Category: cryptocurrency

17 Comments

Kínai és Orosz piacbefolyásoló szabályozások a láthatáron

  By , , , , ,

A tegnapi cikkben már jeleztem, hogy közkézen kering a hír mely szerint a mai nappal hivatalosan is bejelentésre kerül a kínai ICO szabályozás. Bár konkrét szabályozás nem látott egyelőre napvilágot, de a piac máris lereagálta és beárazta ennek negatív hatását, azt követően, hogy a People’s Bank of China (PBoC) ma közzétette:

“Valamennyi valuta/token kibocsájtási tevékenységet azonnal be kell szüntetni”

A szabályozás kiváltó oka a kínai üzleti körök hatalmas szerepvállalása a Initial Coin Offering (közösségi finanszírozású token kibocsátás) projektekben. Mint kiderült az idei évben eddig fundrising (ICO, crowdfounding) keretében kibocsátott közel 10 milliárd dollárnyi coin 40%-át kínai lakosok és intézményi befektetők vásárolták meg. A szabályozás másik (egyébként teljesen jogos) oka, hogy a kiváltó jelentés szerint az futó ICO-k közel 90%-a vagy eleve illegális tevékenységet kíván végezni, vagy feltételezhetően eleve visszaélés, pénzlopás céljából jött létre.

Folytatás…

20 Comments

A Bitcoin értéke: decentralizáció és a szabályozás ambivalenciája

  By , , ,

A hagyományos pénzügyi keretek között egyre nehezebb értelmezni a Bitcoint. Nem is oly régen még az internet alvilág fizetőeszközeként definiált valami, mára egy olyan szuperpénzé változott, ami mind rövidtávon, mind hosszútávon félelmetes hozamokat produkál, így egyszerre nyújtja a spekulatív tőzsdéket is túlszárnyaló nyerészkedés lehetőségét és a legkonzervatívabb megtakarítási termékek biztonságát. A hagyományos pénzügyi világ szolgáltatásain nevelkedett egyszeri befektető minderre csak annyit tud mondani, hogy “mese”… majd eltelik néhány hónap, néhány év és azt realizálja, hogy ez a mese még mindig tart, de a történet mellette már elrobogott. Hogy miért is más a Bitcoin, ahhoz meg kell érteni annak valós értékét. Meg kell érteni, hogy mit is jelent az 1 bitcoin és miért ér napról napra többet. Nem, a helyes válasz nem a ponzi és nem a lufi… Ebben a postban két aspektust vizsgálok: a decentralizációt és a szabályozást, ezeken keresztül próbálok közelebb jutni a bitcoin értékének definiálásához. Éljünk egyből néhány alapvető hipotézissel:

  • A decentralizáció jó az “Internet Pénzének”, mert ezáltal önszerveződő, önálló és senki nem tud egy kézben döntéseket hozni, így mindenhez valódi konszenzus kell.
  • A szabályozás jó, hiszen szabályozott környezetben nagyobb az elfogadottság, szélesebb kör számára elérhető az adott fundamentum, nő a bizalom, stabilabb a jogi háttér.
  • A szabályozáshoz – legalább lokális – centralizáció kell, ennél fogva a decentralizáció legnagyobb ellensége a szabályozás kell, hogy legyen.

Hmm? Hogy tudja két egymással ellentétben álló tevékenység egységesen szolgálni egy fundamentum fejlődését? Az ambivalencia feloldásához egyetlen dolgot kell definiálnunk és ez a bitcoin értéke. Mi a bitcoin értéke? Mennyit ér egy bitcoin? Hogyan hat erre az értékre a decentralizáció, illetve a szabályozás?

