláskor fogalmad sincs a hálózatról, ha felveszel peernek egy másik nodeot, akkor el fogod érni azokat a nodeokat és csatornákat, amikre ő rálát. Majd innentől szépen halad tovább a discovery protokoll és mindig csak annyit látsz amennyit el tudsz érni. A channel state tábla nem tud végtelenre nőni, hiszen maximalizálva van a hopok száma amennyit be tudsz járni.
Mesélsz a watchtowerekről?
A cikk második fele sajnos elveszett néhány hülye smile karaker encodeolása miatt, amibe rendszeresen belehal a wordpress… Pedig olyan lelkesen megírtam az egészet… To be continued, ahogy lesz újra erőm nekifogni…
#SmallBlockers vs. #BigBlockers
Újra felütötte a fejét itt a blog komment szekciójában az immáron közel 3 éves vallási harc, aminek célja a Bitcoin közösség megosztása és egymással szembe osztása. A jó öreg tézis: Small Blockers vs Big Blockers.
Egyből az elején kifejteném, hogy ez továbbra is személyes blog és a kérdésben természetesen elfogult vagyok, nem célom tudományos alapon igazolni vagy cáfolni bármit is, eleve nonszensz szerintem már a felvetés is, de azt hiszem időszerű újra feltenni a kérdés: vajon melyik megközelítés a követendőbb?
Egy kis kitekintés a téma kapcsán: A Bitcoin definíciója szerint egy önálló digitális termékosztály, ami kapcsán igen sokáig fel sem merült, hogy szükség lenne mellette “altcoinokra”. Eredendően Satoshi ráadásul eléggé rugalmasra is tervezte az egész protokollt. A 10 perces blocking time, az unlimited block size és persze a true 0-conf egy olyan settlement layert hozott létre, ahol a kis tranzakcióknál akár másodpercek alatt lehetett tranzaktálni, a nagy értékű tranzakcióknál pedig legfeljebb egy óra alatt el lehetett érni a teljesen jóváhagyott állapotot. Ahogy Satoshi ezt megálmodta: technológiailag adott volt az, hogy ez a rendszer simán block size szinten elérje a VISA szintű (akár 20k tx/sec) szintet amennyiben az internet és az asztali számítógépek teljesítménye abban az ütemben skálázódik, ahogy azzal az alkotó számolt.
Ezen nagy szabadságfokot azonban egyszer csak (mindenféle magyarázat nélkül) maga Satoshi Nakamoto húzta keresztbe az r103-as releassel 2010 július 15-én, amikor is implementálta a kódba a max block size paramétert, melyet akkor 1Mb-ra állított be. Többen is megkérdezték ezt követően, hogy mi volt ennek a célja és mi lesz vele később, melyre a szokásos szűkszavú módján Nakamoto csak ennyit válaszolt: “Később növelhetjük…”
Ez a limitáció Satoshi távozásával a kód szerves része maradt, ami végső soron a mai napig nem változott, bár a SegWit protokollnak köszönhetően mára a blokkok között nem ritka 1,5Mb-os darab sem.
Hogy mi volt Satoshi elképzelése az 1Mb/block limit kapcsán arról semmilyen evidencia nem ismert, bárki is állít erről bármit az a saját elképzelése, következtetése. Mindenesetre ez a változtatás végső soron az alkotó egyik leginkább megosztó döntésévé vált.
A BigBlockerek álláspontja szerint ez az érték a demand fényében bármikor állítható, hiszen miért ne lehetne az érték 8Mb, 32Mb vagy akár 1Gb/1Tb amennyiben ez kell a népnek. Tény, hogy a 1Mb-os block méret határ az egyik fontos oka annak, hogy ma nagyon sok “fast and cheap settlement” altcoin létezik, ami mind a Bitcoin lassú és “drága” értéktovábbító képességét hivatott megoldani. Ha annyi bitcoinom lenne, mint amennyi projekt indult az elmúlt 3 évben a “New Bitcoin” címkével… nos akkor nagyon sok bitcoinom lenne…
A BigBlocker (BB) kezdeményezés egyik nagy vezéralakja – Roger Ver – számos alkalommal kifejtette, hogy neki csak az a fontos, hogy a Bitcoinnal bármikor lehessen vásárolni kávét és erre a block size növelés lenne a megoldás, ám mivel ennek kapcsán nem született konszenzus (Ver szerint egy tudatos manipuláció eredményeként), ezért elveszítette a Bitcoin a “medium of exchange” képességét.
Ezen a ponton talán érdemes is rátérni a Small Blockers (SB) vonalra. Hiszen bárki számára logikus következtetés lehet, hogy a blokkok méretét növelni KELL, ha erre van szükség. Mit is mond a BB propaganda a SB-kről: felelőtlen tech idióták, akiket nem érdekel a bitcoin jövőve, csak az, hogy uralkodjanak a kódon, nem értenek az üzlethez és különben is a megvették őket a nagybankok és szándékosan ártanak a Bitcoinnak. Ja és a SegWit hülyeség és bug, a lightning network pedig vaporware… azt hiszem mindent leírtam.
