Napok óta várom, hogy átlépje a mágikus küszöbszámot a mutató, ami a tegnapi pumpa előtt rövid időre meg is haladta a 70%-ot. Bár ez az érték kétségtelenül a kriptoökoszisztéma egyik legfontosabb mérőszáma, mégis igen kevesen követik és használják ezt bármire is.
Mi is a Bitcoin dominancia index? Ez a szám azt mutatja, hogy az összes tőzsdéken jegyzett és forgalommal rendelkező kriptoeszköz teljes piaci kapitalizációjához (piaci értékéhez) képest hány százalékot tesz ki önmagában a Bitcoin kapitalizációja. A kapitalizáció pedig az összes forgalomban levő érme szorzata annak utolsó jegyzett árfolyamával. Ennek megfelelően jelenleg a Bitcoin piaci kapitalizáció jelenleg éppen 182 milliárd dolláron áll, míg második helyen az Ethereum áll 20 milliárd dolláros össz piaci értékkel.
Persze napnál világosabb, hogy az összes létező Bitcoin nem ér 182 milliárd dollárt, ahogy például a TESLA részvények összesített értéke sem ér valójában 40 milliárd dollárt. A marketcap (vagyis a piaci érték) egy elvi szám, ami a gyakorlatban erősen függ a kereslet és a kínálat arányától.
Most hogy ezen túltettük magunkat, nézzük, hogy miért is fontos a 70%… Persze előtte még egy apróság: Ez a 70% valójában már 90% körül van, ha kivesszük a képletből a kamu forgalomból fenntartott kriptoeszközöket. A piaci kapitalizáció számításánál sokkal pontosabb számot ad, ha nem csak simán összehasonlítjuk a körtéket az almákkal, de azokat a valós forgalom (volume) alapján súlyozzuk is. Ilyen szempontból drasztikusan csökken azon szereplők ‘ereje’, amelyek bár bődületesen magas (akár több milliós marketcappel is rendelkeznek), de nincs mögöttük valós forgalom.
A kyptografen Norvég portálon jelent meg egy elemzés, ami pont ebből a szempontból vizsgálja a Bitcoin piaci dominanciáját. A riportot részletesen itt tudjátok elolvasni, de kiemelem belőle a lényeget:
Miért fontos, hogy újra magas a Bitcoin dominanciája?
Ha ránézünk teljes időtávon a dominancia indexre, akkor hamar levonható belőle némi érdekes következtetés:
Számos alkalommal indult már lefelé a Bitcoin dominancia index. 2017 előtt több alkalommal is benézett 80% alá egy-egy rövidebb időre.
Először 2013 decemberében a Litecoin küldte le 90% alá a BTC dominanciát. Ennek oka az volt, hogy Charlie Lee sikeresen tudta terjeszteni azt az üzenetet, hogy a Litecoin az ezüst a “Bitcoin arany” mellett. Az időzítés nem véletlen, ekkor törte át ugyanis első alkalommal a Bitcoin az 1000 dolláros árfolyamot rövid időre és nagyon sokan úgy érezték, hogy lemaradva a “vonatról” felpattannak a Litecoinra, hiszen az ekkor még “filléres” tétel volt. Az ekkor elért 6,2%-os dominancia indexet SOHA később nem tudta elérni a Litecoin! Ezzel is bizonyítva, hogy a kriptopiacon sem minden arany (vagy éppen ezüst), ami fénylik. Az eset után a Litecoinból kiábrándult befektetők hamar visszataláltak a Bitcoinhoz.
A második komolyabb letörés 2014 decemberében következett be, amikor a Ripple féle XRP coin egészen 78%-ig lökte le a Bitcoin dominancia-indexét. A XRP felfutás oka az volt, hogy 2014-ben a Ripple Network számos nagy partnerbankot tudott behúzni és sikeres volt az a megtévesztő kampány is, ami a befektetőkben azt a téves képet mutatta, hogy van bármilyen kapcsolat is a Ripple Network és az XRP coin között. Emiatt egyébként nemrégiben sikeresen perindítási lehetőséget is kapott az egyik legnagyobb korai XRP befektető, aki immáron nyílt pert indíthat az Ripple ellen. A 2014-es hype egészen 14%-ig röpítette az XRP dominanciáját, amit az elmúlt öt év alatt mindösszesen csak két alkalommal tudott újra nagyon rövid alkalomra elérni az XRP, mely események után azonnal be is zuhant. Jelenleg az XRP dominancia-indexe alig éri el a 4%-ot.
Mielőtt tovább haladnánk, azért ne szaladjunk el amellett, hogy a crypto marketcap top10-ben az XRP volt az egyetlen, ami az idei évben képes volt eddig negatív hozamot produkálni, nem is keveset, az YTD hozam: -23%-on áll, szemben a Bitcoin 170%-os pluszával vagy a Binance Coin (BNB) 350%-os hozamával. Ha belenézek a friss elemzésekben, akkor abban ilyen információkat látok:
- A Ripple cég saját kezében tartja az összes XRP token 75%-át. Ez félelmetes kontroll annak értéke felett.
