Nehéz napok, nehéz döntések…

Hetek óta bujkál bennem a gondolat, hogy meg kéne írni, de ez tipikusan az a téma, ami miatt lapáttal fognak agyonverni az olvasók… mindegy, jó szokásom, hogy belerohanjak a kitartott kézbe, különösen, ha azt írásban, a blogon tehetem meg.

Kezdeném azzal, hogy ez a cikk még a szokásosnál is sokkal kevésbé akar befektetési tanácsadásként funkcionálni. Én csak a nyuszika vagyok, aki az erdőben a körmét reszelgeti és azt dünnyögi a bajsza alatt, hogy: “egyszer megeszem a farkast”…  A tavalyi év sokunk számára a reményt hozta el a crypto világ kapcsán, akik hosszú medvepiaci álom után találtak újra rá a cryptopénzekre… megint másoknak (lényegesen többeknek), ez az időszak volt az új élmény, amikor először találkoztak ezzel a fura világgal. A kategóriától függetlenül hosszan lehetne népmesei gyűjtést rendezni itt a blogon az olyan kommentekből, mely lényege röviden:

“bár csak vettem volna ethert vagy bitcoint vagy akármit a X hónappal/évvel korábban”

Leszúrnék most egy karót a mai dátumra… Ez lesz az a pont, amire oly sokan fognak majd tekinteni, már-hogy a jövő crypto aranylázas generációi… “De jó lett volna itt beszállni“…  Hogy ez it már a medveszezon vége? Nem hiszem, többször is kifejeztem, hogy ennél lényegesen komolyabb korrekcióval tervek és így a “falling wedge” (vagy éppen beartrap?) alakzat végéhez közeledve nem is nagyon várok nagy csodákat a közeljövőre. Mindettől függetlenül azonban hosszútávon látok egy olyan pillanatot, amikor visszatekintve erre a bizonyos képletes leszúrt karóra úgy fogunk tudni visszatekinteni, mint amikor tavaly nyáron visszatekintettünk az előző bear szezon…

A cikk elején felvázoltam két kategóriát, amibe a crypto érdeklődőket soroltam, most ezt kiegészíteném még egy kategóriával: Azok, akik vagy azért birtokolják a cryptopénzeket, mert már ma is azokat használják döntően, vagy pedig azért, mert ezzel készülnek fel arra a jövőre, amik egy olyan világban fognak élni, ahol a kriptopénzek egyet jelenthetnek olyan eszmékkel mint a szabadság, függetlenség, befolyásmentes élet vagy éppen a központi kontroll és megfigyelés nélküli élet. Ami 15-20 éve még jótét adatbányászat volt, amivel jobbá lehetett tenni egy-egy iparágat, az mára az AI-on, a machine learningen, a profilingon és a gamification-ön keresztül félelmetessé és sokak számára nyomasztóvá kezd válni. Néhány éve százezrek emelték fel a szavukat az ellen a google profilozása ellen, nem-sokkal később jött a facebook, amiről kiderült, hogy nagyságrendekkel több adatot tárol a készülékekről, mint ami valóban indokolt lenne a működéséhez. Hogy mi a következő szint? Hol fognak a tech órások vagy éppen a kormányok kéretlenül betolakodni a privát szférába oly módon, hogy egy az már egy átlagember számára is oly mértékben legyen kellemetlen, hogy elkezdjen alternatívát keresni a közügyeire és pénzügyeire…

Előkészítés alatt áll egy nagyobb cikksorozat, amit a következő hetekben be fogok nektek is mutatni. A cikksorozat egyelőre embargó alatt áll, mivel egy konferencia előadásom alapját fogja szolgálni. Azt azonban biztosan állíthatom, hogy aki fogékony a Bitcoin árfolyamán túl annak a mögöttes eszmei értékére és arra a világra, amiben megkérdőjelezhetetlen LESZ  a Bitcoin mögött álló érték, annak sok izgalmas perces fog hozni a cikksorozat.

A spekuláció árnyékában hajlamosan vagyunk elfelejteni az alap eszmét, ami létrehozta a Bitcoint… ez pedig minden volt csak nem annak a pillanatnyi dollárhoz mért értéke…

Bookmark the permalink.

