Eltelt egy újabb év. Immáron 12 éve ezen a napon indult el a ma ismert Bitcoin hálózat, mely azóta is töretlen lendülettel és lelkesedéssel szolgálja ki a felhasználók igényeit. Vajon a Bitcoin képes volt beváltani, a korai hívők világmegváltó ábrándjait? Erre ma biztosan nem lehet még azt mondani, hogy igen. De ami tény az tény: 12 évvel később a Bitcoin egy megkerülhetetlen eszköze lett a digitális érának, ami különösen egy olyan helyzetben tud felértékelődni, mint az elmúlt egy év, amikor alapvetően kellett újraértelmeznünk azt, hogy mit is gondolunk olyan fogalmakról, mint pl: szabadság vagy közösség.
tisztabit kampány plakát 2017-ből. Bp. Méta utca.
A Bitcoin a saját létezése mellett azonban sokkal többet adott már eddig is. Hiszen puszta létével indította el azt a digitális érték forradalmat, ami azóta olyan eredményeket termelt ki, mint pl. a smart contract platformok. A folyton változó, fejlődő és megújuló digitális világban, valahogy megnyugtató érzést kelt, hogy létezik valami olyan dolog, amibe beleírt információk nem vésznek el, nem törlődnek, nem módosulnak és várhatóan a teljes emberöltőn keresztül elérhetők maradnak. Lássuk be kevés olyan dolog van a ma ismert interneten, ami változatlanul elérhető lenne akár csak 5-10 éves távlatban.
A világ végérvényesen megváltozott és ebben a Bitcoin szerepe elidegeníthetetlen. Mára már nem kérdés, hogy létezhet pénz anélkül is, hogy azt egy kormány bocsátaná ki és létezhet értékmérő, aminek az értékét senki nem kontrollálná, aminek nincs felügyelete, nincs folyamatosan variált szabályrendszere, amit a világpiachoz igazítanának. Létezhet egy digitális értékmérő anélkül, hogy ez emberiség egy szűk csoportja döntené el, hogy mi számítson értéknek a nagy többség számára.
A Bitcoin nem tökéletes, nem hibátlan. Nem oldja meg a világ problémáit és nem is eszköze a vagyon újraelosztásának. A teljes piaci kapitalizációja alig 627 milliárd dollár, így az árfolyamát egyelőre még könnyedén tudják manipulálni a nagyobb piaci szereplők… De szépen lassan növekszik. Évről-évre egyre nagyobb szeletet kihasítva a globális tortából.
tisztabit kampány plakát 2017-ből. Bp. M1-M7 közös szakasz
A mai napnak ráadásul különleges apropót ad, hogy pont most lépte át a Bitcoin a 10 millió forintos árfolyamot.
Visszatekintés a 9. és 10. születésnapi postokra, sok-sok érdekességgel:
Közismert tény: egy befektetési termék minél szélesebb körben ismert, – minél inkább kommercializálódik – annál inkább nem tud már befektetési termékként funkcionálni, hiszen valami akkor tud jó befektetés lenni, ha kellőképpen kevesen játszák azt meg.
Erre az elvre viszont rendre rácáfol az arany, hiszen a mai napig széles körben az egyik leginkább elterjedt befektetési termék, ami válságállóságát már számos alkalommal bizonyította a modern pénzügyi rendszerben is. Ezen tény alapozza meg az arany értékállóságának mítoszát.
Két éve írtam egy részletesebb cikket, ahol az inflációt és az aranyat is alaposabban cizelláltam. Ha nem olvastad volna az erről szóló cikket, akkor itt az ideje bepótolni:
Alapvetően az ábra egy hosszútávon jó befektetés képét sugallja, ami egyébként éppen nemrégen volt ATH-n, megközelítve a 2000 dolláros történelmi árfolyamszintet. A fentebb idézett korábbi cikkemben már bemutattam, hogy mindez miért is lenne fals megállapítás, hiszen ha az inflációval korrigált ábrát nézzük, akkor bizony rá kell ébrednünk, hogy az arany kizárólag 1970 és 1990 között volt jó üzlet, azóta pedig csak oldalazgat.