Lesöpörve az asztalról a propaganda hamuját nézzük, hogy mi is a valódi motiváció a SB mögött:
A Small Blockerek fontosabbnak tartják a Bitcoin ideológiáját, mint annak az aktuális adott üzleti potenciálját. A Bitcoin eredendően egy szabad és független pénzügyi rendszerként jött létre, ami technológiai alapon biztosítja, hogy bárki tudjon önállóan validálni, tranzakciót közvetíteni vagy fogadni anélkül, hogy ehhez bármilyen függőségbe kerülne mások szolgáltatásaitól. Jelenleg erre a Bitcoin képes. Ahogy sokszor gúnyosan mondják: a Bitcoin nodet akár egy kávéfőzőn is bárki el tudja futtatni.
Aki a Bitcoinból csak annak árfolyamán látja és lelkesen hajtogatja, hogy “digitális bizbasz, nincs mögötte semmi csak spekuláció”, annak nehéz elmagyarázni, hogy mit is jelent a pénzügyi szuverenitás, az hogy nem függesz mástól, más jó szándékától, hogy rendelkezhess a vagyonod felett. A világnak azonban egyre nagyobb részén ez a fajta szuverenitás alapvetően sem adott. Számukra a Bitcoin maga a pénzügyi szuverenitás.
Márpedig ennek a szuverenitásnak az alap tézise, hogy megvan a jogod arra, hogy TE magad ellenőrizz mindent, amihez persze kell egy full node. Tehát mindenki kell, hogy rendelkezzen egy full nodeddal? Ha valaki NEM csak spekulációs céllal birtokol BTC-t… nos, akkor igen. Alapvető szemantikai hiba azt gondolni, hogy a bányász nodeok validálnak. A bányász nodeok CSAK confirmálnak és a peer-to-peer hálózati jelleg miatt semmi garancia nincs arra, hogy ha egy idegen nodehoz csatlakozol, akkor onnan valód tranzakciókat fogsz kapni. Ebben csak akkor lehetsz biztos, ha egy SAJÁT nodeon validálsz minden tranzakciót.
A bányászok confirmálnak… de a validációt mindenkinek magának kell elvégeznie a saját full nodejával.
Mielőtt bárkinél is elgurulna a gyógyszer az olvasokkal kapcsán: A validálás természetesen nem azt jelenti, hogy TE kézzel fogsz átnézni minden tranzakciót. Csak annyit jelent, hogy egy olyan full nodeot használsz, aminek kapcsán TE magad gondoskodsz annak az integritásáról.A full node integritásvédelmét az adja, hogy csatlakozva a peer-to-peer hálózathoz szépen elkéri az összes blokkot, amiket tételesen ellenőriz, így nem csak rögzíti a blokkláncot, de validálja is annak minden blokkját.
Ezen a pontos sikerült is feltárnom a BigBlocker vs SmallBlocker álláspont egyik legfontosabb valós ellentétét: A Small Blockerek szuverén pénzügyi rendszer akarnak, ahol nem teljesül a fiat pénzek annyira gyűlölt “system of control” tulajdonsága. A Big Blockerek viszont szívesen feladják ezt a szuverenitást azért cserébe, hogy bármikor ihassanak egy kávét…
Hogy mi az a system of control? Ez a modern pénzügyi rendszer egyik legfontosabb befolyásoló tulajdonsága. A világ fizetőeszközei mindig is birtokoltak bizonyos szintű ‘system of control’ tulajdonságot, de ez különösen felerősödött amikor a US dollár lett az egyetemleges világpénz és gyakorlatilag elkezdtünk mindent ahhoz képest mérni. Ezen tulajdonságot különösen felerősítette Nixon döntése, mely szerint leválasztották az US dollár értékét a fizikai biztosítékról. A döntés egyrészről nagyon fontos volt, hiszen így a világhatalom a fizikai erőfitogtatás szintjéről a gazdasági erőfitogtatás szintjére emelkedett, másrészről viszont brutálisan felerősítette a fiat pénzeken keresztül gyakorolható kontrollt. Ha egy ország nem úgy viselkedik, ahogy a vele szemben álló nagyhatalom diktál, akkor elég némi gazdasági szankció és máris jöhet a jobb belátás lényegében fegyveres konfliktus nélkül is. A fiat pénzeken keresztül gyakorolható drasztikus külső kontroll lehetőségét írjuk le a “system of control” tulajdonsággal. Ennek ellenpólusa a pénzügyi szuverenitás, ahol az adott nemzet, állam vagy akár magánszemély közvetlen módon nem kontrollálható.
Ezen a ponton azt hiszem kicsit ki kéne fejteni, hogy mi köze az 1Mb block size-nak a pénzügyi szuverenitáshoz. Jelen pillanatban egy átlagos 1,5 Mb-os block teljes validálása és abban a saját tranzakciók kikeresése nagyjából 1-2 másodpercet vesz igénybe egy átlagos szerveren. Ez egy gyengébb gép esetén (pl maradva a jó öreg raspberry pi-nél) sem lényegesen több. Egy tetszőleges RPC library használata esetén is a blokkok teljes validálása (mondjuk pythonból) bőven megvan 10 másodpercen belül. Ám minél komplexebb kódokat engedünk meg a blockchain szintjén annak az átfutási ideje annál inkább növekszik.