23 Comments

  1. Nagyon kíváncsian várom…

  2. Kissé hálátlan dolog, mert a Bitcoin valahogy mindig hajlamos rácáfolni a tudomány jelenlegi állására, De szerintem, ha a blogíró gondolatait nem jóslatként, hanem egyfajta útmutatásként vettük, akkor igen hasznosak voltak.
    Személy szerint abban hiszek, hogy a gyengülés megállt, most oldalazás jön, egyre szűkülő ingadozással, és átmegy lassú emelkedésbe. És tényleg mostanában kéne beszállni. Tavaly ilyenkor túlértékeltnek tartottam a bitcoint, és nem akartam venni, majd ha visszazuhan. Meg is történt, de még mindig többe kerül, mint egy éve pont ekkor. Szerintem két év alatt, de hasonló fog megint történni… Beszállni. A nélkülözhető pénzem belerakom, de közelében sem vagyok annak btc-ben, amim 3 éve volt…

  3. Izgalmas idők előtt állunk az tuti… várom a cikksorozatot… előre is köszi!

  4. A legfontosabb kérdést feszegeted ezzel az írással, amire szerintem nem irányul kellő figyelem. Személy szerint engem az egész krypto világban a tőzsdei mozgások, árfolyamok érdekelnek a legkevésbé. Úgy tűnik elsikkad a legfontosabb kérdésről a figyelem, hogy miért is született ez az egész krypto világ. Arról, hogy létezhet olyan ökoszisztéma, ahol az emberek egymás közötti kapcsolatát, ügyleteit nem harmadik fel(ek) jóváhagyásától, közvetítésétől tesszük függővé és kötelezővé. A válasz megvan, csak éppen úgy tűnik, hogy senki nem akar elmozdulni (vagy túl lassú ez a folyamat) abba az irányba, hogy mindenki (beleértve az “átlagember”-t is), olyan eszközt kapjon a kezébe, hogy megszabadulhasson a kötelező “trusted party”-tól.

    A túlzott figyelem, koncentrálás az árfolyam játékokra, a csilliónyi altcoin, a technikai nehézségek, ezek megoldatlansága (és az ezek megoldására való egységes törekvés hiánya, lassúsága) mind ellene mennek annak, hogy a technológia elterjedjen olyan mértékben, hogy az már tényleg valós megoldás legyen a third party problémákra.

    A tech óriásoktól való félelem talán egy picit túlzó (még nem kötelező őket használni, ha túl nagyra nőnek, akkor az állam közbelép, ha hülyeséget csinálnak, akkor még csesztetik őket). Sokkal veszélyesebb lehet az, amit az állam csinál (lásd Kína). Persze ettől meg demokráciákban nem kellene félni, kivéve ha önként rohanunk a megfigyelésbe (mert azt eladta nekünk valaki, mint fantasztikusan szuper, fantasztikus szolgáltatást).

    Az is kérdés, hogy az átlagembernek (akinek persze mondhatjuk, hogy ez tiszta matematikai kérdés és bizalom), aki felismerte a túlzott hatalom, megfigyelés, központosítás problémáit, mitől lesz megbízhatóbb egy alkalmazás, technológia, közösség, amit általa nem ismert, soha nem látott emberek működtetnek és határoznak meg.

    A legkomolyabb kérdések ezek, én várom Csaba írásait erről, és persze az itteni közösség reakcióit is. Jó kis eszmecsere lehet belőle.

    • Hála istennek, amikor éppen ki tudjuk húzni a fejünket az árfolyam mámorából vagy éppen letargiájából, akkor egészen jó kis beszélgetések tudnak ebből kijönni hazai szinten is. Tavaly még a legnagyobb hype közepedte is sokkal inkább erről szóltak a bitcoin drinkuppok mintsem arról, hogy mit bányásszak, vagy mi a célár. Ugyanígy szép emlék a Blokklánc Műhely megannyi pénteki “szakestje”, ahol szintén a technológia és az ideológia volt a fókuszban. A téma kapcsán egyébként komoly feltöltődésre adhat reményt az október elején megrendezésre kerülő HCPP#18, ahol idén is ismét ott leszek. A kongresszus célja, hogy pont azokat hozza össze, akik ebben a témában a legnagyobb aktivisták. Meglátjuk milyen batyuval térek haza onnan 🙂

      • Ez nagyon helyes Csaba, örülök ezeknek a híreknek. Csak tegyétek ezeket az együttműködéseket, eszmecseréket hivatalossá, rendszeressé. Legyenek szövetségek, egyesületek, kezdeményezések, ahol ez a legfőbb téma, nem az árfolyam, meg az, hogy melyik krypto, ICO a faszább és jobb a másiknál. Aztán bele kell üvölteni a világba, hogy itt vagyunk és ezt akarjuk, Hajrá!