Amivel van azért egy pici logikai probléma…
Ha adott egy közel véges számú eszköz, aminek darabárát egy inflálódó pénznemhez viszonyítjuk, akkor alapvetően elvárható, hogy az árfolyamba beárazódjon az évenként bekövetkezett infláció. Mindez különösen a következő vizualizáció fényében tűnhet érdekesnek:
Az ábra a dollár elmúlt 100 évét mutatja. Pontosabban azt, hogy az 1913-as dollár vásárlóértéke minként alakult az elmúlt 100 évben, a különböző konjunktúra/recessziós időszakokban, illetve a fontosabb világgazdasági történések eredményeként.
Mint látható az ábrán, a dollár vásárlóereje 100 év alatt a századára csökkent, mely nem tűnik megállíthatónak, különösen egy éppen zajló recessziós időszakban.
Adott az arany, ami elvileg egy értékálló és válságkerülő eszköz melynek dollárban mért árfolyama az elmúlt 50 évben 300%-ot emelkedett és másik oldalról adott maga a dollár, aminek a vásárlóereje ugyanezen vizsgált időszakba lényegesen nagyobb ütemben zuhant. Nincs itt valami anomália?
A válasz igen komplex, számos olyan tényező van, ami befolyásolja az arany világpiaci árát, lásd friss kitermelés, illetve az arany hasznosítása a kereskedelemben, stb.
De összességében sajnos tényként kezelhető, hogy az arany kifejezetten rossz befektetés volt az elmúlt 50 év nagy részében.
Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy számos olyan limitált darabszámú értékálló eszköz van a világon, aminek az árfolyamába igenis évről-évre pontosan beárazódik az infláció. Erre jó példák a műkincsek és az olyan limitált darabszámban készült tárgyak, mint pl a svájci manufaktúrák luxus órái. Ezeknél az eszközöknél és műtárgyaknál pontosan érvényesül a meghatározott darabszámon keresztüli érték.
Ha egy kicsit elengedjük a fantáziánkat, akkor hamar arra a következtetésre juthatunk, hogy az arany árfolyama erősen manipulált. Ezzel persze senkit sem nagyon tudtam meglepni, hiszen aminek lehet manipulálni az árát, azt nyilván fogják is manipulálni. Lényegében elmondható, hogy az arany látszólag a modern világtörténelem egyik legnagyobb befektetési átverése. Az árfolyam alakulása alapján az a kép alakul ki az emberben, hogy bizonyos érdekkörök szinte generációkon keresztül árasztják el a piacot ezáltal mesterségesen mérsékelve az arany árfolyamát és tompítva azt, hogy megjelenjen benne az inflációs hatás. Hisz lássuk tisztán: ha az arany olyan nagyon jó befektetés lenne, akkor ki akarna állampapírban vagy bankbetétekben tartani bármit is?
Mi vár az aranyra? A digitalizáció korában, amikor már a magyar jegybankelnök is digitális pénzről beszél és nem rest egy Bitcoin slide előtt pózolni a közgazdász vándorgyűlésen… nos az arany mítosza kezd megkopni. A fiat pénzek még hosszútávon velünk fognak maradni valamilyen formában, így a piacok folyamatosan fürkészik azokat a limitált mennyiségben létező eszközöket, amiknek az értékállósága az infláció mértékével korrigálódik évről évre. Márpedig az arany nem ilyen eszköz, szemben akár műtárgyakkal, vagy éppen az olyan digitális eszközökkel, mint a Bitcoin. Ha az arany az lenne, aminek a belénk plántált tudás alapján lennie kellene, akkor az arany árfolyamának pontosan olyan ütemben kéne növekednie, ahogy az elmúlt 10 évben növekedett a Bitcoin értéke…
A Bitcoin mindenképpen érdekes alternatíva, hiszen nem hamisítható, senki nem tud több bitcoint gyártani, mint amennyi az éves kibocsátás. A meglévő Bitcoinokat nem lehet lefoglalni, nem lehet duplikálni és semmilyen olyan ismert támadási mód nem létezik, amivel duplán lehetne elkölteni a hálózaton ugyanazt a bitcoint. A Bitcoin véges számban létezik és a friss kibocsátása tervezhető. Pontosan tudjuk, hogy ma mennyi van belőle és azt is nagy biztonsággal tudhatjuk, hogy egy év múlva mennyi lesz. Mindez ráadásul digitálisan létezik, anélkül, hogy egy központi játékos írná a játékszabályokat. Nem véletlen, hogy egyre több befektető kezdi belelátni a Bitcoinba ugyanazt az értéktároló tulajdonságot, amit egykoron az aranyban látott.
