Viszlát Jihan, köszi az OP_CHECKDATASIG[VERIFY]-t!

Nemrégiben járta körbe a kripto-sajtót, hogy mindannyiunk hőn szeretett és szívünkbe zárt Jihan Wu-ját visszavonultatták a BITMAIN boardból és a továbbiakban a felügyelőbizottságban folytatja a pályafutását, így Wu november 7 dátumtól kezdődően már nem vehet részt a döntéshozatalban.

Hogy mi áll a döntés mögött, hogyan csúszott ki a CEO székből a vidám kis figura és milyen jövő vár rá? Ezekre a kérdésekre leginkább csak pletykákkal lehet felelni. Ami biztos: A Bitmain IPO-ra készül, aminek keretei között a cég a Hong Kong-i értéktőzsdén kerül listázásra, szintén fontos, hogy immáron egy jó éve komolyabb nézeteltérés áll fenn Jihan Wu és a cég másik alapítója Mikri Zhang között. Mikri a cég jövőjét egyértelműen az AI technológiában és a chipgyártásban látja, míg Jihan továbbra is a kriptoeszközökben hisz és éppen egy újabb hatalmas csatába (hash-war) vezényli a teljes haderejét.

A Bitmain az egyik legdinamikusabban fejlődő chipgyártó talán az egész világon. Az ASIC chipjeivel olyan szinteket ért el, amire nagyon kevés konkurense volt képes. A mesterséges intelligenciához szükséges chipek nem sokban térnek el a hash algo ASIC chipektől, hiszen ezeknél is alacsony és célirányos utasításkészlet mellett kell nagyon magas számú párhuzamosított végrehajtást biztosítani.

Hogy miért fontos annyira az AI chipek gyártása a világ azon országában, ahol a karhatalom bármit megtenne, hogy mindenről mindent tudjon és ahol az emberi jogok gyakorlása a legjobb esetben is csak esetleges? Költői kérdés volt: A világ összes AI chipjei is kevés lenne Kínának, így nem kérdés, hogy aki ebbe az iparágba invesztál, az rossz lóra nem tehet.

Jihan visszahívása egyértelműen azt prognosztizálja, hogy a Bitmain hivatalosan is fókuszt vált. Persze az átmenet koránt sem lesz annyira rapid mint azt sokan gondolhatnák. A Bitmain nem szívesen szabadulna meg egyhamar az aranytojást tojó tyúktól sem. Jelenleg is közel 90.000 új S15-ös miner üzembe helyezése folyik a cég Xinjiang-i minerfarmján, melyek kapcsán a sietség nem véletlen, ezek a gépek lesznek a Bitmain kezében a Bitcoin Cash hash-war csodafegyverei. A Bitmainnek biztosan nem lehet célja, hogy elveszítse a kontrollt a Bitcoin Cash felett, hiszen az IPO jelentésük alapján 1 milliónál is több BCH-n ülnek, aminek a sorsát nyilvánvalóan nem akarják Craig Wright kezébe helyezni, azok után, hogy csak véres áldozatok árán tudtak megszabadulni a szemükben fejlesztői önkényuralomra tört Blockstreamtől és a Bitcoin eredeti lánctól.

A cég és Jihan Wu  számos alkalommal nevezte történelmi fontosságúnak a november 15-i hardforkot, ami kapcsán a legfontosabb újítást a DSV-hez kapcsolódó OP kódok fogják jelenteni. (OP_CHECKDATASIG,OP_CHECKDATASIGVERIFY)

Na de mik is ezek az op kódok?

Ezek azok a bizonyos opkódok, amikből a balhé is lett, tehát amik miatt most előkerült a BCH lánc szétválása és az egész hash-war. Ennek okán talán érdemes megérteni, hogy mit is hoznak ezek az opkódok pontosan.

A Bitcoin protokolljában hagyományosan az OP_CHECKSIG hívás hivatott arra, hogy eldőljön egy UTXO sorsa, tehát, hogy jogosultak vagyunk azt elkölteni avagy sem. Az OP_CHECKSIG ellenőrzi, hogy az általunk generál aláírás megegyezik-e a redeem scriptben találhatóval, ha igen, akkor elköltődik  az adott pénzmennyiség.

