Unikornissá vált a Bitcoin!

1 trillion dollar dr. evil

Az 55.000 dolláros árfolyammal a Bitcoin piaci kapitalizációja hivatalos is átlépte az 1 billió dollárt. Jelenleg négy olyan U.S. tőzsdén jegyzett tech cég létezik, ami képes volt elérni ezt a szintet: Microsoft, Amazon, Google és az Apple.

Az elmúlt immáron közel tíz év alatt kifejezetten sokszor találkoztam azzal a véleménnyel, hogy a Bitcoin nagyon lassan fejlődik, nagyon hosszú és elnyújtott az érettségi görbéje és ez lesz a veszte, hiszen a sok kis feltörekvő tech kihívó fel fogja falni. Mára – azt gondolom – mindenki számára egyértelművé vált, hogy a Bitcoin képes volt befurakodni egy olyan eszközosztályba, ahol a helye feltételezhetően hosszú évtizedekre be van betonozva. A Bitcoin mára nem egy tech geek eszköz, nem is egy fizetési rendszer és legfőképpen nem egy lufi/scam/pilótajáték. A Bitcoin mára pont azzá vált, amire az első pillanatban kitalálták:

  • Központi kontroll és felügyelet nélkül létező…
  • cenzúrázhatatlan…
  • manipulálhatatlan…
  • inflációálló…
  • értéktároló eszköz

Sorra kapitulálnak a nagy nevek, akik korábban a Bitcoin ellen hangolták a közvéleményt. Ray Dalio után éppen most Jeffrey Gundlach fordult sarkon és korábbi buborékozásával szemben a Bitcoint immáron “Stimulus eszközként” aposztrofálta.

Az utóbbi hónapok – mondhatni – váratlan árfolyamrobbanása mögött egyértelműen a Bitcoin intézményi adaptációja áll. De mit is jelent ez pontosan? Miért volt jó döntés Michael Saylornak (MSTR) beállni a Bitcoin intézményi adaptáció élére? Miért döntött úgy a Tesla, a Square és sok ezer további neves vállalat a Grayscale Trust mögött, hogy készpénzállományának egy részét átrakja bitcoinba?

Folytatás…

Bitcoin: A magas tranzakciós költségek margójára…

Kerülgettem az elmúlt napokban ezt a témát, de azt hiszem itt az ideje kicsit erről is beszélni. A tegnapi újabb ATH kísérletet követően mára a bitcoin árfolyama jelentősen visszakorrigált és újra a $4300-as szint alá csúszott be egy rövid időre, ez persze valószínűleg az árfolyam természetes volatilitásának az eredménye, de tény, hogy a leginkább elvakult bitcoin fanok is kezdenek besokallni az extrém magasra hízott költéségek miatt. Néhány napja én is kénytelen voltam egy majd 30 dolláros txfee-t kifizetni, ami nem kifejezetten esett jól.

A magas tranzakciós költségek okát a blogon már számtalan postban leírtam és elemeztem, most inkább azzal foglalkoznék, hogy mi várható ezen a téren a közeljövőben.

A jelenlegi mempool statisztika szerint már csak 550+ sat/B-os értékű tranzakciók esetén garantálható, hogy a tx a következő blockba bekerüljön. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos tranzakció (egy utxo, két output) költsége már akár a 0,006-0,008 BTC-t is elérheti. Egy komplexebb coinjoin típusú tranzakció esetén ez akár 50-60 dollárra is felkúszhat.

A BCH-BTC láncok párhuzamos bányászata által generált csiki-csuki szituáció következő fordulója nagyjából 16 óra múlva esedékes, amikor is újra kifut a BCH dara a 2016 blockból. (forrás: fork.lol). Ekkor egy rövid időre az össze bányász visszatér a BTC láncra és elkezdik ledarálni a mempool hátralékot. Fontos azonban, hogy mennyi ideig maradnak a BTC láncon és mennyire tudják ledolgozni a hátralékot. Szerencsés véletlen, hogy ez az esemény pont hétvégére esik amikor természtlegesen is kevesebb a tranzakció. Szintén fontos adalék, hogy a mempool immáron három hete nem tudott kiürülni, így tovább “javítja” a helyzetet az a tény, hogy az alacsony txfee-vel rendelkező tranzakciók szépen lassan timeoutolnak kifelé a mempoolból:

A tranzakció timeout/lejárat az ökoszisztéma sajnálatos velejárója, egyfajta önvédelmi reakció arra, hogy ne tudjon a végtelenségig felgyűlni a hátralék (mempool).

Folytatás…