Hisz ne felejtsük el: A Bitcoin árfolyam nem csak azért növekszik, mert egyre népszerűbb az eszköz. Legalább ilyen ütemben növekszik azért, mert az árfolyama alapját adó dollárt vásárlóértéke folyamatosan értéktelenedik. Ahogy ábrándul ki a világ a dollárból és az aranyból… nos úgy nyitnak egyre többen a Bitcoin irányába.
Nincs új a nap alatt, az érték csak átcsoportosul.
Előszó: Tudom-tudom… nem pont egy ilyen teki cikkel kéne megünnepelni, hogy újabb ATH-n vagyunk… De most éppen ez volt a csőben. Majd jönni fog hamarosan általánosabb és to-the-moonosabb cikk is, de továbbra is törekednék arra a blog kapcsán, hogy az agy dopamin termelő receptorai mellett azért a szürkeállományt is tudjam stimulálni.
Bár az elmúlt években sokat javult a viszonyom az Ethereummal, de azt továbbra sem állítanám, hogy szoros barátságban lennénk. Itt a blogon is sokszor értekeztem már az olyan nonszensz dolgokról, mint a trackelhetetlen belső tranzakciók, vagy az előre azonosíthatatlan contract címre történő transfer, stb. Ezekről a témákról még 2019 februárban írtam alaposabban itt: -link-
Egy olyan dolog volt eddig az Ethereum kapcsán, amire viszont – hithű Bitcoinosként – kifejezetten féltékenyen tekintettem: Ez pedig a tranzakció kicserélés lehetőség. Ennek nagyon leegyszerűsítve annyi a lényege, hogy amíg egy tranzakció nem kerül blokkba, addig az bármikor kicserélhető egy másik tranzakcióra. Főleg akkor van létjogosultsága, ha például sikerül egy tranzakciót nagyon alcsony fee-vel elindítani, ami hírtelen sürgőssé válik. Ilyenkor ethereum tx esetén egyszerűen csak fogom magam, összerakom az új tranzakciót, majd ugyanazzal a nonce-szal (sorszámmal) külön el, mint ami a kicserélendő tranzakció sorszáma és voilá(!)
Természetesen Bitcoin esetén is van erre lehetőség, korábban már elmélkedtem itt a blogon a Replace-by-Fee (RbF) megoldásról, ami egyébként egy horror, nem is beszélve arról, hogy a különböző kliensek különböző módon kezelik és kifejezetten körülményes azzal boostolni a tranzakciót. Pláne, hogy eleve csak a meglévő change output terhére növelhető vagy módosítható a tranzakció. Plusz hozzájön még az, hogy alap esetben majd az összes wallet tiltja az RbF-et (nSequence=max(UINT)).
Szóval nem az igazi…
Pont a napokban keveredtem egy olyan helyzetbe, amikor nagyon megszorultunk egy tranzakcióval, ami egy téves költségbecslés miatt igen alacsony fee-vel futott ki, úgyhogy kicsit beleástam magam a Bitcoin ezirányú rejtelmeibe… Mikor is több helyen is elém került a Child-Pays-for-Parent megoldás.
Ez gyakorlatilag az ethereum kapcsán fentebb bemutatott tranzakció kicserélős módszer Bitcoinos implementációja. Ráadásul simán használható bármilyen tranzakció esetén (kivéve az n. input 1 output tranzakciókat, ahol az output nem a mi címünk -> De ez igencsak ritka holló…).
Child-Pays-for-Parent (CPFP)
A megoldás lényege végtelenül egyszerű. Adott egy beszorult tranzakció, ami feltehetően napokig vagy hetekig nem fog blokkba kerülni, sőt az is lehet, hogy teljesen eltűnik a fullnodeokból. Ez a tranzakció minimum 1 darab inputot (utxo) tartalmaz, amit el akarunk költeni és ideális esetben egy vagy több elköltendő outputot és egy további un. change outputot, ami valójában a mi saját címünk.
Az idei év egyértelműen már a ökoszisztéma térnyeréséről szólt. A PayPal lépése, a Libra… akarom mondani Diem és most a sorhoz kapcsolódó Spotify is ezt erősíti. Ha ide vesszük azokat a tőzsdén kereskedett cégeket is, amelyek a készpénzállományuk bizonyos százalékát rakták át bitcoinba, akkor az összkép tovább élénkül. MicroStrategy, Galaxy Digital Holdings, Square… csak néhány cég a nagyon körül, akik jelenleg az összes kibocsátott Bitcoin 4%-án ülnek és terveznek ülni és még igen sokáig.