Nézzünk erre egy konkrét példát? Legyen az Ethereum… Aki hozzám hasonlóan rákényszerül arra, hogy saját Ethereum nodeot üzemeltessen mondjuk egy halom smartcontract folyamatos használata miatt (pl. token issuing), az pontosan tudja, hogy nagyon nehéz syncben tartani ma már egy saját nodeot. Az, hogy a nodehoz SSD kell ma már alap, de hogy egy mai felső kategóriás notebookon nem tud folyamatosan syncben maradni a parity node az több mint bosszantó. A 14,5 másodperces block time és az átlagos 20-30kB-os blokkok feldolgozásába még egy nagyon komoly, csak erre fenntartott node esetén is be-be csúszik néhány 1 másodperc feletti blokk validálás:
geth output egy 2 magos Xeon E5-2686 (2.3GHz), 8Gb ramos és SSD-s szerveren
Tehát az Ethereum komplexitású blockchain esetén 10 percenként átlagosan 40 blokk keletkezik, amik átlagosan ~6000 tranzakciót tartalmaznak. Egy komolyabb szerveren csak a blokk validálása 10 percenként fél percig tart.
Ugyanez az én saját notebookomon (i5/3.1GHz, 16Gbram, SSD) már átlagosan 57 másodpercbe kerül. Ami blokkonként átlagosan már majdnem 1,5 másodperc. Mindez 14,5 másodperces átlagos block kibocsátási idővel… Nem csoda, hogy a gépem időről-időre lemarad. Ha csak 24 óráig nem fut a gépemen a parity (mert végső soron azért nem csak erre tartom…), akkor akár 1-2 óráig is eltarthat amíg behozza a gép a lemaradást.
Jól látható, hogy amikor emberek azon problémáznak, hogy pl az Ethereumot vajon miért nem skálázzák onchain… akkor bizony itt az a magyarázat, hogy erre nem nagyon van lehetőség.
Csak, hogy ne legyen annyira egyoldalú a postban a véleményem, így megkérdeztem a hazai közösség egyik tagját, aki nagy mennyiségben futtat különböző nodeokat üzleti célokra (Fusion Solutions), hogy mégis ma mi kell ahhoz, hogy valaki fenn tudjon tartani egy ethereum nodeot. A válasz pedig a következő volt:
Az SSD jó, bár nvme szintű lenne a jobb. közepes asztali CPU és 8Gb ram elengedhetetlen. Az energiatakarékos eszközök, mint pl Rasberry PI, tablet, notebook nem ajánlott. A nodeok futtatása nemsokára központi feladattá válik. Egy gyengébb gépen ha az ember le van maradva egy nappal, annak a szinkronizálása akár több órába is telhet. […] Ja és a hddt mindenki felejtse el. A hybrid megoldások sem jöhetnek szóba.
Na de térünk is vissza a Bitcoinra… Mit is szeretnének a Bitcoin Cash fan BigBlockerek:
- 1GB-os, vagy akár terabyte méterű blokkokat, amikkel közel végtelenné növelhető a másodpercenkénti tranzakció szám, mindehhez fenntartva a 1 satoshi méretű fee-t, sőt ha van már mód, akkor menjünk le subsatoshi szintre.
- A jelenlegi 10 perces blocking time csökkentését 1 percre.
- A jelenlegi erősen limitált opcode készletet feldúsítani számos számos komplexebb utasítással, ami fontos alapja lehet annak, hogy a Bitcoin Cash-en is lehessen olyan komplex smart contractokat futtatni, mint pl az Ethereumon.
- Ha már egyszer near-infinite a blocksize és subsatoshi a fee, akkor pedig használjuk is ki ezt pl a memo.cash szintű szolgáltatásokkal, amikkel pl twittert lehet csinálni a blokkláncból.
A blokkok validálása idő és energia igényes feladat. Minél komplexebb a kód, minél több a tranzakció és minél gyorsabb a blocking time, annál több kell ezekből, amiket egyre inkább lehetetlen “otthoni” körülmények között megteremteni. Jól látszik ez az Ethereumnál is, ahol a fejlesztők nem mernek tovább onchain skálázni, helyette a sharding felé lépnek tovább.
A BigBlockerek szószólói azonban kvázi tudomást sem vesznek minderről. A Bitmain és a nChain egy perces blocking timeról és akár Terabyteos blokkokról álmodik… És kinek lesz ehhez erőforrása? Természetesen a Bitmainnek és az nChainnek. Ahogy a Bitmain az ASIC fejlesztésekkel szépen lassan kisajátította Satoshi álmát, mely szerint mindenki képes lesz a saját asztali gépvel blokkokat generálni és valódi játékelméleti verseny fog zajlani. A bányászat biznisz sikeres centralizálásával (1 db monopol gyártó) jogosan felmerül a kérdés, hogy mi a következő lépés? Ha már a Bitmain és az – nChain partnere – a coingeeks birtokolja a hashing power nagy részét, akkor mégis miért ne ők birtokolhatnák (gyárthatnák és üzemeltethetnék) az összes olyan gépet is, ami képes elviselni azt a terhelést, amit a zárt ajtók mögött megálmodnak a BigBlocker promininsek?
Satoshi még 2008-ban ezt írta erről a trendről:
At first, most users would run network nodes, but as the network grows beyond a certain point, it would be left more and more to specialists with server farms of specialized hardware. A server farm would only need to have one node on the network and the rest of the LAN connects with that one node.