Az OP_CHECKDATASIG egy teljesen új szintre emeli a blockchain döntési mechanizmusát, minek köszönhetően a Bitcoin Cash láncon elérhetővé válik a következő metódus:

Folytatás…

Bambusznád, majomkenyérfa… KÓKUSZDIÓ!

Kína->Bitmain->Opera->Mpesa->Afrika->”alulról épülő pénzügyi forradalom” reloaded!

Az elmúlt heteim őrült vágtázásban teltek. Az INLOCK kapcsán túl vagyunk a legtöbb technikai előfeltételen. Folyik a ráncfelvarrás a prototípuson, készül a whitelist és a KYC folyamat is. Éppen ma reggel deployoltuk sikeresen az ILK token smartcontraktjait, szóval innentől már fizikailag is létezik a token networkünk… és persze még hosszan sorolhatnám, hogy mi minden köti le manapság minden másodpercement. Amikor éppen nem az INLOCK köt le, akkor a Variance HUB-ban ‘inkubált’ projekteknek segítek előrébb jutni.

Mindettől függetlenül persze képtelenség teljesen elzárni magam a napi hírektől és a piaci szentimentalizmustól is. De ha még meg is próbálnál, akkor sincs esélyem, hiszen bármikor kerülhetek olyan helyzetbe, hogy pl egy egyeztetés kellős közepén hall az ember egy olyan információmorzsát, ami egész nap rágja az ember agyát, majd amikor már fizikailag is fájdalmat okoz a gondolat, akkor jön a “jó ennek egy picit utána nézek” érzés, aminek a vége mi más lehene mint 3 órával később (hajnali 1:30-kor) az “erről most írnom kell egy blogbejegyzést“…

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az alábbi gondolatkísérlet mögött kivételesen valóban nem az én kutatómunkám áll, ezúttal más tollával ékeskedem, jelen cikk Matók Ádám kolléga kutatómunkájára hagyatkozik.

A mai napon régi kis kedvencemről a Bitcoin Cashről le szó, de ezúttal egy nagyon érdekes új megközelítésben. Az elmúlt fél évben szándékosan mellőztem a BCH-t a blogról, hiszen nagyon nem tudtam hová tenni azt ami a téma kapcsán történik. Továbbra is naphosszat sorolhatnám az egyes prominens szereplők, avagy fejlesztők(?) furábbnál-furább dolgait, de egyre inkább az az érzésem, hogy egy esetlen színházat látunk csak. Majd egy éve írtam a BCH kapcsán egy cikket “too big to fail” néven… A mai napig ugyanezt gondolom a BCH-ról… Valakik iszonyatoson sok pénzt költöttek arra, hogy létrehozzák. Tényleg az lenne az egyetlen értelme, hogy zéró terheltség mellett próbáljon funkcionálni?

Mára arra jutottam (némi segítséggel), hogy itt valóban egy sokkal komplexebb dologról van szó. Adott a Bitcoin Cash, ami perpillanat bár mérhetetlenül jobban skálázható, mint pl a Bitcoin vagy az Ethereum (egyelőre), de valójában mégsincs olyan speciális képessége, ami miatt bárki is fejvesztve menekülne a BCH irányába…. egyelőre…

Lesz itt azonban néhány fura változás a novemberi protokoll upgrade kapcsán. Egyrészt lóg a levegőben egy állítólagos tizedesérték növelés. A jelenlegi 1/10m (8 decimal places) ábrázolás a tervek szerint 10 vagy 11 tizedes jegy pontosságig kerül növelésre. Ez önmagában nem annyira nagy kaland, de a cikk szempontjából később tisztázódni fog, hogy miért is fontos az amúgy is 1 cent alatti tranzakciós költségek tovább csökkentése.