Az idei évet (rögtön január 1-én) egy visszatekintő és előre mutató trendelemzéssel kezdtem, melyben megpróbáltam meghatározni, hogy az 2010-et követően melyik évben mi volt a kripto piac meghatározó trendje, majd tettem egy jóslatot a 2020-as évre is. Az eredeti cikket itt lehet elolvasni:
Egyre több helyen látom (már az itthoni telegram, facebook és egyéb csoportokban is) az alábbi ábrát:
Az ábra a “Bitcoin” kifejezés Google Trends elemzését mutatja, nevezetesen, hogy mennyire is keresnek most rá az emberek a Bitcoin kifejezésre a legnépszerűbb kereső motorban. Sokan érthetetlennek tartják, hogy miként tud újra 18.000.- dollár felett lenni a bitcoin árfolyama úgy, hogy közben:
nem is keresnek olyan sokan rá mint 3 éve!!!
Sőt sok esetben mindenféle teóriákat is gyártódnak arról, hogy itt bizony már az intézményi befektetők zsákolnak. Meg ugye a koronavírus és az 5g…
Tegyük akkor ezt tisztában:
A magas érdeklődést nyilván az utca embere generálja, hiszen ők vannak sokan. Az utca emberének nem akkor lesz érdekes a Bitcoin, amikor három év után újra eléri a 18 ezer dolláros árfolyamot, hanem ha esetleg eléri a 30 vagy akár 40 ezer dolláros árfolyamot és beindul újra a fomo mánia; elkezdenek repkedni a sok százezres jóslatok, amiket már valós emelkedéssel is alá támaszt az árfolyam.
Ha esetleg előállna az a helyzet, hogy újabb ATH-ra (valaha mért legmagasabb árfolyamra) tévedne a Bitcoin, akkor az kb annyit jelentene, hogy ott tartunk, mint ahol 2017 januárjában jártunk… hiszen akkor állt legutóbb elő olyan állapot, ahol a Bitcoin árfolyama átlépte a korábban beállított és hosszú évekig csak távolról figyelt 1000+ dolláros árfolyamot.
Szóval ha valaki mindenképpen a Google Trends-et szeretné viszonyítási alapként kezelni, akkor NE a 2017-es mánia csúcsához mérje a jelenlegi állapotot, hanem bizony a januári állapothoz:
Így szerintem sokkal reálisabb képet lehet alkotni arról, hogy miként is alakult a Bitcoin ismertsége és népszerűsége a – remélhetőleg – mögöttünk álló crypto-winter után.
Általában a címben szereplő *aggodalom* az, amivel leggyakrabban találkozunk, amikor valaki megismeri a különböző DeFi megoldásokat, vagy éppen a INLOCKot. A legrosszabb ebben, hogy valójában ez egyáltalán nem csak kifogás. Tény, hogy ma kriptopénzt vásárolni a párnacihában parkoló ropogós forintból kifejezetten költséges mulatság. Amikor éves 6-8%-os hozamot termelő alternatív pénzügyi termékek használatát mérlegeli az ügyfél, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy mennyit bukik el ebből az első évben a váltási költségeken.
Nyilván a probléma itt leginkább a megfelelő “marketing” hiánya… már persze ha szarkasztikus akarok lenni. Hiszen hol zavar az bárkit is, amikor az MLM ügynök lenyomja a torkán a unit linked életbiztosítást, vagy éppen a nyugdíjbiztosítást, amiből már a befizetéskor elvonnak un. “egységek” formájában 4-5%-ot…, de persze amiről nem tudunk az nem fáj.
Idén már harmadik alkalommal döntött úgy a MrCoin, hogy az INLOCK partnerségében egy napra lemond a saját váltási díjairól egy napig. Ennek apropója ezúttal a holnapi FintechShow 2020 rendezvény, ahol az INLOCK szponzor és kiállító, jómagam pedig előadó leszek.
