Putyin gondolt egyet és leült az Ethereum atyjával

Az vajon jó nekünk, ha Putyin kijelenti, hogy szereti a blockchain alapú digitális gazdaságot és nagyon komolyan ebben látja az Orosz gazdaság fellendítésének egyik eszközét? Nem csak, hogy kijelenti mindezt, de egyből le is ül Vitalik Buterinnel, akiről két dolgot érdemes tudni:

  • Hat éve 8,5 bitcoinért vett egy pólót. Ez a póló mai árfolyamon kb 5,5 millió forintot érhetne, csakhát anno sikerült valahova elhánynia, amit azóta is nagyon sajnál…
  • Ja és emellett az Ethereum nevű altcoint kiadó kezdeményezés alapítója, ami nem mellesleg nemrégiben lökre le a XRP(Ripple) nevű altcoint a crypto pénzek dobogójának ezüstérmes pozíciójáról és biztosította be oda saját pozícióját. (market cap szempontjából)

Folytatás…

Jelentés a gépházból… bővül a bányászmasina

TLDR: ha meg vagy áldva némi műszaki vénával (értsd nem esik ki a kezedből a csavarhúzó…), akkor most keresve se találhatnál ennél jobb befektetést…

Egy kép ami állítólag többet tudna mondani ezer szónál:

De persze nem az én blogom lenne, ha nem fűznék hozzá némi megjegyzést 🙂 Tegnap végre sikerült befejezem a RIG építés első ütemét. A képen egyébként 22 GPU-t lehet összeszámolni, vagyis nem biztos, hogy mind a 22 látszik is, de úgy egyébként tényleg annyi van rajta. A 22 GPU össz ZCash teljesítménye: 7900 sol/s, amivel jelenleg naponta átlagosan 0,4 ZEC-et tud megtermelni a rendszer. A kártyák össz teljesítmény felvétele 2700-2800 watt között mozog, de még folyamatban van az OC finomhangolás. Az egyéb járulákos költségeket egy split klíma adja ami átlag 500W-ot eszik és ugye a RIG-ek nem produktív elemei (alaplap, CPU, SSD, stb.), amelyek további 500W-ot esznek meg. A kiszámolható elektromos költségek megvannak napi 0,6 Zec árából, így jól látható, hogy a PnL ráta bőven 70% felett van a profit javára.

Folytatás…

Bitcoin:SegWit aktivációs küszöb és altcoin kilátások a nyárra

Az előző két cikkben ([-1-], [-2-]) bőségesen kifejtésre került, hogy mi a SegWit, miért jó a [Segwit2MB] döntés a bitcoinnak és arról is írtam, hogy milyen fundamentális pozitív hatásokkal is jár ez. Ami viszont kimaradt mindkét cikkből az az aktivációs küszöb. A SegWit (blockchainről leválasztani a tranzakció jóváhagyásokat) során a meglévő block láncból egy újabb fork jön létre, ezen fork kapcsán esszenciális, hogy a meglévő blockchain hashing powerét adó bányászok nagyobb része már tudja kezelni a SegWitet és a 2Mb-os block méretet. Ha ez mégsem teljesülne, akkor a SegWit bevezetése komoly károkat okozhatna, hiszen kiesne a pénzügyi tranzakciók hitelesítését adó bányász erőforrások egy része. Arról nem is beszélve, hogy az új protokollt nem támogató bányászok tovább fejtenék a jelenlegi blockláncot, ami miatt életre kelne az új és életben maradna a régi blocklánc is. Ez nagyon komoly (negatív) hatást gyakorolhatna a bitcoinra.

Ennek elkerülése érdekében lett meghatározva még a SegWit felmerülésekor, hogy az aktivációs limit 95% kell, hogy legyen. Ami azt jelenti, hogy csak akkor történhet meg SegWit aktiválás, ha a bányászok összesített teljesítményének 95%-a már olyan bányász klienst használ, ami támogatja az új “Segwit2Mb” protokollt. Ennek az aktivációs küszöbnek az elérése eléggé komoly kihívásnak tűnt az elmúlt egy évben (jelenleg egyébként 30% körül tartunk). Ez a lassú penetráció komolyan hatott is a bitcoin árfolyamára, mesterségesen alacsonyan tartva azt.