És majdnem napra pontosan 10 évvel később elmondhatjuk, hogy igaza lett: Tényleg arra tart a BigBlockerek hálózata, hogy eltűnjön a szuverenitás és eltűnjön a trustless a hálózatból. Ezeket pedig egy újabb pénzügyi nagyhatalom felé gyakorolt hamis bizalom váltja le. Csak ezúttal ezt a világhatalmat nem FED-nek, World Banknak vagy éppen jegybanknak nevezzük, hanem nChain-nek és Bitmainnek. (Akik ráadásul még össze is balhéztak a saját BigBlocker jövőképükön…)
Hogy miképpen működik a BigBlockerek jövőképe? Úgy, hogy mindenki használjon SPV walleteket, hiszen az SPV walletek is tudják validálni a saját tranzakciókat, igaz csak block headerből, ráadásul a legtöbb a saját full nodejára csatlakozik, nem is véletlenszerűen és semmilyen valós garanciád nincs arra, hogy az adott node tényleg azt a konszenzus ágat követi amit a legtöbben “Bitcoinnak” hisznek. Tavaly az év második felében már majdnem sikeresen lezajlott egy nagyon komoly SPV wallet támadás a hálózat ellen a SegWit2X kezdeményezés kapcsán, amit több tényező mellett az akadályozott meg, hogy közel egy év alatt jelentősen sikerült elterjeszteni a Bitcoin Core fejlesztőknek azt a szemléletet, hogy a full node az egyetlen komolyan vehető védelem a hardforkok ellen.
22-es csapda?
Röviden összefoglalva az eddigieket: A SmallBlocker megközelítés zsákutca, mert a blockméret limitálása erősen visszaveti az adaptációt és használhatatlanná teszi a networköt, míg a BigBlocker megközelítés tovább centralizálja a hálózatot annak erőforrás igénye szempontjából, amivel elveszítik az egyének a pénzügyi szuverenitásukat, amivel lényegében pont ugyanoda jutnak, ami elől elvileg menekülni akartak volna.
Tehát elmondható, hogy az egész crypto világ egy zsákutca? Elmondható, hogy Satoshi álma egy tévedés és végül “játszottunk egy jót?” Szó sincs erről. A Bitcoin mögött lényegében egy hatalmas fejlesztői bázis és egy még inkább komoly üzleti érdekkör tömörül, aminek egy része (Bitcoin Core devek főleg), hithűen próbálják megtalálni azt a középutat, ami megoldás lehet erre a 22-es csapdájára. Felismerve az onchain skálázás centralizálódó hatását – amit feltehetően (saját véleményem alapján) Satoshi is felismerhetett, amikor behúzta a kéziféket – inkább egyéb alternatívákat hoznak létre. Erre jó példa a napi szintű költések biztosítására egyre inkább alkalmas (bár még gyerekcipőben járó) lightning network. De ugyanúgy fontos mozaik a “Liquid network”, ami pont ellenkezőleg a “fizetőképes” nagyszereplők számára nyújt two-way pegged sidechain funkciót, amin keresztül pl az exchangek tudnak egymás között néhány perc alatt Bitcoin cserélni oda-vissza. Mindezt fix monthly cost mellett. Mind a Liquid, mind a Lightning leválaszt egy-egy nagy terhelést a Bitcoin onchainről.
Hogy jó irány-e az, hogy a Blockstream kisajátítja a Liquiden keresztül a Bitcoin nagyvállalati forgalmát és saját üzletet épít rá? Egyértelműen nem, de az én szememben még mindig sokkal jobb mint az, hogy az nChain és a Bitmain az EGÉSZ blokkláncot ki akarja sajátítani azzal, hogy olyan feltételeket teremt, amiben hagyományos élő ember már képtelen saját full nodeot futtatni.
A Blockstream/BitcoinCore vízióban legalább megmarad a pénzügyi szuverenitás lehetősége és az, hogy mindenki maga döntheti el, hogy mi a valid és mi nem az.
Lesz valaha 1Mb-nál nagyobb Bitcoin block?
Egyrészt már most is van, de ez ugye a SegWit trükközésnek köszönhető. Viszont, ha a base blockokat nézzük, akkor erre elvileg minden lehetőség megvan a Bitcoin blokkláncon is. Bár az elmúlt 9 hónap ezt sehol sem indokolja. A Bitcoin Core csapat nem a MA problémáira fókuszál, hanem a holnapra. Ez persze baromi aggasztó azoknak, pl tavaly évvégén belefutottak a hatalmas mining feekbe, ellenben jól látszik, hogy 9 hónappal később csak-csak kijönnek már azok a fejlesztések, amik akkor még csak “vaporware” álomnak tűntek. Ráadásul a SegWit tx-ek aránya is már karcolgatja a 50%-ot blokkonként.
Mindazonáltal bármennyire is ódzkodnak a CoreDev-ek; a blokkok méretének növelése hosszabb távon elengedhetetlen. Hiszen mind a Lightning Network, mind a Liquid Network esetében nagyon fontos, hogy az onchain tx-ek tervezhető módon kerüljenek bele a soron következő blokkba, ellenkező esetben az egész modell sérül. Ehhez viszont szükséges, hogy valóban indokolt esetben növelni lehessen a blokkok méretét.
Konklúzió?
