Lightning Network kibeszélő

Egyik nagyon kedves olvasó fogott tollat és írta le mindazon kérdéseit a LN kapcsán,  amik éppen furdalták az oldalát. Próbáltam a lehetőségeimhez mérten a legjobb válaszokat adni.

mesélsz arról, hogy miért nem fognak nagy centralizált hubok kialakulni?

Egy layer2-es routing rendszer esetén ez elkerülhetetlen. Már most is vannak nagy hubok és még több lesz. Az internet maga is úgy épül fel, hogy hatalmas hubok vannak rajta. A lightning networkhöz hasonló hálózatokban, ahol fizetni kell egy-egy csatornáért (lásd internet csatlakozás analógia) logikus, hogy mindenki próbál a legoptimálisabb és legolcsóbb költségek alapján csatlakozni. Az LN annyival liberálisabb, hogy a fizikai lokációd nem kontrollál semmiben. Nyugodtan tudsz csatornát kiépíteni bárhova, ha szeretnél. De eltértem az alap kérdéstől: A lényeg, hogy minden layer2-es routing rendszerben könnyedén tudhatsz nagy hubot építeni. Mivel azonban a hálózaton átmenő tranzakciók teljesen rejtettek, így fogalmas sem lehet arról, hogy egy nagy hub valójában mekkora részét fogja le a valós hálózati forgalomnak.

mesélsz arról, hogy ezek a nagy hubok szerinted miért nem lesznek cenzurázhatóak? és miért nem lesz szét KYC-zva az egész?

Miért ne lehetnének cenzurázhatók? Bárki dönthet már most is úgy, hogy nem fogad el csatorna nyitást bizonyos partnerektől. A jó hír azonban az, hogy a hub nem egy tűzfal, hanem csak egy átjáról. Ha valóban egyetlen hub is úgy döntene, hogy vállogat a csatornák között, vagy egyszerűen csak KYC-t ír elő, abban a pillanatban a kutya sem használná azt. Senkit nem lehet kényszeríteni arra, hogy kötelezően használjon egy hubot. Ugyanígy a channel discoveryből is kizárásra kerülnének az ilyen hubok, de erről később.

mesélsz arról, hogy az utca emberét hogy fogd onboardingolni a LN-re? (maximum olyan bonyolult lehet, mint most letölteni egy Myceliumot és használni)…

Nézz utána a jelenlegi mobilos LN klienseknek. Bár a legtöbb gyerekcipőben jár, ám az összes deszkamodellből látszik, hogy az egyirányú csatornák onboardingja (tehát ha vásárolni akarsz) pofon egyszerű lesz. A kétirányra, meg ott vannak/lesznek a watchtowerek.

mesélsz arról, hogy a LN hogyan akadályozza meg, hogy új feature-öket vezessenek be nagy hubok anélkül, hogy az átmenne a konszenzus mechanizmuson?

Nincs konszenzus mechanizmus. Ez layer2, ez itt már az üzleti alkalmazási layer. Egy hub tetszőleges új featuret bevezethet, ami vagy izgalmas lesz a felhasználóknak és becsatornázzák vagy sem. A layer2 nem újkeletű dolog és nem is a lightning networkkel jelent meg. Az összes exchange layer2-es implementáció, az összes custodial wallet service layer2-es szolgáltatás. Hol van konszenzus az exchangek között? Miért is lenne?

mesélsz arról, hogy ha a Core mese szerint “a bányászok összeálltak, hogy szétspammeljék a hálózatot, hogy kimaxolják a profijtaikat” – akkor ezen gondolatmenet mentén miért nem tudnak a nagy hubok összeállni (akik nélkül nincs likviditás), hogy az egekig emeljék a fee-ket kartellben, vagy bevezessenek olyan feature-öket vagy korlátozásokat amelyek a felhasználók érdekeit sértik?

A bányászokkal ellentétben a hubok nem tudják monopolizálni a layer2-őt. Bárki bármikor meg tud kerülni egy hubot és ha lényegesen olcsóbb a feeje és van is hozzá likviditása, akkor rajta fog átáramlani a forgalom, de megteheti azt is, hogy nem nyit másfelé kétirányú csatornát, ilyenkor boldogan ellehet a nagy hubok mellett. Ezt egyébként januárban megnéztük, amikor összeálltunk néhányan M.o.-n hogy szétteszteljük az akkor még nagyon béta állapotban lévő LN-t. Teljesen nonszensz a feltételezés, hogy egy gráfban létezhetnek monopólium pontok.

mesélsz arról, hogy hogyan tud megmaradni a multi-hop routing úgy, hogy közben az anonimizálást is megtartjuk, és nem kell attól félnünk, hogy tulságosan centralizálódna az egész 3 bazi nagy hubban?

