Ethereum: Van mit ünnepelni (!?)

Bő fél éve, hogy parity ethereum kliens egyik fejlesztője (Afri Scheodon) hosszan elmélkedett a dev.to-s cikkében arról, hogy a korábbi pletykák és spekulációk ellenére miért valótlan, hogy reális esélye lenne az Ethereum blokklánc 1 TB-os szint felé történő gyarapodásának. Afri számos indokot hozott fel emellett. A cikk tavaly november végén született, amikor az Ethereum blokklánc archive (full) mérete 326GB-nál tartott és a trace(+fat) állapota is még éppen belefért a 385GB-ba. Az akkor majd 2,5 éves blokklánc terjedelme alapján talán logikus következtetés is lehetett, hogy egyhamar nem lesz meg az 1TB… Nos Afri tévedett… de nem kicsit. Az elmúlt napokban átlépte az Ethereum (Ethereum Foundation) blokklánc teljes mérete (parity archive full) az 1 Tb méretet. Sőt azóta már az 1.1 TB-ot is. Ez önmagában hatalmas szó, hiszen ennél jobb bizonyítékát keresve sem lehet találni az Ethereum hatékonyságának és fontosságának. Maga az alap blokkláncon monetizált piaci érték közel 60 milliárd dollár körül vagy, de ha ehhez hozzáadjuk a blokkláncon – nyilvánosan – kibocsátott és tőzsdéken listázott tokenek piaci értékét, akkor ezen érték már kicsivel 100 milliárd US$ felé emelkedik, amivel az Ethereum blokkláncon aggregálódó piaci kapitalizáció látványosan közelíti meg a Bitcoin teljes piaci kapitalizációját.

Hogy mit mutat a varázsgömb? Hogy fog ez így tovább nőni? StopAndDecrypt készített egy igen komplex elemzést, ami egyébként lényegében jelen cikkemnek a teljes hátterét is adja. Az elemzés extrapolációja már júliusra 1,4TB feletti értéket mutat és tovább húzva a képzeletbeli vonalat még az év vége előtt bőven túl leszünk a 2 Tbyteos méreten is. Persze mindez koránt sem ennyire egyszerű. Hiszen a platform népszerűsége eddig sem és nyilván a jövőben sem lineárisan fog növekedni. Elnézve az egy éves, vagy akár csak a fél éves marketcap adatokat jól látható, hogy az Ethereumba beömlő mérhetetlen mennyiségű vagyon sem lineárisan gyarapodott.

Persze téves következtetés azt gondolni, hogy az Ethereum blockchain méretnövekedése exponenciális pályára lépne. Az elmúlt bő fél évben a méret havonta fixen 10GB körül gyarapodott. Ez a gyarapodás ennél sokkal nagyobbra nem nőhet, ami az egyik alapvetően Ethereum hálózati paraméterből származik: gas limit. A gas limit (ami egyébként most 8 millió gas) határozza meg, hogy blokkba mennyi elemi tranzakció kerülhet be, ami voltaképpen a blokkok méretét és ezáltal a blokklánc méretgyarapodását is befolyásolja. Minden egyes műveletnek amit egy tranzakció/smart contract futtatni tud van egy fix gas értéke. A matematikai műveletek kifejezetten olcsók, cserébe viszont a blokkláncot bővítő műveletek (store, array/hashmap append, tranzasction) kifejezetten borsosak. Egy egyszerű elemi tranzakció 21.000 gas-ba kerül, amiből következik, hogy egy blokkba egyébként jelenleg maximum 380 db sima tranzakció férhetne bele. Ugyanez az érték már egy alap funkciójú ERC20-as tokennél simán felfuthat akár 60-80.000 gas-ra is, hiszen az ERC20-as tokenek saját tokendb-t/inventoryt tartanak fenn, aminek a karbantartása közvetlen blokkláncban tárolt információ módosítást igényel. Egy komplexebb ERC20-as token esetén ez némileg több is lehet. Pont emiatt áll elő rendszeresen az az állapot, hogy amikor egy nagyobb és jobban marketingelt token kibocsátás történik, akkor akár órákig használhatatlanná válik az ethereum hálózat, hiszen ha egy blokkba csak 100-150 ERC20-as tranzakció fér bele és egyszerre akar whitelistről akár 4000-5000 individuum depositálni, akkor bizony 30-50 blokkot is kitömhet csak az adott ERC20-as token disztributálása.

