Spekulatív befektetések szezonális sajátosságai

Ez most a szokásosnál is rövidebb post lesz… Csak azért rakom ki, mert látom, hogy élénk érdeklődés övezi a kriptopénzek árfolyamának hirtelen flashcrashét és ha lehet, akkor inkább szánjunk az ehhez tartozó diskurzusnak egy külön topicot.

Aki “nem ma jött le a falvédőről” és megjárt már a kriptovaluták előtt egyéb spekulatív befektetési piacokat is, az pontosan tudja, hogy minden befektetési terméknek megvan a maga sajátossága. Az fx tradingre komoly kihatással lehetnek a jegybanki várakozások, míg a tőzsdei ralikra általában a ‘sell in may and go away’ valamint a ‘mikulás rali’ szokott szezonálisan hatni. Hosszabb távon elemezve a Bitcoin és egyéb kriptovaluták kapcsán is kezd kirajzolódni valamiféle érdekes mintázat. Ezek közül kettőre hívnám fel a figyelmet:

  • 2015 – Legalacsonyabb árfolyam éven belül:  Jan 15
  • 2016 – Legalacsonyabb árfolyam éven belül: Jan 16
  • 2017 – Legalacsonyabb árfolyam éven belül: Jan 12
  • 2018 – Legalacsonyabb árfolyam éven belül: ….

Most megkímélném magam és az olvasókat is, hogy hosszan belemenjek a számmisztika rejtelmeivel, avagy a kínai holdújévhez kapcsolódó vásárlási láz elmezésébe, ugyancsak nem kifejezetten kommentálnám a PBOC bejelentéseit sem. Ami biztos, hogy az elmúlt 3 évben a Bitcoin éves mélypontja mindig a folyó év január közepére esett. Hogy ez már kezelhető-e tendenciaként, azt mindenki döntse el.

Nézzük a második észrevételem: Tavaly egész évben az a bizonyos “eredeti növekedési pálya” volt a személyes unikornisom, amit folyamatosan vadásztam és annak megfelelően eszközöltem bizonyos árfolyambecsléseket. Aki régi olvasója a blognak, annak biztosan már a könyökén jön ki ez az “eredeti növekedési” csatorna dolog. Nos az elmúlt hetek történése alapján érdemes frissíteni a fejekben a korábbi ábrát:

A sávot tavaly nyáron hagyta el az árfolyam (lefelé) a Bitcoin Cash hardforkhoz kapcsolódó FUD-ok kapcsán, amibe akkor csak november elején tudott nagy nehezen visszavánszorogni 7000 USD árfolyam környékén, de a visszavánszorgás annyira jól sikerült, hogy az árfolyam alig egy hónap alatt ki is rakétázott egészen 20k-ig, ahonnan látványosan elkezdett visszamászni a “kényelmes” kék sávba. Jelenleg a sáv alja valahol 8600 USD körül van, a teteje pedig 12k körül. Ez a sáv továbbra is az én személyes kis segítségem a döntéseim meghozatalában, nem tudok róla, hogy bárki más is ennek fényében elemezné a Bitcoint, ahogy azt sem tudom alátámasztani, hogy bármi értelme is lenne ilyen módon elemezni a felfúvódásokat és az összehúzódásokat. Mindenesetre a jelek szerint valahogy tényleg ennek a környékén szeret táncolni az árfolyam. A sáv teteje idén júliusban fog 19k-20k körül járni, hogy a bitcoin árfolyama akkor éppen hol fog tartani, az egyelőre még jó kérdés.

Bitcoin: Túl a SegWit-en, jön a MAST!

Miközben az anti-Bitcoin propaganda maximális utánégetővel próbálja terjeszteni az igét, mely szerint a Bitcoin immáron csak egy store of value product, amit valójában senki nem is használ és amúgy sincs semmi jövője, addig a háttérben csak gőzerővel készülnek a fontosabbnál fontosabb fejlesztések. A 2017 szeptemberében beaktivált SegWit protokoll önmagában is komoly scaling reliefként kellett volna, hogy hasson, de a lassú adaptálás és a szándékosnak tűnő gáncsolások miatt ez eddig korántsem hozta el a várt hatást. A helyzet azonban az, hogy a SegWit protokoll messze többet célzott meg eleve, mint amit sokan beleláttak. A Segregated Witnessnek köszönhetően immáron elindult az első hivatalos mainnet Lightning Network Service, amin keresztül a TorGuard anonim VPN szolgáltatásra lehet előfizetni off-chain tranzakciókkal mindösszesen 1 sat tranzakciós díj mellett. Persze úgy korrekt, ha egy rövid gondolat erejéig kitérünk a Bitcoin láncról levált alternatív scaling megoldásra (Bitcoin Cash) is, hiszen ott is vannak most olyan történések, amik bőven beárazódhatnak az elkövetkező néhány napban. Gondolok itt az address format upgrade-re és hardforkra a hétvégén, valamint a jövő hét elején időszerűvé váló Coinbase EUR-BCH pár újraengedélyezése.

Ennyit a BCH-ról, kanyarodjunk is vissza a Bitcoinra: végre ma hivatalos is bekerült a Bitcoin Core kliensbe a SegWit addressek GUI támogatása. Ez egy régóta függőben lévő tartozása volt a fejlesztőcsapatnak, de immáron ez az akadály/kifogás is elhárult az elől, hogy bárki elkezdje támogatni a SegWit protokollt.