Jelenleg van kb 2740 aktív publikus LN node, ezek között van majd 12.500 csatorna. Mindebben egyelőre a jelenleg létező bitcoin mennyiség mindösszesen 6,28 milliomod része van lockolva. A hálózat immáron háromnegyed éve aktívan működik és egyelőre semmilyen jelét nem lehet látni annak, hogy a centralizáció (3 nagy hub elv) felé haladna a történet. De ahogy már oly sokszor leírtam: A nagy hub semmit nem nyer, valójában csak baromi sok lóvét belockol a baromi sok csatornájába, amin keresztül kénytelen near zero fee-vel szolgáltatni, hiszen ha elszállna vele a ló, akkor a routing simán kikerüli és más hoppokon halad tovább. Ha valaki nagy pénzt akar keresni az LN-en az nem abból tudja most ezt megtenni, hogy nagy hubokat épít, hanem úgy, hogy létrehoz egy saját LN nodeot, ami mögé lerak egy új szolgáltatást, amit mindenki használni akar. Mivel az adott szolgáltatást csak az ő saját nodeján keresztül lehet elérni, ezért olyan fee-t állít be amit akar, de ez ilyenkor az ő saját szolgáltatása.

Ezt szintén kipróbáltuk január-februárban. Izgalmas játék megpróbálni beállni a nagyobb hubok közé és elkapni a forgalom egy részét.

Az anonimitásos, multi-hop routing kérdésed nem is értem. Az LN onion routingot használ. Én magam üzemeltettem nem kevés ideig LND nodeot. Szétszedtem számos alkalommal, mert kiváncsi voltam, hogy mennyire tudok belenyúlni egy-egy átmenő tranzakcióba (ügyesen sikerült is örökre belimbóznom 0.0017BTC-t egy ilyen kísérlet során). Az átmenő invoiceokból semmit sem tudok megfejteni, hiszen nem rendelkezem a preimage adattal. A routing során pedig csak annyit kapok, hogy “van-e likviditásom elküldeni X összeget Y irányba”. Nem ismerem a forrást és a célt sem. De ezek egyébként mind logikusan következnek az onion routingból.

mesélsz arról is, hogy miért csak az a két választási lehetőségem van, hogy saját LN node-ot üzemeltetek, ahol folyamatosan online van a privát kulcsom – ahhoz is, hogy fogadni tudjak pénzt(!!!) – vagy rábízom ezt a profi szolgáltatóra? mert akkor ott vagyunk, hogy létrehoztunk egy bankrendszert a trustless Bitcoinra…. Erről mesélsz, hogy szerinted miért ez a szép új jövő? Én nem szeretném sem online tartani a privát kulcsaimat (és baszódni a node fenntartásával), sem nem szeretném egy Bitcoin bankra rábízni… Mesélsz arról, hogy milyen opcióm van, mint Bitcoin early adopter?

Nincs egyéb opciód. Ez egy layer2-es service. Vagy saját nodeot hozol létre, ahol nyilván minden trazakcióhoz kell a privát kulcs, hiszen folyamatosan alá kell írni breach remedy/commitment tranzakciókat. Ez a működési elve. Ezt vagy te csinálod egy saját nodedal, vagy egy custodial payment channel servicere bízod. Alternatíva persze van, természetesen a watchtowerekkel és a breach remedy tx-ekkel megoldható a középút is, de mivel erre külön rákérdeztél később, ezért erre ott fogok válaszolni.

Mesélsz esetleg arról, hogy hogyan fognak csatornát nyitni több millión 4m BW-es megfojtott blockchainnel?

A BW itt mi akar lenni? 4MB SegWitre (SW) gondolsz? Nyilván pont úgy fognak nyitni több millióan LN csatornákat, ahogy most több millióan tudnak trazaktálni egyszerre –> Sehogy.

Mesélsz arról, miért érdemes magas bányászköltséggel ($50+ fee-ket szeretnének látni a Core devek) mikrotranzakciókhoz csatornát nyitnom?

Miért nyitnál? Pont ez az egyik value-added funkciója a L2-nek, hogy levedd a terhelést a layer1-ről és ne legyen 50 dolláros fee.

Mesélsz arról, hogy mekkora likviditás kell ahhoz, hogy egy átlag valakinek legalább a félhavi fizetése ezen keresztül menjen, és legalább 10 millió ilyen embert kiszolgáljon az LN?

Ehhez 10 millió ember átlag fizetésének a fele kell egészen pontosan. Pontosabban annál némileg több, hiszen van egy minimális fee is.

Mesélsz arról, hogy az LN channel state tábla hogyan nézne ki az előbbi esetben a gyakorlatban?

Az LN channel state tábla soha sem a teljes hálózatot tartalmazza. Már idén év elején is, amikor még alig volt néhány száz node és 2-3 ezer channel, akkor is a legtöbb időpillanatban a hálózatnak egy kicsi részét láttuk csak. Az LN egy saját network hirdetési protokollt használ, ahol induláskor fogalmad sincs a hálózatról, ha felveszel peernek egy másik nodeot, akkor el fogod érni azokat a nodeokat és csatornákat, amikre ő rálát. Majd innentől szépen halad tovább a discovery protokoll és mindig csak annyit látsz amennyit el tudsz érni. A channel state tábla nem tud végtelenre nőni, hiszen maximalizálva van a hopok száma amennyit be tudsz járni.

Mesélsz a watchtowerekről?