Kezdjük talán a legfontosabb érték definiálással. A bitcoin értéke a fiatban (USD, EUR, HUF, stb.) kifejezett összegszerű értéke. Ez alapján egy bitcoin 8 éve 0.01USD-t ért, ma pedig – épp most – $4694-t. Ez alapján a bitcoin értéke fantasztikus szárnyalást hajtott végre, hiszen szinte semmilyen más fundamentum nincs, ami ennyire rövid idő alatt ennyire értékessé vált volna és pláne nincs olyan, aminek a növekedési pályája erre nyílegyenes lenne. Hogy egy személyes Bitcoin superherómat idézzem (Charlie Shrem):

“Összesen 21 millió Bitcoin fog létezni. Egyre-egyre nehezebb, akár csak egyet is megszerezni belőle. A 100.000 dollár alatti ár egyszerűen túl olcsó bitcoinonként“.

Charlie (akinek munkásságát leginkább a BitcoinFoundation.org és a Jaxx wallet kapcsán ismerhetitek, de szintén ott van a viberate.io-ban, ami az elkövetkező hetek nagy ICO története lesz!) gondolata mögött Satoshi Nakamoto talán legnagyobb hozzáadott értéke áll, ez pedig a Bitcoin inflációs- és érme kibocsátási modellje. Ha abból indulunk ki, hogy talán még a mi életünkben kibányászásra kerül 20 millió bitcoin az összesen 21 millióból, akkor is elmondható, hogy a világ lakosságának mindösszesen 0.26%-a rendelkezhet 1 egész bitcoinnal. Ha Te(!) az olvasó, el tudod ma mondani azt, hogy “rendelkezem egy egész bitcoinnal“, akkor azt is elmondhatod, hogy egy olyan valamivel rendelkezel, amiből átlagosan 376 emberből csak egy valaki rendelkezhet. Ha mindehhez figyelembe vesszük a bitcoin addressek eloszlási táblázatát is: (forrás)

Akkor az arány még rosszabb, hiszen a MA bitcoinnal rendelkezőknek is mindösszesen csak 3,15%-a rendelkezik egy egész bitcoinnal, ennek alapján kimondható, hogy ma a föld lakosságát tekintve minden 12 ezer emberből csak egy rendelkezik bitcoinnal. Mely arány még tovább fog romlani az idő előre haladtával.

Folytatás…

11 Comments

A Litecoin odacsap az Ethereumnak?

  By , , , ,

Ma berakétázott rendesen a Litecoin is. A fiat baselinehoz képest csinált eddig 13%-ot, de még az amúgy szárnyaló és természetesen ma is ATH-t beállító Bitcoinhez képest is összehozott eddig potom 8,5%-ot reggel óta. A short term chartokon folyamatosan dobálja a zöld kalapácsokat a gyerta diagram, ami gyanúsan arra enged következtetni, hogy van itt bőven növekedési pálya. az alábbi ábrára berajzoltam azt, amit a nevesebb tech elemzők, most beleképzelnek az LTC árfolyamába:

Nos igen, ez egy szabványos dupla W (double bottom) alakzat, ami az álmoskönyv szerint bull szignál a hosszútávú #HODL-erek számára. FONTOS: A kulcsszó a “hosszútáv” és nem a “bull szignál”. Szóval, aki ránézve a mai chartra őrült módon kezd el minden pozíciót likvidálni és LTC-be tolni, annak szólnék, hogy mára a pumpa már látványosan megpihent és logikus lenne némi korrekció is rövidtávon, mert kicsit túltolták.

De mi is ennek a hírtelen kitörésnek az oka? Immáron jó 3 hónapja szedem elő időről időre itt a blogon a Litecoint, mint lehetséges csenges befutót és a BTC hedging tesóját, aki nem mellesleg az Atomic Swap és a Lightning Networkök segítségével komolyabb kitörés előtt állhat és nem mellesleg kihúzhatja a Bitcoin fenekét is a slamasztikából. Kb egy hete jelentette be Charlie Lee (az LTC prominense), hogy üdvözli a BTC SegWit aktiválódását, ami lehetővé teszi végre az LN és az AtSwap-ok működtetését a két hálózat között és már kiadási állapotban van ennek a produktív verziója is. Egy nemrégiben kirakott twitt szerint időközben kész lettek és minden komponens elérhető a Litecoin mainneten is. Akinek esetleg nem tiszta, hogy mi az Atomic Swap és LN, továbbá, hogy ez miért jó a Bitcoinnak, annak erre tessék: -link-

Mire idáig eljutottam az írással, addigra a post elején szereplő százalékok már további 2-3%-kal növekedtek… Továbbra is azt gondolom, hogy a Litecoin (LTC) egy tökéletes nyertese lehet a Bitcoin körüli paragépezetnek. Fontos azonban megjegyezni, hogy nyilvánvalóan a LTC pumpa NEM a Bitcoinból jön. Hanem… droppergés: látványosan az Ethereumból.