A novemberi nagy patch egyébként számos újdonságot ígér, bár ennek eljövetele a github repo szerint számomra minimum kétséges, de nyilván egy ennyire centralizált fejlesztésű projektnél nem kizárt, hogy a fejlesztés oroszlánrésze zárt/privát repókban történik és majd csak a kész és tesztelt kód kerül ki a githubra. Szóval az ígért funkciók között ott van a colour coins funkció felélesztése/átalakítása, ami a tokenizált értékek leképezésének lehetséges metódusa, ami ugye a hőn áhított smart contract engine alapja is egyben. Ezen a ponton persze máris értelmet kaphat a decimal places növelés, hiszen a Bitcoin (include BCH) transaction fee kalkulációs metódusa teljes egészében nem smart contract ready, mivel a transaction fee-t egyedül az adott tranzakció kódjának mérete határozza meg, nem pedig a konkrétan végrehajtott kód jellege, tartalma, erőforrásigénye. Csak, hogy ezt némileg kontextbe helyezzem: Ethereum esetén egy tranzakció kezdeményezése solidityben 21.000 gas-ba kerül, ami a kódban lényegében egy sor, ezzel szemben két számon végzett matematikai művelet 3 gas-ba. Holott ez utóbbinak byte kódja sem sokkal hosszabb egy utalásnál. Ennek megfelelően valóban indokolt lehet a 8 tizedes pontosság tovább bontása, hogy legyen hely az ilyen sub-satoshi scriptek futtatásához.

Persze mindez technológiai szinten jól hangzik és TALÁN még el is hiszem, hogy valahol egy eldugott pincében néhány éhbérért dolgoztatott kóder dolgozik is ezen, de ha MÉG ezek meg is valósulnak, akkor is… hol érdekel ez bárkit is? Hiszen mai szemmel már az Ethereum is őskövület, hol rúghat labdába egy még régebbi engine ráncfelvarrása?

Ettől a ponttól a cikk puszta spekuláció és az elérhető hírek és információk sajátos absztrakciója. Én elvégeztem a saját kutatásomat és abból nekem ez jött ki… Javaslom mielőtt bárki is vakon kezdene rajongani az alábbiakért… végezze el a saját kutatásait.

Szóval nézzünk néhány érdekességet:

  • A Bitmain közvetetten, de komolyabb részesedést (50 millió US$) vásárolt az Opera browserben.
  • A Bitmainnek nem ez az első bevásárlása számára idegen technológiákba. A tavalyi évben már mindent teletrombitáltak azzal, hogy a titokzatos társtulajdonos érdeklődése nyomán a cég a bányászchippek helyett irányt vált az AI (neutrális háló) chipek gyártása felé.
  • Az Opera browser a Kínában gyártott mobiltelefonok egy részén alapértelmezett böngészőként van telepítve.
  • Ez különösen igaz a harmadik országokba, különösen Afrikába szánt olcsó okostelefonokra.
  • Az Opera nemrégiben jelentette be, hogy alapfelszerelésként beépít az összes böngészőjébe egy walletet és egy smartcontract futtatásra alkalmas modult. Ez utóbbival a metamask funkcióival ellátott, de alapértelmezetten elérhető egységgel gyarapodik az Opera.

Oké, ezen a ponton kezd “Deniken”-es fordulatot venni a történt. Jó lenne valahogy megérteni az előző 4 pont összefüggéseit, nem de?

Folytatás…

Soha nem lesz 21 millió Bitcoin…

Temérdek szörnyűséggel teli ez a mai nap… Nem elég, hogy le kellett zárnom a lightning network nodeom összes csatornáját (pedig már 30 aktív csatorna volt!!!) egy memleak hiba és a wallet inkompatibilitása miatt… ráadásul a csatornák nagy részét csak forcedben tudtam lezárni, így egy napot várhatok hogy át tudjam menteni a csilingelő satoshijaimat… Ráadásul még petyatrader haverom is ágynak esett az influencia miatt, ami nem kicsit veti vissza a közös projektünket. (Ezúton jobbulást neki!) Szóval mindezen szörnyűségek mellett ma még azt is megtudtam potom 1,5 hónap késéssel, hogy egy sajnálatos programhiba miatt alapjaiban omlott összes Satoshi Nakamoto álma a 21 millió bitcoinról… Soha, de tényleg soha nem lesz 21 millió bitcoin…

A történet egészen tavaly december 30-ig vezethető vissza, amikor is az egyik pool (elvileg talán az AntPool… nem jártam utána pontosabban), úgy döntött, hogy csak szeretne jól járni az akkor éppen bejelentett rootstock mainnet indításból és gyors hackelésben összerakták a merged mining kódjukat… Na álljunk meg egy pillanatra. Mi az a rootstock és mi az a merged mining?