Az aktuális dolgok mellett azonban történik bőven fejlesztés a háttérben is, ezek olyan protokollfejlesztések, amelyek megjelenése jelentősen fogja átrajzolni a Bitcoin skálázhatóságát. Ezen törekvések közül talán a legérdekesebb kezdeményezés a MAST (Merkelized Abstract Syntax Tree), mely jelenleg tesztelési fázisban van és az élesítéséhez egyébként egy soft-forkra lesz majd szükség, tehát semmiképp sem érdemes ezt rövidtávon várni. A MAST eredendően Peter Todd, Russel O’Connor és Dr. Pieter Wuille kezdeményezése alapján jött létre és formálódott BIP-pé (Bitcoin Improvement Proposal)

Folytatás…

Bitcoin panic sell-out, ez megint nagyon sokan bekajálták

Sokakban felmerülhetett, hogy vajon mi történt ma, ami miatt iszonyatos vagyontömegek távoztak a teljes (crypto-) piaci kapitalizációból. A csúcs valahol 145 milliárd USD mínusz körül volt a market capben, de reggelre az egyes termékek árában is hatalmas drop következett be. A furán hirtelen (és legfőképpen gyanús) árfolyamzuhanás egy pillanat alatt következett be ma hajnalban 5:45-kor… lényegében az összes nagyobb kriptopénznél.

Persze a “first shoot and never research” wannabe facebook hangadóknál máris beindult a pánikolás. Van itt minden: “kipukkad a lufi”, “anyukám megmondta!”, “a csajomnak reggel viszketett a tenyere!”, and so on…

Na de mi is történt valójában, mitől pirosodott szét minden szinte pillanatok alatt. Az ördög szokás szerint a részletekben rejlik. Rápillantva a coinmarketcap bármelyik coin alábontására ezt vehetjük észre:

* Price Excluded

A coinmarketcap ma reggelre úgy döntött, hogy felszámol a dél-koreai tőzsdék elszabadult áraival, amik csak torzítják az összpiaci képet, hiszen jellemzően 30-40%-kal magasabb ott a kereskedés köszönhetően az extrém piaci ralinak és a kyc-val zárt tőzsdéknek. Ezen intézkedésnek köszönhetően a coinmarketcap végre egy reálisabb képet mutat a piacról…

Vagyis mutatna, ha ezt előre jelzik és széles körben felhívják mindenki figyelmét erre a változásra. De mivel ezt nem tették meg, ezért a reggeli kávé után a szeméből az álmosságot törölgető tömegek azt látták kedvenc price index oldalukon, hogy újra bezuhant a total marketcap 700 milliárd alá, miközben a kedvenc coinjaik is veszítettek az átlag piaci értékükből akár 20-30%-ot is. Több sem kellett az egyszeri invesztoroknak már csattantak is az eladások majd az összes tőzsdén. Íme mindennek az eredménye a krakenen (1H chart, január 5 0:00 órától):

 Gyönyörű… 17k USD-ről zuhant az árfolyam 13,5k-ra alig 16 óra alatt. Mindezt azért, mert a coinmarketcap.com API-hoz kötött traderrobotok és a botok által kiváltott pánikrohamban érintett daytraderek szó szerint eladtak mindent amit csak találtak gondolván, hogy ha egy pillanat alatt eltűnt az összesített piaci kapitalizáció majd 10%, akkor itt bizony vége a cryptovilágnak…

Igen, ez az a pont, ahol elő szoktam jönni a konspirációimmal, hogy vajon ki mindenkinek is állhatott érdekében ez a ‘fatális véletlen’. De ezt most inkább magamban tartom, sokkal inkább szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét egy nagyon fontos kifejezésre: DYOR! Azaz Do Your Own (fucking) Research! Azaz, nézz már utána a dolgoknak, mielőtt cselekszel. Ez roppantul sokat tud segíteni, hogy ne járulj hozzá leleményes fiatalok (vagy éppen öregek…) hirtelen vagyongyarapodásához a saját károdra.

Ui: Csak hogy igazán izgalmas legyen ez a nap, még hozzájött extrában a: “most már tényleg banolja a Bitcoin bányászatot a kínai kormány!” híresztelés is.

[commercial_break]

2018-as Bitcoin vízióm (part#2)

Az előző cikkben igen mélyre merészkedtem a nyúlüregbe, ami kétségtelenül szükséges volt, hogy megalapozhassam mindazt amiről most fogok írni. Kezdeném is mindjárt néhány nagyon impulzív, friss piaci gondolattal, ami az alapját fogja képezni a gondolatkísérletemnek:

  • A New Yorki értéktőzsdére elkezdték beadni a tőkeáttételes Bitcoin ETF kérelmeket. Ezek jelenleg a 2X Beartől a 2X Bull-ig terjedő sávot célozzák meg, de nyilvánvalóan mindenki tudja, hogy ez csak a kezdet. A Bitcoin csak az első fecske, de a Wall Street máris imádja annyira, hogy leveraged ETF-et akar rá jegyezni. Mi lesz itt, ha valaki szól nekik, hogy valójában akad itt további termékfejlesztési lehetőség még 8-10 érett és majd 1000 totálisan oroszrulett típusú kriptopénzre és tokenre.
  • A tavaly évvégi bull hurráoptimizmus a jelek szerint továbbra sem akar alábbhagyni. A XRP (és ADA) hegymenet után újra elkezdett komoly mennyiségű friss fiat money a nagy szereplőkbe is áramlani. Az 1000 dolláros csúcson áttörő Ethereum azóta stabilizálta is magát ebben a tartományban. Az Ether (Ethereum) árfolyama már túl van 8 egymást követő zöld napi gyertyán, amire soha korábban nem volt példa. Ezen nyolc napban eddig csinált 30%-ot a világszámítógép üzemanyag.
  • Ha már XRP, akkor érdemes megjegyezni, hogy az alig néhány nap alatt lezajlott Ripple rali a világ egyik leggazdagabb emberévé tette a cég társalapítóját (Chris Larsent), aki ezzel a lépéssel papíron gazdagabb emberré vált, mint a Google társalapítói (Larry Page és Sergey Brin).

picit inside joke… de aki érti, az biztos nagyot tud nevetni ezen (is)

Az XRP történet lényegében egy nagyon fontos tanulságot kényszerít ránk: Ki a francot érdekel az ideológia, ha egyszer pénz van benne? Talán a cikkem előző fejezete fényében ez a konzekvencia napnál világosabban levonható, hiszen jól látható, hogy az emberi génállományba bele van kódolva a “gyors meggazdagodás” igénye. Amit ma kockáztathatsz, azt ne halaszd holnapra! Valahol ez az adósrabszolgaság kulcsa is.

A Bitcoin és a többi 2017-es évben bekövetkezett kriptopiaci rali beindítja az emberekben a pavlovi reflexet. Ha ezt meg tudta csinálni a Bitcoin és immáron az Etheruem is átszaggatta a célszalagot, akkor miért ne csinálhatná meg ugyanezt a rallit a földről fillérekért felkapkodható aprópénz is? Ez – és lényegében csak ez a hit és bizalom – áll az elmúlt hetek szédületes “crypto-penny-stocks” őrülete mögött. Ez röpítette az ötödik helyre a Cardanot és a második helyre a Ripple-t is. Sőt valójában a top10-ben szereplő filléres “apróságok” mögött nagyjából ugyanaz a trükk áll:

  • Hozz létre egy ígéretes cryptopénzt, amiből gyárts le legalább annyit amennyi ember él a földön. Ez egy fontos pszichológiai reflexet tud beindítani. Hiszen ha valamiből létezik 38 milliárd (XRP), vagy 26 milliárd (Cardano), nem is beszélve a legnagyobb viccnek számító TRON-ról a maga 65,7 milliárd darabjával akkor ott ösztönösen mindenkiben beindulhat az igény, hogy ebből simán tudhatnék szerezni bőven és csak fog ez is annyit emelkedni, mint a Bitcoin.
  • Amikor az XRP elérte a 3$-át, akkor már mindenki 10 dollárt vizionált január közepére, sőt megjelentek 1000 dolláros predikciók is 2018 végére. Az emberek mégis hova rakták a józan eszüket vajon? Az USA GDP-je (éves bruttó hazai termék mutatója) valahol 16 Billió (angol trillion) dollár körül van. Az 1000 dolláros Ripple azt jelentené, hogy a tokenben akkumulálódó vagyon duplája lenne az USA éves ‘vagyonának’, de pl Kínát potom 4x verné meg. Ez így mennyire reális?
  • Az XRP kapcsán a manipuláció eleve bele van kódolva a protokollba. Hiszen a XRP tranzakciók során keletkező txfee egyenesen a Ripplehez vándorol, aki azt diszkontált áron adja tovább a bankoknak. Tehát a nagy szereplők folyamatosan tudják visszarakni a cirkulációba az elburnölt cryptocoinokat. Márpedig a tőzsdék igen nagy részén miből lehet XRP-t venni? Természetesen BTC-ből… Ezt a gondolatot rakjuk egy picit félre, hadd érlelődjön.

Folytatás…

Csak meglett a négy számjegy…

Bár az 1.000 USD álomhatár elérését követően azonnal veszett dumpolásba fordult az Ethereum, de mindettől függetlenül kétségtelenül figyelemre méltó, hogy csak belépett sikeres negyedikként az “érménkénti 1000 dolláros árfolyamon túliak” klubjába a mi kis kedvenc világszámítógép-üzemanyagunk is. A lista dobogósai ugye a Bitcoin, Bitcoin Cash és a Dash. Nem emlékszem, hogy mikor írtam le itt a blogon először, hogy 2018-ra négy számjegyre várom az Ethereumot, de az biztos, hogy ezen kiszólásom szállóigévé vált. Nem egy konferencián és kerekasztal beszélgetésen megkaptam az elmúlt fél évben, hogy: “na, hol van már a négy számjegyű ETH?”, ami egyébként teljesen helyénvaló kérdés volt a Bitcoin szárnyalásának árnyékában.  Most azonban, hogy néhány hétre elment pihenni a Bitcoin az ünnepek alatt, hirtelen mindenki már az új királyokat ünnepli. Amennyi helyen én olvastam mostanában Cardano és Ripple flippeninget, annyi hírforrás szerintem nincs is. Persze időközben apuci hazaérkezett és berúgta az ajtót. Most éppen a 15.250-es ellenállásnak feszül neki éppen. Ha azt átüti, akkor lesz itt altcoin sírás-rívás megint.

