default category
Akiknek túl hosszú lett volna, vagy esetleg követhetetlen az Bitcoin forkológia kapcsán született legutóbbi két cikk, azoknak egy frappáns videóval mutatnám be, hogy mi is történik perpillanat a bitcoin skálázás körül:
Signaling #SegWit2x pic.twitter.com/rUMdEE15Bn
— Fred E (@Fredilly) July 3, 2017
Bal oldalon az UASF jeles képviselő, jobb oldalon pedig az UAHF képviselő…
Részletek a témával foglalkozó két cikkben:
UASF, UAHF, BIP148, SegWit2X és hasonló kifejezések tengerével találkozhat az, aki megpróbálja beleásni magát abba, hogy mi is történik a bitcoin kapcsán a színfalak mögött. Elég csak ránézni az árfolyamra és látható, hogy valami nagyon nincs rendben. Komoly vihar kavarog a 40 milliárd dolláros biliben… Az alábbi cikkben arra vállalkozom, hogy kibogozzam mindezt.
Az alap probléma változatlan immáron 2015 óta, amikor is komolyabban felvetődtek aggályok a Bitcoin skálázhatóságával kapcsolatban. Jelenleg – jobb esetben – 7 tranzakciót képes másodpercenként hitelesíteni a bitcoin hálózata annak technológiai kötöttsége miatt. Ez a kötöttség pedig a block mérete (1Mb). Összehasonlításképpen a VISA pénzforgalmi hálózatán másodpercenként átlagosan 2000 tranzakció fut át, erre mondhatnánk, hogy volna itt hely a fejlődésnek. A blockméret növelése teljesen jogos felvetés lenne, azonban ezzel kapcsolatban már évek óta komoly vita áll fenn két önmagát ‘legfelsőbb karhatolomként’ aposztrofáló intézmény között, ezek: Bitcoin Core és Bitcoin Unlimited:
Ismeretes, hogy a két legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező szuperpénz (BTC és Ether) jelentősebb változtatás előtt áll, melyek a hasznos és jelentősen várt funkciók mellett komolyan fogják érinteni mindkét pénznem rövid/közép távú piaci kilátásait is. Úgy értem negatívan… Nem kicsit. Ez a tendencia már kezdetét is vette, elég csak ránézni az árfolyamok alakulására az elmúlt két hétben. Komoly ellentmondásnak tűnhet, hogy egy várva-várt fejlesztés miért is tudná példátul a BTC-t árfolyamát $3000-ról pillanatok alatt $1000-ra leverni. Ennek megértéséhez érdemes megvizsgálni, hogy mitől is ér perpillanat valójában egy bitcoin most éppen kb. 2400 usa dollárt.
A fundamentális háttérrel nem rendelkező digitális javak (melyek mögött nincs materializált érték, lásd ellenpéldaként a TETHER-t) a kereslet és kínálat határozza meg. A cryptocurrency, mint hosszútávú megtakarítási eszköz egyelőre még nem kifejezetten elfogadott. Ennek egyik oka az iszonyatosan nagy volatilitása, másrészt pedig a rengeteg közhiedelem és tévhit a termékkel kapcsolatban. Ha nem megtakarítási eszköz, akkor mi is a bitcoin? Gyakorlatilag egy ‘nagyon gyors’ és ‘nagyon olcsó’ vagyontárgy, amivel kereskedni lehet vagy pénzt lehet vele eljuttatni a világ bármely bármely pontjára. Ez az utóbbi állítás az ami lényegében meghatározza a btc mindenkori árát. Nézzünk erre egy totálisan random példát: (Már persze, ha Charlie Shrem-et, a Jaxx wallet egyik tulajdonosát randomnak lehet tekinteni…)
Nagy fába vágtam a fejszémet amikor nekifogtam egy újabb kifejtős, elemzős postnak amiben az BIP148 és az Ethereum:Metropolis augusztus-szeptemberre történő aktiválódásának lehetséges hatásait ecsetelem. A problémát leginkább az okozza, hogy az olvasóval szemben számos olyan tudományos ismereteket követelnek meg ezek a témák, melyekre nem tekinthetek az általános tudás részeként. Az ellentmondás feloldása érdekében ezért készítettem egy külön postot, amiben körbejárom azokat a néhány éven belül a mainstreambe is betörő tudományos kihívásokat, melyek lényegesen fogják befolyásolni a blockchain alapú technológiák fejlődését. Nézzük mik is ezek a kihívások 2020-ig:
címszavakban: Vitalik kamu halálhíre, GDAX stoploss és margin call pozíciók kiütése, fillérekből vásárolt millió dollárt érő ETH csomagok, a GDAX Robin Hood akciója és még sorolhatnám mindazon pilléreket amire alapszik 2017 (eddigi) legnagyobb kripto valuta csalása és bankrablása. A témával foglalkozó előző cikkben szigorúan a tényekre koncentráltam és széndékosan kerültem a megalapozatlan konzekvenciák levonását, azonban a hivatalos történet ezer sebből vérzik és nem kell ahhoz nagy mesemondónak lenni, hogy a történetben található vakfoltok kitöltésével összerittenytsek egy jófajat összeesküvés elméletet, minek a lényege az, hogy miként oldotta meg néhány fehérgalléros bűnöző 2017 (eddigi) legnagyobb kripto valuta csalását és bankrablását.
