Bitcoin realizmus

A modern világtörténelem újabb fejezetében kap éppen főszerepet a Bitcoin. Ezt egyre többen látják. 6-7 éve a Bitcoin a tekikatonák világmegváltó hitének manifesztációja volt. Három éve az utca embere döntött úgy, hogy ebből fog pillanatok alatt meggazdagodni… Ma pedig? Ma továbbfejlődött a történt: ma azok a cégvezetők menekülnek Bitcoinba, akik három vagy hat éve még piramisjátékkal szidalmazták és nevették ki a tekitatonákat. És, hogy miért dönt úgy egyre több globális nagyvállalat vezetője, hogy itt az ideje a készpénzállomány átstrukturálásának és a Bitcoinba menekülésnek? A válaszuk szinte kottaszerűen: infláció hatásainak csökkentése. Bizony-bizony… Az elmúlt évtizedek felelőtlen(?) és ész nélküli pénznyomtatásának hajrájában hol máshol is tudott volna lecsapódni a rengeteg készpénz, mint a globális techvállalatoknál… melyek vezetői mára attól félnek leginkább, hogy az őket felhizlaló monopoli társasjáték egy pillanat alatt értékteleníti el a cégeik eredményét. Bizony ám. Adj valakinek olyan sok pénzt, amit ésszel felfogni sem képes és nem is képes azt elkölteni, felhasználni, növekedést finanszírozni belőle. Majd nézd végig, ahol paranoiássá válik a hatalmas nyomás alatt és várd ki az inflexiós pontot, amikor úgy dönt, hogy neki a jelenlegi helyzethez képest már a Bitcoin is sokkal biztonságosabb…

Az elmúlt 3-4 évben számtalan cikket írtam arról, hogy miként válik a Bitcoin hasznára mindaz amit ma modern monetáris elvként alkalmazunk, azaz a nyakló nélküli pénznyomtatás. Jegybankárok ezrei kelnek fel nap mint nap azzal a tudattal, hogy a MMT (modern monetary theory) nem rossz dolog, hiszen az állam sosem adósodhat el, hiszen az állampolgárok lojálisak és a jogállam stabil. Majd végignézzük, hogy egy vikingnek öltözött (egyébként civilben színész) begyalogol a kapitóliumba és beáll szelfiezni a pódiumra… oda, ahol egyébként éppen törvényeket alkotnának és elnököt iktatnának be. Majd másnap kereskedelmi tévék ezreinek műsorán nézzük meg a lesújtó monológokat a demokrácia egy napos haláláról, ami 15 percre megengedi nekünk, hogy tekintetünk elkalandozzon a koronavírus okozta sokkhatásról.

Nem… A jegybankárok nagyot tévednek. A világtörténelem bebizonyította, hogy ha valamit nagyban csinálsz, akkor annak lesz negatív következménye. Az állampolgár lojális… a jogállam stabil… Csak éppen a nyakló nélkül nyomtatott dollár, euró, forint és satöbbi fizetőeszköz nem az állampolgároknál aggregálódik… hanem az állampolgárok munkáltatójánál, aki nagy ívben tesz a MMT-re, nagy ívben tesz a jogállamra, nagy ívben tesz az állampolgárra is… csak egy dolog érdekli: hogy a francba őrizze meg annak a hatalmas kupac pénznek az értékét, ami egyik napról a másikra az ölébe hullott és ma már közel sem ér annyit mint tegnap? A nagyvállalat nem lojális senkihez, sem államhoz, ami szórja rá a pénz, sem a munkavállalóihoz, de legfőképpen a gazdasághoz nem, aminek állítólagos eredménye áll a papírbankók mögött fedezetként. Egy pillanat alatt helyezi át a teljes működését egy másik random balkáni országba ha az 2%-kal kevesebb adót kér, egy pillanat alatt helyezi át a nyersanyagkitermelését Indiából Chilébe, ha a járulékos logisztikai költségek egy év alatt pozitívra fordul és, ha már nincs tovább, mert a globális bábszínházban nem hirdetnek újabb premiereket… akkor gondolkodás nélkül menekül bitcoinba, aranyba vagy bármi egyéb dologba, ami segíthet neki fenntartani a pénzkupac vásárlóértékét.

Üdvözlök mindenkit ismert civilizációnk epilógusában!

Az elmúlt hetekben, soha nem látott tömegekben találtak meg a régi ismerősök, akik rövidre szabott: hogy vagy? jól vagy? aha! után máris rátértek a végtelenül fontos kérdésre: Érdemes most beszállni BTC-be, vagy inkább várjak?

Persze… végülis csak 6-7 éve pezsgek minden fórumon és éltetem a Bitcoin jövőjét. Ha eddig vártál, akkor már minek változtatnál? Csak nem rohansz az elszáguldott vonat után? Vagy mégis?

Nyilván sokkal logikusabb dolog a valaha volt legmagasabb ATH érték DUPLÁJÁN beszállni a Bitcoinba, mint mondjuk kilenc hónappal ezelőtt a jelenlegi árfolyam közel tizedén.