Hogyan is néz ki egy Covid ready konferencia, ahol virtuális kiállítótérben jelennem meg az egyes cégek? Az alábbi videón bejárhatjátok előre velünk közösen a FintechShow holnapi napon megnyitásra kerülő virtuális kiállítóterét:
A MrCoinnal közösen összehozott akció célja, hogy minden érdeklődő szabadon kipróbálhassa az INLOCK Kamatozó Tárca terméket. Ha esetleg most hallanál először erről a konkrét termékről, akkor javaslom, hogy látogass el a fintechzone oldalára, ahol egy igencsak részletes cikkben mutattuk be az INLOCK szolgáltatást, annak előnyeit, lehetőséget és persze kockázatait is:
Lépj be/regisztrálj és szerezd be az egyedi tárcacímed
Látogass el a MrCoin oldalára, amihez ezt a konkrét linket használd: -link- (fontos, hogy ezt használd, különben nem kapod meg a kedvezményt)
A vásárlásnál az INLOCK Kamatozó Tárcában szereplő tárcacímed add meg.
Disclaimer: A MrCoin.eu kriptovaluta váltóval tervezett közös akciónk október 13-a kedd 0:00-tól él majd, miszerint kedvezményes áron (maximum +3% bónusz formájában), szinte váltási költségek nélkül tudtok kriptopénzt vásárolni az INLOCK Kamatozó Tárcátokba.
Mielőtt azonban belevetnéd magad: az INLOCK egy kriptopénz alapú kölcsönplatform, ahol az ügyfelek a tradicionális piacinál magasabb éves hozamra tudnak szert tenni. A szolgáltatás bár minden jellegében hasonlít egy bankbetétre (biztosítás, fedezetkezelés, letétkezelés, kamatok, stb.) de fontos látni, hogy számos kockázatot kell mérlegelnie az ügyfeleknek. A különböző támogatott kriptopénzek önmagukban is hordoznak bizonyos technológiai kockázatokat, legyen az akár árfolyamingadozás vagy például az időnként magasra szökő hálózati költségek. Jelen ajánlattal azoknak akarunk segíteni, akik már mérlegelték ezeket a kockázatokat és megértve azokat; valóban csak a cikk címében szereplő ok miatt nem léptek eddig.
Az elmúlt néhány hét kétségtelenül azt a képet mutatja, hogy majd három év után, újra a lovak közé csap a kripto ökoszisztéma és elkezd egy újabb kövér buborékot formálni, melyben – a jelek szerint – ezúttal nem kis szerepet játszanak a DeFi megoldások is.
Ellentétben a tavalyi évvel (amikor szintén szeptember körül lezajlott egy 14 ezer dollár körüli Bitcoin rally), most egyértelműen kirajzolódnak azon a karakterisztikák, amik azt mondatják velem, hogy ez itt már a következő bull run.
Hogy milyen tények mondatják velem mindezt? Számomra a legfontosabb indikátor továbbra is a tweeter feedem, ami az elmúlt bő két évben igencsak csendes volt. A nyugodt semmittevést csak egy-egy oda-vissza anyázás zavarta meg a Bitcoin és az Ethereum közösség között, vagy éppen az egyik Bitcoin kihívó vergődése. Ezek mellett lényegében láttam a saját magam által összetákolt tweeter információs buborékban, hogy szépen lassan fejlődik a teljes piac.
Hogy most hogyan néz ki a tweeter fedem? Nos tele van chartokkal, elemzésekkel, fraktálokkal, árfolyamjóslatokkal, fizetős group felhívásokkal és újra visszaoldalogtak a régi jó influencerek is! Mondhatni dögszagra gyűl az éji vad! Olyan szinten, hogy az elmúlt két évben jó okkal csendben levő Charlie Lee (Litecoin alapítója) is újra shilleli a projektjét:
Ami persze eme potenciális false-pozitív indikátorok mellett sokkal fontosabb: talált magának a kripto közösség egy újabb játékszert, méghozzá a DeFi, azon belül is a Yield farming formájában.
Ez elmúlt hetekben szánt szándékkal kerültem a DeFi és a Yield Farming témakört, mert volt egy olyan érzésem, hogy nagyobb a füstje mint a lángja, azonban mára el kell ismerjem tévedtem… Ez a téma tényleg képes lesz egy újabb kripto boomot összehozni, amire illik is reagálni. Ezért ezzel a cikkemmel, most így előre rendbe is raknék néhány fogalmat.
Mi is az a DeFi?
A DeFi, azaz a decentralizált finance, nem más mint a hagyományos banki pénzügyeknek valamilyen jellegű decentralizált manifesztációja. A hagyományos banki pénzügyek közül főleg a kölcsönnyújtás, kamatoztatás és egyéb derivatív ügyleteket érdemes érteni. De persze a fogalom etéren is rugalmasan kezelendő.