  5. +1! HCCP#18? arra is +1

  6. Tegyük föl egy pillanatra, hogy a Bitcoin valami még ismeretlen csoda folytán technikailag alkalmassá válik a fizetőeszköz szerepre, és valóban tömegesen elkezdjük használni. Ez nyilván sok nagyságrendnyi fölértékelődést vonna maga után. Na akkor az lenne a helyzet, hogy az anyagi javak eloszlásának jelenlegi aránytalanságánál sok nagyságrenddel aránytalanabb lenne a szitu. Az eredeti tőkefelhalmozódás kora ősközösség lenne ehhez képest. Szimpatikus lenne egy ilyen világ?

    Nekem ne jöjjön senki azzal a dumával, hogy aki befektetett, az kockázatot vállalt, és ezért megérdemli azt a “jutalmat”, hogy most minden nap másik Lambóval mehet szarni. A világ népességének elsöprő többsége nem is hallott még a kriptopénzekről, és ezért esélye sem lett volna bekerülni ebbe a pixisbe. Persze a világ most is igazságtalan, de még igazságtalanabbá tenni nem csak nem szimpatikus, de nem is hasznos, mert szar dolog fegyveresekkel védett villa-börtönökben élni, és rettegni mikor tör ki a következő éhséglázadás.

    • Tisztelt Mephisoft!
      Ezt már nagyon sokszor leírtam és teljesen egyetértek veled.
      Megint ezt a világmegváltó nótát olvasom, hogy nézzünk mögé az árnak és az értéket vegyük figyelembe. Mondják azok, akik filléres koinokból bevásároltak és csinálják a reklámot az emelkedés érdekében.
      Az egyenlőségről csicseregnek, mikor nagyon jól tudják, hogy a bitcoin nagy része a bálnák kezében van, meg azoknak a szerencsevadászoknak, akik korán beszálltak. Egy átlagmagyarnak,az egész éves fizetéséért decemberben még fél bitcoint sem adtak, míg 1-1 korai befektető akár 1 millióval is rendelkezhet, sőt.
      Ez a nagy egyenlőség? Ez az igazságosság? Senki nem gondol arra, hogyha a jóslatai, az 1 millió dolláros ár bekövetkezne, milyen gazdasági fölénybe kerülnének egyesek?
      Tudom, most is vannak milliárdosok, ezzel is tenni kéne valamit, igaz ezekből a nagy része virtuális vagyon, a tőzsdei lufiból származik.
      Nem irigységből írtam, elhitetitek, inkább szerénységből!

      • Azért ne keverjük már össze a wördpíszt (a gazdasági egyenlőséget) a függetlenséggel és a pénzügyi szabadsággal ha kérhetem. Az előbbi két fogalom eléréséhez kapcsán – már elnézést -, de nagyjából az emberiség 90+%-át kellene lobotomizálni és a javakat újraosztani. Az utóbbi kettő viszont adottság és egyre inkább igényli egyre több ember. Néhány éve még csak a Snowden akták kapcsán pezsgett fel sokunkban az, hogy valami fura irányba tart a világ, azóta folyamatosan apatálódik az ingerküszöbe mindenkinek köszönhetően a facebooknak és egyéb social hálózatoknak… na és persze a technológia fejlődésének.

        Olyan szinten kezelhetetlenek (számomra) az általad felsorolt érvek, mintha a történelem hajnalán valaki azon problémázott volna, hogy mnhogy már értékként kezeljük az aranyat, hiszen abból már sokaknak van nagyon sok és már most is annyira drága,hogy szinte senki nem tud belőle megvenni egy kilót egy éves keresetéből sem.

        • Nem összekeverem, hanem próbálom végiggondolni, mi történhet, ha…

          Addig egyetértünk, hogy ha a Bitcoin globálisan domináns fizetőszközzé válna, akkor nagyságrendekkel értékelődne fel? Abban egyetértünk, hogy akkor olyan egyenlőtlenségek jönnének létre, amilyen még _soha_ nem volt?