Vajon mi történt a világban, aminek hatására alig fél év alatt a véleményem ennyire felértékelődött? Fél éve, csak az üveges tekintetet láttam a szemedben, amikor a Bitcoinról beszéltem neked. Ma meg én lettem a próféta?

Nem… senkit nem akarok megbántani, pláne az ismerőseimet és barátaimat nem. És véletlenül sem szeretném azt a képet sugallni, hogy én tudnám a tutit. Jó döntés volt az, amikor 2013-ban nem hagytam magam lebeszélni a kollégám által arról, hogy belevágjak a Bitcoin bányászatba? Jó döntés volt 2017-ben bemenni az akkori főnökömhöz és azt mondani neki: bocs… én alapvetően tényleg jól érzem itt magam, de egy percig nem fogok tovább dolgozni egy nagybanknak… vár engem a bitcoin biznisz! Tegye fel a kezét aki szerint ezek rossz döntések voltak? Őszintén? Nem volt ez így mindig…

Akkor innentől jön a Mad Max éra és vége a modern civilizációnak… és tényleg a Bitcoin a kiút? Úgy egyébként igen, de korántsem mindenkinek. Olyan nincs, hogy valami mindenkinek jó. A világ nem igazán így működik.

Gyerekkorunk óta követjük tétlen statisztaként a világ átalakulását. Nézzük az olyan filmeket, mint a Mátrix vagy a Fight Club, melyeken keresztül átéljük a generációkon átívelő rejtett igazságokat… majd folytatjuk ugyanazt az életet. Olyan ez, mint az egyszeri karikatúrában, amikor a próféta fohászkodik teremtőjéhez és csak egy jelet kér! Majd a következő kockán az isteni sziluett kérdőn tekint le gyermekére: most komolyan, még mennyit küldjek?!

A Bitcoin nem váltja meg a világot. Nem eszköze a vagyon újraelosztásnak. A Bitcoin gazdagabbá teszik a gazdagokat és szegényebbekké a szegényeket. A Bitcoin egyetlen valódi értéke a valós szűkösség és a tény, hogy mindez digitálisan létezik. Ha én azt mondom, hogy megveszek egy bitcoint és garantáltan nem fogok hozzá nyúlni öt évig, akkor a világ szegényebb lesz egy bitcoinnal. Beszűkül a kínálati oldal. Ha sokan mások is követnek, akkor a szűkösség extrém szintekre csap, amiből lesz a 40 ezer dolláros árfolyam.

A Bitcoinban hinni már-már karcolgatja a szektaszerű mentalitást. Nagyjából olyan ez, mintha a 90-es évek végén a Microsoft azt mondta volna, hogy “én baromi jó operációs rendszert tudok gyártani… de ne vedd meg, nem kell az neked, vegyél helyette Microsoft részvényt!“. Vagy mondjuk, hogy egy modernebb példát mondjak: Olyan ez, mintha kiállna Elon Musk a pódiumra és azt mondaná: “Mi fogjuk a világ legjobb elektromos autóját gyártani, de igazából nem akarunk megcsinálni egyet sem, helyette viszont tőzsdére vittük a cégünket és vegyen mindenki TSLA részvényt, mert a TSLA részvény az sokkal menőbb, mintha helyett inkább vettél volna egy TESLA autót!”

Ugye milyen hülyének néznénk? Pedig valójában a legtöbben ugyanezt csináljuk a Bitcoinnal… És nem… ez nem a bitcoin hibája. A Bitcoin egy végtelenül értékes dolog. A mai ~40.000 dolláros árfolyam bagatell, szinte semmi ahhoz képest amennyit majd a bitcoinnak érnie kell akkor, amikor kinövi magát és valóban valamiféle digitális menekülőeszközként fog létezni… Merthogy ugye erre tartunk.

A Bitcoin ma egy startup… hatalmas vízióval, kevés konkrétummal és iszonyatos mennyiségű angyalbefektetővel.

Rosszul teszi az, aki befektető játszik?

Ehhez a kérdéshez nem ártana tisztázni, hogy mi a franc is a Bitcoin. A Bitcoin a világ második globális eszköze. A második olyan eszköz, ami országhatárokon, vállaltokon, politikai ideológiákon túl létezik, mondhatni valami olyasmi, ami meghaladta identitásban a haldokló kulturális alapjainkat. Miért második? Azért, mert az első maga az Internet volt. Az Internet senkié és mindenkié. Nincs egy Internet Ltd. mögötte, ahol hozzáférést kéne kérned. Alanyi jogon jár az Internet mindenkinek, aki képes azt elérni.

A Bitcoin ugyanez, nem áll mögötte cég, ország, hatalom, ideológia. Mindenki azt lát bele amit akar, arra használja amire akarja (meg amire érdemes). Nem illik bele semmilyen tradicionális modellbe, pont úgy ahogy a nagytesó… az Internet sem. Meglepő, hogy a kategorizálás nagymesterei valahogy mindig olyan következtetésekre jutnak, hogy: piramisjáték? Ne csodálkozzunk már annyira azon: ha valakinek a kezébe kalapácsot adunk, akkor valahogy mindig mindent szögnek akar látni!