Folytatás…

Jön a blockchaineum 2.0!

##update:Lezárásra került mindkét játék és kiosztásra kerültek a tiszteletjegyek. Az érintettek emailben kaptak tájékoztatást. Grat a győzteseknek!

Alig egy hét múlva kerül megrendezésre a tavalyi év egyik legnagyobb hazai blockchain és kriptopénz tematikus konferenciájának második felvonása. A helyszín ezúttal is az Akvárium, ahol immáron az összes rendelkezésre álló helyszínen fognak párhuzamosan zajlani előadások, workshopok és kerekasztal beszélgetések.

A május 23-án megrendezésre kerülő eseményem jómagam 10:30-tól adok elő az Exolite teremben. Témám mi más is lehetne most mint a cryptofedezetű hitelezés jövője, természetesen egy Inlock bemutatóval körbefonva. Emellett 12:30-tól és 13:30-tól veszek részt egy-egy kerekasztal beszélgetésen, ahol előbb a hazai ICO tapasztalatokról lesz lehetőségem beszélgetni, majd a második felvonásban már a tokenizációban rejlő lehetőségekről fogok az asztaltársasággal beszélgetni.

A hazai szakma jeles képviselői mellett számos nemzetközi vizekről ideevező előadó is fogja emelni a rendezvény színvonalát.

Tiszteletjegyek!

Idén is kaptam lehetőséget a szervezőktől, hogy két tiszteletjegyet osszak meg az olvasókkal. Az előző nagy rendezvényen már kitalált metódus szerint fog zajlani a kiosztás: három-szó-játék és ‘miért nekem kell ott lennem’ verseny.

A komoly játékosoknak:

Mivel a konferencia elsődleges célközönsége olyan üzleti vállalkozásoknak szól, akik fantáziát látnak a blockchain és a kriptovaluták világában és mivel jómagam személyes küldetésemnek tekintem a hazai kriptopénz alapú vállalkozások és kezdeményezések támogatását, ezért szeretném, ha az egyik ilyen jegyet, olyan valaki kaphatná, aki feltehetően valóban hasznos tapasztalatokkal tud távozni a konferenciáról. Ha úgy érzed, hogy neked ott a helyed, akkor tedd meg, hogy írsz egy rövid emailt, az info kukac variance (dot) hu email címre amiben a következőkre térj ki (de tényleg röviden):

  • A blockchain vagy kriptovaluta világának milyen aspektusa mozgat leginkább, milyen témában gondolkozol saját vállalkozást, projektet indítani? (Kérném, hogy a saját innovációdról SEMMI konkrétumot ne írj, csak általánosságban mutasd be a történetet!)
  • Milyen fázisban van a történeted? (kipattant a fejedből, korai koncepció, csapatgyűjtés, MVP tervezés/fejlesztés, befektetői kör, production)
  • Melyik előadás, előadó érdekel a leginkább? Mit vársz az adott előadástól, a várakozásaid alapján milyen módon kapcsolódik az előadás a saját történetedhez?

A játékosan komolyaknak: három-szó-játék!