Az előző cikkben már említettem a GDAX tőzsde bezuhanását, mikor is ügyes ‘tréderek’ akár 10 dollárcent körül is tudtak vásárolni Étert a rosszul beállított margin callok és stop-lossok miatt. Az Éter gyengélkedésének és ezáltal a GDAX buktának a hivatalos hátterében az ICO token kibocsátások és a gas-power modellből fakadó kapzsi minerek állnak, mely egyébként teljesen valid állítás. Elég csak megnézni az ethgasstation.info oldalon a blockokat létrehozó minerek statisztikáját:
Aki a héten közelebbről szemlélte az Ethereum árfolyamát (mert mondjuk pozícióban ragadt, vagy éppen bányássza), annak minden bizonnyal nem kifejezetten teltek vidáman a napjai. A június 12-én beállított 404,99 USD-s all-time-high szinthez képes mára lassú döglődés közepette egészen $264-ig zuhant az árfolyam. A lassú vergődés során lényegében minden olyan szintet kiütött, amelyek a korábbi árfolyam fordulópontok alapján logikus támaszok lehettek volna, tehát azt biztosan elmondhatjuk, hogy nem egy sima erőgyűjtő visszakorrekcióról beszélünk.
Jogosan felmerülhet a kérdés, hogy akkor mégis mi a helyzet? Eljött a nagy lufi vége, kipukkadt és visszakorrigál az árfolyam a ‘reális’ értékre (legyen is az akármennyi)? Nos a válasz természetesen a részletekben rejlik. Itt a blogon is már sokat részleteztem az Ethereum fundamentális értékét. Bár sokan az ETH-t csak egyfajta bitcoin alternatívaként kezelik, azonban az Ethereum ennél sokkal több. Gyakorlatilag a crpyto valuta evolúció egy nagyon fontos lépcsőjét alapozta meg 3 éve, amikor létrehozták azáltal, hogy definiált keretet adott a digitális pénzből történő részvény kibocsátásnak (ICO, crowdsale) és a felek között létrejövő digitális szerződéseknek (smart contracting). A most bekövetkezett korrekció mögött ezen fundamentális értékkel szemben keletkezett bizalomvesztés áll.
Mivel rengeteg kérdés érkezett az elmúlt időszakban, ezért gondoltam összefoglalom ezeket egy cikkben, ami remélhetőleg jónéhány további kérdést meg fog tudni előzni. Nézzük:
Milyen videókártyát vásároljak? Mivel a leghatékonyabb a bányászat?
Manapság leginkább azt ami van. Nekem személy szerint csak az nVidia 10-es széria (1060-től felfelé) van tapasztalatom, de azon kártyák kapcsán egységesen elmondható, hogy mindegyik kártyából ki lehet hozni a 3-3,5 W/sol/s hatékonysági arányt, tehát mindegyik jó. Részleteket az erről a témáról szóló elemző cikkben találhatsz.
Milyen poolt használtok? Miért ingadozik a hashrate annyira a suprnovan?
Mint ahogy azt egy korábbi cikkben is jeleztem a suprnova.cc-n kezdtük a bányászatot, azonban annak instabilitása és a statisztikai funkcióinak problémái miatt kb 3 hetet áttértünk a flypool.org-ra. Nekünk minden szempontból megfelelő, atomstabilan mutatja a pillanatnyi termelést és működik rendesen az inactive pool riasztási funkciója is. Nem mellesleg semmit nem kell regisztrálni a használatához.
