2018-as Bitcoin vízióm (part#2)

Az előző cikkben igen mélyre merészkedtem a nyúlüregbe, ami kétségtelenül szükséges volt, hogy megalapozhassam mindazt amiről most fogok írni. Kezdeném is mindjárt néhány nagyon impulzív, friss piaci gondolattal, ami az alapját fogja képezni a gondolatkísérletemnek:

  • A New Yorki értéktőzsdére elkezdték beadni a tőkeáttételes Bitcoin ETF kérelmeket. Ezek jelenleg a 2X Beartől a 2X Bull-ig terjedő sávot célozzák meg, de nyilvánvalóan mindenki tudja, hogy ez csak a kezdet. A Bitcoin csak az első fecske, de a Wall Street máris imádja annyira, hogy leveraged ETF-et akar rá jegyezni. Mi lesz itt, ha valaki szól nekik, hogy valójában akad itt további termékfejlesztési lehetőség még 8-10 érett és majd 1000 totálisan oroszrulett típusú kriptopénzre és tokenre.
  • A tavaly évvégi bull hurráoptimizmus a jelek szerint továbbra sem akar alábbhagyni. A XRP (és ADA) hegymenet után újra elkezdett komoly mennyiségű friss fiat money a nagy szereplőkbe is áramlani. Az 1000 dolláros csúcson áttörő Ethereum azóta stabilizálta is magát ebben a tartományban. Az Ether (Ethereum) árfolyama már túl van 8 egymást követő zöld napi gyertyán, amire soha korábban nem volt példa. Ezen nyolc napban eddig csinált 30%-ot a világszámítógép üzemanyag.
  • Ha már XRP, akkor érdemes megjegyezni, hogy az alig néhány nap alatt lezajlott Ripple rali a világ egyik leggazdagabb emberévé tette a cég társalapítóját (Chris Larsent), aki ezzel a lépéssel papíron gazdagabb emberré vált, mint a Google társalapítói (Larry Page és Sergey Brin).

picit inside joke… de aki érti, az biztos nagyot tud nevetni ezen (is)

Az XRP történet lényegében egy nagyon fontos tanulságot kényszerít ránk: Ki a francot érdekel az ideológia, ha egyszer pénz van benne? Talán a cikkem előző fejezete fényében ez a konzekvencia napnál világosabban levonható, hiszen jól látható, hogy az emberi génállományba bele van kódolva a “gyors meggazdagodás” igénye. Amit ma kockáztathatsz, azt ne halaszd holnapra! Valahol ez az adósrabszolgaság kulcsa is.

A Bitcoin és a többi 2017-es évben bekövetkezett kriptopiaci rali beindítja az emberekben a pavlovi reflexet. Ha ezt meg tudta csinálni a Bitcoin és immáron az Etheruem is átszaggatta a célszalagot, akkor miért ne csinálhatná meg ugyanezt a rallit a földről fillérekért felkapkodható aprópénz is? Ez – és lényegében csak ez a hit és bizalom – áll az elmúlt hetek szédületes “crypto-penny-stocks” őrülete mögött. Ez röpítette az ötödik helyre a Cardanot és a második helyre a Ripple-t is. Sőt valójában a top10-ben szereplő filléres “apróságok” mögött nagyjából ugyanaz a trükk áll:

  • Hozz létre egy ígéretes cryptopénzt, amiből gyárts le legalább annyit amennyi ember él a földön. Ez egy fontos pszichológiai reflexet tud beindítani. Hiszen ha valamiből létezik 38 milliárd (XRP), vagy 26 milliárd (Cardano), nem is beszélve a legnagyobb viccnek számító TRON-ról a maga 65,7 milliárd darabjával akkor ott ösztönösen mindenkiben beindulhat az igény, hogy ebből simán tudhatnék szerezni bőven és csak fog ez is annyit emelkedni, mint a Bitcoin.
  • Amikor az XRP elérte a 3$-át, akkor már mindenki 10 dollárt vizionált január közepére, sőt megjelentek 1000 dolláros predikciók is 2018 végére. Az emberek mégis hova rakták a józan eszüket vajon? Az USA GDP-je (éves bruttó hazai termék mutatója) valahol 16 Billió (angol trillion) dollár körül van. Az 1000 dolláros Ripple azt jelentené, hogy a tokenben akkumulálódó vagyon duplája lenne az USA éves ‘vagyonának’, de pl Kínát potom 4x verné meg. Ez így mennyire reális?
  • Az XRP kapcsán a manipuláció eleve bele van kódolva a protokollba. Hiszen a XRP tranzakciók során keletkező txfee egyenesen a Ripplehez vándorol, aki azt diszkontált áron adja tovább a bankoknak. Tehát a nagy szereplők folyamatosan tudják visszarakni a cirkulációba az elburnölt cryptocoinokat. Márpedig a tőzsdék igen nagy részén miből lehet XRP-t venni? Természetesen BTC-ből… Ezt a gondolatot rakjuk egy picit félre, hadd érlelődjön.

Folytatás…

Kari-aji’ ajánló: Az 50 lábnyi blocklánc támadása!

Közelednek az ünnepek! Ennek kellemetlen nyomasztó érzése egyre inkább crithit-el minden valami való cryptoanarchistát vagy éppen annak szeretteit. Könyvet ajándékozni az ünnepekre szerintem tök jó dolog, különösen, ha az a könyv elolvasásra is kerül. Minden valamire való cryptoanarchista és crypto-fan könyvespolcának nélkülözhetetlen darabja kellene, hogy legyen David Gerard: “Attack of the 50 foot blockchain” című könyve, ami nemes egyszerűséggel a témában valaha készült legjobb könyv. A mű címét egyébként a 1958-as “Attack of the 50 foot woman” című fekete-fehér film ihlette, amit viszont szerintem soha nem láttam, így nem teszek úgy, mintha bármi fogalmam is lenne arról, hogy milyen összefüggést akart ezzel a szerző sugallni. A könyv alcíme viszont annál lényegretörőbb: “Bitcoin, Blockchain, Ethereum & Smart Contracts”. Így november végén szerintem még simán be is szerezhető. Könyvajánló következik:

Hogy miért is jó/jobb/legjobb ez a könyv? Már a címe is sejteti, hogy a könyv egyáltalán nem egy lagymatag “mi is az a bitkojin” tudományos-fantasztikus bullshit könyv, hanem egy kőkemény Crypto-szatíra. A szerző a könyvet egyetlen célnak szánta: Minden olvasót meggyőzzön arról, hogy olyan szinten tartsa távol magát a cryptovaluták világától amennyire csak tudja. Brutális őszinteséggel, kendőzetlenül söpri le az összes mézes-mázas bullshitet amit csak emberfia valaha is összehordott a témában. Ha valaha is eszembe jutna, hogy keménykötésbe foglalom azt a sok badarságot, amit összehordtam itt a blogon, akkor biztosra veszem, hogy ugyanezt a stílust próbálnám reprodukálni.

Miért jó mégis ez a könyv? Azért, mert a szerző a 2017 év júliusi állapotnak megfelelő piaci körülmények között mutatja be a Bitcoin születésétől kezdődően a teljes történelmet és azt, hogy miért is rossz ez az egész történet, hol lett elcseszve, hogyan és kik által; de mindezt olyan alapos szakmai mélységeket sem nélkülöző kontextusban, amire még a legnagyobb cryptoanarchisták is csak elismerően tudnak bólogatni. Ha valaki a szakmai részletek megismerése mellett szeretné felvértezni magát az összes ismert crypto-bullshit elleni védelemmel, akkor keresve sem tudna ennél jobb olvasnivalót találni.

