A blog minden bizonnyal egyik leginkább keresett bejegyzése a mai napig a hasonló címmel megjelent írásom ami 10 hónap fényében mutatta be a korábbi saját beruházásból megvalósított fűtés korszerűsítést, mely során a fűtést un. hybrid gázkazán és levegős hőszívattyús rendszerrel oldottam meg, amihez az áramot napelemmel termelem. A konstrukció részleteit az eredeti cikkben fejtettem ki.
A cikkben az első 10 hónapos eredmények alapján azt prognosztizáltam, hogy a korábbi fűtési rendszerhez képest évi 669ezer forintos megtakarítást tudok elérni, amivel alig 4,5 év alatt pozitívba fog tudni fordulni a beruházás. Most, hogy lassan véget és a negyedik fűtési szezon is (bár ennek némileg ellent mond az időjárás) itt az ideje, hogy visszamérésre kerüljön a prognózis.
Jelenlegi post még a timelion funkcionalitására épül, azonban itt jegyezném meg, hogy az 5.4-es főverzió kapcsán kiadott közlemény alapján ezek a funkciók (vagy legalábbis nagy részük) már elérhető lesz közvetlenül a beépített Kibana vizualizációs eszközökkel is. Addig is amíg nem kerül kiadásra az 5.4, viszont marad a timelion. A timelion eredetileg egy függetlenül fejlesztett Kibana plugin volt, ami az 5.0-ás főverziótól kezdődően beépült az alap Kibana funkciók közül (a Sense pluginnal együtt).
Ez a két technológia lényegében uralja a piacot. Előbbi ugye egy robosztus rendszer, ami modulok és célalkalmazások százait vonultatja fel, az utóbbi pedig leginkább keresésre való, de arra viszont nagyon. A megközelítéssel ugye az a baj, hogy a Big Data mint kifejezés pont annyira egzakt mint mondjuk a “cloud”. Tehát önmagában semmit sem jelent és lényegében bármire lehet használni. A megvalószítás technológiai eszközének kiválasztásához nem árt végig gondolni, hogy mit is akarunk tárolni a big data-ban és mit is akarunk azzal csinálni.