- Jeb McCaleb, az XRP egykori Co-Foundere, lelépett a Rippletől és napi potom fél millió XRP-t dumpol folyamatosan.
- Maga a Ripple cég még ennél is aggresszívebb, Q1-ben közel 169 millió dollárnyi XRP-t értékesítettek.
- Mindehhez jön hozzá még a korábban már említett per, illetve az ennek kapcsán indult találgatás, mely szerint van arra némi esély, hogy a felügyelet regisztrálatlan értékpapírként kezelheti az XRP-t.
Visszatérve az eredeti témához: a harmadik nagy BTC index betörést az Ethereum ICO-ját követő hype hozta el 2016 márciusában, aminek a kezdeti őrülete újra 78%-ig nyomta le a Bitcoin dominancia indexét. Ment volna persze még lentebb is, ha a “the DAO” hack nem zúzza szét teljesen az Ethereum reputációját és nem kezdenek el a befektetők visszamenekülni a Bitcoinba. A hack után egy egész évnek kellett eltelnie, hogy talpra álljon az Ethereum és beinduljon a “kripto/token mánia”, ami közel két éven keresztül alapjaiban rendezte át az erőviszonyokat.
A nagy “kriptománia” bár már elindult 2016-ban, de érdemben 2017-re és 2018 első felére datálható. Ebben az időszakban indult el az összes “ÚjBitcoin” és “ÚjEthereum” blockchain projekt (ADA, EOS, TRON, VeChain és még hosszan sorolhatnám). Illetve ekkor indult el a tokenizációs mánia is, amikor – jellemzően – nem létező szolgáltatások kerültek tokenizálásra, valós mögöttes teljesítmény nélkül. Tisztelet persze a kivételnek, hiszen ebből is volt bőven, lásd pl a BAT-ot.
Hogy mindez ne legyen elég, a hatalmas hypeot meglovagolva végérvényesen kirobbant a Bitcoin belső polgárháborúja is. Minek frontvonaláról folyamatosan közvetítettem az elmúlt két évben itt a blogon. Ennek eredménye volt a New York megegyezés, majd a BIP148, amire ellenreakcióként született meg a Bitcoin Cash hardfork, majd ennek megkoronázásaként a Bitcoin SV hardfork.
A hatalmas pénzgyár 2017 júniusában egészen 38%-ig nyomta le a Bitcoin dominancia indexét, majd a hardforkokkal ez egészen 33%-ig csökkent.
Pillanatok alatt jöttek létre milliárdos piaci értékű coinok a hardforkok, illetve az ICOk során, melyek több mint kétharmada mára még fabatkát sem ér. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy kerek két év alatt a Bitcoin dominance indexe úja elérte a 70%-ot.
Miért törvényszerű a Bitcoin dominanciája?
Kezdjük azzal, hogy egyébként ez nem feltétlenül lenne törvényszerű, de mint mindent ezt is az emberi reakciók kavalkádja alakítja. Alapvetően az ember úgy működik, hogy mindenhez hozzátársít bizonyos tulajdonságokat. A legjobb bizonyíték arra, hogy ezen tulajdonságok változhatnak, pont a Bitcoin. A Bitcoin kezdetben digitális játékszer volt, akinek volt Bitcoinja, az két kézzel szórta, emlékszem 2013-ban egy videóra, amin pont egy New Yorki hotdog bódéban mutatták, hogy végre már itt is lehet bitcoinnal fizetni. Ez a “peer-to-peer cash” jelleg egészen 2016-ig ki is tartott, amihez persze komolyan hozzátett az is, hogy a Bitcoin lett az első számú fizetőeszköze a darknet szolgáltatástereknek. Majd 2017-ben olyan szintet ért el az egy bitcoin érmére jutó érték, hogy ez már szinte lehetetlenné tette azt, hogy kisértékű fizetőeszköz legyen. Ennek persze legfőbb oka, hogy a belső polgárháborúk fő célja: a blokkméret növelése, végül elbukott. Így a Bitcoin szerepe újraértelmeződött. Ezzel együtt kettészakadt a Bitcoin közösség is, ami sajnos törvényszerűen torkollott a Bitcoin Cash, majd a Bitcoin SV chainsplitekbe.
A Bitcoin jelenleg az egyetlen olyan decentralizált digitális értéktároló rendszer, ahol lehetőség van arra, hogy akár több milliárd dollár értéket is tárolni lehessen… és láss csodát: a Bitcoin narratívája szépen át is csoportosult ebbe az irányba: Használjuk értéktárolóként (Store of Value).
Ezzel letisztult a Bitcoin összes egyéb kocsánya (mondhatni leforkolódott) és megmaradt a Store of Value jelleg, ami egyébként tökéletesen kiszolgálja a gyermekként fejlődő kriptogazdaság igényeit, hiszen valójában a beáramló tőke nagy része pontosan ezt a célt igényli: “berakom valamibe a megtakarításom, amihez nem nyúlok hozzá és láss csodát értékesebb lesz“.