Aki BigBlocker az a MA problémájával foglakozik és azt nyers erővel akarja megoldani figyelmen kívül hagyva, hogy ennek milyen hosszútávú veszélyei vannak. Fontosabb az, hogy ma meg lehessen venni a kávét Bitcoinból, mint az, hogy 15-30 év múlva ennek oltárán már csak 20-30 full node lesz a világon, amik ugyanúgy 3-4 szereplő kezében lesznek, ahogy most a bányászat is lényegében ugyanennyi szereplő kezében összpontosul. Viszont lássuk be azt is, hogy az erősen centralizált bányászat kevésbé jelent komoly veszélyt, hiszen a bányászok incentívája sokkal inkább indokolj a tisztességet magatartást, mivel számukra ez a kifizetődőbb, ráadásul egy esetlegesen átengedett double-spending vagy inflation szinte azonnal kiderül a független full nodeok validálása során. Ezzel szemben ha valóban ‘halandó ember’ számára már képtelenség lesz full nodeot futtatni, akkor lényegében megszűnik a decentralizált blockchain értelme: a decentralizáció és a független validálás. A BigBlockerek a mai hálózatot egy végleges valaminek tekintik, amin már nem kell fejleszteni, elég azt skálázni. Jó az úgy ahogy van…
A SmallBlockerek ezzel szemben figyelmen kívül hagyják a MA problémáit és görcsösen ragaszkodnak a szuverenitáshoz valamint ahhoz, hogy előbb legyen kész a jövő problémáira reflektáló technológia, majd utána nyúljunk esetleg a skálázáshoz. A decentralizáció jegyében meghozzák azokat a kompromisszumokat, hogy a gyors tranzakciókat layer2-re kell terelni, az üzleti hasznosítást pedig sidechainekbe. A SmallBlockerek a mai hálózatot egy bétának tekintik, ami egyfajta spekulatív játékszer, de látják azt a távoli jövőt, ahol ez valóban egy komoly pénzügyi rendszer lehet, amihez azonban még nagyon sok fejlesztés szükséges.
Ez a két út áll a Bitcoin és annak közössége előtt…
Ha Satoshi még él…
HCPP#18 bejelentkezés
Kifejezetten nagy érdeklődéssel vártam az idei HCPP-t, mivel egyrészt ez a konferencia végre nyújt egy kis kikapcsolódást a közel 6 hónapos INLOCK darálás és számtalan networking konferencia után, másrészt pedig kíváncsian vártam, hogy a tavalyi nagy érdeklődést követően milyen is lesz a konferencia hangulata a ‘crypto great depression’ időszakban. A jó hír az., hogy várakozásomnak megfelelően a ParalelniPolis tovább is hű a nevéhez és egy párhuzamos világot megteremtve ad otthon a cryptoanarhisták éves nagygyűlésének. Talán csak annyiból érződik az, hogy túl vagyunk (?) minden idők eddigi legnagyobb crypto buborékán, hogy kifejezetten sok előadás foglalkozik a ‘lessons learned’ megközelítéssel.
A konferencia tegnap indult így már túl vagyunk nagyon sok izgalmas előadáson és workshopon. Egyelőre nem nagyon találkoztunk jelentősebb hazai delegációval. Viki és Silur társaságában egyelőre hárman képviseljük a hazai kriptósokat. Bár reménykedem, hogy a mai napra még beesik néhány honfitársunk. A látogatók számára semmi panasz nem lehet. Már tegnap este sem lehetett mozdulni sem a helyszínen, pedig aki járt már a ParalelniPolisban az pontosan tudja, hogy itt hely az van rendesen. A rendezvény persze a nem csak a HCPP keretei között zajlik. Reggelinél a hotelben is sikerült összeraknunk egy komolyabb HCPP asztalt, mindenkit sikerült odavonzani a karszalagokkal.
A tegnapi előadások közül talán Tone Vays előadása volt – számomra – a legizgalmasabb, aki durva őszinteséggel írta le, hogy – szerinte – mi is zajlott le az elmúlt bő két évben, amit igen precízen hasonlított össze a 2000-es évek NADSAQ dot.com lufijával és az oda vezető úttal. A hasonlóságok kétségtelenül arcon tudják vágni az embert. A HCPP előadásai online elérhetők lesznek, így – az első nap előadásai közül – amit én személy szerint tudok mindenkinek ajánlani megtekintésre az Tone előadása. Miközben írom ezeket a sorokat a PP kávézójában éppen befutott Tone és Jimmy Song. A legviccesebb pedig Tone outfitje… Ilyenkor – is – látom, hogy nagyon jó helyen vagyok.
A mai és a holnapi nap még számos nagyon jó előadást tartogat, de nyilván mi a legbüszkébbek Silurral vagyunk, aki holnap a ctringes kutatásairól fog előadást tartani, legalábbis tegnap reggel a vonaton még erre készült, persze ahogy őt ismerem, simán lehet, hogy holnap már valami még frissebb kutatás lesz a témája. Silur a Monero Research Lab képviseletében tart előadást.
Ha valaki esetleg még tervez beesni itthonról a konfra az jelezze itt kommentben.