A Rootstock az egyik első sidechain implementáció, ami a Bitcoin skálázási problémáit hivatott megoldani a Blockstream által felvázolt sidechain technológián keresztül. Ennek ugye az a lényege, hogy a Bitcoin hálózatból ideiglenesen lehet lockolni bizonyos mennyiségű Bitcoint, ami ezáltal felszabadul a Rootstock (RSK) hálózaton, ahol a 10 másodperces blocking time és a 400+ tps (tx/s) átlagos tranzakciós sebességgel jelentős sebességre fogja kapcsolni a hálózat. Ráadásul mindezt egy turing-completed smart contract engine keretei között, amivel a Bitcoin hálózaton is elérhetővé válik az Ethereum szintű okosszerződés rendszer.

A rootstock egy külön blokklánc, amin bányászat útján keletkeznek a blokkok és ezáltal maguk az SBTC tokenek is. Ám a bányászat nem függetlenül történik, szeparált infrastruktúrán, hanem hivatalosan a Bitcoin bányászati eszközök végzik egyben a rootstock validálást is, aminek a lényege, hogy a keletkező Bitcoin blockok jutalom tranzakciójába (coinbase reward), bekerül egy “rootstock commitment” is. Ezen rootstock commitmenten keresztül igazolja azt a rootstock (és egyben Bitcoin) bányász, hogy valóban elvégezte azt a bizonyos munkát, ami miatt a kibányászott BTC reward mellett jogosult az SBTC (SuperBTC = Rootstock token) rewardra is. Ideális esetben ez így néz ki egy a slushpool által létrehozott Bitcoin blokk esetén:

P2PKH    
OP_DUP OP_HASH160 7c154ed1dc59609e3d26abb2df2ea3d587cd8c41 OP_EQUALVERIFY OP_CHECKSIG
NULL_DATA   
OP_RETURN 52534b424c4f434b3ade73c1b2601b0ac63bb3c28fcff64a5eed722ed711f95e88a8d90897b9ef2204
(decoded)
NULL_DATA   
OP_RETURN aa21a9ed5fe56b84c28ea18b3e8948b3bc708f148c01695f38962f9044b3e19bf411145f
(commitment hash) 5fe56b84c28ea18b3e8948b3bc708f148c01695f38962f9044b3e19bf411145f

Az első output maga a coinbase reward bitcoin address, a másik az a bizonyos rootstock commitment, a harmadik pedig a tavaly szeptember óta minden coinbase rewardban szereplő “segwit commitment” üzenet, amivel jelzi a bányász, hogy ez a blokk bizony SegWit módban készült. A rootstock commitment-et dekódolva eléggé nyilvánvalóvá válik az összefüggés: “RSKBLOCK:??_ ?;?????J^????u?????????”

Kis technikai kitérő után vissza is térnék a fájdalmas felismeréshez, nevezetesen, hogy miért is nem lesz soha 21.000.000 db Bitcoin: A fent említett napon a kérdéses pool elkészítette az első olyan blokkját, amibe be is rakta az első rootstock commitmentjét, sajnálatos módon azonban sikerült egy teljesen értelmezhetetlen coinbase tranzakciót összerakniuk (01000000010000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000ffffffff1203dea707055a478cb801b80100006ea50000ffffffff0100000000000000002952534b424c4f434b3addbf517adf8ffd4bca7751505b39c9013a0d1fd479fc4e901b39dd57b347c62400000000), amit ha meg is próbálnánk visszafejteni, akkor is csak ennyit látnánk benne:

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE 03dea707055a478cb801b80100006ea50000 OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE 0 0 0 0 0 0 0 0 52534b424c4f434b3addbf517adf8ffd4bca7751505b39c9013a0d1fd479fc4e901b39dd57b347c624 0 0 0 0

Az egy tranzakciókra jutó OP_INVALIDOPCODE-ok aránya kifejezetten magasra sikerült ebben a bugos tranzakcióban és bár ott van benne a coinbase reward address (34PADg1QBRD8311BojmwMzu7xUEBYKia4M), de az oda került coinbase rewardot (12,5 BTC) bizony soha senki nem fogja tudni felhasználni… Akkori árfolyamon közel negyedmillió dollárt sikerült elégetniük a hiba miatt. Természetesen a tranzakció végén ott árvátlankodik a vétkes commitment tag is: “RSKBLOCK:Y?QzByKEwQP[9E:OyüN9YW?G?$”