A feladat ismét roppant egyszerű: mond el összesen 3 szóban, hogy mit gondolsz a blockchainről mit fogalomról és technológiáról. Az előző kanyarban ugyanezt a kriptopénzek kapcsán kellett megtenni, amikor is számtalan szellemes és izgalmas három-szavas jött. Szabályok: ez egy három szavas játék, se több, se kevesebb. (A kötőszavak, úgy mint: “a”, “és” nem számítanak bele…)

Az üzeneteket itt a komment szekcióban várnám minden pályázótól. Kérném, hogy a komment írásánál egy valid email címed adj meg, különben nem nagyon fogunk tudni kontaktálni a jegy kapcsán.

Creativity mode is ON!

FaceCoin és azonnali fizetés? Csak olaj a tűzre…

Miközben egyre inkább kérdésessé kezd válni a világ nagyhatalmai számára, hogy mit is kezdjenek a kriptopénzekkel, egyre inkább zajlik egy központosított törekvés a pénzpiaci termékek centralizációja kapcsán. Nem kell messzire menni, hazánk is ádáz harcot folytat a papírpénz ellen és a digitális pénzmozgások minél nagyobb nyomon-követhetősége érdekében. Csak néhány példa erre:

  • Fontos lépés volt e téren a kiskereskedelmi (jellemzően jövedéki termék árusító) üzletek online (nav-bekötött) pénztárgépekkel történő felszerelése.
  • Legalább ekkora hatást gyakorolt a gazdasági vérkeringésre a jövedéki termék nagykereskedelemből történő teljes készpénz kitiltás. Ennek eredményeként ma már nem tudja megtenni egyetlen kocsmáros sem, hogy kp-ből vesz árut, miközben a bankszámláján ott figyel akár a több milliós köztartozás miatti inkasszó.
  • Jelenleg is gőzerővel folyik az online pénztárgépek további elterjesztése, ennek következő lépése a kezelő nélküli italautomaták bekötése.
  • Az ATM-ből történő pénzfelvétel drasztikus tranzakciós díjakkal történő sújtása szintén sokan lendített azon, hogy az állampolgárok lehetőleg keressék az elektronikus pénzforgalmi szolgáltatásokat.
  • Szintén nagyon komoly mennyiségű pénzt költött mind a kormányzat, mind a nagybankok, hogy a mindennapos költekezések nagy része elektronikus csatornákra terelődjön a készpénz helyett. Erre jó példa a szépkártya és az erzsébetkártya intézménye mellett a paypass és egyéb gyors bankkártya alapú fizetési rendszerek széleskörű elterjesztése.
  • Talán a legnagyobb (hosszabb távú) törekvés ezen a téren mindenképp a “domestic instant payment” (belföldi azonnali átutalás) rendelet hozhatja el.

Mielőtt tovább lépek néhány szó a DIP-ről (domestic instant payment), mivel ez már sokkal közelebb van, mint az sokan gondolnák:

  • A DIP lényegében forint alapú hazai azonnali átutalást valósít meg, ahol a felügyeleti elvárásoknak megfelelően az év minden napján 7×24 órába kell biztosítani a maximum 5 másodpercen belüli utalást bankok között is.
  • A DIP központi infrastruktúráját ugyanaz a GIRO Zrt. biztosítja, aki a jelenlegi IG1 és a napközbeni IG2 elszámolási rendszereket biztosítja a hazai bankok között.
  • A kereskedelmi bankok 99,9%-os rendelkezésre állást kell hogy biztosítsanak. Ez éves szinten maximum 8 óra 45 perc kiesést engedélyez. Nyilván nem a 10 éves nagybanki tapasztalatom okán rakok ennek a pontnak a végére egy smájlit… 🙂
  • A standard utalási rendszer mellett két extra szolgáltatást biztosít a DIP, ezek: másodlagos azonosítók használata és payment invoice-ok támogatása
  • A másodlagos azonosítók lényege, hogy a DIP élesítését követően már nem csak bankszámlaszámra lehet majd utalni, hanem un. másodlagos azonosítókra is, így: mobiltelefonszámra, email címre és személyi azonosító számra.
  • A payment invoice lényege, hogy nem az utalást végző félnek kell kitöltenie az utalás részleteit, hanem a fogadó fél tölt ki egy “bekérőt”, amit a küldő könnyedén el tud fogadni és azonnal megtörténik az utalás. Aki január környékén követte a Lightning Network-ös kalandozásaimat, az ott már találkozott ezzel a rendszerrel. A payment invoice lehetővé teszi, hogy pl a blokkra kinyomtatott QR-kódról könnyedén ki lehessen fizetni a számlát.