Miért nem volt ugyanerre képes az Ethereum vagy bármely más kripto eszköz?
A Bitcoin legfőbb értéke annak elsőbbsége és az ehhez kapcsolódó konzervativizmus. Bár a protokoll évről évre fejlődik és ma is érdekes fejlesztések tömkelege zajlik rajta, de a külső szemlélő számára a Bitcoin ugyanaz mint 8-10 éve. (Persze ezt olvasva, néhányan biztos feltépik az asztallapot…) 21 millió érme, 4 évente feleződő kibocsátás, kiszámítható infláció, 1 Mb-os blokkok (na jó elvileg lehet az 2,7MB is…), és lényegében bármely régebbi wallet a mai napig működik. És ami a legfontosabb: a Bitcoinnak nincs arca, külső szemlélőként nem igazán azonosítható olyan szereplő, aki dominálna a protokoll felett.
Ezzel szemben a “kihívók” folyamatosan pufogtatják az újabb és újabb fejlesztéseket. Ott az Ethereum, ami ha jól számolom akkor 2016 óta már átváltott Proof of Work-ről Proof of Stake-re. Ja nem… mert közbejött a dao hack… majd közbejött a ico mánia, majd közbejött az, hogy Vitaliknak nem igazán volt kedve foglalkozni Vlad kódjával, majd közbejött a scalabiliyt issue, ami sokkal fontosabb, majd közbejött az alapítvány finanszírozási gondja és végül közbejött az, hogy Vitalik szerint nem is annyira jó ez az egész Ethereum és be is van telve, úgyhogy inkább csinálunk egy Etheruem 2.0-át, amin már nem lesz Solidity, hanem EWASM így lehet majd az összes smartcontractot portolni egyesével, ha bármihez is hozzá kellene nyúlni. Yippi
Mindeközben folyamatosan zajlanak a kavarások és folyamatosan nyújtják el a reward osztást is. Anno arról volt szó, hogy soha nem lesz több mint 100 millió ETH, majd a casper elhalasztásakor ez hirtelen 105 millió lett. Mára már 107,5 millió kibocsátott ethereumnál tartunk és kérdéses, hogy valaha is meg fog-e ez állni.
Aki store of valueként akarná használni az Ethert (és sokan teszik is ezt), azok számára annak inflációja kiszámíthatatlan, ráadásul lényegében egy személy (na jó… egy szűk csoport) dönt folyamatosan a protokoll változásokról önkényesen.
Külső szemlélőként az Ethereum korántsem annyira szexi befektetőként, mint a Bitcoin.
Persze ez koránt sem jelenti azt, hogy az Etheruem rossz lenne. Az Ethereumnak köszönhető a legtöbb stablecoin. Hiszen a legtöbb valamire való stablecoin token Etheruemon lett kibocsátva. Lásd USDC, DAI, AEUR és immáron az USDt is javarészt itt pörög. Ugyancsak az Ethereum lett a utility tokenek Mekkája. Ezek a projektek nem léteznének (ilyen formában) az Ethereum nélkül, ami explicit ad értéket az Ethernek, hiszen egy makerdao vagy egy compound smart contract futtatásához Ether kell. Nem is beszélve a eth-n futó dex-ekről vagy collateral kezelő rendszerekről.
A Bitcoin az alma, az Etheruem a körte. Más az erősségük és más a céljuk. A Bitcoinban tárolod a passzív értéket, az Ethereumben pedig hasznosítod és automatizálod az értéket. Mindez így néz ki végtelenül leegyszerűsítve.
Lesz majd “jobb” Bitcoin?
A Bitcoin erejét az értékébe vetett bizalom adja. Ez a bizalom mögött számos olyan tényező áll, amikkel az egyszeri magánbefektető talán nem is találkozik, de amikor egy intézményi befektető pl. bevásárol egy Bitcoin Futuresbe, vagy – majd ha egyszer lesz , akkor – vesz Bitcoin ETF-et; akkor bizony ott az elemző csapat mérlegeli ezeket a tényezőket is. Ezen tényezők között több olyan is van, amiben a Bitcoin jelenleg verhetetlen. A cikkem korábbi pontjaiban ezeket fel is soroltam. Amíg ezen tényezők (pl decentralizáltság foka, központi kontroll hiánya, dominancia-index, protokoll integritása, stb.) nem romlanak jelentősen, addig a Bitcoin mint Store of Value eszköz kikezdhetetlen marad. Akik ekként használják a Bitcoin hálózatot, azokat ezen túl egyáltalán nem érdeklik az olyan témák minthogy mekkora a blokkok mérete vagy éppen mennyibe is kerül a priorizált tranzakció költsége.
Miért fontos a Store of Value?