A történt konklúziói egyrészt: van ám abban némi logika, hogy ha egy mód van rá, akkor ne éles környezetben teszteljünk. Pláne, ha a teszthez több ezer dollárnyi áramot kell elégetni és a hibás futtatás okán potom negyed millió dollárt bukunk. Másrészt pedig, hogy innentől sajnos módosítani kell az összes szakirodalmat: A Bitcoin láncon sajnos csak 20.999.987,5 bitcoin fog keletkezni. Ezt a számot tessék innentől megjegyezni és hangoztatni…

//PLETYKA MODE IS ACTIVATED: Amikor az ember azt gondolná, hogy ennél nagyobb sokk már nem érheti a napra, akkor jön az ultimate kill bill scene: A kriptoszubkult bűzölgő pöcegödréből előszivárgott a “Bitmain Antminer F3” ASIC miner híre, amiről egyelőre keveset lehet tudni (legfőképpen azt sem, hogy egyáltalán tényleg létezik-e ilyen gép), de a lényege, hogy három ASIC chipet körberaktak 1Gb-os DDR3 memóriákkal, amelyekből egy kiszerelésben 72Gb-ot erőszakoltak bele egy-egy masinába. Az F-es széria (ha valaha is létezni fog…), akkor a memory heavy/DAG orientált algoritmusok esetén fog szédületes teljesítményt produkálni, lásd pl Ethereum bányászat. Egyes (egyébként nem bizonyított) becslések szerint  650MH/s-re lesz képes az ASIC mindösszesen 750W energiafelvétel mellett, mindezt a szokásos 2500-3000 dolláros áron. Ha tényleg elkészül egy ilyen gép (állítólag idén Q2/Q3 körül várható), akkor ez alapjaiban fogja átrajzolni a bányász piacot, ami megint jó időre a GPU bányászat végét jelentheti (pont úgy, mint 2013-ban az Bitcoin, majd nem sokkal később a Litecoin esetén…)

Bitcoin: Az elmúlt bő egy hét margójára…

Lassan lecseng a Bitcoin legújabb összeomlásának, megsemmisülésének és végérvényes elértéktelenedésének története is. Bár továbbra is tartom magam ahhoz, hogy még csak a B. elliott hullámnál tartunk és lesz itt egy C is a nagy felugrás és esetleges újabb ATH-k előtt, de kétségtelenül igaz, hogy látványosan ellőtte mindenki az összes puskaporát, ráadásul egyértelmű jelei vannak annak, hogy a nagy halak is elkezdtek újra pozícióba lépni a Bitcoin tőzsdéket. A twitteren most pörgő anyagok közül talán az a kép a legviccesebb ami a Stockholmi Nasdaq-on bevezetett Bitcoin ETN (Exchange-Traded note) statisztikát mutatja. A teljes képeket megnézheted Tone Vays twittjében, de kimásolnám ide a tegnapi napon legtöbb Bitcoin ETN-t vásároló befektetők rangsorát:

  • Morgan Stanley (165786db)
  • Nördnet Bank AB (159868db)
  • Avanza Bank AB (180874db)
  • JP Morgan Securities Ltd (19102db)

Ennél talán csak a második kép viccesebb, ahol pontosan lehet látni, hogy kik is vásárolták végig a 17:24-es mélypontot. A listát eléggé uralja a JPMorgan, de a JPMorganhez képest is komolyabbat villantott a Morgan Stanley, akik az aznapi 7633db eladott egységükre vásároltak 165ezer ETN-t. Azt hiszem megvan a karácsonyi bónusz sokaknak most. Persze senki ne gondolja, hogy akár a Morgan S, akár a JP Morgan, ezeket az ETN-eket saját magának veszi. Itt nyilván arról van szó, hogy a nagybankok nagy ügyfelei megadták a megbízásokat, melyeket az ügyeskezű ügynökök folyamatosan bonyolítanak. Ennyit arról, hogy a JP Morgan ügyfelei mennyire adnak számlavezető bankuk vezérének intő és óvó szavaira.