Folytatás…

Évzáró különkiadás: My vision(!)

Mivel elsöprő többséggel ezt kértétek, ezért az évet a személyes jövőképemmel, víziómmal zárnám. Előrebocsátom, hogy a cikket mindenféle tudatmódosító szer teljes mellőzésével készítettem, ezt nyilván azért kell így az elején kijelentenem, mert biztosra veszem, hogy a cikk közben sokakban fel fog merülni, a “Te mit szívtál és hol lehet belőle szerezni?” kérdés… A blog régi követőit nyilván nem fogom már semmivel meglepni, de mindig vannak újoncok… Lássuk hát.

How to crack the (Darwin) code!

A világtörténelem azon rövid darabkájáról elmondható – melyben már létezett az öntudattal rendelkező ember -, hogy a Darwini evolúció elve teljes mértékben felborult. Az evolúciós elmélet kimondja, hogy a természetes szelekció révén mindig csak az erősebb, a fejlődésre képes genom maradhat fenn. Ezen elv évmilliókon keresztül hibátlanul működött, mígnem kitermelte a természet a saját öngyilkos merénylőjét: a nagybetűs Embert. Az ember az öntudaton keresztül képessé vált meghackelni a természet majd minden törvényét. Míg makrószinten a természet legfőbb célja a fejlődés és az egyensúly, addig a mikrószinten az egyén legfőbb célja a számára előnyös állapot minél hosszabb fenntartása. Ha végigtekintünk az emberiség zsebkendőnyi történelmén, akkor számtalan olyan példával találkozhatunk, ahol az adott kor regnáló vezetése vagy direkt módon kényszerítette az emberiséget rabszolgasorsba, vagy pedig olyan életkörülményt alakított ki, melyet a többség kényszerből fogadott el jobb alternatíva hiányában. Az elmúlt 6 ezer évből mindösszesen csak az utolsó 200 évben alakult ki a rabszolgaság egyetemes szintű elutasítása és felszámolása, de a mai napig léteznek olyan kultúrák, ahol ez kimondva avagy kimondatlanul, de létező intézmény (nemi, faji, vallási szegregáció, kasztrendszer). Az emberiség örökölt vagy szerzett előjogokkal rendelkező kisebb része mindig is imádott élősködni az elnyomott többségen. Ezen fajta élősködés egyik legfontosabb ismérve a fejlődés teljes ellehetetlenítése. Vajon lenne relativitáselméletünk, ha Einstein tuszinak születik Ruandában, vagy ha hutunak? Avagy lehet, hogy már 600 évvel Einstein előtt megértettük volna a világegyetem relativitását és akár az elméleti fizika mai úttörő gondolatait is, ha a középkorban nem küldik futószalagon máglyára és az inkvizíció kínzókamráiba azon eretnek gondolatok csendes terjesztőit, mely szerint a világnak a középpontja nem a Föld és a nap nem a föld körül kering?

Mondhatnánk, hogy ezen korszak véget ért és immáron bárki szabadon alkothat és szabadon élhet, de ezzel valójában csak magunkat csapjuk be. Az emberiség civilizálódásával együtt fejlődött az elnyomás művészete is. Az elnyomáshoz egyetlen dolgot kell elvenni az emberektől: a szabadságot, ennek pedig az eszköztára az elmúlt ezer évben félelmetesen fejlődött. A politikai szeparáció, az anyagi függőség, az alternatívák teljes eliminálása tökéletes eszközöket nyújt arra, hogy a hamis szabadságérzet illúziója mellett egy előre kijelölt úton haladjunk. Amerikában (USA-ban) a felnőtt lakosság körében közel 100% a teljes eladósodottság, tehát a felnőtt lakosság mindent hitelből vesz meg és a fizetéséből kizárólagosan a korábbi hiteleit törleszti… lényegében egy egész életen keresztül. Vedd meg előre a lakást, autót, hiszen arra szükséged van, majd törleszd egy életen keresztül. Hazánk középkori történelmének máig megvetett röghöz kötés intézményének modernizált változata ez. Mondd azt egy amerikainak, hogy “szabad vagy, kezdj el alkotni, élj magadért és a jövődért“, mi lesz az első válasza erre: “jó,de akkor miből fizetem a hitelkártya tartozásomat?” és a beszélgetés ezen a ponton véget is ér…

