Viszlát Jihan, köszi az OP_CHECKDATASIG[VERIFY]-t!

Nemrégiben járta körbe a kripto-sajtót, hogy mindannyiunk hőn szeretett és szívünkbe zárt Jihan Wu-ját visszavonultatták a BITMAIN boardból és a továbbiakban a felügyelőbizottságban folytatja a pályafutását, így Wu november 7 dátumtól kezdődően már nem vehet részt a döntéshozatalban.

Hogy mi áll a döntés mögött, hogyan csúszott ki a CEO székből a vidám kis figura és milyen jövő vár rá? Ezekre a kérdésekre leginkább csak pletykákkal lehet felelni. Ami biztos: A Bitmain IPO-ra készül, aminek keretei között a cég a Hong Kong-i értéktőzsdén kerül listázásra, szintén fontos, hogy immáron egy jó éve komolyabb nézeteltérés áll fenn Jihan Wu és a cég másik alapítója Mikri Zhang között. Mikri a cég jövőjét egyértelműen az AI technológiában és a chipgyártásban látja, míg Jihan továbbra is a kriptoeszközökben hisz és éppen egy újabb hatalmas csatába (hash-war) vezényli a teljes haderejét.

A Bitmain az egyik legdinamikusabban fejlődő chipgyártó talán az egész világon. Az ASIC chipjeivel olyan szinteket ért el, amire nagyon kevés konkurense volt képes. A mesterséges intelligenciához szükséges chipek nem sokban térnek el a hash algo ASIC chipektől, hiszen ezeknél is alacsony és célirányos utasításkészlet mellett kell nagyon magas számú párhuzamosított végrehajtást biztosítani.

Hogy miért fontos annyira az AI chipek gyártása a világ azon országában, ahol a karhatalom bármit megtenne, hogy mindenről mindent tudjon és ahol az emberi jogok gyakorlása a legjobb esetben is csak esetleges? Költői kérdés volt: A világ összes AI chipjei is kevés lenne Kínának, így nem kérdés, hogy aki ebbe az iparágba invesztál, az rossz lóra nem tehet.

Jihan visszahívása egyértelműen azt prognosztizálja, hogy a Bitmain hivatalosan is fókuszt vált. Persze az átmenet koránt sem lesz annyira rapid mint azt sokan gondolhatnák. A Bitmain nem szívesen szabadulna meg egyhamar az aranytojást tojó tyúktól sem. Jelenleg is közel 90.000 új S15-ös miner üzembe helyezése folyik a cég Xinjiang-i minerfarmján, melyek kapcsán a sietség nem véletlen, ezek a gépek lesznek a Bitmain kezében a Bitcoin Cash hash-war csodafegyverei. A Bitmainnek biztosan nem lehet célja, hogy elveszítse a kontrollt a Bitcoin Cash felett, hiszen az IPO jelentésük alapján 1 milliónál is több BCH-n ülnek, aminek a sorsát nyilvánvalóan nem akarják Craig Wright kezébe helyezni, azok után, hogy csak véres áldozatok árán tudtak megszabadulni a szemükben fejlesztői önkényuralomra tört Blockstreamtől és a Bitcoin eredeti lánctól.

A cég és Jihan Wu  számos alkalommal nevezte történelmi fontosságúnak a november 15-i hardforkot, ami kapcsán a legfontosabb újítást a DSV-hez kapcsolódó OP kódok fogják jelenteni. (OP_CHECKDATASIG,OP_CHECKDATASIGVERIFY)

Na de mik is ezek az op kódok?

Ezek azok a bizonyos opkódok, amikből a balhé is lett, tehát amik miatt most előkerült a BCH lánc szétválása és az egész hash-war. Ennek okán talán érdemes megérteni, hogy mit is hoznak ezek az opkódok pontosan.

A Bitcoin protokolljában hagyományosan az OP_CHECKSIG hívás hivatott arra, hogy eldőljön egy UTXO sorsa, tehát, hogy jogosultak vagyunk azt elkölteni avagy sem. Az OP_CHECKSIG ellenőrzi, hogy az általunk generál aláírás megegyezik-e a redeem scriptben találhatóval, ha igen, akkor elköltődik  az adott pénzmennyiség.