Miközben a hazai felügyelet aktívan dolgozik a pénzügyi szereplőkkel a DIP-en, addig ugyanerre készül a teljes európai bankrendszer is a SEPA instant kezdeménnyel.

Szóval jól látható, hogy a kormányok törekvése töretlen. Jobb esetben technológiai úton valósítják meg azt, hogy sokkal kényelmesebb legyen online tranzaktálni (erre jó példa a hazai törekvés is), rosszabb esetben egyszerűen tiltásokkal, szabályozásokkal próbálják kényszeríteni a lakosságot a készpénzmentes mindennapokra. Erre nagyon jó(?) példa Ausztrália, ahol épp a napokban fogadták el a rendeletet, ami kimondja, hogy a 7500 dollárt meghaladó vásárlások esetén nem lehet készpénzt használni. Ugyanilyen szabályozás már ma is életben van Spanyolországban (1500 eur) és Görögországban is (500 eur), sőt két év múlva hasonló fog élet belépni Romániában is 9000 eur értékhatárral.

A készpénz fizetési funkcióját tekintve tökéletes alternatívája a kriptopénzeknek, hiszen teljesen anonim és a szó legszorosabb értelmében peer-to-peer fizetést valósít meg. Ennek okán a készpénz alapú fizetés háttérbe szorítása elemi érdeke minden fejlett nagyhatalomnak, hiszen komoly fehér foltot képez a gazdaságban. A technológiai… – és különösen a regulációs – fejlesztések azonban kontra-produktívak és… ahogy a cikk címében is írtam, inkább csak olaj a tűzre. Persze a kontra-produktivitás egyre inkább tetten érhető. A hagyományos pénzpiacokon felhízott befektetőmogulok az elmúlt hetekben kampányszerűen tették oda magukat, hogy szénné savazzák a kriptopénzeket. A csúcs kétségtelenül Warren Buffett volt, aki egyenesen odáig ment el, hogy a Bitcoint patkányméregnek titulálta. Persze hamar megszületett az ellenvélemény is… lásd a mellékelt képet, amit egy lelkes aktivista a Bershire Hathaway New Yorki székházára applikált fel.  A remekmű különös érdekessége, hogy a kontúrok valódi patkányméregből készültek…

Minél inkább válik a társadalom számára használhatatlanná a készpénz annál inkább nyílik meg az igény az alternatívák felé. Ezt a tendenciát pedig már nem fogja megállítani az, hogy Bill Gates éppen shortolná a kriptopénzeket. Nem kell messzebb menni, elég csak Kínára gondolni, ahol technológiai fényéveket ugrottak az elmúlt évtizedekben azzal, hogy a lakosság kiskereskedelmi pénzforgalmának már több mint 30%-a zajlik e-walleteken (WeChat).

Ugyanilyen módon facilitálja a reguláció az ‘alternatív ökoszisztémák’ kialakulását is. A nemrégiben lezajlott Telegram-X funding után máris itt az újabb nagyágyú: A Facebook saját kriptopénz fejleszt! A nemzetközi sajtót követően ma már a hazai HVG és a portfolio is kiemelt cikkben firtatta a social mogul lépését. Ezen a téren nagyfokú álszentség meglepetést színlelni. Zuckerberg már az év elején kifejtette, hogy az idei évben szeretne a kriptopénzekre koncentrálni és a platformról történő ‘konkurencia’ kitiltás is több mint átlátszó volt. Persze mindezzel csak a jéghegy csúcsát kapargatjuk. Az alternatív pénzügyi ökoszisztéma kialakítása (értsd: tokenizáció például) számtalan dolgot tesz könnyebbé, sőt számtalan új lehetőséget is megnyit.