A rabszolgaság és a röghöz kötés modern eszköztárát a politika, a pénzügyi rendszer adja. Sokszor emlegetik neves közgazdászok is, hogy a modern pénzügyi rendszerek hátterét a nemzetállamok teljesítménye és a gazdaságba vetett bizalma adja. Kétségtelenül így is lehet nevezni a hitelrabszolgaságot… Ám ehhez a mérhetetlen mennyiségű hitelhez mérhetetlen mennyiségű pénz is kell, aminek az előállíthatósága egy zárt, véges értékű pénzügyi rendszerben elképzelhetetlen. A hiteleket frissen nyomtatott bankókból kapja az emberiség, amit jellemzően újabb frissen nyomtatott bankókból törleszt. A modern fiat-alapú pénzügyi rendszer a legnagyobb bizonyítéka annak, hogy valójában a modern pénzrendszerben nem teljesül a cirkuláció. A nagyobb elfogadottságú pénzek (pl USD, EUR, CNY) egyszerre próbálják teljesíteni a ‘medium of exchange’ (csereeszköz) és a ‘store of value’ (értékmegőrző) szerepét. Mindezen két tulajdonság egy nagyon fura és groteszk aspektusból tud teljesülni. A játékszer egyértelműen az infláció. A munkáért kapott fizetést a legtöbben olyan fiat pénzben kapjuk, aminek az értékállósága erősen megkérdőjelezhető, az értékállóság egyik legnagyobb ellensége az infláció. Az infláció az a rejtett, már-már belénk kódolt gyakorlatnak az eszköze, ami arra késztet, hogyha bármilyen szinten is többletbevételünk van, akkor azt minél hamarabb elköltsük, hiszen pontosan tudjuk, hogy ugyanazon mennyiségű pénz egy év múlva már csak az infláció mértékével csökkentett vásárlóértékkel rendelkezik. Persze az emberiség egy relatív alacsony hányada felismerve ezt a problémát már idejekorán elkezdett foglalkozni a pénz értékállóságának biztosításával.

A tőkevédett befektetési eszközök, bankbetétek, állampapírok képezik ezen gazdasági védőháló első szintjét, melyek lényege, hogy vagy direkt módon odaadod a pénzed a nemzetállamodnak, vagy áttételesen a bankrendszer likviditását és ezáltal a hitelkihelyezési kapacitását javítod amiért cserébe időről-időre egy picit több frissen nyomtatott pénzt kapsz. Pont annyival többet, mint amennyi képes az adott időszakban a betéted fizetőképességének romlását ellensúlyozni. Tehát gyakorlatilag lemondasz a nehéz munkával megszerzett pénzed feletti kontrollról csak azért, hogy egyrészt ne kelljen azt azonnal elköltened, másrészt pedig azért, hogy legalább a vásárlóereje ne csökkenjen. Vajon merész analógia lenne ezt a gyakorlatot összehozni a rabszolgasággal? Vagy feléled a fizetésed, hiszen fogyasztói társadalomban élsz, vagy pedig kiemelkedve abból csak a létminimumra költesz és minden más pénzed pedig csak kuporgatod, hogy megőrizd annak vásárlóerejét.

Persze van kiút, mindenki megkapja a kiút lehetőségét. Létezik nemzetállami szerencsejáték, ami a bámulatos meggazdagodás elhanyagolható esélyével kecsegtet és vannak igen kockázatos befektetési lehetőségek is kezdve a regionális befektetési alapoktól egészen a részvénypiacokig. És akinek még ez sem elég, az meg sem áll a határidős és derivatív termékekig. Csak a nagyságrendek érzékeltetésére, ha ez a piros “A” betű reprezentálná a világ összes fizikailag már kinyomtatott pénzének az összesített fizetőértékét, akkor ezen bővített mondat minden további szavára legalább még egyszer annyi államadósság jutna… Olyan pénz, ami valójában nem létezik, soha nem is létezett és lényegében egyetlen módon szüntethető meg: deflációval. Nehéz ezt így elképzelni, nos nézzük mindezt vizualizálva:

comarasion chart between different assets class, from Cryptocurrency to Global debt

teljes méretben további alábontásokkal: http://money.visualcapitalist.com/worlds-money-markets-one-visualization-2017/

A képen minden kocka 100 milliárd USD-t reprezentál. Ebből a Bitcoin jelenleg ugye 2,2 kockát hivatott foglalni. Az ábra bal oldalán azon ‘vagyontárgyak’ szerepelnek, amelyek fizikailag is léteznek és valós értéket képviselnek (arany, nagy cégek értéke, stock market, leggazdagabb emberek vagyona, stb.) a kép jobb oldala pedig a csak virtuálisan létező nemzeti devizapénzeket és az azok folyamatosan inflálódásából keletkező államadósságot láthatjátok.

A világon létező nemzeti devizáknak mindösszesen 8%-a van kinyomtatva vagy érmére verve. 92%-a pedig csak a bankrendszerekben létező digitális pénz. A világ teljes fizikailag létező pénzvagyona 7.6 billió USD-nek felel meg, erre jut 215 billió USD-nek megfelelő összesített államadósság. Tehát minden fizikailag is létező pénzérmére megközelítőleg 20x annyi államadósság jut. Ezen adósság 33%-a ráadásul az utolsó 10 évben keletkezett, mely időszakban egyébként a legtöbb nemzetállam már erősen visszafogta az inflációt. A világ nemzeteinek összesített államadóssága az összesített GDP-hez viszonyítva: 325%… Tehát akkora adósságot sikerült a modern pénzpolitikának összelapátolnia csak az elmúlt 10 évben (70 billió USD), aminek a felszámolásához arra lenne szükség, hogy a világon élő összes ember és vállalkozás egy évig annak törlesztésére fordítsa minden bevételét. (miközben nem eszik és nem költ semmire…). Ezen számok reprezentálják a fiat-alapú nemzetállami pénzügyi rendszert… Ha valamiben, akkor ebben biztos, hogy bízhatunk… Vajon ki kinek tartozik ezzel és kinek kéne ezt visszafizetnie?

Folytatás…

Lightning Network: élő demó ma este!