Folytatás…

Bitcoin: van itt fundamentális háttér?

Nagyon gyakran kerül elő a cryptocurrency-k kapcsán az a mondás, hogy nincs mögöttük semmilyen fundamentális háttér, tiszavirág életűek, csak aktuális hype hajtja őket és néhány év múlva már csak egy poros emlék lesz mindenki fejében, hogy egykor volt egy ilyen hóbort is. Persze ugyanezt mondták sokan már 4-6 éve is, és láss csodát, a bitcoin megütötte a 2700 dolláros határt május 25-én kora délután. Ezt követően jelentős korrekcióba kezdett és oldalazás mellett stabilan 2000 USD felett tudja tartani a piac az árfolyamát. Előttünk a nyár és ne legyenek illúzióink azzal kapcsolatban, hogy a bitcoin, altcoin közösség is elmegy nyaralni. Persze addig még jó eséllyel lehet néhány komolyabb kitörés:

Bitcoin 1 órás chart 05.25-05.29 között. szélesedik az Ichimoku felhő!

Folytatás…

Zcash (ZEC): Őrült két napon vagyunk túl

Ami az elmúlt két napban történt a Zcashsel az még a cryptocurrencyk világában is eléggé szélsőséges. Aki esetleg nem követte volna a híreket a Zcash lényegében megduplázta az árfolyamát alig néhány óra leforgása alatt, sőt közel megháromszorozta, amikor is elérte azt a szintet, amit igen ritkán lehet látni: az orderbook vételi oldala szinte teljesen kiürült. Ilyen nagyjából akkor történhet, ha valaki szó szerint kilóra megveszi a piacot nagyjából mindegy, hogy milyen áron. Ezt a teóriát némileg erősíti az is, hogy folyamatosan hullámzott az árfolyam, hogy kiüsse a szemfüles ‘kiskereskedők’ stoplossait. Nekem is sikerült bekerülnöm az egyik ilyen hullámba és szomorúan kellett konstatálnom, hogy az alig egy hete vett coinjaimat “csak” 183%-on tudtam eladni a kiütött stoploss miatt. Pedig ugye, ha észnél vagyok, akkor az mára akár 220% felett is lehetett volna. Oké, annyira azért nem vagyok szomorú 🙂

A legnagyobb kérdés ilyenkor ugye az, hogy mégis mi történt a piacon. Hiszen bár a Zcash minden szempontból vitte ma és tegnap a prímet, de azzal együtt gyakorlatilag az összes top crypto coin is felfelé húzó hatás alatt volna. Ráadásul az egy dolog, hogy felszaggatták az árfolyamot 200 euró felé, de az szinte egyáltalán be sem nézett sem tegnap, sem ma napközben 200 euró alá. Szóval látszólag jelentős kereskedési volumen mellett ez az árfolyam stabilan meg is maradt.
Mi is állhat eme hatalmas szárnyalás hátterében és meddig várható ez a hurrá optimizmus? Erre próbálok választ találni a cikkemmel. Öntsünk hát tiszta vizet a villanyszekrénybe…
Folytatás…

Van abban valami szépség…

…amikor négy GPU felpörög és közel 640W/h teljesítménnyel elkezd magából kiontani majd 1600 sol/secet.

Ez valami fenomenális érzés. Hiszen az ember tisztában van azzal, hogy valamilyen magasztosabb célt szolgálva egyszerre kezd el izzani 7424 db párhuzamos feldolgozó egység (CUDA), melyek a másodpercek töredéke alatt összesen 29Gbnyi GDDR5-ös memória modult üveghangon kitömve számolják ki az equihash algoritmus által rájuk rótt feladatot. Jó tudni, hogy apró porszemként segítesz be egy hatalmas pénzügyi gépezet működésébe, jó tudni, hogy napi szinten tranzakciók százainak vagy akár ezreinek a hitelesítésébe szólhatsz bele, sőt már-már nyomasztólag hathat az érzés, hogy minden egyes tranzakció hitelesítésekor TE vagy az egyike annak az igen szerencsés 6 bányásznak akikre az a felelősség hárul, hogy biztosítsa az egész blockchain hozzád éppen kirendelt szeletének hitelességét és ezáltal a tranzakció küldőjének és fogadójának szavatold, hogy egyik fél sem járhat rosszul az üzlet során. Mindezen magasztos eszme mellett szinten már hajlamos is az ember figyelmen kívül hagyni, hogy mindezért még ellenszolgáltatást is kap a bányászat során… <hatásszünet….>