Erről korábban már számtalan cikket írtam. A jelenlegi fiat alapú pénzügyi rendszer sem tudta megszüntetni a store of value igényét, a mai napig az intézményi befektetők előnyben részesítik a hagyományos értéktároló eszközök birtoklását: legyen az például arany vagy ezüst. De persze ide sorolhatók a műkincsek és egyéb értéktárgyak is. Azonban a hagyományos Store of Value eszközök cirkulációja iszonyatosan lassú. Persze léteznek ezeknek is digitális változatai (pl. Gold ETF-e, certifikátok, opciók), de ezeknél ugyanaz a probléma lép fel mint a fiat pénzeknél: meg kell bízni valakiben, aki ezt helyettük kezeli. Márpedig a kikényszerített bizalom a legnagyobb ellensége a befektetőnek.
A műkincsben vagy fizikai aranyban tárolt érték azonban csak nagyon lassan likvidálható, így nem kifejezetten előnyös egy olyan befektetőnek, aki a vagyonát gyorsan akarhatja mozgósítani.
Mindezen probléma nem áll fenn a Bitcoin esetén. A nap 24 órájában akár több száz tőzsdén lehet vele kereskedni egyre erősebb likviditásokkal szemben:
Az ábra azt mutatja, hogy miként változott a nagyobb tőzsdék (Coinbase, Bitstamp, Gemini, itbit) kínálati oldal egy fél millió dolláros vételi vagy eladási ajánlat esetén. Míg egy fél millió dolláros bitcoin vásárlás 2017-ben akár 4-6%-ot is tudott dobni a Bitcoin árfolyamán, addigra a likviditás bőségnek köszönhetően mára ez már 1% alá csökkent.
Hosszan lehetne még sorolni azokat az előnyöket, amik okán a Bitcoin képezheti a jelenlegi egyetlen alternatívát a digitális Store of Value igényekkel szemben. De a cikk már így is túlságosan hosszúra sikerült és úgy érzem, hogy csak körbe-körbe futkorászom. Zárószóként: van mit ünnepelni: gratula a Bitcoinnak, hogy újra visszanyere régi fényét a megannyi neonfényben tündöklő, de sajnos valós teljesítményt felmutatni képtelen projekttől!
Már egy jó ideje arra vártam, hogy a BTC dominancia mikor éri el a 66,67%-ot, és amikor megtörtént, arra számítottam, hogy lesz tőled itt egy cikk. Most már nincs hiányérzetem. 🙂
A 70% volt a lélektani határ nálam, de tény, hogy a 66,6% praktikusabb lett volna 🙂
Azért egy valamit ne felejtsünk el!
Ahogy telik múlik az idő, a BTC dominanciája egyre kisebb lesz, ez jól látszik a grafikonokon.
Egyértelmű, hogy a BTC lesz a vezérbika még jó ideig, de azért azt ne állítsuk, hogy 2017 nem volt vízválasztó.
Akkor rengeteg pénz áramlott a kriptópiacra, nyilván rengeteg volt a lehúzás, de én simán úgy gondolom, hogy már most van 50-100 olyan alt, amiből bármi lehet a jövőben, sokan stabil pénzügyi háttérrel rendelkeznek, sok partnerséggel.
Szerintem a jövőben külön kell választani a különböző iparágakban versenyző érméket.
Bitcoint például a hasonló értéktároló érmékkel hasonlítsuk, hétköznapi fizetésre ahogy látom olvasom a BTC nem lesz alkalmas, sokkal inkább el tudom képzelni a Nano-t, Electroneumot, esetleg Pundi X-et. Vagy arra majd egy olyan érme lesz használva amit még ki se találtak.
Nekem ami nem tetszik, hogy mindenki a meglévő devizákat próbálja digitalizálni…
Ezek a “fejlesztések” pont, hogy a BTC alapvetésével mennek szembe, méhpedig azzal, hogy legyen egy a monetáris rendszertől független fizetőeszköz.
Egy kicsit egyébként a jelenlegi helyzet elszomorít. Semmi mást nem látok, csak azt, hogy spekulációs eszközként tekintenek az érmékre, jól látszik ez a mai Wanchain pumpán is, amit egy jó elgondolásnak látok, de az, hogy félévente felpumpálják, aztán dumpolnak hónapokig, az bizony rossz fényt vett az egész projektre.
Az én következtetésem teljesen más. Jelenleg a Bitcoin kizárólagosan évezi hosszabb távon a kripto hívők bizalmát. Rövidebb időre persze egy-egy aktuálisan széthypeolt projekt ezt meg tudja buktatni, de ezeknél hamar jön a komoly kiábrándulás és húz vissza mindenki a BTC-be. 2017 egy speciális időszak volt, amikor nagyon sokan, nagyon széles körben elhitték, hogy itt a digitális érték forradalom és most kell mindenbe beszálni, plusz komoly bizalmi válságot szenvedett el a BTC is a belső fork-háborúk okán. De mára ez a sajátos crypto féle dotcom lufi is lezajlott és újra a megfelelő kerékvágásban vagyunk. Vannak persze olyan projektek amik talpon maradtak és valóban komoly értéket is képviselnek.
Egyet értek abban, hogy a következő crypto hype a fizetésforgalmi célokban domináló coin címéért fog zajlani. Bár tényleg technológiailag erre perfekt lehetne akár a Nano, akár a PundiX, de tartok tőle, hogy itt kamat be fog elézni valamelyik “big-tech” crypto projekt (pl. a Libra).