Ma este (dec 29) 18:30-tól tart újabb klubestet a Blokklánc Műhely, melynek keretei között mesélni fogok a Lightning Networkkel kapcsolatos tapasztalataimról és élőben be is fogom mutatni annak működését. Akit nem csak, hogy érdekel ez a téma, de akár üzletileg is lát benne fantáziát, annak ott a helye. (Minden szabad hely elkelt!)

Az eseményre korlátozott mennyiségű extra férőhelyet tudott biztosítani a Műhely, ezért annyit kérnék, hogy aki biztosan tudja, hogy el tud/akar jönni, az minél hamarabb dobjon egy emailt az info kukac variance pont hu email címre “LN demo” tárgy megjelöléssel. Miért fontos nekem személy szerint a mai előadás és miért örülök, hogy ez pont a Blocklánc Műhely keretei között tudom megtartani? Akinek megvan esetleg még – a plakátkampánynál is felhasznált üzenet –  “Te már érted a Bitcoint?” című cikkem, az talán emlékezhet benne arra a szakaszra, amit jómagam személyes küldetésemként (crypto-bakancslistámként) soroltam fel. A felsorolás a “Mi kell ahhoz, hogy Magyarország méltón vegye ki a szerepét ebből a kulturális és pénzügyi forradalomból? ” gondolat alatt futott és sok egyéb cél között tartalmazta a következőt is:

Kellenének persze még további szakmai szereplők is, fog kelleni például hazai lightning network hub, kellenek mobilapp fejlesztők és számos egyéb technológiai fejlesztők.

Az eseménynek különös apropóját adja, hogy nemrégiben megtörtént az első éles (mainnet) payment channelen keresztüli (LN) vásárlás, amihez az infrastruktúrát a Bitrefill biztosította. A Bitrefill csapata mobil telefonos top up szolgáltatást biztosít Bitcoinon keresztül. Nyilván számukra is komoly üzleti gondot okozott a Bitcoin rohamosan emelkedő tranzakciós díja és a hálózat kiszámíthatatlansága, de ahelyett, hogy ezen siránkoztak volna hónapokon keresztül és a csapból is a “fúj-fúj BsCore” propagandát nyomták volna (nomeg a “akkor megyünk Bitcoin Cash-re” szöveget). Szóval mindehelyett full time fejlesztőt raktak a Lightning Network projektre, aki folyamatosan együtt dolgozva a LND csapattal (Lady Stark és roasbeef) mára összehozta az éles payment channelt, amin keresztül egyébként ki is fizetett egy éles feltöltést. Így is lehet… Minderről prezi:

Akit érdekel ez a téma és lát benne fantáziát, az mihamarabb jelezze részvételi szándékát, a mai rendezvényre

Aki nem tud/akar eljönni, de érdekli mindez annak pedig alább kigyűjtöttem a Lightning Network témában megjelent írásaimat:

Lightning Network: Mi fán is terem?

Az elmúlt egy hetet (karácsony ide, karácsony oda) a bejglizabáláson és a nagycsaládi ebédelésen túl lényegében a Lightning Networkkel töltöttem. Maga a Lightning Network (továbbiakban LN) egy olyan jövőkép, amivel kapcsolatban perpillanat két táborra szakad a közösség: vagy nagyon imádja és az egyetlen tiszta jövőt látja benne (én személy szerint ugye ezt a tábort erősítem), vagy nagyon utálja és csak a népbutítást és a nagybankok hatalomátvételét vizionálja ennek kapcsán. A két csoportban – tisztelet a nagyon kicsi kivételnek -, egyetlen dolog közös: lényegében fogalmuk sincs arról, hogy mit is imádnak, avagy éppen utálnak. A brutálisan szélsőséges politikai megosztottság nem véletlen, hiszen az LN egy olyan szintű protokollt hoz el, ami nagyon erősen rajzolhatja át az erővonalakat a Bitcoinhoz kapcsolódó üzleti vállalkozások között. Ezért ezen körök mindent megtesznek azért, hogy minél inkább befolyásolják a közösségeket. A két kezemen sem tudom megszámolni, hogy csak az elmúlt egy hónapban mennyi olyan megtévesztő propagandavideót és leírást láttam/olvastam, ami a nagybanki befolyásolástól egészen a decentralizáció teljes összeomlásáig mindent belevizionált a Lightning Networkbe.

Mindenképp fogok a közeljövőben egy mythbuster cikket is írni ezekről a bizonyos politikai agymenésekről, de ebben a cikkben most arra koncentrálnék, amit – reményeim szerint – legtöbben vártok: Mi is az az LN és miként is működik? Az elmúlt fél évben már többször is beígértem ezt a cikket, de eddig nem volt elég időm, hogy a mélyére ássak. Szerencsére az ünnepi hangulat azonban megteremtette az ehhez szükséges időt is.