A cikk második fele sajnos elveszett néhány hülye smile karaker encodeolása miatt, amibe rendszeresen belehal a wordpress… Pedig olyan lelkesen megírtam az egészet… To be continued, ahogy lesz újra erőm nekifogni…

Hivatalosan is béta állapotba került az LN mainnetje

A március 15 dátum hivatalosan is beírta magát ezennel a Bitcoin történelemkönyvébe is. Tegnapi napon Elisabeth Stark bejelentette a Lightning Network hivatalos mainnet bétáját. Ezzel lezárult a majd 3 hónapos időszak, amiben közel ezer vállalkozó szellem döntött úgy, hogy a fejlesztőcsapatok támogatása nélkül vág bele a vakmerő éles kísérletezésbe. Bár az Ligtning Labs LND implementáció csak egy a három nevesebb implementáció közül, de szakmai körökben kétségtelenül a legerősebb implementációról beszélünk, ami mögött a legnagyobb felhasználói bázis áll. A Lady Stark és @roasbeef (Olaoluwa Osuntokun) által vezetett fejlesztőcsapat az elmúlt 3 hónapban mindent megtett, hogy lebeszélje az embereket az éles próbálkozásokról, minek fényében igen komoly előrelépésként értelmezhető, hogy megjelent az “lnd 0.4-beta” verzió, amivel ezt követően már hivatalosan is támogatottá válik a mainnet.

Mivel itthon is sokan vágtak korábban bele az Lightning éles tesztelésébe, ezért külön kiemelném a közlemény egy igen fontos részét: “Az új verzió számos kritikus változtatást tartalmaz. Más szavakkal, a mainnetre telepített korábbi lnd implementációk nem kompatibilisek az új bétával. Ennek eredményeként a felhasználóknak egy teljesen új lnd telepítést kell végezniük, amihez el kell távolítani a meglévő channel.db-t. Javasolt továbbá az összes csatorna lezárása (kooperatívként, ha a másik fél online, egyébként pedig force módban) még az upgrade előtt!”

Hogy mit hoz a jövő? A kiadott kommunikáció ebbe is bepillantást enged. Én most csak egy rövidebb összefoglalást adnék erről:

  • Watchtowers: A Lightning Network egyik gyengesége, hogy a nodeoknak folyamatosan elérhetőnek kell lennie, ezért igen nehéz elképzelni egy mobile only implementációt. Vagyis persze nem nehéz elképzelni, de a protokoll adottságai miatt nem feltétlenül biztonságos ilyen eszközön tárolni payment csatornákat. Ezen a problémán fog segíteni a watchtower szolgáltatás, ami lényegében egy kiegészítő szolgáltatása lesz az LND-nek, mely célja, hogy a hálózati kitüntetett eleme átveszik a blokklánc nyomonkövetését a nem fulltime online eszközöktől és gondoskodnak a lekötött csatornák védelméről.
  • Atomic Multipath Payments (AMP): Az LND by-design kis méretű/értékű csatornákra van tervezve, melyeken nem feltétlenül lehet egyszerre nagy (akár több bitcoinos) utalásokat végezni. Ezen a problémán segít az AMP, aminek a segítségével egy utalás darabokra szabdalódik és a meglévő csatornákon keresztül csak akkor kerül elküldésre, ha minden külön darab talál magának egy likvid útvonalat.
  • Desktop és mobil alkalmazások: Ehhez nincs mit hozzátenni. Kell a felhasználói élmény az adaptációhoz.
  • Routing nodeok támogatása: Ennek segítségével a LN Hub üzemeltetők képesek lesznek a különböző csatornáik egyenlegei alapján egyedik routing szabályokat létrehozni és a különböző LN nodejaik között irányítani a forgalmat. Ezzel maximalizálva a bevételeiket és stabilizálva az egész hálózat működését
  • Továbbfejlesztett Autopilot (peer kereső) és mission control (útvonatkereső) algoritmusok: A jelenlegi algoritmusok igen csak egyszerűek lényegében megpróbálnak mindenkihez kapcsolódni aki magát LN nodeként hirdeti, ezzel hatalmas hálózati overheadet okozva a nodenak. Ezen fognak javítani a következő generációs fejlesztések, amik már sokkal fejlettebb módon közelítik meg ezen kihívásokat.
  • Cross-chain atomic swap: Erről korábban már többször is írtam itt a blogon. Lényege, hogy különböző hálózatokon (bitcoin, litecoin, decred, monero, stb.) implementált különböző LN nodeok között úgy lehessen akár onchain, akár offchain módon váltani pénzt, hogy ehhez ne kelljen egy köztes szereplőt (exchange) beiktatni. Az atomic swap fő célja, hogy kivesz a váltási szolgáltatást a centralizált exchangek kezéből azáltal kvázi liberalizálja ezt a piacot is. A liberalizáláson túlmentően persze a fő cél a megfelelő trustless biztonság, anonimitás és privacy megteremtése a blokkláncok között.

Hogy honnan lesz pénz a fejlesztésekre? A Lightning Lab egy független fejlesztő csapat, aminek egyetlen célja az LND fejlesztése. A mainnet bejelentéssel párhuzamosan beharangozták, hogy a labor egy 2,5 millió dolláros támogatást kapott, mely összeg mögött igen komoly nevek sorakoznak: Charlie Lee (Litecoin), Ben Davenport (BitGo CTO), Jack Dorsey (Twitter és Square CEO), David Sacks (PayPal COO), Bill Lee (Tesla és Space X angel befektetője), Vlad Tenev (Robinhood app társalapítója) és rajtuk kívül még sokan mások. Igen impozáns lista akik feltehetően nem csak önzetlen filantropizmusukat élték ki az invesztícióban.