Törvényszerű, hogy a Bitcoin dominanciájának hosszabb távon csökkennie kellene, de ehhez erős és valóban komoly értéket az asztalra rakó projektek kellenek, amiből sajnos az előző ICO hype kapcsán igen kevés született.
Egyébként én teljesen el tudom képzelni azt a jövőt, ahol a stablecoinokat leszámítva csak egy szem Bitcoin lézetik és mellette egy “smart contract” engine blockchain, ami valami jövőbeli Ethereum klón lehetne. Az utóbbin persze ki lenne bocsátva több ezer token, melyek nagy része valóban funkcionálna is. Ennél többre a jelenlegi igények alapján nem igazán van igény.
Kérdés mi az a hosszabb táv. 1-2 évig domináns lesz bizonyosan, de a következő hype után, ami talán az 5g szélesebb elterjedésével fog igazán beindulni, szerintem jönnek a trónkövetelők.
Iskolapéldát látunk szerintem arra, hogy mit nem szabad csinálni a Facebook esetében. Teljesen rosszul értelmezik a kriptó lényegét. Csinálnak egy $ alapú digitális fizetőeszközt, de a lényeg továbbra is a FED ebben az esetben, ők diktálnak, ők határozzák meg az értéket. Szerintem ez kb olyan mint amikor kijött az első Iphone a Nokiánál meg évekig vakaróztak, meg hitegették magukat, hogy ez bizony senkinek nem fog kelleni. Láthatjuk, hogy mi lett a Nokiával és szerintem a Facebook ezen a területen másolja a Nokiát jelen pillanatban.
Az elég nagy baj lenne ha csak egy smart contact platform lenne.
Szerintem az okosszerződéseken belül is lesznek különböző elágazások, amelyek majd lefednek egy-egy területet.
Lehet rosszul teszem, de én bizony zsákolom az általam értékesnek tartott altokat, például a Cardanot, Stellart, Vechaint, Iotat, Nanot, Waveset, Electroneumot.
Az 5g sok mindent be fog indítani majd…
Nem pontosan értem, hogy az 5G milyen módon fogja elhozni a digitális majálist, de ha jól sejtem, akkor valami olyasmi lehet emögött, hogy sokkal több ember számára lesz elérhető az olcsó mobilnet?
Nehéz a jövőbe látni. Ami biztos: jelenleg az új generáció blockchain projektek csak toporognak, ugyanazokat a buzzwordöket puffogtátják, mint pl: sharding, proof of stake, dpos, stb. Az igazán komoly innovációk jelenleg két fronton zajlanak:
– Bitcoin: alap protokoll szintű fejlesztések, mint pl. MAST, layer2, sidechain, tokenizáció, instant payment channelek, confidental transactions, stb.
– Ethereum: dapp core fejlesztések, úgy mint pl. a teljes DeFi ökoszisztéma (MakerDAO, Compound, stb-stb.), illetve a storage jellegű fejlesztések mint pl a Swarm.
Ezek a fejlesztések mind az “érték” körül mocorognak. Minden ami ezen túl mutat az szerintem csak mese habbal. Én nem látom, hogy akár a Binance Lab, akár a Cardano akár bármelyik éppen aktuális hypeolt blockchain tech labja folyamatosan publikálna újabb és újabb kutatási eredményeket, amiket ezt követően el is kezdenek alkalmazni.
Mindettől függetlenül persze a hype az hype. De ha a hype leül egy projekt körül és nem tudtak stabilizálni megfelelő mennyiségű aktív partneri és ügyfélbázist összeszedni, akkor irány a talaj. Én pont ezért nem tartom jó projektnek a Binancet sem. Lehet, hogy majd az lesz, ha pl megcsinálják a Venust és tényleg széles körben el is indul az adaptációja, de egészen addig a Binance egyenlő azzal amit CZ és a marketing csapat ki tud tolni a csövön, gyakorlatilag zérő jövőképpel.
Elnézést kérek a részben offért, de szeretném jobban megérteni a rendszert, ehhez az a kérdésem, hogy tudom összehasonlítani az egyes kriptovalutákat? Olyasmire gondolok, hogy pl. azt tudom, hogy a bitcoinbol összesen 21 millió db bányászható, és hogy ennek eddig a javát már kibányászták, de az utolsot 2140-ben fogják. Azt már csak feltételezem, hogy a bicoin forkjainál is 21 millio ez a maximalizást szám, mint pl. a Bitcoin Chas ok, vagy ép a gold. S feltételezem, hogy ugyanakkora tempoban folyik a bánászata, a feleződése, csak a nehézség hullámzik (Már ebben sem vagyok biztosm egyenlőre csak feltétezem. Ahogy azt is, hogy az ehteriumnál, Litecoinnál nem 21 millio ez a szám. Szóval léteik ilyen paraméter összehasonlító táblázat, aminek a segitségével a különbségeket láthatom, s a többi paramétert is megismerhetem?