          Szerintem ezt mindenképpen érdemes megpróbálni végiggondolni, és a végiggondolást nem helyettesíti az arany történetére hivatkozás, sem a jelenlegi pénzügyi rendszer kritikája. Éppenséggel lehet, hogy a végiggondolás után is arra jutsz, hogy ez a jövőkép kívánatosabb, mint ahová a jelenlegi rendszer látszik tartani. – Őszintén kíváncsi lennék egy ilyen végiggondolásra, arra, hogy Te miképp vélekedsz a dolog ezen oldaláról.

          • Pedig az alaposabb végigondolással is valahol az arany analógiájára tudok csak jutni. Az arany csak a történelem nagyon korai hajnalán képzett direkt fizetőeszközt, ami idővel egyre inkább kivonódott a napi szintű kereskedésből, majd már csak certificate formájában (letétként) nyújtott fedezetett, később az IOU pénzekkel ez a szerepe is megszűnt és megmaradt egyfajta univerzális hedging/store of value eszközként. Sokszor definiáljuk Satoshit valamiféle látnokként és pontosan ismert, hogy nagyon komoly pénzügyi ismeretekkel és pénzügyi háttértudással rendelkezett. Ráadásul ha valóban volt bármi köze is Nick Szabohoz, akkor azt is tudhatjuk, hogy Szabo hosszú évtizedek óta mutatja a pénz és a pénzügyi rendszerek eredetét. Ennek fényében erősen kétséges, hogy ezt a fajta érték evolúciót ne láthatta volna előre. A 21 millió bitcoin az egész világ számára nevetségesen kevés, még a 8 tizedes darabolással is. Hal Finney még 2010-ben leírta, hogy képtelenség, hogy a Bitcoin univerzális fizetőeszköz legyen, hiszen ehhez az kellene, hogy minden egyes egész Bitcoin közel 1 millió dollárt érjen.

            Ha a Bitcoin képes úrrá lenni a kezdeti tapogazósásokon és egyre nagyobb felhasználói bázis érti meg és fogadja el annak a funkcióját,akkor esetleg képes lehet arra, hogy egyfajta digitális arannyá váljon, ami digitálisan biztosított kötéseken keresztül akár képes lehet fedezetként hátteret nyújtani akár layer2-es megoldásoknak, akár sidechaineken keresztül near-instant onchain settlementeknek. Amikor erre ráébredtem… és ez ugye itt a blogon történt valamikor tavaly decemberben, onnantól kezdve csak azzal kezdtem el foglalkozni, hogy miként is tudnék valamilyen módon részt venni ebben az építkezésben. Ennek az egyik vetülete volt a Lightning network kalandozásom, a másik pedig maga az INLOCK project és még sorolhatnám.

            Persze ez egy nagyon rögös út, ami tele van buktatókkal. Ha a józan eszemre hallgatok, akkor azt kell mondjam, hogy annak az esélye igen csekély, hogy valóban univerzális pénzé, vagy univerzális store of valuevá váljon a Bitcoin. Azonban Karesz haverom a megmondhatója, hogy 2013 év végén pontosan ugyanezt mondtam és azóta nagyon sokat erősödött az egész hálózat és ennek eredményeként a Bitcoinban tárolt érték is. Persze lehet hozni a konzerv választ, hogy nincs mögötte semmi érték, de ha nincs mögötte semmi érték, akkor ma is miért veszik úgy mintha nem lenne holnap? Jahogy nem 19k az árfolyama? De nem is nulla. Nem azért 6380 dollár az árfolyama éppen ebben a pillanatban, mert már nem kell senkinek, nem azért, mert a keresleti és a kínálati oldalnak jelenleg ez a metszete. Egy dolog biztos, a nap minden percében átlagosan 500-800 bitcoin cserél gazdát csak a tőzsdéken. Ezen bitcoinok egy része nyilván csak spekulációs célokat szolgál, de másik részéből valódi jövőbeli szolgáltatások épülnek. Épül az alap infrasruktúra és épül a ‘content’ is.

      • István Szoboszlai

        Tényleg probléma a világban az egyre nyíló “egzisztenciális olló”. A történelemben az egyetlen megoldás erre az volt, hogy a gazdagok rájöttek, hogy nem jó nekik, ha sok a szegény. Az ember önző, még akkor is ha azt hangoztaja magáról, hogy nem 😉
        Te mit tennél egyébként a gazdagokkal?