A körülöttünk létező világ nem túl jó. Lehet tipizálni a nem-jóságot: környezetkárok, klímaprobléma, szegénység, kizsákmányolás, emberek eszközként használata… De ezek mind csak kontextusból kiragadott kicsúcsosodások. Pont úgy törné derékba a mondandóm logikai ívét, ahogy törte derékba Christopher Nolan a Tenet cselekményét azzal, amikor egyébként egy bámulatos akciókavalkád lezárásaként nekifogott Greta Thunbergeskedni. Óhh bocs, a spoilerért… ha esetleg még nem láttad volna. Ami mondjuk nem lenne meglépő, lévén hogy a premier óta egy olyan világban élünk, amiben egy mozilátogatás túlélésének kockázata vetekszik azzal, mint amikor nagyapáinkat kivezényelték a Don kanyarba. Vagyis vetekedett, amikor még lehetett moziba menni, tudjátok a kijárási előtt.

Pedig hát szegény Nolan nem igazán akart rosszat, csak gondolta megpróbálja átütni az a bizonyos negyedik falat és valami értéket hagyni a mozinéző agyában. Valahogy rámutatni arra, hogy vannak következményei annak ahogyan élünk. Márpedig előbb-utóbb ezekkel a következményekkel szembesülnünk kell.

Ugyanez van a Bitcoinnal is. Én évek óta írogatom itt a kis postjaimat, álltam több száz színpadon a kongresszusitól kezdve a legkisebb lepukkant vidéki művházig hajtogattam ugyanazt a víziót. Kapom a mai napig a leveleket amik valahogy így kezdődnek (mai termésből):

“Szia Csaba !
Évekkel ezelőtt az írásaid hatására (is) vettem egy kis BTC-t, amelybe fektetett pénzem azóta megsokszorozódott. Ezért mindenképpen köszönetet szeretnék mondani neked.”

Szívesen! Szóval küzdök, mint disznó a jégen, hogy valahogy átüssem a negyedik falat, valahogy eljuttassam a gondolatot az olvasóhoz. És ha neki ebből csak annyi jön le, hogy: “Oké, ugyan nem értem, hogy miről dumálsz… de azért veszek egy kis bitkojint!” Nos… végülis éppen ma akár ennek örülhetnék is.

Pedig jó lenne, ha valahogy jobban is el tudnám ezt mondani. Vagy ha mondjuk valaki más jobban el tudná mondani. Az mégjobb lenne, mert akkor nem éreznék végtelen késztetést, hogy 83 alkalommal is nekifogjak megírni ugyanazt a cikket, amiből előtte 82 alkalommal valahogy ugyanaz a konzekvencia jött le: “Vegyél Bitcoint!

A Bitcoin nem az evolúció következő szintje, nem a civilizáció következő lépcsőfoka. A Bitcoin csak egy eszköze annak, hogy továbblépjünk. Visszakanyarodva a Microsoft és Tesla részvény hasonlatra: A Bitcoin csak egy részvény előjegyzése annak a jövőnek, aminek a útjára LEHET, hogy rá fog lépni az emberiség. A Bitcoin puszta léte egy igen szörnyű disztópia vizionál, ami a ma ismert pusztító, mindent megszerző, kizsákmányoló, felélő, felperzselő világ sajnálatosan logikus következménye.

Az Internet alanyi jogon jár neked, valójában senki nem tudja megakadályozni, hogy hozzáférj. Maximum csak meg tudja neked nehezíteni, blokkolni, vagy szűrni tudja, de nem tudja megakadályozni, hogy hozzáférj, ha igazán hozzá akarsz férni. Ugyanez a Bitcoin, csak éppen nem információkra, hanem értékre. A világ azon kevés értéktároló eszközeinek egyike, amit képes vagy kizárólagosan birtokolni anélkül, hogy azt más valaki megengedné neked. Nincs szükséged közvetítőkre, bankokra, fintech cégekre, hogy megszerezhesd, birtokolhasd vagy felhasználhasd. Senki… de senki nem képes megakadályozni abban, hogy ezt megtedd. Senki nem tudja azt elvenni, nem képes lefoglalni, elkobozni tőled, nem lehet inkasszózni és a bíróság “eredeti állapot helyreállítása” igényét sem tudja senki rajtad végrehajtani.

Ma még lehet, hogy ezek a tulajdonságok nem tűnnek annyira nagy dolognak. Ma még abban az illúzióban élhetünk, hogy alanyi jogon jár nekünk sok minden… Tiszta levegő, tiszta víz, élelem, tető a fejünk felett, munka ami nem cél, hanem eszköze a jólétnek (ezt a napi bölcseletet tegnap egy benzinkutastól hallottam… mondjuk inkább nem kérdeztem vissza…) Szóval mi még leélhetjük az életünket (talán) úgy, hogy ezek a dolgok látszólag alanyi jogként funkcionálnak… Bár nem árt egyre jobban becsukni a szemünket, hogy ne nagyon homályosítsa el a tisztánlátásunkat az a tény, hogy már a szűkebb hazánkban is egyre többen élnek mélyszegénységben, ahol a fentebb felsorolt lista elemeinek nagy része már luxus…

Minél kevesebb dolgot élvezhetünk alanyi jogon, annál inkább felértékelődik az, amink megmaradt. Ma bitcoint venni egy nagy kaland… néha sírós… de általában inkább nevetős.