Leragadva a facebooknál még egy pillanatra: A 2000-es év ún dotkom lufija során a Google cégóriás bebizonyította, hogy az internetet igenis lehet centralizálni, ehhez csak megfelelő szolgáltatások kellenek. A Google olyan komplex szolgáltatáscsomagot hozott létre (és vásárolt fel), amivel a legtöbb felhasználónak lényegében el sem kellett hagynia a google domaint a mindennapos igényei kielégítésére. Ekkor jött képbe a facebook, aki nyilván nem tudta hazai pályán megverni a Google-t, helyette crypto-szlenggel élve hardforkolta az internetet és létrehozott egy tökéletes alternatív információs univerzumot. Mára már evidens, hogy egy üzleti vállalkozás számára legalább annyira fontos a facebook page, mint maga a honlap.

Az információs tér feletti hatalomért folytatott küzdelemben lényegében egyetlen olyan réteg maradt csak, ami egységes minden szereplő alatt, ez pedig a pénzügyi réteg. Persze azért itt is fel lehet mutatni némi innovációt pl a PayPal kapcsán, sőt a fintech forradalom kapcsán számos egyéb úttörőt is fel lehet vonultatni, de ha megnézzük egy Google, vagy akár egy Facebook pénzügyi kapcsolatát az ügyfeleivel, akkor ott általában csak a hagyományos pénzügyi csatornákkal találkozhatunk. Aki indított már Facebook Ad vagy Google AdWords kampányt az pontosan tudja, hogy a művelet egyik első lépése a plasztikkártya előkaparása a pénztárcából… Folytatás…

CryptoGold: Újabb scam gyanús őrület a hazai piacon

Bár a mai napig szedi áldozatait a hazai piacon az Invia World, máris itt van az újabb ‘sárkányfű’ a CryptoGold nevű csodabányász platform.

A CryptoGold értékajánlata pofon egyszerű! Vegyél ma bányászkapacitást (gépet), amiért cserébe örök életig tartó mining powert kapsz. Ugye mennyire klasszikus? Persze, akik picit is ismerik a kriptobányászatot, azok már ezen a ponton látják, hogy mi itt a probléma. A hashing power vs. profitability nem egy egzakt arányszám, hiszen a kibányászott blokkok fix száma és a folyamatosan növekvő bányászkapacitás miatt, a meglévő erőforrások folyamatosan értéktelenednek el. A CryptoGold ezt a tényt felismerve alakította ki a saját üzleti modelljét, amely a következő módon (próbálja) garantálni a hosszútávú jövedelmezőséget: a megvásárolt hashing powerből megtermelt kriptopénznek csak az 50%-át adják oda napi elszámolással a felhasználónak a másik 50%-ot visszatartják hardverfejlesztésre. A cég hazai képviselőinek webcast prezentációs videóiban 1 Bitcoinos befektetésre 3 év alatt 3 db Bitcoin profitot ígérnek, ami lássuk be nem hangzik annyira rosszul… Már persze, ha fontosabb nekünk egy ígéret, mint a tények…

Az alábbi ábra mutatja a Bitcoin difficulty chartját az elmúlt két évben: Folytatás…

Trendforduló, készülhetünk az #altsareback hashtagre?

Most, mikor már az én igen konzervatív és jellemzően pesszimista (vagy inkább realista) Twitter feedem is zöldben tündököl és a legnagyobb medveidomárok is már bikákat hajtanak; időszerű körbenézni a releváns (-nak  hitt) számok tükrében is.