Több tényező is arra enged következtetni, hogy extrém szinten megnőtt az érdeklődés a bányászat iránt. Az még hagyján, hogy a blogomat futtató AWS host már kezd nagyon izzadni, aminek okán már komolyan gondolkodom a tier váltáson, de emellett folyamatosan kapom tőletek a legváltozatosabb kérdéseket a legváltozatosabb formákban (email, facebook…). Persze vannak ennél objektívebb visszaméréseim is, ilyen például a Zcash difficulty chartja, amit korábban már többször is említetem és egyébként a néhány héttel ezelőtti 1,5-2 millió körüli difficulty-ról most már stabilan felfutott 3 millióra az átlag. A másik nagyon fontos indikátor az a tény, hogy míg egy hónapja simán tudtam vásárolni szinte bármilyen nVidia kártyát, addig mára nagyon komoly utánajárást igényel az, ha bővíteni akarom a bányászati farmomat. (talán, nem csak én vagyok így ezzel).
A megkapott kérdések egy része egyértelműen aköré összpontosul, hogy adott tőke befektetésével akar valaki bányászatba kezdeni és érdeklődik ennek a technikai és piaci kilátásaival kapcsolatban. Természetesen a legtöbb érdeklődő a gyors haszonszerzés miatt akar beleugrani a Zcash vagy éppen Ethereum bányászatba. Azt látni kell, hogy amit MA meg tudsz termelni bányászattal, az köszönőviszonyban sincs azzal, amit mondjuk egy hónap múlva meg fogsz tudni termelni. Nézzük az én példámat:
Kapott a hét elején a BTC egy 3100USD-s cálárat egyenesen a Goldmantől. Ennek megfelelően csütörtökön neki is fogott a hegymenetnek, már csinált 22% protifitot és a célárnak még csak kb a felét érte el. Ma kora délután át is törte felfelé a trendvonalat és az összes indikátor izzik a 2 órás charton. A StochRSI tegnap este óta nem nagyon jött le a plafonról, folyamatosan 90% felett van. Emellett az OBV chart is nagyon erős pénzbeáramlást mutat a bitcoinba. Nem túl valószínű, hogy kb. 17%-ot egyhuzamba meg tudná tenni, de komoly korrekciót én már nem várnék. Egyre szélesebb körben elfogadott a BTC a pénzügyi befektetők körében is, ami igencsak felértékeli azt.
Hogy mi lesz, ha meglesz a $3100 ár? Az elemzők egy része szerint olyan fibonacchi szinteket tör át ott a bitcoin árfolyama, ami már messze túlmutat egy hanyományos “buborék” modellen is, tehát be kéne indulni egy jelentősebb korrekciónak.
Saját véleményem szerint akik ilyen nyilatkozatokat tesznek, azok nem nagyon láttak még btc chartot közelről. Kétségtelenül félelmetesnek néz ki a bitcoin hetes chartján az emelkedés, azonban közelebbről nézve (mondjuk perces chartokon) azért minden egyes csúcskísérlet után van egy 20-30% vagy akár még annál is komolyabb korrekció. Ilyen környezetben könnyű lufiról beszélni. Hiszen amikor 2 nap alatt felmegy az árfolyam 20-25%-ot, akkor az ugye csak lufi lehet, ha meg utána 2 nap alatt bezuhan 20-30%-ot, akkor pedig még könnyebb teleszemetelni a szakmai sajtót az “ugye megmondtuk, hogy lufi, nézzed ki is pukkant” anekdótákkal. Ja hogy rá egy hétre újra csúcsot dönt az árfolyama? Na kérem ilyen ez a lufi ami a jelek szerint nem is lufi 🙂
A szokásos egész hetes erőgyűjtés és szárnypróbálgatás után újra a hétvégén engedte ki a lendületét mind az Ethereum, mind pedig a Zcash. Az már szinte külön szót sem érdemel, hogy természetesen a hétvégén a bitcoin újabb szép kerek rekordot állított be, a coindesken bekarcolta a 3000 dolláros szintet.
Visszatérve az Éterre és a ZEC-re: Előbb a (szombaton) a Zcash állította be az új első vonalas altcoin csúcsot a 340 usa dolláros szinttel, majd az Éter is a nyomába szegült és vasárnap délelőtt el is érte a $347 szintet a krakenen.
Ezekkel az eredményekkel az Ethereum elérte a 3000%-os YTD hozamát, de a ZEC sem szégyenkezhet a 700%-os YTD eredményén. A szintdöntést követően az Ethereum stabilan a 330+-os zónában maradt és a ZEC is csak $310 körülre korrigált vissza. Bár elhamarkodott lenne ezt még így kijelenteni, de a jelek szerint mindkét kripto pénz behúzta ezzel az új baselineját a 300+ USD-s ársávba.