Gyakorlatilag két nagyon egyszerű megközelítés alapján derül ki, hogy mi is az a DeFi:
Érdekes és több szempontból is szokatlan részletességgel nyilatkozatt a FED a Bitcoin téma kapcsán a “Liberty Street Economics” hasábjain. A cikk címe: “A Bitcoin nem egy újfajta pénz!“
A cikk egészében azzal a témával foglalkozik, hogy cáfolja az újabban egyre többször előkerülő felvetést, mely szerint a “Bitcoin az új pénz”.
Hosszan lehetne szétszedni a cikket és elemenként kivesézni annak minden gondolatát, de alapvetően a cikk célja szempontjából nem biztos, hogy ez lenne a célravezető. Aki fabatkát is konyít a Bitcoinhoz, az úgyis tudja, hogy a cikk megközelítése milyen logikai hibákon alapszik. Hogy csak egy konkrétumot hozzak elő: A cikk definiálja, hogy a “pénz”-nek három típusa létezik: fiat pénz, mögöttes eszközre kibocsátott pénz, mögöttes követelésre kibocsátott pénz. A cikk annak a lehetőségét is kizárja, hogy a Bitcoin esetleg ezen kategóriák egyikébe sem sorolható be annak jellemzői miatt… hiszen ez a lehetőség nyilvánvalóan megcáfolná a cikk címét éppen ezért egy ügyes mozdulattal besorolták a Bitcoint a “fiat money” kategóriába, lévénhogy szerintük ez a kalap illik rá.
Ha eltekintünk egyébként a megközelítés blődségétől, akkor ezen a ponton érdemes tisztázni, hogy mi is az a fiat money, hiszen én is gyakran használom ezt a kifejezést, de nem biztos, hogy ez minden olvasó számára ismert kifejezés. Fiat pénznek nevezzük azt az eszközt, aminek kibocsátója nem biztosít semmilyen beváltási/átváltási lehetőséget (innen a fiat szó) az adott pénz mögöttes értékéhez. (mert hogy gyakorlatilag nincs annak mögöttes értéke). Gyakorlatilag egy olyan fizetőeszköz ami definíciója szerint semmilyen mögöttes értékkel nem rendelkezik, annak értékét kizárólagosan a kereslet/kínálat aránya határozza meg.
Mindennél is érdekesebb az alábbi közölt táblázat a cikkből:
A táblázat a fent felsorolt a FED szerint kizárólagosan létező pénzkategóriákat párosítja össze az adott eszköz manifesztációjával, úgy mint: fizikailag megjelenő eszköz, köztes bizalmi szereplő által kiadott elektronikus pénz, illetve a köztes bizalmi szereplő nélküli elektronikus pénz.
A táblázat utolsó sora több érdekességet is rejt:
Egyrészt a Bitcoin az fiat money… oké erre kicsit később még visszatérek.
Viszont a tether és hasonló stablecoinok már a “mögöttes eszközre kibocsátott pénz” kategóriába esnek, ami azért fura, mert ugye ezek mögött dollár áll jellemzően, ami meg fiat pénz, mitől lesz hírtelen mögöttes eszköz ami fiat money? Ezen logika alapján… követve a FED érvelését, ugyan a Bitcoin szerintük fiat money, de vesszük a WBTC-t (Ethereumon kibocsátott bitcoin token), akkor már egy másik kategória, mert amögött van valódi fedezet… Tetszik érteni?
Az utolsó kategóriába bedobták az összes ICO tokent, hiszen ugye azok mögött követelés állhat.
Laza mozdulattal lépjünk túl azon a tényen, hogy egyébként a harmadik kategóriába inkább lehetne sorolni a stablecoinokat.
A leírtak alapján a Bitcoin kategóriájáról… ami ugye fiat pénz… ezt kell tudnunk a FED szerint: Alapvetően minden fiat pénz lényegében semmit sem ér, mivel azok mögött csak a puszta hit áll azzal kapcsolatban, hogy az ér valamit. Erre a kategóriára jó példák a valuták. A papír, amire húsz dollár van nyomtatva, szinte semmit sem ér. De mégis lehet ebből vásárolni egy kávét, mivel a barista elfogadja ezt abban a hitben, hogy később ő is tud ebből vásárolni valamit hasonló értékben. De persze a központi bankok által kibocsátott fiat pénzek TELJESEN más témák, hiszen azok TÖRVÉNYES FIZETŐESZKÖZÖK. Sok fiat pénz létezik ami nem rendelkezik törvényes fizetőeszköz jelleggel és a Bitcoin is csak egy példa erre.