Nick Szabo magyar földre téved…
Sokszor írtam már itt a blogon Nick Szabo kapcsán [1] [2] [3]. Nem kevés szervezéssel és utánajárással sikerült elintézni, hogy Nick idén novemberben hazánkba látogasson és egy előadást tartson a B-Day 2.0 (Blockchain Budapest) rendezvényen. Legjobb tudomásunk szerint ez lesz az első alkalom, hogy a magyar felmenőkkel rendelkező kriptográfus és informatikai mérnök hazánkba látogasson. Bár nem hiszem, hogy bárkinek is be kell mutatni Nicket, de ha mégis, akkor Nick munkásságának köszönhetően ismert ma számunkra a digital contract (smart contract) és a digital currency (cryptocurrency). Már a kilencvenes évek közepén megírta tanulmányát a smart contractokkól és a “bitgold” névre keresztelt esszéje 10 évvel előzte meg a Bitcoin whitepaperjét. Pont ezek okán sokan élnek azzal a feltételezéssel, hogy Nick Szabo közvetlenül tagja lehetett annak a csoportosulásnak, ami álnéven publikálta a Bitcoin whitepapert.
Nick Szabo 2014-ben egy hivatalos megkeresésre adott válaszában tagadta, hogy ő lenne Satoshi Nakamoto. Mindez ha igaz, ha nem, akkor is elmondható, hogy fontos szereplője a kripto scénának. Nick egy nagyon izgalmas előadással készül a novemberi konferenciára, melyről egyelőre részleteket nem oszthatok meg, de mindenképp érdemes lesz meghallgatni.
Nick mellett persze számos egyéb izgalmas előadó is várható, melyek listája folyamatosan fog felkerülni a rendezvény honlapjára. A rendezvény időpontja: November 8-9. A helyszín pedig ezúttal (stílusosan) a Bálna lesz.
Aki nem vett még jegyet a rendezvényre, de tervezi, hogy ellátogat, az továbbra is használni tudja a VARIANCE kuponkódot, ami 20% kedvezményt biztosít a vételárból.
A rendezvény kapcsán két fontos információra hívnám még fel a hazai blockchain startupok figyelmét:
- Lehetőség lesz a rendezvényen kiállítóként megjelenni, jelenleg még akad néhány kiállítói hely. Ennek kapcsán Szilágyi Imivel érdemes felvenni a kapcsolatot: +36-70-7788-211
- A rendezvényen debütál a Variance HUB is, ami egy demoday keretei között ad rövid pitch lehetőséget azoknak a startupoknak, akik még nagyon korai (ötletelési) fázisban léteznek csak és szeretnék bemutatni ötletüket szélesebb plénum előtt. A Variance HUB ezen demoday-en fogja elindítani azon programját, aminek fő célja az lesz, hogy egységes keretet biztosítson az ötlet fázistól, a technológiai kutatáson át egészen a tőkebevonásig. A programról részleteket szintén a konferencián fogunk ismertetni. Aki szeretne rész venni saját startupjával, vagy annak ötletével a demodayen, az kérem írjon egy rövid bemutatkozó levelet az [email protected] címre.
Bitcoin maximalizmus
Fussunk neki akkor még egyszer ennek a témának… Aki régi olvasója a blognak az pontosan tudja, hogy Bitcoin maximalista vagyok. Akkor is az voltam, amikor tavaly tavasszal először beszakadt komolyabban a market dominance, akkor is, amikor a BCH propagandagépezet módszeresen megpróbálta széttiporni az egész Bitcoint és akkor is, amikor a hálózat terheltsége és a mining fee miatt konkrétan használhatatlan volt a hálózat. Ebbéli kvázi hitvallásom azóta sem csorbult, továbbra is azt gondolom, hogy a cryptopiacon az komolyan téved, aki a Bitcoin ellen fogad.
No persze ez korántsem jelenti azt, hogy ne lenne helye az egyéb cryptopénzeknek, különösen, ha azok mögött valódi use-casek állnak. A Bitcoin a maga módján egy tökéletes settlement layer, ami limitált keretek között még condition based smart contractok futtatásra is képes (lásd multisig vagy HTLC), ám ezen képesség erősen korlátozott a scriptelési lehetőség szűkössége okán. Ráadásul a Bitcoin adta technológiák… úgy mint: a teljesen transzparens főkönyv és a az UTXO sem feltétlenül lehet jó mindenkinek, így bőven lehet létjogosultsága a Bitcoin mellett más alternatíváknak is… Már persze, ha az adott coin mögött van valós érték is. Mitől lesz valami mögött valós érték? Attól, hogy azt használni akarják… attól, hogy valós problémákra ad valós megoldásokat.
A Monero vagy a ZCash valós problémát old meg bár teljesen más módszerrel. Mindkettő fontos alappillére a confidental transaction igények kiszolgálásának. Hogy kinek, mi oka van a privacy coinokra? Ezt bízzuk rá a felhasználókra. Persze középtávon ezek vitorlájából is kifoghatja a szelet a Bitcoin, hiszen már aktívan dolgoznak a Bulletproof technológián, ami a Bitocoin saját confidental transaction megoldása lesz.