Folytatás…

19 Comments

Mekkora növekedési pálya van a Bitcoinban?

  By , , ,

Tegnap volt szerencsém a Bitcoin Budapest által szervezett Bitcoin Drinkup rendezvényen eszmét cserélnem a hazai $crypto közösség néhány prominensebb tagjával, akikkel sok egyéb téma között két nagyon fontos és szerintem kurrens téma is előkerült, ezek pedig a: hogyan kellene definiálni a Bitcoint és mekkor növekedési pálya van benne? A két kérdést erősen összefügg, hiszen a növekedési pálya erősen függ a definíciótól. A tegnapi diskurzus egyrészt azért osztom meg a blogon, mert szerintem mások számára is érdekes lehet a konklúzió, másrészt érdekel, hogy az olvasókban hogyan manifesztálódik ezen kérdésekre a válasz.

A Bitcoin definíciója kapcsán a pénz (currency) és az árucikk (commodity) között lamentáltunk hosszan, a növekedési pálya alapján pedig nemes egyszerűséggel a nagyságrendi növekedéseket és azok lehetséges hatását vizsgáltuk. Akinek nincs kedve az egész okfejtést végig olvasni, azoknak TLDR: Függetlenül a most folyó scaling debate-től a Bitcoin jövője az, hogy commodity termék legyen, onchain tranzakcióval ezzel már soha nem fogunk sört vásárolni a csaposnál. A növekedési pálya kapcsán pedig a 10x-t mindenki reálisnak tartotta, az ennél nagyobb növekedés már komoly constrainteket generált sokakban. (Az egész az én lazán bedobott 1000x-es hasraütésemből indult ki.)

Folytatás…

20 Comments

Észak-Korea után a Bitcoin is rakétakísérleteket hajt végre

  By , , ,

Ha tippelnem kéne, akkor az árfolyam most be akarja tesztelni, hogy el tudja-e érni a Blockstream féle bitcoin műholdakat… Egyelőre jó irányba halad. Isten tartsa meg jó szokását arra 13 másodpercre még amíg elindul a dump vonat 🙂

Mivel a hírtelen jött pumpát ránézésre egyetlen altcoin sem sínylette meg, így nagy valószínűséggel friss ropogós fiat érkezett a $Crypto piacokra. A pénznemet sem nehéz megtippelni, hiszen nagyjából a pumpa idején nyitott ki a Wall Street… A jelek szerint a bitcoin  lesz az új háborús-kötvény, most hogy Trump és stábjának feje eléggé forr a Észak-Koreai petárdázás miatt.

11 Comments

Ismerkedés a Bittrex API-val [Python]

  By , ,

Bár kétségtelenül epic jó a kraken api-ja, ellenben a kraken konzervativitása a támogatott coin párok kapcsán már koránts sem tekinthető elégségesnek. Ennek okán elkezdtem kalandozásom a Bittrex API-jával. Api dokumentációt itt találjátok: -link-. Az általam használt python library-t pedig itt: -link-

Ez a cikk a korábban már elkezdett “CryptoCulture: A programozási mint alap nyelvtudás” cikksorozat folytatása. Ezúttal a post végén már egy automata limitáras vásárló robot szerűséget is bemutatok.