Nos ennyi… Ezen érvelés alapján lett a Bitcoin egy újabb fiat pénz. Azok az apróságok, mint hogy az előállítása ütemezett, a darabszáma korlátos, illetve az előállításához brutális mennyiségű energiára van szükség, ami indirekt módon hatást gyakorol annak árára (jófajta Marxista elvek mentén…) és még számtalan más szempont… ezek mind nem relevánsak a FED szerint.
A cikk zárásképpen tisztázza, hogy a Bitcoin márpedig nem új pénz, hanem… most tessék megkapaszkodni… új csereeszköz mechanizmussal rendelkező pénz. Ezzel utalva arra, hogy a Bitcoin és egyéb kriptopénzek nem központi entitások által kibocsátottak.
A FED megközelítésével egy apró probléma van: Alap tézisként kezelik, hogy a pénznek csak három kategóriája létezhet, majd erre alapozva állapítják meg, hogy a Bitcoin nem lehet új pénz; hiszen ehhez szükség lenne egy újabb kategóriára.
Hogy miért pont ma született meg ez a cikk? Ez persze lehet véletlen is, de mindenesetre fura az áthallás, hogy most látott napvilágot John Bolton botránykönyvének néhány tartalma, melyek között kiemelten hozta le igen sok orgánum Trump viszonyát a Bitcoin kapcsán. A könyvben Bolton megemlít egy egyeztetést Trump és Steve Mnuchin (pénzügyminiszter) között, ahol Trump egyértelműen utasította még 2018 májusában Mnuchint, hogy minden eszközzel tegyenek keresztbe a Bitcoin térnyerésének.
Intézményi biztosítás, EU irányelv megfelelés, kamatozó letéti szolgáltatások és további olyan újdonságok mint az aranyfedezetű PAXG token támogatás. Csak néhány érdekesség, amivel előrukkolt az INLOCK csapata. Ha még nem mond neked sokat az INLOCK, akkor az alábbi cikkben tudsz képbe kerülni:
Az INLOCK csatlakozott a Fireblocks networkhöz. A Fireblocks az olyan pénzügyi szolgáltatók számára nyújt könnyen használható és gyors kriptoeszköz-kezelést, akiknek fontos mindemellett a maximális biztonság is.
A Fireblocks kiválasztását közel egy éves előkészület előzte meg. Hidegtárca jellegű magas biztonságú megoldásokat mára nagyon sok szolgáltató nyújt, azonban az INLOCK platform peer-to-peer működése miatt, ezek szolgáltatása elégtelen volt számunkra. Mindezekkel szemben a Fireblocks nem csak a hidegtárcában tárolt eszközöket védi, de ügyfél által kezdeményezett beutalástól kezdve az adott eszköz teljes életútján végighaladva, az sosem kell, hogy elhagyja a Fireblocks által védett és biztosított hálózatot. A biztosítás alatt nem csak annak technológiai és biztonsági biztosítását kell érteni. A Fireblocks egy egyedülálló nagy értékű intézményi vagyonbiztosítással is rendelkezik, amelyet a nagy múltú és független A.M. Best biztosításelemző erős besorolásúra értékelt.
Az új szolgáltatással az INLOCK-ban tárolt ügyfélvagyon biztosított nem csak a hidegtárca elleni támadások vagy technológiai hibák ellen; de az olyan esetekben is, amikor a probléma vagy a visszaélés a platform által használt egyes komponensek (pl. exchangek, partnerek) között mozog. Ezzel garantálva, hogy az ügyfelek által beutalt kriptoeszköz a beutalás pillanatától egészen annak kiutalásáig végig biztosítva legyen egy független partner által.
Csatlakozz az INLOCK hazai közösségi csatornáihoz!
Az aranyalapú befektetési megoldások népszerűsége töretlennek látszik, különösen a bizonytalan piaci helyzetekben. Várható volt, hogy ezt a fajta piaci rést több intézményi szereplő is fel fogja ismerni, különösen azért mert a blockchain-alapú megoldásokra épülő vállalkozások kifejezetten nyitottak az innovációra. A New Yorki Paxos Trust Co. első között ismerte fel a blockchain alapú tokenizált aranymegoldások létjogosultságát és hozta létre a PAXG tokent, ami a blockchain piac egyetlen szabályozott keretek között kibocsátott 100%-os fizikai arany fedezetű terméke, ahol az ügyfelek közvetlenül rendelkeznek a mögöttes fedezet tulajdonjogával is.
