…amikor négy GPU felpörög és közel 640W/h teljesítménnyel elkezd magából kiontani majd 1600 sol/secet.
Ez valami fenomenális érzés. Hiszen az ember tisztában van azzal, hogy valamilyen magasztosabb célt szolgálva egyszerre kezd el izzani 7424 db párhuzamos feldolgozó egység (CUDA), melyek a másodpercek töredéke alatt összesen 29Gbnyi GDDR5-ös memória modult üveghangon kitömve számolják ki az equihash algoritmus által rájuk rótt feladatot. Jó tudni, hogy apró porszemként segítesz be egy hatalmas pénzügyi gépezet működésébe, jó tudni, hogy napi szinten tranzakciók százainak vagy akár ezreinek a hitelesítésébe szólhatsz bele, sőt már-már nyomasztólag hathat az érzés, hogy minden egyes tranzakció hitelesítésekor TE vagy az egyike annak az igen szerencsés 6 bányásznak akikre az a felelősség hárul, hogy biztosítsa az egész blockchain hozzád éppen kirendelt szeletének hitelességét és ezáltal a tranzakció küldőjének és fogadójának szavatold, hogy egyik fél sem járhat rosszul az üzlet során. Mindezen magasztos eszme mellett szinten már hajlamos is az ember figyelmen kívül hagyni, hogy mindezért még ellenszolgáltatást is kap a bányászat során… <hatásszünet….>
A blog minden bizonnyal egyik leginkább keresett bejegyzése a mai napig a hasonló címmel megjelent írásom ami 10 hónap fényében mutatta be a korábbi saját beruházásból megvalósított fűtés korszerűsítést, mely során a fűtést un. hybrid gázkazán és levegős hőszívattyús rendszerrel oldottam meg, amihez az áramot napelemmel termelem. A konstrukció részleteit az 
A 2013-as évben kimagasló profitot hoztak az Öko, alternatív energia és klímaváltozással foglalkozó befektetési alapok. Felmerülhet a kérdés, hogy egyrészt miért ennyire eredményesek ezek az alapok, másrészt pedig a sokaknál év elején esedékes portfólió átgondolás során mennyire érdemes átsúlyozni a kitettségünket ezekbe az alapokba. Az alábbiakban megpróbálom összefoglalni az iparággal kapcsolatos várakozásokat és ebből levonni a szükséges konzekvenciákat a befektetési termékekkel kapcsolatban.
Amikor megújuló energiát hasznosító megoldásokról beszélünk, akkor nyilvánvalóan az első kérdés az, hogy az igen borsos beruházás vajon mikor fog megtérülni, vagy egyáltalán valaha megtérülne-e egy hagyományos megfelelően modern gázfűtéses megoldással szemben. A gyakorlatban a hőszivattyúval megtermelt fűtéshő és a gázfűtés összehasonlítása leginkább arra az esetre hasonlít amikor a körtét próbáljuk összehasonlítani az almával, viszont mivel mindkettő végén a kifizetett költség áll, ezért megkísérlek felállítani egy összehasonlítási módszert, ami mégis segíthet.
Amikor fotovoltaikus napelemről beszélünk, akkor a legtöbbünknek alapból a hagyományos solar panel jut eszünkbe, ami napjainkra egyre több lakóépület déli tájolású tetőszerkezetén már megtalálható. Maga a napelem és ezzel együtt a fotovoltaikus áramfejlesztés egy relatív új keletű találmánya az emberiségnek, hiszen az 1960-as években indult be a technológia térhódítása, de ezen rövid időszaknak is inkább csak az utolsó 10 évében beszélhetünk valóban hatékony kivitelezésekről a folyamatos technológiai fejlesztéseknek köszönhetően. Mindebből is jól látható, hogy maga a technológia még eléggé gyerekcipőben jár. A hagyományos solar panel koncepció mellett persze több egyéb hasznosítási megoldás is létezik, az egyik ilyen ugye a koncentrált napenergia betakarítás, amely vagy önállóan kerül kivitelezésre (parabolikus kivitelű tükörlap annak középpontjában elhelyezett hőérzékeny anyagra koncentrálja a fényt), vagy a napelem farmokról, ahol akár több száz tükörrel fókuszálják a napfényt egyetlen pontra. (Jó példa erre a Sevillai PS10 farm, ahol 624 mozgatható tükör továbbítja fixen a napfényt a középen elhelyezkedő toronyra, mely megoldás a nap energiájából 11 megawatt elektromos áramot állít elő. Köszönhetően a dél-spanyol éghajlatnak és a jó elhelyezkedésnek éves szinten tudnak termelni majd 24 ezer MWh elektromos áramot, melyet nagyjából melyből ~6,3 millió euró bevételre tesznek szert.)