Viszont ha a világ arrafelé tart amerre látszólag tart és ha tényleg úgy éljük le az életünket, hogy nem veszünk tudomást a rengeteg intő jelről, legyen az akár egy bugyuta hollywoodi filmbe rejtve vagy éppen mondjuk egy olyan mű mint az 1984 Orwelltől avagy az Asimov féle alapítvány disztópiája… Nos, akkor könnyen előfordulhat, ha gyerekeink már ezen fantázia szülte világok kaotikus mixtúrájában fognak élni megfosztva mindentől, amitől csak meg lehet fosztani az embert. Abban a világban felfoghatatlanul fontos lesz birtokolni valamit, amivel valóban alanyi jogon rendelkezhetsz és nem azért, mert valaki megengedi neked, hogy rendelkezhess azzal.

Ennyi… Ennyi a Bitcoin. Egy ígéret arra, hogy ha ezen az úton haladunk tovább és szépen lassan szétcsesszük maguk körül a világot… akkor a gyermekeinknek lesz egy “kijöhetsz a börtönből” kártyájuk ama jövőbeli monopoli játékban, aminek a játékszabályait most azok a multicégek írják, akik mindeközben két pofára vásárolják ugyanezek a “kijöhetsz a börtönből” kártyákat… hiszen minél többet vásárolnak meg belőle, annál kevesebb marad mindenki másnak.

Ennyi a Bitcoin. Pontosan ugyanez volt 3 éve is, ugyanez volt 6 éve is és nagy valószínűséggel ugyanez volt pontosan 12 évvel ezelőtt is, amikor ezen a napon egy Satoshi Nakamoto álnéven futó személy úgy döntött, hogy elindítja a Bitcoin hálózatot és csörgő-csattogó irodai számítógépével nekifogott kibányászni az első blokkot.

Ma 12 éves a Bitcoin hálózat, ma majdnem percre pontosan 12 évvel ezelőtt publikálódott a Bitcoin 0.1-es béta szoftvere a sourceforge-on és kezdte el talán fél tucat ember lelkesen gyártani a blokkokat… szépen… komótosan… egymás után. Átlagosan tíz percenként zsebre rakva valamit, ami ma kicsit több mint fél milliárd forintot ér…

Boldog születésnapot Bitcoin hálózat! Bár csak soha nem jöttél volna létre. Bár csak egy olyan világban élhetnénk, ahol senki nem érezte volna a késztetést, hogy létrehozzon téged… az ismert civilizáció egyetlen olyan értékmérőjét és értéktárolóját, ami nem függ senkitől és puszta léte teremti meg a létjogosultságát. Bár csak azt mondhatnám így 12 évvel később, hogy: ezt a hülyeséget! Aki ezt kitalálta, annak nem volt ki az összes kereke. Csakhát… az elmúlt 12 éve eddig forgatókönyvszerűen bizonyította, hogy sajnos igencsak igaza volt.

Csak, hogy Imrének igaza legyen

Ui: Létrehoztunk telegramon egy offtopic csoportot, mivel már kezelhetetlen volt a napi több száz kriptopiaci komment, ATH-zás, elemzés, hírek megemlítése. A csoport teljes nyilvános, aki úgy érzi, hogy szorosabban is szeretné követni a piaci fejleményeket, annak erre tessék:

INLOCK OFFTOPIC telegram csoport

Bitcoin: 10 millió ok az ünneplésre!

Eltelt egy újabb év. Immáron 12 éve ezen a napon indult el a ma ismert Bitcoin hálózat, mely azóta is töretlen lendülettel és lelkesedéssel szolgálja ki a felhasználók igényeit. Vajon a Bitcoin képes volt beváltani, a korai hívők világmegváltó ábrándjait? Erre ma biztosan nem lehet még azt mondani, hogy igen. De ami tény az tény: 12 évvel később a Bitcoin egy megkerülhetetlen eszköze lett a digitális érának, ami különösen egy olyan helyzetben tud felértékelődni, mint az elmúlt egy év, amikor alapvetően kellett újraértelmeznünk azt, hogy mit is gondolunk olyan fogalmakról, mint pl: szabadság vagy közösség.

Mégis lesz nyugdíjad. Te már érted a bitcoint?
tisztabit kampány plakát 2017-ből. Bp. Méta utca.

A Bitcoin a saját létezése mellett azonban sokkal többet adott már eddig is. Hiszen puszta létével indította el azt a digitális érték forradalmat, ami azóta olyan eredményeket termelt ki, mint pl. a smart contract platformok. A folyton változó, fejlődő és megújuló digitális világban, valahogy megnyugtató érzést kelt, hogy létezik valami olyan dolog, amibe beleírt információk nem vésznek el, nem törlődnek, nem módosulnak és várhatóan a teljes emberöltőn keresztül elérhetők maradnak. Lássuk be kevés olyan dolog van a ma ismert interneten, ami változatlanul elérhető lenne akár csak 5-10 éves távlatban.