Megint más tészta a nagyon gyors blocking time és alacsony mining fee-vel rendelkező PoW vagy PoS coinok. Ezekkel nagyon gyorsan lehet a tőzsdék között értéket továbbítani, ami alapja lehet egy jó arbitrázs robotnak. Ha még kész tényként is vesszük, hogy a zárt, centralizált cryptotőzsdék sokáig velünk maradnak, akkor sem vár ezekre a coinokra komoly jövő, hiszen ezen képességük hamar semmissé válhat a tődzsék között megnyíló sidechain, vagy lightning network csatornák okán. Nyilván itt nem napokról, vagy hetekről beszélünk, de lássuk be… akár egy év is eltelhet, mire a macit visszagyömöszöli a vásárlói kedv a barlangba. A Bitcoin esetében egy alig 10 éves termékről beszélünk, ami kapcsán pont a legutóbbi inflation bug bizonyítja, hogy még messze nem beszélünk tökéletes kódról. Hogy miért releváns az, ha ezeket a cross-exchange settlement igényeket natív layer-2 vagy sidechain technológiákkal oldják meg Bitcoin felett, miért ne lenne ezektől függetlenül is relevanciája a gyors blocking timeú coinoknak? Amíg a tőzsdéken a Bitcoin az univerzális keresztárfolyam (mindent ahhoz mérnek), addig logikus, hogy a legnagyobb forgalom is abban kell, hogy történjen, márpedig, ha natív Bitcoin infrastruktúrán is megoldhatóvá válik a gyors settlement, akkor ezzel megspórolható 2×1 exchange fee cut, ha elkerülhetővé válnak a transfer altcoinok. Viszont még egyszer: itt most nem hónapokról, hanem éves távlatokról beszélek.
És persze ott vannak az abszolút Bitcoin killerek: A turing complete smart contract enginek, úgy mint az Ethereum, vagy éppen az új üdvöske az EOS, de természetesen ide sorolhatnánk az elmúlt bő fél év majd összes nagy sikervárományos coinját is. Sőt mi több, a Bitcoin Cash is erre a babérra törekszik a Wormhole Project keretei kapcsán.
Bár a BCH kapcsán nem biztos, hogy most a Wormhole a legnagyobb újdonság… A Coingeek (Ayre) ás a BMG Pool (CSW) mára hivatalosan is megszerezte a BCH lánc hashing powerének 51%-át. Ismeretes, hogy kisebb polgárháború zajlik a BCH all-starsok között. Rendesen megy a cicaharc Jihan és a CSW (Craig S. Wright) között, ami akár egy újabb chainsplitet is eredményezhet. A cicaharc tárgya pedig többek között pont a Wormhole Project…
Szóval mi a helyezet a turing complete smart contractokkal? Az a helyzet, hogy bár ezek laborkörülmények között baromi jól működnek és tény, hogy pl. az ETH-ERC20 kapcsán tökéletes technológiai alapját nyújtották az ICO hypenak, azonban ezen túl egyelőre az üzleti adaptáció igen lassan halad és a rengeteg alternatíva között még az a néhány implementáció is szétoszlik. Sorra jelentik be az egykoron szépreményű ICOk (márhogy azok, akik elve nem SCAMnek indultak), hogy a jelenlegi piaci körülmények között nem tudnak optimálisan működni. Arról nem is beszélve, hogy míg a bikapiacon pont az ICO-k pumpálták a plafonig az ETH árfolyamát, addig a medvepiacon, ezek pánik-exitelése pusholja az árfolyamot újra a kétszámjegyű tartományba.
Összegezve a rövidre sikerült posztocskámat: Nincs nekem az égadta világon semmi bajon az altokkal. Nagyon sok olyan coin van a piacon, ami altként is tud komolyan érvényesülni. Mi kell ehhez? Az, hogy valódi érték legyen mögötte, az, hogy valamilyen célja legyen, ami igényt vált ki a coinra. Meg lehet nézni a jó példákat. Ott a Binance saját coinja BNB, ami a legnagyobb hype csúcsán 0.0017 BTC-t ért és mennyit ér ma a medvepiac közepén? 0.0015 BTC-t. Ilyen az ha valamire valós igény van és nem egyedül a spekuláció hajtja az árát…
Hogy mik lehetnek azok a jövőbeli projektek, amik a Bitcoin árnyékában hasonló sikereke érhetnek el? Nyilvánvalóan nem a “next-bitcoin” projektek, bármennyire is ezt szeretnék nagyon sokak. Akkor? Ha emlékeztek, akkor januárban már feltettem ezt a kérdést nektek, akkor sokan jeleztétek, hogy pl stabilan működő crypto-fiat change hotspotokat, cryptofedezetű bankkártyákat, natív Layer2 appokat, Atomic Swapet és crypto POS projekteket látnátok sokan szívesen. Ha most újra feltenném ugyanezt a kérdést, akkor nagy valószínűséggel újra ezeket mondanátok a legtöbben, hiszen egy év alatt közel sem fejlődött akkorát a piac, hogy etéren ne lenne már hiány. A jó hír, hogy ezen témák kapcsán bőven vannak már itthon is komolyabb fejlesztések. Míg két éve ilyenkor az országban összesen egy darab Bitcoin ATM állt rendelkezésre, addig a tavalyi ilyenkor már 6 létezett ma pedig már átléptük a tizet is. Sőt éppen most a napokban állítanak üzembe újabb 6 automatát, ebből 4-et Budapesten. Ami ennél is érdekesebb, hogy van már itthon egy prototípusközelben lévő crypto-ATM fejlesztési projekt is, ami a nagyipari gyártásra rendezkedik be éppen, amihez aktívan folytat a csapat éppen tőkebevonást. Hogy mi a helyzet az online váltási lehetőségekkel? Bár ma is már szép számban érhető el itthon cryptováltási lehetőség, de csak a közvetlen ismeretségemben jelenleg három komolyabb váltós fejlesztés folyik, amikből legalább az egyik már-már exchange funkcionalitással fog jelentkezni.