Számtalan alkalommal hivatkoztam már a Bitcoin NVT mutatóra, ami a mai napig nagy barátom. A mutató április 5-én érte el a csúcspontját, ahol is lefelé irányt vett. Ezzel megtörve a tavaly decemberben indult folyamatosan emelkedő trendet, ami már önmagában is biztató jel.

Két dolog idézheti elő, hogy az NVT érték (Network Value to Transaction Ratio) valóban tovább csökkenjen:

Folytatás…

Blockchain és Investment: diszruptív lépések…

Kellemetlenül sokszor kerül elő manapság a blockchain paradigmaváltó jellege, mint buzzword. Ma már a csapból is az folyik, hogy milyen szinten fogja megváltoztatni az egész világot ez a kis lineáris adatbázis, aminek csodája a bizalom nélküli értékcsere és a harmadik fél nélküli időrendiség garantálása. Jómagam is heti rendszerességgel állok ki kisebb-nagyobb plénum elé és mesélek erről a történetről. Ezen a héten két alkalommal is volt lehetőségem szélesebb kör előtt értekezni, előbb a hét elején a Simonyi konferencia keretei között kaptam lehetőséget, hogy osszam meg a több száz fős hallgatósággal a jövőképem, majd a Startup Safary-n már konkrétan a hazai crypto startupok nemzetközi kilátásairól diskurálhattam a kerekasztal résztvevőivel.

Itt a blogon lassan egy éve írok rendszeresen erről a témáról és számtalan életszerű usecaset hoztam már: a mikrotranzakciós autonóm autózástól kezdve a jövő egységes fizetőeszközén keresztül, a blokklánc adta agrárfejlesztési lehetőségig szinte mindenről. Viszont, ha már diszruptív jellegről beszélünk, akkor szépen lassan időszerű lenne a jövőbeli lehetőségek mellett végre beszélni a JELEN eredményeiről is. Vajon meg fog-e olyan mértékben reformálni bármilyen üzletágat a blockchain, mint amennyire megreformálta az internet az információ-kommunikációt, vagy amennyire megreformálta a cloud-computing az infrastruktúra szolgáltatást?

A nyílt blockchain alapú projektek lényege, hogy rövidre zárja a kapcsolatot a befektetői szándék kereslete és a kínálata között, mindezt teszi úgy, hogy a trustless környezetnek köszönhetően szükségtelenné teszi a közvetítő felek létezését is. A korábbi hónapokban több ilyen projektet is bemutattam, pl: BAT, ami a hirdetés piacot kívánja megreformálni azáltal, hogy szükségtelenné teszi a közvetítőket (lásd Google AdWords pl); de volt itt szó az OmiseGo-ról is, ami ugyanezen elven oldja meg az unbanked problémát, sőt ha már cloud computing, akkor bemutattam anno a kedvenc ICO-mat is: a SONM-t, ami a fog computing ideológiában teszi szükségtelenné az egész cloud computinget.

In medias res, kezdemény is az írásomat egy megállapítással, majd a cikk hátralevő részében megkísérelem ezt tényekkel is alátámasztani:

Miközben mindenki a kriptopénzek világgazdaság formáló jövőképére spekulál és már minden bokorban egy újabb világpénzt vizionál, addig szépen-csendben zajlott le egy kisebb forradalom a háttérben. A blockchain alapokra helyezett (tokenizált) investment számokkal alátámasztható módon igazoltan az első olyan iparág, ahol a technológia sikeresen szorította a háttérbe a kockázati tőke alapon történő beruházásokat. A változást a hagyományos VCk és befektetési alapok adaptálták és belépve az új piacra folyamatosan hozzák létre a saját crypto investment fundjaikat, ahol már egymás mellett a kisbefektetőkkel és a kisbefektetők által létrehozott poolokkal is versenyezniük kell. Egy fontos és kritikus terepen győzedelmeskedett a blockchain technológia.

