A bitcoin skálázási történet árnyékában csendben körvonalazódik az Ethereum hálózat jövője is: A bányászok kivéreztetése, letéti konszenzus, kanonikus blocklánc védelme, manipulátorok bűntetése és “gazdasági véglegesség” biztosítása közel zéró ökológiai lábnyommal. A lehetséges jövőképeket korábban már kifejtettem a “Bitcoin ‘Forkológia’ III. – Mi a helyzet az Ethereummal?” cikkben.
Június 20-án tartotta meg az Ethereum DEV csapat a 20. Core Devs meetinget, ahol konkrét döntések születtek. Előbb címszavakban, majd a tovább mögött részletesen kifejtem, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban:
- Döntés született arról, hogy ketté szedik a Metropolis network update-t. Ennek fő oka, hogy a Casper (alias PoS) még nem áll készen a kiadásra, viszont minden más már kiadható.
- A Metropolis első és második fele is hard-fork formájában fog aktiválódni.
- Az első hard-fork a tervek szerint augusztusban, vagy legkésőbb szeptemberben fog aktiválódni.
- A második fél (Casper) kapcsán egyelőre még csak találgatások láttak napvilágot. A közösség legnagyobb része valamikor 2018Q1-re várja.
- A Metropolis első updatejében aktiválnak egy újabb automatikus difficulty bombot, aminek a célja, hogy elpusztítsa a hard-fork előtti networköt, így ha bármelyik érintett is (pl. minerek egy része) úgy döntene, hogy neki nem tetszik akár a Metropolis, akár a Casper, akkor sem fogják tudni folytatni a jelenlegi Ethereum blockláncot. Ennek érdekében elkezdik lassítani a ethereum hálózat tranzakció átfutási idejét (15-ról 4-5 ütemben 45 másodpercre), majd a Metropolis HF#1-nél 40%-kal csökkentik a blockonkénti mining rewardot (5-ről 3 Etherre)
A másfél órás meetingen emellett persze számos egyéb fontos kérdést tisztáztak a DEVek, úgy mint az Metropolisban implementálásra kerülő új opcode-ok gas pricea, de tartok tőle, hogy ezek a kérdések itt a blogon a kutyát sem érdekelnek. (Ha viszont mégis lenne olyan olvasó, aki érintett smart contract programozásban, akkor az kérem vegye fel velem a kapcsolatot…)

Mi a közös a cikk elején szereplő négy kifejezés között (DAO, ICO, SC és Crowdsale)? Fizikailag NEM materializált dollár milliók (jellemzően Ethereumon vagy Bitcoinon keresztül) beleöntése egy olyan vállalat kezdeményezésbe, ami egy konkrét ideát kíván megalkotni, ahol a kereslet és a kínálat direktben találkozik közvetítő harmadik fél kihagyásával. Ahogy azt egy korábbi cikkben írtam: képzeld el az airbnbt úgy, hogy a lakás kiadó és kivevő között nincs ott az airbnb, vagy ugyanezen analógiát követve képzeld el az über szolgáltatását. Mi a különbség? Átlag 5-9% különbözet az árban, amit a közvetítő zsebre tesz. Ez az 5-9% pedig pont arra elég, hogy egy korábban soha nem hallott startup rövid idő alatt világ-vállalattá váljon.
Az előző két cikkben (