A magamfajta cryptohívő sokszor kerül abba a csapdába, hogy az “alulról épülő pénzügyi forradalom” mögött valami felsőbbrendű, tökéletességre törekedő komplex ökoszisztémát sejt. Az ilyen pillanatokban jól jönnek pl az ilyen gondolatok:

  • 2011-ben a harmadik legnagyobb forgalmú tőzsde a Bitomat volt, melynek üzemeltetője jó ötletnek gondolta, hogy az exchange wallet fileját egy AWS (Amazon Web Service) EC2-es cloud instanceon tárolja. Ezzel még nem is lett volna gond, de az AWS EC2 alapértelmezett “ephemeral” típusú diskén tárolt a walletet, amiről annyit érdemes tudni, hogy bár nagyon olcsó, de a node restartja esetén alapértelmezetten törlődik annak a teljes tartalma. Na mit tippeltek mi történt 2011 júniusában? 🙂 (Offkorz nem volt mentés se a diskről, se a walletről, és persze a privát kulcsról sem)
  • Az AllCrypt nevű tőzsde a teljes exchange funkcióját MySQL adatbázison futtatta, melynek frontend szolgáltatását WordPressen fejlesztette le. Az üzemeltető jó ötletnek tartotta, hogy az exchange és a frontend táblákat egy közös adatbázisban tárolja, így a soron következő wordpress bugnál a támadó nem csak a frontend adatbázisát tudta túrni, de egyben a teljes exchange db-t is…
  • 2016-ban a Kraken vezetősége nyilvánosan kritizálta a Cloudflare webfrontend szolgáltatót, amiért annak hibája miatt a Kraken szinte használhatatlanná vált a felhasználók számára. Később kiderült, hogy a probléma oka végül is csak annyi volt, hogy a Kraken nem fizette be a számláit a Cloudflare felé, akik 3x felszólítás utána egyszerűen átrakták a szolgáltatást a “free-tier”-be…

Lehet, hogy most is érdemes lenne megnéznie a Kraken menedzsmentnek a lejárt számlákat? 🙂

A könyv meghökkentő részletességgel ír az MtGox hackről, a SilkRoad időszakról és a bányászat centralizációjáról is. De természetesen vaskos fejezetet kapott Satoshi Nakamoto is. Ebből a fejezetből brutális őszinteséggel derül ki Craig S Wrigth összes csalása és mellébeszélése is. CSW előszeretettel aposztrofálja magát Nakamotoként, amihez számtalan koholt bizonyítékokat is előrángatnak a CSW fanok, úgy mint pl egy visszadátumozott 2008-as blogbejegyzést, melyben CSW már elismerően nyilatkozik a bitcoinról. A valóság azonban: 2011-ig Craig Wright nem nyilatkozott egy büdös szót sem a Bitcoinról, akkor is egy komment erejéig szólalt csak meg, ahol a bitcoint “Bit Coin”-nak nevezte a wikileaks donáció kapcsán. Egyébként CSW a könyv tanulsága szerint 2013 áprilisában vett először bitcoint és folytatta ezt a gyakorlatot egészen sokági, többek között volt szerencséje bevásárolni 17.24 BTC-t az MtGoxon az ominózus 1198$-os csúcson is, amit követően összeomlott az árfolyam és közel 2 évig nem is tért magához.

Természetesen a könyv nem csak a Bitcoinnal foglalkozik, kapják rendesen a savat az altcoinok és az azok mögött álló celebek is. Tudtátok pl, hogy Buterinnek a Bitcoin magazinos munkássága és az Ethereum megalkotása között volt egy rövidebb szakasza, amikor úgy döntött, hogy csinál egy működőképes kvantumszámítógépet? Na és mire akarta használni leginkább ezt a masinát? Hát persze, hogy a hashing funkciók kvantummatematikai implementálására. Az ötlete annyi volt, hogyha sikerülne pl az SHA256 algo hashing metódusát szuperpozícióban élvő qubiteken ábrázolni, akkor repetatív hashing helyett egyetlen lépésben ki tudná számolni egy bitcoin block megfelelő hashét, melyet persze csak szépen csendben használna… Csak okosan…

A könyvért külön köszönet Sanyinak, aki kölcsönadta nekem és szerintem a mai napig azzal hitegeti magát, hogy: “egyszer biztos vissza fogja adni”.

[commercial_break]

Ui: A könyv megvásárolható pl az amazon.com-on 16,95 dollárért printben, vagy 8,88 dollárért Kindle verzióban. Szándékosan nem rakok be linket… Tessék megkeresni.