      • ilyen alapon panaszkodhatnal a facebooknal is, hogy a cukerberg meg Saverin meg Thiel milyen k. gazdagok, es mennyire nem igazsagos ez hogy mar akkor beszalltak a facebookba amikor te meg nem is hallottal rola.

  7. hát, a szegények a gazdagokkal sokféle dolgot csináltak eddig a történelem során. a legőszintébb, bár meglehetősen kellemetlen megoldást a franciák csinálták meg.

    a gazdagok pedig sokszor, ha nem jó nekik, hogy sok a szegény ember, indítanak egy háborút. abba jó ideje nem buknak bele dinasztiák. mi más magyarázná azt, hogy az ember, erőforrás és pénzpocsékoló, sok szenvedéssel járó háborúkat gazdaságélénkítőnek állítják be.

  8. Bocsi, tévedtem, jöhet a függetlenség, csak a FED helyére majd satoshi ül, ő és a bálnák fogják osztani a pénzt.

    • Néha tényleg azt hiszem, hogy szerinted a világ jófelé tart és meglátásod szerint ezen jóságnak a legnagyobb ellensége a Bitcoin, ami túldiszponált ellenségképként próbálja alattomos módon elgáncsolni a fiat pénzek urait.

    • Van itt legalább két db. probléma. Az egyik, hogy hogyan lehetne a világ erőforrásait, javait igazságosabban elosztani. A másik, hogy a jelenlegi háromszereplős (egyik fél-bank/intézmény-másik fél) érték-tároló/nyilvántartó/közvetítő rendszert (pénzügyi rendszer), hogyan lehetne megbízhatóan két szereplősé tenni(egyik fél-program kód-másik fél). Ha jól értem azt mondod, hogy mivel nem tudjuk megoldani az elsőt, hagyjuk a francba a másodikat is!?

      • Nem tudom, a kriptopénzek nyújtanának-e megoldást a második problémára. (Vannak ezzel kapcsolatos kételyeim is, de most nem az a téma.) Felmerül annak a kockázata, hogy miközben a második problámát igyekszünk megoldani, az elsőt még tovább súlyosbítjuk. – Ezt legalábbis végig kell gondolni, és mérlegelni.

        • A második probléma egy valós probléma, aminek a megoldása egyébként egyre több iparágben felüti a fejét. Gondoljatok csak bele a food supply chain-től kezdve a rengeteg akár peer-to-peer resource usage projektre, amik mind pont ez a funkció miatt landolnak blockchainen. Logikus, hogy a probléma gyökere a pénzhez kapcsolódik, ezért a trusted third party eliminálása a pénzügyi rendszer kapcsán is egy lehetséges jövőkép.

          Az első probléma azonban – nem megbántva senkit – inkább a teoretikus jellegű. Vegyünk egy nagyon egyszerű példát: holnap csinálunk egy új coint, amiből alanyi jogon a föld minden lakosa kaphat 1000 darabot. Kezeljük ezt egy szimulációként.
          Szerintetek mennyi idő telne el amíg abban a rendszerben is kialakulnának a nagy bálnák, akik néhány százan bírtokolják a teljes token supply 90+%-át?
          Ha valóban érne bármit is a fejenként 1000 token (tehát érdemes lenne érte nyúlni), akkor szerintem ez az átrendeződés max napokat, legfeljebb heteket venne igénybe.

          A javak újraelosztása közgazdasági paradoxon, jól hangzik és tökéletesen jól mutat a futottak még pártok plakátain, de ennél közelebb ez sosem fog járni a realitáshoz. Ennél már sokkan inkább reális az amit gilgames73 írt fentebb. A társadalmi egyenlőtlenségekre nem a javak újraelosztása a legkézenfekvőbb, hanem az, hogy az az embereket lekösd vagy lefáraszd. Ahogy azt már az ókorban is megmondták: “kenyeret és cirkuszt”.

          • Nem, az első probléma egyáltalán nem teoretikus, hanem nagyon is valóságos, nagyon súlyos probléma. Az más kérdés, hogy az eredetileg jószándékú és nagyszabású megoldási kísérletek kivétel nélkül mind csak még inkább rontottak a helyzeten. De ettől a probléma még probléma, csak most már tudjuk, hogy csak nagyon óvatosan szabad hozzányúlni. De pl. a skandináv országokban mintha egy _egész_ _jó_ modellt sikerült volna kidolgozni, és már évtizedek óta üzemeltetni.