Igazi kriptopénz, de a hagyományos pénzhez, a fiat-hoz hasonlít. Blockchain alapon működik, mégis stabil az árfolyama. Öszvérmegoldás – vagy mégsem? Mire szolgál igazából a stablecoin?
Az alábbi cikk célja, hogy azoknak is bemutassam a stablecoinokat és működésüket, akik esetleg csak most ismerkednek a kriptovalutákkal és rácsodálkoznak a fiatdeviza-fedezetű, vagy fiatdevizához rögzített árfolyamú stablecoin kriptopénzekre.
Az ismertebb kriptovaluták, bitcoin ethereum, igen volatilisek, azaz árfolyamuk drámai mértékben képes változni. Ezzel szemben a stabilitást a stablecoinok hozzák el a kriptopénzek világába. Nemcsak a nagyvilágban tudnak kiterjedt felhasználó bázist maguk mögött, de már itthon is igen kedveltek, mint arról már korábban írtunk megvásárlásuk sokkal egyszerűbb, mint azt báriki elsőre gondolná, hiszen menekülődeviza lehet azok számára, akik a forintnál szilárdabb lehetőséget keresnek.
Az ezerarcú stablecoin-világ
Persze a stablecoinok sem egyformák. A legnagyobb csoportjukat a fiat-alapú stablecoinok jelentik, mint például a dollárhoz kötött USDC. Ezek a coinok 1:1 arányban viszonyulnak valamelyik hagyományos valutához. A kibocsátó ilyenkor egy adott mennyiségű valutát feleltet meg ugyanannyi egységű tokennek, amivel ugyanúgy lehet kereskedni, mint a hagyományos nemzetállamok által kibocsátott valutapárjukkal. A kibocsátó a legtöbb esetben egy ismert entitás, aki egy ismert pénzügyi szolgáltatónál vezetett számlán tárolja a kibocsátott stablecoinok ellenértékét adó fiat pénzeket, vagy akár egyéb árucikkeket. Utóbbira jó példa az egyre inkább népszerűvé váló arany alapú stablecoinok, melyeknek piaci értéke az arany árfolyamát követi és általában 1:1-es fizikai vagy derivatív aranyfedezet áll mögöttük. Mivel a kibocsátó tárolja a teljes fedezetet, így az adott stablecoinok esetén különösen fontos, hogy a felhasználók el is higgyék annak meglétét, hiszen ezeknél a szolgáltatóknál a “tokenziált” fiat pénzek visszaválthatóak is kell, hogy legyenek, márpedig ehhez nélkülözhetetlenül fontos, hogy a fedezet valóban rendelkezésre álljon. Több nagy kapitalizációjú stablecoin esetén is erősen megkérdőjelezhető ez a fajta prudens működés. A Tether (USDT) stablecoint működtető vállalat például 2018 óta nem tudott bemutatni olyan hitelesnek tekinthető független pénzügyi audit jelentést, amely szerint valóban rendelkezne a teljes fedezettel.
Ettől kissé eltérően működik a kriptopénz-alapú stablecoin. Első hallásra meghökkentően hangzik: mi értelme egy kripto mögé egy másikat tenni? Ebben az esetben az alapkripto tulajdonképpen okosszerződéssel védett fedezetül szolgál a kereskedésre használt stablecoinhoz. Etéren talán a legnépszerűbb a MakerDAO által gondozott DAI nevű stablecoin, ami immáron a második nagy kibocsátásán van túl. Az eredeti DAI (amit már már csak SAI-ként, azaz Single Collateral DAI-nak nevezünk) már kizárólagosan csak Ethereum fedezettel működhetett, a ma ismert DAI (Multi Collateral DAI) fedezetét, azonban már számos egyéb az Ethereum blockchainen kibocsátott tokenek is biztosítják. A kriptopénz fedezetű stabilpénzek mögött általában csak egy közösség áll, melynek tagjai felelnek azért, hogy a fedezetként zárolt kriptopénzek értéke mindig meghaladja a kibocsátott stablecoin piaci értékét.
Privacy & Cookies: This site uses cookies. By continuing to use this website, you agree to their use.
To find out more, including how to control cookies, see here:
Cookie Policy