Nezzünk egyből az elején egy nagyon egyszerű példát:

#!/usr/bin/python3
import json
from bittrex.bittrex import Bittrex

sf = open("secrets.json")
secrets = json.load(sf)
sf.close()
bt = Bittrex(secrets['key'], secrets['secret'])

actual = bt.get_balance('BTC')
print(actual)

A kód futtatásához létre kell hozni egy secrets.json file-t, amibe be kell rakni az API és secret key-t. Ezt követően a program máris visszaadja az elvárt outputot: “{‘message’: ”, ‘success’: True, ‘result’: {‘CryptoAddress’: None, ‘Currency’: ‘BTC’, ‘Balance’: X.X, ‘Available’: X.X, ‘Pending’: 0.0}}”

A get_balance(‘XXX’) helyett a get_balances api call ugyanezen struktúrában visszaadja az összes valaha bírtokolt coin egyenlegét, tehát itt az eredményben fogod látni a nullás egyenlegű tételeket is, amikből valaha rendelkeztél akár egy minimális mennyiséggel.

Folytatás…

No comments

Ilyen egy megalapozott üzleti döntés

  By , , ,

Aki ma korán kelt, az minden bizonnyal észrevehette, hogy a Bitcoin Cash EDA (Emergency Difficulty Adjustment) nem egészen úgy zajlott le, ahogy azt várhattuk volna, a korábbi két eset alapján. Az EDA láncot megszakítva, a BTC.top bojkottálta a difficulty droppot három jó helyen elhelyezett blokkal (#483844, #483845, #483846).

Eredeti bejegyzést: -link- . Angol átirat (/r/btc): -link-

Alább Zuho’ Er Jiang, a BTC.top pool vezetőjének interpretációja a történtekről:

Azt a bizonyos három blockot (483844, 483845, 483846) big blockerek bányászták, a három block célja az volt, hogy tartsuk a BCH mining rewardják egy picivel a BTC alatt. Így a masszív hashpower beáramlás ne tudja eredményezni a BCH lánc rewardjának idő előtti feleződését. Már az előző akalommal is szerettük volna megakadályozni az EDA alkalmazásának gyakorlatát, de akkor azt sajnos átaludtam.

A masszív hashpower beáramlás bár kétségtelenül egy látványos PR fogás, de extrém gyors block generálást és túlfizetett bányászati jutalmakat eredményez.

A Bitcoin Cash előnye, szemben a BTC-vel a kapacitása (gyors konfirmálás alacsony költségekkel), ezt a győzelmet csak hosszútávon tudjuk érvényesíteni, nem gyors nyerészkedéssel.

Az akciónak eredményeként a Bitcoin Cash lánc difficultyja csak 120G-ig esett le, így perpillanat az árfolyam különbség miatt a Bitcoin lánc minimálisan profitábilisebb (cca 15%-kal). Ezt az előnyt azonban hamar elveszítheti, ha realizálódik az a korrekció a bitcoin árfolyamában, ami az elmúlt hetek oldalazgatása után eléggé a levegőben van. Mindenesetre ami most a jó hír: A két láncon fej-fej mellett készülnek a blokkok.

 

3 Comments

SegWit: Kis lépések

  By , , ,

Mint az alábbi ábrán is látható, szépen lassan de beindult a SegWit adaptáció, immáron a blockok tranzakció tartalmának majd 0.3%-a SegWit tranzakció. Ezen túlmenően a növekvő trend egyértelműen kiolvasható az ábrából:

A statisztikát egyébként ezen az oldalon bármikor tudjátok követni: -link-

Hogy mennyit számít a SegWit? Alábbi példa jól mutatja, hogy mennyivel rövidebb egy segwit nélküli és egy segwites input script:

 

 

18 Comments

Csupa jó hír így vasárnapra (NEO, BTC, LTC, ADX, MCO és LISK kapcsán)

  By , , ,

Mai témák: NEO roadmap és újdonságok, BTC-BCH bányász csiki-csuki, rocketjumpoló kicsi altok (ADX, MCO, LISK).