A Bitcoin a bankok Robin Hoodja. Aki nem hiszi, járjon utána!
tisztabit kampány plakát 2017-ből. Bp. Deák tér, metró

A világ végérvényesen megváltozott és ebben a Bitcoin szerepe elidegeníthetetlen. Mára már nem kérdés, hogy létezhet pénz anélkül is, hogy azt egy kormány bocsátaná ki és létezhet értékmérő, aminek az értékét senki nem kontrollálná, aminek nincs felügyelete, nincs folyamatosan variált szabályrendszere, amit a világpiachoz igazítanának. Létezhet egy digitális értékmérő anélkül, hogy ez emberiség egy szűk csoportja döntené el, hogy mi számítson értéknek a nagy többség számára.

A Bitcoin nem tökéletes, nem hibátlan. Nem oldja meg a világ problémáit és nem is eszköze a vagyon újraelosztásának. A teljes piaci kapitalizációja alig 627 milliárd dollár, így az árfolyamát egyelőre még könnyedén tudják manipulálni a nagyobb piaci szereplők… De szépen lassan növekszik. Évről-évre egyre nagyobb szeletet kihasítva a globális tortából.

Ma még nem kell hozzá időgép, hogy ne maradj le. A bitcoin a jövő pénze. A jövőd pénze.
tisztabit kampány plakát 2017-ből. Bp. M1-M7 közös szakasz

A mai napnak ráadásul különleges apropót ad, hogy pont most lépte át a Bitcoin a 10 millió forintos árfolyamot.

Visszatekintés a 9. és 10. születésnapi postokra, sok-sok érdekességgel:

Az arany értékének mítosza

Közismert tény: egy befektetési termék minél szélesebb körben ismert, – minél inkább kommercializálódik – annál inkább nem tud már befektetési termékként funkcionálni, hiszen valami akkor tud jó befektetés lenni, ha kellőképpen kevesen játszák azt meg.

Erre az elvre viszont rendre rácáfol az arany, hiszen a mai napig széles körben az egyik leginkább elterjedt befektetési termék, ami válságállóságát már számos alkalommal bizonyította a modern pénzügyi rendszerben is. Ezen tény alapozza meg az arany értékállóságának mítoszát.

Két éve írtam egy részletesebb cikket, ahol az inflációt és az aranyat is alaposabban cizelláltam. Ha nem olvastad volna az erről szóló cikket, akkor itt az ideje bepótolni:

Miért is állítom, hogy az arany értékállósága mítosz?

Ha ránézünk az arany historikus árfolyamára, akkor a következőt láthatjuk:

forrás: macrotrends.net (link)

Alapvetően az ábra egy hosszútávon jó befektetés képét sugallja, ami egyébként éppen nemrégen volt ATH-n, megközelítve a 2000 dolláros történelmi árfolyamszintet. A fentebb idézett korábbi cikkemben már bemutattam, hogy mindez miért is lenne fals megállapítás, hiszen ha az inflációval korrigált ábrát nézzük, akkor bizony rá kell ébrednünk, hogy az arany kizárólag 1970 és 1990 között volt jó üzlet, azóta pedig csak oldalazgat.

Amivel van azért egy pici logikai probléma…

Ha adott egy közel véges számú eszköz, aminek darabárát egy inflálódó pénznemhez viszonyítjuk, akkor alapvetően elvárható, hogy az árfolyamba beárazódjon az évenként bekövetkezett infláció. Mindez különösen a következő vizualizáció fényében tűnhet érdekesnek:

the rise and fall of the dollar

Az ábra a dollár elmúlt 100 évét mutatja. Pontosabban azt, hogy az 1913-as dollár vásárlóértéke minként alakult az elmúlt 100 évben, a különböző konjunktúra/recessziós időszakokban, illetve a fontosabb világgazdasági történések eredményeként.

Mint látható az ábrán, a dollár vásárlóereje 100 év alatt a századára csökkent, mely nem tűnik megállíthatónak, különösen egy éppen zajló recessziós időszakban.

Adott az arany, ami elvileg egy értékálló és válságkerülő eszköz melynek dollárban mért árfolyama az elmúlt 50 évben 300%-ot emelkedett és másik oldalról adott maga a dollár, aminek a vásárlóereje ugyanezen vizsgált időszakba lényegesen nagyobb ütemben zuhant. Nincs itt valami anomália?

A válasz igen komplex, számos olyan tényező van, ami befolyásolja az arany világpiaci árát, lásd friss kitermelés, illetve az arany hasznosítása a kereskedelemben, stb.

De összességében sajnos tényként kezelhető, hogy az arany kifejezetten rossz befektetés volt az elmúlt 50 év nagy részében.

Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy számos olyan limitált darabszámú értékálló eszköz van a világon, aminek az árfolyamába igenis évről-évre pontosan beárazódik az infláció. Erre jó példák a műkincsek és az olyan limitált darabszámban készült tárgyak, mint pl a svájci manufaktúrák luxus órái. Ezeknél az eszközöknél és műtárgyaknál pontosan érvényesül a meghatározott darabszámon keresztüli érték.

Ha egy kicsit elengedjük a fantáziánkat, akkor hamar arra a következtetésre juthatunk, hogy az arany árfolyama erősen manipulált. Ezzel persze senkit sem nagyon tudtam meglepni, hiszen aminek lehet manipulálni az árát, azt nyilván fogják is manipulálni. Lényegében elmondható, hogy az arany látszólag a modern világtörténelem egyik legnagyobb befektetési átverése. Az árfolyam alakulása alapján az a kép alakul ki az emberben, hogy bizonyos érdekkörök szinte generációkon keresztül árasztják el a piacot ezáltal mesterségesen mérsékelve az arany árfolyamát és tompítva azt, hogy megjelenjen benne az inflációs hatás. Hisz lássuk tisztán: ha az arany olyan nagyon jó befektetés lenne, akkor ki akarna állampapírban vagy bankbetétekben tartani bármit is?

Mi vár az aranyra? A digitalizáció korában, amikor már a magyar jegybankelnök is digitális pénzről beszél és nem rest egy Bitcoin slide előtt pózolni a közgazdász vándorgyűlésen… nos az arany mítosza kezd megkopni. A fiat pénzek még hosszútávon velünk fognak maradni valamilyen formában, így a piacok folyamatosan fürkészik azokat a limitált mennyiségben létező eszközöket, amiknek az értékállósága az infláció mértékével korrigálódik évről évre. Márpedig az arany nem ilyen eszköz, szemben akár műtárgyakkal, vagy éppen az olyan digitális eszközökkel, mint a Bitcoin. Ha az arany az lenne, aminek a belénk plántált tudás alapján lennie kellene, akkor az arany árfolyamának pontosan olyan ütemben kéne növekednie, ahogy az elmúlt 10 évben növekedett a Bitcoin értéke…

A Bitcoin mindenképpen érdekes alternatíva, hiszen nem hamisítható, senki nem tud több bitcoint gyártani, mint amennyi az éves kibocsátás. A meglévő Bitcoinokat nem lehet lefoglalni, nem lehet duplikálni és semmilyen olyan ismert támadási mód nem létezik, amivel duplán lehetne elkölteni a hálózaton ugyanazt a bitcoint. A Bitcoin véges számban létezik és a friss kibocsátása tervezhető. Pontosan tudjuk, hogy ma mennyi van belőle és azt is nagy biztonsággal tudhatjuk, hogy egy év múlva mennyi lesz. Mindez ráadásul digitálisan létezik, anélkül, hogy egy központi játékos írná a játékszabályokat. Nem véletlen, hogy egyre több befektető kezdi belelátni a Bitcoinba ugyanazt az értéktároló tulajdonságot, amit egykoron az aranyban látott.

Hisz ne felejtsük el: A Bitcoin árfolyam nem csak azért növekszik, mert egyre népszerűbb az eszköz. Legalább ilyen ütemben növekszik azért, mert az árfolyama alapját adó dollárt vásárlóértéke folyamatosan értéktelenedik. Ahogy ábrándul ki a világ a dollárból és az aranyból… nos úgy nyitnak egyre többen a Bitcoin irányába.

Nincs új a nap alatt, az érték csak átcsoportosul.

Ma is tanultam valamit: Bitcoin CPFP!

Előszó: Tudom-tudom… nem pont egy ilyen teki cikkel kéne megünnepelni, hogy újabb ATH-n vagyunk… De most éppen ez volt a csőben. Majd jönni fog hamarosan általánosabb és to-the-moonosabb cikk is, de továbbra is törekednék arra a blog kapcsán, hogy az agy dopamin termelő receptorai mellett azért a szürkeállományt is tudjam stimulálni.

Bár az elmúlt években sokat javult a viszonyom az Ethereummal, de azt továbbra sem állítanám, hogy szoros barátságban lennénk. Itt a blogon is sokszor értekeztem már az olyan nonszensz dolgokról, mint a trackelhetetlen belső tranzakciók, vagy az előre azonosíthatatlan contract címre történő transfer, stb. Ezekről a témákról még 2019 februárban írtam alaposabban itt: -link-

Egy olyan dolog volt eddig az Ethereum kapcsán, amire viszont – hithű Bitcoinosként – kifejezetten féltékenyen tekintettem: Ez pedig a tranzakció kicserélés lehetőség. Ennek nagyon leegyszerűsítve annyi a lényege, hogy amíg egy tranzakció nem kerül blokkba, addig az bármikor kicserélhető egy másik tranzakcióra. Főleg akkor van létjogosultsága, ha például sikerül egy tranzakciót nagyon alcsony fee-vel elindítani, ami hírtelen sürgőssé válik. Ilyenkor ethereum tx esetén egyszerűen csak fogom magam, összerakom az új tranzakciót, majd ugyanazzal a nonce-szal (sorszámmal) külön el, mint ami a kicserélendő tranzakció sorszáma és voilá(!)