Vajon milyen érzés lehet a szabad pénzügyi világ egyik legnagyobb alakjának (J. Dimon) az a tudat, hogy miközben hangosan ordibálja a csalást a Bitcoinra, addig ügyes kis traderei két pofára vásárolják azt általa földbe döngölt árfolyamot? Őszintén? Semmilyen… Megtörli a szája szélét és máris újabb céltáblát talál magának, mi lesz vajon a következő most, hogy az amerikai gazdaság újra romokban van és államadósságuk újra elérte a plafont? Naná, hogy időszerű lenne már egy újabb gazdasági világválság amit követően újra állami pénzből kell megmenteni az olyan nagybankokat, mint a JP vagy a Morgan Stanley. Persze addigra nekik már nagyon sok Bitcoinjuk lesz… Ez egy ilyen világ, nem volt ez másként 10 éve sem, nem lesz ez másként most sem.

Folytatás…

Mégis mit is nevezünk Bitcoinnak?

Meglepően jól fogadta a tegnapi lázálomban született postomat a blog olvasóinak azon része, akik a passzív olvasás mellett hozzá is szólnak a témához. Mielőtt tovább folytatnám az összeesküvés elméletemet had osszak meg veletek egy korábbi irományomat, amit anno nem publikáltam pont azért mert annyira ködös és homályos volt a jövő, hogy akkor nem éreztem érettnek közzétételre. Egy-két ponton belepiszkáltam a lentebbiekbe, de javarászt az augusztus 4-ei gondolataimat tartalmazza, tehát közvetlenül a Bitcoin Cash hardfork után készült. A post még akkor született, amikor – Gavin Andresen szavait idézve-: Nem vakultam annyira el, hogy ne lássam a fától az erdőt 🙂


Kezdjük talán azzal, hogy mi is az a Bitcoin. Az eredeti (Satoshi Nakamoto) definíció szerint ugye egy “elektronikus peer-to-peer pénz rendszer”. Ez azonban már lényegében bármire igaz, ami UTXO alapú digitális főkönyvet működtet nem centralizált formában. Értsd: ennyi elővel az összes altcoin is bitcoin. (Ahogy végülis azok is). Na de, hogyha ez mindre igaz, akkor mégis miért a Bitcoin… a Bitcoin? Ezen definíciós probléma feloldására idén februárban hozta létre Gavin Andresen az alábbi definíciót:

“Bitcoin” a korábban-el-nem-költött (UTXO) tételek főkönyve, melyek hitelesített módon aláírva fűződnek fel egy láncra, melynek első eleme a genezis block (hash 000000000019d6689c085ae165831e934ff763ae46a2a6c172b3f1b60a8ce26f), követi továbbá az eredeti 21-millió érme létrehozásának ütemezését, és rendelkezik a legnagyobb összesített dupla-SHA256 proof-of-work számítási teljesítménnyel.

Folytatás…

Játsszunk el azzal a gondolattal, hogy:

Nemrégiben jelent meg a bitmain hivatalos blogján egy újabb bejegyzés a bitcoin cash kapcsán. Csak a szokásos kommunikációs bla-bla, nincs benne semmi extra, viszont van benne két nagyon fontos dolog. Egyrészt kiderült, hogy mennyire koszosak a kínai villák, másrészt pedig van egy nagyon viccesen megfogalmazott mondat:

“Akkor még egyszer, függetlenül a Segwi2x állapotától, ez a fork nagy valószínűséggel meg fog történni és erre a bitcoin tulajdonosoknak fel kell készülniük”

Játsszunk el azzal a buta gondolattal, hogy néhány nagyágyú éppen most egy teleconfon arról beszélget, miközben pukkogtatják a pezsgőket, hogy vajon mikor is kéne már szólnia a népeknek, hogy eszünk ágában sincs végrehajtani a bitcoin cash hard forkot, hiszen az előzetes teszteken kiderült, hogy a francot sem érdekel ez a pénz és amúgy is a legtöbb mining pool nem hajlandó beszállni ami miatt a franc se fogja elhinni, hogy Jihannak nincs 51%-nál nagyobb hashing powere. Szóval azon agyalnak, hogy miként is lehetne innen ezt a süllyedő hajót kinavigálni. A teleconfban nyilván azok az emberek beszélgetnek most, akik korábban már hasonló nagy sikerrel süllyesztették el a “Bitcoin Classic” és a “Bitcoin Unlimited” (BTU) hard-forkok végeredményét is.