Az OP_CHECKDATASIG egy teljesen új szintre emeli a blockchain döntési mechanizmusát, minek köszönhetően a Bitcoin Cash láncon elérhetővé válik a következő metódus:

Folytatás…

Initiative Q – mit is kezdjük ezzel a scam patternnel?

Nagyon sok kérdést kaptam mostanában a Q kapcsán, mondván ez az új Bitcoin killer. Meglepődve konstatáltam , hogy számos hazai kripto és startup celeb is beállt két-kézzel tolni a Q kezdeményezés szekerét, ami még inkább megerősítette bennem a gyanút, hogy érdemes jobban belemászni ebbe a témába. Előre leszögezném, hogy a cikkben nem célom pálcát törni a Q felett, mindösszesen csak szeretném megvilágítani a témát más aspektusból is, mint amit ma kaphatsz amikor egy ismerősöd rád ír, hogy “nyersz Xezer dollárt a jövőben ha most feliratkozol az én regemmel!“. Hogy scam-e a Q? Erre egyelőre nincs jó válaszom, viszont az biztos, hogy a scam patternek nagy részét felvonultatja. Ami ennél is fontosabb, hogy olyan ajtót nyit ki, amin az elkövetkező bő egy évben, számtalan más – egyértelműen rosszindulatú – próbálkozás be fog férni.

Ha eddig a pillanatig nem sikerült összeraknod, hogy miről is beszélek, akkor van egy jó hírem: A mai social media által szennyezett világunkban Te képes voltál megtartani azt a tiszta értékrendet, aminek köszönhetően nem ért el ez az őrület… nem kis teljesítmény, különösen, ha egyébként nyitott vagy a kriptoeszközök irányába… Ha viszont találkoztál már az Initiative Q-val, akkor érdemes lehet tovább olvasni a cikket.

A “Q” lényegében nem ígér semmit csodát, semmit amit anno a Bitcoin nem ígért volt, és aminek az ígéretébe a Bitcoin ne failelt volna bele… A Bitcoin ugye egy elektronikus peer-to-peer cash rendszert ígért, amit ugyan elért és ezen a téren ma is funkcionál, de a Bitcoin sokkal inkább egyfajta elektronikus értéktárrá avanzsálódott az elmúlt 10 év alatt. Feltehetően ez a motiváció hajthatta a “Q” csapatát is, amikor előrukkoltak a projektjükkel. Hogy mi is ez a projekt? A világ minden lakója számára elérhetővé tenni egy olyan payment rendszert, ami könnyedén használható, alacsonyak a költségei és széles körben fog adaptálódni.

Maga a platform a roadmap szerinte 2020 körül indul, amikor is széles körben fognak elfogadóhelyeket recruitolni és onnantól hirtelen mindenki számára ez lesz a legjobb eszköz fizetéshez. Bár az egész történet ezer sebből vérzik, mindenesetre a projekt időzítése valóban érdekes, ha ma valaki megkérdezné, hogy feltehetően mikorra tud kialakulni egy komolyabb generációváltási igény a fizetési rendszerek kapcsán, akkor jómagam is a 2020-2022-es időszakot jelölném meg. Tehát ilyen térne az időzítés pompás. Ami már koránt sem annyira pompás: Maga az egész koncepció alapjaiban hibás és még ha el is készülne egy ilyen rendszer, akkor is kapásból a fél világon betiltanák, hiszen a pénzkibocsátás továbbra is a nemzetállamok pénzügyi felügyeletének hatáskörébe tartozik. Persze a kriptoeszközök világában mondhatnánk, hogy kit érdekel a pénzügyi felügyeletek véleménye, hiszen itt a decentralizáció és a community driven payment providing! A helyzet az, hogy a “Q” nem decentralizált és még csak nem is elosztott. A saját kibocsátású tokenjeik nyilvántartása központilag történik egy saját adatbázisban, ahol mind a fraud management, mind pedig a tranzakciók visszafordíthatósága egy belső jelenleg ismeretlen folyamaton keresztül történik. A folyamatok kapcsán egyébként a “Q” kvázi whitepapere olyan szintű blődségeket tartalmaz, ami kapcsán már-már felmerül bennem, hogy itt egy újabb Nigériai herceg átverésről beszélünk, aminek célja, hogy csak a “butáknak” engedjen bebocsátást a vágóhídra. Csak, hogy egy pontot kiemeljek:

Folytatás…

A ‘Killer Queen’ ezúttal odacsap a Bitcoin Cashnek

Az amúgy is Queen lázban égő világ kapcsán nagyon is vicces áthallást nyújt az együttes méltán népszerű ‘Killer Queen’ számának refrén szövege:

She’s a Killer Queen
Gunpowder, gelatin
Dynamite with a laser beam
Guaranteed to blow your mind
Anytime

Recommended at the price
Insatiable an appetite
Wanna try?
You wanna try

Nagyon sokat gondolkoztam az elmúlt hetekben, hogy írjak-e egyáltalán a Bitcoin Cash hardforkról… pontosabban chain splitről… akarom mondani 51%-os attackról, függően attól, hogy Craig S. Wright az ügyeletes drámakirálynő éppen milyen hangulatában ébred fel. A blog olvasói pontosan tudják, hogy ez a téma távolról sem érdekel, vagy ha mégis, akkor is inkább csak a káröröm fűti az érdeklődésem, hiszen nem kis túlzással most pontosan ugyanaz zajlik le a Bitcoin Cash háza táján, aminek az elkerüléséhez tavaly novemberben lényegében a teljes (megmaradt) Bitcoin rajongó tábor egységes összefogása kellett. Igen, itt a bebuktatott SegWit2X protokoll “upgradere” gondolok.

Ha a jelenleg ismert forgatókönyv teljesülne (márpedig ez egyre inkább elkerülhetetlen), akkor november 15 dátummal egy un. hashwar fogja kezdetét venni, ahol a Bitcoin Cash ABC  és a Bitcoin SV (Satoshi Vision –> Craig Vision) kódbázisú nodeok szétválnak és a Bitcoin SV nodeok egy 51%-os támadást hajtanak végre a Bitcoin Cash hálózaton, amivel invalidálják az összes Bitcoin ABC node által generált blokkot a BCH láncon… vagyis BSV láncon, mindezt replay protection nélkül.

Folytatás…

Mi várható a Bitcoin ETF kapcsán?

Alig egy hete, hogy bemutattam számos indikátort, amikből arra lehetett következtetni, hogy itt bizony még egy jó darabig őrlángon lesz a kripto piac és… hát nem megint rámcáfolni készül? Egyelőre persze még nem nagyon érdemes pezsgőt bontani, de mindenesetre több olyan fundamentális mutató is “zöldbe” váltott, amikre érdemes figyelni.

Egyrészt a (Bitcoin…) blokkonkénti tranzakciók száma folyamatosan növekszik és már a tavalyi hype időszakot karcolgatja… másrészt, ami ennél is jobb, hogy ez egyelőre nem okozott komolyabb torlódást a blokkláncon, köszönhetően a 40%+ segwit adaptációnak:

Szintén fontos indikátor, hogy a tranzakciónkénti outputok számának átlagos értéke legalább ilyen ütemben zuhan, ami arra enged következtetni, hogy nem az exchangek közötti forgalom vagy bármilyen másik intézményi szereplő forgalma generálja a magasabb tranzakciószámot, hanem sokkal inkább a kis/magánszereplők, akik nem törekszenek a transaction batchingre.

Az onchain activity mellett több olyan egyéb esemény is a láthatáron van, amik jótékonyan hathatnak az árfolyamokra. Bár ezek kapcsán erősen kérdéses, hogy egy rövid felfutás után nem várható-e nagyobb pofára esés. Ezek közül kétségtelenül leginkább a régóta várt ETF bejelentés tudja az elkövetkező hetekben megmozgatni a kedélyeket.

Folytatás…

Már csak alig egy hét és itt a B-DAY#2!

November 8-9 között kerül megrendezésre az idei B-DAY (Blockchain Budapest) Konferencia, aminek ezúttal a Bálna ad helyet. A két napba is csak cipős kanállal beférő rengeteg blockchain tematikájú előadás mellett idén nagy hangsúlyt kapnak a stablecoinok, amikről bő fél napon keresztül lesz szó a konferencián. Az utóbbi hónapokban már összeszámolni is nehéz, hogy milyen mennyiségben jelentettek be stablecoin projekteket. Azonban stablecoin és stablecoin között is nagy különbségek vannak. Ha szeretnél eligazodni ebben a kavalkádban, akkor érdemes ellátogatni az eseményre.