Természetesen Bitcoin esetén is van erre lehetőség, korábban már elmélkedtem itt a blogon a Replace-by-Fee (RbF) megoldásról, ami egyébként egy horror, nem is beszélve arról, hogy a különböző kliensek különböző módon kezelik és kifejezetten körülményes azzal boostolni a tranzakciót. Pláne, hogy eleve csak a meglévő change output terhére növelhető vagy módosítható a tranzakció. Plusz hozzájön még az, hogy alap esetben majd az összes wallet tiltja az RbF-et (nSequence=max(UINT)).

Szóval nem az igazi…

Pont a napokban keveredtem egy olyan helyzetbe, amikor nagyon megszorultunk egy tranzakcióval, ami egy téves költségbecslés miatt igen alacsony fee-vel futott ki, úgyhogy kicsit beleástam magam a Bitcoin ezirányú rejtelmeibe… Mikor is több helyen is elém került a Child-Pays-for-Parent megoldás.

Ez gyakorlatilag az ethereum kapcsán fentebb bemutatott tranzakció kicserélős módszer Bitcoinos implementációja. Ráadásul simán használható bármilyen tranzakció esetén (kivéve az n. input 1 output tranzakciókat, ahol az output nem a mi címünk -> De ez igencsak ritka holló…).

Child-Pays-for-Parent (CPFP)

A megoldás lényege végtelenül egyszerű. Adott egy beszorult tranzakció, ami feltehetően napokig vagy hetekig nem fog blokkba kerülni, sőt az is lehet, hogy teljesen eltűnik a fullnodeokból. Ez a tranzakció minimum 1 darab inputot (utxo) tartalmaz, amit el akarunk költeni és ideális esetben egy vagy több elköltendő outputot és egy további un. change outputot, ami valójában a mi saját címünk.

Folytatás…

A kripto éra küszöbén a skálázás lesz az új üzlet!

Az idei év egyértelműen már a ökoszisztéma térnyeréséről szólt. A PayPal lépése, a Libra… akarom mondani Diem és most a sorhoz kapcsolódó Spotify is ezt erősíti. Ha ide vesszük azokat a tőzsdén kereskedett cégeket is, amelyek a készpénzállományuk bizonyos százalékát rakták át bitcoinba, akkor az összkép tovább élénkül. MicroStrategy, Galaxy Digital Holdings, Square… csak néhány cég a nagyon körül, akik jelenleg az összes kibocsátott Bitcoin 4%-án ülnek és terveznek ülni és még igen sokáig.

Az idei évet (rögtön január 1-én) egy visszatekintő és előre mutató trendelemzéssel kezdtem, melyben megpróbáltam meghatározni, hogy az 2010-et követően melyik évben mi volt a kripto piac meghatározó trendje, majd tettem egy jóslatot a 2020-as évre is. Az eredeti cikket itt lehet elolvasni:

A jóslatom pedig a következő volt a 2020-as évre:

Folytatás…

Ábrát értelmezni ne féljetek, nem kell…

Egyre több helyen látom (már az itthoni telegram, facebook és egyéb csoportokban is) az alábbi ábrát:

Az ábra a “Bitcoin” kifejezés Google Trends elemzését mutatja, nevezetesen, hogy mennyire is keresnek most rá az emberek a Bitcoin kifejezésre a legnépszerűbb kereső motorban. Sokan érthetetlennek tartják, hogy miként tud újra 18.000.- dollár felett lenni a bitcoin árfolyama úgy, hogy közben:

nem is keresnek olyan sokan rá mint 3 éve!!!

Sőt sok esetben mindenféle teóriákat is gyártódnak arról, hogy itt bizony már az intézményi befektetők zsákolnak. Meg ugye a koronavírus és az 5g…

Tegyük akkor ezt tisztában:

A magas érdeklődést nyilván az utca embere generálja, hiszen ők vannak sokan. Az utca emberének nem akkor lesz érdekes a Bitcoin, amikor három év után újra eléri a 18 ezer dolláros árfolyamot, hanem ha esetleg eléri a 30 vagy akár 40 ezer dolláros árfolyamot és beindul újra a fomo mánia; elkezdenek repkedni a sok százezres jóslatok, amiket már valós emelkedéssel is alá támaszt az árfolyam.

Ha esetleg előállna az a helyzet, hogy újabb ATH-ra (valaha mért legmagasabb árfolyamra) tévedne a Bitcoin, akkor az kb annyit jelentene, hogy ott tartunk, mint ahol 2017 januárjában jártunk… hiszen akkor állt legutóbb elő olyan állapot, ahol a Bitcoin árfolyama átlépte a korábban beállított és hosszú évekig csak távolról figyelt 1000+ dolláros árfolyamot.