Nyilván erről felesleges is beszélni, de azért egy pillanatra mindenki játszon el a gondolattal, hogy “és mi lenne ha kedden kora délután mégsem lenne hardfork?“, majd rögtön utána jöhet egy gondolatkísérlet arra is, hogy vajon mit reagálna minderre az a piac, ami egy hete ATH közelében zsákolja a bitcoint csak azért, hogy minél több BTC/BCC/BCH-ja legyen a split chainkor… mindezt úgy, hogy ennek melléktermékeként az összes altcoint a földön hever, hiszen ma senkinek nem tűnik drágának akár kis veszteséggel is kiszálni az altcoinokból, ha a chain-split után, a kínai példa nyomán akár 400-500$-ért is el lehet majd adni a BCC-t…

Nem elég kerek így a történet? Akkor mutatnék egy frissen készült kimutatást, amivel személy szerint nem keveset dolgoztam:

Ehhez a kimutatáshoz, a 600 legnagyobb bitcoin pénztárca elmúlt 3 hónapos historyját túrtam át. Az ábra azt mutatja, hogy a “bitcoin bálnák” az elmúlt 1 hónapban közel 200 ezer bitcoint adtak el a meglévő amúgy majd 4 millió BTC-s vagyonukból. Ennek a nagy részét ráadásul az elmúlt 1-2 napban. (tehát ATH közelében).

Persze a fentebbi kimutatásnak azért akad egy logikusabb olvasta is. A nagy bálnák között ott vannak jócskán az tőzsdék is, a tőzsdék számláiról pedig az elmúlt néhány napban jócskán áramlott ki a vagyon pont a BCC/BCH story miatt.

Mindettől függetlenül azért játsszunk el a gondolattal! 🙂

Erre mondják, hogy nem kellett volna csesztetni…

Ilyen ez… Az elmúlt két napban újabb fordulatot vett a Jihan Wu nevével fémjelzett rockopera. Jihan interjút adott egy koreai gazdasági műsorban, amiben válaszolt néhány olyan konkrét kérdésre is, ami már-már a piacbefolyásolás határait súrolgatja. Márpedig a piac imád befolyásolódni, elég csak ránézni a btc chartra. Ha Jihan azt mondja, hogy aug 1 után zuhanni fog a BTC, akkor a piac inkább nem várja meg ezt, hanem elkezd kitárazni. Johos lehet a kérdés, hogy ki ez a Jihan, túlmenően azon, hogy a legnagyobb bitcoin ASIC hardver gyártó cég vezetője és túlmenően azon, hogy a kínai bányatársaságokat tömörítő érdekképviselet és lobbi hatalom vezetője, továbbá a keze alatt van a bitcoin PoW hashing powerének majd 36%-a. Mindezeken túlmenően a srác (Jihan Wu) Kínában crypto körökben nagyjából olyan név, mint a Steve Jobs a nyugati világ számára… Szóval ehhez mérten kell értékelni a szavait.

Két szakaszt emelnék ki az említett interjúból, ami érdekes lehet mindenki számára:

Q: A Bitmain (JHW) akarja irányítani, vagy egyáltalán bele akar folyni a BCC (Bitcoin Cash) történetbe?

A: A cég befektetőként bevonódik, de irányítani, üzemeltetni nem kívánja azt.

Q: Hallhatnánk valamiféle jóslatot a BCC kapcsán?