A rendezvényen természetesen idén is ott leszek a INLOCK/Variance HUB csapattal együtt. Sőt kiegészülünk a Variance HUB legtöbb projektjével is, akikkel közösen igen szép részt foglalunk le a kiállítói standok közül. Már korábban is jeleztem, hogy a B-DAY-en debütál az Variance HUB kezdeményezésünk, ami bár már közel fél éve létezik, de eddig szépen csendben tanulgattuk a blockchain projekt inkubáció sajátosságait. Azonban a konferenciát követőn már dedikált staffal szeretnénk erre a témára is koncentrálni a saját projektjeink mellett.

Ha szeretnél ott lenni, de még nincs meg a jegyed, akkor továbbra is igénybe tudod venni a “VARIANCE” kupon kódot, amivel 20% kedvezményben részesülsz a jegyárakból.

Korábban már írtam itt a blogon, hogy sikerült elcsábítani Nick Szabot  is, aki egyébként két előadást is fog tartani a csütörtöki napon. Azonban Nick mellett számos további nemzetközi szereplőt is az előadók között tisztelhetünk. Fontos és hasznos témával érkezik Pablo Coirolo, akit a blockchain és a crypto vállalkozások indításával kapcsolatban tart egy előadást. De itt lesz Bjørn Alsos a BitBay COO-ja is. A nemzetközi előadók mellett lényegében a teljes hazai blockchain és crypto széna is helyet kap a színpadokon és a workshopokon. Külön öröm nekem, hogy a workshop részlegben a komoly hazai gyökerekkel is rendelkező Internet of People csapata mutatja be a Mercury projektet. Idén nyáron Berlinben már láttam a Mercury akkori állapotáról egy bemutatót, kíváncsian várom hova jutott el azóta a csapat. De az IoP mellett érdeklődve várom Silur és a Blokklánc Műhely workshopját is!

Azoknak, akik esetleg mostanában törik a fejüket saját dAPP projekt indításán, azoknak pedig külön tudom ajánlani Nagy Dani és Seres István András workshopját, akik az “első dAPP fejlesztés Ethereumon” és a “okosszerződések programozása” témában tartanak szakmai gyakorlatot. David Sabo workshopját pedig inkább azoknak ajánlanám, akik a programozás helyett inkább a token modellezésben gondolkodnak.

A Variance HUB debütálásával jelentősen át fog alakulni a blog is… vagyis inkább maga a variance.hu domain. Ez persze nem jelenti azt, hogy megszűnne a jelenlegi saját blogom, annak továbbra is meglesz a maga saját, különbejáratú helye.

Mi az a Blockchain?

Te már érted, hogy mi az a Blockchain? Biztos? A napokban pont azon agyaltam, hogy mennyire széles körben ismert már a blockchain fogalom, de a szakmai tartalom szintjén mekkora még mindig a sötétség. Hogy mi ennek az oka? Miért ennyire nehezen megfogható a blockchain sokak számára? A válasz egyik legfontosabb oka talán az, hogy szemben a mai kor más technológiai vívmányaival a Blockchain szó szerint derült égből pottyant az ölünkbe. A mesterséges intelligencia, a robotizálás, az űrkutatás vagy akár csak a VR már gyerekkorunk óta a fantáziánk és a sci-fi műfaj által felépített elvárásokon alapszik. De igen kevesen lehettünk akik gyerekkorukban autonóm pénzügyi rendszerről, vagy a trusted-third party eliminálásáról álmodoztak.

Sokan ront ráadásul a blockchain vegytisztaságán, hogy egyfajta felkapott marketing buzzword épült köré. Imádom amikor ‘hozzáértők’ nagyvállalati blockchain projektekről papolnak és úgy árulják a blockchaint, mint ahogy öt éve a felhő szolgáltatásokat vagy 10 éve a digitalizációt árulták.

Ezzel a cikkel nem kisebb célt tűzök ki, hogy megpróbáljam átadni bárki számára fogyasztható formában azt, hogy mi is az a Blockchain, mitől jó a blockchain, hol érdemes használni és legfőképpen kiért és kik ellen jött létre a technológia. Ezzel könnyebb lesz eligazodni a bullshittől tocsogó ígérettengerben. Jelen cikk még a szokásosnál is bőbeszédűbb lesz, ellenben teljesen kerülni fogom a szakmai mélységeket. Belépő szintű post…


  • A legtöbben már biztosan hallottatok a Bitcoinról, esetleg a Blockchainről. Azonban nem biztos, hogy mindenki helyén tudja kezelni a két fogalmat és tud közöttük valós különbséget tenni. A Bitcoin és más kriptopénzek a blockchain technológiára épülnek, de maga a technológia sokkal több ennél. Gyakran vonunk párhuzamot a mai pénzügyi rendszer “fenegyerekeként” azonosított Bitcoin és a Blockchain technológia közé, ami bár nem alaptalan, de biztos mindenki ismeri a gyermekmondókát: “nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar”… Így van ez valahogy a Bitcoin és a Blockchain viszonyában is. Míg a Bitcoin és annak mostohatestvérei ádáz harcot vívnak a pénzügyi függetlenségért és közben naponta elvéreznek a spekuláció oltárán, addig a Bitcoin által létrehozott technológia, a blokklánc, talán korunk egyik legfontosabb jövőformáló eszközévé avanzsálódott.

Néhány példa arra, hogy hol használják már ma is a blockchain technológiát:

[1] A napokban jelentette be az amerikai kiskeróriás, a Walmart, hogy létrehozta saját food safety megoldását, amivel lehetővé válik, hogy a beszállítói folyamatosan trackeljék saját ellátási láncukat és ezzel értékes információkat szolgáltassanak a Walmartnak, amin keresztül jelentősen fel lehet gyorsítani és tűpontossá lehet tenni a szalmonella és hasonló bakteriális betegségek esetén azok forrásának beazonosítását. A betegség legkisebb gyanújára is azonnal le lehet venni az összes boltból az azonos forrásból, azonos ellátási útvonalon érkező élelmiszereket.

[2] A tengerentúli fuvarozásra szakosodott MAERSK szintén nemrégiben jelentette be a TradeLens nevű rendszerét, aminek célja, hogy mindig pontos információkat lehessen szolgáltatni az ellátási láncok állapotáról, melyhez 234 tengeri kikötő és rakodópont adatait egyesítik. A rendszer több évtizedes fejlődést ugrik át egy lépésben.

Hogy mi ezekben és további több ezer projektekben a közös: Az, hogy mind képtelenség lenne a blockchain technológia nélkül, azonban semmilyen szinten nincs hozzájuk szükség a Bitcoinra és egyéb digitális fabatkákra. Ellenben mindkét fentebbi példára igaz, hogy ellenérdekelt felek között valósít meg tracking szolgáltatást.

A blockchain már ma is körülvesz bennünket, pont úgy válik életünk szerves részéré, ahogy egykoron az Internet azzá vált. Ami számomra egy több évtizedes evolúció, melynek minden fontosabb mozzanatánál ott lehettem, az a fiam számára már egy alapvető érték. Az információ digitális transzformációja egyértelműen előre vetíti az érték digitális transzformációját, melynek gyümölcsét az én generációm talán még láthatja, de ez már egyértelműen a következő generációk kihívása lesz. 

Folytatás…

Kriptoeszközök fundamentális elemzése

A bearmarket kellős közepén talán keresve sem lehetne jobb témát találni, mint ennek a különösen fura piacnak a fundamentális elemzése. A kriptoegyetem felkérésére a holnapi napon 18:30-as kezdéssel jómagam fogom ezt a témát képviselni a Codecoolban (Nagymező utca 44, Budapest).

Az előadás célja leginkább az lesz, hogy bevezesse az érdeklődőket a fundamentális elemzés rejtelmeibe, különösen fókuszálva a kriptopiacok sajátosságaira. A szokásos chart varázslás, alakzat, formáció, fraktál elemzések helyett most beleásunk azokba a módszerebe, amik segítségével lehetőség nyílik egyrészt a teljes crypto piacot befolyásoló alapok értékelésébe és mérésbe. Sokszor merül fel akár asztalbeszélgetések keretei között is, hogy nincs a crypto mögött semmi, ezt csak egy ponzi és szerencsejáték… Vajon tényleg nincs mögötte semmi? Ha van, akkor mi is az a fundamentum, az fundamentális érték, ami azonosítható és mérhető.

Mely hírek azok, amik hosszútávon trendfordítók lehetnek? Tényleg instant trendfordító lehet például egy Bitcoin ETF bejelentés? De ha már Bitcoin, akkor tényleg képes a Bitcoin megtartani a piacvezető szerepét? Miért van az, hogy egy az egyész kripto piacot érintő lufikipukkanás bizonyos coinok esetén 99%+-os veszteséget hoztak, míg másikat “csak” 60-70%-ban érintett az érték kiáramlás? Különben is hova áramlottak ezek a vagyonok? Milyen hatással lehet a crypto piacokra egy újabb ‘hagyományos’ pénzügyi megcsuklás avagy válság? Tényleg igaza lehetett Satoshinak, amikor a Bitcoint a válságálló asset classnak definiálta? Érdemes egy közelgő válság esetén a kripto eszközökbe menekülni? Egyáltalán valóban közeleg itt bármilyen újabb válság és ha igen, akkor ezt elősegítheti a cryptopénzek létezése?

Leképződik az adaptáció az árfolyamban? Várható, hogy egy-egy nagyobb bejelentés megjelenjen az árfolyamban is (túl a hypon)? Mekkora növekedési pontenciál van egyáltalán még ebben a piacnak? Igaza volt Vitaliknak, amikor azt mondta, hogy itt már nem lesznek 1000x-es szorzók, vagy csak sokan félreértették?

Ezekre a kérdésekre fogok választ keresni az előadással.

Kilépve a makropiaci elemzés kereteiből, vajon mi a helyzet mikro szinten… pl. egy-egy projekt esetén? Lehet fundamentális értékeket keresni egy-egy induló projekt vagy akár ICO mögött, vagy itt minden csak #hopium és #fomo? Gyakorlati módszereket próbálok bemutatni arra, hogy miként is lehet hatékonyan kiemelezni egy induló projekt mögött rejlő lehetőségeket, kiindulva a csapat elemzésétől a technológián át egészen a kitűzött célig. Ez utóbbi ponthoz bőségesen lesz lehetőségem a saját tapasztalataimat is igénybe venni, hiszen az elmúl egy évben volt szerencsém elindítani egy saját tokenkibocsátást és crypto projektet, amin keresztül bőségesen bepillanthattam a függöny mögé…

Ha érdekelnek ezek a témák és ráérsz holnap 18:30-tól, akkor találkozzunk a CodeCoolban. A kriptoegyetem rendezvényei egyébként teljesen ingyenesek, viszont regisztrálni szükséges, amit az esemény eventbrite oldalán keresztül tudtok megtenni.

Lightning Network kibeszélő

Egyik nagyon kedves olvasó fogott tollat és írta le mindazon kérdéseit a LN kapcsán,  amik éppen furdalták az oldalát. Próbáltam a lehetőségeimhez mérten a legjobb válaszokat adni.

mesélsz arról, hogy miért nem fognak nagy centralizált hubok kialakulni?

Egy layer2-es routing rendszer esetén ez elkerülhetetlen. Már most is vannak nagy hubok és még több lesz. Az internet maga is úgy épül fel, hogy hatalmas hubok vannak rajta. A lightning networkhöz hasonló hálózatokban, ahol fizetni kell egy-egy csatornáért (lásd internet csatlakozás analógia) logikus, hogy mindenki próbál a legoptimálisabb és legolcsóbb költségek alapján csatlakozni. Az LN annyival liberálisabb, hogy a fizikai lokációd nem kontrollál semmiben. Nyugodtan tudsz csatornát kiépíteni bárhova, ha szeretnél. De eltértem az alap kérdéstől: A lényeg, hogy minden layer2-es routing rendszerben könnyedén tudhatsz nagy hubot építeni. Mivel azonban a hálózaton átmenő tranzakciók teljesen rejtettek, így fogalmas sem lehet arról, hogy egy nagy hub valójában mekkora részét fogja le a valós hálózati forgalomnak.

mesélsz arról, hogy ezek a nagy hubok szerinted miért nem lesznek cenzurázhatóak? és miért nem lesz szét KYC-zva az egész?