Folytatás…

Gyorsuló bányászgép és egy kis piaci körkép

Az előző postban már beszámoltam, hogy milyen eredményeket sikerült elérnem egy csúcskategóriás GPU-val. Ehét hétfő óta a GPU zökkenőmentesen termel, sőt azóta kapott magának 3 kistestvért is, három darab GTX1060 formájába, jelenleg a masina így néz ki:

Nem szép, ellenben viszont legalább hatékony. A négy GPU össz teljesítménye: 1580 és 1620 Sol/s között mozog. A kártyákat “alap” OC profillal hajtom, de rendesen túlhúzva már sikerült elérnem velük az 1700 Sol/s-es zCash (ZEC) termelést is. Persze nem célom, hogy 3 hónap alatt kivégezzem a kártyákat, ezért megelégszem az átlag 1600 Sol/s-es sebességgel is. Eddig (3 nap alatt) kerek negyed ZEC-et sikerült kibányásznia a gépnek. A mostani teljesítményén hetente fog kitermelni kb 1 ZEC-et, ami alapján a gép még az éppen gyengélkedő zCash árfolyam mellett is aktívan hozza a tervezett megtérülési rátát.

Folytatás…

748 Sol/sec Zcash (equihash) teljesítmény egy GTX 1080 Ti kártyából

A korábbi Zcash cikkben már említettem, hogy egy eléggé ütött-kopott gamer géppel (4 éves szerzeményem) fogtam neki a Zcash bányászatnak. Hírtelen ötlettől vezérelve és némi költés/megtérülés számítás, plusz némi internetes utánajárás után úgy döntöttem, hogy megnézem mit lehet most kihozni a piacon elérhető legjobb nVidia asztali GPU-ból. Ez egyébként a Nvidia Geforce GTX 1080 Ti-ből a ROG STRIX verzió, amire rápakoltak 11Gb memóriát. A beruházás nem volt olcsó, ennyiből vetten anno a bitcoin ASIC minereimet is, viszont az előzetes kalkulációk alapján, ha tudja hozni a kártya az elvárásokat, akkor legkésőbb 4 hónapon belül visszatermeli a saját árát. Az eredményt már ellőttem a címben (748 Sol/s), de álljon itt akkor a screenshot is az első körös mérésekről:

Folytatás…

Zcash (ZEC) – praktikus tanácsok bányászathoz

Néhány éve követem a cryptocurrency bányász közösségeket és időszakosan bele-bele ugrok egy-egy konkrét coin farmolásába is. Most éppen a Zcash van a soron – akinek nem mond semmit a Zcash (ZEC), annak erről részletes cikk: [link], amivel kapcsolatban megosztanék néhány friss és nem annyira friss tapasztalatot.

Egyrészt a Zcash erősen ASIC mining ellen védett algoritmus, így várhatóan hosszú távon védett a folyamatos bányász erőforrás leértékelődéstől. Erről a témáról az előző cikkben már részletesen írtam, de gyakorlati szempontból azt prognosztizálom, hogy azok a bányász gépek, amik MA képesek profittal termelni, azok legalább egy évig képesek is lesznek ezt hozni. Optimális körülmények között ez akár még több ideig is fennállhat. A bányászati felezési idő a Zcash kapcsán is 4 év, hasonlóan a bitcoinhoz. (felezési idő: Az a pont amikortól már csak fele annyi jutalom jár egy block kibányászásáért). A jó hír, hogy a Zcash kapcsán még csak az első félévnél tartunk. 