Egy-egy adott kriptopénz paraméterei jelentősen eltérhetnek, legyen az akár a darabszám, annak előállítási módja vagy annak üteme. A Bitcoin esetén a 21 millió úgy jön össze, hogy a kezdeti időszakban 50 BTC-t ért egy blokk, ami kb 210000 blokkonként feleződik.Mivel az átlagos blocktime 10 perc, ezért ez nagyjából 4 évet jelenet. Ezeket behelyettesítve egy képletbe könnyen kijön, hogy valóban valamikor 2140 körül már nem tud tovább feleződni a reward és beáll a fix 21 millió darab Bitcoin.
Az egyes forkoknál és egyéb kriptopénzeknél ezen paraméterek jelentősen eltérhetnek. A Litecoin esetén pl 10 perc helyett 2 percenként keletkezik egy újabb block. Mivel minden más paraméterben azonos a bitcoinnal (tehát itt is 4 évente van feleződik) így a teljes kibocsátási mennyiség 5x több lesz a Litecoinnnál. (~105 millió darab Litecoin).
Az ethereum szintén bányászott, de ott pl volt “premine” a közösségi finanszírozás miatt. Tehát az Ethereum eleve úgy indult hogy 60 millió darab állt rendelkezésre belőle, amihez termel hozzá a bányászat, aminek az blocktimeja 15 másodperc körül alakul.
Megint teljesen másként működnek a fix mennyiségű, de teljesen előre kibányászott tokenek, amikez jellemzően egy projekt bocsát ki a saját finanszírozására.
Köszönöm a választ. nem titkolt szándékom egy saját kiptovaluta kibocsájtása, de ehhez meg kell értenem elég jól a részleteit. Mondom ezt annak, aki nem szereti az altcoinokat.:)) Mondom ezt egy olyan világban ahol az az általános vélemény, hogy minek plusz egy altocoin a 2000+ mellé? Nos van egy elképzelés. Van egy kereskedelmi (üzleti elképzelésem). Aminek az alapja, hogy tőkét gyűjtök olyan tol, aki lát fantáziát az üzleti tervben. A saját kriptovalutámbol kap aki beled támogatást, ugyanakkor felkínálom neki, hogy ha maga a kriptovaluta elbukik, de az üzletem beindul, akkor visszavásárlom tőle a kriptonvalutát névértékért. Magával a kriptovalutával vásárolhat tőlem, amit bányászattal is és hodlolással is előállíthat. Vagy rövidtávú vásárlás kereskedelem útján ha ép kiugrás van benne. Persze ez az egész csak álmodozás egyenlőre olyan valakitől, aki nem látta még át teljesen a kriptovalutát, azonban fantáziát lát benne. Ezért is kérdezem, milyen paraméterei vannak még. Mert az elképzelés szerint itt is lenne egy előre beállított végdarabszám, felezési idő, stb. Azt megkérdezném a téma kapcsán, hogy ez az “Ethereum eleve úgy indult hogy 60 millió darab állt rendelkezésre belőle,” nem azonos azzal, hogy az első egymillió db bitcoint Satosi Nakamoto bányászta ki? A teljesen előre kibányászott tokenek nem azt jelentik, hogy szinte nulla bányászati nehézséggel kibányásszák az egészet mielőtt még bármi nyilvánosságot kapna? Nem arról van sz, hogy a token is egyfajta kriptovaluta csak túlságosan eltér a paramétere ezért más a neve. Nem olyasmi mikor a bálnát cethalnak nevezi a közvélemény, de igazából nem hal, csak nagyon eltér az emlősöktől? A másik számomra legérdekesebb része, valaki nekem azt tanácsolta, hogy ha ilyen elképzeléseim vannak, akkor ahelyett hogy új kriptovalutát állítok elő, inkább keressek egy olyan kriptovalutát, aminek a paraméterei nagyjából, de legalábbis alapból ráillenek az én elképzeléseimre, de még nagyon alacsony a bányászati nehézsége, s forkoljam meg, majd bányásszak ki vele sima PCvel annyit amennyit sajátnak akarok s utána kezdjem el nyilvánosan használni. Így egyből lesz rengeteg cointulajdonos s híre megy hogy a forkolt pénzüket valaki közvetlenül vásárlásra elfogadja. Vagy az egész elképzelés úgy ahogy van hibás valahol? persze sokmindentől tartok, leginkább az 51%-os támogatástól, s nem tudom ez ellen mi véd igazán. Hosszú blokklánc? vagy csak lassú nyilvánosság? Megvárni míg magasabb lesz a bányászati nehézsége s megnő az értéke és túl sokba kerülne egy 51%-os támadás? Ezért is érdekelnek ennyire ezek az kérdések, mint különböző paraméterek. A dolog jogi oldala is érdekel, ha belső valutája van a vállalkozásomnak, akkor milyen engedélyek kellenek token (kriptovaluta) kibocsájtáshoz hogy alakul az adókötelezettség. Félreérté ne essék, nem adotcsalni akarok, de elgondolkoztató, hogy amikor a cég a bevételét még visszaforgatja, mert még nem nyereséges így nem elkölteni kéne hanem a belső tőkét növelni, akkor feltétlenül kell e adózni? Kriptovaluta esetén pl. meg lehet csinálni azt is hogy mélyponton vásárlunk magasponton eladjuk forintért, adózunk majd mélyponton megint vásárlunk, magasponton megint eladjuk s megint adózunk, majd megint vásárlunk, s azt is meg lehet csinálni, hogy forintért eladás helyett magaspontotn tetherre váltjuk, mélyponton bitcoinra magasponton tetherre, s csak akkor adózunk amikor kiveszünk forintot ebből a körböl (a vállalkozásból), mert moziba akarunk menni vagy fagyizni.