Ezek persze még mindig csak az alap infrastruktúrát építgető és az adaptációt elősegítő fejlesztések. A nagy előrelépés akkor várható, ha a Bitcoin és a többi altcoin legfőbb use-case már nem az lesz, hogy könnyen és egyszerűen lehet birtokolni, hanem az, hogy ugyanilyen könnyen és egyszerűen lehet hasznosítani azokat. Pont úgy ahogy az internetnek hatalmas lökést adott a ‘content’ orientált vállalkozások megjelenése, akik mára a világ leggazdagabb vállalataivá nőtték ki magukat, ugyanúgy a cryptoinfrastruktúrát is a tartalom tudja naggyá tenni.
Ezek a projektek és ezen projekekbe ölt végtelen mennyiségű emberi és véges mennyiségű anyagi erőforrás okán vagyok Bitcoin maximalista és tekintek pozitívan a jövőbe.
Nehéz napok, nehéz döntések…
Hetek óta bujkál bennem a gondolat, hogy meg kéne írni, de ez tipikusan az a téma, ami miatt lapáttal fognak agyonverni az olvasók… mindegy, jó szokásom, hogy belerohanjak a kitartott kézbe, különösen, ha azt írásban, a blogon tehetem meg.
Kezdeném azzal, hogy ez a cikk még a szokásosnál is sokkal kevésbé akar befektetési tanácsadásként funkcionálni. Én csak a nyuszika vagyok, aki az erdőben a körmét reszelgeti és azt dünnyögi a bajsza alatt, hogy: “egyszer megeszem a farkast”… A tavalyi év sokunk számára a reményt hozta el a crypto világ kapcsán, akik hosszú medvepiaci álom után találtak újra rá a cryptopénzekre… megint másoknak (lényegesen többeknek), ez az időszak volt az új élmény, amikor először találkoztak ezzel a fura világgal. A kategóriától függetlenül hosszan lehetne népmesei gyűjtést rendezni itt a blogon az olyan kommentekből, mely lényege röviden:
“bár csak vettem volna ethert vagy bitcoint vagy akármit a X hónappal/évvel korábban”
Leszúrnék most egy karót a mai dátumra… Ez lesz az a pont, amire oly sokan fognak majd tekinteni, már-hogy a jövő crypto aranylázas generációi… “De jó lett volna itt beszállni“… Hogy ez it már a medveszezon vége? Nem hiszem, többször is kifejeztem, hogy ennél lényegesen komolyabb korrekcióval tervek és így a “falling wedge” (vagy éppen beartrap?) alakzat végéhez közeledve nem is nagyon várok nagy csodákat a közeljövőre. Mindettől függetlenül azonban hosszútávon látok egy olyan pillanatot, amikor visszatekintve erre a bizonyos képletes leszúrt karóra úgy fogunk tudni visszatekinteni, mint amikor tavaly nyáron visszatekintettünk az előző bear szezon…
A cikk elején felvázoltam két kategóriát, amibe a crypto érdeklődőket soroltam, most ezt kiegészíteném még egy kategóriával: Azok, akik vagy azért birtokolják a cryptopénzeket, mert már ma is azokat használják döntően, vagy pedig azért, mert ezzel készülnek fel arra a jövőre, amik egy olyan világban fognak élni, ahol a kriptopénzek egyet jelenthetnek olyan eszmékkel mint a szabadság, függetlenség, befolyásmentes élet vagy éppen a központi kontroll és megfigyelés nélküli élet. Ami 15-20 éve még jótét adatbányászat volt, amivel jobbá lehetett tenni egy-egy iparágat, az mára az AI-on, a machine learningen, a profilingon és a gamification-ön keresztül félelmetessé és sokak számára nyomasztóvá kezd válni. Néhány éve százezrek emelték fel a szavukat az ellen a google profilozása ellen, nem-sokkal később jött a facebook, amiről kiderült, hogy nagyságrendekkel több adatot tárol a készülékekről, mint ami valóban indokolt lenne a működéséhez. Hogy mi a következő szint? Hol fognak a tech órások vagy éppen a kormányok kéretlenül betolakodni a privát szférába oly módon, hogy egy az már egy átlagember számára is oly mértékben legyen kellemetlen, hogy elkezdjen alternatívát keresni a közügyeire és pénzügyeire…
Előkészítés alatt áll egy nagyobb cikksorozat, amit a következő hetekben be fogok nektek is mutatni. A cikksorozat egyelőre embargó alatt áll, mivel egy konferencia előadásom alapját fogja szolgálni. Azt azonban biztosan állíthatom, hogy aki fogékony a Bitcoin árfolyamán túl annak a mögöttes eszmei értékére és arra a világra, amiben megkérdőjelezhetetlen LESZ a Bitcoin mögött álló érték, annak sok izgalmas perces fog hozni a cikksorozat.
A spekuláció árnyékában hajlamosan vagyunk elfelejteni az alap eszmét, ami létrehozta a Bitcoint… ez pedig minden volt csak nem annak a pillanatnyi dollárhoz mért értéke…