A bejelentést követően sorra adják hírül a szolgáltatásokat is, amik már elérhetővé váltak a mainneten. Elsők között a yalls.org jelentette ki, hogy hivatalosan is kilépett a mainnetre.  Majd nem sokkal ezt követően a bitrefill is bejelentette, hogy immáron “BTCL” néven elérhető a LN payment szolgáltatás a népszerű kupon és telefonfeltöltős szolgáltatásán keresztül.

Bitcoin Pizza v2.0

Majd 8 évvel ezelőtt (2010.05.22) történt az első olyan igazolt tranzakció, amiben egyértelműen valamilyen valós értéket képviselő árucikk lett megvásárolva Bitcoinért. Ez a bizonyos ‘két pizza’ története azóta is fontos alappillére a Bitcoin folklórnak, aminek főhőse Hanyecz László, aki eszközölte akkor a vásárlást. Aki esetleg nem hallott erről, annak nagyon röviden: Laci gondolt egyet, hogy csak kéne valamit csinálni a sok tízezer kibányászott Bitcoinjával és a bitcointalk-on meghirdette, hogy volna 10 ezer felesleges Bitcoinja, amit odaad bárkinek, aki vállalja, hogy rendel neki 2 db pizzát a helyi pizzasütödéből. Az ügyletre akkor rá is csapott jercos, akivel megköttetett az ügylet, kifizette a két pizzát és meg is kapta a 10.000 bitcoinját az ügyletéért, ezzel akkor be is állították a Bitcoin kezdeti monetáris értékét (~0,5 dollár cent/bitcoin). Az elutalt 10k további sorsát egyébként tavaly nyáron ki is nyomoztuk néhányan a Bitcoin blokkláncból és kiderült, hogy kb. egy évvel később Jercos beutalta a vagyonát az MtGoxra…

A történet másik apropója viszont maga Hanyecz Laci, aki a közösségben “pizza-guy” néven ismert és leginkább azt lehet róla tudni, hogy a pizzás story után teljesen eltűnt. Az eltűnése óta szinte semmit nem lehetett róla hallani, azonban ma újra életjelet adott magáról…. merthogy… újra megéhezett… és újra rendelt 2 pizzát, amit természetesen Lightning Network-ön keresztül eszközölt. Szintén az eredetihez hasonló módon: mivel nincs a közelében egyetlen LN ready pizzéria sem, ezért újra egy közvetítőt kért fel, akin keresztül be is rendelte 0.00649 Bitcoin értékben a  két pizzát:”XL Cheesy Pizza, 1 Deluxe Pizza”

A történetről, a trustless közvetítési technológiáról és az egész kalandról természetesen levelet is írt a Lightning-Dev listán. Nyilvánvalóan ennek a levélnek sem az a lényege, hogy rendelt két pizzát, hanem sokkal inkább az, hogy HOGYAN rendelte azt. A beszámolójába azt mutatja be, hogy miként lehet úgy végezni LN-en keresztül utalást, hogy a shared secret (preimage) kerül később felhasználásra a fizikai leszállítás azonosításához.

Folytatás…

Benne vagyok a villámban…

Bár ráment a hétvégém nagyjából fele, de büszkén jelenthetem, hogy egyike vagyok annak a kicsit kevesebb mint 100 idiótának, akik nem csak időt, de pénzt is áldoztak egy teljesen pilótavizsgás történetre. Immáron egy (mainnet) lnd full node büszke tulajdonosa vagyok, ami perpillanat “033abe908878ac00” alias néven érhető el és kőkemény ~600k sat-s (kb 62 usd) csatornával csatlakozik a hálózathoz.

Túl vagyok az első mainnet LN “vásárlásomon” is. (első alkalommal a #recksplorer csapatát támogattam)

Szokás mondani, hogy egy bolond százat csinál. A cikk írásának a pillanatában a Blokklánc Műhely egyik oszlopos tagja (@lordcase) éppen vadul dolgozik, hogy felhúzza a második hazai LN nodeot és csatlakozzon az enyémhez. Ha ez összejön, akkor fogunk tudni úgy is tesztelni, hogy nem kell a nyílt csatornán keresztül elvernünk a pénzünket. Várhatóan sok-sok hasznos és érdekes tapasztalat előtt állunk a téma kapcsán.

Az előző Lightning Networkkel foglalkozó topicban nagyon sok konkrét kérdést tettetek fel, amikre megpróbálnék a továbbiakban válaszolni:

Jól értem, hogy az LN hálózaton végrehajtott tranzakciót végrehajtják a bitcoin hálózaton is? Ameddig nincs beküldve az offchain elszámolás az onchain hálózatra, addig az onchain hálózaton elkölthetem mégegyszer a bitcoinom?