Gyors kitekintés arról hogy mi is a bányászat: Ha most találkozol először ezzel a kifejezéssel, akkor minden bizonnyal értetlenül állsz az előtt, hogy mi is ez és miért is lehet ebből (crypto) pénzt keresni. A legtöbb crpyto pénz esetén maga a fizetőeszköz (legyen az akár bitcoin, LTC vagy akár Zcash) a bányász tevékenységért cserébe kerül ‘kifizetésre’ a bányászoknak. Ez az egyetlen módja annak, hogy új coin keletkezzen. Ezt kvázi fogadjátok úgy el mint a pénznyomtatást. A bányászok a munkájukért cserébe teljesen új addig ki nem adott cryptopénzt kapnak. A bányászat egy nagyon bonyolult számításigényes művelet, amit ráadásul egy algoritmus folyamatosan képes bonyolultabbá vagy éppen egyszerűbbé tenni, függően attól, hogy éppen mennyi aktív bányász van és mekkora sebeséggel tudnak bányászni. Ez az algoritmus szabályozza, hogy közel azonos ideig tartson egy block bányászata ma és egy év múlva is. A bányászat nem feltétlenül egy hobbi, amiért a munkaállomásunk erőforrásait csutkán kihajtva (crpyto) pénzt kapunk. Valójában ez a folyamat a tranzakciók hitelesítésében játszik szerepet. Nagyjából 2,5 percenként kerül kiadásra egy-egy újabb blokk, ami tartalmazza az éppen futó ZEC tranzakciókat is. Tehát a bányászok valójában a tranzakciók hitelesítésével foglalkoznak. A hitelesítés során kerül eldöntésre, hogy a Zcash blockchainből éppen utalni kíván darabka valóban a küldő tulajdonában van-e és jogosan rendelkezik felette. Ez kvázi azonos folyamat mint amit a bankod végez amikor egy utalásodnál elvégzi a fedezet vizsgálatot. Ahogy a bankszámlád teljes tartalmát nem tudod gyorsan elküldeni kétszer két különböző helyre (ezzel új pénzt generálva), ugyanígy nem tudod ezt eljátszani a blockchainben található Zcash coinokkal sem. Ezen folyamatot a bányászok biztosítják. 

Folytatás…

Zcash (ZEC) – újra bányászunk!

Korábban már írtam, hogy aktívan foglalkozom cryptocurrency – akkoriban ugye Bitcoin (BTC) – bányászattal. Három Antminer dualblade-S1-essel farmoltam a bitcoint még 2014-2015-ben, amik jó fél év alatt behozták az árukat és az akkori BTC árfolyamon még némi profitot is termeltek. A bitcoinok egy részét eladtam, a nagyobb része viszont a mai napig megvan. Vettem is hozzá 250USD körül, így a mai 1300-1400USD-s árával bőségesen jó befektetésnek bizonyult beszállni ebbe az üzletbe. Hanem ugye kb két éve ezek az ASIC miner célhardverek elérték az ár/érték köszübüket, amikor is a folyamatos difficulty emelés miatt már nem érte meg folytatni a BTC bányászatot, hiszen több áramot használtak a gépek, mint amennyit az akkori árfolyamon BTC-ben termeltek. Akkoriban komoly dilemmában voltam, hogy visszaforgassam-e a befektetést és vegyek erősebb ASIC miner gépeket. Végül  úgy döntöttem, hogy inkább kiszállok. Mindezzel párhuzamosan kezdett el komolyabb teret nyerni számos alternatív crypto fizetőeszköz is. Akkoriban főleg az LTC (LightCoin) pörgött aktívan.

Az LTC és számos további alternatív digitális fizetőeszköz is a Scrypt (és alternatívái) algoritmusra épült, ami a bonyolult számítási műveletek mellett még nagy mennyiségű memóriát is igényel. Ezen tulajdonsága miatt is nevezik ezeket az algoritmusokat “ASIC ellen védett”-nek, hiszen nem elég a számítási kapacitást párhuzamosítani pici cél processzorokkal (ugye ez a lényege az alkalmazás specifikus integráltáramköröknek), de mindehhez még tetemes mennyiségű memória is kellene, ami miatt nem igazán lehet hozzá hatékonyan gyártani bányász célhardvert.

Folytatás…