A: Hasonlóan az ETH/ETC-hez, a BTC és a BCC árfolyama is hasonló trendek mellett fog alakulni függően a piaci turbulenciáktól. De egy idő után mindez stabilizálódni fog és minden visszatér az eredeti növekedési pályára. A BTC követni fogja a SegWit által kijelölt utat, a BCC pedig a bigger block koncepciót. Hiszem, hogy a BCC értéke meg fogja haladni a BTC értékét

forrás: https://twitter.com/APACllc/status/890041846709092354

Folytatás…

BITMAINtech: Amikor a fal adja a másikat…

A pillanat amiről talán nagyon sok UASF/BIP148 rajongó álmodott és még több hihette, hogy ez minden bizonnyal soha nem következhet be: A BITMAIN élén Jihan Wu hivatalos állásfoglalást írt, amiben ‘hivatalosan’ kihátráltak az egész Bitcoin Cash és Bitcoin ABC hard fork történet mögül. Továbbá kedves gesztusként leírták, hogy ez az egész a ViaBTC magánakciója és különben is, nincs is itt semmi látnivaló:

A közleményben Jihan hosszan taglalja, hogy bár a BITMAINtech kétségtelenül befektetett egy valag lóvét a ViaBTC-be, de utóbbi totálisan önállóan működik, a BITMAINnak szinte nincs is beleszólása a dolgok alakulásába, hiszen a ViaBTC alapítóinak minden részvénye 10x több szavazati jogot ér, mint a befektetőké. Így a BITMAIN nem is érti, hogy mit is művel ez a ViaBTC és mit akar a Bitcoin Cash (BCC)-vel, de ami biztos, hogy nekik ehhez bizony semmi közük nincs!

Mindemellett Jihan Wu nem győzi hangoztatni, hogy vállalata továbbra is kiáll a New York Agreementben foglaltak mellett és teljes mellszélességgel támogatják a SegWit2x kezdeményezést melyhez továbbra is boldogan futtatják az atom bugos btc1 node kódot az összes érdekeltségi körülbe tartozó bányász társaságnál, úgy mint: Antpool, BTC.COM és ConnectBTC.

Folytatás…

Bitcoin only for Business II.: Bemutatkozik a Bitcoin Cash

Tessék ízlelni az új “superpénz” nevét: Bitcoin Cash, ez lett a neve a UASF vs SegWit2x harcából született zabigyereknek, annak a “pénznek” aminek a legfőbb marketingje az, hogy “mi jobbak vagyunk mint a bitcoin”. Az elmúlt két hónapban nem kevés erőforrásomba került az, hogy folyamatosan közvetítsek a “frontvonalból”. Az egyik oldalon a Bitcoin Core csapata és az UASF kezdeményezés állt, míg a másik oldalon a Bitmain és Bitcoin Unlimitedből kinőtt NYA/SegWit2x csapat állt, akik lényegében a bányászok érdekeltségi körébe tartozó üzleti vállalkozásokat tömörítették.

A bitcoin történetében nem ez az első belharc ami lezajlott a skálázhatóság kapcsán. Bitcoin XT, Bitcoin Classic, Bitcoin Unlimited csak a néhány próbálkozás a nevesebb, nagyobb sajtómegjelenést kapott kezdeményezések közül. A tegnapi napon – a jelen szerint- pont került végre a legújabb (SegWit2x) kezdeményezésre is. A Bitmain és Jihan Wu érdekeltségi körébe tartozó ViaBTC hivatalosan is bejelentette, hogy létrehozásra kerül a Jihan által kezdeményezett UAHF keretei között a “bitcoin cash” nevű fizetőeszköz. Ez gyakorlatilag egy nyílt felvállalása annak, hogy Jihan felhagy a BIP148 üldözésével és úgy egyébként a FUD fújásával. Persze ez még csak a csata első fele, ez csak egy technikai győzelem. Azt nyilván senki nem gondolhatja komolyan, hogy a hardfork után úgy jön létre a “bitcoin cash”, hogy az semmilyen szinten nem érinti a meglévő/megmaradó “bitcoin” értékét/átfolyamát. A hosszúra nyúlt hallgatás után ma sorra jelentik be a tőzsdék, hogy milyen módon készülnek fel a hard-forkra. Ma éppen az OKcoin nevű kínai tőzsde jelezte, hogy júli 31 és augusztus 2 között teljesen felfüggeszti a bitcoin be- és kifizetéseket. Hasonló bejelentést tett már több másik kínai tőzsde mellett a GDAX is. Az elkövetkező néhány napban várakozásaim szerint az összes többi tőzsde is kommunikálni fog.

Folytatás…