Hazai banki körkép kriptotőzsdei utalások kapcsán – vendégpost

Blogom egy hűséges olvasója osztotta meg velem az alábbi méretes összefoglalót a hazai és nemzetközi bankok crypto tőzsdékről jövő és oda tartó utalások kezelése kapcsán. A téma indukálója egy korábbi blog comment volt, amely kapcsán kisebb beszélgetés alakult ki. A témához szándékosan nem nagyon szóltam hozzá, mivel ezen a téren minimális a tapasztalatom, mely leszűkül a KH és Kraken közötti oda-vissza (SEPA) utalásokra, ami egyébként zökkenőmentesen megy nekem immáron négy éve, viszont a vendégpostoló tapasztalata lényegesen szélesebb körű, hiszen kis hazánk egyik legrégebbi cryptocurrency nagybefektetőjeként bőségesen volt lehetősége kitapasztalni ama rögös utat. Bár az alábbiakat privát levélben küldte nekem, de bátorkodom közzé tenni, hisz jelezte, hogy megtehetem, ha úgy látom jónak. Egy apró megjegyzés: Jelen posttal nem célom egyetlen hazai, vagy nemzetközi bankot, bankszövetséget sem rossz fényben feltüntetni, ahogy azt korábbi kommentemben is írtam a történet mögött meglátásom szerint sokkal inkább a bankok pénzmosással (ALM) és visszaélésekkel (fraud) kapcsolatos szabályozásának esetleges szigorítása állhat, mintsem egy globális anti-crypto liga formálása. Talán nem is lehet emiatt hibáztatni egyetlen bankot sem, amikor olyan csontvázak potyognak ki a szekrényből, mint a Vinnik ügy. Ez persze a tisztességes crypto befektetőknek komoly akadály, de egy pénzügyi szervezet nem válogathat… A következő hetekben megpróbálok elérni néhány hazai banki compliance szakértőt és kikérem véleményüket a témában, ha lesz értékelhető visszajelzés, akkor mindenképp megosztom veletek.

Mielőtt azonban átadnám a szót a vendégbloggernek, kis kitérőként had hívjam fel a figyelmét minden olvasónak újra az előző postokban is már jelzettekre:

  • Beteg méretű félelemkeltő hadjárat folyik most a BTC kapcsán. Nevesebb szakemberek akár a saját szakmai karrierjüket is feladva vesznek részt az álhír terjesztésben. A minap Haipo Yang játszotta ezt el, aki egyrészről a ViaBTC vezére, másrészről közvetlenül a legutóbbi bitcoin crash elindítója is ezzel a twitterrel. Az elmúlt héten produkált flashcrashek mindegyikére jellemző, hogy egyre egyre gyorsabban mennek végbe, másrészt pedig vagy álhír, vagy félreértelmezett hír áll mögötte, melyek jellemzően Kínát érintik.
  • A történet egyébként annyira szép, hogy biztosan megérne egy külön postot, sőt valószínűleg idővel (ha eljutunk a Lessons learned részig) akkor fog is születni róla, addig is viszont óva intenék mindenkit attól, hogy kapkodva hozzon meg döntéseket álhírekre alapozva.
  • Dont Trust. Ver(ify)

És akkor itt át is adnám a szót vendégbloggerünknek az eredeti téma kapcsán:

Folytatás…

Akik nincsenek a listán…

Biztos sokan olvastátok a portfolio.hu-n megjelent hírt, mely szerint számos hazai bank és takarékszövetkezet kapott összértékében 1,2 milliárdos büntetést, amihez várhatóan további közel 10 milliárdos egyéb kiadás is fog társulni.

Aki esetleg értetlenül állna a hír előtt (mert nem olvasta az eredeti cikket), annak röviden némi magyarázat: A büntetés alapját a 2012-ben megjelent tranzakciós illeték intézmény adja, aminek hatására a pénzintézetek elkezdték ezt a költséget beleépíteni bizonyos számlacsomagokba, amivel – az MNB meglátása szerint – megkárosították az ügyfeleiket. A pontos jogi értelmezés még várat magára, de azt már most lehet tudni a friss információkból, hogy az érintett bankok egy része szeretne bíróságra vonulni.

Elnézve az érintett pénzintézetek listáját mindjárt egy érdekes kérdés merült fel benne: Vajon van-e olyan nagyobb pénzintézet, aki kimaradt a büntetésből? Hosszas bogarászás után is csak három olyan bankot találtam, amire illik a nehezen értelmezhető ‘nagyobb pénzintézet’ kategória, ezek pedig: Kereskedelmi és Hitelbank, UniCredit Bank és a Sberbank (ex Volksbank). Előre is elnézést, ha bárkit is kihagytam volna a felsorolásból. Nyilván előfordulhat, hogy már a megítélésünk a fent jelzett kategória kapcsán.

Tehát az MNB meglátása szerint mindösszesen ezen három bank járt el tisztességesen az ügyfeleivel a tranzakciós illeték kapcsán. Jó tudni… Ahogy azt is jó tudni, hogy a jelek szerint továbbra is komoly szándék van arra, hogy külföldi nagybank hazai leányát államosítsa kormányzat és ehhez egyre újabb és kreatívabb eszközöket talál.

Miért éppen… befektetési alap?

customerKét napja volt szerencsém az egyik bankfiókban végig hallgatni amint a magát tanácsadónak nevező kolléga rátukmál az ügyfélre egy éves ~4%-os 3 hónapos új pénz lekötést az ügyfélre, melyhez leginkább azt hozta fel érvként, hogy ehhez képest a legjobb amit ajánlhat az egy éves 3,3%-os normál 90 napos lekötési periódusú termék. Amikor ilyeneket hallok a banki ügyintézőktől akkor kissé magam is elbizonytalanodok, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy valójában egy ilyen tanács sem az ügyfélnek, sem a banknak nem szolgálja az érdekeit. Miért van az, hogy egy banki ügyintézőnek csak akkor jut az eszébe az értékpapírszámla, ha az ügyfél célirányosan azt keresi? Az akciós bankbetét kamatok vadászata még két éve is jó üzlet lehetett azoknak akik zéró kockázattal akarták fialtatni a pénzüket évi ~10% profittal. Ez a vonat azonban már rég elment. Ha csak megnézzük a BAMOSZ aktuális havi jelentését, abból azt láthatjuk, hogy 2004 és 2013 év vége között az alapkezelők által kezelt vagyon 106,2 ezer milliárd forintról 453,5 ezer milliárdra emelkedett. (Ennyi ember nem tévedhet, ugye?) Pedig ezt a szektort különösen halmozottan érintette a 2008-as és a 2011-es piaci bezuhanás. Miközben egy ekkora másodpiaci iparág épül napról-napra folyamatosan azzal találkozok, hogy még a pénzügyileg nyitottabb meglátású ismerőseim számára is vak folt a befektetési alapok működése.

Folytatás…