Szóval ha valaki mindenképpen a Google Trends-et szeretné viszonyítási alapként kezelni, akkor NE a 2017-es mánia csúcsához mérje a jelenlegi állapotot, hanem bizony a januári állapothoz:

Így szerintem sokkal reálisabb képet lehet alkotni arról, hogy miként is alakult a Bitcoin ismertsége és népszerűsége a – remélhetőleg – mögöttünk álló crypto-winter után.

Miért NEM fogok ETH2.0 stakelni?

Az elmúlt hetekben igazán fellendült az ETH2.0 körüli felhajtás. Már a csapból is az folyik, hogy december elején indul az Eth2.0 mainnet és több helyen is félelmetesen magas, akár 20%-ot is meghaladó éves letéti jutalmakról írnak, amihez nem is kell más mint 32 Ether… Hát nem fantasztikus? Mielőtt megválaszolnám a feltett kérdést, némi gyorstalpaló azoknak, akik nem igazán vannak tisztában azzal, hogy mit is ígér az Ethereum 2.0:

Válasz: hát nem…

Nehéz jó hasonlatot kitalálni arra, ami az Ethereum 2.0 kapcsán a valóságot jól példázná, úgyhogy inkább nem is próbálom meg hasonlatot gyártani arra a rémálomra, amire azok számíthatnak, akik felülnek erre a vonatra. Helyette leírnék néhány tényt:

  • Sokan a mai napig azt gondolják (annak ellenére, hogy számtalan helyen ezt már tisztázták…), hogy az Ethereum 2.0 esetén a staking (azaz a hálózat validálásához szükséges saját letét) egy egyszeri letét, amiért cserébe majd csöpög a kamat folyamatosan. -> Nem szó sincs erről, Eth 2.0 nem DPOS elven működik, nem tudod delegálni a jogot és nem fog más validálni helyetted. Neked kell biztosítanod a validáláshoz szükséges szoftvert, amit futtatnod is kell, mely ha nem áll rendelkezésre legalább 80%-on, akkor simán el is bukhatod a letéted egy részét!
  • Sokan azt gondolják, hogy a berakott letétet (32 Ether), bármikor kivehetik a megtermelt jutalommal együtt. -> Szó sincs róla, ez egy egyirányú út, ha belépsz, akkor évekkel később (legoptimistább becslések szerint is 2022-ben) fog felépülni az a visszairányú kapu, amin keresztül esélyed van a jutalmad és a letéted egyéb módon történő hasznosítására, esetleg eladására.
Folytatás…

Nem akar ez menni a bZx-nek…

Ha esetleg nem mondana sokat a bZx neve, azon nincs mit csinálkozni, hiszen egy olyan Defi margin/lending szolgáltatóról beszélünk, ami még a nyár elején égette el sikeresen azzal a saját reputációját, hogy a flashloanok megjelenésekor egy smart contract hiba miatt több tíz ezer Etherrel károsította meg az ügyfeleit.

Egy normális világban egy ekkora fiaskó után az ilyen projekteket szokás lehúzni… de ez nyilván nem így zajlik a DeFi univerzumban. Ezt számos példa bizonyítja, lásd: YAM, Sushi vagy éppen a bZx.

Avatott szemek az alábbi kis kód diff kapcsán már egyből a fejükhöz csapnak:

A támadási trükk mindösszesen annyi volt a bZx iETH tokenjét kezelő smartcontractban, hogy amennyiben ugyanarról a címről ugyanarra a címre küldtél (_from == _to), akkor egyszerűen duplikálódott az iETH tokened anélkül, hogy ténylegesen megjelent volna mögötte az adott mennyiségű valódi ETH fedezet.

Az ügy azért igazán kellemetlen, mert a sokadik incidens után sem érezte fontosnak a bZx, hogy auditáltassa a contractját, helyette inkább élesben teszteltette az ügyfelekkel, mire valakinek feltűnt a bug és jól ki is használta:

https://twitter.com/bZxHQ/status/1305189177730891776

A bejelentést követően a DuneAnalytics csapata végzett egy post-mortem elemzést, ahol kitúrták, hogy az iETH contractban 4,7 ezer ETH-t loptak ezzel a módszerrel el összesen 9 különálló tranzakcióban.

Mondanám, hogy így utólag biztos belátja a bZx, hogy csak olcsóbb lett volna auditáltatni a kódot, de végső soron most sem a saját pénzüket herdálták el és az előző két fiaskó után sem érezték, hogy csak kéne auditáltatniuk magukat.

Ui: Akit nem hagy nyugodni, hogy mi volt a hiba a smart contractban:

  • Kiolvasta a küldő (_from) és a fogad (_to) address egyenlegét.
  • Kivonta az elküldött mennyiséget a _from egyenlegéből, majd hozzáadta a küldött mennyiséget a _to egyenlegéhez.

AHELYETT HOGY:

  • Kiolvassa a _from-ból az egyenleget.
  • Levonja belőle az elküldendő token mennyiséget
  • EZEK UTÁN olvassa ki a _to-ból az egyenleget (ezzel lehetővé téve, hogy amennyiben _from == _to, akkor frissüljön az egyenleg)
  • Hozzáadja a _to egyenlegéhez a küldött mennyiséget.

Apróság…