Az alábbi cikk közkívánatra készült, azzal a szándékkal, hogy bemutassam a Non-fungible Token (NFT) témakörben épülő ökoszisztémát. Aminek célja, hogy digitális térbe is elérhetővé tegye az olyan gyűjtögetős (collectibles) eszközöket, amik generációk óta adnak elhivatott célt a gyermekeinknek (és persze nagyon sok felnőttnek) és amire kétségtelenül a világ egyik legbusásabb gazdasági modellje épül. Maga a collectibles már eddig is létezett a digitális térben és kétségtelenül az egyik legnagyobb üzlete is annak. Ha feltétlenül kell egy jó példa, akkor érdemes megnézni, hogy miként alakult át pl. a online játékpiac az elmúlt 10-20 évben. Míg 10 éve a vezető játék brandek minőségi játékélményt adtak, amiért busás árat kértek és a játékok mellett felépült reklám árucikkek (merchandise) csak jelképes bevételi forrást termeltek… addig mára a vezető címek mindegyike a bevételének 90+%-át már kizárólag a játékhoz vásárolható apró kiegészítőkből (ingame shop, collectibles, stb.) keresi meg.
Ezen a ponton szerintem érdemes lehet tisztázni, hogy mit is nevezünk gyűjtögethető (collectibles) dolgoknak, hiszen etéren lehetnek félreértések. Collectiblesnek azokat a dolgokat nevezzük, amiket hobbiból vagy egyéb kapcsolódó érdeklődésből gyűjtenek az emberek és valójában nem rendelkeznek semmilyen használati értékkel. Így pl. nem tekinthető collectibles az arany vagy a bitcoin, hiszen ezek, mint tárgyak is rendelkeznek használati értékkel. A gyűjtögethető dolgok értékét azok ritkasága (limitált elérhetősége) vagy éppen nagy népszerűsége adja. Ezen tárgyak esetén tipikus érvényesülés a “sok az eszkimó, kevés a fóka” elv. Egy ilyen tárgy árát az határozza meg, hogy mennyire népszerű és mennyire kevés érhető csak el belőle.
Logikus következtetés lehet eljátszani a gondolattal, hogy miként is fog tudni erre ráépülni a világ következő – potenciálisan – legnagyobb üzlete: a digital collectibles… azaz a nem cserélhető tokenek (NFT).
Míg a hagyományos világban egy adott gyűjtögethető eszköz esetén annak kibocsátója szavatolja a limitált darabszámot, addig a digitális világban mindez csak akkor tud igazán megvalósulni, ha adott egy technológia, ami szavatolja, hogy a limitált darabszámban elérhető gyűjthető csecsebecséket nem lehet lemásolni. Erre pedig tökéletes megoldást nyújt a blockchain technológia, amit egyre több szereplő ismer fel.
Ha az olvasó most a fejéhez csap és értetlenül áll a fentebbi feltételezés előtt, akkor előre elspoilerezném ezen piac jelenlegi érettségi szintjét: Egy olyan piacról beszélünk, ahol befektetőként már ott van NBA-től kezdve a UBISOFT-on keresztül egészen a Warner-ig mindenki. Már most is van olyan platform, ahol potom 50 millió dollárnyi NFT cserélt eddig gazdát, holott egyelőre még csak béta állapotban van.
De, hogy konkretizáljam: szükségünk lenne két főre a csapatba, akik dedikáltan blockchain és tokenizációs projekteken eseti jelleggel segítenek tanácsadóként vagy szakértőként. A feladat rendszerint a konkrét absztrakciótól indul és általában egy komplex blockchain vagy token ökoszisztéma elkészítéséig terjed. Igény esetén akár ennek az egész projekten keresztüli utánkövetése is előkerülhet.
Mi a közös a cikk elején szereplő négy kifejezés között (DAO, ICO, SC és Crowdsale)? Fizikailag NEM materializált dollár milliók (jellemzően Ethereumon vagy Bitcoinon keresztül) beleöntése egy olyan vállalat kezdeményezésbe, ami egy konkrét ideát kíván megalkotni, ahol a kereslet és a kínálat direktben találkozik közvetítő harmadik fél kihagyásával. Ahogy azt egy korábbi cikkben írtam: képzeld el az airbnbt úgy, hogy a lakás kiadó és kivevő között nincs ott az airbnb, vagy ugyanezen analógiát követve képzeld el az über szolgáltatását. Mi a különbség? Átlag 5-9% különbözet az árban, amit a közvetítő zsebre tesz. Ez az 5-9% pedig pont arra elég, hogy egy korábban soha nem hallott startup rövid idő alatt világ-vállalattá váljon.