Miért ne lehetnének cenzurázhatók? Bárki dönthet már most is úgy, hogy nem fogad el csatorna nyitást bizonyos partnerektől. A jó hír azonban az, hogy a hub nem egy tűzfal, hanem csak egy átjáról. Ha valóban egyetlen hub is úgy döntene, hogy vállogat a csatornák között, vagy egyszerűen csak KYC-t ír elő, abban a pillanatban a kutya sem használná azt. Senkit nem lehet kényszeríteni arra, hogy kötelezően használjon egy hubot. Ugyanígy a channel discoveryből is kizárásra kerülnének az ilyen hubok, de erről később.

mesélsz arról, hogy az utca emberét hogy fogd onboardingolni a LN-re? (maximum olyan bonyolult lehet, mint most letölteni egy Myceliumot és használni)…

Nézz utána a jelenlegi mobilos LN klienseknek. Bár a legtöbb gyerekcipőben jár, ám az összes deszkamodellből látszik, hogy az egyirányú csatornák onboardingja (tehát ha vásárolni akarsz) pofon egyszerű lesz. A kétirányra, meg ott vannak/lesznek a watchtowerek.

mesélsz arról, hogy a LN hogyan akadályozza meg, hogy új feature-öket vezessenek be nagy hubok anélkül, hogy az átmenne a konszenzus mechanizmuson?

Nincs konszenzus mechanizmus. Ez layer2, ez itt már az üzleti alkalmazási layer. Egy hub tetszőleges új featuret bevezethet, ami vagy izgalmas lesz a felhasználóknak és becsatornázzák vagy sem. A layer2 nem újkeletű dolog és nem is a lightning networkkel jelent meg. Az összes exchange layer2-es implementáció, az összes custodial wallet service layer2-es szolgáltatás. Hol van konszenzus az exchangek között? Miért is lenne?

mesélsz arról, hogy ha a Core mese szerint “a bányászok összeálltak, hogy szétspammeljék a hálózatot, hogy kimaxolják a profijtaikat” – akkor ezen gondolatmenet mentén miért nem tudnak a nagy hubok összeállni (akik nélkül nincs likviditás), hogy az egekig emeljék a fee-ket kartellben, vagy bevezessenek olyan feature-öket vagy korlátozásokat amelyek a felhasználók érdekeit sértik?

A bányászokkal ellentétben a hubok nem tudják monopolizálni a layer2-őt. Bárki bármikor meg tud kerülni egy hubot és ha lényegesen olcsóbb a feeje és van is hozzá likviditása, akkor rajta fog átáramlani a forgalom, de megteheti azt is, hogy nem nyit másfelé kétirányú csatornát, ilyenkor boldogan ellehet a nagy hubok mellett. Ezt egyébként januárban megnéztük, amikor összeálltunk néhányan M.o.-n hogy szétteszteljük az akkor még nagyon béta állapotban lévő LN-t. Teljesen nonszensz a feltételezés, hogy egy gráfban létezhetnek monopólium pontok.

mesélsz arról, hogy hogyan tud megmaradni a multi-hop routing úgy, hogy közben az anonimizálást is megtartjuk, és nem kell attól félnünk, hogy tulságosan centralizálódna az egész 3 bazi nagy hubban?

Jelenleg van kb 2740 aktív publikus LN node, ezek között van majd 12.500 csatorna. Mindebben egyelőre a jelenleg létező bitcoin mennyiség mindösszesen 6,28 milliomod része van lockolva. A hálózat immáron háromnegyed éve aktívan működik és egyelőre semmilyen jelét nem lehet látni annak, hogy a centralizáció (3 nagy hub elv) felé haladna a történet. De ahogy már oly sokszor leírtam: A nagy hub semmit nem nyer, valójában csak baromi sok lóvét belockol a baromi sok csatornájába, amin keresztül kénytelen near zero fee-vel szolgáltatni, hiszen ha elszállna vele a ló, akkor a routing simán kikerüli és más hoppokon halad tovább. Ha valaki nagy pénzt akar keresni az LN-en az nem abból tudja most ezt megtenni, hogy nagy hubokat épít, hanem úgy, hogy létrehoz egy saját LN nodeot, ami mögé lerak egy új szolgáltatást, amit mindenki használni akar. Mivel az adott szolgáltatást csak az ő saját nodeján keresztül lehet elérni, ezért olyan fee-t állít be amit akar, de ez ilyenkor az ő saját szolgáltatása.

Ezt szintén kipróbáltuk január-februárban. Izgalmas játék megpróbálni beállni a nagyobb hubok közé és elkapni a forgalom egy részét.