Kezdeném talán egy nagyon gyors fogalomhatározóval. Ennek első pontját lopnám is a tegnapi postomból:

  • Az LN a korábban már sokat emlegetett layer2-es skálázási implementációja a Bitcoin (és Litecoin) protokollnak, ennek volt az egyik fontos előfeltétele az a bizonyos SegWit protokoll implementáció (Nem a SegWit2X… az egy másik történet…)
  • Az LN nodeok egymás között egy- vagy kétirányú csatornákat hoz létre, mely csatornák között routing protokollt működik. Nagyjából úgy érdemes elképzelni az LN-t mint magát az interneten, csak itt adatkapcsolatok helyett pénzügyi műveletekre épül rá a protokoll. Az adatok helyett/mellett itt pénz áramlik minden aktív csatornán.
  • Mindez úgy, hogy a csatorna változása nem kerül onchain propagálásra, tehát nincs confirmation várakozás, nincs mempool és nincs mining fee sem.
  • Az LN nem bitcoin specifikus történet. Bármilyen blockchainre ráhúzható, bár a szó szerinti implementációnak szükséges előfeltétele a SegWit, de “from-scretch” ez megkerülhető.
  • A jelenlegi tervek és állapot szerint 2018 igen korai szakaszában az LN elérhető lesz az éles blockláncokon is. Jelenlegi információk között a Litecoin (LTC) fog kapni teljes értékű LN-t (Litening néven fog ott futni), de perpillanat azt sem lehet kizárni, hogy a Bitcoin hálózaton is egyszerre fog indulni az éles szolgáltatás.
  • Apró érdekesség, hogy a LND egyik vezető fejlesztője (@roasbeef) néhány hete már nyitott egy kisebb payment csatornát a Bitcoin mainneten teszt jelleggel, ahol már valós Bitcoinnal “tesztelnek”. Szóval ennyire a kiadásközeli állapotban van az LN.
  • A LN nem egy termék, hanem egy specifikáció, aminek számos implementációja ismert. Ezek közül a legnagyobb felhasználói bázis az lnd, eclair és a c-lightning köré összpontosul. Ezek kompatibilitását folyamatosan tesztelik (-link-), mely tesztek november közepe óta már 100%-os kompatibilitást mutatnak.
  • Az LN filozófiája nagyon egyszerű: Építs fel egy vagy több LN node/hub felé payment channelt, amiken keresztül már off-chain tudsz költekezni és/vagy pénzt fogadni, sőt ha két irányú csatornát építesz fel, akkor akár fogadni is tudsz azon keresztül bitcoint.
  • Az LN implementálásához a stabil node kódokon kívül nem kell SEMMI. Nem kell se hardfork, se pedig softfork. A protokoll működtetéséhez szükséges minden előfeltétel ott van már az összes Bitcoin node kódbázisában.

Na ez így leírva nagyon egyszerű és még talán logikus is, de… mi a francot is jelent ez??? Nézzük mire jutottam:

Folytatás…

Mégis mi bajom is van nekem a Bíkessel? (Bitcoin Cash)

Sokszor kapom meg kérdésként akár direktben, akár egyes megnyilvánulásaim kapcsán átvitten, hogy mi is a baj(-om) a Bitcoin Cash-sel? A blogon megjelent írásaim mellett napi szinten okozok agyvérzést telegramon annak a kb 150 embernek, aki önszántából elviseli, hogy egy erősen Bitcoin Cash orientált közösségben én napi szinten vergődjek az anti Bitcoin Cash propagandámmal. Keresve sem tudnék jobb időpontot találni arra, hogy kontextusba helyezzem az utálatomat, hiszen most újra attól zajos a közösség, hogy “A Bitcoin Cash megeszi a Bitcoint!

Szeretném mindjárt az elején leszögezni, hogy az objektivitás látszatát sem próbálom ebben a kérdésben magamra erőltetni. Elfogult vagyok, ahogy egy apa elfogult a saját gyermekével szemben… vagy hogy ne éljünk ekkor magasztos példával, elfogult vagyok, ahogy egy megrögzött Pepsi hívőt a hányinger kerülgeti a Coca-Colától (amivel egyébként maximálisan nem tudok azonosulni, lévén Coca fan vagyok…)

Szóval mi is a baj a Bitcoin Cashsel? Ha őszinte akarok lenni, akkor lényegében semmi. Miért is kéne bármi gondnak is lennie vele, hiszen 100%-ig Satoshi vision product, leválasztva róla néhány kényszerszülte hackelést (replace-by-fee, segwit), cserébe viszont jól skálázódik nagyjából 16-20 tx/sec-ig a jelenlegi állapotában, sőt az rbf hiánya miatt már a 0-confirmation is elégséges egy-egy tx-hez. Ráadásul a skálázását a blockméret további növelésével akár fentebb is lehet tornászni. És csak, hogy messzebb menjek a BCH prominensek egyébként nem zárkóznak el a layer-2 scalingtől sem, már persze ha az nem SegWit alapon készül. Mindezek mellett már a mining pool distribution is sokat javult, a minerek átlag 60-70%-a ismert és csak a maradék rejtőzik továbbra is a “Mr. Unknown” címke mögé.

Alapvetően technológiailag az AS-IS állapot kapcsán kevés kivetnivalót lehet találni. Gyakran előkerül persze kritikaként, hogy “lemásolni nem volt nehéz, na de hol van ennek jövője?“. Itt egyrészt ugye válaszként felvetődhet, hogy minek kell annyira lelkesen valamit fejleszteni, ami úgy jó ahogy van, másrészt pedig ha valaki veszi a fáradtságot, hogy utánanézzen, akkor egy egyébként nagyon szép TO-BE is kirajzolódik a BCH technológiai jövője kapcsán: Az elsődleges cél természetesen továbbra is a skálázás fokozása a nagyon alacsony tranzakciós díjak fenntartása érdekében. Emellett dolgoznak a shardingon és a párhuzamos blockvalidáción is. Emellett több olyan funkció implementálása is vizsgálat alatt van, amit korábban a Bitcoin Core fejlesztőcsapat elutasított a főláncon (pl. G. Andresen féle Graphene block propagation) és a blockokba foglalt tranzakciók összeválogatási algoritmusához is hozzá kívánnak nyúlni, hogy az sokkal igazságosabb és kevésbé txfee-felhajtó jellegűbb legyen.