            Amiről pedig itt és most szó van az nem az első probléma megoldása – ezt nem kérem számon a Bitcoinon – hanem az, hogy a kettes számú probléma megoldása közben nehogy az egyest nagyon-nagyon durván továbbrontsuk.

          • A skandináv országok megoldása is csak látszat megoldás. Beszélj bárkivel, aki “alien”-ként érkezik mondjuk Osloba vagy bármelyik nagyobb városba élni és dolgozni. Egyrészt az élet brutálisan drága ott, ráadásul nagyon komoly szegregáció van helyi és idegen között, amit hatékonyan tudnak menedzselni az ingatlan (bérlet) árakkal. Ugyanez a szegregáció megvan a munkahelyeken, szórakozóhelyeket de még a tömegközlekedésben is. Jó példa erre Oslo, ahol a helyi bérlet is districtedre van osztva és ahhoz, hogy a saját – döntően gazdasági bevándorló – disricted elhagyd és mondjuk elmenj a belvárosba, ahhoz további 2 district méregdrága bérletét is meg kell hogy vedd. Ezek nyilván nem hard korlátozások, végülis bemehetsz a belvárosba taxival, vagy akár gyalog is. De életvitelszerűen ez nem fenntartható.

            A Bitcoin biztosan nem tudja megoldani a javak igazságtalan eloszlásának problémáját, mert ez a probléma megoldhatatlan vagy legalábbis utopisztikus. A Bitcoin egyetlen célja ott van leírva feketén-fehéren a whitepaper alcímében: peer-to-peer electronic cash system.

            Lehet azon keseregni (én is tettem ezt elégszer), hogy miért nem figyeltem oda jobban erre a történetre már sokkal korábban, mert akkor mennyivel jobb lenne a helyzet, de ez visszatekintés. Lehet, hogy a Bitcoin nem oldja meg a javak igazságos újraelosztását (nem is célja), ellenben megoldja a javak szabad és független hozzáférést és alternatívá ad arra, hogy értéket tudj tárolni és transzferálni. Ez számunkra egy kezelhetetlen téma, hiszen amúgy is tudunk elérhető távolságra értéket transzferálni szabadon, de koránt sem ilyen a helyzet a világ nagyobb részén. Az embergo által súlytott dél amerikai országok vagy Irán esetében bár jogos alapja lehet (francokat…) az embergóra, de azért él azokban az országokban nem kevés olyan ember is, aki ártatlanul szenvedi el az embergo okozta gazdasági destabilizációt és/vagy hiperinflációt. Nekik a Bitcoin egy lehetséges menekülő eszköz. Amivel egyre inkább élnek napi szinten.

  9. Én nem úgy érzem, hogy a bitcoin valamit is megoldana. Szimpatikus az a rendszer, hogy közvetítő nélküli rendszer kezelné az értékek mozgását és cseréjét, de azt tudjuk, hogy ingyen még a Jézus sírját sem őrizték. Itt is valakinek meg kell fizetni a bányászoknak a rendszer működtetését. Én úgy érzem, ez is csak egy biznisz, amire egy egész iparág épül.
    A másik gond a pénzügyi rendszer működése. A politikusok és bankárok a szükséges rossz a gépezetben, de tudatosítani kell, hogy egy társadalmat irányítanak. Ha magától is működne , nem lenne rájuk szükség, de az idő bebizonyította, hogy az embereket terelgetni kell, mert ha nincsenek szabályok, egy közösség nem tud működni.
    A mostani eszetlen pénznyomtatás csak tűzoltás, amit más idézett elő. Nagy kérdőjel, hogy mi lett volna, ha hagyják a 2008-as válságot kibontakozni. Az tévedés, hogy csak a csúnya bankárok, meg a spekulánsok mentek volna tönkre, hiszen mindenre kihatással lett volna. Én valami olyan helyezkedést tudok elképzelni, mint a 89-es forradolom utáni vadprivatizáció, maffiabandák uralkodása, csak nemzetközi szinten, sokkal brutálisabb következményekkel.
    Ezért én nem feltétlenül ítélném halálra a mostani pénzügyi rendszert, mert a bitcoinnal nem lehet megmenteni semmit, alkotunk valamit, aztán ha baj van, szétteszzük kezünket, oldjátok meg ti.

Szólj hozzá: