Kripto katasztrófaturizmus

A mögöttünk álló bő fél évben jelentősen átrendeződött a Bitcoin árnyékában kialakult kriptopiac. Korábbi mamutok merültek feledés homályába vagy éppen szenvedtek el csúfos bukást; romhalmazaikon újabb szereplők virágoztak ki, akik ma már javában kebelezik be a teljes piacot.

Míg a tavalyi év hypejának árnyékában az tekinthettük hírértéknek, hogy melyik szereplők nevei jelennek meg a Forma-1 autók oldalán, vagy éppen egy nevesebb USA sportcsarnok oldalfalán főszponzorként, ma ott tartunk, hogy ugyanezen vállalatok szépen csendben a háttérben átrendezik a piacot. Az előző bull run egyik nagy nyertese (Coinbase, $COIN) mára szintet lépett és kilépve a nagy parkettre a NASDAQ-on méretteti meg magát a recesszió árnyékában. Ami tegnap még közös piaci érdek volt, az mára már versenyhelyzetet generál. A Coinbase egyik csúcsterméke, az USD Coin (USDC) körül szépen lassan fogyatkozik a levegő, előbb a Binance döntött úgy, hogy elrejti azt az ügyfelek elől, majd éppen most a napokban az FTX is bejelentette, hogy ki kívánja venni a részét a stablecoin tortából és saját regulált stablecoin eszközt kíván a piacra dobni. Az igyekezet nem véletlen. Ahogy a 2000-es években teret nyertek a tőzsdéken a tech részvények, úgy bontakozik ki a szemünk előtt egy újabb részvénypiaci átrendeződés, ahol IPO-k, SPAC-ok, vagy (coinbasehez hasonlóan) direkt tőzsdei listázáson keresztül lépnek szintet az olyan nagy szereplők, mint a kraken, ftx és a circle. Csak, hogy néhány olyan szereplőt említsek meg, akik kapcsán már radar felé került ezen szándékuk.

Az elmúlt fél év bizony bőven adott alapot arra, hogy ezen átrendeződések megtörténhessenek. Sajnálatosan jó példa erre a kriptoalapú kölcsönszolgáltatás piaca, ahol mindösszesen két jelentős káresemény kellett az apokalipszishez, nevezetesen a 3AC Ikarusz-effektusa és persze a Terra bukása. Ez elég is volt ahhoz, hogy magával rántsa a Celsiust és a Voyagert. A két nagy szereplő pedig magával rántott tovább közel egy tucat kisebb szereplőt, akikről ezáltal derült ki, hogy a hangzatos üzleti tevékenységük mögött valójában csak szolgáltatás-viszontértékesítés állt.

Mint minden káresemény, ez is csak erősebbé és transzparensabbé tette a kriptopiacot, hisz törvényszerű, hogy az őrület csúcsán tomboló hangulat által kitermelt zombicégek és szalmabábok bukása kitisztítja a piacot és lényegében validálja a talpon maradt üzleti szereplőket.

A témakört írott formában kifejteni hatalmas munka lenne, ezért Stier Katával közösen úgy döntöttünk, hogy egy podcastsorozatban tárgyaljuk ki a történéseket és persze azok legfontosabb tanulságait.

A sorozat legfrissebb epizódja most szombaton jelent meg, amiben a Celsius és a Voyager utóéletével, Sam (bácsi) ügyködéseivel, a profanity issueval és persze a decentralizált governance halálával is foglalkoztunk:

Ha esetleg lemaradtál volna a három részes podcast előző két részéről, akkor azokat is megtalálod alább:

Folytatás…

Hogyan hat a Grayscale a Bitcoin árfolyamára?

A címben szereplő kérdést igen sokszor megkaptam az elmúlt hetekben a Grayscale kapcsán írt cikkem óta. Mind a különböző Facebook csoportokban, mind pedig az offtopic telegram csoportunkban alaposan kiveséztük már ezt a témát. Mivel a kérdés, most újra előkerült comment formájában itt a blogon, ezért úgy döntöttem, hogy a téma kapcsán inkább írnék egy önálló blogpostot.

A kérdés valahogy így hangzik:

Az intézményi befektetők értékpapírt vesznek (nem bitcoint!), majd ezt adják el fél évre rá a másodlagos piacon. Hogy kik veszik meg ekkora volumenben az a kisebbik gondom, a nagyobbik az, hogy hogyan lesz ebből az értékpapírból ismét bitcoin?
Írtad, hogy redeem nincs, de akkor írnál arról is, hogyan tokenizálódik végül is ez a fajta értékpapír? Mert véleményem szerint ez a lépés mozgatná meg végül is az árfolyamot.

Ahhoz, hogy a kérdésre választ tudjuk találni, előbb meg kell értenünk alaposabban néhány releváns tényezőt, ami befolyásolja a Grayscale befektetési alapok működését.

A folyamatot, amikor a Grayscale újabb értékpapírokat bocsát ki ‘private placement’-nek nevezzük. Ilyenkor vagy az ügyfél által átadott coinok kerülnek be a Grayscale számlájára (pontosabban a Coinbase Custodynál vezetett számlájukra), vagy pedig a Grayscale maga veszi meg a piacról az adott mennyiségű coint. A private placement kapcsán három dolgot kell figyelembe venni:

  • Nincs folyamatosan private placement. A Grayscale saját piaci döntése alapján nyitja meg avagy zárja be ennek a lehetőségét. A Bitcoinnál pl. idén február óta zárva van az újabb részvények kibocsátásának lehetősége.
Folytatás…

Hogyan uralja le a Grayscale a kriptopiacot

A Grayscale közismerten a Bitcoin és egyéb kriptopiacok egyik – na nem a – legnagyobb szereplője, aki kripto-letétkezelőként tetemes mennyiségű eszközt tart és kezel az ügyfeleinek. Ügyfelei jellemzően intézményi szereplők, akik a Grascale Truston keresztül próbálnak hozzáférni a szabályozatlan termékekhez, amihez direkt módon nem áll módjukban elérni saját befektetési szabályzataik miatt. Itt jellemzően kockázai alapokra, befektetési bankokra, nyugdíjpénztárakra és hasonló szereplőkre kell gondolni.

Az előző cikkemben már rámutattam arra, hogy milyen összefüggés van az utóbbi két hónapban bekövetkezett korrekció és a Grayscale bizonyos mutatói között. Most itt az ideje, hogy megértsük, miként és főleg miért hat direktben a Grayscale a kriptoeszközök piaci trendjére.

Ehhez előbb persze érdemes megértenünk, hogy miként is működik a Grayscale:

Grayscale kisokos

A Grayscale 2013-an megalapított befektetési termék szolgáltató (a.k.a. Trust). A cég elsődleges szolgáltatása a kriptopénzek értékpapírba csomagolása. Két legnépszerűbb termékük a $GBTC és az $ETHE, melyek mögött Bitcoin és Ethereum letétek állnak. A vállalkozás a New Yorki értékpapírfelügyelet (SEC) ellenőrzése alatt áll és működik. Jelenleg már több, mint 1 tucat kriptopénzre hoztak létre alapokat.

A Grayscale közel 40 milliárd dollár értékben kezel vagyont, ezáltal a kripto eszközök közel 4%-a van a zsebükben. Ez a Bitcoin esetén konkrétan 3.2%-át jelenti, a valaha kibocsátott coinoknak. Ha levonjuk ebből Satoshi coinjait, illetve az elveszett bitcoinokat, akkor ez a szám bőven elérheti az 5-6%-ot is, amiből jogosan következtethető, hogy a piac legnagyobb szereplőjéről beszélünk.

A céget az a Digital Currency Group hozta létre, ami sok egyéb mellett pl a Coindesk média ügynökséget is, illetve a szintén alapító tagja a Winklevoss nevével propagált Genesis tőzsdének. A cég élén az a Barry Silbert ül, aki tevőlegesen hozzájárult 2017-ben ahhoz, hogy bányászok és üzletemberek egy csoportja háttéralkuk keretei között megpróbálják átvenni az irányítást a Bitcoin kódbázisa felett és elvinni azt egy erősen corporate fókuszú termék felé. A 2017-es fork-harcról akkoriba nagyon sokat írtam, így most csak annyival kerekíteném le a történetet, hogy az utolsó pillanatban Silbert és barátai meghátráltak a közösség nagyfokú nemtetszése és a várható károk enyhítése okán. A Bitcoin pedig ennek hatására méginkább ellenálló lett akár az ilyen jellegű “támadásokkal” szemben is.

A Grayscale cégnél talán csak a Grayscale alapok működése furább és ezen működés nem kis mértékben járul hozzá ahhoz a kriptoeszköz piacok trendjeihez. Nézzük mit is érdemes tudni laikusként a Grayscale alapokról. Az egyszerűség kevéséért a továbbiakban a $GBTC termékkel foglalkozunk, de mindez igaz a többi Grayscale termékre is.

Folytatás…

Tisztítókúra Bitcoin módra

Közel fél éves delírium után az elmúlt néhány napban újra lezajlott az a folyamat, amit általában csak a kisöprésnek szoktunk nevezni. Az indokolatlanul túlhúzott és irracionális szinten pörgő piac már képtelen volt tovább növekedni, így önmagába roskadt köszönhetően a jellemzően már csak tőkeáttételes ügyletekből finanszírozott növekedésnek.

A kriptopiacok dinamikájával nem foglalkozó hobbiérdeklődők ebből csak annyit láttak, hogy a – számukra- megkérdőjelezhető fundamentumokkal rendelkező Bitcoin, Ethereum és satöbbi bohócérmék értéke egyik napról a másikra megfeleződött és persze ma senki nem fogadna jó szívvel az ellen, hogy nem fog ez még tovább csökkenni a következő napokban.

A történések azonban korántsem voltak váratlanok, nagyon sok olyan jele volt már annak, hogy növekedési képesség hiányában, az egyetlen racionális út előre az egy jelentősebb korrekció.

Hogy mindez miért törvényszerű arra szerint mindenki le tudja gyártani a saját teóriáját. Ami számomra legközelebb van az igazsághoz az egyszerűen a következő: Túlságosan felpörgött a kriptók iránti kereslet már a retail lakossági/magánszemély szektorban is, ami mesterségesen magasan tartotta az árfolyamát a fundamentálisan legalább felmutatható értékkel rendelkező érméknek is (lásd Bitcoin vagy Ethereum), azonban a lakossági befektetők inkább a divatot követik, mintsem a józan észt. Ennek köszönhetően áramlott a pénz mindenféle (sok esetben scam) projektekbe, coinokba, tokenekbe. Mindez úgy történt, hogy a piacon hatalmas tőkeáttételes pozíciók épültek ki párhuzamosan, így a magas kapitalizációval rendelkező coinok árfolyama sem tudott összezuhanni.

Ez az állapot az öngerjesztő folyamata miatt egyébként kifejezetten sokáig el tudott volna tartani, köszönhetően annak, hogy mindezzel párhuzamosan számos intézményi szereplő is folyamatosan vásárolt és vonta ki a likviditást a tőzsdékről.

Folytatás…

INLOCK: Nagy pénz, nagy foci

Korábban már elmélkedtem arról, hogy miként hasznosíthatók az INLOCK szolgáltatásai oldalazó, illetve korrigáló piacon. Nézzünk most néhány konkrét lehetőséget a manapság dübörgő bika piaci helyzetre.

Az egyes felhasználási módokat azok kockázati szintje alapján sorolom fel. Kezdve a kis kockázatú, de jelentős hozamú megoldásoktól egészen a kifejezetten kockázatos, viszont kimagasló hozammal kecsegtető megoldásokig.

Csak óvatosan!

Az első felhasználási mód főleg azoknak szól, akik nagy kockázatokat látnak a kriptopénzek volatilitásában és abból inkább nem kérnek, de mégis szeretnének olyan megtakarítást, ami képes az infláció felett teljesíteni.

Nekik találták ki a stabil érméket (stablecoin), azok közül is leginkább a fizikai letéttel, valódi felügyelettel és rendszeres könyvvizsgálattal ellenőrzött kibocsátók érméit. Ilyen a Circle által kibocsátott USDC és a PAXOS féle PAX. Emellett persze sok más megoldás is érhető a piacon, de ha valaki tényleg az abszolút biztosra akar menni, akkor ezekben kell gondolkodnia. A két stabil érme közül az INLOCK jelenleg az USDC-t támogatja, amire egyébként éves szinten 8% és 11,1% közötti kamatra lehet szert tenni függően bizonyos opcióktól.

Kockázatok: alacsony, mely kizárólag az érintett platformon technológiai kockázataira korlátozódik. Realizálható hozam: 8-11% között éves szinten

Gondolkozzunk portfolióban!

Aki nem elégszik meg a nagyon alacsony kockázat mellett realizálható 8% feletti kamattal, az előveheti az unalomig ismételt “diverzifikáljunk” elvet!

Az INLOCK négy olyan eszközkategóriát támogat jelenleg, amik alkalmasak lehetnek egy diverzifikált portfolió összerakására, hiszen teljesen különböző jellegű piaci hatás áll mögöttük. Ezek:

Folytatás…

Minden (is) eladó!

Közel két hónapja próbálok nekifogni, hogy kiírjam magamból az NFT (Non Fungible Token) téma kapcsán a gondolataimat és a víziómat… eddig ebből mindösszesen csak annyi jött össze, hogy született egy bevezető cikk.

Alapvetően nagyon nehéz megközelíteni ezt a kérdést objektív módon, hogy az NFT minden létező értelmes megközelítés szerint egy felesleges dolog… pont úgy, mint megannyi dolog az életünkben, amiket csak gyűjtögetünk sokszor ész és értelem nélkül.

Erre mi történt ma? Jack Dorsey és a twitter csapata ledobta az NFT atombombát… Innentől az összes valaha volt twitt értékesíthető. A szerzők lemondhatnak a tulajdonjogukról az adott tweet kapcsán.

Elsők között természetesen Jack Dorsey dobta le az atomot a valaha volt első tweetjét kezdte el értékesíteni:

Mint látható, jelent pillanatban az árverés fél millió dollárnál tart. De a játékban beszállt Elon Musktól kezdve Kanye Westtől kezdve kb. mindenki. Mától twitteren minden (is) eladó!

Hogy van-e ennek értelme? Közelítsük meg ezt empirikus úton: lássuk mit ér az én első tweetem, ami Bitcoin témában született:

Ti jöttök!

Unikornissá vált a Bitcoin!

1 trillion dollar dr. evil

Az 55.000 dolláros árfolyammal a Bitcoin piaci kapitalizációja hivatalos is átlépte az 1 billió dollárt. Jelenleg négy olyan U.S. tőzsdén jegyzett tech cég létezik, ami képes volt elérni ezt a szintet: Microsoft, Amazon, Google és az Apple.

Az elmúlt immáron közel tíz év alatt kifejezetten sokszor találkoztam azzal a véleménnyel, hogy a Bitcoin nagyon lassan fejlődik, nagyon hosszú és elnyújtott az érettségi görbéje és ez lesz a veszte, hiszen a sok kis feltörekvő tech kihívó fel fogja falni. Mára – azt gondolom – mindenki számára egyértelművé vált, hogy a Bitcoin képes volt befurakodni egy olyan eszközosztályba, ahol a helye feltételezhetően hosszú évtizedekre be van betonozva. A Bitcoin mára nem egy tech geek eszköz, nem is egy fizetési rendszer és legfőképpen nem egy lufi/scam/pilótajáték. A Bitcoin mára pont azzá vált, amire az első pillanatban kitalálták:

  • Központi kontroll és felügyelet nélkül létező…
  • cenzúrázhatatlan…
  • manipulálhatatlan…
  • inflációálló…
  • értéktároló eszköz

Sorra kapitulálnak a nagy nevek, akik korábban a Bitcoin ellen hangolták a közvéleményt. Ray Dalio után éppen most Jeffrey Gundlach fordult sarkon és korábbi buborékozásával szemben a Bitcoint immáron “Stimulus eszközként” aposztrofálta.

Az utóbbi hónapok – mondhatni – váratlan árfolyamrobbanása mögött egyértelműen a Bitcoin intézményi adaptációja áll. De mit is jelent ez pontosan? Miért volt jó döntés Michael Saylornak (MSTR) beállni a Bitcoin intézményi adaptáció élére? Miért döntött úgy a Tesla, a Square és sok ezer további neves vállalat a Grayscale Trust mögött, hogy készpénzállományának egy részét átrakja bitcoinba?

Folytatás…

Szerezd meg hát mind, NFT!

Az alábbi cikk közkívánatra készült, azzal a szándékkal, hogy bemutassam a Non-fungible Token (NFT) témakörben épülő ökoszisztémát. Aminek célja, hogy digitális térbe is elérhetővé tegye az olyan gyűjtögetős (collectibles) eszközöket, amik generációk óta adnak elhivatott célt a gyermekeinknek (és persze nagyon sok felnőttnek) és amire kétségtelenül a világ egyik legbusásabb gazdasági modellje épül. Maga a collectibles már eddig is létezett a digitális térben és kétségtelenül az egyik legnagyobb üzlete is annak. Ha feltétlenül kell egy jó példa, akkor érdemes megnézni, hogy miként alakult át pl. a online játékpiac az elmúlt 10-20 évben. Míg 10 éve a vezető játék brandek minőségi játékélményt adtak, amiért busás árat kértek és a játékok mellett felépült reklám árucikkek (merchandise) csak jelképes bevételi forrást termeltek… addig mára a vezető címek mindegyike a bevételének 90+%-át már kizárólag a játékhoz vásárolható apró kiegészítőkből (ingame shop, collectibles, stb.) keresi meg.