Az LN nem egy külön hálózat, minden LN csatorna mögött egy valós és confirmált Bitcoin tranzakció áll. Mivel a tranzakcióban egy multisig wallet tárolja a ‘letétet’, így azt nem tudod újra elkölteni, csak akkor, ha a két fél megegyezik a végleges egyenlegben. Minden egyes offchain tranzakciónál a felek aláírják a csatorna egyenlegének legfrissebb állapotát.

Folytatás…

Beszélgessünk még egy kicsit a Lightning Networkről…

Tudom sokatoknak már a könyökén jön ki az LN, de a jelek szerint mégis szükséges és érdemes is beszélni róla. Főleg, ha azzal szembesülök, hogy a blog egyik legrégebbi aktív követője is a sötétben tapogatózik. Ezek szerint messze nem végeztem még teljes munkát a LN evangelizációja kapcsán. Az alábbi (minap) született hozzászólás ösztönzött, hogy elkészüljön ez a post:

Lightning Network:
Jól értem, hogy igazából már működik, megy, használható?

Amit össze tudok rakni infót:
– Mainneten kint van, bárki futtathatja – ha van bátorsága
– Bátorság kell hozzá, mert nincs még agyontesztelve, így simán benyelheti a rajta levő pénzt
– Nem egy implementáció van, hanem három – ezt nem értem, hogyan lesz akkor “egy” LN. Vagy mindegy? Egymással kompatibilisek? Aztán mindenki azt használja, amelyik szimpatikusabb?
– Nincs “hivatalosa release date”, hiszen már kint van és szép lassan elkezd terjedni.

Izgalmas év lesz az idei (is).

Előbb gyorsan tisztáznám a félreértéseket:

  • A Lightning Network már nagyon régóta a mainneten volt teszt jelleggel és most is leginkább ilyen állapotban van kint, azonban senki és semmi nem tudja befolyásolni annak a terjedését, tehát nem meglepő hogy néhány lelkes pioneer már elkezdett rá éles szolgáltatásokat építeni.
  • A cikk írásának a pillanatában 48 aktív LN node található a mainneten, melyek között 76 csatorna létezik. Ezek összesített kapacitása 0.881 Bitcoint (kb 10k dollár jelenlegi árfolyamon)
  • Nem három implementáció létezik csak, hanem ennél sokkal több. Az implementációk alapja a LN whitepaperből készült specifikáció: Basis of Lightning Network (BOLT), mely egy 11 fejezetes részletes specifikáció, hogy miként kell LN implementációt készíteni.
  • A három leginkább elterjedt implementáció (lnd, c-lightning és a eclair) teljes mértékben interoperábilis, tehát ezek képesek egymással stabil kapcsolatokat létesíteni. A mainneten jelenleg mindhárom implementáció stabilan működik egymással.
  • A különböző implementációk oka nagyon egyszerű: független fejlesztőcsapatok kezdték el anno implementálni a saját LN elképzelésüket. Ez a fajta függetlenség a garancia arra, hogy nem egy centralizált maszlagot kapunk amit tetszőleges pillanatban tud bárki befolyásolni, hanem mindig megmarad a garancia arra, hogy az LN egy ugyanolyan független és érdek nélküli rendszer marad mint maga a Bitcoin.
  • Az LN underlying technológiái már régóta benne vannak a Bitcoin protokollban, a szükséges funkciók (HTLC, multisig wallet, stb.) már évek óta használt technológia, nagyon sok aktív payment channel létezett már eddig is. A technológiához szükséges utolsó mozaik maga a segwit protokoll volt. Most, hogy végre bekerült a hivatalos bitcoin core implementációba is a segwit támogatás, így teljesen logikus, hogy pillanatok alatt elkezd gyarapodni a mainnet LN hálózat.
  • Az LN olyan szinten van agyontesztelve, ahogy kb eddig semmi nem volt agyontesztelve a Bitcoin történelmében. Talán csak a SegWit tesztelése összemérhető az LN-nel. Mindkét technológia nagyon durván nyúl bele a settlement layerbe, így ezek tesztelése létszükséglet, hiszen itt szó szerint pénzzel játszunk.
  • Benyelni semmilyen pénzt nem tud az LN hálózat. A kockázat más rétű ennek kapcsán. A felek felépítik a csatornáikat, majd azokat karbantartják, de annak változásait nem küldik be a blokkláncra (onchain). A pénzbeli kockázat ezen offchain karbantartásban rejlik csak jelenleg. Ugyanaz a kockázat létezik jelenleg, mint amilyen kockázattal maga a Bitcoin rendelkezett 2009-ben. Akkor még senki nem bízott abban, hogy itt valóban nem tudnak coinok elkeveredni, avagy valóban nem lehet double-spendingelni. Voltak is bőven korai bakik, amikből akár anyagi károk is keletkeztek. Ugyanezen anyagi kockázat létezik az LN kapcsán is. Előbb pici szereplők fognak megjelenni az LN-en és árulják majd a filléres portékáikat, ahol nincs lényei nagy veszteség egy tech probléma miatt, majd ahogy bizonyít (és fejlődik a technológia) úgy fognak megjelenni az egyre nagyobb szereplők is.