Vagy lehet hogy nekem elég lenne csak egy token kibocsájtása s nem kéne vacakolnom a bányászat lehetővé tételével. Apropó, tokent is lehet forkolni?
Egyébként én teljesen el tudom képzelni azt a jövőt, ahol a stablecoinokat leszámítva csak egy szem Bitcoin lézetik és mellette egy “smart contract” engine blockchain, ami valami jövőbeli Ethereum klón lehetne.
Csaba!
Ezt nyomtasd ki és tedd ki a falra, hogy 10 év múlva büszke lehess rá. (ja, nem)
ja de. De már most nyugodtan büszke lehet rá.
Egyébként pedig pénz beszél, kutya ugat, mindenki megrakhatja a tétjeit. Eddig nem túl hosszan volt olyan időszak a 10 évből, amikor rossz döntés volt Bitcoint venni hosszú távra. (és még akkor is lehet, hogy egyszer jó döntés lesz visszatekintve…)
a likviditas grafikon eleg csaloka, mert szerepet jatszik benne a btc erteke is. amikor 1000$ akkor johogy meg tudja mozgatni egy 500k-s vetel/eladas. de amikor meg 20k$ akkor meg lehet csak par orderbol tud lecsipni. ott szerintem adott mennyisegu (pl 2000db) coin vetelet kene nezni, az tenylegesen mutatna hogy mennyi coin is elerheto a valtokon
Ha ez így lenne, akkor tavaly január után nem vékonyodni, hanem pont vastagodnia kellett volna a spreadnek, hiszen az árfolyam közel negyedére zuhant a tavalyi évben.
ha a nagymamam sarga lenne es csengetne, o lenne a villamos. egy arfolyamfuggetlen grafikon jobban szemleltetne hogy mennyi vasarolhato/eladhato coin van
Tisztelt Mindenki!
Off, de hátha valakinek hasznos:
https://ocw.mit.edu/MAS-S62S18
Üdv.
Mi a véleményed a staking as a service szolgáltatásról, amit a coinbase is elindított pár hónappal ezelőtt?Szerintem van benne lehetőség, hogy egy jó store-of-value alternatíva legyen. https://blog.coinbase.com/coinbase-custody-launches-staking-support-for-tezos-makerdao-governance-to-follow-68f7bc51bc53
Ha már senki sem akar kommentelni, (ismét) hadd szórakoztassalak benneteket egy konteóval annak szándéka nélkül (de tényleg), hogy széttrollkodjam a blogot: Így talán fellelkesülnek néhányan, és jól megköpködik a bejegyzésemet (engem nem muszáj):
Véleményem szerint a bitcoin a dolláruralmat követően a valutarégiók közötti nagybani nemzetközi kereskedelem alapvető értékmérőjévé, és sok esetben olyan fizetési eszközévé válik, amelynek révén a gazdasági szereplők meghatározott rendszerességgel rendezik az egymás irányában keletkezett, régiókon túlnyúló tartozásaikat. Nem arról van szó, hogy ezt a nagyokosok most kezdik felismerni, hanem hogy eleve így találták ki. El kell ismerni, zseniális, ahogy mindenkivel „beszopatták” a róla szóló legendát, és körítettek mellé altcoint, hardforkot, exchange-t, ajtócsapkodást, meg mindenféle hókuszpókuszt. Persze a blokklánc technológia hasznos, előremutató, ez (is) a jövő.
Viszont sokat törhették a fejüket, hogy mi történjék a „következő gazdasági ciklussal”, mígnem a matematika a segítségükre sietett: 2009-ben már pontosan tudták, hogy a Federal Reserve bűvészmutatványa csak elodázza a válságot, de nem oldja meg, ezért az idő előre haladtával az csak súlyosbodni fog. De mondok jobbat: A hitelezésen alapuló reagan-i gazdaságpolitika piramisjátéka harminc év elteltével mostanában fog a végéhez érni, amit már akkor kiszámoltak: Kamatos kamat + az expanzió megszűnése = válság.
Szimpla matematika, még az innováció figyelembe vételével is, hisz nem lehet eladni ugyanazt az okostelefont huszadszor is csak azért, mert jobb a kamerája, más meg nincs. Talán az elektromos autó, – nem hiába futtatják a klímavédőket a médiában, – viszont annak a térnyerése lassú. Még a Szovjetunió felbomlásából fakadó piacnyerést, és a kínai csodát is bekalkulálták, amikor megjelent az elhíresült főnix madár az Economist címlapján 1988 januárjában.