Ezen a ponton szerintem érdemes lehet tisztázni, hogy mit is nevezünk gyűjtögethető (collectibles) dolgoknak, hiszen etéren lehetnek félreértések. Collectiblesnek azokat a dolgokat nevezzük, amiket hobbiból vagy egyéb kapcsolódó érdeklődésből gyűjtenek az emberek és valójában nem rendelkeznek semmilyen használati értékkel. Így pl. nem tekinthető collectibles az arany vagy a bitcoin, hiszen ezek, mint tárgyak is rendelkeznek használati értékkel. A gyűjtögethető dolgok értékét azok ritkasága (limitált elérhetősége) vagy éppen nagy népszerűsége adja. Ezen tárgyak esetén tipikus érvényesülés a “sok az eszkimó, kevés a fóka” elv. Egy ilyen tárgy árát az határozza meg, hogy mennyire népszerű és mennyire kevés érhető csak el belőle.

Logikus következtetés lehet eljátszani a gondolattal, hogy miként is fog tudni erre ráépülni a világ következő – potenciálisan – legnagyobb üzlete: a digital collectibles… azaz a nem cserélhető tokenek (NFT).

Míg a hagyományos világban egy adott gyűjtögethető eszköz esetén annak kibocsátója szavatolja a limitált darabszámot, addig a digitális világban mindez csak akkor tud igazán megvalósulni, ha adott egy technológia, ami szavatolja, hogy a limitált darabszámban elérhető gyűjthető csecsebecséket nem lehet lemásolni. Erre pedig tökéletes megoldást nyújt a blockchain technológia, amit egyre több szereplő ismer fel.

Ha az olvasó most a fejéhez csap és értetlenül áll a fentebbi feltételezés előtt, akkor előre elspoilerezném ezen piac jelenlegi érettségi szintjét: Egy olyan piacról beszélünk, ahol befektetőként már ott van NBA-től kezdve a UBISOFT-on keresztül egészen a Warner-ig mindenki. Már most is van olyan platform, ahol potom 50 millió dollárnyi NFT cserélt eddig gazdát, holott egyelőre még csak béta állapotban van.

Folytatás…

Grayscale: A feneketlen kút

Valószínűleg az olvasók egy részének teljesen tiszta, hogy mi is az a Grayscale. Azoknak akiknek ez esetleg nincs meg: A Grayscale egy egyesült államokbeli szolgáltató, aki un. Trust formában bocsát ügyfelei részére Bitcoin és egyéb kriptopénzekhez kapcsolódó csomagokat, melyek mögött fizikai kriptopénz letét található.

A Grayscale az amerikai tőzsdefelügyelet kontrollja alatt álló szolgáltató, akinek az összes trustját a felügyelet hagyta jóvá, mely jóváhagyás megteremti a lehetőséget arra, hogy intézményi befektetők úgy vásárolják magukat bele a Bitcoin és egyéb kriptopénzek (pl. Ethereum, ZCash, stb.) növekedési potenciáljába, hogy ezzel együtt nem kell nekik megvásárolni, birtokolni, kezelni az eszközöket. Ennek teljes terhét átvállalja a Grayscale, ráadásul a igen komoly bónuszokat is fizet ügyfeleinek az árfolyam növekedésen túl.

A Grayscale üzleti modellje, azonban nem feltétlenül csak arra alapszik, hogy átvállalja a letétkezelés technológiai részét ügyfeleitől. Ennél sokkal fontosabb, hogy konkrétan tőzsdén kereskedhető termékről beszélünk, amit például itthon szépen rá lehet rakni TBSZ-re, majd kiülve az adómentességi időablakot szépen lehet realizálni a hozamot… persze nem feltétlenül ez a legfontosabb oka a Grayscale sikerének, sokkal inkább az a tény, hogy tőzsdén kereskedett termék révén olyan intézményi szereplők is bevásárolhatnak, akiknek egyébként a működési alapévük tiltja, vagy korlátozza, hogy közvetlenül vásároljanak Bitcoint és egyéb kriptoeszközöket. Márpedig – főleg a tengerentúlon – nagyon sok olyan éhes intézményi szereplő van már (nyugdíjalapok, alapkezelők, hedgefundok), akik már úgy járnak a Grayscalehez $GBTC-t vásárolni, ahogy a kisnyugdíjas rohan reggel a boltba tejért.

Folytatás…