Némi resource azoknak, akiket a leírásomon túl is érdekel mindez:

Most, hogy ezeken túl vagyunk egy régebbi adósságomat is törleszteném. Ígértem, hogy megosztom a néhány hete megtartott Lightning Network Unchained előadásom prezentációját és ha már megteszem, akkor hozzáfűznék némi magyarázatot is a slideokhoz:

Folytatás…

Lightning Network: élő demó ma este!

Ma este (dec 29) 18:30-tól tart újabb klubestet a Blokklánc Műhely, melynek keretei között mesélni fogok a Lightning Networkkel kapcsolatos tapasztalataimról és élőben be is fogom mutatni annak működését. Akit nem csak, hogy érdekel ez a téma, de akár üzletileg is lát benne fantáziát, annak ott a helye. (Minden szabad hely elkelt!)

Az eseményre korlátozott mennyiségű extra férőhelyet tudott biztosítani a Műhely, ezért annyit kérnék, hogy aki biztosan tudja, hogy el tud/akar jönni, az minél hamarabb dobjon egy emailt az info kukac variance pont hu email címre “LN demo” tárgy megjelöléssel. Miért fontos nekem személy szerint a mai előadás és miért örülök, hogy ez pont a Blocklánc Műhely keretei között tudom megtartani? Akinek megvan esetleg még – a plakátkampánynál is felhasznált üzenet –  “Te már érted a Bitcoint?” című cikkem, az talán emlékezhet benne arra a szakaszra, amit jómagam személyes küldetésemként (crypto-bakancslistámként) soroltam fel. A felsorolás a “Mi kell ahhoz, hogy Magyarország méltón vegye ki a szerepét ebből a kulturális és pénzügyi forradalomból? ” gondolat alatt futott és sok egyéb cél között tartalmazta a következőt is:

Kellenének persze még további szakmai szereplők is, fog kelleni például hazai lightning network hub, kellenek mobilapp fejlesztők és számos egyéb technológiai fejlesztők.

Az eseménynek különös apropóját adja, hogy nemrégiben megtörtént az első éles (mainnet) payment channelen keresztüli (LN) vásárlás, amihez az infrastruktúrát a Bitrefill biztosította. A Bitrefill csapata mobil telefonos top up szolgáltatást biztosít Bitcoinon keresztül. Nyilván számukra is komoly üzleti gondot okozott a Bitcoin rohamosan emelkedő tranzakciós díja és a hálózat kiszámíthatatlansága, de ahelyett, hogy ezen siránkoztak volna hónapokon keresztül és a csapból is a “fúj-fúj BsCore” propagandát nyomták volna (nomeg a “akkor megyünk Bitcoin Cash-re” szöveget). Szóval mindehelyett full time fejlesztőt raktak a Lightning Network projektre, aki folyamatosan együtt dolgozva a LND csapattal (Lady Stark és roasbeef) mára összehozta az éles payment channelt, amin keresztül egyébként ki is fizetett egy éles feltöltést. Így is lehet… Minderről prezi:

Akit érdekel ez a téma és lát benne fantáziát, az mihamarabb jelezze részvételi szándékát, a mai rendezvényre

Aki nem tud/akar eljönni, de érdekli mindez annak pedig alább kigyűjtöttem a Lightning Network témában megjelent írásaimat:

Bitcoin: Őszi hard-fork szüret (Gold, BTG, SW2X, No2X, stb.)

Beléptünk az utolsó másfél hónapba, immáron kevesebb mint 50 nap van hátra a Bitcoin trónok harcának végső jelenetéig. Ez az évad biztosan nem fog cliffhangerrel befejeződni… Miről is van itt szó pontosan?

A történet nagyon régre nyúlik vissza (már persze cryptocurrency időszámítást figyelembe véve…), valamikor 2015-ben indult, amikor a Bitcoin prominensei közül néhány úgy döntött, hogy kukába dobva a ‘Satoshi visiont’ a blockméret növelése helyett egyéb módon kívánják biztosítani a Bitcoin hálózat skálázhatóságát. Ez az egyéb mód mára a Lightning Network formájában manifesztálódott. A vita két éves huzavonába torkollt, ami során számos egyezkedés, árulás, zárt ajtók mögötti diskurzus után megszületett előbb a SegWit(2X) üzleti konszenzus, majd ezt követően a felhasználók által kezdeményezett (UASF) hatalomátvételi kísérlet ellenlépéseként elkészült a bitmain készenléti terve, mely augusztusra “Bitcoin Cash” néven megszületett és azóta kvázi önálló életét éli. (Agresszívan osztozva a Bitcoin hálózat hashing powerén). Ám, az egész történet végkifejletét leginkább formáló megegyezés tartalmazott egy nagyon fontos passzust, ami azt mondta ki, hogy novemberben a Bitcoin hálózaton is eszközölni kell egy hard-forkot, ami a meglévő 1Mb-os blockláncot 2Mb-ra növeli. Ezzel növelve a hálózat kapacitását a maximális másodpercenkénti 3-6 tx/sec-ről kb. 10 tranzakció/másodpercre.