Folytatás…

Hogyan lesz üzlet a cryptoból: ICO-tól a token saleig

Az elmúlt bő fél évemben minden túlzás nélkül elmondhatom, hogy közel 100 előkészítő fázisban lévő crypto és/vagy blockchain alapú projektet ismertem meg. Igen sokan komolyan vettétek a tavaly tett felelőtlen ígéretemet, mely szerint egy kávéra jó vagyok bármikor… Volt olyan hetem amikor 6-7 ICO pitchet is volt szerencsém megismerni, meghallgatni. Ha össze kellene foglalnom mindennek az eredményét, akkor:

  • Egy teljesen előkészített projekt, ami már túl van az első körös tőkebevonás (-előkészítésén). Kész az egész koncepció, tokenmodell, whitepaper, stb. Ez ugye az inlock.io, amit már néhányszor itt a blogon is promóztam.
  • Van további egy projekt, ami egy merőben újszerű blockchain alapú kedvezményrendszert fog megvalósítani. Jelenleg whitepaper előkészítés kellős közepén vagyunk, de már folyamatban van az első körös tőkebevonás is.
  • Ezeken kívül további 3 olyan projekt van a látómezőnkben, ahol sikerült egy értelmes tokenmodellt kitalálni, mely segítségével akár – valaha – még értelmes projekt is lehet az egészből.

És így, a fennmaradó több mint 90%-a a projekteknek javarészt az első körös beszélgetések során kihullott a kosárból. A legtöbb esetben a kezdeményező realizálta a beszélgetésünk után, hogy olyan fába vágta a fejszéjét, amit képtelen végig csinálni, de volt olyan kör is, ahol a kezdeményező inkább máshoz fordult, mondván hátha másnál ez könnyebb lesz… Hát nem lett… Kicsi ez a piac

Alább összeszedem a gondolataimat a téma kapcsán. Ennek fő célja, hogy kvázi azt írjam le, amit amúgy is el szoktam/szoktunk mondani ezeken a kávézásokon.

Folytatás…

NFH#3: A Bitcoin rossz, a blockchain jó?

Gyakran kerül elő a blockchain paradigmaváltó tulajdonságainak méltatása kapcsán a kriptopénz mint rákfenéje ennek az egésznek. Tudom, hogy most ezzel a cikkel nagyot ugrok a “Nagy Fogalmatlanság Határozó” rovatban, de engedjétek meg, hogy ma előrevegyem ezt a témát. Egy ismerősömmel beszélgettem és szóba került, hogy mi is az én “story”-m a blockchain kapcsán, hogy lehet, hogy néhány éve nagy hirtelenséggel beleszerettem ebben a történetbe és perpillanat alárendelek ennek mindent (még a szakmai karrieremet is). Nekifutottam: miért is jó a blockchain, mennyire disruptív, paradigm shift és whatever, mégse tudtam átadni igazán az esszenciáját. Miért is vagyok annyira oda mindezért? Az ilyenfajta kérdések jót tesznek az embernek, hiszen segítenek újraértelmezni mindazt, amiért éppen rajongunk. Unalomig csépelt az a frázis, hogy a blockchain talán legfontosabb forradalmi vívmánya, hogy azon keresztül kizárható a harmadik féllel szembeni bizalom és ez mindenkinek jó. De mégis mi a baj azzal a harmadik féllel? Tényleg itt csak annyiról van szó, hogy mindenkiben korrupt tolvajt látunk, akinek egyetlen célja mások megkárosítása és megtévesztése? Bár ez is ide sorolható, de ez kétségtelenül csak egy véglet.