Az anonimitásos, multi-hop routing kérdésed nem is értem. Az LN onion routingot használ. Én magam üzemeltettem nem kevés ideig LND nodeot. Szétszedtem számos alkalommal, mert kiváncsi voltam, hogy mennyire tudok belenyúlni egy-egy átmenő tranzakcióba (ügyesen sikerült is örökre belimbóznom 0.0017BTC-t egy ilyen kísérlet során). Az átmenő invoiceokból semmit sem tudok megfejteni, hiszen nem rendelkezem a preimage adattal. A routing során pedig csak annyit kapok, hogy “van-e likviditásom elküldeni X összeget Y irányba”. Nem ismerem a forrást és a célt sem. De ezek egyébként mind logikusan következnek az onion routingból.

mesélsz arról is, hogy miért csak az a két választási lehetőségem van, hogy saját LN node-ot üzemeltetek, ahol folyamatosan online van a privát kulcsom – ahhoz is, hogy fogadni tudjak pénzt(!!!) – vagy rábízom ezt a profi szolgáltatóra? mert akkor ott vagyunk, hogy létrehoztunk egy bankrendszert a trustless Bitcoinra…. Erről mesélsz, hogy szerinted miért ez a szép új jövő? Én nem szeretném sem online tartani a privát kulcsaimat (és baszódni a node fenntartásával), sem nem szeretném egy Bitcoin bankra rábízni… Mesélsz arról, hogy milyen opcióm van, mint Bitcoin early adopter?

Nincs egyéb opciód. Ez egy layer2-es service. Vagy saját nodeot hozol létre, ahol nyilván minden trazakcióhoz kell a privát kulcs, hiszen folyamatosan alá kell írni breach remedy/commitment tranzakciókat. Ez a működési elve. Ezt vagy te csinálod egy saját nodedal, vagy egy custodial payment channel servicere bízod. Alternatíva persze van, természetesen a watchtowerekkel és a breach remedy tx-ekkel megoldható a középút is, de mivel erre külön rákérdeztél később, ezért erre ott fogok válaszolni.

Mesélsz esetleg arról, hogy hogyan fognak csatornát nyitni több millión 4m BW-es megfojtott blockchainnel?

A BW itt mi akar lenni? 4MB SegWitre (SW) gondolsz? Nyilván pont úgy fognak nyitni több millióan LN csatornákat, ahogy most több millióan tudnak trazaktálni egyszerre –> Sehogy.

Mesélsz arról, miért érdemes magas bányászköltséggel ($50+ fee-ket szeretnének látni a Core devek) mikrotranzakciókhoz csatornát nyitnom?

Miért nyitnál? Pont ez az egyik value-added funkciója a L2-nek, hogy levedd a terhelést a layer1-ről és ne legyen 50 dolláros fee.

Mesélsz arról, hogy mekkora likviditás kell ahhoz, hogy egy átlag valakinek legalább a félhavi fizetése ezen keresztül menjen, és legalább 10 millió ilyen embert kiszolgáljon az LN?

Ehhez 10 millió ember átlag fizetésének a fele kell egészen pontosan. Pontosabban annál némileg több, hiszen van egy minimális fee is.

Mesélsz arról, hogy az LN channel state tábla hogyan nézne ki az előbbi esetben a gyakorlatban?

Az LN channel state tábla soha sem a teljes hálózatot tartalmazza. Már idén év elején is, amikor még alig volt néhány száz node és 2-3 ezer channel, akkor is a legtöbb időpillanatban a hálózatnak egy kicsi részét láttuk csak. Az LN egy saját network hirdetési protokollt használ, ahol induláskor fogalmad sincs a hálózatról, ha felveszel peernek egy másik nodeot, akkor el fogod érni azokat a nodeokat és csatornákat, amikre ő rálát. Majd innentől szépen halad tovább a discovery protokoll és mindig csak annyit látsz amennyit el tudsz érni. A channel state tábla nem tud végtelenre nőni, hiszen maximalizálva van a hopok száma amennyit be tudsz járni.

Mesélsz a watchtowerekről?

A cikk második fele sajnos elveszett néhány hülye smile karaker encodeolása miatt, amibe rendszeresen belehal a wordpress… Pedig olyan lelkesen megírtam az egészet… To be continued, ahogy lesz újra erőm nekifogni…