Kezdem is a lelkületemhez legközelebb álló NEO-val… francokat: BTC-BCH csiki-csukival:

Hajnali 4:30 körül megtörént a difficulty adjustment a Bitcoin Cash láncon: 291G-ig ugrott a nehézségi szint. Mondjuk ez sokkal kevesebb mint amit én számoltam, de mentségemre szolgáljon, hogy nem nagyon tudok számolni. Az előző ciklusból már tudhatjuk, hogy erről a difficulyról kerek 30 óra alatt tudják leimádkozni a nehézségi szinten 89G-re. Bár ez valószínűleg ide már nem lesz elég köszönhetően a folyamatos BCH árfolyam gyengülésnek.

Ha leviszik további 1-2 ciklussal 60G körülre, akkor újra mehetnek át a bányászok kaszálni. Apró kitérőként megemlítem, hogy amennyiben tényleg leviszik 60G alá, akkor újra profitábilissá válnak a régi S1 és S3 antminerek is. (Ennek majd még pontosabban utána fogok számolni, de saccra kijön). Szóval én is lelkesen előkapartam a sufiból a két jó öreg S1-es bányászhangyámat ami anno rajtam ragadt a BTC farmból. Ma életet lehellek beléjük. Aki hasonlóképpen akar tenni, annak érdemes ezt megcsinálni még ma, mivel a legjobban közvetlenül a difficulty adjustment után lehet haszálni ezekkel a masinákkal amíg még nem ugranak át a nagy poolok (ez kb 3-4 órás időablak a EDA diff drop után). Holnap beszámolok ezzel kapcsolatos tapaszatalaimról. (ha lesznek…)

Na de nézzük a BTC láncot: A csiki-csuki ( == bányászok DARI szerinti profitábilisebb láncra ugrálása) egyelőre nem nagyon regette meg a BTC-t.  Perpillanat hatalmas tempóval darálják le a bányászok a mempool hátralékot. Alig 12 óra alatt ledarálták a mempoolban felgyűlt unconfirmed tx-ek több mint 60%-át, bár ehhez kellett egy tegnap délutáni iszonyatosan mákos időszak is, amikor több poolnál is egyszerre ütött be a hashing luck. Ami a jó hír: a jelenlegi tempóban haladva a mempoolból az összes 10sat/B feletti tétel ki fog ürülni az újabb miner láncváltásig, ami a rossz hír, hogy még így is fog maradni baromi nagy hátralék a 0-5 sat/B közötti tartományban. Ezek szokás szerint tele vannak pakolva óriás tranzakciókkal (olyan tranzakciók amikben néhány satoshit küldenek több ezer inputról vagy outputra). Ugye ezekre a tx-ekre mondja a /r/bitcoin oldal, hogy ezek a “bigger blockosok által spammelt zsaroló tételek”, velük szemben a /r/btc oldal pedig azt, hogy ez aljas rágalom és nincs itt semmi látnivaló és miért nincs már aktiválva a 2x… Én meg ugye inkább kussolok a saját ezirányú véleményem kapcsán, mielőtt újra vasvillára leszek tűzve.

Folytatás…

3 Comments

Atomic-swap, HTLC: A következő nagy crypto big-bang

  By , , ,

Már egy jó ideje téma az atomic-swap és az azt lehetővé tevő HTLC technológia, ugyhogy itt az ideje, hogy alaposabban is megértsem mi is ennek pontosan a technológiája. A téma apropóját leginkább az adja, hogy az eddig lényegében csak ‘whitepaper’ szinten működő történet hírtelen konkrét termékekben manifesztálódott. Ahogy arról a héten írtam a Litecoin csapatának atomic-swap implementációja már ‘release-candidate’ állapotba került és tegnap a Z.Cash csapata is bejelentette, hogy szintén tesztelhető állapotba került a saját XCAT néven futó atomic-swap megoldásuk, ami első körben természetesen a BTC-ZEC párok közötti instant cserét valósítja meg. Az XCAT az Cross-Chain Atomic Transactions rövidítése, ami úgy egyébként valójában nem a Z.Cash saját találmánya, az XCAT egy teljesen független történet amit még egy bitcoin fan TierNolan talált ki, a Z.Cash most csak implementálta ezt a ZEC-BTC páron.

Folytatás…