Folytatás…

Bitcoin alapú debit (bank) kártyák

A januári nagy VISA/WaveCrest takarítást követően komoly űr keletkezett a kriptofedezetű debit kártyák kapcsán. Az összes nagy kártyakibocsátó elvérzett a bizonytalan hátterű wavecrest tanúsítványának visszavonása okán. Mivel azóta rendszeresen kapom meg a kérdést, hogy vajon mikorra várhatók újabb ilyen kártyák, ezért végeztem egy kisebb kutatást, amiből az jött ki, hogy jelenleg kb fél tucat már működőképes kártya van és további kb egy tucat kibocsátó dolgozik aktívan a szükséges előfeltételek megteremtésén. A “coming soon” státuszban jelenleg szinte az összes korábban elvérzett kártyaüzemeltető is ott van: Xapo, BitWala, Uquid, Cryptopay, stb.

Jelenleg a következő kártyák működnek:

Ami viszont fontos: Ezek kártyák nagy része sima banki/pénzügyi szolgáltató által kiadott debit kártya, amihez a szolgáltató biztosít kriptopénz alapú feltöltési lehetőséget. Tehát szemben a wavecrest miatt elvérzett kártyákkal: itt nincs a kártya mögött Bitcoin és egyéb kriptopénz wallet, mindösszesen csak fel lehet tölteni (váltani) a kártyát kriptopénzből. A tényleges váltás nem a vásárlásnál történik meg, hanem a feltöltésnél. Erre érdemes figyelni. Ez alól elvileg egyedül a BitPay kártyája kivétel, ami viszont US-only kártya, tehát itt az EU-ban nem juthatunk hozzá.

Folytatás…

Bitcoin Pizza v2.0

Majd 8 évvel ezelőtt (2010.05.22) történt az első olyan igazolt tranzakció, amiben egyértelműen valamilyen valós értéket képviselő árucikk lett megvásárolva Bitcoinért. Ez a bizonyos ‘két pizza’ története azóta is fontos alappillére a Bitcoin folklórnak, aminek főhőse Hanyecz László, aki eszközölte akkor a vásárlást. Aki esetleg nem hallott erről, annak nagyon röviden: Laci gondolt egyet, hogy csak kéne valamit csinálni a sok tízezer kibányászott Bitcoinjával és a bitcointalk-on meghirdette, hogy volna 10 ezer felesleges Bitcoinja, amit odaad bárkinek, aki vállalja, hogy rendel neki 2 db pizzát a helyi pizzasütödéből. Az ügyletre akkor rá is csapott jercos, akivel megköttetett az ügylet, kifizette a két pizzát és meg is kapta a 10.000 bitcoinját az ügyletéért, ezzel akkor be is állították a Bitcoin kezdeti monetáris értékét (~0,5 dollár cent/bitcoin). Az elutalt 10k további sorsát egyébként tavaly nyáron ki is nyomoztuk néhányan a Bitcoin blokkláncból és kiderült, hogy kb. egy évvel később Jercos beutalta a vagyonát az MtGoxra…

A történet másik apropója viszont maga Hanyecz Laci, aki a közösségben “pizza-guy” néven ismert és leginkább azt lehet róla tudni, hogy a pizzás story után teljesen eltűnt. Az eltűnése óta szinte semmit nem lehetett róla hallani, azonban ma újra életjelet adott magáról…. merthogy… újra megéhezett… és újra rendelt 2 pizzát, amit természetesen Lightning Network-ön keresztül eszközölt. Szintén az eredetihez hasonló módon: mivel nincs a közelében egyetlen LN ready pizzéria sem, ezért újra egy közvetítőt kért fel, akin keresztül be is rendelte 0.00649 Bitcoin értékben a  két pizzát:”XL Cheesy Pizza, 1 Deluxe Pizza”

A történetről, a trustless közvetítési technológiáról és az egész kalandról természetesen levelet is írt a Lightning-Dev listán. Nyilvánvalóan ennek a levélnek sem az a lényege, hogy rendelt két pizzát, hanem sokkal inkább az, hogy HOGYAN rendelte azt. A beszámolójába azt mutatja be, hogy miként lehet úgy végezni LN-en keresztül utalást, hogy a shared secret (preimage) kerül később felhasználásra a fizikai leszállítás azonosításához.

Folytatás…