Kezdeném is egy kis fogalomhatározóval, ami főleg azoknak szól, akik nagyon most ismerkednek csak a Bitcoin történetével és esetleg értetlenül állnak azelőtt ami most fog következni:

Szószedet, szakmai kifejezések, releváns hivatkozások kezdőknek - Mi, micsoda? {click}
  • Bitcoin: 2008-ban megtervezett és 2009 januárja óta létező digitális fizetőeszköz, mai mára az internet pénzévé nőtte ki magát. Technológiája a blockchain, ami mára iparági szabvánnyá nőtte ki magát és alapjául szolgál szinte az összes MA létező cryptovalutának.
  • Konszeztus szabályok: Azok irányelvek, amik egy cryptovaluta technikai működését befolyásolják, ide tartoznak például a blokk rewardok, a blockkiadási idők, algoritmus, blockméret, stb. A konszeztus néhány szabályát lehet visszamenőlegesen, kompatibilis módon módosítani (soft-fork) és vannak olyan szabályok is, amiket csak hard-forkkal lehet módosítani. A Bitcoin esetében a: block reward, block halving period, diff adjustment, blocking time, block size (1Mb) értékek csak hard-forkkal módosíthatók.
  • Legacy Bitcoin: A Bitcoin eredeti blokklánca, az a blokklánc ami teljesíti a következő feltételt: A eredeti genezis blokktól (nulladik blokk) hitelesen felépített és ellenőrizhető és a LEGTÖBB hashing power áll mögötte ezzel garantálva annak biztonságát.
  • hashing-power: A “bányászok” munkájának mértékegysége. Minél több számítási kapacitás áll a kanonikus blokklánc mögött annál nehezebb azt manipulálni, hiszen a blokklánc manipulálásához minimum a teljes hashing power 34%-ával kell rendelkezned. Ez egy Bitcoin méretű hálózatnál ma már LEHETETLEN kihívás bármilyen cégnek vagy akár országnak is.
  • Chain-split: Mivel a blocklánc blokkok egymást követő sokaságát jelenti így gyakorlatilag semmi akadálya nincs annak, hogy bárki bármikor leágaztassa a kanonikus blokkláncot és ezzel egy úgynevezett “chain-split” láncot hozzon létre. Az elmúlt 8 évben számos alkalommal történt már hardfork, nagyon sok ma létező crypto-currency a bitcoin blokkláncról lett direktben leszármaztatva. A chain-split során két teljesen független blokklánc jön létre melyekre igaz, hogy mindkét láncon pontosan annyi coinnal/pénzzel rendelkezel, mint amennyivel a chain-split előtt a legacy láncon rendelkeztél.
  • Hard-fork: A blokklánc protokolljának változása, mely során olyan alapvető konszenzusszabályok változnak, ami miatt a blokkláncot futtató régi nodeok már nem tudják kezelni az új blokkláncot. Ha a hard-fork során az eredeti lánc minden nodeja frissítésre kerül és elhal az eredeti blokklánc akkor természetes fejlődésről/hard-forkról beszélünk. Ha viszont a hard-fork hatására a régi blokklánc is megmarad és valamekkora mértékben marad rajta működtető hashing power, tehát tovább gyarapodik, akkor beszélünk chain-splitről. Ilyen eset volt az Ethereum és az Ethereum Classic chain-split és a Bitcoin, Bitcoin Cash chain-split is.
  • Bitcoin Cash/UAHF: A 2014-2015 óta zajló skálázási vita egyik eredménye, mely során a fejlesztők, üzleti szereplők egy része amellett döntött, hogy leforkolja a bitcoin láncot és létrehozza a Bitcoin Cash (BCH) önálló láncot, mely immáron 8Mb-os blokkokkal működik, amit akár 32Mb-ig lehet kényelmesen növelni. Ezzel a hálózat lényegesen nagyobb áteresztő képességgel rendelkezik mint a Bitcoin, cserébe persze senki nem használja. Bár a BCH mögött álló üzleti körök szerint ez csak temporáris állapot és szerintük szépen lassan az összes Bitcoin felhasználó át fog pártolni a Bitcoin Cash hálózatra.
  • UASF: A blockchain alapú hálózatok biztonságát a bányászok adják azáltal, hogy tetemes mennyiségű pénzt költenek a bányászat finanszírozására. Ennek megfelelően a bányászok hivatottak a blokklánc protokolláris változásai kapcsán szavazni is, hiszen a kezükben van a hash power és ezáltal a hálózat biztonságát adó erő is. A bányászoknak azokban elemi érdeke kellene, hogy legyen a felhasználók érdekeinek képviselete, hiszen végső soron ők adják a blokklánc (pl. bitcoin) valódi értékét. A Bitcoin blokkláncon az árfolyam robbanása miatt a felhasználók egy része úgy véli, hogy a bányászok már nem szolgálják a felhasználók érdekeit ezért idén év elején egy pszeudonim vezetővel (Shaolinfry) az élen  egyfajta népfelkelés kezdődött, amivel megpróbálták kivenni a bányászok kezéből az irányítást a User Activated Soft Fork kereteiben (BIP-148). Szerencsére időben született meg a NYA (New York Agreement) amely okafogyottá tette az ultimátumot idén augusztusban.
  • SegWit: Segregated Witness protokoll, ami soft-fork keretei között oldotta meg a bitcoin hálózat skálázást azáltal, hogy olyan szinten módosított a blokkokban tárolt aláírásokat, hogy azok mérete lényegesen csökkenjen. Ennek köszönhetően bár továbbra is megmaradt az 1Mb-os blokk limit, de valójában (függően a támogatottságtól), akár 1,7Mb-nyi tranzakció is belefér egy blokkba.
  • SegWit2X/NYA: Zárt ajtók mögött, a Core fejlesztők teljes kihagyásával megszületett döntés ami egyrészt engedélyezte a SegWit soft-fork konszenzus módosítást a bányászok részéről, másrészt pedig előírt novemberre egy kötelező hard-forkot ahol a blokkméret 2Mb-ra növekszik.
  • No2X: A Core fejlesztőcsapat (élén a Blockstream céggel) kezdeményezése, ami a SegWit sikeres aktiválását követően arra buzdítja a felhasználókat hogy bojkottálják  a novemberi SegWit2X hard-forkot és annak esetleges megvalósulása esetén továbbra is tartsák életben a Legacy Bitcoin blokkláncot.