Összességében szerintem jó az irány. A Bitcoin Cash jó irányba halad. (remark: ez az a pont, ahol a hithű Bitcoin Cash fanok jobb, ha megállnak… ami innentől jön, az biztosan nem érdekli őket)

Folytatás…

Kellemes kiskarácsonyi vérengzés

Rövid lesz, mert ennyire az ünnepek előtt már nem szeretnék mélyebben belemenni, de azt gondolom, hogy az elkövetkező napok tartogatnak néhány meglepetést, ami miatt érdemes lehet egy új postot nyitni és abban tiszta lappal kezdeni a commentelést.

Röviden, hogy mi is történt: Este (kb 7 órája) “meglepetésre” a Coinbase/GDAX bejelentette, hivatalosan is listázza a Bitcoin Cash-t. Ezzel előrébb hozták a januárra tervezett lépést. Korábban ugye arról ment a spekuláció, hogy majd csak kiutalni lehet a BCH-t, de az elmúlt egy hónap coinbase retorikája egyértelműsítette, hogy mire játszik a vállalat. Alig egy hónapja megy a szájtépés, hogy vajon miért is nincs még implementálva a coinbasen a SegWit protokoll, mire a coinbase hivatalos statementben jelezte, hogy az valójában nem is annyira fontos a felhasználóknak és most fontosabb dolgokon dolgoznak. Az igazán szemfülesek már vasárnap óta tudhatták, hogy a coinbase mire készül, hiszen vasárnap megjelent az API key generator oldalon a BCH is mint listázott wallet (-forrás-). A piaci manipuláció csúcsa az alábbi roadmap közzététele volt, mely egyébként alig 4 napja jelent meg és ez alapján sokan teljesen jogosan feltételezhették, hogy a coinbase nem tervezi listázni a BCH-t:

A BCH listázása őrül ralit kezdeményezett, aminek hatására árfolyama a coinbasen bőven 5000 felé is szaladt (bele is crashelt a coinbase/gdax), miközben persze a többi tőzsde is elkezdte lekövetni az árfolyammozgást. A csúcsárfolyam valahol 3700-4000 dollár körül volt a legtöbb tőzsdén, ahonnan beindult a lejtmenet, majd jelenleg stabil oldalazgatással látszik formálódni egy zászló/ék alakzat a BCH chartokon. A hirtelen jött őrület természetesen a Coinbasen listázott másik három cryptot érintette negatívan (BTC: -12%, ETH: -8%, LTC: -12%). Látszik, hogy gyakorlatilag csak átrendeződés történt a piacon érdemi kivonás nélkül.

Hogy a mai történt pontosan miként fog alakulni, azt egyelőre balgaság lenne jósolgatni, de azt mindenképp fontos megjegyezni, hogy a Bitcoin Cash ezzel ellőtte az utolsó időzített puskaporos hordóját. Az augusztusban felvázolt roadmap utolsó felvonása volt az év végéig elnyújtott Coinbase bevezetés. A BCH az elmúlt hónapokban folyamatosan erősödött és a mai történettel együtt második alkalommal célozta meg és törte át a 0.2-es BTCBCH keresztet. Jelenleg egyébként éppen kerek 0.2-es árfolyamon áll a két kriptopénz.

Kíváncsian várom, hogy miként alakul a titánok harca. Továbbra is tartom, hogy ebben a játékban azok járnak a legjobban, akik közel azonos volumenben tárolják mindkét pénzt vagy azon megvilágosodott cryptohívők, akik már egy-két éve kiábrándultak és azóta csak Bitcoin(-*) mentes altcoin portfólióban gondolkodnak.

Ui: természetesen erről az egész történetről megvan a saját kis privát véleményem is, kezdve azzal, hogy miként tolt a coinbase insider tradinget a bejelentés előtt és az is, hogy miként próbálják bizonyos körök összezavarni az amúgy is zavarodott tömegeket. Most megint az van, hogy a “newcomer”-eket marhaként terelik a vágóhídra a zsiványok és bár lehetne naphosszabb tépni a szánkat és feltartani a táblát, hogy “wrong way”, de a történetelem már bizonyította, hogy ha egy ideológia avagy technológia nem tud megállni a saját lábán, akkor az bizony a spekuláció áldozata lesz. Szóval ezúttal megtartom magamnak a saját véleményem. Teszem ezt annak ellenére is, hogy a ma történetek újra megihlették Nick Szabot is:

Csak azért mert a Bitcoin blockchain alapú, technológiailag biztonságos, mely biztosítékot immáron történelmileg is garantálja, még senki ne gondolja, hogy más blokkláncok és kriptopénzek is képesek lesznek hosszútávon biztosítani ugyanazon megbízhatóságot, biztonságot és a támadásokkal szemben védelmet. (-forrás-)

[commercial_break]