Szerintetek véletlen, hogy a bányászat (több mint) ötven százaléka Kínába települt? És ti még mindig bíztok ebben a kommunista projektben? Helyesen teszitek. A világ bonyolultabb annál, mint azt a tévében mutatják. Mert az sem véletlen, hogy a meghatározó központi bankok – élén a FED-del – ennyire toleránsak azzal a konkurenciával, amelyik az életükre tör.
Ha a recesszió beköszöntével majd néhány nevenincs vidéki bank úgy dönt, hogy a gyakorta jelentkező likviditási gondjai enyhítésére aranyat ad el bitcoinért, ne lepődjetek meg, ez is a Nakamoto show része: Soha senki nem fog kötelezettséget vállalni a bitcoin aranyfedezetéért, de az a gyakorlatban mégis működni fog. Így ugyanilyen könnyen meg is lehet majd szűntetni, miután átmentette sokak hatalmát és vagyonát, valamint aláásta az államok pénzügyeit, adórendszerét, gazdaságát és biztonságát, ezért már nem lesz rá szükség.
Persze, ha időközben valami oknál fogva lenullázódik az árfolyam, és az összes bitcoinotokat kidobhatjátok a kukába, engem ne szidjatok, az is bőven benne van a pakliban. Akkor jön a „B” terv. Meg a „C”. Ezért én nem adok senkinek tanácsot, mindenki azt csinál , amit akar, már csak azért is, mert a fenti okosságokat a forgószékemben találtam ki, és az élethez semmi köze.
“Persze napnál világosabb, hogy az összes létező Bitcoin nem ér 182 milliárd dollárt, ….A marketcap (vagyis a piaci érték) egy elvi szám”
Valóban elvi kérdés, de ha a gyakorlatban próbáljuk megközeliteni, akkor legalább kétfelől meg kell tegyük.
Az egyik ez, hogy ha mindenki el akarná adni, akkor nem kapnának összesen ennyit, hiszen leesne az árfolyam.
De másik oldalról, ha valaki 182 milliárd dollárért bitcoint akarna venni akkor meg tudná e venni mindet. Naná, hogy nem, és ezt a verziót közelebbinek látom a valósághoz. (persze nem kell mindenki így érezzen 🙂
Mennyit ér most egy Satoshi? Vajon milyen értékre “tervezték”, hogy legyen értelme egyátalán beszélni róla? 1 cent, 1 dollár? Ezen esetekben mennyit érne egy Bitcoin?
Az a gyanum, hogy nem véletlen biggyesztettek oda a pénztárcába 8 számjegyet a vessző után. Persze lehet, hogy tévedek, és csak összecsapták.
Ezt azért magyarázzátok meg nekem. ha valaki 182 000 000 000 dollárért bitcoint akarna venni akkor felmenne az ára, ha ennyiért eladni akarna akkor leesne? ez hogy is van?
A magyarázat a létező legalapvetőbb közgazdasági tézis: A kereslet és a kínálat elve. A Bitcoint mindig annyiért tudod megvenni, amennyiért éppen van eladó, és mindig annyiért tudod eladni amennyiért azt hajlandók megvenni. Ha gyorsan szeretnél megvenni sok bitcoint, akkor kivásárolod az aktuális árszint teljes kínálatát, majd már csak magasabb árszinten tudsz venni, így elkezded emelni az árfolyamot. Ha hírtelen akarsz sok bitcoint eladni akkor ugyanez történik, előbb eladod azoknak akik az aktuális árfolyam szinten akarnak venni, majd mivel őket már kiütötted, így lentebbi árfolyam szinten tudod csak eladni a többit, ezáltal lefelé nyomod az árat.
A másik kérdéshez: nem 21 millió bitcoin ára 182 milliárd dollár. Hanem a jelenleg elérhető teljes cirkulációnak (kb 17,9 millió) ennyi a pillanatnyi ára, nyilván az a Bitcoin ami még nincs kibányászva, annak még nincs monetáris értéke, hiszen nem létezik. Ugyanígy a piaci kapitalizáció szempontjából irreleváns, hogy a Bitcoinok egy része örökre elveszett, ahogy az is hogy azok nagy részét ha akarnád sem tudnád megvenni, hiszen konkrétan nem eladó, mert pl (hogy egy példát mondjak) le vannak kötve hosszú időre egy payment channelben.
Illetve Jol látom, hogy a 21 millió bitcoin ára volt 182 000 000 000 millió dollár akkor amikor ép írtad? ha igen akkor ezzel több gond is van. 1. nincs mind kibányászva ezért lehetettlen megvenni. 2. nem eladó mind ezért nehéz megvenni, a lehetetlennel határos.3. egy része elveszett, amit szintén lehetettlen megvenni. tehát a megvásárolható bitcoin (legalább) három okból nem ennyi.