Ez a cikk most kicsit szájbarágósabb lesz azon olvasók miatt, akik mostanában csöppentek bele a cryptopénzek világába. Nem akarok nagyon visszanyúlni a múltba, aki veszi a fáradtságot az majd fél évre visszamenőleg testközelből tudja végigkövetni a legtöbb (szerintem) fontos történést itt a blogon. Amennyire csak lehet megpróbálom kerekké és mindenki számára érthetővé tenni ez a cikket. A SegWit egy blockláncon belüli, de kiszervezett skálázási megoldás, ami képes lehet számottevően csökkenteni a blocklánc terhelését és ezáltal gyorsítani a tranzakciók elfogadását és csökkenteni az amúgy igen borsos tranzakciós költségeket. Az alábbi ábra jól mutatja, hogy bár a hálózat nem pörög üveghangon, de az elmúlt 30 napban azért bőven voltak olyan időszakok, amikor ez az extra kapacitás jól jött volna:

A Bitcoin hálózatot akkor lehetne teljesen egészségesnek tekinteni, ha az ábráról a magas (5k feletti) tüskék teljesen eltűnnének. Ez azonban nem így van, tehát volna itt helye fejlődésnek/fejlesztésnek. Azon persze lehetne filozofálni, hogy vajon mennyivel lenne kisimultabb az ábra, ha a bányászok nem ugrálnának oda-vissza a BTC/BCH láncok között, ezzel okozva vagy az egyiknél, vagy a másiknál bedugulásokat. Másrészről persze nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a BCH létezése önmagában is valamennyire tehermentesíti a Bitcoin hálózatot, hiszen tény, hogy a forgalom egy kisebb része átterelődött a BCH blockláncra.

Folytatás…

Bitcoin: A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve

A baljós cím mögött főleg azok a gondolatok húzódnak meg, amik leginkább mozgatni fogják az elkövetkező hónapokat: SegWit sikeressége, btc1 kizárás, B2X hard-fork, NO2X mozgalom, SegWit2X vs LN FUD és még sorolhatnám. Persze másik oldalról ne feledjük el a “minden napra egy újabb ATH!” mozgalmat az egyébként kifejezetten stabilizálódott BCash-t és a mainstream média azon pálfordulását, melynek köszönhetően már-már kellemetlenül túlreklámozzák a bitcoin piaci kilátásait. Elég csak szétnézni a hazai online pénzügyi sajtó bitcoin szócikkei között, két-három hónapja még a “lufi” és a “innen már csak lefelé van” szalagcímek domináltak, melyeket mára lecseréltek az újabb és újabb szárnyalásokat prognosztizáló csalogató címek. Tegnap este a CNBC egy komplett blokkot szánt a bitcoinnak, aminek mi más is lehetett volna a címe, mint a “digitális arany”.

Mindezek hátterében perpillanat tovább folytatódik a két éve vívott skálázási polgárháború. Az a polgárháború, amit kétségtelenül a jószándék vezérel, mindenki tudni véli, hogy mi a lejobb megoldás és prófétaként hangoztatja is azt, viszont teljes egészében elzárkózik a másik véleményének és érvelésének meghallgatásától. Közelről követve a híreket sokszor az embernek olyan érzése van, mintha egymással civakodó óvodásokat látna, akik képtelenek eldönteni, hogy melyikőjüknek az apukája a nagyobb szuperhős. Majd ha mélyebbre ásva arra kell, hogy rádöbbenj: itt tényleg komoly a gond. Hogy mi a gond a skálázással? Erről itt a blogon már sokszor írtam, de az ismétlés kedvéért:

  • Adott a ‘vaskalapos’ bitcoin core fejlesztő csapat, aki szerint a blockok növelése nem old meg semmit, a valódi megoldás a sidechain és a lightning networkben rejlik.
  • Adott az üzleti érdekek által vezérelt (NYA) New York egyezményt aláíró üzleti köröket és természetesen a bányászokat tömörítő alakulat, akik viszont bár látnak rációt a lightning networkben és úgy egyébként elfogadták 2 éves huzavona után a SegWit kezdeményezést is, de midezeken túl, idén november körül kötelezően elvárnák a nagyobb blockméret skálázást.

Folytatás…